Délmagyarország, 1962. július (52. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-08 / 158. szám

•jwSrttsp? ÍM!, Jfilítas K DÉL-MAGYARORSZÁG 7 Ezerötszáz óra társadalmi munka A Szegedi Kenderfonógyár KISZ-bizottsága ezekben a napiokban értékeli az "Ifjúság a szocializmusért* mozgalom első fél éves eredményeit Az év elején végzett társa­dalmi munkáról már pon­tos képe van a bizottságnak. Ez idő alatt 1500 órát töl­töttek el a fiatalok társa­dalmi munkával. A fiúk kö­zül sokan részt vettek a Kossuth Lajos sugárúton épülő Honvédelmi Ház terepi­rendezési munkálataiban. Sok hasznos munkát végez­tek a kenderfonógyári fiata­lok a szegedi termelőszövet­kezetekben is. Most újabb nagy feladatra vállalkoztak. Az üzem re­konstrukciójával kapcsolat­ban a KISZ-esek vállalták, hogy a gyárudvar egyik épü­letét lebontják, a beérkezett új gépeket pedig megtisztít­ják. Segítenek a tervezők Az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság KISZ-istái, fia­tal tervezői segítik a terme­lőszövetkezetek előrehaladá­sát. Társadalmi munkával különféle építési terveket készítenek a közös gazdasá­goknak. Tanulás, vidámság KISZ-isták sátortábora a Tisza partján Mártélyon, lombruhába öl- melő6zövetkezetből jött Szűcs tort nemrégiben vásárolta, s tözött fák alatt, a Holt-Tisza Laci. Édesapja is szövetke- dédelgeti is szabad idejében, partján áll a KISZ Csöng- zeti gazda, s igen örült an- júüa elmondta a kérdé­rád megyei bizottságának ve- nak hogy Laci Mártélyra 6ekre> hogy a kábelgyár megy. KISZ-szervezetének vezető­— Életemben — állapította gégi ^g^ Az iskolában hal­meg a fiú — ez az első tá- iottakat és tanultakat náluk borozás. Bár gyakran esett is lehet alkalmazni. Az új az eső, azért mégis gyorsan oktatasi évadban üzemében múlik az idő. Sok hasznos ^ lesz újból a fiataloknak a dehat erre csak annyit mon- dolgot tanulunk. Persze jut a mosolygós lányok idő a szórako2asra i6. A zetőképzö tábora. Tanulás, vidámság, szórakozás jellem­zi az itteni életet. Igaz, az elmúlt napokban gyakran hullott eső, s ezért vendég­marasztaló a sár a táborban, danak "Világ térképe előtt* című és fiúk: -Annyi baj legyen!* nagy ^ _ aho] az ^^tTl^tLS „ ,„ .. előadásokat hallgatjuk dél­Életeben eloszor eiöttönként - este táncolha­Júlia a kábelgyárból Gyár vagy iskola ? Új szakembergárdát nevel a Szegedi Textilművek Természetesen túlzás a címben szereplő kérdés: a textilművek elsősorban is üzem, ám a szakmai oktatás ebben az esztendőben olyan méreteket öltött, hogy egy­úttal bátran nevezhető isko­lának is: új szakmát tanuló, és a régiben tökéletesedő if­jak és felnőttek iskolájának. Bár másutt már végetért a tanév, náluk még csak fél év ha van. De azért a szám­vetés cseppet sem korai. Széles körű ismeretek Tulajdonképpen az egész Czem még fiatal: nemcsak a falak, hiszen nagymama korú sem igen található a dolgo­zók között. S egyre fiatalod­nak. Évek óta minden ősz­szel ipari tanulók kezdenek a fonó szakma elsajátításá­hoz. Csakhogy legutóbb szep­temberben a negyvenhárom fonótanuló mellé negyvenhat szövő is társult. Hogy miért? Tudvalévő: jövőre hatalmas, modern szövődével bővül a gyár. Kell a szakmunkás. Sokáig csak a dorozsmai pa­mutszövőbe jártak ki szak­mai gyakorlatra a fiatalok. Emiatt nem lehetett kellő­képpen rajtuk tartani a sze­met, s bizony a fegyelemmel kapcsolatban sokszor meg­gyűlt velük a baj. Mindaddig így volt ez, amíg a május­ban létesült — nyolc kínai automata szövőgéppel felsze­relt — házi tanműhelyben nem biztosítottak számukra hetenkint háromszor is tanu­lási alkalmat. Persze más a dorozsmai szövőszékeken, s megint más a kínaiakkal dol­gozni. De meglepően hamar elsajátították ezek kezelését is. Végeredményben jobb is, hogy megismerték a régebbi típusú gépeket, legalább szé­leskörű ismereteket szerez­tek. „Tanulj, hogy taníthass!" A szövőipari tanulók ok­tatását a szövöde jövendő­beli vezérkara vállalta. Mert már ilyen is van. S persze ők is tanulnak. Huszonnégy technikumi végzettségű szak­ember — jobbára szintén fiatalok — kezdték március­ban a gyakornoki tanfolya­mot. Először általános szö­vésismeretet szereztek, majd elsajátították a kínai auto­maták kezelését, sőt szerelé­sét is. Egyik részük a szom­bathelyi, másikuk a kőbányai szövőgyárban adott számot tudásáról. Múlt héten már a segédmesteri munkakörhöz tartozó ismeretekből vizsgáz­tak, s nyomban utána kezde­tét vette a művezetői felada­tok elsajátítása. Az is tanul tehát, akinek vagy már most, vagy majd a közeljövőben kell tanítania. S nemcsak a szövő szakmá­ban, hanem a fonóban is. Szintúgy márciusban indult egy tanfolyam, ahol a létesí­tendő új fonoda húsz műsza­ki beosztású dolgozója ta­nul. ök először az általános fonalgyártási technológiával ismerkedtek meg, s éppen a múlt héten vizsgáztak belőle. Kisujjukban vannak már a legapróbb munkafogások is, hiszen jobbára művezetők lesznek. Ezután segéd-, majd művezetői beosztásban dol­goznak egy darabig, szeptem­bertől kezdve pedig speciális elméleti továbbképzésben ré­szesülnek. Gond is, öröm is Az ipari tanulók szakmun­kásvizsgájára augusztusban kerül sor, a két műszaki tan­folyam pedig 1963 február­jáig tart. Közben rendeztek átképzös tanfolyamot a csé­vélő és kártoló betanított munkásainak, ősszel újabb száz-száz fonó-, illetve szövő­ipari tanulót vesznek fel. A jelentkezők nagy részét már előjegyzésbe is vették. Janu­árban indul majd ismét egy műszaki tanfolyam az elő­készítő üzemrész, márciusban pedig a szövöde műszaki be­osztásba kerülő dolgozói szá­mára. Iskolává lett tehát a tex­tilművek. Sok, nagyon sok gondot és örömet jelent ez. Gond például a tanterem­hiány, ami miatt rövidesen két műszakos oktatást kell bevezetni. Nagy megterhelést ad az osztályvezetők és min­den műszaki beosztott részé­re az órákra való felkészülés és a tanítás is, hiszen mun­kaidőn kívül kell bepótol­niuk az oktatásban eltöltött időt. És akkor mi az öröm? El­sősorban is talán az, hogy legyen ipari tanuló vagy mű­szaki, fiatal vagy felnőtt, mindenki törekvő, mindenki nagy kedvvel tanul, szép eredményeket ér el. Érdemes velük foglalkozni, érdemes őket tanítani. Öröm, hogy az üzem maga nevelheti ki a felépülő szövöde és fonoda új munkásgárdáját, vezetőit. F. K. A KISZ-isták egy-egy 100 tunk. Hangosfilmet is néz­—120 tagú csoportja a me- hetünk, mert villany is van. gye minden részéből hat na­pot tölt Mártély festői kör­nyezetében. A tábor augusz- A víz partján a rossz idő tus 18-án zárja kapuit, de miatt hűvöskés szél jár. addig Szegedről is és a sze- Akadtak azonban olyan fia- nulunk. gedi járásból is 6ok fiú és talok, akik a déli órákban Különben lány tölt kellemes napokat mégis fürödtek. Közülük itt. A legutóbbi héten Sze- való Bertényi Júlia is, a gedről 24-en, a szegedi jó- Szegedi Kábelgyár dolgozója, rásból pedig 30-an éltek a Különben mások újságolták táborban. róla, hogy Tünde-robogóval Aröszkei Aranykalász Ter- futott be a táborba. A mo­iskola. — A mi KlSZ-szerveze­tűnkben — beszélte Júlia — 67 fiatal van. Szeretik a tar­talmas, érdekes tanfolyamo­kat. Ennek megvalósításához ad gyakorlati útmutatást mindaz, amit a táborban ta­zaton mo6t kumot. Júlia esti tago­végzi a techni­Sz/Vesen jöttem* A lányok és fiúk készülnek az ifjúsági béketalálkozóra, karneválra A Szegedi Cipész Szövet­kezet dolgozója Konkoly László. Pártmegbízatása, hogy üzemében patronálja és segítse a KISZ-istákat. A tá­borba azért jött, hogy a megbízatás minél jobb telje­sítéséhez újabb ismereteket, tapasztalatokat gyűjtsön. Maga is fiatal, s természe­tesen nagyon jól érzi magát a táborban. — Tanultam is. pihentem is a táborban. Üzememben sok fiatal dolgozik, s ezért Idén is — mint minden évben, a szegedi ünnepi he­tek idején rendezi meg a KISZ Szeged városi bizottsá­ga a hagyományos ifjúsági karnevált és béketalálkozót. A mostani program is gaz­dag. Az ifjúsági karnevál és béketalálkozó napján, július 29-én, vasárnap délelőtt 9 órakor békenagygyűlést ren­deznek a Széchenyi téren. Este hat órakor kezdődik a színpompás karneváli jelme­zes jelvonulás. A KISZ szegedi szervezetei már készülődnek a nagy ese­ményre. A legtöbb helyen ti­tokban tartják a jelmezeket. Néhány helyről azonban ér­dekes híreket hallottunk. A gyufagyár KISZ-esei munka után kínai pagodát építenek. A postaigazgatóság fiataljai f LkéPa^Kőuitóg-nLknérzneieep- az "".jusag a szocializmusért mozgalomban elhatározták, hogy nagyszá­mú udvaronc kiséri majd a hercegi párt, többek között 6zívesen jöttem a vezetőkép­lovas katonák. ző táborba. Mert az itt hal­A ruhagyári fiatalok a vi- lottakkal mind elméleti, lág népeinek jelmezeibe öl- mind módszertani kérdése.k­tözve színesítik majd a kar- h olanosahhan elicazodha neváli menetet. A Szegedi , alaposabban eligazodha­Kenderfonógyár karneválra tok' 6 "™n«!zt hasznara íor­készülő fiataljai titkolóznak, díthatom gyárunk fiataijai­De annyit megtudtunk, hogy nak. meglepetést tartogatnak. S Aztán az eget kémlelte, s készülnék a karnevalra a . többi szegedi üzemek, intéz- megjegyezte: menyek fiataljai is. — Csak estére ne esne az Az ifjúsági béketalálkozót eső, hogy tábortüzet gyijt­este nyolc órakor a Vigadó- hassunk... ban karneváli bál zárja le. (— y. — r.) A járásb an 4 ezren vesznek részt szerep lóit keltik életre. A karneváli felvonulás hercegi párja és fényes ud­vartartása az újszegedi szö­vőgyárból kerül ki. A her­cegi pár tisztségére több fia­talt szemeltek ki, de végle­ges döntés csak a hercegnő személyére történt. Tombácz Ilonka szövőnő ölti magára a hercegnői jelmezt. Az új­szegedi fiatalok idén szeret­nék elvinni a pálmát, ezért A KISZ szegedi járási vég­rehajtó bizottsága az elmúlt napokban értékelte az .^Ifjú­ság a szocializmusért" moz­galom idei eredményeit. Megállapították, hogy idén négyezer fiatal kapcsolódott be e népszerű mozgalomba, csaknem ötször annyian, mint két évvel ezelőtt. A ter­melőszövetkezetek fiataljai az első követelmény teljesí­téséért bekapcsolódtak az or­szágos termelési versenyek­be is. Jól vizsgáztak *; a kereskedelmi fanboltok növendékei nagyobb gyűlések harsogó zajosságá­ról beszél, az obrerosokat (munká­sokat) és a campesinosokat (parasz­tokat) a forradalom megvalósítóinak, »mozartjainak* nevezi. Öszinta lelkesedés cseng ki sza­vaiból, amidőn "a komor, megveszte­gethetetlen, legfelségesebb zenéről — a forradalom zenéjéről* beszél. A költő jelentős szavakat mond: »Ha valaki hamisan játszik, nem a zene az oka*. Jevtusenko költészete bizo­nyítéka annak, hogy a mai fiatalsag mily őszintén és alkotóian viszony­lik Október halhatatlan hagyomá­nyaihoz. Jevtusenko jelentős hazafias témákat bont ki, amelyek sok em­bert foglalkoztatnak. Az »Alma« című legutóbbi kötetében azt írja, hogy a hazafiasság nem kívülről jövő ösz­tökélés, hanem személyes, önként vállalt ügy, rokona a tehetségnek, a költői elhivatottságnak. Jevtusenko számos költeménye szól az egyéni életről, a barátságról, az otthonról, a szerelemről. A költő sze­me éles, körültekintő. Ha egy gyár­ról ír, nemcsak a gépekről szól, ha­nem arról a tavaszt lehelő virágos ágacskáról is, amely egy kefires üvegbe állítva ott pompázik egy munkás­lány munkapadja mellett. A szere­lemről Jevtusenko bátran, sőt néha talán túlontúl is bátran ír. Termé­szetesen nem a szókimondás a baj, hanem az, hogy olykor nem eléggé tapintatos. A kritikusok szemére ve­tették a költőnek, hogy "modoros«. Ennek bizony van némi alapja. Ám legsikerültebb verseinek hangjában nyoma sincs nagyképűsködésnek, őszinték és eredetiek. Jevtusenko — Majakovszkij költői stílusának hívei közé tartozik. Ez azonban Rózsgyesztvenszkijre és sok más fiatal költőre is vonatkozik. Mindannyian elvetették a szigorúan vett versmértéket. Jevtusenko stílusa, eltérően például Vinokurovétól — szabadon csapong, nem ismeri a ha­gyományos formák béklyóit, rímei meglepőek. Szintén fiatal költő Andrej Voznyeszenszkij, még harmincéves sincs. "Mozaik* és "Parabola* cimű két kis verseskötete 1960-ban jelent meg. "Mesterek* című első költemé­nyét 1959 elején közölték. Ez azzal keltette fel az olvasók figyelmét, hogy érzékletesen, térbelileg hatott, akár egy szobormű. Voznyeszenszkijt gyermekkora óta vonzotta a festé­szet és az építészet. E szenvedélye nem múlt el nyomtalanul. Nemhiába hasonlítja még költeményeit is sok­kupolás, ősrégi székesegyházhoz. A kommunizmus, az eljövendő új, bol­dog világ témája Voznyeszenszkij verseiben elsősorban a művészet, az alkotás prizmáján keresztül bomlik ki. Századunkban, az uránium és az űrrepülőterek korában hallatszanak olyan hangok, hogy a művészet, úgy, ahogy van, -elavult*, meg hogy a -lírikusoknak* előbb-utóbb át kell adniuk helyüket a "fizikusoknak*. Voznyeszenszkij vitába száll a kétke­dőkkel. Az embernek, a népnek igen­is szüksége van a művészetre. "Este ' Fejlődő életünk egyre az építkezésen* című költeményében t kulturáltabb kereskedelmet arról beszél, a tajgában mint hall- J követel. Ezt a körülményt gatnak verseket a munkások a ke- t figyelembe véve szervezte mény munkában eltelt nap után. A 'meg az 1961—1962-es tanév­költő olyan művészetről ábrándozik, , ben a Szegedi Élelmiszer­amely eljön a munka embereihez és 'kiskereskedelmi Vállalat a életszükségletté válik, akár a víz, a J kereskedelmi tanulók köz­kenyér, a só. 'pontosított gyakorlati okta­Voznyeszenszkij szeret bűvészkedni J tását. a tanboltok létrehozá­a szavakkal. Szereti a bonyolult meg- (sával. oldásokat, a szójátékokat és a csengő- ' Az első kísérleti jellegű bongo rímeket. Hellyel-közei annyira , tanbolt 1961 decemberében belefeledkezik a "hangjátékba* hogy ' nyflt meg a Kossuth Lajos ezt a mondanivaló is megsínyli. Ha , sugárúton. A korszerűen be­lehet így kifejezni, a hangok már-már »rendezett élelmiszerboltban eltakarjak a szavakat. Egyes kritiku- - azóta 40 fiatal tanuló ka­sok formalizmusban marasztalták el a,pott gyakorlati oktatást. Eb­koltot. Csakhogy a szavakkal való já- J ben az üzletben minden fon­ték — nem Voznyeszenszkij "irányvo- (tos munkát a tanulók vé­nala*, inkább szenvedély, amolyan J geztek. Sőt naponta egy-egy -gyermekbetegség*, amelyet idővel <^eseT^eletó feL különösebb komplikációk nélkül kihe-J ügyelet meiiett —a boltve­ver. 4 zetéséve'l, irányításával is. i„ . • , , , , . í A 40 gyerekből azóta most, íme nehany olyan kolto, akinek a , július elsejével 18 segéd verseit szívesen olvassák és szavalják. Jlett A gyakorlat azt bizo­Nem ők a legfiatalabbak: az újságok tnyitja, hogy a tanbolt be­és folyóiratok hasábjain, szavalóeste- }vált. a fiatalok önállóak, ken és szakmai vitákon már újabb ne- ' p°ntosan', jó1 dolgoznak' ,.„,,,, 'udvariasak vek is felbukkantak. Ez utóbbiak csak' . • , , • 4 Masfel hónappal kesobb a nemregiben haladtuk túl a második »Marx téri 116-os számú, X-en. Ám azok," akikről fentebb szó (újonnan megnyílt húsáru­esett , különösképp fémjelzik a mai ',dában szerveztek tanboltot, fiatal szovjet költészetet. Mindeme • A hústanbolt az országban "különbözőség* ellenére közel állnak' ^edülálló. Mint az eltelt ,'..,, ... 'ido bizonyította, ebben a egymáshoz az elet erzekletes abrazo- j szakmában is bevált a köz­lásában. pontosított oktatás. A ta­nulók eredménye javult, s a kereskedelmi iparitanuló iskola közlése szerint a hús­ipari tanulók eredménye a tanboltba kerülésük óta át­lagosan javult. A tanáru­dában az előbbi üzlethez hasonlóan felnőttek irányí­tása mellett 15 húseladó ka­pott rendszeres gyakorlati képzést. Az Élelmiszerkis­kereskedelmi Vállalatnál gondoskodtak arról is, hogy a tanbolton kívül — ahol már megtanulták a hús szakszerű bontását — ta­pasztalatcserére is eljussa­nak. A nyáron a húsipari tanulók egy hónapot tölte­nek a vágóhídon, egy hóna­pot pedig a szalámigyárban, ahol további hasznos szak­ismereteket szereznek. A politechnikai oktatást is segítik a Szegedi Élelmi­szerkiskereskedelmi Válla­latnál. Az elmúlt tanévben a Rózsa Ferenc Gimnázium 30 politechnikás tanulója a 4+2-es oktatás keretében hetenként két napot töltött az élelmiszerboltokban. Nyá­ron pedig egy-egy hónapot töltenek gyakorlati munká­val. szintén élelmiszerbol­tokban. Emellett a dekorá­ciós részlegnél betűírást, kirakatrendezést, ízléses árukihelyezést is elsajátít­hatnak.

Next

/
Thumbnails
Contents