Délmagyarország, 1962. június (52. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-13 / 136. szám

5 Szerda, 1962. Június 13. Halló, itt Szeged! őrjárat a távoltági telefonközpontban — Kérem, már fél órája Szinte egy pillanat pihenő A posta dolgozói türelme­jegyeztettem Budapestet ós sincs munka közben. Ezért sek, s az előfizetők sok kü­még nem kaptam meg! — — helyesen — a nehéz fizí­méltatlankodik a drót túlsó kai munkaidő csökkentésével végén egy férfihang, — Tessék türelemmel len­ni, sok a hívás, igyekszünk! — szól baráüságosfn az in­terurbán központban dolgozó asszony. A telefonközpontban kü­lönben a forgalomnak meg­felelően sokan dolgoznak, fő­leg lányok és asszonyok. A lönleges kívánságának is ele­get tesznek. Például nem­egyidőben rövidítették le hét egyszer előfordul, hogy éj­éréra itt is a munkanapot. A türelem legyen kölcsönös! A legtöbb előfizető türel­íél előtt 2—3 perccel kérnek ébresztőt. És ezt a kérést is teljesítik. Legtöbb problémát okoz a hajnali ébresztő. Éj­fél után ugyanis — amikor már ritkák a beszélgetések me* — legalábbis ezt mond- — csak ügyeletet tartanak, ták el a telefont kezelő fia- Le gyakran előfordul, hogy tal asszonyok, lányok. Ezek 01-es vonalat — a távolsági az emberek, még ha sürge húsz előfizető . kér hajnali négykor ébresztőt. Éz gon­tik is a beszélgetést, udva- dot jelent, hiszen egy ember riasan. megértően kérnek, húszat egyszerre nem hív­bejeientéseket — csúcsfor­galomban hárman kezelik. Arra a kérdésre, hogyme- ue még mindig akad jó né. hat. Ha pedig néhány perc­lyik magyarországi várossal hány indokolatlanul türel- cel előbb, vagy később éb­beszélgetnek legtöbbet a sze- metlen ember. 8 erre jó né­gediek, a telefonközpontosok hány példát soroltak. Reggel szinte egyszerre válaszolnak: 7 órakor jegyeztetnek pél­— Budapesttel. A 06-os hívószám reszti a megrendelőket jön a reklamáció, Az interurbán központ dói­déul olyan községeket, ahol gőzéi becsületesen, lelkiis­8 órakor nyit a posta — te- meretesen dolgoznak, s ké­hát ennél előbb nem tudnak résük csupán ennyi: legye­Igen megkönnyítette az in- összeköttetést teremteni ­terurbán dolgozóinak mun- es 7 ?ra 10 Perckor mársur­káját és gyorsította » t?u­dapeeti beszélgetéseket a köz­vetlen vonal. A telefonke­zelő előtt ugyanolyan tár­csa van, mint bérmelyik ké­szüléken, de ezen nem a Szegeden megszokott négy számot kell tárcsázni, ha­nem hatot, és már a buda­pesti hívott szám jelentke­zik. Kevesen ismerik Szegeden ezért arra kértek bennün­ket a központ dolgozói, hogy népszerűsítsük — a 06-os hí­vószámot. A budapesti be­szélgetéseket ezen a számon lehet bejelenteni, ezzel nem­csak a hívás idejét rövidítik le, hanem az adminisztrá­ciós munkát is egyszerűsítik. A ranglistán Budapest után a Csongrád megyei na­gyobb városok vezetnek. A megyei tanács É'zegedre köl­tözésével naponta sok szen­tesi, hódmezővásárhelyi és makói előfizetőt csenget fel a posta, Főleg hivatalokat, üzemeket és intézményeket, így aztán ezekben a váro­sokban a magánbeszélgeté­sek a délutáni, a kevésbé forgalmas Időpontra tevőd­tek át. Az interurbán tele­fonközpont dolgozói közölték azt is, hogy a szabadtéri já­tékok idején csaknem meg­kétszereződnek az interur­bán hívások. nek türelmesek az tők is. előfize­ti, Zs. míthat ünneprontásnak. Nincs keret szállítási szerződésre Lehet, hogy rövidesen le­Kapcsolat a nagyvilággal A magyarországi városo­kén kívül kapcsolatot te­remt a szegedi posta a nagy­világgal is. Igen gyakran kapcsolják például Moszk­vát, s más szovjet várost. Lengyelországgal, Jugoszlá­viával, Romániával, Svédor­szággal, a Német Demokra. tiku6 Köztársasággal, a Né­niét Szövetségi Köztársaság­gal bonyolít le telefonbeszél­getést az interurbán központ. Gyakran teremtenek össze­köttetést a tengerentúli vá­i osokkal is. Felelősségteljes, nehéz munkát végeznek az inter­urbán közpqnt dolgozói. Nemzetközi csomagolástechnikai konferencia Budapesten Kedden Budapesten a golástechnikai Szövetség Gellért Szállóban nemzet- (EFP) elnöke mondott meg­közi csomagolástechnikai nyitó beszédet, konferencia kezdődött. A Délután magyar szakem­tanácskozáson megjelent IS berek előadásai alapján vi­ország szakembereit Marton tát rendeztek a konferencia László, a konferenciát rende- részvevői a távol-keleti, ten­zö Csomagolástechnikai In- gerentúli és trópusi szálli­tézet igazgatója köszöntötte, tásolcra kerülő gépipari ter­máid J, Castle londoni szak- mékek légzáró, vagy szellő­ember, a Bowater PacUaging ző csomagolásáról. Limited igazgatója, a konfe- A tanácskozás szerdán fe­tencia és az Európai Csorna- jeződik be. (MTI) ülést tartott ai Opus Pacis és az Országos Béketanács katolikus bizottsága Az Opus Pacis intéző bi- A megnyitó elhangzása zottsága és az Országos Bé- után dr. Beresztóczy Miklós, ketanács katolikus bizottsá- az Országos Béketanács ka­ga kedden, a mozgalom bu- tolikus bizottságának főtít­dapesti székházában együt- kára tartotta meg beszámo­tes ülést tartott. 4 lóját az elmúlt fél év papi Az ülést dr. Hamvas End- békemunkójáról, különös te­re csanádi püspök, az Opus kintettel a leszerelésre és a Pacis és az Országos Béke- moszkvai Béke-Világkong­tanács katolikus bizottságá- resszusra. Majd Mag Béla, az nak elnöke nyitotta meg. Opus Paeis ügyvezető igaz­Beszédében kihangsúlyozta, gatója előterjesztette az hogy az előző ülés határoza- Opus Pacis és az Országos tai alapján hasznos és na- Béketanács katolikus bizott­gyon értékes tájékoztató elő- ságának nyilatkozatát a le­adások hangzottak el min- szerelésről. A nyilatkozatot den megyében az országos az ülés résztvevői egyhangú­katolikus papság részére. A lag elfogadták. (MTI) nagy érdeklődéssel hallga­tott előadások közül kiemel­kedett a legutóbbi, amely a leszerelés kérdését ismer­tette. Meggyőződésem — mon­dotta többi között —, ha ezen az úton haladunk to­vábbra is szép eredménye­ket fogunk elérni. Hozzájá­rulunk a világ békéjéhez, annak legfontosabb biztosí­tékához: az általános és tel­jes leszereléshez. Egy „felesleges" vállalat Megrendelés nélkül nem boldogul a kádáripar Idén, mint még jónéhány szintén a MÜÁRT révén —, tokát ró ki rájuk, melyek szegedi helyiipari üzem, a hogy az Országos Kertészeti megrendítik a vállalat amúgy kádáripari vállalat is tíz- Főigazgatóság hordóígényét sem túlságosan stabil pénz­éves. Jól esne bizonyára szá- kapacitáshiányra hivatkoz- ügyi helyzetet, mukra, ha ebből az atka- va utasították el. Szomorú tehát ez a tízéves lomból elért eredményeikről Decemberben már tudtak évforduló. Nincs semmilyen esne most szó, de mivel ép- a közelgő vészről a vállalat- ünnepi hangulata, Pedig pen elég gondot okoz az a nél, s ők is, valamint a ta- megérdemelték volna a ká­heyzet, amelyben jelenleg nács is igyekezett eljárni a dáripari vállalat dolgozói vannak, feltárása sem szá- Könnyűipari Minisztérium legalább azt, hogy az 1962-es Helyiipari Főigazgatóságnál évet, úgy, mint a korábbi és a Magyar Nemzeti Bank- éveket is, nyugodt, ütemes nél is, a helyzet megváltoz- munkával tölthessék. Kell a tatásáért. Egyelőre nem sok hordó a termelőszővetkeze­sikerrel. teknek, kell az állami gaz­A nemzeti bankkal ugyan- daságoknak, a borpincésze­húzhatják a redőnyt a Ká- 18 szintén összeütközésbe ke- teknek. Nemcsak belföldre, dáripari Vállalat ajtaján. S rültek. Egyrészt azért, mert hanem külföldre ís. A sze­ez nem amolyan képletes kí- szerződés híjén a bank nem gedi üzem készítményei kü­fejezfe hanem a szomorú hajlandó a felhalmozódott lönősen megfeleltek export­valóság Nincs senkitől ál- anyagkészletet finanszírozni, célra, mert minőségük kitű­landó megrendelésük, s ez másrészt, mert közben a nő. Erre elegendő bizonyí­olyan baj amelyik újabb és befejezetlen termékek meny- ték talán, hogy fennállniuk újabb bajokat támaszt ál- "yisége is felduzzadt. Va- tíz éve alatt sosem érte ki­landóan Igaz nem ők tehet- lamilyen érthetetlen meg- fogás munkájukat, hogy a nek róla- tavaly még az gondolás következtében az MÜART-tal, átvevő szervük­össztermelés 45 százalékát anyagkészlet betervezett — s kel, a lehető legjobb vi­széllítást szerződés szerint a szabványoknak ls megfele- szonyban állnak, hiszen még gyártották s 1962-re is el- lő — normaidejét 406 nap most is igyekszik segíteni készítették a pontos tervet, helyett 197 napban éllapítot- rajtuk, amikor alig van rá mely szerint 3300 hektoliter ták meg. A félkész termékek lehetősége, űrtartalmú — mintegy 500 P«Jig azért szaporodtak fel, Kihal-e a kádármesterség, darab — hordó gyártását mivel az első évnegyedben kjhal-e a kódáripar? Nem vállalták, s számítások sze- készakarva megnövelték, valószínű, sőt biztos, hogy rint ennek 50—60 százalékát hogy a szezon idejére, őszre, nem ismeretes, hogy az or­a MÜART, a Műszaki Áru- megfelelő minőségű dongák szág milyen erőfeszítéseket kat Értékesítő Nagykereske- álljanak rendelkezésre. tesz a 6Zőlőkultúra fejleszté­delmi szerv előre megkötött KiU„l * sére, márpedig amíg szőlő STéllí'ési szerződéssel vette m na t-e lesz, s egyre több lesz, addig volna át. De nem vehette. a kádármesterség? a boroshordóra is szükség Mert, bár a termelési érték van. A betonhordó, a szerinti és az anyagtervet ls Bármennyire ls körülvet- mechanikai hordó nem ve­jóváhagyta részükre, kijelö- ték a bajok a kádáripari télytársa a kézimunkával lésről nem gondoskodott az vállalatot, még reményked- előállított hordónak, legfel­Országos Tervhivatal. nek abban, hogy — az ígé- jebb csak kiegészítője, pót­Márpedig, ha a MÜÁRT retek szerint — a második jója. Nem tudni tehát, hogy nem kapott kijelölést arra, félévre megkapja a várva felesleges-e a népgazdaság hogy köthet szállítási szer- várt kijelölést, a bűvös ke- számára a szegedi Kádár­ződést a Szegedi Kádáripari retszámot a MÜÁRT, s vé- ipari Vállalat működése, Vállalattal, a saját feje után get ér az egyik napról amá- vagy csak előre át nem gon­ÜLS5 ff «és, a rettegés attól, dolt, esetleg tévedésből ho­azonban, hogy az ország má­sik hordógyáráról hogy nem bírnak elegendő zott intézkedésekkel juttat­munkát biztosítani maguk­Nagy az anyag• és a félkésztérmék készlet Ánnél is érdekesebb, hogy nem jelölték ki őket közületi hordógyártásra, mivel a vál­lalat tudomására jutott — — csak kettő van belőlük: az Élei- ^^TnlrérK tók ilyen nehéz helyzetbe? mezésügyi Minisztériumhoz ol an magas büntető kama- F. K. tartozó Mechanikai Hordó­gyár, és a tanácsi kötelékbe tartozó szegedi — nem fe­ledkeztek meg. Sőt, még a kisipari szövetkezetekről sem, holott tudvalevő, hogy a ktsz-eknek még sokkal in­kább a szolgáltatás a fel­adatuk, mintsem a sorozat­gyártás. Szakasits Árpád nyilatkozott olaszországi útjáról Szakasits Árpád, a Béke- Ügy látom — mondotta Világtanács irodájának tag- egyebek között —, hogy ja, az Országos Béketanács olaszonszágban is kialakuU elnöke, aki az Olasz Béke­tanács vendégeként több mint két hetet töltött Itáliá­ban, hazatérte után tapasz­a békemozgalom tömegbázi­sa, amely alkalmas arra, hogy méltóképpen kifejezés­,, ,, re juttassa a munkások, ér­talatairól nyilatkozott a Ma- telmlségiek, parasztemberek gyár Távirati Iroda munka- őszinte békevagyát tarsanak. HOSI ELETE PÉLDA Emlékezés Rózsa Ferencre, halálának 20. évfordulóján NAPIRENDEN: cA fiői tábk Annyira kézenfekvő do­log, hogy azt hinné az em­ber, már nem is kell sen­kinek sem magyarázni, milyen fontosak a város­kép szempontjából az üz­letek kirakatai. Ahogy szaknyelven mondják, a portálnak igazodnia kell az épület stílusához. Arról pefsze nem tehetünk, hogy valamikor régebben csú­nya portálokat építettek az üzletek elé, de ha már pénz van rá, rajtunk mú­lik, hogy szép lesz-e az új. Némely vállalat mégsem érti meg ezt az esztétikai alapkövetelményt. A Cse­mege kiskereskedelmi nem is olyan régen alakította át a volt Stühmer-féle bol­tot a Kárász utca és a Széchenyi tér sarkán, de a „keretből* valahogy ki­maradt a portál átalakítá­sa. A közeljövőben kezde­nek hozzá a Klauzál téri villamossági szaküzlet ta­tarozásához. A terv sze­rint külsejét is átépítik, úgy hogy olyan lesz, mint az IBUSZ kirendeltségéé. Ez kitűnő dolog, Illik a házhoz és a térhez is. Na már most, a két üzlet­helyiség, mármint a villa­mossági bolt és az IBUSZ között található a Filhar­mónia, Portálja ütött-ko­pott falemezből van. Az ésszerűség azt sugallná, hogy egy füst alatt ezt is megcsinálnék. Nemcsak a kivitelező, a Szegedi Építőipari Válla­lat, hanem a tanács építési osztálya is kívánatosnak tartaná, ha a Filharmónia is új köntösbe öltözne Sze­ged egyik legreprezentatí­vabb terén. Én még azt ls hozzátenném, hogy* a vá­ros lakossága is azt sze­retné, mert nem akar fe­leslegesen bosszankodni. Csupán a Filharmónia áll ellent az ostromnak. Va­jon meddig? F. K. Agyonverték — így említi a történetíró. Több kommu­nista társával együtt való­sággal agyonverték Rózsa Ferencet, a magyar nép hű fiát, a harcos és következe­tes kommunista forradal­márt 1942. június 13-án. 1942, Sötét korszaka a ma­gyar történelemnek, sötét korszaka Európának, sötét korszaka az egész világnak. Hitleri poroszlók szöges csizmái taposták vén Európa földjét, nemzetek szabadsá­gát, tombolt a második vi­lágháború. Naponként vált valósággá a költő bús sza­va: „elhuiltanak legjobbja­ink*. Nép*-ben. — Elvtársainknak, akik ezeket a mozgalmakat vezetik, meg kell éllniok a helyüket a rendőrség, a bí­róság, de még a hóhér előtt ís! A párttagokat olyan erős szellemi és erkölcsi fegyver­zettel kell ellátni, hogy ne roppanjanak össze a rendőr­ségi kínzások alatt, fe ne árulják el a pártot...« így tanította, így nevelte helytállásra a forradalmáro­kat.. és a példát magának kel­lett megmutatnia. Árulás ál­dozata lett. Hetekig kínoz* ták a legbarbárabb eszkö­zökkel, vandáli módon, de nem roppant össze, nem tak a kizsákmányoló rend- árulta el a pártot, az ügyet, De nem volt teljes a sötét, szer kopói. A párt háborúéi- helytállt a gyilkosok előtt nem volt néma a horthysta ienes és rendszerellenes har- is. akik féktelen állatiassá­terrorral rabságban tartott cúnak fokozódása még dü- Kukban valósággal agyonvei­magyar nép. A nemzetközi hödtebb támadásra késztette ték- Képtelenek voltak meg­ellenállas részeként a kom- őket Ennek ellenére — mint törni eSy kommunista aka­munisték pártja állandó m£s következetes forradal- rátát, erköcsi erejét, hitét, harcot folytatott a nemzet márok — Rózsa Ferenc ls Agyonverhették — de váló­felébresztéséért, a fasisztael- egyre többet és többet vál- di céljukat nem érhették és lenes népfront összeková- ia]t: 1942-ben a „Szabad nem is érhetik el soha a csolásáért. n£P« szerkesztője lett és kommunizmus ellenségei. Rózsa Ferenc a párt sze- nydtan hirdette, hogy a né- Egyetlen embert sem voltak rény és bátor katonája volt. met fasizmus fenyegetésével képesek megtörni — hogyan szervező szemben, s a nemzet érde- is törhetnék meg a kommu­különö- keit eláruló kormány kalan- nizmus immár világméretű sen az 1942-ben megjelent dorpolitlkája ellen csak a áradatának erejét! illegális Szabad Nép-ben írt demokratikus erők összefő- Rózsa Ferenc kommunista nagyerejű, mozgósító cikkei- gósa nyújthat védelmet; hir- forradalmár újságíró élete, nek hatását vad gyűlölettel dett6i hogy a népi összefő- helytállása példa az utókor fogadta a zsarnokság, a ná- gásért folytatott harc min- számára, szerény embersé­nemzet- den kommunista alapvető gét, harcos önfeláldozását a feladata. „Fel kell készíteni nem felejtjük el soha. Em­a párt egész tagságát az osz- léke mindvégig velünk tart Már korábban is üldözték, tályellenség fokozott tárna- harcunkban a szocializmus szüntelenül a nyomában jár- dására — írta a „Szabad győzelméért. Felvilágosító és munkájának hírét, clkkal cinkoskodó, áruló földbirtokosság és tőkésosztály. g köve­telését: kössenek egyezményt a fegyverkezési verseny fel­számolására, az általános és teljes leszerelés megvalósí­tására. Ghanai kezdeményelés a nemzetközi feszültség csökkentésire Kedden délelőtt a buda­pesti ghanai nagykövetségen Joseph Godson Amamoo, Ghana nagykövete tájékoz­tatta a magyar sajtót „a vi­lág bomba nélkül* jeligével június 21-én Accrában kez­dődő tanácskozás előkészüle­teiről és céljáról. A nagykövet többek kö­zött elmondotta, hogy az accrai gyűlést Nkrumah, a Ghanai Köztársaság elnöke kezdeményezte, s arra mint­egy harminc országból hív­tak meg közéleti személyi­ségeket. A gyűlés öt munka­bizottságot alakít majd. amely a következő kérdések megoldására dolgoznak ki javaslatokat: a nemzetközi feszültség csökkentésére, a leszerelés megfelelő ellenőr­zésének módszereire, a nuk­leáris anyagok békés fel­használására, a leszerelés következtében felmerülő gaz­dasági problémák megoldá­sára, s végül az éhínségek, a betegségek és a szegénység leküzdésére. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents