Délmagyarország, 1962. július (52. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-21 / 169. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZEGEDI ÜNNEPI HETEK\ 19 62 MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 52. évfolyam, 169. szám Ára: 60 fillér Szombat, 1962. július 21. ÜNNEPI NYITÁNY Irta: TARI JÁNOS, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója Ma este újból megszólalnak a fanfárok, jelezve, hogy immár negyedik éve ismét megkezdődik a Szegedi Szabadtéri Játékok ünnepségsorozata, s a Bánk bán díszelőadásával megnyílnak a Szegedi Ünnepi Hetek. A város és a játékok nézőtere zászlódíszbe öltözve várja és fogadja új életünk dolgos munkásait: pártvezetőket, állami funkcionáriusokat, bányászokat, termelőszövetkezeti parasztokat, művészt, tudóst, orvost, pedagógust, az idősebb és fiatalabb generációhoz tartozók ezreit Budapestről és vidékről, megyénkből s szeretett városunkból. Első pillanatra talán úgy tűnik: nincs •különösebb jelentősége e negyedik évnek; nem nyújt az idei műsor valami országosan vagy európai (Viszonylatban nagyra törőt. Nekünk, szegedieknek azonban, akik a játékok rengeteg láthatatlan nehézségeivel igyekszünk megküzdeni, ez évben is meg kell látnunk azokat a szép epizódokat, melyek arra sarkallnak bennünket, hogy szívósan, az akadályokat leküzdve, ha hullámzó sikerekkel is, tovább éltessük évről évre az ünnepi heteket Tovább, míg minden művészetkedvelő, a kulturális forradalom fontosságát elismerő és előrevitelén munkálkodó ember tudatában úgy nem tükröződnek, mint a- magyar szabadtéri színjátszás olyan vizsgaelőadása, mely nagy jövő előtt áll, amelyet nemcsak városunk minden lakosa, de az egész ország magáénak fog vallani, hogy azután — hosszú évek múlva — elérkezzék az idő, amikor Európa is számon tartja, saját színpadának tekinti. Ma még talán álomnak vélhetik sokan — de számunkra szinte bizonyosság. E nagyobb távlatok, mellett azonban vannak olyan kisebb momentumok is,.melyekről érdemes most szólni. A magyar balettművészet legkiválóbb képviselőinek fellépése jelentős kulturális esemény még akkor is, ha a múlt rendszernek a tömegeket e művészet élvezéséből kirekesztő tudatos kultúrpolitikája miatt ma még talán nincs kellő számú közönsége Magyarországon a balettművészetnek. Valahol, valamikor meg kellett kezdeni e rögös út feltörését, hogy a balettet, az előadóművészet egyik ékkövét, a széles néptömegek elé tárjuk. Nehéz vállalkozás, zökkenők is tarkítják, de a fáradozás évek múlva többszörösen gyümölcsöz valamennyiünk számára. A magyar daljáték reprezentatív képviselőjét, a Háry Jánost a nézők szívükbe fogják zárni, s ezzel is leróják tiszteletüket elődeik iránt, s tanúsítják azok megbecsülését, akiknek volt képességük és erejük a népre támaszkodni, a nép hangját megszólaltatni, művészi vonásainak felszökkenő virágszálait csokorba szedve maradandóan új formába önteni. E művészi formába és tartalomba öntött mű — a népnek, a mesternek a halhatatlanságát példázza. Az Állami Népi Együttes műsora népi tánckultúránk hagyományelit, továbbélését és fejlődését tükrözi. A mindnyájunkat érintő és foglalkoztató kérdések lázas megfejtéséről elgondolkodtatóan szól Ádám Szegeden, Madách művének ezredik előadásában a ma emberéhez, s szavaiból azt kell kihallanunk, hogy saját erőnkből, az egész emberiség összefogásából születnek az új világot formáló cselekedetek, s tűnhetnek el életünkből az ember nevének viselőihez méltatlan, viszszahúzó szándékok, romboló tettek. A játékok megrendezésekor újból emlékeztetünk célkitűzéseink egyikére, melynek beteljesedésétől még messze járunk, de megvalósításának jegyei már felismerhetők. A hazai nézők mellett számos európai ország képviselői is ott lesznek, és találkozásainkból, beszélgetéseinkből, művészi élményeikből olyan ország képe fog maradandó emlékként lecsapódni, ahol a vendéget megbecsülik, a kultúrát szeretik, az előadóművészet virágzik és hatalmas tömegeket tudnak megmozgatni. Az Aidában, Verdi halhatatlan művében együtt énekel az amerikai, az olasz, a román, a magyar művész, s a fájdalom, az öröm, a fennköltség áriái nemzetközi összefogással bontakoznak ki, s hatolnak a sok ezer néző szívébe: ha egy szikrányit is, de bontják a népek baráti kézszorítását ma még akadályozó szövevényhálókat A fanfárok hívogató hangjára elinduló néző — bizonyosak vagyunk benne — gazdagabban távozik előadás után a játékok színteréről, mert bár az idei műsor talán némelyek számára nem jelent mindenben újat, maradandó érzelmi jegyek birtokába jut mindenki. Rendezőink, művészeink, az ének- és zenekarok, műszakiak, a statisztéria fáradságot, időt nem kímélve, nappal és éjszaka próbázva készültek az előadásokra, s egy-egy mozdulatukban, hangjukban ott van a szívük, határtalan lelkesedésük az ügy sikerre vitele érdekében, s ha a szeszélyes időjárás nem zavarja munkájukat, nem lesz akadálya annak, hogy az ország népe s Szeged lakosai, akik megtisztelik a játékokat részvételükkel, szívükbe zárják a színre hozott alakokat s megtestesítőiket, az egész mű látható és láthatatlan részeseit együttvéve. Nem könnyű, amire vállalkoztak az országos szervek, megyénk, városunk, kollektívák és egyének. Sok a buktató, sok a szakadék a kultúra terjesztésének ezen az útján. Átmeneti nehézségek, hiányok keletkeznek, újabb akadályok merülnek fel az objektíve létezők mellett Tudjuk, még messze jár a tökéletestől, amit nyújtunk, de ha lesz elég erő a játékok előre viteléhez, további tökéletesítéséhez, akkor Szeged, mint szűkebb értelemben vett házigazda, 2—3 éven belül elhordja a cél elől a göröngyöket, s a vendéglátás azon magaslatán fogadhatja a városunkba jövőket, ahogyan az kívánatos és szükséges. A játékok művészi produkciója a következő években még tovább tökéletesedik, hiszen a Művészeti Bizottság az ország legkiválóbb színházi szakembereiből, alkotó művészeiből tevődik össze, kik határozottan és céltudatosan tevékenykednek annak érdekében, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok mielőbb az európai fesztiválok színvonalára emelkedjenek. Rendezvényünk további éltetője az, hogy mindinkább országos gonddá válik: ebben bízunk és biztosak vagyunk. Am ez sem jelentheti azt, hogy mi — szegediek — megpihenhetünk. Évről évre gondoskodnunk kell arról, hogy a járulékos rendezvények egész sora révén (ipari, mezőgazdasági kiállítás, képzőművészeti nyári tárlat és más kulturális rendezvények, jelentős sportesemények stb.) betekintést nyerjenek külföldiek és hazaiak egyaránt Dél-Magyarország életébe, és dolgozóinak alkotókészségéről, serény tevékenységéről, új rendünk szilárd építéséről a tények alapján győződjenek meg. Most csak egyet kérünk Szeged lakosaitól: teremtsenek olyan légkört, olyan környezetet az ünnepi hetek alatt, hogy minden ide érkező érezze a szívből jövő fogadtatást, azt, hogy ha csak néhány napot vagy órát töltenek is városunkban, mi Szegedet szerető s ide visszatérő barátainknak tekintjük őket. Vendégeink úgy érezzék magukat, hogy — ha rövid időre is — Szeged második otthonuk legyen, s mint otthon, hívják fel a figyelmünket arra, ami még nem megfelelő, amit még lehetőségeinkhez képest tökéletesítenünk kell. A játékok színhelyén mindenkit az a tudat töltsön el, ki-ki úgy tekintsen a játékokra — előnyeivel és hiányosságaival együtt —, hogy ez az égbolttal fedett szabadtéri színpad teljes egészében az övé. az egész országé. Kádár János elvtárs és felesége látogatást tett a bolgár tengerparton Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a Minisztertanács elnöke ós felesége július 19-én Anton Jugovnak, a bolgár Minisztertanács elnökének kíséretében látogatást tett a neszeberi „NaDos part" üdülőtelepen és Burgaszban. Kádár János elvtárs és felesége, akik rendes évi szabadságukat töltik Bulgáriában, megtekintették az üdülőtelepet és talalkoztak Neszeber lakóival, valamint a világ minden tájáról itt üdülő nyaralókkal. Kádár elvtárs és felesége meglátogatta a primorszkói nemzetközi ifjúsági tábort is, ahol a fiatalok nagy lelkesedéssel és ünnepléssel fogadták a magyar vendégeket. Mikojan megérkezett Indonézlába Anasztasz Mikojan, a Szovjetunió' Minisztertanácsának első elnökhelyettese Sukarno elnök meghívására pénteken jószolgálati küldetéssel Dj akartába érkezett. Ma este háromnegyed nyolckor a Beloiannisz téren ünnepélyesen megnyitják a Szegedi Szabadtéri Játékok egy teljes hónapig tartó ünnepségsorozatát. A Himnusz hangjai után Biczó György elvtárs, Szeged város tanácsa végrehajtó bizottságának elnöke mond megnyitót, majd megtartják a szabadtéri játékok idei első előadását, bemutatják Erkel Ferenc Bánk bán című operáját Közel hárommillió forint rá fordítással Dél-Magyarország legkorszerűbb gyógyintézmínyévé fejlesztik a szegedi fül-orr-gégeklinikát A Szegedi Orvostudományi Egyetem fül-, orr-, gégeklinikája néhány hét múlva lesz kétesztendős. Korábban rendelőintézetként működött, azonban a növekvő követelmények már akkor indokolttá tették átalakítását és fejlesztését. A bővítés lényegében tavaly nyáron kezdődött. Ezt megelőzően májusban még csupán 15 férőhely állt a betegek rendelkezésére, helyszűkével küzdött az ambulancia, nem volt várószoba sem. Az egyetemi tanács akkor hozott határozata szerint a múlt évben megkapták a gyermekklinika elkülönítő épületének egyik földszinti szárnyát és ez lehetővé tette kényelmes várószoba, tágasabb ambulancia, valamint vizsgálóhelyiségek létrehozását. Ezzel párhuzamosan a klinikai ágyak számát kétszeresére emelték. Már most elmondhatjuk, hogy a fül-, orr-, gégeklinika korszerű. Erről tanúskodik a modern felszerelés: operációs mikroszkóp, altatógép, több hallásvizsgáló készülék, s még más műszer. Az elmúlt év során együttműködést építettek ki egész Dél-Magyarország fül-, orr-, gégerendelőintézeteívei. illetve kórházi oszályaival. A szegedi klinika látja el egész szegedi járás SZTK rendelését, a társklinikák konziliáris munkáját. Patronálja Dél-Magyarország minden olyan ide irányított betegének hallásvizsgálatait, akinek hallásjavító készülékre van szüksége, vagy minőségi és mennyiségi hallóképcsség-vizsgálata indokolt. Patroiiázs tevékenysége kiterjed a Siketnémák Intézetére, s a Nagyothallók Egyesületére is. A további terv, hogy megkezdik Szeged ipari és mezőgazdasági üzemeiben a szűrővizsgálatokat, elsősorban azokon a helyeken, ahol a nagy por, vagy zaj miatt fokozottan vannak kitéve a dolgozók a fül-, orr- vagy gégebántalmaknak. Már az elmúlt évben végrehajtott bővítés nagy segítséget jelentett az oktatásban. Az orvostanhallgatók kisebb csoportokban, a korábbi hárommal szemben hat munkahelyen végezhetik gyakorlataikat. Ennek az újabb lehetőségnek kézzelfogható haszna lemérhető volt a tanévvégi vizsgáknál: javult a tanulmányi átlag. A tudományos munka teljesen kielégítő feltételeit eddig még nem tudták megteremteni. Ez csak a társklinikákkal együttműködve oldható meg jelenleg, bár a nagy betegforgalom módot ad a különleges esetek klinikai tanulmányozására és széles körű tapasztalatgyűjtésre. A fejlődő szegedi fül-, orr-, gégeklinika további fejlesztésének gondolatát felkarolta az Egészségügyi Minisztérium. Az egész Dél-Magyarországra kiterjedő kutató, gyógyító munka még nagyobb lehetőségeinek biztosításáért jelentős újabb beruházásokat, felújításokat hagyott jóvá. A klinika fejlesztési tervei elkészültek. Az építési összeg körülbelül 2 millió 600 ezer, a műtőberendezések pedig több mint 200 ezer forintot tesznek ki, az összes munkálatok tehát közel hárommillió forintba kerülnek. A tervek elkészülte után ősszel az átalakítást is megkezdik. Ennek során a czegedi klinikát a gyermekklinika jelenlegi elkülönítő épületében 50 ágyasra bővítik. Milyen lesz az űj létesítmény? Három modern műtővel, korszerű ambulanciával rendelkezik. Az alagsorban audiológiai állomást rendeznek be. Itt Csongrád, Békés és BácsKiskun megye fülbetegeit gondozzák és hallás javítással, neveléssel foglalkoznak majd. Ez utóbbi részben gyógypedagógiai munka és a fennálló halláscsökkehés — azaz betegség — mellett egyszerűbb esetekben 3—6 hónapos kezeléssel fo>.ozza a beszélő- és a beszédmegértő képességet. Tanítják a fülbeteget a szájról olvasás elsajátítására. megtanítják a többi között a hallókészülék helyes használatára is. Ugyancsak az alagsorban rendezik be a klinika személyzetének korszerű fürdőit, öltözőit. A felújítás és átalakítás során kutatólaboratóriumokat kap a klinika és így lehetővé válnak majd az önálló állatkísérletek is. A fejlesztés jövő év végéig tart. Befejeztével még több lehetőséget kap a szegedi fül-, orr- és gégeklinika a tudományos kutató és oktató tevékenységhez. Ezenkívül ki tudja elégíteni egész Dél-Magyarország gyógyászati igényeit. Ez utóbbira jellemző, hogy egy év alatt kétszeresére növekedett a műtétek száma és ennek több mint fele a szakma úgynevezett -nagy operációja volt": arcüreg-, fül-, orrmellék- és gégeműtét, valamint a mind jobban igényelt orrplasztika. K. B.