Délmagyarország, 1962. június (52. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-15 / 138. szám

Péntek, 1962. június 15. Június harmincadikán: országos békekonferencia Ülést tartott az Országos Béketanács elnöksége Csütörtökön a Hazafias Népfront Országos Tanácsának nyos élet kiválóságai, akik szekhazaban ülést tartott az Országos Béketanács elnöksé- nyilatkozatban fejtették ki ge. Reszt vett a megbeszélésen dr. Ortutay Gyula, a Haza- véleményüket az általános és ftas Népfront Országos Tanácsának főtitkára, valamint több teljes leszerelésről és tudomá­meghivott vendég is. Szakasits Árpádnak, a Béke-Világta- nyosan megalapozott új ér­nacs irodája tagjának, az Országos Béketanács elnökének veket dolgoztak ki a béke­megnyitója után Harmati Sándor, az MSZMP Központi Bi- mozgalom számára. zottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak titkára tájékoztatta a megjelenteket a moszkvai lesze­relési és béke-világkongresszus előkészületeiről. Megélénkült a magyar békemozgalom tevékenysége A moszkvai leszerelési bé­ke-világkongresszust meg­előző magyarországi akciót két jelentős esemény zárja. Június 20-án megrendezik az első tudományos békekonfe­renciát, melyre 250 vendéget várnak. Június 30-án pedig Elmondotta, hogy az egész kai meggyőződésű hivének országos békekonferenciát magyar nép helyesléssel és képviselői. tartanak a parlamentben, örömmel fogadta a Béke-Vi- Világszerte nagyszabású amelyen megválasztják a lágtanács elnökségének kez- akció bontakozott ki, s az el- szovjet fővárosba utazó ma­deményezését és felhívását a múlt hetekben, hónapokban gyar delegáció tagjait, nagyszabásúnak ígérkező ese- megélénkült a magyar béke- Szakasits Árpád ismertet­mény megrendezésére. Egyet- mozgalom tevékenysége is. A te olaszországi útjának ta­ért azzal is, hogy július 9-től városokban és a falvakban pasztalatait, majd Dezséri nemcsak a Béke-Világtanács- százával tartottak gyűlése- László, az Országos Béketa­hoz tartozó békemozgalmak ket, csoportos beszélgetése- nács főtitkára tájékoztatta a küldöttei folytatnak eszme- ket a különböző időszerű megjelenteket a skandináv cserét a szovjet fővárosban, kérdésekről. Jelentősen hoz- országokban járt magyar de­hanem a béke minden rendű, zájárultak a megmozdulások legáció megbeszéléseinek rangú, világnézetű és politi- sikeréhez a magyar tudomá- eredményeiről. (MTI) A Bulgáriában járt népfrontdelegáció hazaérkezett Csütörtökön hazaérkezett a Bulgáriában járt népfront­delegáció, amely Szatmári Nagy Imrének, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa titkárának vezetésével a Bol­gár Hazafias Arcvonal tevé­kenységét tanulmányozta. A küldöttség tagja volt Nagy István, a népfront Szeged városi bizottságának titkára is. Hazaérkezeit a magyar kormányküldöltség a poznani vásárról A magyar kormányküldött­ség a poznani vásár megte­kintése után június 14-én megérkezett a Ferihegyi re­pülőtérre. A kormánykül­döttség vezetője Nyers Re­zsó pénzügyminiszter, tagjai Karádi Gyula, a külkereske­delmi miniszter elsó helyet­tese, Kiss János kohó- és gépipari miniszterhelyettes. Óránként kétszáz kilométeres sebességgel A szovjet vasúti szakem­berek az ország különböző vasútvonalainak tüzetes ta­nulmányozása alapján kije­lölték azt a pályaszakaszt, ímelyen a kipróbálásra ke­rülő új mozdonyok és sze­relvények óránként 200 kilo­méteres sebességgel halad­tlatnak. E próbapályát a déli vasútvonal egyik szakaszán, Vtajkov város közelében sze­melték ki. Épül a nagykörút Mint ismeretes, a Közlekedés- és Postaügyi Miniszté­rium az elmúlt években felújította Szegeden a nagy­körút egy részét. Idén a József Attila sugárút és a Felső Tisza-part közötti szakaszon a sor. Itt dolgoznak a Bu­dapesti Aszfaltútépitő Vállalat munkásai. A tervek sze­rint szeptemberben már átadják ezt az útszakaszt is a forgalomnak. Felvételünk az útépítésről készült Sok száz úttörő a csillebérci kulturális szemle döntőjében A nyolcadik világifjúsági A budapesti, valamint a találkozó tiszteletére indított megyei elődöntők első cso­béke és barátság úttörő kul- portjai, illetve a „győztes* turális szemle bemutatói or- szólisták június 25—29 kö­szágszerte befejeződtek. A zött Csillebércen a döntőben fővárosban, a vidéki váró- lépnek színpadra, s sokban és a falvakban több ezernél is több pajtás ver­tízezer úttörő lépeti színpad- senyez, hogy bekerülhessen ra. a legjobbak közé. A különböző művészeti A napokig tartó kulturális ágakban előbb az őrsök, döntő győztesei jutalomként rajok és csapatok mérték két hetet töltenek a csille­össze tudásukat, bérci nagytáborban, s együtt majd járási és megyei vetél- üdülnek majd a hazákba ér­kedőkre került sor. kező külföldi pionírokkal. Együttes ülést tartott a járási pártbizottság és a járási tanács Együttes ülést tartott teg- célul tűzték ki. A szóló- és nap, csütörtökön a Magyar gyümölcstermelés fejleszté­Szocialista Munkáspárt sze- sén belül az öszibarack-tele­gedi járási bizottsága és a pítést jelölték egyik legfon­szegedi járási tanács. Meg- tosabb feladatnak. A szegedi vitatták a szegedi járás me- járás adottságainál fogva zögazdasági termelésének igen alkalmas az őszibarack második ötéves tervét. Kii- termelésére, és az sokkal jö­lön tárgyalták a növényter- vedelmezőbb, mint sok melés helyzetét, ezen belül egyéb más gyümölcs, a kenyérgabona-, rizs-, cu- Az együttes ülés a mező­korrépa-, dohány-, kender-, gazdasági termelés további napraforgó-, burgonya- és fellendítéséért több fontos zöldségtermesztést, a takar- határozatot hozott. Ezután a ménytermelést és az állatte- „ nyésztést A termelés fel- partblzotteág a V^tepxtes­lendítésének feladatai között TÖ1' a tömegkapcsolat erösi­a talajjavítás fokozását is téséröl tárgyalt Mélyszinti olajkutatás Magyarországon A magyar olajbányászat tató fúrásokat kezdjenek fejlődése, a korszerű tech- olajkutatóink. Ezekkel a íú­nikai és műszaki berendezé- rásokkal megállapítják, hogy sek, valamint, kiváló szak- a nagy mélységben vannak-e emberképzésünk lehetővé olyan kőzetrétegek, amelyek tette, hogy mélyszerkezetku- művelésre alkalmas szénhid­rogéneket, kőolajat és föld­gázt tárolnak. A Szovjetunió és Románia után Közép-Európában har­madiknak Magyarországon kerül sor mélyszinti olajku­tatásra. Az első ilyen kút fúrását a héten kezdték meg a nagylengyeli olajmezőn. Ezután Lovásziban, majd Budafán fúrnak ötezer—öt­ezerötszáz—hatezer méter mély kutakat (MTI) nélkülük nem. a z öregekre szükségünk % volt eddig és szüksé­günk lesz a jövőben is. Sajnos, még nem mindé­Az öregek kincse T öbb évtizedes munkás- kat tettünk, hogy a munká- sok fiatal szakembert nevelt élet alatt az ember ban megfáradt, mindig be- már az üzemben, még job­sok mindent magába csületesen helytállók, időseb- ban mellé állnak, lesik sza­szív, elraktároz a fejében, a bek nyugalma, anyagi ellá- vait, munkamódszereit, sze­szívében, az emlékeiben. Jót tottsága, amennyire csak le- retnék elsajátitani tapaszta­rosszat, bizalmat és bizalmat- hetséges, biztceítva legyen, latait. Az ő segítségét kérik lanságot emberséget és em- Nyugodtan nézhetnek mun- azok is, akik a szocialista berszeretetet. Ezekről beszél- kásáink a jövőben az öregség emberré válás útján az út­gettem a minap a Szegedi napjai elé Egyesek, akik va- törő szerepre vállalkoztak, a Kenderfonógyár öregeivel, lamilyen vezető beosztásba szocialista brigádtagok. Ké­akik bár jó néhány éve nyűg- kerültek az elmúlt évek so- rik tőle az élettapasztalatot, díjba mentek, de még min- rán, most mégis aggódva a gyakorlati tudást, dig az üzemhez tartozónak néznek körül, mert azt hall- Zengei bácsival együtt vallják magukat ják: szakmailag erősíteni kell Szeged sok üzemében pihen­cfo* íö+foH- onir 02 üzemi vezetést minden ni tér a húszas évek előtt mindenéért emtok j Értess ^gvált^- munkába állt nemzedéto Ati akik- evakran « hűikén ro1 beszelnek, s azt mond- adjak helyüket a gepnel, az val 1 iák^maeukat hite- W*- szükség is van a vezetés üzemi termelés különböző eetve — hoSTKk íte^ színvonala emelésére, de ag- őrhelyének posztjain. Átve­S A íáh ^z örecedó láb fádnak, hogy esetleg a nyűg- szik tólük a fiatalok. De ezt mntan máT raklrakodfk dDk°rhatár elérése előtt az őrségváltást csak velük s nem tovtobítjr^y tony: fconkyabbmunka' .., valósíthatjuk meg, nyedén gazdáját, mint fiata- korbe kerulnek' „ , labb korban. Sűrűn bejárnak Tevedés ne essek, ha van­ezek az idős munkások, egy- nak is türelmetlen fiatalok, kori művezetők az üzembe, akik előrébb szeretnének A minap egy idős munkás- lépni, nem biztos, hogy po­asszony köszönt be a por- tolni tudják, sőt nagyon sok- ^ ^ ^ VCOXJIV _ tára. Ott azt kérdezték tőle: szor nem is _tudják potolm kincsüket amikor márnyug­Hová-hová, hiszen neki már például a művezetői beosz- mentek. Addig már nem fújt a gyár. Azt vála- tasban evtizedeket eltöltött eljutottunk hogy KlSZ-szer­szolta: „Tévednek, nekem is öregek munkáját Senlu nem J teink meghKmak egy-egy jelzett. Hírül adta, hogy él, akarja elvitatni és elvenni az ^zé J>n r^i éle­dolgozik Most pedig bejöt- öregektől azokat a munkako- veteránt, kev<££ tem meglátogatni a munka- roket, amiket jol ellátnak, ^ültról. Egyik.má­társakat.* ahol lo1 megállják a helyű- helven „ a megbecsülés .ket. Sőt, ragaszkodnak hoz- síitnelyen ez a megoecsuits J óleső érzés látni a gyar- zajuk a váliaiat vezetői. S mostanaban már magasabb hoz ragaszkodó örege- ahol el kell va]niok, mert az színvonalra emelkedett A ket, akikre már nem id6s ember úgy érzi, itt az f-octalista brigádok to egyre olyan sors várt, mint ideje hogy nyugalomba vo- többen kenk az öregek se­elődeikre, a régi Bakai nuljo'n ott „^k a vezetők ^tseget az uj munkaselet gyárból kiöregedettekre. s a munkások sajnálják el- alakitasahoz Van ahol a A mai öregek elődei is SŐSOrban, hogy elhagyja vállalatvezetők is tanacskoz. sokat elraktároztak szívük- munkahelyét nak e&vkon munkatarsaik­ben, emlékeikben, de egy kai, kérik az öregek kincset, valami hiányzott benyomá- ok jót mondanak s azok szívesen is adják, saikból, tapasztalataikból. A a kenderfonógyáriak Ezért a szívességért s múlt­nyugalom. Honnan is tudhat- egyik idős osztályve- béli tevékenységükért is há­ták volna meg ók, hogy rni zetőjükről, akit egyszerűen lásaknak kell lennünk. Fe­a nyugalom a sok évtizedes csak Zengei bácsinak szólí- jezzük ezt ki minél többször, munka után. Sokan, nagyon tanak. Róla és az ő munka- hogy érezzék: a nyugalomba sokan voltak, akik addig szeretetéről, becsületes, oda- vonulással nem szakították dolgoztak, míg csak mozogni adó tevékenységéről beszél- meg kapcsolatukat a régi tudtak, vagy ameddig meg- gettünk a kenderfonógyári munkahellyel, munkatársaik­szívlelte őket a tőkés a gyár- fiatalokkal. Szinte alig tud- kai, a vállalattal. Ez is hoz­ban. A nyugalomról, s nyűg- nak napirendre térni, hogy zátartozik a nyugodt öreg­díjról azonban legfeljebb Zengei bácsi megválik a séghez, a csendes pihenéshez, csak álmodtak. rendszeres napi munkától, ahhoz, hogy legyen boldog, S most, ha nem is tettünk Most, hogy válni készül a szép öregségük, meg még mindent, mégis so- pihenésre vágyó öreg, aki oly Nagy Pál Szükséges kidolgozni a felsőoktatásban a munkavédelmi nevelés egységes •"Anrlevprpi Szegeden megkezdte munkáját rendszerei az országos munkavédelmi ankét Több mint 150 résztvevő- nyitotta meg. Hangsúlyozta és Kulturális Osztálya ok­vei kezdődött meg tegnap többek között, hogy az an- tatási alosztályvezetője, Kis­Szegeden a pedagógusok két jelentós állomás a fel- faludi Ervin, a Munkaugyi szakszervezetéhez tartozó sőoktatási intézmények éle- Minisztérium főosztályveze­felsőoktatási intézmények II. tében. országos munkavédelmi an­kétja. amelyen megjelent /Yagy összeg Kurucz Imre, az MSZMP munkavédelemre Tudományos- és Kulturális . ... , „ Osztálya oktatási alosztály- A megnyitó utan dr. Híres vezetője, Molnár János mű- Jozsf- a Szeged, Tudomany­velődésügyi miniszterhelyet- egyetem tes, dr. Vilmon Gyula egész- f®™.®1 ségügyi miniszterhelyettes, . . Kisfalud! Ervin, a Munka- Szegedi Tudományegyetem ügyi Minisztérium főosztály- rnunkayedelm: helyzete és a vezetője, Gal Laszlo, a általános fizikai­tanszékének docense előadását „A Szakszervezetek Országos felsőoktatási reform* cím­mel. Elmondotta, hogy a Tanácsának titkára, Péter Szege* Tudományegyeie­pedagógusok szak- men tobb mint e«y' millió forintot munkavédelmi fordítottak berendezé­Ernő, a szervezetének főtitkára, Há­mori Sándor, a pedagógusok szakszervezetének elnökségi sckr5/ tagja és dr. Vasvári Ferenc, a Budapesti Műszaki Egye­tem tanszékvezetője, a peda- . , . . , . .. .... gógusok szakszervezete felső- terveket. Többek kozott azt Részletesen beszélt az egészségvédelmi intézkedé­sekről és vázolta a további vezetősé­oktatási tagozata geAf ankétot dr. Antalffy munkavédelmi György professzor, a Szegedi Tudományegyetem rektora (Somogyiné felv.) tője, Gál Ferenc, a SZOT titkára, Ránki Miklós, a Bu­dapesti Műszaki Egyetem ad­junktusa. Ivanics János, a Miskolci Nehézipari Egyetem képviselője, A. Galabov, a Szegeden tartózkodó plovdivi professzor, Várfi Ferenc, a vasasszakszervezet munka­védelmi osztályának vezető­je, Taki Ferenc, a SZOT munkavédelmi osztályának vezetője, Macskássy Árpád és Vörös Imre, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékve­zetője és még sokan má­sok. A munkavédelmi pályázat eredménye Dr. Vasvári Ferenc egyete­mi tanár, a Budapesti Mű­szaki Egyetem tanszékveze­tője az ankéton hirdette ki a pedagógusok szakszerveze­tének elnöksége által meg­hirdetett felsőoktatási mun­kavédelmi pályázat eredmé­Jancsok nyét. Első díjat nyert dolgo­Buda- zatával Benedek Attila, a Soproni Erdőmérnöki Főis­kola docense, dr. Almási György, a Fővárosi Pedagó­giai Szeminárium munkaok­tatás tanszékének tanára, dr. Hencz Aurél, a Szegedi Tu­dományegyetem könyvtárá­nak osztályvezetője, Kalóczi lem oktatását preventív jel- István, a Soproni Erdőmér­legúnek tekinti. Ki kell dol- nöki Főiskola tanársegéde és gozni az összes felsőfokú in- dr. Beretz Endre, az Eötvös tézetekre érvényesen a kö- Loránd Tudományegyetem telező munkavédelmi okta- docense. Második díjban hc­tás egységes rendszerét. ten részesültek, valamint még A vitában felszólalt Mol- hat pályázó dolgozatát el­nár János művelődésügyi nökségi dicséretben részesi­miniszterhelyettes, dr. Vil- tették. mon Gyula egészségügyi mi- A II. országos munkavédel­niszterhelyettes, Kurucz lm- mi ankét ma tovább folytat­re, az MSZMP Tudományos- ja munkáját. hogy az egyetemi hallgatók kai is meg kell ismertetni a célokat és berendezéseket. Egységesen Dr. Hires József előadásá­nak korreferense Ferenc adjunktus, a pesti Műszaki Egyetem szak­szervezeti bizottságának munkavédelmi felügyelője volt. Hozzászólásában han­goztatta: Szükséges az egye­temi oktatásban olyan szem­lélet kialakítása, amely a munka- és az egészségvéde-

Next

/
Thumbnails
Contents