Délmagyarország, 1962. július (52. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-29 / 176. szám

12 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1962. Ttifios 29. ASZAFJEV: Párizs lángjai Balett 4 felvonásban. Szövegét írta: N. Volkov és V. Dimitrijev. Koreográfiáját tervezte: V. Vajnonnen. Vezényel: Kenessey Jenő. Szabadtérre rendezte: Békés András és Horváth Margit Gaspard — •— Jeanne Pierre Jacqoes Philippc gyermekei marsefneiek Jerome Márki — — — — — — — Színésznő — — — — — — Színész — — — — — •— •— Táncos — — — — — -— — Teréz, baszk lány —- —- — — Baszkok — — — — _ . Anvergneiek — — — Várnagy — — — — Királyné — — — — Suba Gyula Lakatos Gabriella Kossuth-díjas Galántai Zsolt balettaövendék Némethi Sándor balettnövrndék Fülöp Viktor Kossuth-díjas Sipeki Levente Sallay Zoltán Kun Zsuzsa Kossuth-díjas Havas Ferenc Maros Éva Molnár Ferenc Kálmán Etelka Boross Erzsébet Balogh Ágoston Zilahi Győző Geszler György Mák Magda Éhn Éva Szilágyi Mihály Budavári Rudolf Nádass Imre Bordy Bella érdemes művész Tóth László ' Tömegjelenet a Párizs lángjai IIL felvonásából Magas fokú művészi élmény A Párizs lángjai karmestere a szabadtéri játékokról Király — — — — — — Farandola szólót táncolják: Mák Magda, Éhn Éva, Csajkovits Magda, Kolozsvári Dóra, Molnár Ferenc, Kiss László, Gál Jenő és Balogh Ágoston Közreműködik a Szegedi Nemzeti Színház énekes zenekara. Díszlettervező: Fülöp Zoltán Kossuth-díjas. Jelmeztervező: Márk Tivadar Kossuth-dijas. Karigazgató: Szalay Miklós. Kenessey Jenő karnagy először vesz részt közreműködésével a Szegedi Szabadtéri Játékokon. A Pártra lángjait vezényli. Rövid itttartózkodása alatt, mint ahogy mondotta, szinte szegedivé vált, annyira beleilleszkedett az itt folyó pezsgő életbe. Igaz, már korábban, 1948-ban kapcsolatba került a várossal, pontosabban a Szegedi Nemzeti Színházzal, ahol Az arany meg az asszony című operáját mutatták be igen nagy sikerrel. A Budapesti Operaházban azóta is műsoron van ez a mű, amely külföldön is ismertté vált. Az első magyar nemzeti táncjáték, a három felvonásos Keszkenő, a sokak által oly jól ismert mű is az övé, amit bemutattak már Moszkvában. Londonban, Berlinben, Varsóban, Drezdában és Lipcsében is. Kitűnő munkatársak Az interjú első mondatát Kenessey Jenő a Szegedi Szabadtéri Játékokon közreműködő zenekar és énekkar dicséretével kezdi . — Rendkívül meg vagyok elégedve felkészülésükkel. Igazán kitűnő munkatársakkal vagyok körülvéve. A szegedi zenei élet közismerten nagyon pezsgő és igen magas színvonalú. Ebben a véleményben természetesen az is benne van, hogy ma már nagy tömegek értik a muzsika nyelvét. Megítélésem szerint a Szegedi Szabadtéri Játékok sikeréhez ez is hozzátartozik. Igazi meglepetés — Bevallom, igazán meglepett az óriási színpad s a monumentális nézőtér — folytatta Kenessey Jenő. — S ami a színpadon elhangzik. az kitűnően szól a nézőtér bármelyik pontján. Erről magam is meggyőződtem. mert láttam a Háry János előadását. Kitűnő, jó lépésnek tartom e daljáték műsorra tűzését a Szegedi Szabadtéri Játékokon. A Hunyadi László és a Bánk bán, e két nagy Erkel-mű már eddig is képviselte a játékok műsortervében a nemzeti jelleget. Különben közismert, hogy Erkel újonnan ismét felfedezett alkotása, a Brankovics budapesti bemutatása nagyon sikeres volt. (Somogy Iné felvétele) A második bemutató Ma este ismét bemutató lesz a szabadtéri játékok színpadán — immár az ide második: a Magyar Állam Operaház balettegyüttcs. mutatkozik be a Párizs láng jaival. A mai előadáson kívül a közönség még ké: estén láthatja Aszafjev híres balettjét. — Megítélése szerint a Brankovics-csal bővíthetnénk az Erkel-művek repertoárját a Szegedi Szabadtéri Játékok műsorában? — Zeneileg feltétlen. Csak a rendezői megoldáson alkalmazása" amely^vélemé- Egy VendégkÖnyV nyem szerint a zárt színházi sikeres előadások után kívánkozik is szabadtéri színpadra. Ez a mű tele van igazi drámával, s Erkel feltétlen új arcát látná meg benne • a közönség, amely ezt az operát is éppúgy megszereti májd, mint a Hunyadi Lászlót és a Bánk bánt | L FELVONÁS :| Marseille környékén a felfegyverzett nép Párizs felé készül, hogy segítséget nyújtson a tóvárosi felkelésnek. A tömeggel tart Philippe és Jerome is. a két ifjú rnarseille-i forradalmár. Csoportjuktól elválva, a főúri kastéllyal szemben levő szegényes kunyhóba, Gaspard apó házába térnek be inni Az udvaron Jeanne, az öreg paraszt lánya kíváncsian nézegeti, próbálgatja a fegyvereket és próbaképpen megcélozza a kastély kapuját, melyen éppen a várnagy lép ki. A forradalom szele a levegőben van... A kórnyék lakói fellelkesülnek a trikolor láttán, melyet Philippe lenget meg. A zászlón ez a fölírás áll: »Béke a kunyhóknak, harc a paloták ellen!« Fényes főúri társaság érkezik a kastélyba, vadászatról. A márki arra lesz figyelmes, hogy várnagya Gaspard kisfiának, Jacques-nek a kezéből forradalmi zászlót csavar ki. az oreg paraszt pedig fia segítségére siet. A márki lefogatja az öreg parasztot és megvesszőzteti, majd a kastélyba záratja Ekkor tér vissza Jeanne, aki friss vizet hoz a felkelőknek. Kétségbeesett harag és fájdalosz vesz erőt rajta. A két marseille-i azonban nem tétovázik: fölveri a környék népét, majd rohamra vezényli a tömeget a kastély ellen. Miután a tömeg megtöri az urak ellenállását, a márki menekül, Philippe utána lő, de elhibázza. A nép kiszabadítja a meggyötört öreg parasztat, s annak örömére, hogy Marseille környékén is győzött, a felkelés, a nép diadalmas táncban önti ki örömét Azután felsorakozik a fölkelők csapata, amelyben ott áll már Jeanne és a kis Pierre is, és a Marseillaise dallamára megindul Párizs felé. Ili . FELVONÁS: Bál a párizsi királyi palotában. Az úri társaság szórakozik és egy balettelőadásban gyöMiről szól a balett? nyörködik. Rinaldo és Armida históriája elevenedik meg, s a pásztorjátékban giriandos lányok tánca, szerecsen gyerekek szórakoztató tánca, majd Ámor szólója következik. Ezt követi a szerelem nyila által megsebzett Rinaldó és Armida klasszikus kettőse. Az arisztokrácia kedvtelését rossz hír hűti le: a márki érkezik a forradalmároktól zsákmányolt lobogóval és a vészes hírrel — a győztes marseille-i lázadók Párizs felé tartanak. A főurak elhatározzák, hogy külső segítséget kérnek, s a márki meg is fogalmazza a feliratot, amit a tisztek sorban aláírnak, majd hűségük jeléül megcsókolják a királyi zászlót. Bevonul a király és a királyné: XVI. Lajos és Marie-Antoinette. A királyné erélyes unszolására XVI. Lajos hozzájárul a tervhez, majd folytatódik a gondtalan szórakozás. Az Armidát alakító színésznőnek hevesen udvarolnak az urak, különösen a márki, akinek tolakodásától partneréhez menekül a Színésznő. Széptevés közben a márki véletlenül elejti az összesküvök feliratát, amit a Színész vesz föl. Az áruló okmány visszaszerzése érdekében a márki leszúrja a Színészt. A bálteremből mindenki kihúzódik, csak a Színésznő marad benn és zokogva borul a kedves partner holttestére. Az utcáról behallatszik a Marseillaise gyújtó dallama, a Színésznő magához veszi a feliratot és a trikolort, s miután megesküszik, hogy bosszút áll a halottért, a forradalom zászlaját magasra tartva siet a felkelőkhöz. I III. FELVONÁS:/ . , . , 1 L Panzsban égo hazak világítják meg az eget. A felkelők ostromra készülődnek. Megérkeznek a marseille-iek is és az ország különböző vidékeiről érkezett csoportok vidám táncra kerekednek. Francia néptáncok következnek egymás után, s a baszk tánc izzó légkörében belerobban zászlaját lengetve a Színésznő. Izgatottan mutatja a forradalmároknak láz összeesküvők feliratát A márki fekete köpenyben lopózkodik a felkelők közé, de a Színésznő felismeri és a leleplezett főúrat Philippe viadalra hívja ki. Karddal vívnak, de az alulmaradó márki orvul pisztolyt ránt mire álnokságáért elsöpri a népharag. A felkelők ismét táncban fejezik ki örömüket, majd elindulnak a végső harcra. Forradalmi dalok zendülnek fel, amint a királyi palota megostromlására elindulnak. A táncjátéknak ez a jelenet a drámai csúcspontja. A megállíthatatlanul előrehaladó tömeg a forradalom legyőzhetetlen erejét testesíti meg. Szeged szívügye — Nagyon tetszik — mondotta Kenessey Jenő — az a komolyság és hozzáértés, amely jellemzi a játékokon közreműködők munkáját. S nemcsak közvetlenül a játékok környezetében, hanem szinte a város egész lüktető életében meg lehet látni, hogy Szeged igazán szívügyének tekinti azt a hatalmas ügyet, hogy egy hónapon át vendégül lássa az országot és külföldet is. — Csak egy előadást, a Háry Jánost látva, igazán magasfokú művészi élményben volt részem. Az egész környezet pedig olyan élményt nyújt, amelyet szívesen visz magával hazai és a külföldi vendég egyaránt. S ilyen szép élményekért szívesen veszek részt máskor is a Szegedi Szabadtéri Játékokon, a zenei munkában, abban a felkészülésben, amely példamutató lehet az egész ország előtt lapjairól... A Szegeden megforduló külföldiek és hazai vendégek közül többen írásban rögzítik véleményüket városunkról és itt szerzett élményeikről az Idegenforgalmi Hivatal vendégkönyvében. Legutóbb Wallace Johnson Sierra Leona-i, nyugat-afrikai író és békeharcos a következőket jegyezte be a vendégkönyvbe: „Nagy elragadtatással tekintettem meg a Szegedi Szabadtéri Játékok Bánk bán előadását. Különös örömömre szolgált, hogy mielőtt még ismertem és hallhattam volna ezt a kifejezést: napfény városa — magam is ezt jegyeztem föl Szegedről. Örömmel gondolok arra, hogy talán majd ismét meglátogathatom az önök kedves városát, mert ez a látogatás számomra mindig felejthetetlen marad. Ezért így búcsúzom: A viszontlátásra.•» * Egy hatvani csoport vezetője, Malatinszky Hermin kultúrfelelős a következőket írta: „Szép városukból hazaérkezve, a hatvani konzervgyár dolgozóinak nevében köszönetet mondok azért a fáradozásért, mellyel oly kellemessé tették számunkra az ott töltött két napot. A Bánk bán előadása lenyűgözően szép volt. Szállásunk tiszta és kényelmes, étkezésünk ízletes és bőséges. A sok fáradozásért még egyszer fogadják köszönetünket" 1 IV" FELVONÁS:, A királyi palotaban csüggedten ül néhány udvari ember. Bejön a királyi pár is sápadtan, ziláltan, majd a menekülő gárdisták után betódul a felkelő tömeg. A forradalom zászlaját Therese baszk lány lengeti diadalmasan, míg egy ellenséges golyó szíven találja. A hős lány holttestét megrendülten állják körül a felkelők és nieghajtják előtte a forradalom zászlaját. A nemzetiszínű zászlókkal díszített téren, a szabadság fája körül újjongva üdvözli a nép a zsarnokságon aratott győzelmet Köszöntik a Szabadság istennőjét szimbolizáló Színésznőt, majd gyönyörködnek Philippe és Jeanne klasszikus kettősében. Azután táncra kerekedik az egész tömeg és a Carmagnole felgyorsított dallamára önfeledten járja az örömtáncot. A táncjáték megdicsőüléssel, apotheózissal zárul: a "Ca ira- hangzik fel ismét, újra behozzák emelvényen a szabadság istennőjét, melyet a győzelmes nép virágokkal borít eL (fiatulációU tty'táncosnőnek. ' — egy vivóvilágbajnok síkeréért S'zvoboda Margit balett-táncosnő csütörtök óta nem győzi fogadni művésztársai és a statiszták gratulációját — egy vívó világbajnok sikeréért. Mint a lapok megírták, dr. Kauez István aranyérmet nyert párbajtőrvívásban Buenos-Airesben, s a dicsőségből a művésznőnek is jut, minthogy "Civilben- dr. Kausz István felesége. A művésznő természetesen igen örül a sikernek, hiszen kilenc év után avattak újra magyar világbajnokot tőrvívásban, de ugyanakkor arra gondol, hogy ő meg itt szerezze meg a közönség elismerését és szeretetét. Így lesz igazán öröm a férjével való találkozás — a kölcsönös siker után. A Szegedi Szabadtéri Játékok előadásai HARY JÁNOS: augusztus 4-cn. PÁRIZS LÁNGJAI: július 29, augusztus 1, S-éo. AZ EMBER TRAGÉDIÁJA: augusztus 8, 11,19, 20-án. AIDA: augusztus 12, 15, 18-án. MAGYAR ALLAMI NÉPI EGYÜTTES: aug. 16-án.