Délmagyarország, 1962. július (52. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-22 / 170. szám

10 DÉL-MAGYARORSZÁG Vasárnap, 1962. július 28. Kifejezésben és látványosságban leghívebben szolgálni a művet Öt perc a díszlettervező Bakó Józseffel A Szegedi Szabadtéri Játékok felújítása óta minden nyáron közel másfél hónapig Szegeden dolgozik Bakó József szcenikus, ez az örökké nyughatatlan ember, aki egyik percben a nagy díszletelemek között tűnik fel, utasításokat ad, rendelkezik, a következő pillanatban pedig mór a helyes beállítást figyeli a hatalmas nézőtér utolsó soraiból. Nála jobban aligha ismeri még valaki a Dóm előtti színpad teljes berendezését a a formakeresés mindig új dekességgel díszletezésben is izgalmakkal jár és új ered- szeretnénk meglepni a közönséget — mondotta befejezésül Bakó József, ményeket hoz. Bizonyára a formakeresétermészetű sének számos jegyével találkozunk majd a Háry János díszletezésének kivitelezésében is — jegyeztük meg, — A mű mondanivalójának szolgálatába igyekeztem állítani a stílustörekvést. Kórody András, a magyar zenei élet külföldön is jól ismert egyénisége egy igen zsúfolt programú évad után most a Szegedi Szabadtéri Játékok Háry János bemutatóján és előadásain veszi kezébe a karmesteri pálcát. Csak nemrégiben tért haza egyhónapos vendégszereplés után Tokióból, ahol több más magyar mű mellett a Háry János zenekari szvittet is vezényélte. Ezt megelőzően ugyancsak egy hónapig a leningrádi Kirov Operaház vendégkarnagya volt, a két külföldi út között pedig az ismét felfedezett „új" Erkel-opera, a Brankovics bemutatósára készült. Ilyen bő program után most mégis új színt jelent számára a Szegedi Szabadtéri Játékok, amelyen először szerepel, viszont a váBÁNK BAN Nyitóelőadás a szabadtérin Formakeresésben a nagyot mondó ember lélektanából indultunk ki Békés András ... .... rendezővel. Minden hazugkulisszáktól a világi toberen- Kágnak van ugyanis reáiis dezésekig és a hangosításig. Idén azonban már önálló tervezéssel szerepel a já- megfogalmaztuk, ilyen eletékokon. mekben gondolkodtunk. Mindenekelőtt ö tervezte a Háry János díszleteit, ezt megelőzően » meseszerűséget kell pedig a Csodálatos Vargáné hangsúlyozni, a Marianita című két m jn^aiitás és a realitás „Akárhogyan is változzék később a szabadtéri játékok műsora, véleményem szerint Erkel operáinak legalább egy-egy alkalommal minden esztendőben szerepelniök kell a játékokon" — mondotta egy esztendővel ezelőtt a Bánk bán nagysikerű szabadtéri premierje után a Dél:Magyarországnak adott s amikor a díszlettervet nyilatkozatában Nádasdy Kálmán, az Állami Operaház Kossuth-díjas igazgatója. Ez a helyes elv valósult meg a játékok tegnapi nyitóelőadásán a Bánk bán sikeres felújításával. magva, következésképp Háry János nagyot mondásainak is, Az előadást tavaly résziénagysikerű mű díszleteit W- egzakt *olttt kifejezni vaja- £ szítette Budapesten. O ter- hogy úgy. hogy akkora csövezte az elmúlt színházi dak legyenek, amilyeneket évadban a Nemzeti Színház díszletezésben elbír az mű. Osongor és Tünde előadásának modern díszletét is, amely új törfekvéseket tükröz; Bakó József ugyanis ' *— Természetesen — folytatta — a szírtpadi méretek is belejátszanak ezekbe a csodákba, amelyeket az aráa műanyagok felhasználó- nyok és formák időnkénti savai kísérletezik, mozgatásával fejezünk ki. A s ennek alkalmazását oldotta képigényes mű mindemellett meg egy 9 méter átmérőjű, gyors változásokat kíván, alulról megvilágított szín- Igy például van eset, paddal. Reméljük,, hogy en- hogy három képet is összenelc a kísérletnek az ered- ÍORUTlk_ Például a kocsmaménye egyszer a szabadtón g2oba elemeiben visszakíjátékok színpadára is eljut ^ .^kor Háry már a — Egyelőre talán korai Burgban jár. Az egyes eleienne — mondotta Bakó Jó- mek úgy tartoznak össze, zsef —, hiszen a még ren- hogy akár egynek a hiánya zük, most nincs szükség erre. Nemcsak azért, mert a szereplőkben nincs változás, hanem azért is, mert az előadás valóban felújítás: Mncó András rendezése a tavalyi megoldásokat ismétli meg. Varga Mátyás díszletei sem változtak. Igazságtalanok lennénk azonban, ha nem említenénk, hogy mégsem szimpla ismétlésről van szó. A produkció most érettebb, gazdagabb, s ezért nagyobb hatású is, mint tavaly. Ez a gazdagodás legkiütközőbben talán a Vaszy Viktor vezette zenekar játékában és Barkóczi Sándor új koreográfiájában mutatkozik meg. A zenekart az idén jelentősen kibővítették, s most határozottan szebben, kifejezőbben szól. A koreográfia pedig teljesen új. A szereplők munkáját is elmélyültebbnek éreztük. Noha az egyéni teljesítmények tekintetében nincs lényeges különbség a tavalyi bemutató és az idei felújítás között, a szereplők munkájában mégis érezhető bizonyos gazdagodás. Nyilvánvalóan azoknak a tapasztalatoknak és hatásoknak az eredménye ez, amelyeket a tavalyi előadásokon szereztek. Simándy József erőteljes Bánk bán-jára éppúgy vonatkozik ez, mint Mátyás Mária egyszerű eszközökkel megformált Melindájára és Palánkay Klára méltóságteljes királynőjére, valamint Fodor János markáns Petur bánjára és Radnay György Tiborcáfa. Ugyanezt mondhatjuk a három szegedi művész; Szabó Miklós, Horváth József és Szalma Ferenc alakításáról is. Szabó Miklós Ottója meglepően frissnek tűnt, sok új vonással gazdag. Horváth József Biberachja jól eltalált alakítás. Szalma Ferenc II. Endréje királyi méltóságú. A tánckar friss lendülettel, könnyed eleganciával adta elő az új koreográfiát. A kórus szépen, kifejezően énekelt Ö. L. delkezésre álló műanyagok js megbontaná a színpadi alkalmazása igen Cjóg összefüggést drága, különösen ilyen hatalmas szabadtéri, színpadon, mint a szegedi. Kísérleteimet természetesen szeretném tovább folytatni a műanyagok felhasználásával, hiszen konstrukKifejezésben és látványosságban igyekeztünk leghívebben szolgálni a művet, s természetesen néhány érQátékfiafitár BANK BAN: július 25-én. HARY JÁNOS: július 22, 28, augusztus 4-én. PÁRIZS LÁNGJAI: július 29, augusztus 1, 5-én. AZ EMBER TRAGÉDIÁJA: augusztus 8, 11, 19, 20-án. AIDA: augusztus 12, 15, 18-án. MAGYAR ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES: aug. 16-án. ros zenei életével már korábban is szoros kapcsolata volt Kapcsolatok Szegeddel — Az ötvenes években — mondotta — én tanítottam be a Szegedi Nemzeti Színházban az Anyegin-t és vezényeltem az első előadásokat Ehhez a többhetes vendégszereplésemhez igen sok kellemes élményem fűződik, úgyszintén korábbról, amikor a gördülő opera előadásait, majd a Filharmónia több koncertjét vezényeltem Szegeden. Legutóbbi „szegedi" élményem pedig a Zenebarátok .Kórusának kecskeméti és békéscsabai vendégszereplése volt Beethoven IX. szimfóniájának tolmácsolásával, amelyet ugyancsak én vezényeltem. Ennyi sok jó kapcsolat mellé kötöm most friss ismeretségem a Szegedi Szabadtéri Játékokkal. Az itt látottak, a lelkes készülődés, a környezet szerencsés építészeti egysége s a nagy koncert-tradíciók ismerete alapján kijelenthetem. hogy őszinte híve lettem a Szegedi Szabadtéri Játékoknak, amely produkcióin keresztül kiválóan alkalmas nemzetközi művésztalálkozókra, mint amelynek tanúi lehetünk idén is. Lelkes egységben — Meglátásom és véleményem szerint — folytatta — kialakulóban van a Szegedi Szabadtéri Játékoknak olyan törzsgárdája a művészeti vezetők, a szereplők és más közreműködők lelkes egységében, amely minden számítás és érdek nélkül dolgozik a kultúra közkincsé tételéért. Szabad legyen ennek bizonyításául egy „apró" példát megemlítenem, amely számomra életreszóló élményt adott. A Háry János zenekari próbája előtti utolsó próbán 6 órán át hol esett, hol szemerkélt az eső. Figyeltem, a többszáz közreműködő közül, ki mondja ki az első zokszót. Alig hittem a szememnek és a fülemnek. Mintha misem történt volna: a rendezőtől a legkisebb szerepű statisztáig úgy dolgozott mindenki a próba végén is, mintha hat órával előbb a kezdés perceiben, amikor még sütött a nap. Nagyszerű példa volt ez arra, ahogyan egy feladatot komolyan kell venni. A legsikeresebb magyar dalmű A Háry Jánosról szólva Kórody András a következőket mondotta: — Örömmel nyilatkozom a Háry Jánosról, amely szívügyem is, mert ez volt az első mű, amelyet az Állami Operaházban vezényeltem 1946 december 16-án, Kodály Zoltán születése napján. Az előadáson a mester is jelen volt. s igen örültem, amikor a tőle megszokott szűkszavúsággal, amely már terjedelmes nyilatkozatnak számít nála, megjegyezte: „Jó volt a hangzás". Ez a pár szó több évtizedre adott nekem .bíztatást további munkámhoz. S ez a mű, amely a legjobban sikerült magyar daljáték az utolsó fél évszázadban, megírása óta szünet nélkül műsoron van. S bemutatása a Szegedi Szabadtéri Játékokon rendkívül színes feladatot ad a zenekarnak amellett, hogy igazi népdal, s ezt a kincset az európai zene legkorszerűbb eszközeivel szólaltatja meg. Jól játssza ezt a művet a Szegedi Szabadtéri Játékok zenekara, amelynek felkészültségéről és munkaszeretetéről a legjobbakat mondhatom. A Háry János tehát a maga népi hangvételű mesevilágával elindul • most a Szegedi Szabadtéri Játékokon is, hogy újabb és újabb híveket toborozzon magának — fejezte be nyilatkozatát Kórody András karnagy. Lődi Ferenc (Somogyi Károly né felvétele) Piszi cUiép és jelenet a Háry .Jánosból, háttérben Mayland tornyai KODÁLY ZOLTÁN: Háry János Daljáték 4 kalandban, elő- és utójátékkal. Szövegét Pauluni Béla és Harsányi Zsolt írta. Vezényel: Kórody András érdemes művész. Rendezte: Békés András. Háry János — — — — — Szabady István örzse, a mátkája —- — — — Mátyás Mária Kossuth-díjas Ferenc császár — — — — — Lendvai Andor érdemes művész A császárné _____ Szilvássy Margit Napóleon ______ Kátay Endre Mária Lujza, Napóleon felesége Palánkay Klára öreg Marci, császári kocsis — — Maleczky Oszkár Kossuth-díjas, érdemes művész Ebelasztin lovag — — — — Rösler Endre Kossuth-díjas, kiváló művész Meluzina grófnő — — — — Megyaszi Hajnal Esztrella bárónő — — — — Kompolthy Györgyi Magyar silbak — — — — — Üjréti László Burkus silbak — — — — — Farkas Antal Generális Krucifix — — — — Pagonyi Nándor Generális Dufla — — — — Káldor Jenő Udvari lakáj — — — — — Putnik Bálint Bíró uram — — — — — — Marosi Károly A diák — — — — — — — Jászai László Első ! na™,; _ _ Katona András Második | Paraszt Zádori István Kocsmáros — — — — — — Gémesi Imre Közreműködik: a Szegedi Nemzeti Színház ének- és zenekara, és a Szegedi Zenebarátok Kórusa. Díszlettervező: Bakó József. Jelmeztervező: Márk Tivadar Kossuth-díjas. Karigazgató: Szalay Miklós. A rendező asszisztense: Kapás Dezső és Sík Ferenc. „Őszinte híve lettem a Szegedi Szabadtéri Játékoknak Kórod/ András nyilatkozata a játékokról