Délmagyarország, 1962. június (52. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-16 / 139. szám

3 Szombat, 1962. június 16. Országszerte ajándékokat készítenek a leszerelési és béke-világkongresszus Fél év vége előtt az üzemekben Utolsó szakaszához érke­zett a moszkvai leszerelési és béke-világkongresszust megelőző akció; napról nap­ra gazdagodik az eseményso­rozat. A napokban például kide­rült, hogy a magyar delegá­ció tetemes podgyásszal ér­kezik majd a szovjet fővá­rosba. A falvak és városok lakói ugyanis ajándékok ez­reit készítik a július 9-én kezdődő tanácskozás résztve­vőinek. a békeszerető em­bermilliók képviselőinek. Küldenek majd a magyar népművészet remekeiből, a résztvevőinek matyó babákból, a sárközi hímzésekből, a halasi csip­kékből, az ősi pásztorkultúra hagyományait ápoló fafara­gók alkotásaiból, valamint a népi motívumokkal díszített korsókból, kancsókból, tá­lakból stb. Sok helyütt díszes albumokat állítanak össze, amelyek bemutatják egy-egy környék múltját, jelenét, a lakosság életét. Az ajándé­kozók közé tartozik jó né­hány iskola kézimunka- és más szakköre is. Ezek tagjai az elmúlt tanévben készített legszebb munkáikat ajánlot­ták fel a' moszkvai világ­kongresszus résztvevőinek. Az Országos Béketanács­nál hozzákezdtek a követ­kező hetekben hazánkba ér­kező külföldi békeharcosok programjának összeállításá­hoz. Az előzetes jelentések szerint a moszkvai leszerelé­si és béke-világkongresszus résztvevői közül több mint negyven országból látogat­nak Magyarországra. Talál­koznak majd a társadalom különböző rétegeinek kép­viselőivel, munkásokkal, pa­rasztemberekkel, értelmisé­giekkel és részt vesznek több nagygyűlésen is. (MTI) 99 Szeged „rangja VIDÉKI VÁROSAINK SORÁBAN Érdekes statisztikát közöl a Demográfia című népes­ségtudományi folyóirat leg­újabb száma. A vidéki Vá­rosok fejlettségének fokát veszi vizsgálat alá a főbb népességi adatok alakulása, az ipari jelleg, a városkép és a közművesítés, valamint az oktatási és egészségügyi intézmények vonzáskörzete szempontjából. Szeged többször is szere­pel a rövid, de igen alapos tanulmányban, s összehason­lítva a többi vidéki város­sal, azt látjuk, hogy 99 ezer lakosával nem az úgyneve­zett nagyvárosok, hanem a középvárosok csoportjában foglal helyet. Egyébként minden más szempontból egyszinten áll Miskolccal, Debrecennel és Péccsel, sőt az egy négyzetki lométerre jutó népesség alakulását te­kintve a legsűrűbben lakott helységek egyike — megelő­zi például Miskolcot és Debrecent. Népességszaporulat szem­pontiából a gyenge (10—20 százalék közötti) városok csoportjába sorolható, akár­csak Szekszárd, Kalocsa és Békéscsaba. Nem tartozik tehát a stagnáló, vagy éppen fogyó népességű városok közé, mint Csongrád. Makó, vagy Túrkeve, de jóval el­marad például az új szocia­lista városok mögött, hiszen Dunaújvárosban, Komlón, Oroszlányban és Kazincbar­cikán 100 százalék felett van a népességszaporulat, a két legutóbbi népszámlálás közötti időszakot véve ala­ha azt nézzük, hogy a vá­rosokban hány ipari dolgo­zó él, akkor 38 . ezer 900 ipari munkással Miskolc áll a 62 vidéki város élén. Szeged lakosai közül „csak* 21 ezer 700-an dolgoznak gyárakban és üzemekben. Ugyanakkor Szegeden ki­sebb az ide-oda vándorló munkások aránya: 18,4 szá­zaléka a fentebb említett 21 ezer 700 főnek, míg például Győrött 38,4 százalék a ván­dorlók aránya. Ha úgy néz­zük, hogy egy város száz lakosára hány ipari munka­vállaló jut. akkor a 34 ezer lakosú Ozd és a 13 ezer la­kosú Oroszlány az ország két legiparosodottabb váro­sa, mert az előbbiben 52,2, az utóbbiban 50 üzemi mun­kás esik minden száz la­kosra. főiskolájával egyenrangú Debrecennel; és megelőzi a három főiskolával rendelke­ző Pécset és a két főisko­lájú Sopront. Legtöbb kö­zépiskola működik a követ­kező városokban: Debrecen­ben 14. Szegeden 13, Győ­rött 13, Miskolcon 12, Pé­csett 10. A mi Tisza-parti városunk tehát minden te­kintetben a fejlett városok kategóriájába sorolható. Sőt annyival meg is előzi a másik három megyei jogú várost, hogy Szegeden — éppen legjobb beépítettsé­génél, legvárosiasabb jelle­génél fogva — külterületi probléma is alig jelentkezik. Nem egyformán folyik az élet ilyenkor júniusban a szegedi üzemek kapuin be­lül. Van, ahol észre sem venni, hogy rövidesen elér­kezik az első fél év vége. A Szegedi Jutaárugyárban pél­dául éppolyan ütemesen dol­goznak, mint máskor. A ci­pőgyárban meg a Szőrme- és Bőrruhakészítő Üzemben vi­szont igyekeznek „ráverni*, hogy hónap végéig, a lehető­ségekhez képest, teljesíthes­sék tervüket. Az alábbiakban két szegedi üzem fél év vége előtt vég­zett munkájáról számolunk be. a ruhagyár túljutott a mélyponton Janqár elseje óta csak kö­zületek rendelésére készülő egyenruhát, valamint mun­karuhákat varrnak a Szegedi Ruhagyárban, összesen 145 féle gyártmányuk van, s ezek háromnegyed részét azelőtt még üzemekben állították elő, tehát számukra újdonsá­got jelent. Az átállás meg­akasztotta a termelést, s a bajokat még tovább tetézte az időnként fellépő anyag­hiány, valamint az, hogy eb­ben az időszakban kezdte meg a termelést a gyár új fióküzeme Bácsalmáson. Az első évnegyedben nem teljesítette tervét a ruhagyár. Az üzem műszaki kollektí­vája értékelte a helyzetet, s a hibák kijavítására több fontos intézkedést tett. Ezek eredményeképpen soron kí­vül üzembe helyeztek 35 spe­ciális varrógépet, melyekkel korábban kézzel végzett mű­veleteket gépesítettek; 250 varrógép fordulatszámát ma­ximálisra emelték; öt auto­matát szerkesztettek házilag; központi gözvasalót rendez­tek be hét új automata gőz­vasaló beszerzésével; átszer­vezték a munkaszalagokat. A legnagyobb előrehaladást pedig talán azzal érték el, hogy áttértek a két tűvel varró gépek használatára Egyelőre 22 ilyen varrógépet vettek használatba, de rövi­desen megérkezik a bankhi­telből vásárolt újabb 27 két tűs berendezés is. Ezekhez hajtogató szerkezetet is al­kalmaznak, úgyhogy a varrás rendkívül meggyorsul álta­luk. A felsorolt műszaki in­tézkedések lehetővé tették, hogy a termelékenység aránylag rövid idő alatt megnövekedjen. A ruhagyár termelési ne­hézségei már márciusban túljutottak a mélyponton. Májusban felülvizsgálták a teljesítményeket is, s ahol szükségesnek látszott, mű­szaki felmérések alapján ál­lapították meg az új nor­mákat. Most, fél év előtt, a szalagok többsége már telje­siti tervét, sőt megkezdték a tartozás törlesztését is. A dolgozók begyakorlódtak. s nagy kedvvel végzik munká­jukat. Bátran elmondható, hogy visszatért a tervszerű, ütemes termelés, s ez a mű­szakiaknak, munkáisoknak egyaránt köszönhető. A má­sodik félévtől kezdve már pontosan ki fogja elégíteni a közületek igényeit, rendelé­seit a Szegedi Ruhagyár. „Uborkaszezon" a konzervgyárban A szegedi munkások is tréfásan „uborkaszezonnak* nevezik az olyan időszakot, amikor nincs, vagy alig van mit gyártani. A szezonjellegű konzervgyárban igen sűrűn időszerű még ez a tréfás megjegyzés. Azt mondják, most is „uborkaszezon* van az üzemben. Pedig más években ilyenkor már tel­jes kapacitással dolgozott a gyár, például 1960-ban jú­nius végéig a tervben sze­replő 170 vagonnyi borsó­konzervból 160 vagonnal ké­szítettek el. Mindezt különö­sebb félévi hajrá nélkül. Most nyoma sincs a hajrá­nak, pedig ugyancsak bajban van az ütemes termelés, a tervszerűség. A korai kon­zervnövények közül a borso első szállítmánya csak né­hány nappal ezelőtt futott be. De még most sem érke­zik annyi, hogy biztosítsa a folyamatos munkát. — Csak alig csurran, csöppen a borsó — mondják a munkások. Eddig csak 13 vagonnyit készítettek. Közöl­ték, hogy tavaly ilyenkor mar naponta mintegy más­fél millió forint értékű kész­árut gyártottak. Most még csak a 400—500 ezer forint­nál tartanak. Ennek ellenére a féléves terv, globális teljesítésével nincs különösebb baj, de az egyes részfeladatok teljesítésével elmaradtak. Sok gondot oko­zott a termelőknek az időjá­rás, s ez most , fokozatosan érezteti hatását a konzerv­gyárban is. Előreláthatóan a nyár közepére torlódik majd óssze a munka és ekkor lesz a nagy erőpróba. Az első tél év végi „uborkaszezon* részleges kényszerpihenő után a most következő hetek, hónapok komoly feladatok elé állítják a konzervgyári dolgozókat. fii pul. IX! Azt szokták mondani, hogy az ipari jelleg a város fej­lettségének egyik legfonto­sabb meghatározója. Nos, Városaink fejlettsége a városkép és a közművesítés alapján is igen érdekes helyzetet mutat. Etekintet­ben sok még a hiányosság, és egyik legfontosabb fel­adat a városiasabb megjele­nés kialakítása. Legtöbb vá­rosunk beépítettsége igen laza, csupán Kaposvárott, Szegeden és Pécsett haladja meg az egy négyzetkilomé­terre jutó lakóházak száma a százat. Tizenöt, olyan vá­rosunk van. ahol a lakóház­sűrűség a harmincat sem éri el és a belterület beépí­tettsége is falusias. Mind­össze tizenkét vidéki váro­sunkban van gázszolgáltatás, és a lakosság gázellátöttsága tekintetében Nagykanizsa ál] az első helyen. Itt a lakások 70 százalékában vezették be a gázt. Az összes kommu­nális létesítményekkel csak. 9 magyar vidéki város di­csekedhet, közöttük termé­szetesen Szeged is. Szegednek igen nagy az oktatási vonzáskörzete. Négy Műanyag tálcákon exportálják a földiepret Propagandisták ünnepsége A megyei pártbizottság agit. prop. osztálya tegnap dél­után Szegeden, a megyei tanácsháza művelődési termében mintegy 200 elvtárs részvételével tartotta a Politikai Aka­démia évzáró ünnepségét. Eitlerné Szilágyi Júlia elvtársnő, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja mondott köszönetet a Politikai Akadémia előadóinak, valamint mindazoknak, akik elősegítették, hogy a most befejeződött pártoktatási évben 34 helyen 11 200 hallgató magas színvonalú előadások által ismerkedhetett a marxizmus—leninizmus, a párt poli­tikájának időszerű kérdéseivel. Az ünnepség után a megyei pártbizottság megvendégel­te a meghívottakat. Több mint 30 millió forint azidénynapközik fenntartására Az általános iskolákban befejezték az idei tanévet, pár nap múlva kiosztják a bizonyítványt, s megkezdő­dik a nyári vakáció. Államunk gondoskodása a pihenés hónapjaiban is to­vább kíséri a gyermeket. A hivatalos rendelkezés sze­rint, ha a szülők többsége igényt tart rá, a napközi ott­honok nyáron is működnek. A szünidőben Budapesten és vidéken több mint 120 000 napközis tanuló felügyeleté­ről és ellátásáról gondoskod­nak. A nyári idénynapközik fenntartására előirányzott összeg meghaladja a har­mincmillió forintot. (Tóth Béla felv.) Az újszegedi átvevő telepen osz tályoízák és műanyag tálcákra helyezik a szamócát. Megkezdődött a földieper­szezon a Szövetkezetek Érté­kesítő Központjának újsze­gedi felvásárló telepén. Dél­előttönként van a csúcsfor­galom, s ilyenkor szinte talpalatnyi hely nincs áz illatos gyümölcsökkel tele koraraktól. Alig győzik át­venni, azután mérni és re­keszekbe tenni. Nehéz lenne megszámolni, hogy , egy nap alatt Tomcsik Józsefné és Csipak Józsefné hány félki­lós mennyiséget mér le és tesz tálcára. Mért ízléses, Hungarofruct felírású kis, kék színű műanyag tálcákra rakják a szamócát. Osztá­lyozzák is, a harminc milli­méteren felüli átmérőjűek az elsőosztályúak. A tálcákon való „csoma­golás* a nyugati országok­ban is elterjedt önkiszolgá­lás módszeréhez alkalmaz­kodik. A rekeszeket, ame­lyekre a tálcákat teszik, még külön feldíszítik az ex­portáló vállalat színes cím­kéjével. A termelők közül sokan maguk végzik el az osztá­lyozást és a tálcákra rakást. Ezzel jól járnak, mert ki­lónként egy forinttal többet kapnak árujukért s az átvé­tel is meggyorsul. A Hun­garofruct Vállalat nem ke­vésbé örül ennek, mert így kevesebb kéz érinti a földi­epret s nem törődik az ér­zékeny gyümölcs. Az első idei exportszállít­mányt — műanyag tálcákon — Ausztriába küldték, most pedig a Német Demokrati­kus Köztársaságba és az NSZK-ba indulnak nap mint nap a hűtővagonok. A nemzetközi gyorsvonathoz kapcsolt hútőkocsik 36 óra alatt érkeznek meg a legtá­volabbi megrendelőkhöz. Milyenek legyenek a lakást ékesítő dísztárgyak? Országos ankétot és bemutatót rendeznek Szegeden Országszerte növekszik a lakosság igénye a családi otthont ékesítő dísztárgyak iránt. A Dél-magyarországi Üveg- éa Porcelánértékesitö Vállalat területén például az idén az első öt hónapban három és fél millió forint ér­tékű porcelán dísztárgyat vettek át a kiskereskedelmi vállalatok és földművesszö­vetkezetek értékesítésre. Ez összegen belül tízezrével vannak az ízléses vázák, hamutartók, szobrocskák, melyeknek értéke 30—150 forint között mozog. A lakást díszíteni vágyó családok ízlése változó. Am maguk az új lakások is új formákat követelnek: mo­dern környezethez sok eset­ben már nem illenek a ha­gyományos formájú dísztár­gyak. A kívánságok jobb kielégítése, a megfelelő mű­vészi kivitelű dísztárgyak gyártása végett a jövő héten országos művészeti és keres­kedelmi megbeszélést tarta­nak Szegeden. Június 21- és 22-én az illetékes miniszté­riumok, kulturális szervek képviselői, művészek, vala­mint a herendi, pécsi, kőbá­nyai, óbudai, budapesti és hollóházi porcelángyárak ve­zetői és tervezői, Bács, Bé­kés? Csongrád és Szolnok megye állami és szövetkezeti kiskereskedelmének küldöt­tei jönnek össze eszmecseré-^ re. Ennek fő célja, hogy összehangolják a művészi el­gondolásokat az igényekkel. Az ankét, melyet az Ipar­művészeti Tanács és a Dél­magyarországi Üveg- és Por­celánértékesítő Vállalat ren­dez Szegeden, a megyei ta­nács székházában, a maga nemében az elsó ilyen ha­zánkban. A város közönsé­ge is megismerkedhet az új elgondolásokkal és tervek­kel. Mind a hat termelő­üzem legszebb kivitelű por­celán dísztárgyait bemutat­ja Szegeden. Június 21-étől négy napon keresztül a Kál­vin téri új, modern bútor­boltban a lakberendezésen szemlélhetik az érdeklődök a művészi díszműárukat A gyárak mintegy százötven tetszetős és különleges, ízlé­ses porcelán szobrot, vázát, hamutartót mutatnak be. Beköszöntött a kánikula A Meteorológiai Intézet Központi Előrejelző Osztá­lyán elmondották, az idei szeszélyes, hűvös tavasz két héttel hosszabb volt a szo­kásosnál. Most • a Földközi­tenger nyugati medencéjéből megérkeztek végre a felmen­tő szubtrópusi légtömegek, s beköszöntött a kánikula. Az igazi nyárias meleg pénteken köszöntött be. A hőmérő hi­ganyszála már délben túlha­ladta a 26 fokot, a kora dél­utáni órákban az ország több vidékéről jelentettek 30 fo­kos meleget. További kilátásokról szól­va a meteorológusok közöl­ték, hogy szombaton valószí­nűleg egész nap kitart a job­bára napsütéses, meleg, nyá­rias idő, a hőmérsékleti maximumok az ország többi vidékén — s többek között Budapesten is — meghalad­ják a 30 fokot. Mivel azon­ban a szubtrópusi levegő alapvető „természete* szerint gyakori az éjjel kerekedő, hirtelen zivatar, így zivata­rokra számitanunk keU. A Balaton vize pénteken délután Siófoknál 19 fokos volt. tehát ismét megütötte a májusban mért, idei legna­gyobb hőmérsékleti szintjét, s szombaton előreláthatólag eléri vagy meghaladja a 20 fokot is.

Next

/
Thumbnails
Contents