Délmagyarország, 1962. június (52. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-16 / 139. szám

3 Szombat, 1962. június 16. Országszerte ajándékokat készítenek a leszerelési és béke-világkongresszus Fél év vége előtt az üzemekben Utolsó szakaszához érkezett a moszkvai leszerelési és béke-világkongresszust megelőző akció; napról napra gazdagodik az eseménysorozat. A napokban például kiderült, hogy a magyar delegáció tetemes podgyásszal érkezik majd a szovjet fővárosba. A falvak és városok lakói ugyanis ajándékok ezreit készítik a július 9-én kezdődő tanácskozás résztvevőinek. a békeszerető embermilliók képviselőinek. Küldenek majd a magyar népművészet remekeiből, a résztvevőinek matyó babákból, a sárközi hímzésekből, a halasi csipkékből, az ősi pásztorkultúra hagyományait ápoló fafaragók alkotásaiból, valamint a népi motívumokkal díszített korsókból, kancsókból, tálakból stb. Sok helyütt díszes albumokat állítanak össze, amelyek bemutatják egy-egy környék múltját, jelenét, a lakosság életét. Az ajándékozók közé tartozik jó néhány iskola kézimunka- és más szakköre is. Ezek tagjai az elmúlt tanévben készített legszebb munkáikat ajánlották fel a' moszkvai világkongresszus résztvevőinek. Az Országos Béketanácsnál hozzákezdtek a következő hetekben hazánkba érkező külföldi békeharcosok programjának összeállításához. Az előzetes jelentések szerint a moszkvai leszerelési és béke-világkongresszus résztvevői közül több mint negyven országból látogatnak Magyarországra. Találkoznak majd a társadalom különböző rétegeinek képviselőivel, munkásokkal, parasztemberekkel, értelmiségiekkel és részt vesznek több nagygyűlésen is. (MTI) 99 Szeged „rangja VIDÉKI VÁROSAINK SORÁBAN Érdekes statisztikát közöl a Demográfia című népességtudományi folyóirat legújabb száma. A vidéki Városok fejlettségének fokát veszi vizsgálat alá a főbb népességi adatok alakulása, az ipari jelleg, a városkép és a közművesítés, valamint az oktatási és egészségügyi intézmények vonzáskörzete szempontjából. Szeged többször is szerepel a rövid, de igen alapos tanulmányban, s összehasonlítva a többi vidéki várossal, azt látjuk, hogy 99 ezer lakosával nem az úgynevezett nagyvárosok, hanem a középvárosok csoportjában foglal helyet. Egyébként minden más szempontból egyszinten áll Miskolccal, Debrecennel és Péccsel, sőt az egy négyzetki lométerre jutó népesség alakulását tekintve a legsűrűbben lakott helységek egyike — megelőzi például Miskolcot és Debrecent. Népességszaporulat szempontiából a gyenge (10—20 százalék közötti) városok csoportjába sorolható, akárcsak Szekszárd, Kalocsa és Békéscsaba. Nem tartozik tehát a stagnáló, vagy éppen fogyó népességű városok közé, mint Csongrád. Makó, vagy Túrkeve, de jóval elmarad például az új szocialista városok mögött, hiszen Dunaújvárosban, Komlón, Oroszlányban és Kazincbarcikán 100 százalék felett van a népességszaporulat, a két legutóbbi népszámlálás közötti időszakot véve alaha azt nézzük, hogy a városokban hány ipari dolgozó él, akkor 38 . ezer 900 ipari munkással Miskolc áll a 62 vidéki város élén. Szeged lakosai közül „csak* 21 ezer 700-an dolgoznak gyárakban és üzemekben. Ugyanakkor Szegeden kisebb az ide-oda vándorló munkások aránya: 18,4 százaléka a fentebb említett 21 ezer 700 főnek, míg például Győrött 38,4 százalék a vándorlók aránya. Ha úgy nézzük, hogy egy város száz lakosára hány ipari munkavállaló jut. akkor a 34 ezer lakosú Ozd és a 13 ezer lakosú Oroszlány az ország két legiparosodottabb városa, mert az előbbiben 52,2, az utóbbiban 50 üzemi munkás esik minden száz lakosra. főiskolájával egyenrangú Debrecennel; és megelőzi a három főiskolával rendelkező Pécset és a két főiskolájú Sopront. Legtöbb középiskola működik a következő városokban: Debrecenben 14. Szegeden 13, Győrött 13, Miskolcon 12, Pécsett 10. A mi Tisza-parti városunk tehát minden tekintetben a fejlett városok kategóriájába sorolható. Sőt annyival meg is előzi a másik három megyei jogú várost, hogy Szegeden — éppen legjobb beépítettségénél, legvárosiasabb jellegénél fogva — külterületi probléma is alig jelentkezik. Nem egyformán folyik az élet ilyenkor júniusban a szegedi üzemek kapuin belül. Van, ahol észre sem venni, hogy rövidesen elérkezik az első fél év vége. A Szegedi Jutaárugyárban például éppolyan ütemesen dolgoznak, mint máskor. A cipőgyárban meg a Szőrme- és Bőrruhakészítő Üzemben viszont igyekeznek „ráverni*, hogy hónap végéig, a lehetőségekhez képest, teljesíthessék tervüket. Az alábbiakban két szegedi üzem fél év vége előtt végzett munkájáról számolunk be. a ruhagyár túljutott a mélyponton Janqár elseje óta csak közületek rendelésére készülő egyenruhát, valamint munkaruhákat varrnak a Szegedi Ruhagyárban, összesen 145 féle gyártmányuk van, s ezek háromnegyed részét azelőtt még üzemekben állították elő, tehát számukra újdonságot jelent. Az átállás megakasztotta a termelést, s a bajokat még tovább tetézte az időnként fellépő anyaghiány, valamint az, hogy ebben az időszakban kezdte meg a termelést a gyár új fióküzeme Bácsalmáson. Az első évnegyedben nem teljesítette tervét a ruhagyár. Az üzem műszaki kollektívája értékelte a helyzetet, s a hibák kijavítására több fontos intézkedést tett. Ezek eredményeképpen soron kívül üzembe helyeztek 35 speciális varrógépet, melyekkel korábban kézzel végzett műveleteket gépesítettek; 250 varrógép fordulatszámát maximálisra emelték; öt automatát szerkesztettek házilag; központi gözvasalót rendeztek be hét új automata gőzvasaló beszerzésével; átszervezték a munkaszalagokat. A legnagyobb előrehaladást pedig talán azzal érték el, hogy áttértek a két tűvel varró gépek használatára Egyelőre 22 ilyen varrógépet vettek használatba, de rövidesen megérkezik a bankhitelből vásárolt újabb 27 két tűs berendezés is. Ezekhez hajtogató szerkezetet is alkalmaznak, úgyhogy a varrás rendkívül meggyorsul általuk. A felsorolt műszaki intézkedések lehetővé tették, hogy a termelékenység aránylag rövid idő alatt megnövekedjen. A ruhagyár termelési nehézségei már márciusban túljutottak a mélyponton. Májusban felülvizsgálták a teljesítményeket is, s ahol szükségesnek látszott, műszaki felmérések alapján állapították meg az új normákat. Most, fél év előtt, a szalagok többsége már teljesiti tervét, sőt megkezdték a tartozás törlesztését is. A dolgozók begyakorlódtak. s nagy kedvvel végzik munkájukat. Bátran elmondható, hogy visszatért a tervszerű, ütemes termelés, s ez a műszakiaknak, munkáisoknak egyaránt köszönhető. A második félévtől kezdve már pontosan ki fogja elégíteni a közületek igényeit, rendeléseit a Szegedi Ruhagyár. „Uborkaszezon" a konzervgyárban A szegedi munkások is tréfásan „uborkaszezonnak* nevezik az olyan időszakot, amikor nincs, vagy alig van mit gyártani. A szezonjellegű konzervgyárban igen sűrűn időszerű még ez a tréfás megjegyzés. Azt mondják, most is „uborkaszezon* van az üzemben. Pedig más években ilyenkor már teljes kapacitással dolgozott a gyár, például 1960-ban június végéig a tervben szereplő 170 vagonnyi borsókonzervból 160 vagonnal készítettek el. Mindezt különösebb félévi hajrá nélkül. Most nyoma sincs a hajrának, pedig ugyancsak bajban van az ütemes termelés, a tervszerűség. A korai konzervnövények közül a borso első szállítmánya csak néhány nappal ezelőtt futott be. De még most sem érkezik annyi, hogy biztosítsa a folyamatos munkát. — Csak alig csurran, csöppen a borsó — mondják a munkások. Eddig csak 13 vagonnyit készítettek. Közölték, hogy tavaly ilyenkor mar naponta mintegy másfél millió forint értékű készárut gyártottak. Most még csak a 400—500 ezer forintnál tartanak. Ennek ellenére a féléves terv, globális teljesítésével nincs különösebb baj, de az egyes részfeladatok teljesítésével elmaradtak. Sok gondot okozott a termelőknek az időjárás, s ez most , fokozatosan érezteti hatását a konzervgyárban is. Előreláthatóan a nyár közepére torlódik majd óssze a munka és ekkor lesz a nagy erőpróba. Az első tél év végi „uborkaszezon* részleges kényszerpihenő után a most következő hetek, hónapok komoly feladatok elé állítják a konzervgyári dolgozókat. fii pul. IX! Azt szokták mondani, hogy az ipari jelleg a város fejlettségének egyik legfontosabb meghatározója. Nos, Városaink fejlettsége a városkép és a közművesítés alapján is igen érdekes helyzetet mutat. Etekintetben sok még a hiányosság, és egyik legfontosabb feladat a városiasabb megjelenés kialakítása. Legtöbb városunk beépítettsége igen laza, csupán Kaposvárott, Szegeden és Pécsett haladja meg az egy négyzetkilométerre jutó lakóházak száma a százat. Tizenöt, olyan városunk van. ahol a lakóházsűrűség a harmincat sem éri el és a belterület beépítettsége is falusias. Mindössze tizenkét vidéki városunkban van gázszolgáltatás, és a lakosság gázellátöttsága tekintetében Nagykanizsa ál] az első helyen. Itt a lakások 70 százalékában vezették be a gázt. Az összes kommunális létesítményekkel csak. 9 magyar vidéki város dicsekedhet, közöttük természetesen Szeged is. Szegednek igen nagy az oktatási vonzáskörzete. Négy Műanyag tálcákon exportálják a földiepret Propagandisták ünnepsége A megyei pártbizottság agit. prop. osztálya tegnap délután Szegeden, a megyei tanácsháza művelődési termében mintegy 200 elvtárs részvételével tartotta a Politikai Akadémia évzáró ünnepségét. Eitlerné Szilágyi Júlia elvtársnő, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja mondott köszönetet a Politikai Akadémia előadóinak, valamint mindazoknak, akik elősegítették, hogy a most befejeződött pártoktatási évben 34 helyen 11 200 hallgató magas színvonalú előadások által ismerkedhetett a marxizmus—leninizmus, a párt politikájának időszerű kérdéseivel. Az ünnepség után a megyei pártbizottság megvendégelte a meghívottakat. Több mint 30 millió forint azidénynapközik fenntartására Az általános iskolákban befejezték az idei tanévet, pár nap múlva kiosztják a bizonyítványt, s megkezdődik a nyári vakáció. Államunk gondoskodása a pihenés hónapjaiban is tovább kíséri a gyermeket. A hivatalos rendelkezés szerint, ha a szülők többsége igényt tart rá, a napközi otthonok nyáron is működnek. A szünidőben Budapesten és vidéken több mint 120 000 napközis tanuló felügyeletéről és ellátásáról gondoskodnak. A nyári idénynapközik fenntartására előirányzott összeg meghaladja a harmincmillió forintot. (Tóth Béla felv.) Az újszegedi átvevő telepen osz tályoízák és műanyag tálcákra helyezik a szamócát. Megkezdődött a földieperszezon a Szövetkezetek Értékesítő Központjának újszegedi felvásárló telepén. Délelőttönként van a csúcsforgalom, s ilyenkor szinte talpalatnyi hely nincs áz illatos gyümölcsökkel tele koraraktól. Alig győzik átvenni, azután mérni és rekeszekbe tenni. Nehéz lenne megszámolni, hogy , egy nap alatt Tomcsik Józsefné és Csipak Józsefné hány félkilós mennyiséget mér le és tesz tálcára. Mért ízléses, Hungarofruct felírású kis, kék színű műanyag tálcákra rakják a szamócát. Osztályozzák is, a harminc milliméteren felüli átmérőjűek az elsőosztályúak. A tálcákon való „csomagolás* a nyugati országokban is elterjedt önkiszolgálás módszeréhez alkalmazkodik. A rekeszeket, amelyekre a tálcákat teszik, még külön feldíszítik az exportáló vállalat színes címkéjével. A termelők közül sokan maguk végzik el az osztályozást és a tálcákra rakást. Ezzel jól járnak, mert kilónként egy forinttal többet kapnak árujukért s az átvétel is meggyorsul. A Hungarofruct Vállalat nem kevésbé örül ennek, mert így kevesebb kéz érinti a földiepret s nem törődik az érzékeny gyümölcs. Az első idei exportszállítmányt — műanyag tálcákon — Ausztriába küldték, most pedig a Német Demokratikus Köztársaságba és az NSZK-ba indulnak nap mint nap a hűtővagonok. A nemzetközi gyorsvonathoz kapcsolt hútőkocsik 36 óra alatt érkeznek meg a legtávolabbi megrendelőkhöz. Milyenek legyenek a lakást ékesítő dísztárgyak? Országos ankétot és bemutatót rendeznek Szegeden Országszerte növekszik a lakosság igénye a családi otthont ékesítő dísztárgyak iránt. A Dél-magyarországi Üveg- éa Porcelánértékesitö Vállalat területén például az idén az első öt hónapban három és fél millió forint értékű porcelán dísztárgyat vettek át a kiskereskedelmi vállalatok és földművesszövetkezetek értékesítésre. Ez összegen belül tízezrével vannak az ízléses vázák, hamutartók, szobrocskák, melyeknek értéke 30—150 forint között mozog. A lakást díszíteni vágyó családok ízlése változó. Am maguk az új lakások is új formákat követelnek: modern környezethez sok esetben már nem illenek a hagyományos formájú dísztárgyak. A kívánságok jobb kielégítése, a megfelelő művészi kivitelű dísztárgyak gyártása végett a jövő héten országos művészeti és kereskedelmi megbeszélést tartanak Szegeden. Június 21- és 22-én az illetékes minisztériumok, kulturális szervek képviselői, művészek, valamint a herendi, pécsi, kőbányai, óbudai, budapesti és hollóházi porcelángyárak vezetői és tervezői, Bács, Békés? Csongrád és Szolnok megye állami és szövetkezeti kiskereskedelmének küldöttei jönnek össze eszmecseré-^ re. Ennek fő célja, hogy összehangolják a művészi elgondolásokat az igényekkel. Az ankét, melyet az Iparművészeti Tanács és a Délmagyarországi Üveg- és Porcelánértékesítő Vállalat rendez Szegeden, a megyei tanács székházában, a maga nemében az elsó ilyen hazánkban. A város közönsége is megismerkedhet az új elgondolásokkal és tervekkel. Mind a hat termelőüzem legszebb kivitelű porcelán dísztárgyait bemutatja Szegeden. Június 21-étől négy napon keresztül a Kálvin téri új, modern bútorboltban a lakberendezésen szemlélhetik az érdeklődök a művészi díszműárukat A gyárak mintegy százötven tetszetős és különleges, ízléses porcelán szobrot, vázát, hamutartót mutatnak be. Beköszöntött a kánikula A Meteorológiai Intézet Központi Előrejelző Osztályán elmondották, az idei szeszélyes, hűvös tavasz két héttel hosszabb volt a szokásosnál. Most • a Földközitenger nyugati medencéjéből megérkeztek végre a felmentő szubtrópusi légtömegek, s beköszöntött a kánikula. Az igazi nyárias meleg pénteken köszöntött be. A hőmérő higanyszála már délben túlhaladta a 26 fokot, a kora délutáni órákban az ország több vidékéről jelentettek 30 fokos meleget. További kilátásokról szólva a meteorológusok közölték, hogy szombaton valószínűleg egész nap kitart a jobbára napsütéses, meleg, nyárias idő, a hőmérsékleti maximumok az ország többi vidékén — s többek között Budapesten is — meghaladják a 30 fokot. Mivel azonban a szubtrópusi levegő alapvető „természete* szerint gyakori az éjjel kerekedő, hirtelen zivatar, így zivatarokra számitanunk keU. A Balaton vize pénteken délután Siófoknál 19 fokos volt. tehát ismét megütötte a májusban mért, idei legnagyobb hőmérsékleti szintjét, s szombaton előreláthatólag eléri vagy meghaladja a 20 fokot is.