Délmagyarország, 1962. július (52. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-26 / 173. szám

Csütörtök, 1962. július 26. DÉL-MAGYARORSZÁG s Az első magyar színházigazgató Kelemen László születésének 200. évfordulója Haladó nemze­tt hagyománya­ink ápolása je­gyiben Kelemen László-emlékestet rendezett az el­ső magyar szín­házigazgató szü­letésének 200. év­fordulója alkal­mából a Haza­fias Népfront városi bizottsága ternap as újság­Írók klubjában. Turai Géza, a Hazafias Népe'' front képviselő­je megnyitó sza­val után Kál­mán László színháá-történész majd Katona ás, a sze­gedi Nemzeti Szfnhár. művésze méltatta Kele- : men László küz­delmes életútját, A megemléke­zést kővetően a Hazafias Nép­front városi bi­zottsága megko­szorúzta a Hági étterem épületé­nek falán elhe­lyezett emléktáb­lát. A legújabb kutatások szerint véglegesen tisztázó­dott, hogy kétszáz évvel ez­előtt 1762. Július 26-án Kecs­keméten született az első magyar színtársulat igazga­tója, vagy ahogy akkor ne­vezték: az Első Magyar Ját­szó Szlnl Társaságnak Prop­rétáriussa és Kormányzója. Kelemen László nemesi családból származott, a pesti piaristáknál járt gimnázium­ba, majd jogot végzett. 1790­ben nagy nehézségek köze­pette, megfelelő, eredeti ma­gyar drámák és támogatás nélkül, a német színház ál­landó gáncsoskodása mellett, sokszor nyomorogva, de az elhivatottság érzésétől áthat­va, szinte a semmiből terem­tette meg a magyar színhá­zat. A magyar szó, a nem­zeti kultúra hirdetője és fa­natikusa volt Kelemen Lász­ló. Pest vármegyéhez intézett beadványában arról ír, hogy „semmiféle nyelv, mind kí­vülről, mind belülről nem oly elnyomott, mint a ma­gyar nyelv. A magyar az 6 anyanyelvével egyedül nem boldogulhat az ő hazájában. Ezért is Jó lgyekezetű haza­fiak anyanyelvükhöz való szeretetből ösztönöztetvén, eltökélték magukban egy ál­landó magyar theatrumi tár­saságot felállítani." Az engedélyt csak sok hu­zavona után kapták meg. Kelemen László és társulata az első előadást Budán, a karmeliták templomából át­épített Várszínházban tartot­ta, amikoris Brühl német szerző Bürgermeister című darabját adták elő „Igazhá­zi" címmel, Simái Kristóf fordításában, óriási sikerrel. Unwerth gróf, német szín­igazgató óskálódésai. a rend­szeres támogatás hiánya, az anyagi gondok, a kívülről szított belső zavarok követ­keztében a társulat 1796 májusában feloszlott. Kele­men László Nagyváradra ment, állást vállalt, de nem mondott le céljáról és 1799­ben újjászervezte társulatát. 1800. február 14-én levélben kért engedélyt Szeged város tanácsától, hogy itt játszhas­son és az árenda nagysága iránt érdeklődött. Szeged polgármestere és tanácsa si­ÜOMMPgiLf Kelemen László és társu­lata a szegedi színészet tör­ténetében is úttörő szerepet játszott. 1800. május 6-án, a ; volt felvárosi Szent György ' téri templomban, a későbbi Iskolában ők tartották Sze­geden az első magyar színi­előadást a „Tutorság alól felszabadult ifjú" című víg­játék bemutatásával. Kelemen Lászlót Szeged­hez még egy szál fűzi. Bor­bála nevű nővére Somogyi Csizmazia Sándor ügyvéd­hez ment feleségül. Ebből a házasságból született Somo­gyi Károly, a szegedi városi Somogyi Könyvtár alapítója. A szegedi szereplős május 28-ig tartott. Volfordt József polgármester igen szép bizonyítványt állított ki részükre, de útjuk többi-ál­lomása olyan kudarccal Járt, hogy Kelemennek végleg el­ment a kedve a színigazga­tástól. Csanádpalotán telepe­dett le mint kántortanító és ott is halt meg 1814-ben. 1888-ban az Országos Színész etett válaszolni, megírván, Egyesület Csanádpalotán hogy „az árenda igen csekély emlékoszlopot állított az első fog lenni, mert ml és népünk magyar színigazgatónak, aki inkább gyönyörködnek a já- hazaszeretetből és hivatástu­tékríak szemlélésében, mint- datból ma ls példaképünk, sem az ilyetén árendángk jö- Emlékét kegyelettel őrizzük, vedelmében." Kálmán László Fejlődő állatállomány és a fejlődés szépséghibái Látogatás a Rózsa Ferenc Tsz majorjában Mónus Ernővel, a városi dést ls megkezdtük. Az asz- etetésére. 600 mázsa árpát tanács mezőgazdasági osztá- szonyok kapálnak, s most és 700 mázsa kukoricát cse­lyának főállattenyésztő agro- éppen a tehénistálló mesze- rélünk be a Malomipari és nómusával együtt látogat- lését beszéltük itt meg az Terményforgalmi Vállalat­tünk el a napokban az új- emberekkel. A meleg nyéri nAl sertéstápra. Reméljük, szegedi Rózsa Ferenc Tsz napok miatt különösen nagy hogy a vállalat ezt a meny­majorjába. Mónus Ernő né- szükség van a meszelésre, nyieéget biztosítani tudja hány hónappal e2előtt ke- ami egyúttal fertőtleníti is majd a számunkra. Az anva­rült Szegedre, mostani be- az istállót. A tehenek kint koca-állományt is tovább osztásába. Azelőtt Békéscsa- vannak a réten, csak né- fejlesztjük, kiselejtezzük a bán dolgozott. A fiatal íőál- hány ellés előtt álló, vagy rossz egyedeket. Tervezzük lattenyésztő gyakran jár ki pér napja ellett tehén ma- egy 200 férőhelyes sertés­Ilyen "ellenőrző kírándulá- radt benn a borjakkal együtt szállás építését a következő sokra* a szegedi gazdaságok- években. Az állatok megfe­ba, hiszen — mint mondta Ami volt és — ami lesz lelő elhelyezése megkívánja ™ ~ legjobban leg- aztán tereiődik a a férőhely-gyarapítást. "SS^EÍ? hogy lábalt ki a tsz Eltüntethető »szépséghibák« Végigjártuk a majort, meg­ÍTSÖM £A Legyen tolmács a nagy forgalmú üzletekben — Levert fecskefészkek az Oskola utcában — Miért füstös a híd oldala? Szabályozzák a Széchenyi téri forgalmat! — Strand a megyei tanácsháza előtt Az elmúlt napokban a Halászati Tsz irodájában mint a strandon fürödni Kárász utcai gyorskiszolgá- télen szénnel fűtöttek és a kezdtek a medencében nanv ló boltban vásároltam, aho- kéményből kiáramló korom „ * a Tn'g> vá két német vendég is és füst a híd oldalára Jócs- sikongatas közepette. Ez a betért. Az üzlet dolgozói kán lerakódott, bepiszkított látvány annyira meghök­közül senki sem tudott ve- ta azt Sürgősen kellene kentett, hogy hirtelen nem lük beszélni s így azok vá- ezen segíteni , a halásza- tudtam mérgelődjek, ' vagy sárlas nélkül hagyták el a ti tsz-nek pedig Javaslam, neVessek rajta. Helyes fen­ne, ha minél előbb parkőr ná ezeket a gyermeki csíny­tevéseket. Sisdk Bea boltot. Ezekben a napok- hogy a Jövőben gázzal, ban igen sok külföldi ke- vagy villannyal fűtse iro- víi4£>a"a"tená«hára°eiőt íeS\,fe .-Rgedet , ezek da^at- „ „ ti térre ls. s megakadályoz­közül többen vásárolni is E. Sz. szeretnének. Javasolom, * hogy azokban a nagy for- „ , .. , , galmú üzletekben, ahol az Gyakran figyelem a kor­eladók nem beszélnek ide- ™o f". f YTT, ^ gen nyélvet, a kereskedett nagy Helye? 68 mi vállalatok állítsanak be ud™s. intezkedes az, hogy nyelvszaka YnáTk^tt szívesen vállalnák. a közvéleménnyel, a taxi­kat és az autóbuszokat ls ki kellene tiltani a Széche­Az Oskola utca 16. szám gjg* műre is. A központi villa­eresz alatt A lépcsőházi Ü4an fecskefészkeket szombaton halado Jármüvek is igen . l^flT^Jl mS veszélyesek a villamosköz­a házfelügyelő — állítólag lf,kpdA- «,7Pmnontiáhól Ttt az Ingatlankezelő Vállalat lekedes szempontjából. Itt Poroszlai Rudolfné * alatti házban lakom, • ahol több fecskefészek van az ugyanis igen sok a fett és Szerintem felesleges volt le- ^henvi Atér 'SfEm ut­_ M^G^-R^-VSW A özecnenyi ter meneiu ut­engedélyével — leverte. vernie a modárfészkeket. A ház lakói megbotránkozva vették ezt tudomásul. G. Zs.-né * A Tisza partján cékon le lehetne bonyolí­V. Ü. sétál- Meglepő látvány tárult gntva gyönyörködtünk az az egyik nap elém. A me­egyre szépülő városban, gyei tanácsháza előtti szö­Néhány kisebb hiba azon- kőkutae díszmedence szélé­ben csúfítja a város képét, ről egy fürdőnadrágos kls­s ezen sürgősen segíteni fiú vidáman ugrándozott a kellene. Többek között medence kristálytiszta vlzé­iaen bántó a híd kormos, be. A szemlélő gyerekek füstös oldala. A Kossuth ezen felbuzdulva ugyanúgy, LJlT^i t' az egy évvel ezelőtti hul­gondokat, ha látja maga is, lámvölgybői 9 müyen ter­hel mi a tennivaló. vekkel néz a jövő elé az Mit mond az új új mezőgazdász. A Rózsa Ferenc Tsz-nek néztük a két tehénistállót és meiogoiooíz. megvan. minden adottsága a sertésólakat. S' láttunk né­Szekszárdi Györgyöt, a tsz ahhoz, hogy korszerű és jö- hány olyan bosszantó *fol­új mezőgazdászát a major vedelmező nagyüzemi állat- tQt* az előbb említett fejlő­udvarán találtuk, munka tenyésztést alakítson ki. Szá- désen, amelyeket könnyű­közben. A tehenészeknek mólnak természetesen ezek- szerrel el lehet tüntetni, ha adott utasításokat, amikor kel a lehetőségekkel a szö- a tehenészek és a sertésgon­rákö6zöntünk. vetkezet gazdái, vezetői, szá- dozók — komolyabban ve­- Gyoman halad most a velük a városi tanács szik a munkákat munka - mondta jóked- mezőgazdasági osztá ya te. Mert di^retes dol^ xz, vűen — Az embereket vala ~ Nagyon mélyről indul- hogy kifutót epített a nö­IZV elkaota T lendület sT tunk el az év elején - foly- vendékállatok -szükségistál­lóauk a nanr^ortót aS" ^tja Szekszárdi György lójához és a korszerű te­tutófs egyúttal inár a 8 ^g fél év alatt sikerült hénistállóhoz egyaránt a tsz tunk, s egyúttal mar a hor- többé_kevésbé megfelelő ez év tavaszán. De az már szintre emelnünk a tehené- helytelen, hogy ezek a kifu­szetet Ez a féléves fejlődés tók nincsenek fölhintve szal­is azt mutatja, kedvezőek a mával, s néhol fél méter feltételeink, adottságaink, magas buckákat alkot a föl­csak ki kell aknáznunk eze- fúrt, földagasztott sár a ka­ket az adottságokat. Negy- rámokban. Az se helyes, vennégy fejőstehene voltak- hogy az istállókban nem ál­kor a tsz-nek. A tehenek fe- moznak idejében. Délelőtt 11 jcsi átlaga 4,2 liter volt — órakor még takarítatlan volt elfogadhatatlanul kevés, a tehénistálló. A tehenészek Ugyanakkor meglehetősen nem használják ki a munka­magas volt 1 liter tej elő- Idejüket Nem elég etetni és állítási költsége. Jelenleg 77 feJni az állatokat, a gondo­tehenünk van. A fejéri átlag zásba beletartozik az istál­most már meghaladja a lók tisztán tartása is. nyolc litert. Az évi terv hatvanezer liter tej kifejé- Több felelősségtudattal t sét irányozta elő, de a te- „ ,, , henészet vállalta, hogy en- Hasonló lazasagot tapasz­nek csaknem kétszeresét taltunk a sertésólaknál, ame­110 ezer litert fej ki az év lyék mellett trágya és cson­végéig, s úgy látszik, Eike- tok kupacai bűzlöttek. Ren­rül teljesítenie ezt a válla- getek az ólakban a légy, lést. nyüzsögnek az állatok körüL — A sertésfarmunkon még Mlért nem porozzák rendsze­nlnesenek hasonló eredmé- reeen a legyek ellen a «er" nyek, de évi hízóleadási ter- téaszállásokat? S az sem he­vünket teljesíteni fogjuk. Az fr08- hogy a gondozók prtt idén áttérünk a sertéstápok vét-csirkefarmot létesítenek a sertésfarm körül. Altalá­Szolnok megyébe utaztak olasz vendégeink A szegedi múzeummal, a képtárral, a munkások életével ismerkedtek látogatásuk utolsó napján Mint a Dél-Magyarország maradtak, hogy abban az közölte, Faustino Bruno, esztendőben olyan olasz sza­Budrio város polgármesteré- badságharcosokat szabadított nek vezetésével héttagú olasz ki Kossuth Lajos, akik at polgármesteri küldöttség lá- osztrák—"magyar monarchia togatott el Csongrád megyé- foglyaiként a szegedi várban be. A vendégek -tegnap, szer- sínylődtek. Megtekintették a dán délelőtt Biczó György, szegedi képtárat is, majd a városi tanács elnöke kísé- felkeresték a Csongrád me­retében megtekintették a gyei Építőipari Vállalat Kos­szegedi múzeumot. Nagy ér- suth Lajos sugárúti munkás­deklódéssel tanulmányoztak szállóját, a Szeged környéki ásatások Az olasz küldöttség dr. Bo­sorén előkerült történelmi zó Sándor, a Csongrád me­emlékeket. Hosszabban időz- gyei tanács végrehajtó bi­tek az 1948-as magyar sza- zottsága titkárának kíséretó­badságharc helyi dokumen- ben szerdán délután Szolnok tumalnál. írásos emlékek megyébe utazott Szegedről. ban jó volna, ha mind a te­henészek, mind a zertésgon­dozók nagyobb felelősségtu­dattal látnák el a munkáju­kat, becsülettel végigdolgoz­nák a vállalt munkaidőt Tudjuk, hogy bár nemrégi­ben vettek föl két tehenészt a 216 szarvasmarhához, de öt gondozó munkája még min­dig kevés, és a három ser­tésgondozó is csak nehezen birkózik meg a feladatok­kal. De ha jobban dolgoz­nak, több lesz a jövedelmük is, és jobban megbecsülik őket a gazdaságban. Ezek a -szépséghibák* pedig nem rontják majd a fejlődés biz­tató összképét a jövőben. A látogatás végső tanul­ságaként ezzel búcsúztunk el Szekszárdi Györgytől, az újszegedi Rózsa Ferenc Tsz új mezőgazdászától, aki már eltervezte a Jövőt, s bizo­nyára lesz is ereje és kedve a tervek megvalósításához P. L. HÍRADÁSTECHNIKAI CIKKEK PORCELÁN DÍSZMŰÁRUK AJÁNDÉKOZÁSRA ALKALMAS PAPÍRÁRUK ÉS ILLATSZEREK I KIALLITASA o Juhász Gyula Kultúrotthonban (Vörösmarty u. 5.) július hó 28-ától augusztus 5-éig. A kiállításon megvásárolhatók a porcelán díszműáruk, papíráruk, illatszerek! DÍJTALAN BELÉPÉS! SZAKTANÁCSADAS! Nyitva naponta 10—18 óráig. S 4461 liyeit még nem volt Szeteden! Nagyszabású hanglemezbemutató és -kiállítás A KAMARASZlNHAZBAN (Horváth Mihály utca) 1962. július 27-től 30-lg bezárólag naponta délelőtt 10-től este 8 óráig! A BEMUTATÓK MŰSORA: Július 27-én este 7 órakor: ÉLÖ HANGLEMEZ-BEMUTATÓ. FELLÉPNEK: Déry Gabriella operaénekesnő, Si­mándy József Kossuth-díjas, érdemes művész. Július 28-án délután 6 órakor: ZENÉS FEJTÖRÖ. Értékes hanglemezjutalmak. Július 29-én, vasárnap délelőtt 11 órakor: HANGLEMEZMATINÉ FELLÉPNEK: Barlal Kató és Czirok László tánc­dalénekesek. Július 30-án este 7 órakor: ÉLÖ HANGLEMEZ-BEMUTATÖ. FELLÉPNEK: Záray Márta és Vámosi János táncdalénekesek. Belépők a rendezvényekre a Kárász utcai hangszer- és hanglemezbolt­ban igényelhetők. BELÉPÉS DÍJTALAN! A HELYSZÍNEN HANGLEMEZ-ARUSlTAS! Rendezik: Rádió és Villamostömegcikk Nagykereskedelmi Vállalat Bu­dapest, Hanglemezgyártó Vállalat Budapest, Szegedi Kiskereskedelmi Vállalat s 41 278

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents