Délmagyarország, 1962. július (52. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-28 / 175. szám

8 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1962. július 28. Vendégek a világ minden részéből Beszélgetés Lengyel Vilmával KODÁLY ZOLTÁN: Háry János Daljáték 4 kalandban, elő- és utójátékkal. Szövegét Pauluni Béla és Harsány! Zsolt írta. Vezényel: Kórody András érdemes művész. Rendezte: Békés András. Háry János — — — — — Szabady István örzse, a mátkája — — — — Mátyás Mária Kossuth-díjas Ferenc császár — — — — — Lendvai Andor érdemes művész A császárné — — — — — Szilvássy Margit Napóleon — — — — — — Kátay Endre Mária Lujza, Napóleon felesége Palánkay Klára öreg Marci, császári kocsis — — Maleczkv Oszkár Kossuth-díjas, érdemes művéss Ebelasztin lovag — — —• — Rösler Endre Kossuth-díjas, kiváló művész Meluzina grófnő — — — — Megyaszi Hajnal Esztrella bárónő — — — — Kompolthy Györgyi Magyar silbak — — — — — B. Tóth József Burkus silbak — — — — — Szalma Ferenc Generális Krucifix — — — — Pagonyi Nándor Generális Dufla — — — — Káldor Jenő Udvari lakáj — — — — — Putnik Bálint Bíró uram — — — — — — Gémcsi Imre A diák — — — — — — — Cjrétt László Elsó ! Haraszt — — — — Katona András Második j paraszt Zádori István Kocsmáros — — — — — — Marosi Károly Közreműködik: a Szegedi Nemzeti Színház ének- és zenekara, és a Szegedi Zenebarátok Kórusa. Díszlettervező: Bakó József. Jelmeztervező: Márk Tivadar Kossuth-díjas. Karigazgató: Szalay Miklós. A rendező asszisztense: Kapás Dezső és Sík Ferenc. Fülöp Zoltán Kossuthdíjas érdemes művészt, díszlettervezőt idén is üdvözölhetjük a Szegedi Szabadtéri Játékokon: 6 tervezte a Párizs lángjai monumentális díszleteit. A játékok régi történetében is kapott már szerepet Fülöp Zoltán. Az ő nevéhez fűződik az Aida. a Turandot és a Háry János díszleteinek akkori tervezése. Most a Párizs lángjai díszleteiről beszélgettünk vele, arról hogy elképzelései teljes mértékben megvalősultak-e ezen a színpadon, figyelembe véve az itt uralkodó hatalmas méreteket — A Párizs lángjaiban az atmoszféra erőteljes jelzését kívántam megcsinálni a diszletezésben. ahogy ezt rendezésben Békés András tette. Elképzeléseim megvalósít ottnak látom. A Párizs lángjaival olyan témához nyúltunk, amely bár történelmi távlatban áll, mégsem nehéz benne megtalálni a párhuzamot a mával. — Különböző osztályokat jellemző heroikus anyag uralja a színpadot — folytatta Fülöp Zoltán. — Hogy csak két hatalmas képre utaljak: a második felvonásban például a fényes udvari ünnepségen eluralkodik a királyi ház címere a koronával A kép vége felé pedig, ahogy a cselekmény a forradalom felé halad, ez a látvány a lángok martalékává válik, szimbolizálva a közelgő forradalom elsöprő erejét. Az utolsó felvonás második képében ugyanezen a helyen. ugyanolyan fényözönben áll a frigiai sapka, a győztes forradalom szimbóluma. — A Szegedi Szabadtéri Játékok hatalmas színpada, a rendkívül nagy méretek mondotta Fülöp Zoltán — szinte kínálják, hogy szimbólumokkal fejezzük ki az erőteljes jelzéseket. Az uralkodóvá vált nép megjelenítésében szintén éltünk a nagy lehetőségekkel. A harmadik felvonásban a forradalmi Párizs lényege jut kifejezésre: hangulatilag felszított atmoszf érával találkozunk, amelyet a nagy számú nép megjelenítése tesz izzóvá. A nép valósággal elönti a színpadot, ezzel is szimbolizálva, hogy birtokba veszi a teret ahol azelőtt a palota az uralkodó osztály állt. — Bőségesen éltünk tehát a lehetőségekkel, hogy megragadó szimbólumokkal, közérthető formában fejezzük ki diszletezésben is a drámai cselekményt, amely valóságos történelmiségével végigvonul a színpadon — mondotta befejezésül Fülöp Zoltán. L. F. sunknak Lengyel Vilma, melyeket minden bizonnyal hasznosítani lehet a játékok során. E beszélgetés egyszersmind arra is felhívja a figyelmet, hogy nagy haszna lenne, ha a játékok igazgatósága építene a régiek segítő szándékára és az általuk felhalmozott sok-sok praktikus tapasztalatra. tyátéknafitái HARY JÁNOS: július 28, augusztus 4-én. PÁRIZS LÁNGJAI: július 29, augusztus I, 5-én. AZ EMBER TRAGEDIAJA: augusztus 8, II. 19, 20-án. AIDA: augusztus 12, 15, 18-án. MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES: aug. 16-án. Az előadások este 8 órakor kezdődnek. A királyi palotában. Díszletkép és jelenet a Párizs lángjai második felvonásából (Somogyi Károlyné felv.) örzse és Ebelasztin báró: Mátyás Mária és Rösler Endre A szabadtéri játékok eddig lezajlott három előadásán számos külföldi csoport és nyugati országokból érkezett egyéni utas vett részt Több csoport érkezett Szegedre a Német Demokratikus Köztársaságból és a Szovjetunióból, jártak itt csoportok Franciaországból és Olaszországból, egyéni látogatók pedig szinte a világ minden részéből. Hazánk városaiból és községeiből a három napra több mint tízezer vendég érkezett A vendégek nemcsak a játékokra voltak kíváncsiak, hanem a városra is. Eddig több mint harminc esetben béreltek autóbuszt s a városnéző sétákon körülbelül ezerötszázán ismerkedtek meg Szeged nevezetességeivel. A szegedi közönség jól ismeri a szabadtéri játékok egykori lelkes művészeti vezetőjét, dr. Erdélyi Jenőné Lengyel Vilmát, aki hosszú éveken keresztül lapunk, a Dél-Magyarország művészeti kritikusaként is tevékenykedett. Ma is itt él közöttünk és lelkes figyelemmel kíséri a szabadtéri játékokat, s tanácsaival, észrevételeivel ma ls sokat és szívesen segít a hozzáforduló művészeknek. Különös érdeklődéssel nézte meg és tanulmányozta az idei programban a Háry János előadását, minthogy Kodály daljátékát a harmincas években is bemutatták a szabadtéri színpadon. Egészen más a mai Háry Az első kérdésünk az volt Lengyel Vilmához, hogy milyen elgondolás alapján tűzték műsorra annak idején Kodály daljátékát. — Vidám, nagy népszerűségű magyar daljátékot akartunk adni a közönségnek. Az ember tragédiája, az Aida és más nehéz előadások mellett. Meg kell azonban mondanom, hogy mi nem tudtunk versenyezni a mostani Háryelőadással. A mi műszaki és technikai berendezéseink kezdetlegesek voltak. Nem számolhattunk csak a tér saját, természetes akusztikájával, nem volt ilyen nagy és jól szervezett statisztériánk a daljátékhoz és nézőteriink is jóval kisebb, s ugyanakkor kényelmetlenebb volt. Kevés anyagi erő jutott a Háry Jánosra, mert a rendelkezésre álló pénzt elvitték a nagy előadások és akkor semmilyen állami támogatásra nem számíthatott az igazgatóság. — A mai Háry egészen nagyvonalú, egészen más. Nagyon imponálnak az előadás hatalmas méretei, a tömegek ötletes, eleven mozgatása és az apró részletek szépsége. Szeged és az állam ma egyforma figyelemmel kezel minden előadást és a Megragadó szimbólumokkal9 közérthető formában Fülöp Zoltán díszlettervező nyilatkozata mai áldozatvállalással össze sem hasonlítható az egykori támogatás. Áldoii fantáziával — Az 1930-as évek Hárybemutatója, sajnos, alig haladt túl egy színházi előadás keretein. Sokkal egyszerűbb és kisebb méretű volt a díszletezés, jóllehet akkor nagyobb sikerrel alkalmaztuk a vetítés technikáját. — A mostani bemutatónak a rendezése különösképpen meghatott. Szívvel-lélekkel és áldott fantáziával került színpadra ez a mű, és ezért minden elismerést megérdemel Békés András, aki új elgondolással és nagyon-nagyon sok művészi ötlettel gazdagította a szabadtéri Háry Jánost. — Természetesen közös vonások is vannak a két előadásban. A közönség például akkor is s most is megmozdult a Háry Jánosért, mert a népmese tisztasága visszhangzott és visszhangzik benne. EgY-kél észrevétel A beszélgetés határai kiterjedtek más szabadtéri problémákra is. Így például Lengyel Vilma néhány igazán megszívlelendő észrevételt tett a díszletezésre és a technikai berendezések alkalmazására. — Véleményem szerint igen nagy sikerrel és hatásossággal lehetne alkalmazni a vetítés technikáját a mai színpadon is — mondotta. — Tovább kell modernizálni a teret, de olyformán, hogy ne gépesítsék el túlzottan, mert ez esetenként ellentmond a tér természetes adottságainak. Bizonyos helyekről — például a színpad egyes ma"p«abb pontjairól — oly tökéletes a tér akusztikája, hogy a színészi hang nem is kíván erősítést. Másrészt föltétlenül hasznos voln?, ha könnyebb díszletelemekkel dolgoznának a díszlettervezők. Ennek két haszna volna: sokkal olcsóbba kerülne a színpadi építkezés és ezen az áron is jobban érvényesülhetne a természetes környezet Körtánc az L felvonásból A rövid beszélgetés során még számos figyelemre méltó tapasztalatot és észrevételt mondott el munkatár-