Délmagyarország, 1962. július (52. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-10 / 159. szám

Kedd, 196!. jdHus 16. DÉL-MAGYARORSZÁG 5 A / l'll' ' II I i SIKLÓS JÁNOS: Amíg egy vidéki leanyvallalat eljut odáig... A Beruházási Bank Csongrád megyei fiókjának vizsgálata a Kábel- és Sodronykötélgyár szegedi telepén A beruházásokkal kapcsolatos problémákról az utóbbi napokban sok vita folyt Szegeden. Építők és építtetők a beruházásokat megvalósító munkások tanácskoztak. hogyan tudnák meggyorsítani a munkát, mert a lemaradás általános. A szakembereket és a legszélesebb közvéleményt egyaránt foglalkoztatja a lakásépítkezések állása, s nem különben az új ipari üzemek létesítése, a Kábel- és Sodronykötélgyár szegedi telepének és a gumigyárnak az építése, s több más üzemnek a bővítése. Sokan kíváncsiak arra, hogy a beruházásra költött milliókat jól használják-e fel Szegeden? Eléggé érvényesitik-e azt a fontos követelményt, hogy a legkisebb befektetéssel gyorsan hozzák létre a második ötéves terv fontos beruházásait, a vidéki ipar fejlődékében számottevő alkotásokat. Végleges tervdokumentáció nélkül Az elmúlt hét végén a lakásépítkezésekről. hétfőn a kábelgyári beruházás kiT \ itelezésének problémáiról a Beruházási Bank Csongrád megyei fiókja vizsgálatának tapasztalatairól tanácskoztak a különböző szervek képviselői a szegedi pártbizottság kezdeményezésére. A Kábel- és Sodronykötélgyár szegedi telepe az egykori tüzérlaktanya épületeiben létesült. Üi üzemépülettel még alig dicsekedhetnek, de a gyártelep már üzemel. Több mint két évvel ezelőtt az építő és átalakító munka végleges tervdokumentáció nélkül kezdődött. Erre külön engedélyt kaptak a gazdasági bizottságtól. a tervhivataltól. Hosszú hónapok, mondhatni évek teltek el, mire megszületett a végleges tervdokumentáció. Többször módosították a tervkészítés határidejét. Ahogy nyúlt az előkészítő munka, ugyanolyan halogatás tapasztalható most az építőmunkában is. A halogatás számai Az első jelentős új üzemrész építéséhez tavaly májusban kezdtek hozzá. A terveket, mint alvállalkozó, a Szegedi Tervező Vállalat készítette. A szép, szinte egyedülálló terv alapján megkezdett munkát azonban rövidesen leállították. Ügy látszik, a merész tervezési elképzelések >>visszaütöttek«. A. kivitelező vállalat kérte a statikai számok felülvizsgálását. nehogy később valami jóvátehetetlen baleset, anyagi kór keletkezzen. Kilenc hónapig álltak ezután az új üzemrész deszkavázai, a betonozáshoz előkészített ácsolatok, míg végül idén áprilisban Újra munkához láttak az építők. Az eredetileg megállapított üzembehelyezési határidő tehát kitolódott. Ugyanígy várat az üzembehelyzésre például a dróthúzómú. a központi anyag- ós készáruraktár és még több, egykori laktanyaépület. A halogatás számai a következők: 1960-ban 550 ezer forintos beruházás maradt el. Tavaly 670 ezer forint értékű. Idén sem kecsegtetőbb a helyzet. A Beruházási Banknál 1962-re 16,9 millió forint építési hitelkeret áll rendelkezésre. Ebből a szerződésileg lekötött a kivitelező vállalat 17,9 millió forintot. Néhány napja megszületett az Építésügyi Minisztérium döntése, amelyben már csak 16,2 millió forint értékű munka szerepel. Azt mondják, év végére teljesítik a beruházást, ami a 16,2 millió forintot illeti, azonban már látható, hogy csak érték szerint. Ettől még nem működnek majd az egyes üzemrészek. A hátráltató tényezők között szerepel még a kábelhiány is. Az anyavállalat nem szállította időre leányvállalata építéséhez szükséges elektromos kábelokat. Egyik helyen elektromos kábel, a másik helyen a gőzvezeték hiányzik. A beruházás tehát a kitűzött határidőre nem jut ei odáig, hogy átadják rendeltetésének. Az eddig beépített összeg 33 százalékát hasznosítják csak a kábelgyár szegedi telepén, a többi elfekvő beruházás. Lényegében az eredeti tervhez mérten a nagy üzemcsarnok két évvel később kezdi meg munkáját, s ez tetemes termelési értékkiesését jelenti! Igaz ugyan, hogy dolgozik a szegedi telep, de csak nyolc géppel, ideiglenes munkatermekben. Ezek gyártják a műanyagszigetelésű vezetékeket. Természetesen sok új profil is került ide, egy részük már jóvaj az eredeti programban meghatározott műanyagszigetelésú kábelgyártás előtt. Készül már kábeldob, mikroszepará tor-lemez, bányagyutacs-vezeték. garniscső. Az új üzemcsarnokban előállított kábelgyári termékek értéke az eredeti tervek szerint évi százmillió forintEnnyivel gyárthatna többet a szegedi telep, ha az eredeti elképzelések szerint helyezték volna üzembe a beruházást. Ne úgy készül/ön, mint a Luca szókel A Beruházási Bank revizorai megállapították, hogy szükség van az üzem végleges, mór kidolgozott tervfeladatának módosítására. Tisztázni kellene, hogy mit és mennyit gyárt majd ez az üzem, mert ma ott tartanak például, hogy a nagy üzemcsarnok elektromos hálózatát is csak a csatlakozó fejekig építik, mert nem tudják. hogy milyen gépek és hova kerülnek majd. Nemzeti jövedelmünk tekintélyes részét fordítjuk beruházásokra. Ebből létesítjük a Kábel- és Sodronykötélgyár szegedi telepét is. Joggal várják a szegediek mindazoktól, akiknek valami közük van a beruházáshoz, hogy minden erejükkel, tudásukkal az eddiginél jobban segítsék ütemszerú és hibátlan megvalósítását. Mivel a vidéki leányvállalatok alapítása iparfejlesztésünk jelenlegi szakaszának egyegy sarkallatos tényezője, a minisztériumnak is nagyobb gondossággal kellene törődnie a szegedi kábelgyár épU tésével. Fontos népgazdasági érdek, hogy ne úgy készüljön, mint a Luca széke, hanem tervszerűen valósuljon meg második ötéves tervünknek ez a jelentős beruházása. Nagy Pál Óta&z, földön {aüam Nagy mesterek Annyi külföldi és honi reprodukció ismerete után sem mindennapos élmény a római nemzeti galériában ós a firenzei Uffizi képtárban ne- nlesterei mutatták meg a zelődni és megállni a rene- ^ szépségét és ők íestetszánsz nagy mestereinek fljo- tók nleg utolérhetetlenül műdálatos művei előtt. Ak; el )- vészien, realisztikusan. Valaször látja az olasz mesterek mennyj kép és szobor anatóremekét eredetiben, rendsze- miai]ag js kidolgozott alkorint. nem jegyez meg sem- tás A kéz erezete, a mellmit a látottakból, mert egy- kas j^a, a lábujjon a perc szerre szeretne megnézni és a körüm akár az élö tesmindent. és a mohó izgalom ten A reneszánsz. a tudoteremről teremre hajszolja. „,ányok virágzásának is nagy Nekem sem sikerült elkerül- korBzaka volt, hiszen Raínöm ezt a veszélyt, legalább- faell Botticelli. Tintoretto. is nem olyan mértékben, A1iori, Tizian képei az anaahogyan szerettem volna. A tómig ismeretén épültek festészet e nagy kora elveszi örökbecsű műalkotásokká, az objektív szemlélődésre A fjronzei Uffizi képtárkészülő ember nyugalmát es ban Botticelli A Vénusz a harmadik-negyedik terem születése című alkotása szinután már nem ura saját aka- ^ tudományos aprólékosságratának: a megismerés ét a gfcl fogalmazza meg a halátni vágyás hajszolja, s vé- j^bói születő nő tisztaságúi, amikor kijön a képtár- ^ szendeségét.' A széles bél, összefolyik előtte min- tengerj kagyló falán álló, den, s csak annyit tudmon- v,-zbői érkezett Vénusz órtatdani: »Ezek a mesterek utol- ];U)ágát, érintetlen szépségét érhetetlenek*. köteles elhinni a néző a festGalleria Barberini — Ro- mény alatt, mert lenyűgözi ma. Az egyik legnagyobb az a kifejező erő, mely Véolasz képtár. Vasárnap dél- nusz tekintetéből árad. előtt, olaszországi tartózko- Tizian Vénusz képe is dásunk utolsó napjón lóto- 0]yari, mintha élő test feküdgattunk el ebbe a képtárba. ne a vánkosokon. A derékAz idő rövid volt, arra szá- jjj és az ágy süllyedése a mítottunk, hogy csak a leg- test Kúlva alatt, a lepedő terfontosabb képeket nézzük mészetes gyűrődése, a pórmeg é6 délre be is fejezzük, nába mélyedő támaszkodó Nem egészen így sikerült, könyék és a jobb kézben Iámért a helyszínen kiderült, ^ tartott zöld virág... az hogy minden kép nagyon elevenség hatását kelti. Az fontos. ágy mögött szundikáló kuVan egy kép; Raffaell La tva és a háttérben térdeplő Fornarina című festménye, gyerek és a mellette álló, őt mely talán legnagyobb alko- dorgáló asszonv olyan kifetésa a harminchét éves ko- jezö. mintha szombat délrában elhalt művésznek. utáni családi pihenőt látna — A pékné, ez a pékné — az ember, mondotta delegációnk egyik Rosselli: Dávid győzelmétaSja. nek figurái megszólalásig S a péknét nem tudtuk ott- élethűek és valamennyi arc hagyni, megálltunk a futás- a győzelem fölötti örömet feban. A test szépsége, az ér- jezi ki, de mind más és más zelmek leheletfinom árnya- módon. A győzelmesen volása az arcon eleven, ólő nuló Dávid mögött haladó alakká varázsolja Raffacll nyolc kísérő arca örömöt és képét. A néző azt hiszi, hogy csodálkozást, hitetlenkedést a mindjárt megszólal és meg- győzelemben, Dávid szereikérdezi; mének elnyerését tükrözi. — Mit néztek rám olyan Cranach Évá-ja, kezében a iiiciji csodálkozva? Nem láttatok tiltott fa érett gyümölcsével, ahol a dolgozó tömegek megmég mezítelen nőt? fju« arccal, osszehuzotUzem- szüntették az osztályantago— Ilyet még nem láttunk. mf. fölött kigyófejjel nizmust és a társadalom egyA mesteren kívül azt hiszem mar-már hangosan kimondsenkisem látott Ilyen nőt. la; "Megtettem, Uram, ítelA reneszász festészet olasz kezz fnTgtytem^esterek képej gokban pillanatnyilag uralkodó. Az absztrakt irányzatról van szó. Guttuso a modern realizmus talaján áll, egészségesen szemléli a világot és mindenki számára érthetően viszi vászonra azt, amit az életből meglát. Újságolvasó ember-e ma éppen olyan érték, mint például a reneszász korának Lédája. A Telefonáló nő éppen olyan kifejező a mai korban, mint Rubens Filozófusa volt az 1500-as években. Kicsit meghökkentő e nagy olasz művésznek a Nudo (1959) feliratot viselő képe, mely alvó nőt ábrázol. Ha összehasonlítjuk — ami egyáltalán nem szerencsés — Allori Vénuszával, akkor hiányolhatjuk benne az aprólékos kidolgozást, a tekintetet kifejező erejét, a pozitúra elnagyolt, mintha hevenyészett, kidolgozatlan lenne. Pedig nem az. Csak az élénk színek és a test anatómiai értelemben vett kidolgozatlansága kelt ilyen hatást. A festészet mai realizmusa nem azonos a reneszánsz realizmusával, mert más volt az élet valósága, látásmódja ötszáz évvel ezelőtt, mint ma: de a realizmus ma is realizmus, az élet valósága* ábrázolni ma is közértheti' en és reálisan lehet, mert ha nem értik a művész mondanivalójót, akkor nincs művészi értéke sem. De nincs igazuk azoknak a sóhajtozóknak, akik a művészet koronáját Leonardo da Vinci és Sanzio Raffaell művészetében látják, s ami utánuk következett és következik a jövőben, az már „nem művészet". Minden kornak megvan a maga művészeti iránya a festészetben éppen úgy, mint a művészet más területein. Az természetes, hogy a kor viszonyait másként kell ábrázolni azokban a társadalmakban, amelyekben az osztályellentétek őrlik fel a dolgozó ember erejét: ahol a fényes gazdagsággal szemben a sötét nyomorúság áll, s másként kell ábrázolni ott. Érdekes szellemi vetélkedőt rendeztek az újszegedi szövőgyárban Vasárnap délután rendezték meg az Újszegedi Kender-, Lenszövő Vállalat nagytermében a városszerte érdeklődéssel várt Szebben, jobban, ügyesebben címmel meghirdetett kulturális vetélkedőt. Az érdekes és újszerű műsor megtekintésére, a népes szereplőgárdán kívül mintegy 300-an jelentek meg. Párkányi György, a vállalat színjátszó csoportjának vezetője, a vetélkedő játékmestere a műsor megkezdése előtt elmondotta, hogy Stégeden első ízben rendeznek az egész városra kiterjedő, a televízió Ki mit tud játékának rendszerére épült kulturális vetélkedőt. Ezzel a rendező üzemnek az a célja, hogy hozzájáruljon ennek az új múkedvelési formának az elterjesztéséhez, másrészt pedig az, hogy a ntúsor szereplőiből egy később megszervezendő új együttest alakítson, amely olyan feladatokat teljesíthetne, mint a debreceni Dongó, vagy a dunaújvárosi Ostor együttes. A műsorban egymásután mutatták be tudásukat műkedvelő énekesek, szavalók, zenekarok, artisták, zenészek, táncosok, színészek, előadók. A zsűri, amelynek tagjai voltak dr. Papp Józsefné, a gyár kulturális bizottságának tagja, valamint Horváth József operaénekes, dr. Szalatsy István karnagy, Mezey Károly koreográfus, Pagonyi Nándor színész, a Szegedi Nemzeti Színház művészei, közel 30 műsorszám közül választotta ki az öt első helyezettet. Eszerint az első díjat Bartha Tamás nyerte értékes szavalatáért, a másodikat Burkus András színvonalas bűvészmutatványaiért, a 3-ikat Bodó Erzsébet kitűnő zongorajátékáért, a negyediket Fuksz András stílusos, átélt monológ-előadósáért és végül az ötödiket Varga Nándor szép éneKét nagy sikerű balettbemutató A balett iránt érdeklődők bizonyára örömmel várták a hét végét, amely két érdekes balettbemutatót ígért. Szombaton délután a Juhász Gyula Művelődési Otthon balettiskolója tartott vizsgaelőadást a Szegedi Nemzeti Színházban, vasárnap este pedig ugyanott a 10 esztendős Városi Balettiskola ünnepi vizsgaelőadását rendezték meg. A Juhász Gyula Művelődési Otthon Balettigkolája A Városi Balettiskola növendékeinek műsora az iskola munkájának keresztmetszetét adta. A bemutatót Mese és valóság címmel a kicsinyek zenés tornagyatáncjátékot mutatott be. A korláta kezdte, azután műkétrészes játék világos és vészi torna következett, majd tartalmas cselekménye, át- meseképekkel folytatódott á tekinthető koreográfiája, szel- színvonalas műsor. A műsorlemesen összeállított zenéje nak e részében a világirodaalkalmas volt arra, hogy elő- lom leghíresebb meséi közül adása bemutassa az iskola néhánynak a balettfeldolgoszínvonalas munkáját. A né- zását láthatta a közönség, pes szereplőgárda, a kicsi- igen magas mesterségbeli, nyek és a nagyobbak igye- technikai színvonalon. Az keztek tudásuk legjavát nyúj- egyre több tudást kívánó műtani. Kifejező előadásuk mél- sor befejező részében pedig tán aratott elismerést a zsú- koncertszámokat láttunk. A folt nézőtér előtt. A műsor vizsgaelőadás magas szvnvováltozatos, gazdag anyagot nala a növendékek tehetséölelt fel, sokféle tánc szere- gén, igyekezetén, tudásán fepelt benne. A vizsgaelőadás lül az iskola három kitűnő bizonyította, hogy a Kádár balettmesterének, Till ElzáAndrea vezette iskola az nak, Tóth Alexandrának és idén is szép eredményekkel Kurbos Ilynek a jó munkáját dolgozott. igazolja. A tehetséges, jó felA kíséret feladatát a Sze- készültségü növendékek kögedi Nemzeti Színház zeneka- ziil pusztán azért nem emlírának tagjaiból alakult szim- tünk név szerint senkit, mert fonikus együttes színvonala- — ha voltak is bizonyos színsan, kulturáltan látta el. Ve- kűl™bségek elö, ' , adásukban — mindannyian zényelt Markó Leó, a zene- igen nagy igyekezettel, dicséiskola tanára, aki egyébként rendö ambícióval és szép síkéért. Tóth János, aki áriá- az előadott mesejáték szöveg- kerrel táncoltak. könyvét írta és zenéjét össze- A műsorban Kádár Lászlóállította. A stílusos szép dísz- ?J:raZrÍtZSnÍmSm kat énekelt, a zsűri különdíját nyerte el. A helyezettek értékes tárgyjutalmakat kaptak, a többieket pedig oklevéllel jutalmazták. leteket Boga Aranka iparművész tervezte. közre. A színpompás jelmezeket Boga Aranka tervezte. előtt gondolatban a mába fordulni, keresni a kor művészetében az újat és a nagyott.., lehangoló. Persze nevetséges kívánság lenne, hogy ugyanúgy fessen a ma művésze, mint fél évezreddel ezelőtt az olasz mesterek. Ügy festeni többé nem lehet, csak egyszer lehetett, amikor „felfedezték" a hús-vér embert. A mai élet ábrázolása egészen más eszközöket kíván. Más a kor, más az életszemlélet. Ezt mutatja Guttuso, az olasz festészet legnagyobb élő alakja, az olasz realizmus képviselője, aki azért nem vett részt a XXXI. biennálén, mert nem ért egyet azzal a festészeti irányzattal, amely a tőkés orszáséges arculatát formálják. ötven év óta porosodó szemüveggel véleményt mondani művészetről: enyhén szólva sem szerencsés. De művészetnek tekinteni a természetellenest, így az absztraktot, mely inkább a szellemi őrület kifejezése, enyhén szólva, ez sem szerencsés. A mai képzőművészet keresztmetszetét adja a velencei biennale. Itt harminckét ország háromezer műtárgya mutatja a nézőnek, hogy ma milyennek látják a világot a művészek, mit akarnak elmondani erről a világról. Ez a háromezer mú sokrétűségében és tarkaságában is két pólust rajzol a néző elé, sajnos egyik sem ad reális választ a kor problémáira. Következik: A VELENCEI BIENNALE Svájci szakszervezeti küldöttség látogatott Szegedre A svájci közlekedési szak- A vendégek nagy elismeszervezet hazánkban tartóz- réssel nyilatkoztak a látotkodó háromtagú genfi kül- takról. döttsége egynapos látogatásra Szegedre érkezett. A delegáció vezetője Henri Gauhey, a szakszervezet alelnöke és tagjai — Luis Parisod veterán, az alkoholellenes egyesület elnöke, Róbert Emery, a fegyelmi tanács és a sportkör vezetőségi tagja — vasárnap délután a várossal ismerkedtek. Hétfőn hasznos tapasztalatcsere volt a szegedi és a genfi közlekedési szakemberek között. A megyei tanácsháza megtekintése után a vendégek ellátogattak a közlekedési vállalathoz. Délután felkeresték a Szakszervezetek Megyei Tanácsát, majd ellátogattak; a Textilművek be is. Az amerikaiak Szegeden Az Idegenforgalmi Hivatal tájékoztatója szerint hét végén — szombaton és vasárnap — ismét sok turista érkezett Szegedre. Szombaton és vasárnap az Amerikai Egyesült Államokból harmincan ismerkedtek a várossal. Kérésükre az Idegenforgalmi Hivatal különautóbuszt indított és azzal idegenvezető társaságában keresték fel a város nevezetességeit s ellátogattak a füvészkertbe is. Szombaton érkezett Szegedre a Német Szövetségi Köztársaságból két turistacsoport.