Délmagyarország, 1962. július (52. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-27 / 174. szám

I 8 DÉL-MAGYARORSZÁG Péntek, 1962. JúUns Zt Ma főpróba, vasárnap bemutató a Párizs lángjaiból Az Állami Operaház balettművészei, a szegedi táncosok és a Párizs lángjai statisztái szinte egész nap próbáznak fölváltva az Apáthy István Kollégium tornatermében és a Szegedi Nemzeti. Színházban, este pedig a Beloiannisz téri színpadon. Tegnap este ismét a teljes együttes próbálta az előadást, amelynek végső kidolgozásához már csak apró si­mításokra van szükség. Ma este már elődásszerű főpróbát tartanak a Párizs lángjaiból, a bemutatót pedig — a kiadott szabadtéri prog­ramnak megfelelően — vasárnap láthatja a közönség. A második interjú Szegeden Lendvay Andorral A kulisszák mögött A próbákon a nem igazi, csak lézengő közönséggel, avagy inkább hivatalos és félhivatalos kíváncsiskodók­kal még nem sokat törődtek a legkisebb táncosok, a Há­ry Jánosban önálló produk­ciót is nyújtó szegedi balett­iskolások. Hanem amikor be­népesült a hatalmas néző­tér s megkezdődött az elő­adás, szinte mindegyik ott tolongott a színfalak mögött, s egy kis lyukon felváltva kukucskáltak kifelé. Egyre azon szorgoskodtak, hogy ki-ki megkeresse a pici lyukon át a nézőtéren ülő hozzátartozóját, a szülőket és a rokonokat, akik azt ígér­ték nekik, hogy miattuk többször is megnéznek majd egy-egy előadást. — Ott van apukám, nézzé­tek! Ott a huszadik sorban, csak a karmestertől nem látszik! — lódított suttogva egy kisfiú a társainak. A többi erre egyszerre akart átnézni a lyukon, szinte majdnem feldöntötték egy­mást. Nagy izgalmukban nem neszeltek fel, amikor csendben mögéjük állt a mű­vészeti titkár, aki szokásos ellenőrző útját járta a szín­falak mögött, hogy minden rendben van-e. — Gyerekek, látjátok a karmestert? — kérdezte sut­togva. — Látjuk! — lelkendeztek boldogan a kis táncosok, mint akik nagy dolgot fedez­tek fel. — Akkor tudjátok meg, hogy ő is lát titejcet a lyukon keresztül, meg a közönség is, amint leskelődtök. Sicc a helyetekre! Ez a „leleplezés" öt perc múlva szétfutott a nagyszá­mú gyermekszereplő között, s azóta úgy megszeppentek, hogy egy sem mer leskelődni a kulisszák résein át, hanem fegyelmezetten vár a jele­nésre. A statisztéria beosztásnál a könnyebb kimondhatóság s főleg a gyors mozgatás miatt különböző rövidítésekkel szólítják az iínyelők a szín­padok mögött~a népes közre­működőket. Van például „ci­gánybárók" és „eladólányok" csoportja, „átvonuló huszá­rok" és „gyertyás lányok", „elsősorbeli katonák" és „la­kájok". Nem is kell hangsúlyozni, hogy a statisztéria soraibaii a legnépszerűbb rövidítés az ,,eladólányok" elnevezés. Ha szólítják őket. szinte egy fej­jel megnőni látszanak elhi­vatottságukban, s a más cso­portbéli lányok irigykedve nézik bevonulásukat. Utánuk következnek nép­szerűségben az „első huszá­rok" s a dicsőségben legvé­gül kullognak a „lakájok". Velük nemigen állnak szóba a színfalak mögött az „eladó­lányok", annál inkább tetsze­nek nekik a huszárok. Só­hajtoznak is emiatt a „laká­jok" ... Hogy mennyire be­csülik szerepüket ezek a fia­talok, arra jellemző egyikő­jük kiszólása, amikor jele­nésre szólították őket: — Az ördög essen ebbe a lakájságba. Az 1924—25-ös színiévadban egy akadémiát végzett fiatal baritonista ke­rült a szegedi szín­ház operaegyüttesé­hez. Szokás volt, hogy a sajtó interjú, vagy nyilatkozat for­májában bemutatja a közönségnek az új tagokat. E sorok író­ja kérdezte meg ak­kor a fiatalt énekest, hogy milyen tervek­kel és reményekkel indul a pályának. A nyilatkozat így hang­zott: „Nagy remények­kel jöttem ide, dacá­ra annak, hogy na­gyon elijesztettek a szegedi közönségtől, mert — mint mon­dották — befutott énekesek is megbuk­tak már itten. Én mégis meg fogom próbálni kivívni a szegedi közönség szeretetét és elismerését, és az ijeszt­getőknek megmutatom, hogy igenis „császár" leszek, mert nagyon akarok és bízom ma­gamban." A fiatal énekes valóban akart és tudott. Egymás után aratta sikereit vezető bari­tonszerepekben. A Faust Va­lentinjában mutatkozott be, s ezt követte Alfio, Luna gróf, Tonio, Scarpia, Rigó­gondolni... Es a ré­gi színháziak: Baróti Jóska, Kertész Vil­mos, Molnár Rudi, Rajz Jancsi, Herceg Vilmos, Bilicsi Tiva­dar, Delly Ferenc, vay Andor érdemes művészt, hogy mondja el mi minden történt vele, mióta elkerült Szegedről, a felidézett emlé­kek súlyától meghatódott hangon hárította el a kér­dést: — Ne beszéljünk még er­ről. Idézzük még egy kicsit a múltat, a szegedi fiatalságot. Augusztus 5-re várják a külföldi vendégművészeket Mint a közönség arról már értesült, idén három kúl­Emlékek, melyekre földi vendégművészt hívtak . .. , v. J meg a szabadtéri játékok csak áhítattal szabad müvészeti együttesébe, még­pedig a román Z e n a i d a Pali y-t, az amerikai Mar. garet Tynes-t és az olasz Luigi Ottolini-t. Mind­hárman az Aida előadásain lépnek fel Szegeden. Az Aida próbái augusztus 6-án kezdődnek, s a világ­hírű énekesek már az első Gaál Feri Fenyves próbáktól kezdve jeien lesz­Sándor, Kovács Ka- nek az előkészületeken, tó, Szász Edith, Gá­bor Mara ... Hagy­juk az emlékeket... Hogy hol voltam az­áta? Amikor elmen­tem Szegedről, Bécs- A városi tanács Idegen­be kerültem a Volks- forgalmi Hivatala filmvetí­téssel kedveskedik a játé­kok idején az ideérkező vendégeknek és a szegedi­eknek. A hét bizonyos nap­jaira ígért filmbemutatókat eddig is megtartották, ezen­túl azonban — a nagy ér­deklődésre való tekintettel — minden este vetítik a Klauzál téren a Szeged hí­res város című színes fil­met. Mindennap vetítenek a Klauzál téren operhoz, majd a Staatsopernek lettem . tagja. Azután követ­kezett Teplitz-Schö­nau, Luzern, Mün­chen, majd Olaszország nagy városai. még' s^tóT^reS •£•?«» Későbbi vendégszereplései keresem a regi emiekeket, során az opera akkori csilla- Találtam sokat a régiből, de gai: Németh Mária, Gyenge sok minden van új is. Ha a A „Lendvai-zászló alatt Innen hazatérve szerződ­tem a pesti operához. Né­metországi tartózkodásom alatt Fritz Feinhaltznál to­vábbtanultam s itt mintegy tanársegédként segítettem mesteremnek az oktatásban. Ekkor érlelődött már meg bennem a pedagógiai hivatás szeretete. A felszabadulás után meghívást kaptam a Zeneművészeti Főiskola ka­Népszeruek a szegedi orgonn bemutat ók A szegedi Dómban az ün­nepi hetek idején rendszere­sen tartanak orgonabemuta­tókat. Ilyen alkalmakkor megszólaltatják a Dóm hí­res orgonáját, és egyúttal ' —. ' ' ...... ——.í .Ml. — J .• »." „ , , ... I 1CQ UlftUiiüjai, , I,. kl L 1.11 ^M+^ttfornrChtnjÍEi: ™zeum felé járok, eszembe í^^ffot T tolán magnetofonszalagról ismerte­tom a fiatalságot, s talán ía Fle'sch!'' Heigé ~Ro"swánge *ut Móra FerenC5 az °skola szerénytelenség"nélkül mond- ^bb^m&rfdtí Satait^Td^ voltak a partnerei. " ' *«-«— — — '— -*' Régi emlékek között utcán a kis korcsmákban együtt darvadoztunk ju­hász Gyulával, a kócos, Amikor mostani találkozá- fiatal költő: József Atti­sunkkor arra kértük Lend- la... A Tisza-parti nagyok! hatom, néhány énekes siker­rel fut a „Lendvay zászló" alatt. És császár lettem — Valamit még a mostani szereplésről. — Hogy is mondtam azon az első interjún? „Császár Egy ceglédi levél és a SzepcdUev Ut'á vátasz, Mint már lapunkban kö- tékok megnyitójára. A ceg­zöltük a múlt héten Cegléd- lédi vendégek hazaérkezésük ti fel ismét bennem. Közel rol a Hazafias Népfront he- utan expresslevelet írtak a negyven évvel ezelőtt lelkes lyi csoportjának kezdemé- Hazafias Népfront Szeged fiatalságom és a közönség nyezésére kismotorokkal városi bizottságához, s eb- szeretete valóban „császárrá" nagy létszámú csoport érke- ben a következőket pana- tett Most ismét császár va_ gyok — a színpadon. De ezt a császárságot már nem úgy gen nyelvű ismertetéseket is hangszalagra vettek, így a külföldiek is megismerked­hetnek a Dóm híres orgoná­jával. Az első héten több ezren hallgatták meg az orgonáról szóló ismertetést, és a Brahms, Meridelssohn;' Bach, leszek...' Amikor az idei Schubert műveiből összevá­szabadtéri eloadasokra meg- logatott bemutatót, hívást kaptam a Háry János • • Ferenc császár szerepének eljátszására, azok a bizonyos régi reminiszcenciák ébred­QátÉknaptá* HARY JÁNOS: július 28. augusztus 4-én. PÁRIZS LÁNGJAI: július 29, augusztus 1, 5-én. AZ EMBER TRAGÉDIÁJA: augusztus 8, 11, 19, 20­AIDA: augusztus 12, 15, 18-án. MAGYAR ALLAMI NÉPI EGYÜTTES: aug. 16-án. Az előadások este 8 órakor kezdődnek. zett Szegedre, az ürmepi já- szólták el: hosszú motortúrához szervizkocsira volt szükségűnk, s a Magyar Honvédelmi Sportszövetség ceglédi szervezete segített rajtunk: egy tanuló tehergépkocsit biztosított ré­szünkre. A Csepel Bolt alkatrészeket kölcsönzött bizomány­ba. Ez az igazán példás összefogás tette számunkra lehetővé, hogy elindulhassunk. Szegeden benzinvásárlás közben elvesztettük a motor­alkatrészekkel telt táskát és ezt csak útban hazafelé vettük észre. Arra kérjük a Hazafigs Népfront Szeged városi bizott­ságát, levelünket továbbítsa a Dél-Magyarország szerkesz­tőségéhez, s a lap jelentessen meg egy felhívást: a becsüle­tes megtaláló adja le a népfronthoz a nagyértékű műszer­táskát!.« • p. | ... Eddig a levél Már a nyom- A becsületes megtaláló ke­dában volt a felhívás sző- reeésére indultunk a Szegedi vege, amikor távirat érke- Ruhagyárba. Az üzemi hán­zett: mire hazaérkeztek, a gosbemondó segítségével ha­Szegedi Ruhagyár egyik dol- marosan ráakadtunk a nyers­gozója táviratban értesítette áruraktár egyik dolgozójára, őket, hogy megtalálta a tás- Mészáros Istvánra, aki cse­kát, s átvehetik a tulajdono- lekedetével öregbítette Sze­sck. ged jó hírnevét. érzem, mint akkor fiatalon. A színpad szeretete most is megvan bennem, s ha nem is játszom már azokat a régi nagy szerepeket, ma is hi­tem és régi mottóm: „Inkább kis szerepből nagyot, mint nagyból kicsit csinálni." Jenő István (ÁZ ÜMÍlÉfLL fdttkak aüszltaiiqia (Szeged a hazai lapokban 14) KÁDÁR Márta: Kirándu­lások, sportversenyek, kiál­lítások — a Szegedi Szabad­téri Játékokon. Petőfi Népe, júl. 13. [TÓTH Béla] T. B.: Nyitás előtt a szegedi Dóm téren. Tárgyalás az IntervízióvaL Esti Hírlap, júl. 17. CSIZMADIA György: Két nap múlva megszólalnak a fanfárok. Esti Hírlap, júl. 19. SZ. SIMON István: Meg­kezdődtek a szegedi szabad­téri játékok. Mintegy hatezer vendég érkezett a megnyitó­ra. Népszava, júl. 22. [LÖKÖS Zoltán] —s: A Bánk bánnal megkezdődtek a Szegedi Szabadtéri Játé­kok. Magyar Nemzet, júL 22. [SZ.] SIMON István: Sze­gedi harsonaszó. Megkezdőd­tek a szabadtéri játékok. DALOS László: Szegedi, Dunántúli Napló, júl. 22. csillagok alatt. Film, Színház, Muzsika, júl. 20. CSIZMADIA György: Sze­gedi színes szőttes. Esti Hír­lap, júl. 20. LÖKÖS Zoltán: Ma kez­[KÁDÁR Márta] K. M.: Szeged várja a környék pa­rasztságát Szabad Föld, júL 22 [BÁNOS Tibor] B. T.: A Bánk bán bemutatójával dődnek a Szegedi Szabadtéri megkezdődtek a Szegedi Sza­Játékok. Négyezer külföldi vendég — tizenkét különre­pülőgép. Népszabadság, júL 21. Ma kezdődnek a Szegedi Ünnepi Játékok. Nemzet, júl. 21. A Burgban. Jelenet a Háry Jánosból badtéri Játékok. Hétfői Hi­rek, júl. 23. CSIZMADIA György: Ha­talmas siker Szegeden a _ _ Bánk bán és a Háry János Magyar előadásain. Esti Hírlap, júl. , , . _ RAJK András: Háry Já­Ma kezdődnek a szabad- nos. Kodály daljátéka a sze­téri játékok Szegeden. Nép- gedi dóm előtt. Népszava, szava, júl. 21. júl. 24. KRISTÓF Károly: A fény- —ei—: Nagysikerű bemuta­függöny kigyullad. Ma kez- tóval megkezdődtek a Szege­dödnek a szabadtéri játékok di Szabadtéri Játékok. Békés Szegeden. Esti Hírlap, júl. 21. megyei Népújság, júl. 24. Ma Szegeden ismét meg- SZ. SIMON István: Fel­szólalnak a fanfárok. Pécsi csendültek a Bánk bán me­Esti Napló, júL 21. lódiái. Szabad Föld, július 29.

Next

/
Thumbnails
Contents