Délmagyarország, 1962. július (52. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-10 / 159. szám

Kedd, 196!. jdHus 16. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 A / l'll' ' II I i SIKLÓS JÁNOS: Amíg egy vidéki leanyvallalat eljut odáig... A Beruházási Bank Csongrád megyei fiókjának vizsgálata a Kábel- és Sodronykötélgyár szegedi telepén A beruházásokkal kapcso­latos problémákról az utób­bi napokban sok vita folyt Szegeden. Építők és építte­tők a beruházásokat megva­lósító munkások tanácskoz­tak. hogyan tudnák meg­gyorsítani a munkát, mert a lemaradás általános. A szak­embereket és a legszélesebb közvéleményt egyaránt fog­lalkoztatja a lakásépítkezé­sek állása, s nem különben az új ipari üzemek létesíté­se, a Kábel- és Sodronykö­télgyár szegedi telepének és a gumigyárnak az építése, s több más üzemnek a bőví­tése. Sokan kíváncsiak arra, hogy a beruházásra költött milliókat jól használják-e fel Szegeden? Eléggé érvé­nyesitik-e azt a fontos kö­vetelményt, hogy a legki­sebb befektetéssel gyorsan hozzák létre a második öt­éves terv fontos beruházá­sait, a vidéki ipar fejlődé­kében számottevő alkotáso­kat. Végleges tervdokumentáció nélkül Az elmúlt hét végén a lakásépítkezésekről. hétfőn a kábelgyári beruházás kiT \ itelezésének problémáiról a Beruházási Bank Csongrád megyei fiókja vizsgálatának tapasztalatairól tanácskoztak a különböző szervek képvi­selői a szegedi pártbizottság kezdeményezésére. A Kábel- és Sodronykö­télgyár szegedi telepe az egykori tüzérlaktanya épü­leteiben létesült. Üi üzem­épülettel még alig dicseked­hetnek, de a gyártelep már üzemel. Több mint két év­vel ezelőtt az építő és átala­kító munka végleges terv­dokumentáció nélkül kezdő­dött. Erre külön engedélyt kaptak a gazdasági bizott­ságtól. a tervhivataltól. Hosszú hónapok, mond­hatni évek teltek el, mire megszületett a végleges tervdokumentáció. Többször módosították a tervkészítés határidejét. Ahogy nyúlt az előkészítő munka, ugyan­olyan halogatás tapasztalha­tó most az építőmunkában is. A halogatás számai Az első jelentős új üzem­rész építéséhez tavaly má­jusban kezdtek hozzá. A terveket, mint alvállalkozó, a Szegedi Tervező Vállalat készítette. A szép, szinte egyedülálló terv alapján megkezdett munkát azonban rövidesen leállították. Ügy látszik, a merész tervezési elképzelések >>visszaütöttek«. A. kivitelező vállalat kérte a statikai számok felülvizsgá­lását. nehogy később vala­mi jóvátehetetlen baleset, anyagi kór keletkezzen. Ki­lenc hónapig álltak ezután az új üzemrész deszkavázai, a betonozáshoz előkészített ácsolatok, míg végül idén áprilisban Újra munkához láttak az építők. Az erede­tileg megállapított üzembe­helyezési határidő tehát ki­tolódott. Ugyanígy várat az üzembehelyzésre például a dróthúzómú. a központi anyag- ós készáruraktár és még több, egykori laktanya­épület. A halogatás számai a kö­vetkezők: 1960-ban 550 ezer forintos beruházás maradt el. Tavaly 670 ezer forint értékű. Idén sem kecsegte­tőbb a helyzet. A Beruhá­zási Banknál 1962-re 16,9 millió forint építési hitelke­ret áll rendelkezésre. Ebből a szerződésileg lekötött a kivitelező vállalat 17,9 mil­lió forintot. Néhány napja megszületett az Építésügyi Minisztérium döntése, amelyben már csak 16,2 millió forint értékű munka szerepel. Azt mondják, év végére teljesítik a beruházást, ami a 16,2 millió forintot illeti, azonban már látható, hogy csak érték szerint. Ettől még nem működnek majd az egyes üzemrészek. A hát­ráltató tényezők között sze­repel még a kábelhiány is. Az anyavállalat nem szállí­totta időre leányvállalata építéséhez szükséges elektro­mos kábelokat. Egyik he­lyen elektromos kábel, a másik helyen a gőzvezeték hiányzik. A beruházás tehát a kitűzött határidőre nem jut ei odáig, hogy átadják rendeltetésének. Az eddig beépített összeg 33 százalékát hasznosítják csak a kábelgyár szegedi telepén, a többi elfekvő be­ruházás. Lényegében az ere­deti tervhez mérten a nagy üzemcsarnok két évvel ké­sőbb kezdi meg munkáját, s ez tetemes termelési érték­kiesését jelenti! Igaz ugyan, hogy dolgozik a szegedi te­lep, de csak nyolc géppel, ideiglenes munkatermekben. Ezek gyártják a műanyag­szigetelésű vezetékeket. Ter­mészetesen sok új profil is került ide, egy részük már jóvaj az eredeti programban meghatározott műanyagszi­getelésú kábelgyártás előtt. Készül már kábeldob, mik­roszepará tor-lemez, bánya­gyutacs-vezeték. garniscső. Az új üzemcsarnokban elő­állított kábelgyári termékek értéke az eredeti tervek sze­rint évi százmillió forint­Ennyivel gyárthatna többet a szegedi telep, ha az ere­deti elképzelések szerint he­lyezték volna üzembe a be­ruházást. Ne úgy készül/ön, mint a Luca szókel A Beruházási Bank revi­zorai megállapították, hogy szükség van az üzem végle­ges, mór kidolgozott tervfel­adatának módosítására. Tisz­tázni kellene, hogy mit és mennyit gyárt majd ez az üzem, mert ma ott tartanak például, hogy a nagy üzem­csarnok elektromos hálóza­tát is csak a csatlakozó fe­jekig építik, mert nem tud­ják. hogy milyen gépek és hova kerülnek majd. Nemzeti jövedelmünk te­kintélyes részét fordítjuk beruházásokra. Ebből léte­sítjük a Kábel- és Sodrony­kötélgyár szegedi telepét is. Joggal várják a szegediek mindazoktól, akiknek vala­mi közük van a beruházás­hoz, hogy minden erejükkel, tudásukkal az eddiginél job­ban segítsék ütemszerú és hibátlan megvalósítását. Mi­vel a vidéki leányvállalatok alapítása iparfejlesztésünk jelenlegi szakaszának egy­egy sarkallatos tényezője, a minisztériumnak is nagyobb gondossággal kellene törőd­nie a szegedi kábelgyár épU tésével. Fontos népgazdasági érdek, hogy ne úgy készül­jön, mint a Luca széke, ha­nem tervszerűen valósuljon meg második ötéves ter­vünknek ez a jelentős be­ruházása. Nagy Pál Óta&z, földön {aüam Nagy mesterek Annyi külföldi és honi re­produkció ismerete után sem mindennapos élmény a ró­mai nemzeti galériában ós a firenzei Uffizi képtárban ne- nlesterei mutatták meg a zelődni és megállni a rene- ^ szépségét és ők íestet­szánsz nagy mestereinek fljo- tók nleg utolérhetetlenül mű­dálatos művei előtt. Ak; el )- vészien, realisztikusan. Vala­ször látja az olasz mesterek mennyj kép és szobor anató­remekét eredetiben, rendsze- miai]ag js kidolgozott alko­rint. nem jegyez meg sem- tás A kéz erezete, a mell­mit a látottakból, mert egy- kas j^a, a lábujjon a perc szerre szeretne megnézni és a körüm akár az élö tes­mindent. és a mohó izgalom ten A reneszánsz. a tudo­teremről teremre hajszolja. „,ányok virágzásának is nagy Nekem sem sikerült elkerül- korBzaka volt, hiszen Raí­nöm ezt a veszélyt, legalább- faell Botticelli. Tintoretto. is nem olyan mértékben, A1iori, Tizian képei az ana­ahogyan szerettem volna. A tómig ismeretén épültek festészet e nagy kora elveszi örökbecsű műalkotásokká, az objektív szemlélődésre A fjronzei Uffizi képtár­készülő ember nyugalmát es ban Botticelli A Vénusz a harmadik-negyedik terem születése című alkotása szin­után már nem ura saját aka- ^ tudományos aprólékosság­ratának: a megismerés ét a gfcl fogalmazza meg a ha­látni vágyás hajszolja, s vé- j^bói születő nő tisztasá­gúi, amikor kijön a képtár- ^ szendeségét.' A széles bél, összefolyik előtte min- tengerj kagyló falán álló, den, s csak annyit tudmon- v,-zbői érkezett Vénusz órtat­dani: »Ezek a mesterek utol- ];U)ágát, érintetlen szépségét érhetetlenek*. köteles elhinni a néző a fest­Galleria Barberini — Ro- mény alatt, mert lenyűgözi ma. Az egyik legnagyobb az a kifejező erő, mely Vé­olasz képtár. Vasárnap dél- nusz tekintetéből árad. előtt, olaszországi tartózko- Tizian Vénusz képe is dásunk utolsó napjón lóto- 0]yari, mintha élő test feküd­gattunk el ebbe a képtárba. ne a vánkosokon. A derék­Az idő rövid volt, arra szá- jjj és az ágy süllyedése a mítottunk, hogy csak a leg- test Kúlva alatt, a lepedő ter­fontosabb képeket nézzük mészetes gyűrődése, a pór­meg é6 délre be is fejezzük, nába mélyedő támaszkodó Nem egészen így sikerült, könyék és a jobb kézben Iá­mért a helyszínen kiderült, ^ tartott zöld virág... az hogy minden kép nagyon elevenség hatását kelti. Az fontos. ágy mögött szundikáló ku­Van egy kép; Raffaell La tva és a háttérben térdeplő Fornarina című festménye, gyerek és a mellette álló, őt mely talán legnagyobb alko- dorgáló asszonv olyan kife­tésa a harminchét éves ko- jezö. mintha szombat dél­rában elhalt művésznek. utáni családi pihenőt látna — A pékné, ez a pékné — az ember, mondotta delegációnk egyik Rosselli: Dávid győzelmé­taSja. nek figurái megszólalásig S a péknét nem tudtuk ott- élethűek és valamennyi arc hagyni, megálltunk a futás- a győzelem fölötti örömet fe­ban. A test szépsége, az ér- jezi ki, de mind más és más zelmek leheletfinom árnya- módon. A győzelmesen vo­lása az arcon eleven, ólő nuló Dávid mögött haladó alakká varázsolja Raffacll nyolc kísérő arca örömöt és képét. A néző azt hiszi, hogy csodálkozást, hitetlenkedést a mindjárt megszólal és meg- győzelemben, Dávid szerei­kérdezi; mének elnyerését tükrözi. — Mit néztek rám olyan Cranach Évá-ja, kezében a iiiciji csodálkozva? Nem láttatok tiltott fa érett gyümölcsével, ahol a dolgozó tömegek meg­még mezítelen nőt? fju« arccal, osszehuzotUzem- szüntették az osztályantago­— Ilyet még nem láttunk. mf. fölött kigyófejjel nizmust és a társadalom egy­A mesteren kívül azt hiszem mar-már hangosan kimond­senkisem látott Ilyen nőt. la; "Megtettem, Uram, ítel­A reneszász festészet olasz kezz fnTgtytem^esterek képej gokban pillanatnyilag ural­kodó. Az absztrakt irányzat­ról van szó. Guttuso a modern realiz­mus talaján áll, egészsége­sen szemléli a világot és mindenki számára érthetően viszi vászonra azt, amit az életből meglát. Újságolvasó ember-e ma éppen olyan érték, mint pél­dául a reneszász korának Lédája. A Telefonáló nő ép­pen olyan kifejező a mai korban, mint Rubens Filozó­fusa volt az 1500-as években. Kicsit meghökkentő e nagy olasz művésznek a Nudo (1959) feliratot viselő képe, mely alvó nőt ábrázol. Ha összehasonlítjuk — ami egy­általán nem szerencsés — Allori Vénuszával, akkor hiányolhatjuk benne az ap­rólékos kidolgozást, a tekin­tetet kifejező erejét, a pozitúra elnagyolt, mintha hevenyé­szett, kidolgozatlan lenne. Pedig nem az. Csak az élénk színek és a test anatómiai értelemben vett kidolgozat­lansága kelt ilyen hatást. A festészet mai realizmusa nem azonos a reneszánsz realizmusával, mert más volt az élet valósága, látásmódja ötszáz évvel ezelőtt, mint ma: de a realizmus ma is realizmus, az élet valósága* ábrázolni ma is közértheti' en és reálisan lehet, mert ha nem értik a művész monda­nivalójót, akkor nincs művé­szi értéke sem. De nincs igazuk azoknak a sóhajtozóknak, akik a művé­szet koronáját Leonardo da Vinci és Sanzio Raffaell mű­vészetében látják, s ami utá­nuk következett és követke­zik a jövőben, az már „nem művészet". Minden kornak megvan a maga művészeti iránya a festészetben éppen úgy, mint a művészet más te­rületein. Az természetes, hogy a kor viszonyait másként kell áb­rázolni azokban a társadal­makban, amelyekben az osz­tályellentétek őrlik fel a dol­gozó ember erejét: ahol a fényes gazdagsággal szemben a sötét nyomorúság áll, s másként kell ábrázolni ott. Érdekes szellemi vetélkedőt rendeztek az újszegedi szövőgyárban Vasárnap délután rendez­ték meg az Újszegedi Ken­der-, Lenszövő Vállalat nagy­termében a városszerte ér­deklődéssel várt Szebben, jobban, ügyesebben címmel meghirdetett kulturális ve­télkedőt. Az érdekes és új­szerű műsor megtekintésére, a népes szereplőgárdán kívül mintegy 300-an jelentek meg. Párkányi György, a válla­lat színjátszó csoportjának vezetője, a vetélkedő játék­mestere a műsor megkezdése előtt elmondotta, hogy Sté­geden első ízben rendeznek az egész városra kiterjedő, a televízió Ki mit tud játéká­nak rendszerére épült kultu­rális vetélkedőt. Ezzel a rendező üzemnek az a célja, hogy hozzájáruljon ennek az új múkedvelési formának az elterjesztéséhez, másrészt pe­dig az, hogy a ntúsor szerep­lőiből egy később megszer­vezendő új együttest alakít­son, amely olyan feladatokat teljesíthetne, mint a debre­ceni Dongó, vagy a dunaúj­városi Ostor együttes. A műsorban egymásután mutatták be tudásukat mű­kedvelő énekesek, szavalók, zenekarok, artisták, zenészek, táncosok, színészek, előadók. A zsűri, amelynek tagjai vol­tak dr. Papp Józsefné, a gyár kulturális bizottságának tagja, valamint Horváth Jó­zsef operaénekes, dr. Sza­latsy István karnagy, Mezey Károly koreográfus, Pagonyi Nándor színész, a Szegedi Nemzeti Színház művészei, közel 30 műsorszám közül választotta ki az öt első he­lyezettet. Eszerint az első díjat Bartha Tamás nyerte értékes szavalatáért, a má­sodikat Burkus András szín­vonalas bűvészmutatványai­ért, a 3-ikat Bodó Erzsé­bet kitűnő zongorajátékáért, a negyediket Fuksz András stílusos, átélt monológ-elő­adósáért és végül az ötödi­ket Varga Nándor szép éne­Két nagy sikerű balettbemutató A balett iránt érdeklődők bizonyára örömmel várták a hét végét, amely két érdekes balettbemutatót ígért. Szomba­ton délután a Juhász Gyula Művelődési Otthon balettisko­lója tartott vizsgaelőadást a Szegedi Nemzeti Színházban, vasárnap este pedig ugyanott a 10 esztendős Városi Balett­iskola ünnepi vizsgaelőadását rendezték meg. A Juhász Gyula Művelődési Otthon Balettigkolája A Városi Balettiskola növendékeinek műsora az is­kola munkájának kereszt­metszetét adta. A bemutatót Mese és valóság címmel a kicsinyek zenés tornagya­táncjátékot mutatott be. A korláta kezdte, azután mű­kétrészes játék világos és vészi torna következett, majd tartalmas cselekménye, át- meseképekkel folytatódott á tekinthető koreográfiája, szel- színvonalas műsor. A műsor­lemesen összeállított zenéje nak e részében a világiroda­alkalmas volt arra, hogy elő- lom leghíresebb meséi közül adása bemutassa az iskola néhánynak a balettfeldolgo­színvonalas munkáját. A né- zását láthatta a közönség, pes szereplőgárda, a kicsi- igen magas mesterségbeli, nyek és a nagyobbak igye- technikai színvonalon. Az keztek tudásuk legjavát nyúj- egyre több tudást kívánó mű­tani. Kifejező előadásuk mél- sor befejező részében pedig tán aratott elismerést a zsú- koncertszámokat láttunk. A folt nézőtér előtt. A műsor vizsgaelőadás magas szvnvo­változatos, gazdag anyagot nala a növendékek tehetsé­ölelt fel, sokféle tánc szere- gén, igyekezetén, tudásán fe­pelt benne. A vizsgaelőadás lül az iskola három kitűnő bizonyította, hogy a Kádár balettmesterének, Till Elzá­Andrea vezette iskola az nak, Tóth Alexandrának és idén is szép eredményekkel Kurbos Ilynek a jó munkáját dolgozott. igazolja. A tehetséges, jó fel­A kíséret feladatát a Sze- készültségü növendékek kö­gedi Nemzeti Színház zeneka- ziil pusztán azért nem emlí­rának tagjaiból alakult szim- tünk név szerint senkit, mert fonikus együttes színvonala- — ha voltak is bizonyos szín­san, kulturáltan látta el. Ve- kűl™bségek elö­, ' , adásukban — mindannyian zényelt Markó Leó, a zene- igen nagy igyekezettel, dicsé­iskola tanára, aki egyébként rendö ambícióval és szép sí­kéért. Tóth János, aki áriá- az előadott mesejáték szöveg- kerrel táncoltak. könyvét írta és zenéjét össze- A műsorban Kádár László­állította. A stílusos szép dísz- ?J:raZrÍtZSnÍmSm kat énekelt, a zsűri különdí­ját nyerte el. A helyezettek értékes tárgyjutalmakat kap­tak, a többieket pedig okle­véllel jutalmazták. leteket Boga Aranka iparmű­vész tervezte. közre. A színpompás jelme­zeket Boga Aranka tervezte. előtt gondolatban a mába fordulni, keresni a kor mű­vészetében az újat és a na­gyott.., lehangoló. Persze nevetséges kívánság lenne, hogy ugyanúgy fessen a ma művésze, mint fél évezred­del ezelőtt az olasz mesterek. Ügy festeni többé nem lehet, csak egyszer lehetett, amikor „felfedezték" a hús-vér em­bert. A mai élet ábrázolása egé­szen más eszközöket kíván. Más a kor, más az életszem­lélet. Ezt mutatja Guttuso, az olasz festészet legnagyobb élő alakja, az olasz realiz­mus képviselője, aki azért nem vett részt a XXXI. biennálén, mert nem ért egyet azzal a festészeti irány­zattal, amely a tőkés orszá­séges arculatát formálják. ötven év óta porosodó szemüveggel véleményt mon­dani művészetről: enyhén szólva sem szerencsés. De művészetnek tekinteni a ter­mészetellenest, így az abszt­raktot, mely inkább a szel­lemi őrület kifejezése, eny­hén szólva, ez sem szeren­csés. A mai képzőművészet ke­resztmetszetét adja a velen­cei biennale. Itt harminckét ország háromezer műtárgya mutatja a nézőnek, hogy ma milyennek látják a világot a művészek, mit akarnak el­mondani erről a világról. Ez a háromezer mú sokrétűsé­gében és tarkaságában is két pólust rajzol a néző elé, saj­nos egyik sem ad reális vá­laszt a kor problémáira. Következik: A VELENCEI BIENNALE Svájci szakszervezeti küldöttség látogatott Szegedre A svájci közlekedési szak- A vendégek nagy elisme­szervezet hazánkban tartóz- réssel nyilatkoztak a látot­kodó háromtagú genfi kül- takról. döttsége egynapos látogatásra Szegedre érkezett. A delegá­ció vezetője Henri Gauhey, a szakszervezet alelnöke és tagjai — Luis Parisod vete­rán, az alkoholellenes egye­sület elnöke, Róbert Emery, a fegyelmi tanács és a sport­kör vezetőségi tagja — vasár­nap délután a várossal ismer­kedtek. Hétfőn hasznos tapasztalat­csere volt a szegedi és a gen­fi közlekedési szakemberek között. A megyei tanácsháza megtekintése után a vendé­gek ellátogattak a közlekedé­si vállalathoz. Délután felke­resték a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsát, majd elláto­gattak; a Textilművek be is. Az amerikaiak Szegeden Az Idegenforgalmi Hiva­tal tájékoztatója szerint hét végén — szombaton és va­sárnap — ismét sok turista érkezett Szegedre. Szombaton és vasárnap az Amerikai Egyesült Államokból har­mincan ismerkedtek a város­sal. Kérésükre az Idegenfor­galmi Hivatal különautóbuszt indított és azzal idegenvezető társaságában keresték fel a város nevezetességeit s ellá­togattak a füvészkertbe is. Szombaton érkezett Sze­gedre a Német Szövetségi Köztársaságból két turista­csoport.

Next

/
Thumbnails
Contents