Délmagyarország, 1962. július (52. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-21 / 169. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZEGEDI ÜNNEPI HETEK\ 19 62 MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA 52. évfolyam, 169. szám Ára: 60 fillér Szombat, 1962. július 21. ÜNNEPI NYITÁNY Irta: TARI JÁNOS, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója Ma este újból megszólalnak a fanfárok, jelezve, hogy immár negyedik éve ismét megkezdődik a Szegedi Szabadtéri Játékok ünnepségsorozata, s a Bánk bán díszelő­adásával megnyílnak a Szegedi Ünnepi He­tek. A város és a játékok nézőtere zászló­díszbe öltözve várja és fogadja új életünk dolgos munkásait: pártvezetőket, állami funkcionáriusokat, bányászokat, termelő­szövetkezeti parasztokat, művészt, tudóst, orvost, pedagógust, az idősebb és fiatalabb generációhoz tartozók ezreit Budapestről és vidékről, megyénkből s szeretett városunk­ból. Első pillanatra talán úgy tűnik: nincs •különösebb jelentősége e negyedik évnek; nem nyújt az idei műsor valami országo­san vagy európai (Viszonylatban nagyra tö­rőt. Nekünk, szegedieknek azonban, akik a játékok rengeteg láthatatlan nehézségeivel igyekszünk megküzdeni, ez évben is meg kell látnunk azokat a szép epizódokat, me­lyek arra sarkallnak bennünket, hogy szí­vósan, az akadályokat leküzdve, ha hul­lámzó sikerekkel is, tovább éltessük évről évre az ünnepi heteket Tovább, míg min­den művészetkedvelő, a kulturális forrada­lom fontosságát elismerő és előrevitelén munkálkodó ember tudatában úgy nem tükröződnek, mint a- magyar szabadtéri színjátszás olyan vizsgaelőadása, mely nagy jövő előtt áll, amelyet nemcsak városunk minden lakosa, de az egész ország magáé­nak fog vallani, hogy azután — hosszú évek múlva — elérkezzék az idő, amikor Európa is számon tartja, saját színpadá­nak tekinti. Ma még talán álomnak vél­hetik sokan — de számunkra szinte bizo­nyosság. E nagyobb távlatok, mellett azonban van­nak olyan kisebb momentumok is,.melyek­ről érdemes most szólni. A magyar balett­művészet legkiválóbb képviselőinek fellépé­se jelentős kulturális esemény még akkor is, ha a múlt rendszernek a tömegeket e művészet élvezéséből kirekesztő tudatos kultúrpolitikája miatt ma még talán nincs kellő számú közönsége Magyarországon a balettművészetnek. Valahol, valamikor meg kellett kezdeni e rögös út feltörését, hogy a balettet, az előadóművészet egyik ékkövét, a széles néptömegek elé tárjuk. Nehéz vál­lalkozás, zökkenők is tarkítják, de a fára­dozás évek múlva többszörösen gyümölcsöz valamennyiünk számára. A magyar daljáték reprezentatív képvi­selőjét, a Háry Jánost a nézők szívükbe fogják zárni, s ezzel is leróják tiszteletü­ket elődeik iránt, s tanúsítják azok meg­becsülését, akiknek volt képességük és ere­jük a népre támaszkodni, a nép hangját megszólaltatni, művészi vonásainak fel­szökkenő virágszálait csokorba szedve ma­radandóan új formába önteni. E művészi formába és tartalomba öntött mű — a nép­nek, a mesternek a halhatatlanságát pél­dázza. Az Állami Népi Együttes műsora népi tánckultúránk hagyományelit, továbbélését és fejlődését tükrözi. A mindnyájunkat érintő és foglalkozta­tó kérdések lázas megfejtéséről elgondol­kodtatóan szól Ádám Szegeden, Madách művének ezredik előadásában a ma embe­réhez, s szavaiból azt kell kihallanunk, hogy saját erőnkből, az egész emberiség össze­fogásából születnek az új világot formáló cselekedetek, s tűnhetnek el életünkből az ember nevének viselőihez méltatlan, visz­szahúzó szándékok, romboló tettek. A játékok megrendezésekor újból em­lékeztetünk célkitűzéseink egyikére, mely­nek beteljesedésétől még messze járunk, de megvalósításának jegyei már felismer­hetők. A hazai nézők mellett számos euró­pai ország képviselői is ott lesznek, és ta­lálkozásainkból, beszélgetéseinkből, művé­szi élményeikből olyan ország képe fog ma­radandó emlékként lecsapódni, ahol a ven­déget megbecsülik, a kultúrát szeretik, az előadóművészet virágzik és hatalmas tö­megeket tudnak megmozgatni. Az Aidában, Verdi halhatatlan művében együtt énekel az amerikai, az olasz, a ro­mán, a magyar művész, s a fájdalom, az öröm, a fennköltség áriái nemzetközi össze­fogással bontakoznak ki, s hatolnak a sok ezer néző szívébe: ha egy szikrányit is, de bontják a népek baráti kézszorítását ma még akadályozó szövevényhálókat A fanfárok hívogató hangjára elinduló néző — bizonyosak vagyunk benne — gaz­dagabban távozik előadás után a játékok színteréről, mert bár az idei műsor ta­lán némelyek számára nem jelent min­denben újat, maradandó érzelmi jegyek birtokába jut mindenki. Rendezőink, művé­szeink, az ének- és zenekarok, műszaki­ak, a statisztéria fáradságot, időt nem kí­mélve, nappal és éjszaka próbázva készül­tek az előadásokra, s egy-egy mozdulatuk­ban, hangjukban ott van a szívük, határ­talan lelkesedésük az ügy sikerre vitele érdekében, s ha a szeszélyes időjárás nem zavarja munkájukat, nem lesz akadálya annak, hogy az ország népe s Szeged lako­sai, akik megtisztelik a játékokat részvéte­lükkel, szívükbe zárják a színre hozott ala­kokat s megtestesítőiket, az egész mű lát­ható és láthatatlan részeseit együttvéve. Nem könnyű, amire vállalkoztak az or­szágos szervek, megyénk, városunk, kollek­tívák és egyének. Sok a buktató, sok a sza­kadék a kultúra terjesztésének ezen az út­ján. Átmeneti nehézségek, hiányok kelet­keznek, újabb akadályok merülnek fel az objektíve létezők mellett Tudjuk, még messze jár a tökéletestől, amit nyújtunk, de ha lesz elég erő a játékok előre vitelé­hez, további tökéletesítéséhez, akkor Sze­ged, mint szűkebb értelemben vett házi­gazda, 2—3 éven belül elhordja a cél elől a göröngyöket, s a vendéglátás azon ma­gaslatán fogadhatja a városunkba jövőket, ahogyan az kívánatos és szükséges. A játékok művészi produkciója a követ­kező években még tovább tökéletesedik, hiszen a Művészeti Bizottság az ország leg­kiválóbb színházi szakembereiből, alkotó művészeiből tevődik össze, kik határozot­tan és céltudatosan tevékenykednek an­nak érdekében, hogy a Szegedi Szabadtéri Játékok mielőbb az európai fesztiválok színvonalára emelkedjenek. Rendezvényünk további éltetője az, hogy mindinkább országos gonddá válik: ebben bízunk és biztosak vagyunk. Am ez sem jelentheti azt, hogy mi — szegediek — megpihenhetünk. Évről évre gondoskod­nunk kell arról, hogy a járulékos rendez­vények egész sora révén (ipari, mezőgazda­sági kiállítás, képzőművészeti nyári tárlat és más kulturális rendezvények, jelentős sportesemények stb.) betekintést nyerjenek külföldiek és hazaiak egyaránt Dél-Ma­gyarország életébe, és dolgozóinak alkotó­készségéről, serény tevékenységéről, új rendünk szilárd építéséről a tények alap­ján győződjenek meg. Most csak egyet kérünk Szeged lakosai­tól: teremtsenek olyan légkört, olyan kör­nyezetet az ünnepi hetek alatt, hogy min­den ide érkező érezze a szívből jövő fo­gadtatást, azt, hogy ha csak néhány napot vagy órát töltenek is városunkban, mi Sze­gedet szerető s ide visszatérő barátainknak tekintjük őket. Vendégeink úgy érezzék magukat, hogy — ha rövid időre is — Sze­ged második otthonuk legyen, s mint ott­hon, hívják fel a figyelmünket arra, ami még nem megfelelő, amit még lehetősé­geinkhez képest tökéletesítenünk kell. A játékok színhelyén mindenkit az a tudat töltsön el, ki-ki úgy tekintsen a játékokra — előnyeivel és hiányosságaival együtt —, hogy ez az égbolttal fedett szabadtéri szín­pad teljes egészében az övé. az egész or­szágé. Kádár János elvtárs és felesége látogatást tett a bolgár tengerparton Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsá­gának első titkára, a Minisz­tertanács elnöke ós felesége július 19-én Anton Jugovnak, a bolgár Minisztertanács el­nökének kíséretében látoga­tást tett a neszeberi „NaDos part" üdülőtelepen és Bur­gaszban. Kádár János elv­társ és felesége, akik rendes évi szabadságukat töltik Bulgáriában, megtekintették az üdülőtelepet és talalkoz­tak Neszeber lakóival, vala­mint a világ minden tájáról itt üdülő nyaralókkal. Kádár elvtárs és felesége megláto­gatta a primorszkói nemzet­közi ifjúsági tábort is, ahol a fiatalok nagy lelkesedéssel és ünnepléssel fogadták a magyar vendégeket. Mikojan megérkezett Indonézlába Anasztasz Mikojan, a Szovjetunió' Minisztertaná­csának első elnökhelyettese Sukarno elnök meghívására pénteken jószolgálati külde­téssel Dj akartába érkezett. Ma este háromnegyed nyolckor a Beloiannisz téren ün­nepélyesen megnyitják a Szegedi Szabadtéri Játékok egy teljes hónapig tartó ünnepségsorozatát. A Himnusz hang­jai után Biczó György elvtárs, Szeged város tanácsa végrehajtó bizottságának elnöke mond megnyitót, majd megtartják a szabadtéri játékok idei első előadását, be­mutatják Erkel Ferenc Bánk bán című operáját Közel hárommillió forint rá fordítással Dél-Magyarország legkorszerűbb gyógyintézmínyévé fejlesztik a szegedi fül-orr-gégeklinikát A Szegedi Orvostudományi Egyetem fül-, orr-, gégeklini­kája néhány hét múlva lesz kétesztendős. Korábban rendelőintézetként műkö­dött, azonban a növekvő kö­vetelmények már akkor in­dokolttá tették átalakítását és fejlesztését. A bővítés lényegében ta­valy nyáron kezdődött. Ezt megelőzően májusban még csupán 15 férőhely állt a betegek rendelkezésére, helyszűkével küzdött az am­bulancia, nem volt várószo­ba sem. Az egyetemi tanács akkor hozott határozata sze­rint a múlt évben megkap­ták a gyermekklinika elkülö­nítő épületének egyik föld­szinti szárnyát és ez lehetővé tette kényelmes várószoba, tágasabb ambulancia, vala­mint vizsgálóhelyiségek lét­rehozását. Ezzel párhuzamo­san a klinikai ágyak számát kétszeresére emelték. Már most elmondhatjuk, hogy a fül-, orr-, gégeklinika korszerű. Erről tanúskodik a modern felszerelés: operációs mikroszkóp, altatógép, több hallásvizsgáló készülék, s még más műszer. Az elmúlt év során együttműködést építettek ki egész Dél-Magyarország fül-, orr-, gégerendelőin­tézeteívei. illetve kórházi oszályaival. A szegedi klinika látja el egész szegedi járás SZTK rendelését, a társklinikák konziliáris munkáját. Patro­nálja Dél-Magyarország min­den olyan ide irányított be­tegének hallásvizsgálatait, akinek hallásjavító készü­lékre van szüksége, vagy mi­nőségi és mennyiségi halló­képcsség-vizsgálata indokolt. Patroiiázs tevékenysége ki­terjed a Siketnémák Inté­zetére, s a Nagyothallók Egyesületére is. A további terv, hogy meg­kezdik Szeged ipari és mező­gazdasági üzemeiben a szű­rővizsgálatokat, elsősorban azokon a helyeken, ahol a nagy por, vagy zaj miatt fo­kozottan vannak kitéve a dolgozók a fül-, orr- vagy gégebántalmaknak. Már az elmúlt évben vég­rehajtott bővítés nagy segít­séget jelentett az oktatásban. Az orvostanhallgatók kisebb csoportokban, a korábbi hárommal szem­ben hat munkahelyen vé­gezhetik gyakorlataikat. Ennek az újabb lehetőségnek kézzelfogható haszna lemér­hető volt a tanévvégi vizs­gáknál: javult a tanulmányi átlag. A tudományos munka tel­jesen kielégítő feltételeit ed­dig még nem tudták megte­remteni. Ez csak a társkli­nikákkal együttműködve old­ható meg jelenleg, bár a nagy betegforgalom módot ad a különleges esetek klini­kai tanulmányozására és széles körű tapasztalatgyűj­tésre. A fejlődő szegedi fül-, orr-, gégeklinika további fejlesztésének gon­dolatát felkarolta az Egészségügyi Minisztérium. Az egész Dél-Magyarország­ra kiterjedő kutató, gyógyító munka még nagyobb lehető­ségeinek biztosításáért jelen­tős újabb beruházásokat, fel­újításokat hagyott jóvá. A klinika fejlesztési tervei elkészültek. Az építési összeg körülbelül 2 millió 600 ezer, a műtő­berendezések pedig több mint 200 ezer forintot tesznek ki, az összes munkálatok tehát közel hárommillió forintba kerülnek. A tervek elkészül­te után ősszel az átalakítást is megkezdik. Ennek során a czegedi klinikát a gyermek­klinika jelenlegi elkülönítő épületében 50 ágyasra bőví­tik. Milyen lesz az űj létesít­mény? Három modern műtővel, korszerű ambulanciával rendelkezik. Az alagsorban audiológiai állomást rendeznek be. Itt Csongrád, Békés és Bács­Kiskun megye fülbetegeit gondozzák és hallás javítás­sal, neveléssel foglalkoznak majd. Ez utóbbi részben gyógypedagógiai munka és a fennálló halláscsökkehés — azaz betegség — mellett egy­szerűbb esetekben 3—6 hó­napos kezeléssel fo>.ozza a beszélő- és a beszédmegértő képességet. Tanítják a fülbeteget a szájról olvasás elsajátítá­sára. megtanítják a többi között a hallókészülék he­lyes használatára is. Ugyancsak az alagsorban rendezik be a klinika sze­mélyzetének korszerű fürdő­it, öltözőit. A felújítás és át­alakítás során kutatólabora­tóriumokat kap a klinika és így lehetővé válnak majd az önálló állatkísérletek is. A fejlesztés jövő év vé­géig tart. Befejeztével még több lehetőséget kap a sze­gedi fül-, orr- és gégeklini­ka a tudományos kutató és oktató tevékenységhez. Ezen­kívül ki tudja elégíteni egész Dél-Magyarország gyógyá­szati igényeit. Ez utóbbira jellemző, hogy egy év alatt kétszeresére nö­vekedett a műtétek száma és ennek több mint fele a szak­ma úgynevezett -nagy operá­ciója volt": arcüreg-, fül-, orrmellék- és gégeműtét, va­lamint a mind jobban igé­nyelt orrplasztika. K. B.

Next

/
Thumbnails
Contents