Délmagyarország, 1962. július (52. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-19 / 167. szám

4 DÉL-MAGYARORSZÁG Csütörtök, 1M2. Jffltas 19. PAPP ZOLTÁN: SUOMI, 1962 MAR FINNORSZÁGI lá­togatásunk végére értünk, három baráti találkozó is a hátunk mögött volt, amikor Gaál Feri újságíró-kollégám megkérdezte tőlem: — Nem vetted észre, hogy akik részt vettek ezeken a baráti találkozókon, vala­hogy A Nagybácsi Szigete éreztük, újjászülettünk. Ké­telkedve vizsgálgattuk ön­magunkat. Nem, a sauna -„„„w nemcsak a testre hatott. Jó­Mégis az volt az érzésünk, hogy túlszárnyalták önma­gukat Ezen az estén többet adtak, mint náluk ez szo­kásos. Testvérként fogadtak bennünket, úgy, ahogyan sehol másutt és soha többet. Azt hiszem, hogy amit mi Melegnek éreztünk viselkedésükben, az • "nem ugyanazok vol- . _. . RMH tak*, mint akiket az utcán, E^SS^-JJ^""Kfijí Emukra maga volt a meg. a száguldó autókban lát- í^8!^ f ' JL ,blKvnjros testesült forróság. tünk? De igen, észrevettem. A romantikus kis szigete­ken rendezett baráti találko­zók résztvevői, akik felol­dódva, őszinte szívvel barát­fokig még az értelemre is Mondhatni: felfokozta az Nehéz szívvel váltunk el életműködést Tele lettünk ^Ví1*-, Aztá" elindult a haJó tetterővel, vidámsággal, vita- Ye,"nk'. faránál szétterült a litással. Ezekben az órádban szebbnek, harmonikusabb­hullámlegyező. A parton in­tegetőket színes folttá mosta a növekvő távolság. Kiseb­kőztak táncoltak .Wkeítek naJt- zavartalanabbnak lát- 3JoyeJtvo.Jf ^ ,I táncoltak,^énekeltek mindent Futni, tán- bedett, majd egészen elenyé velünk, azok nem sétáltak a délelőtti verőfényben a tiszta utcá'yon, nem ültek a tükörfényes, suhanó autók volánja mellett. Nem, olyan­kor dolgoztak, tanultak. Munkások, diákok voltakők. Java részük demokratikus érzelmű fiatal. Igaz, keveset tudtak a finn és a magyar tunk mindent Futni, tán-| colni, énekelni támadt ked­vünk. Bolondos virgoncság­gal zavargásztuk egymást a tóparton. Szemünk csillogott, hangunk harsánnyá erősö­dött Egy kicsit feloldód­tunk a környezetben, a ter­mészetben. A FINNEK néztek ben­szett a Nagybácsi Szigete, mely sokszor eszünkbe jut még. ha az akkori napokra gondolunk. Néhány órára maga volt a zavartalan bol­dogság. Sajátos tisztánlátás fogott el bennünket. Biztos sokukkal megesett már, hogy akadtak pillanatok, amikor érezték, érdemes rájuk fi­i^^p rokonságáról do flnnál többet a "szocializmusról. "bnket ^ bölcsen mosolyog- gyelnl> mert beletartoznak JEdSSP^ nem VOlt neXo'ti sTenUé£ ®zbkba « időszakokba, ame­A várostól' Lahütól húsz csak józanság és egészség, l^kbe belesűrűsödik az élet perc hajóút a Nagybácsi Számukra épp úgy része az boldogsága. S amelyeket Őr­Szigete. Kis, szívgyönyör- életnek a sauna, mint a víz, 2Ünk „gy hordunk ma­ködtető pont a nagy tóren- a levegő, az élelem. A szü- gunkban mint a csillogó kő­S25&wSánjia£íiSr1, w" ,etéstö1 a BÍrig kfsérl 6ket' széndarab az őspáfrányok le­s talán éltetőbb és mara- nyomatát dandóbb eleme mindennap- _ jaiknak, mint . szelem. - TKENEGY ÖRA VOLT. dár fenyőkkel, földből ki­kandikáló tonnás sziklada­rabokkal, nagy-nagy csend­del. Miért hívják így? — senki Később táncra perdültek a Szervusz, sziget. Jó éjt, nem tudta megmondani. Ta- népvl9eletbe öltözött fiata- Nagybácsi Szigete — mon­öreg.^nt a^rogénylkSn 1 lok- - ^ves, népi dalok, dogattuk. Éppen nyugodott nagybácsik, akikhez mindig táncok gyönyörködtettek a nap, vörös fénycsovák Jó visszatérni. Kis meseszi- bennünket sokáig. Feloldó- himbálóztak a vízen. A hold get, nyugodalmas pontja a dott a hangulat A magatar- már fenn Járt az égen, ezüst táabell tartózkodás talán egy tükrét ráejtette a hullámok­kicsit csak a felszín volt — ra Lenyugvó nap és friss te­tudtak közvetlenek is lenni. De mégis másképpen, mint mi. Hiányzott a dalból, a táncból a nálunk szokásos Kis hajónk kikötött apar- önfeledkezés. A leggyorsabb ton. Három pöttöm kislány ritmusnál, a legbehízelgőbb útra indult, éjfél felé cipel­énekelt Ez volt a "hivató- daUamnól ^m volt teljes a ve a múló, s mért időt. világnak. Körötte a vízren­geteg. Hullámok ls csak ak­kor csapkodják a partot, ha feltámad a szél. Különben mozdulatlan és csendes min­den. A víz hideg és áttetsző. Ahol sekély, lelátni a tófe­néklg. 11 hold kísért bennünket vé­gig, vörös és ezüstszín fény­korlát közt iparkodott a kis hajó. A nagymutató átlépte a tizenkettest, s újabb kör­los* fogadtatás. S mögöttük, a rideg sziklafalnak támaszt­feloldódás. A három lépés De nem volt sötét. Nappali va hátuk, ott álltak a töb- távolság egyre csökkent, de világosság fénylett minde­biek: idősek, fiatalok. Fiúk, ez az egy megmaradt mind- nütt A fehér éjszaka lányok színpompás népviae- vé£l­letben. Nehéz elfelejteni ezt az es­tét. Vacsorával kezdődött. Gulyáslevest főztek tisztele-, tünkre. Akkor napok óta nem ettünk már levest, mert a finneknél nem szokás a levesezés — fájdította gyom _ runk a sok-sok előétel. JóS leves volt, már-már hajszál- J ra hasonló az otthonihoz,. csak a paprika hiányzott" belőle. De ha rossz lett vol-J na, ha elviselhetetlenül rossz. • Mindenki ismeri a nagy szegedi író akkor is megesszük, (Folyt, kőv.j Rádióműsor Csütörtök KOSSUT'I-RADIO 4,« RáKóetd-induló. 4.30 Hi­rek. 4,40—7,59 Vidáman, frissen. Közben: 5.00 Falurádió. 5,30 Hí­rek. 6,20 Néhány perc tudo­mány. 6,59 Időjelzés. 7,00 Hírek. 7,10 Uj könyvek. 7.30 Műsor­naptár. 7,59 Időjelzés. 8.00 Mű­sorismertetés. 8,10 Reggeli hang­verseny. 8,55 Édes anyanyel­vünk. 9,00 Az álomlátó fiú. Mesejáték. 9,33 Levítin: Az erdő­ben — szvit. 9,45 Klein: Vidám falusi képek — szvit. 10,00 Hí­rek. 10,10 Napirenden. . 10.15 Könnyűzene. 11,00 Rádió szabad­egyetem. 11,25 Chopin-zongora­müvek. 12,00 Déli harangszó. 12 óra 15 Operettekből. 13.00 Gyön­gyöm Gyuri. Versek. 13,10 Egy falu — egy nóta. 13.15 A bag­dadi borbély. Operarészletek. 14 óra 15 Emberek sorsáról dön­tenek. 14.25 Könnyűzene nagy­mamáknak és nagypapáknak. 15 óra Hírek, közlemények. 15.08 Időjáráslelentés. 15,10 Tflúsáe az Odera és Visztula között. 16,00 A diadalmas asszony. Operett­részletek. 16,25 Lányok, asszo nyok. 16,40 Kőrusok. 16,55 Mű­sorismertetés. 17,00 Hírek. 17.10 Moszkvai tudósítónk jegyzete 17,20 Fidibusz. Népdaljáték. 18 óra Horizont. 18.20 Lengyel Ze­nei Hét. 18,55 Mit olvassunk? 19,05 Verdi: Az álarcosbál. Ope­ra. A szünetben: 20,00 Esti kró­nika. 20,20—20,39 Az Atlanti­óceántól a Csendes-óceánig. 22 óra Hírek. 22,15 Virágénekek. 22,40 Elö világirodalom. 23,00 Tánczene. 24,00 Hírek. 0,10 Al­bán Berg: Vonósnégyes. 0,30 Himnusz. PETOFI-RADIO 5,00 Reggeli zene. 6,00 Hírek. 0,25 Műsornaptár. 6.50 Torna. 8.00—8,10 Hírek. 14,00 Időjárás­és vízállásjelentés. 14,16 Oda a Nyugati szélhez. 14,40 Zenekari muzsika. 15,35 Verbunkos mu­zsika. 16,00 Hírek. 16,06 A kül­földi sajtó hasábjairól. 10,15 Beethoven: G-dúr szonáta. 16,40 Könnyűzene. 17,20 A Tihanyi­félsziget hideg légtaval. 17,35 Ne­ves északi tenorlsték. 16,00 Hí­rek. 18,05 Heti hangversenyka­lauz. 18,40 „Legkedvesebb ver­seim". 19,00 Hírek. 19.05 Tánc­zene. 19,55 A zene világa. 20,20 Előszóval — muzsikával. Köz­ben: 21,00—21,05 Hírek. 23,00 Hí­rek. 23.15 Műsorzárást Tolevfziómüsor r?,45 Zenekedvelő Gyerekek Klubja. 18,30 öriás a gyárban. 19,00 A jövő hét műsora. 19,05 Telesport. 19,30 TV-Híradó. 19,45 A Magyar Hirdető műsora. 20,00 Halló, Helsinkii 20,20 A Tele­vízió bemutatója. A séta. Olasz film. (18 éven alul nem aján­lott!) 21,50 Hírek. TV-Hlraűó. Cfilmhíi ek a nagyvilágból Francé Stiglec A kilence­dik kör című kiváló alkotá­sát bemutatták a bostoni filmfesztiválon. Az ottani kritikusok szerint a film drámai felépítése egészen ki­váló, kitüntetésben is része­sítették. * Ismael Rodriguez mexikói rendező János testvérünk (Nostro Fratello Giovanni) címmel 15 ország részvételével készít koprodukciós filmet. A Japánban készítendő rész rendezője Kurosawa lesz, tárgyalások folynak Richárd Brooks amerikai rendezővel is, és a felvételek egy részét a Szovjetunióban és Spa­nyolországban forgatják. * Münchenben új filmválla­lat alakult Maria Schell, Lilli Palmer, Maximilian SchelJ és O. W. Fischer rész­vételével. Művészi színvona­lú filmeket készülnek gyár­tani, csökkentett költséggel, s ezért lemondanak saját gá­zsijukról. Elsőnek német klasszikus drámákat, köztük Schiller Stuart Máriáját vi­szik filmre. * A tervek szerint 1963. ja­nuár 1-én kezdi meg Giusep­pe de Santis az első szovjet —olasz koprodukció forgatá­sát Az olaszok jó emberek (Italiano Brava Gente) cím­mel. Romolo Marcellini, Leonardo Cortese és Tamara Lisizian rendezők befejez­ték egész estét betöltő doku­mentumfilmjüket, amely a Szovjetunió hétköznapi tét mutatja be. éle­Hogyan lehetünk szeren­csések a szerelemben (Com­ment Réussir en Amour) a címe Michel Boisrond film­jének, amely egy kibontako­zó szerelem történetét meséli el a párizsi „jobb körök­ben". A film két főszerepét Dany Savai és Jean Poiret játssza. * Georges Franju befejezte Therese Desqueyroux című filmjének felvételeit. A film. Francois Mauriac híres regé­nye alapján készült, egy go­nosztevő asszony — Emma­nuelle Riva alakítja — tör­ténete. aki megkísérli megmérgezni férjét — Philippe Noirtet játssza —. akit gyűlöl, mert fiatal lány korában egy birto­kos család börtönébe hozta őt, olyan emberek közé, aki­ket csak a vagyon és a hír­név érdekel. Jürgen Frohriep, a Csilla­gok és a Fehér vér főszerep­lője ismét látható filmen. A horogütés című új NDK­film egyik főszerepét játssza, s ugyancsak szerepel az Erőd a Rajnán című csehszlovák filmben. Maurice Chevalier és Jay­ne Mansfield együtt játszik A vészcsengő (Panic Button) című filmben. ELŐFIZETŐINKHEZ Igen sok panasz érkezett kl- rülhető ei, hanem a dljbesze­adóhivatalunkhoz, hogy a pos- désnek határidőre való teljesí­tés kézbesítők már a hó első tése ls lehetővé válik. A fe­leiében is Jelentkeznek az újsá- lesleges zaklatások elkerülése gok következő havi díjáért, hol- céljából előfizetőink közöljék a ott az csak a megelőző hó hlrlapkézbesítőkkel, hogy a kö­28-én esedékes. Ezzel kapeso- vetkező havi előfizetési díjat latban közöljük előfizetőinkkel, rendszeresen a ho melyik nap­hogy a posta szabály szerint Jár ján űzetik kl. (Mikor jelentkez­el. amikor a következő havi zen a kézbesítő az előfizetési előfizetési díjak beszedését már díjért.) A postás kézbesítők, mun­a hó első felében megkezdi. A kájának megkönnyítése éf a hó­díjbeszedés tervszerű és egyen- végi torlódás elkerülése végett letes lebonyolítását ugyanis csak arra kérjük azokat az előflze­az esetben lehet biztosítani, ha tőinket, akik fizetésüket a hö a hírlapkézbesítők — az egyes első felében kapják, hogy a kö­előfizetők kívánságának (hánya- vetkező havi hlrlapelőfizetési di­dikén özet) figyelembevételé- jat már a hő első felében vei — megfelelő díjbeszedési egyenlítsék kl. ütemtervet készítenek és ennek „„ következetes betartása esetén A Dél-Magyarország nemcsak a hóvégi torlódás ke- kiadóhivatala \A riporttól a novelláig bevezető kerül elé (Vajda László ezt nevezi Móra írói gyakorlatában ötle­tesen "fejelésnek*), s úgyszólván ké­ni/ A tanító néni megsejtette, hogy Pétör deák nem szereti a tejet, de mi­vel tudja, hogy az Ilyesmit nem illik szen áll előttünk a véglegesen meg- nyilvánosságra hozni, hát Inkább le Móra Ferenc műhelytitkaiból formált, ragyogó tökéletességű novel­la. Hogy a tanítónőből miért formált tanítót, nem tudhatni, de azt hiszem, a "fejelés* hangvétele kívánta meg ezt a módosítást: férfire volt szük­sége az írónak, akivel úgy tud be­Az is kiderül, hogy az esemény széjnl pétörröl,' amint az elbeszélés mertJJ egyik legszebb, legmeghatóbb elbe- a Széchenyi téri Jerney-házban tör- ben olvassuk: ez a költött rész nyil­olyan szeretettel és gondos- • szélését a csaló Pétörröl, aki az isko- tént, ahol akkoriban, a sebesültek vdn (anyai iskolalátogatásainak em­E ággal készítették. Hát még; lai ingyentejet csodálatos önmegtar- számára lefoglalt belvárosi iskola he- ékeiből született, így! De aztán jöttek az újabb . tóztatással adja oda loppal Marika lyett, a tanítás folyt »A csaló*, aki- Mórát a húszas évek elejéig köl­fogások, egymás után. Ül- • húgocskájának. Előadóestjein megrá- nek neve hitelesen a novellabeli, De- tőként tartották számon ő maga is tünk egymás mellett, jó ét-Jzó erővel tolmácsolja ezt az írói re- ák Péter, akkor hatéves volt — 1908 annak vallotta magát s a húszas­vágyú emberek ée tanácsta- • meket, mint kedvelt repertoár-darab- táján születhetett — s nem tudom harmincas években kialakuló elbeszé­lanul tűnődtünk. Semmit;ját a kiváló előadóművész, Palotai leplezni újságírós izgalmamat a gon- ^ői munkássága sokáig azt a hitet nem lehetett visszautasítani. • Erzsi. dolattól, vajon él-e még, s ta- keltette, mintha prózaírói talentuma Z&F&Jt ífill í?Lr!kf^dglL^Üyen vetése legfőbb tanulságul azt mutat­jóval Ettünk Tomtuk magunkba. ^ ££ aetművének" kUŰAő"ismerője, eraeKes lenne megtalami OKeu Ja, hogy Móra prózája má7] az ételt, kidülledt szemmel, - Va.da László tímond- Két változa. A másik — Móra műhelytitkaira előbb elérte legmagasabb színvona­„ homlokkal Be-. tát ismertük az elsőt ig29-ből, s ez világot vető — tanulság pedig az, lát, csupán a kellő tér, az országos csületből. Hogy is mertünk • kefüU bele a Mórf| ^^^ uUn _ hogy a másfél évtizeddel későbbi el- fórum és visszhang hiányzott ahhoz, ^teálatk^k^v^'- pi '7 • jelent Göröngykeresés című kötetbe, beszélés úgyszólván jzójzerint me- hogy teljes pompájában virágozzék A minap azonban érdekes Pétör a tejjel S mire pattanásig fesr:ül-" »lelet­tok tJSSÜL s , .. . „, - "1914. december 8-i szamanak Ujaon­isii rovata élén'formailag teh^ ' „ fin! • ún. hírfejként olvasható az alább SuVf rfaházik^.^o-adott - hírfejnél terjedelme­bansritergett a víz a tűz- =*^ Pétör, ennek a történetnek a hőse, sütős, hogy a vörös kis ujjacskák bár mindössze hat esztendős férfiú, egyszerre fölengednek rajta, tudja a reglamát és minden reggel No, a tej miatt Pétör barátunk késedelem nélkül jelenik meg a Jer- mégis gyanúba keveredett. A tanító vau. OI31CISC" A " u. a , . . . _x„t_,__fl| m_„ wueutwm uein-ui JKVPI ím u mej/u yyu.nu.uu, newreueu. ri iwnitu forró kövön, csattogott a ^vteiwiui jtuent meg, nev_házbeli isk„iában. Pétör ott igen néni, akinek mindenütt ott van a tüzesedett hátakon a vesz-"Kelseget Klzaroan Mora Ferenc mu- t„1A„ —-=­szőnyaláb ..., s amntnr a*. felső lépcsőkön már kezdett fés elto ™9fogalmazasa. elviselhetetlenné válni a hő-. Nagyon érdekes és fontos tanulsá­Béget okádó gőzgomolygás • gokat rejt magában e két írás — lehett futni, ki a tópartra, s; pétör a tejjel és A másik csaló — megmártóznt n tízfokos víz-"összevetése. A legfontosabb tán, hogy ben, meztelenül. 5 igazolja: Móra e novellája a hiteles A finneknél ősi hagyomá- • valóságból merítette tárgyát. Mel­nya van a saunának Nom-Jlékesen azt is megértjük, ami eddig zedékről nemzedékre örök- • nem volt világos, hogy az ingyentej­lódő szokás, mely csökönyö-; akció a háborús idők elején volt, ti. sen ellenáll múló korok vál-• később, a Horthy-rendszerben nem adás jelének nevezett keresztre. Az odaér, akkorra már fehér a tozékony Ízléseinek. Nos, a "tudunk ilyesmiről. A hírfejt követő isten tudja, miért van ez. Pétör nem finnek nyilván elfogultak.! tudósítás elmondja, hogy a szegedi tudja, csak azt, hogy s amikor a • ve: ez az emiitett elbeszélés forrása eresztgeti a fejecskét az udvaron a csatornába. Mert bizonyos, hogy Pé­tör az udvarra jár tejivás közben: elárulja a hideg orcácskája. Ma volt a napja, hogy Pétör üzel­mei teljes mivoltukban napvilágra kerültek. A tanító néni figyelte min­den mozdulatát. Lassan somfordált a gyerek az ajtóig, de a lépcsőn már nyargalva ment lefelé, kezét a csésze szájára tapasztva. Mire a tanító néni utolérte, ak­korra Pétör már ott térdepelt a ka­pu alatt és öntögette befelé a tejet egy nagykendőbe. Beható vizsgálat kiderítette, hogy a nagy kendő alul két kis hideg lábacskában és fölül egy gémberedett kis arcocskában végződött. — Ki ez, Pétör? — kérdezte a ta­nító néni. Pétör — szégyen, nem szégyen — nagyon megijedt. Reszketett a szája széle. — A Marika. — Húgod? — Az — mondta Pétör, és férfia­san sírásra fakadt. — Mindig el szo­kott kísérteni, oszt itt várja mög, még hozom a tejet. Már akkor sírt Marika is, és hogy ne sírjanak, sírva fakadt a tanító néni is. — Hány nap csaltál meg, Pétör? amikor a saunáról esik szó. • feminista egyesület Juhász Erzsi kez­Nekünk kell vallanunk róla. \ deményezésére indította ezt a moz- ragszanak, inkább nagyon is szelídek, úgy bánnak az emberrel, hogy az édes szüleje se jobban, s még tej­tiokunk tüdőgyulladástól félt, agaimat, e célra nagyobb összeget is nem lett semmi bajunk. Dl-; gyűjtött, s a december elején megin­lenben mindenki — evéstől, • dult tejosztás során kétszáz olyan élményzuhatagtól, egész napi;gyerek részesült ingyen tejből, aki­rohangászástól fáradt, álmo-.ket szüleik hazulról reggeli nélkül szeret, talán még jobban, mint ott- szeme, már három-négy nap óta lát­hon és Pétörnek igaza ti van, mikor ja, hogy Pétör és a tej között zava­igy kedveli a tudományok csarnokát, ros a viszony. A többi gyerek, ahogy ~~ Kérdezte a fiut. Először is itt melegebb van, mint megkapja a porcióját, ott a helyszi- ~ ot 71015 ~ mutatta Pétor az új­otthon; másodszor, mert itt borzasz- nén el is tűnik vele, Pétör azonban 3aln' ™ert szolnt me0 nem tudott a tó sok gyerek van és Pétör olyan, sajátságos stratégiát alkalmaz. Ami- írástól. mint a bárány, hogy nagyon szeret kor megtelik a csészike, Pétör elvö- öf nagy csatát nyert meg Pétör sokadmagával lenni; harmadszor pe- rösödik az örömtől és orrcimpái szin- az éhes kis gyomra ellen. Ha én is­dig mostan nem olyan az iskola, mint te reszketnek a gyönyörűségtől, ahogy ten volnék, nekem nagyobb örömem ezeknek előtte volt, nem nyaggatják szíjjá be a jó meleg párát. Szíjjá, telne ebben a teremtésben, mint benne az embert jobbradűlő vona- szíjjá, és azonközben egyre visszavo- Hindenburg tábornokban. Noha azt lakkal és nem feszítik föl az össze- nulásban van az ajtó felé, és mire is érdemes volt megteremteni. (Ez képe, szarkazmust — P. L.) mint a fal. Egyszerre aztán Pétör Nehogy pedig az olvasó azt hlgy­elvesz, néha öt perc is belekerül, míg OVe* hogy ez az együgyű történet az újra fölbukkan kócos buksija a látó- ő elérzékenyitésére találtatódott ki, haláron. Az ábrázata egyre vörösebb szolgálunk nevekkel is. ahogy mon­lesz, ahogy közelebb kerül az asz- dani szokás. Pétör deáknak Deák Pé­talhoz, ami attól lehet, hogy roppant ter a neve; a tanítónő Bödöné Trinksz a tanító esik és tamító nénik most sose bá­ha­jel is megitatják, akár az úri gyere- elszántsággal szopogatja ki a cseszi- Paula. keket. Szép kis csészébe adják a te­jet, van rajta nefelejcs-virág is, s na­ean bóklászó emberek úgy " voltak kénytelenek iskolába küldeni, gyon jó azt a kézbe fogni, mert olyan kéből az utolsó csöppeket. Pétörke és Marika természetesen A tanító nénit persze ilyen ra- holnaptól kezdve együtt tejecskéz­vasz fondorlattal nem lehet megcsal- nek.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents