Délmagyarország, 1962. július (52. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-24 / 171. szám

8 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1962. július 28. Várakosás sok izgalommal Az utolsó pillanatig úgy volt, hogy Tarjáni Tóth Ida cimbalomművész közbejött párizsi vendégszereplése miatt nem érkezik vissza idejében a Szegedi Szabadtéri Játékokra. Érthető volt a nagy izgalom, amely várakozását kisérte, hiszen a legvégső percben igen nehéz cimbalomművészt találni. Már-már úgy látszott, hogy á Bánk bán-ban és a Háry János-ban a cimbalom zenekari szólamát más hangszerrel kell helyettesíteni. Mindenki drukkolt, várakozott, amikor szombaton délután a játékok titkárságán a helyi beszélgetést egyszercsak megbontotta a posta — amiért máskor annyit szoktunk bosszankodni és Budapestet . kapcsolta. — Halló, itt Tarjáni Tóth Ida. Most érkeztem vissza Párizsból. Szükség van-e még rám a Szegedi Szabadtéri Játékokon? A vonal innenső felén Kertész Gyula művészeti titkár kiejtette a kezéből a kagylót, annyira meglepte a cimbalomművész hirtelen jelentkezése. Csak pillanatok múlva ocsúdott fel, s kitörő örömmel kiáltotta a kagylóba: — Művésznő, azonnal üljön fel a legközelebb Szegedre induló repülőgépre! Rögtön kezdődik az előadás! Ez a telefonbeszélgetés alig másfél órával a bemutató előadás előtt zajlott le. A Bánk bánban mégiscsak Tarjáni Tóth Ida szólaltatta meg az ősi magyar hangszert. HÁRY JÁNOS Kodály Zoltán dalműve a szabadtéri színpadon y * Idén nyolcvanéves Mit értsünk ezen? Abban nak minden mozzanata ezt 1 dáiy Zoltán világhírűvé az időben, amikor a Háry az alapvető célt, ezt a fő\ .it műve — a szabadtéri cselekménye játszódik, nyil- feladatot szolgálja, méghozjörró sikerű vasárnap esti vánvalóan. szó sem lehetett zá úgy, hogy azért tréfában, bemutatója immáron ki arról, hogy a nyomorúságos, humorban, szatírában is tudja, hányadszor ismét be- tudatlan és elnyomott nép friss, lendületes, mozgalmas bizonyította — annak elle- tényleges helyzetét felis- a produkció. Talán csak a nére is élő, eleven, nagy- merje és valamiféle harcot befejezéssel lehet vitatkozni. hatású alkotás és nem ha- kezdjen. A nép csak azt Békés András a premier lott "hangmúzeum*, hogy érezte, hogy valami baj van előtt megjelent nyilatkozaszületése óta az új' magyar Bécs és Magyarország kap- tában azt mondotta, azért opera megteremtésének út- csolatában, hogy elviszik a vonulnak be az utójáték ja bizonyos tekintetben el- magyar búzát és bort, a le- fináléjában mai alakok is a távolodott tőle, a népzenei gényéket idegen földre, es színpadra, hogy az előadás alapanyag másféle feldől- azt érezte, hogy tenni kel- ezzel is érzékeltesse: Háryt gozásánalc irányába. lene ez ellen valamit a nép szívébe fogadta a magyar A nagyot mondó katona és az ország javára. Harc, nép, ' ma is szereti és szealakja a világirodalom egyik különösen eredményes harc retni fogja a jövőben is. A gyakran megirt típusa. Ko- nem lett, nem lehetett ezek- színpadi megoldás azonban dályig mindenki — a mi bői a sokszor még takarga- végül is mintha nem egéGarav Jánosunk is — a tott és okkal rejtegetett ér- szen ezt fejezné ki. Több nagyhangú hazudozót látta zésekből, de azért nem van benne az egyszerű szeés rajzolta meg benne. Tud- múlt el nyom nélkül. Me- retetnél: a finálé mintha juk, hogy társaival együtt sévé vált. Ami a valóság- misztifikálná, vulgárisan Háry is; így él a köztudat- ban nem sikerülhetett, meg- szólva, túldicsérné, agyonban. A daljátékban egyéni- valósnlt «' mesében. Annak magasztalná az ellenállásén és eredetien megformált idején. a mesék keletkezé- riák és a küzdelemnek ezt ennék a hazudozó obsitos- . nak az alakja. Népi hős, olyan fjgpra, idők szerencsétlen sorsú, nyomott magyarjainak gyai, álmai, tesülnek ti A falusi lakosság is élénken érdeklődik a szabadtéri játékok iránt Csoportosan jönnek Szegedre szövetkezeti gazdák és az állami gazdaságok dolgozói Már a játékok első két napján is számos olyan autóbusz futott be Szegedre, melyen távoli községek nevét olvashattuk. Vonaton is nagyon sok falusi ember érkezett a Bánk bán és a Háry János élőadására. Az első napok is azt bizonyítják tehát, hogy a falusi lakosság, s különösképpen a termelőszövetkezeti gazdák érdeklődése mind élénkebb Szeged és ünnepi hetei iránt. Annak ellenére, hogy ezekben a hetekben a mezőgazdaságban igen sok a tennivaló, a szövetkezeti gazdák, állami gazdasági dolgozók és földművesszövetkezeti alkalmazottak számosan töltik hétvégi pihenőidejüket Szegeden, hogy részesülhessenek a szabadtéri játékok művészi élményeiben. Az eddiginél is nagyobb érdeklődés várható azonban a falusi lakosság részérői a következő hetekre. Sok helyen már előre gondoskodtak a csoportos utazás megszervezéséről, különautóbuszokat béreltek, és bejelentették szállás-, valamint jegyigényüket is. A községek listája — melyek előre jelezték részvételüket — máris terjedelmes. Érdemes azonban kiragadni néhányat, hogy lássuk, milyen messzire és sokfelé eljutott a szegedi játékok hívogató híre. Csoportosan érkeznek Szegedre a többi között a csanádpalotai, üllési, mindszenti, mezőberényi, mélykúti, székkutasi, tiszatenyői, vezsenyi, szeghalmi, kunágotai és sukorói szövetkezeti gazdák a Sükösdi, Bólyi, Belvárdgyulai Állami Gazdaság dolgozói és a madarasi, füzesgyarmati, pusztamérgesi, sumonyi, dévaványai földművesszövetkezet alkalmazottai. Ezenkívül gépállomások és községi tanácsok is szerveznek csoportos szegcdi kirándulásokat, mind közeli, mind távoli községekből, hogy az egyénileg utazókat, akikre vonatkozó statisztika, kimutatás nincsen, most ne is említsük. Legtöbben a Háry János és az Állami Népi Együttes előadásaira jelentkeztek, de szép számmal érdeklődnek a dolgozó parasztok az Aida monumentális előadása, Az ember tragédiája és a Párizs lángjai iránt is, jóllehet az opera, a balett és Madách filozófikus műve még nem olyan ismert falun, mint a Háry János, vagy nemzeti operánk, a Bánk bán. (Llebmann Béla felv.) A címszereplő: Szabady István A pukkedli Még a Bánk bán próbáján történt... Mikó András rendező az egyik tömegjelenetet akarta beállítani a statisztákkal, és felszól a színpadra: — Lányok, mikor megfordulnak, csináljanak egy takaros pukkedlit No, lássuk most az egészet élőiről! Megismételték a jelenetet, a lányok szépen megfordultak ... igen, most következik.— Azaz, csak következett volna. Mikó András látta, hogy nem megy a dolog, ezért bosszúsan belekiáltott a mikrofonba: — Hát miért beszélek én, ha nem jegyzik meg, amit mondok?! Most! Lássuk azt a pukkedlit! De a lányok tanácstalanul álltak, majd kezüket széttárva megfordultak. — Mi az? Maguk nem tudják mi az a pukkedli? — Nem! — hangzott kórusban a válasz. — Persze, persze, maguk már egészszen más generációt képviselnek — foglalta össze a tanulságot Mikó András, és bizony ő maga mutatta meg, hogy miként is csinálták ezt hajdan a mi lányaink. sekor nyilvánvalóan nem jelentkezett ez határozottan és következetesen. mégis nyilvánvaló, hogy ezeknek az obsitoskatona-meséknek valami ilyen harc és . küzdelem volt a szándékuk, törekvésük, tendenciájuk, ha tetszik, mondanivalójuk. így hát Kodály a mesék lényegét ragadta meg, amikor ezt a mesékben megnyilvánuló érzést és akaratot szilárdabb körvonalakkal vázolta. A tényleges valóságon semmit sem torzított ez a hozzáadás ellenkezőleg: még pontosabban, szabatosabban fejezte ki annak lényegét. Ilyen módon tehát a nagyot mondó Háry hazudozásaiban nem a puszta hazugság a fontos, hanem ami ennél több, ami ennél tovább mutat. A szabadtéri előadás rendezésének, a fiatal, tehetséges Békés András munkájának legfontosabb, legfigyelemreméltóbb érdeme az a végig következetes tisztaság és világosság, ahogyan ezt a mondanivalót a produkcióban kifejezte. Az előadása sajátos és kezdetleges formáját,4 amit Háry János képvisel. A rendezés szempontjából — ha igazunk van ebben — ez az egész produkció egyetlen hibája. Mert egyébként stílusosan illeszkednek a műbe még azok a kiegészítések, ötletes pótlások és szellemes játékok is, amelyeket a rendező tett hozzá, hogy az eredetileg kőszínház számára írt daljátékot a szabadtéri sajátos követelményeihez alkalmazza. A közreműködő művészek tulajdonképpen mindannyian helyesen és magas művészi fokon tolmácsolták szerepük mondanivalóit. Legszemléletesebben talán a címszereplő Szabady István játékában éreztük ezt, aki nemcsak eddigi Háry-alakitásai, hanem talán összes szerepei közül az egyik legjobbat nyújtotta ezen a forró hangulatú estén, és teljesen megérdemelten aratta élete egyik legnagyobb sikerét. Szépen, stílusosan énekelt, hangja kitűnően érvényesült a szerepben. Színészi játéka pedig énekest teljesítményével is vetekedett. Szabady István alakításának elsőrendű érdemei vannak abban, hogy az előadás helyesen tolmácsolta a mű mondanivalóit. Hasonlóan jól eltalált, kifejező alakítás örzse szerepében Mátyás Máriáé. A nyelves, odaadó, szerelmesét féltő, helyes fiatal lány alakját nagy hatással formálta rokonszenvesen kedvessé. Átélt, kulturált énekének, szép hangjának nagy része volt a kivételes siker megteremtésében. Kiemelkedő alakítást nyújtott a császárné szerepében Szilvássy Margit. Színes, gazdag, hangulatos volt ez a változatos színészi eszközökkel kimunkált játék, énekben is az előadás egyik meglepetése. Maleczky Oszkár öreg Marci bácsija ugyancsak stílusos színességéveL közvetlen elevenségével vált ki. Palánkay Klára Mária Lujza alakításában érzékeltette az alak fejedelmi, királyi vonásait, a szerelmes nőt azonban már, érzésünk szerint, kevésbé jó adta vissza.'-Egy kicsit odaadóbb. egy kicsit parasztosabb, • vagyis olyan lehetett volna, amilyennek annak idején a nép a szerelmes nőt elképzelte. Rősler Endre, mint Ebelasztin lovag,, kifejező alakítást riyüjtqtt. Piperkőc volt és — azt hisszük, helyesen — mégsem vált teljesen és véglegesen ellenszenvessé. Kátay Endre Napóleonja eleven humorral és szatirikusán rajzolt. Lendvay Andor, mint Ferenc császár plasztikusan hiteles játékkal tolmácsolta szerepe mondanivalóit. Pagonyi Nándor generálisa jól sikerült, eleven hatású, mulatságos alakítás. A népes szereplőgárdából Űjréti László diákját és Szalma Ferenc őrtálló burkus-katonáját emeljük ki még. Stílusosan szolgálták a mű mondanivalóit Bakó József modern díszletei, bizonyítva, hogy ebben a népi indítékú műben is kaphatnak szerepet mai elemek. Jól működött közre a Szalay Miklós vezette Szegedi Zenebarátok Kórusa és a kitűnő tánckar. Különösen a férfikar szerepelt sikerrel; a toborzót meg kellett ismételni. Egyrészt Manninger György sikerült koreográfiájának köszönhetően, másrészt, mert valószínűleg az ország legnagyobb férfikarát látta itt a közönség: harmincketten táncolták a toborzót. A szombati Bánk bán felújítás után tulajdonképpen a Háry-előadás volt a szabadtéri idei első premierje. A bemutató forró sikere azt mutatja, hogy az előjelek jók. A felvonások végén a közönség hosszú percekig tapsolta, az előadás befejeztével pedig melegen ünnepelte a művészeket, közöttük Károly Andrást, a produkció ka-mesterét, akinek a renifező mellett a legnagyobb -észé volt a nagy siker bitosításában. fcrös László Csodálatos élmény... L. C. Sharek, az USA budapesti követségi attaséjának nyilatkozata A Szegedi Szabadtéri Játékok első két előadására családjával együtt Szegedre látogatott L. C. Sharek, az USA budapesti követségének kulturális és sajtóattaséja Papendorp USA követségi konzul társaságában. Mindketten felkeresték a Szegedi Szabadtéri Játékok sajtóirodáját is, ahol elbeszélgettek az iroda munkatársain kívül több fővárosi és vidéki lapnak a játékokra kiküldött munkatársával is. Részt vett e rövid találkozón a Bánk bánt vezénylő Vaszy Viktor érdemes művész és a rendező Mikó András is. A beszélgetés alkalmával L. C. Sharek attasé egyebek között elmondotta, hogy tavaly már látta a szabadtéri játékokon Az ember tragédiáját és a János vitézt. Mindkettő nagyon megnyerte tetszését s azért is jött el, hogy most a Bánk bánt és a Háry Jánost is megtekintse. — A Bánk bánra már régóta kíváncsi voltam — jelentette ki —, s rendkívül örülök, hogy ilyen nagyszerű környezetben láthatom most ezt a hires operát. Nagyon örülök, hogy itt lehetek a a szabadtéri játékokon. Nagy hatást gyakorol rám maga a mű is, s ugyanakkor a művészek játéka is magas színvonalat képvisel. Mindez együtt csodálatos élmény ... Jelenet az első kalandból: Háry és a falusi lányok (Somogyi Károlyné íeivj