Délmagyarország, 1962. június (52. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-09 / 133. szám

3 Szombat. 1962. június 9. flz MSZMP biztos kézzel vezeti a magyarországi szocialista építőmunkát Magyarországról szóló cikket közöl pénteki számában a Pravda P. Pigaljov és Sz. Zavolzs­szkij, a nemrég Magyaror­szágon járt szovjet pártkül­döttség tagjai cikket írtak a Pravda pénteki számában „A testvéri Magyarországon* címmel. A cikkírók saját ta­pasztalatukról szólva han­goztatják: a Magyar Szocia­lista Munkáspárt különösen az utóbbi öt évben ért el igen nagy sikereket a politikai és gazdasági fejlődésben. Az országban ma egészséges a politikai légkör, a dolgozók hangulata igen jó. A párt és Központi Bizottsága kivívta a nép szilárd bizalmát. Igen nagy tekintélyt és szeretetet élvez a dolgozó tömegek kö­rében Kádár János elvtárs. A Magyar Szocialista Munkáspárt az utóbbi évek során politikailag, szerveze­tileg és eszmeileg megerősö­dött, megszilárdította kap­csolatait a dolgozók széles tömegeivel, osztatlan bizal­mat és támogatást vívott ki a munkások, parasztok, az értelmiség körében. A párt becsülettel megvívta nehéz harcát az osztályellenséggel, megvédelmezte a marxizmus —leninizmus tisztaságát a revizionisták, dogmatikusok és szektások támadásaitól. Ma a csaknem félmillió ta­got számláló MSZMP biztos kézzel vezeti a magyarorszá­gi szocialista építőmunkát. Az MSZMP és Központi Bi­zottságának nagy történelmi érdeme volt, hogy sikerrel megoldottak olyan feladato­kat, mint a párt és állami élet lenini normáinak, a kol­lektív vezetés elveinek hely­reállítása, a személyi kultusz káros következményeinek felszámolása. A cikkírók ezután részlete­sen elemzik a Magyar Szo­cialista Munkáspárt tevé­kenységének jó tapasztalata­it. (MTI) Borsodi iskolákat látogatott meg Kállai Gyula Kállai Gyula, a Magyar Szocialista Munkáspárt Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese kétnapos látogatást tett Borsod megyében. A helyi vezetők társaságában meglá­togatta a Miskolci Nehéz­ipari Műszaki Egyetemet, felkereste a Kazincbarcikai Felsőfokú Vegyipari Műsze­rezési és Automatizálási Technikumot. Ezt követően a Kelemér községben két tanteremben öt nevelővel működő általá­nos iskolát látogatta meg. Csütörtökön Sárospatakra lá­togatott, s felkereste a felső­fokú tanítóképző intézetet. Egyik szemük sír, A MÁSIK MEG NEVET Pillantás a gyár kerítésén túl, ahol a ládák készülnek Új központi major—Korszerű tehenészet Jövedelmező baromfitelep Beszélgetés az állattenyésztésről a szegedi Táncsics Tsz vezetőivel A hat szegedi termelöszö- sek. Mindenek előtt egy új vetkezet közül talán a Tán- korszerű majorság kiépítésé­csics rendelkezik leginkább mindazokkal a lehetőségek­kel, amelyek biztosíthatják egy korszerű nagyüzemi és ugyanakkor nyereséges ál­lattenyésztés kifejlesztését. Vannak legelői, takarmány­termesztésre kiválóan alkal­mas területei, van hely is az állattenyésztő majorság kialakítására. S már jelen­leg is rendelkeznek a gaz­dák olyan állatállománnyal, amelyet aránylag nem nagy beruházással néhány eszten­dő alatt fölfejleszthet a tsz. A városnak nemcsak friss zöldségre, nemcsak gyü­mölcsre és virágra van szük­sége, hanem egyre nagyobb re van szükség, ahol mind a tehenészetnek, romfitelepnek volna a fejlődésre. Úgy ter­vezzük, hogy két év alatt — 1963—64-ben — kiépítjük az új majort a bajai műút jobb oldalán a Zöldfás dűlő­ben. Ezt a tervünket a fel­sőbb szervek is támogatják. Helyszűke mindenütt Az új majorság létrehozá­sa valóban létfeltétele a Táncsics Tsz-ben a fölfej­lesztésnek. Helyszűke miatt a jelenlegi körülmények kö­zött a tehenészetben például sem az egyedi takarmányo­együtt természetesen csök­ken a tej előállítási költsé­ge is. A jakarmánybázisunk mind a ba- már jelenleg- is megvan a tágas helye tehenészet, s altjában az állattenyésztés fejleséséhez. A baromfitelepünkön Stif­tén egy jól tojó törzsaTt^ mány kialakítása a feladat. Fehér és sárga magyar faj­tákból választjuk ki ezt a törzset. Ez a fajta igényte­lenebb, s ugyanakkor jó a tojáshozama is. Emellett ter­mészetesen foglalkozunk to­vábbra is csibeneveléssel, s szeretnénk az igen jól pro­fitáló pulykatenyésztéssel is foglalkozni majd. mennyiségű tejre, húsra és zást, sem a hasonlóan fo.n­Ezt az igényt az tos takarmanykeverekek összeállítását nem tudják el­végezni. Korszerűtlen istálló­ban összezsúfoltan áll 36 tehén. S' ugyanilyen kor­szerűtlen a tsz jelenlegi ba­— Nincs hely, nem tudunk haladni a Tisza-parti épület alapozásával, mert a láda­gyár nem adta át a lebontás­ra váró üzemépületet. — Gál József, az Ogyesszai város­rész építési csoportvezetője panaszkodott így nem is olyan régen. — Lebontották az egyik üzemépületet, az újnak csak a falát építették fel, kőmű­veseket csak a lakóházépit­kezéseknél látunk. Áll az építkezés, s ez akadályozza munkánkat. — Ezt Sípos Gyula, a ládagyár főműve­zetője mondja. I válaszok nem mindig megnyugtatóak Manapság gyakorta össze­"jönnek az építés és a láda­gyár vezetői. A kérdések so­kasága hangzik el ilyenkor, s a válaszok nem mindig megnyugtatóak. A Tisza-par­ti épület helye már üresen all, lebontották a régi láda­szegezőt, áshatják az alapok helyét. Július elsejére a ter­vek szerint át kellene adni a gyárterület Szőreg felőli részét is. Itt ma még léc és deszkamáglyák állanak, az üzem többhavi nyersanyag­készlete. Ehelyett majd a termelhetne ez a gép. De ha hely lenne, akkor sem volna érdemes újabb medencéket építeni, hiszen a gyárat „ki­lakoltatják* Újszegedről. A bosszúság forrása Erre az okfejtésre azt mondhatná bárki, ha nem érdemes medencét építeni, akkor miért építik fel újra a lebontásra kerülő régi üzemházakat, s miért pa­naszkodnak az üzem vezetői, hogy nem halad a prízmáló újraépítése. Nos, itt a láda­gyári bosszúság forrása. Csak oda építhetnek, ahol a korongbalta van. Ha most az üzem új helyén állna, egy költséggel, ahogy mondani szokás, egy füst alatt telepít­hetnék ki a gyár nagy részét. Néhány hónap múlva be­zárul a gyűrű a ládaipari vállalat újszegedi telepe kö­rül. Délről, keletről és nyu­gatról új lakóházak határol­ják majd, s ha lakók költöz­nek az új házakba, megindul a panaszáradat, hiszen a gyár kéménye bőségesen ont­ja a fűrészpor keltette füstöt és hamut. Ha nem akarják majd az emberek, hogy la­kásuk hamuszürkévé váljon, . , . mint téli időben a gyár körül Délalföldi Mezogazdasagi Ki- hullott hó, zárva kell tartani sérleti Intézet mógótt kap a iakasok ablakait. Jobb együttműködést Ez azonban még a jövő. A jelen más kérdéseket is fel­vet. Épület helyett épületet kérnek, terület helyett terü­letet kell adni a gyárnak. A lakásépítés közérdek, de a népgazdaság szempontjából az sem közömbös, hogy az újszegedi gyár teljesíti e ter­vét vagy nem. Ezért hangol­ják össze jobban, közös tevé­kenységüket az építők s a vállalat vezetői. Az illetéke­sek pedig tegyenek határo­zottabb lépéseket a gyár új telephelyének kijelölésére, s ezt követően az üzem kitele­pítésére. Ne öljünk több pénzt az újszegedi ládagyár­ba. ha már egyszer „kilakol­tatásra* ítéltük. N. P. zsírra is. elkövetkező időkben szintén a városkörnyéki nagyüzemi gazdaságoknak, köztük a Táncsics Tsz-nek kell majd kielégítenie. Két év alatt megépítik Erről beszélgettünk a szö­vetkezet elnökével, Csúcs Mihállyal és az állattenyész­tő mezőgazdásszal, dr. Boros Sándorral. — Mi számolunk ezzel a feladattal — kezdte Csúos Mihály —, s tudjuk azt is, hogy évről évre növekvő igényeket kell majd kielé­gítenünk. A mostani körül­ményeink között azonban ál­lattenyésztésünknek éppen azt a két ágát, amelynek a város ellátása szempontjából legnagyobb a jelentősége — a tehenészetet és a baromfi­tenyésztést — tovább fej­leszteni nem vagyunk képe­Határozott tervek Az állattenyésztő mező­gazdász szavai is azt mutat­ják, hogy ennek a tsz-nek a vezetői pontosan tudják mi a feladatuk, s megvannak a határozott terveik is. A Tán­csics Tsz vezetősége meg­romfinevelő háza is, amely- értette, hogy a közös gazdál­kodásnak az állattenyésztés lehet a biztosabb, szilárdabb bázisa, ha az korszerű kö­rülmények között, s hozzá­értő kezekben fejlődik és üzemel. A szövetkezet sertéstele­pén biztosítottak jelenleg leginkább a jó munka felté­telei. Nemrégiben villamosí­tották a Szögi-tanyán levő sertésfarmjukat, ahol az 54 tenyészkoca mellett 111 sül­dő és 255 szopósmalac neve­lődik. A központi tanyán le­vő hizlaldában pedig 133 sertést hizlalnak szerződésre. Előreláthatóan túlteljesíti első félévi sertéshizlalási ben csak tavasztól őszig tudnak aprójószágot nevelni a fűtés elégtelensége és a rosszul záródó ablakok mi­att. De az új majorság, a korszerű istállók és gazda­sági épületek elkészítése egymagában még nem old meg mindent. A takarmánybázis már megvan — Ez igaz — vette át a szót az elnöktől dr. Boros Sándor —, s mi sem várjuk minden probléma és feladat megoldását az űj majortól. Megvannak a terveink az ál­latállomány fölfejlesztésére tervét a tsz. A sertésfarm Magyar gyártmányú, kétszín nyomású roíációsj gép készült el A Nyomdagépjavitó Válla- A Nyomdagépjavító Válla latnál most készült el az el- lat évente egy-egy ugyan­területet a ládaggyár, de még jele sincs a készülődés­nek, hogy átadják. Sőt, ott áll az építkezés egyik felvo­nulási épülete is. Ezért mondja Vajda Lász­ló, a TMK műhely vezetője, hogy: „Egyik szemünk sír, a másik meg nevet*, örülnek az épülő új lakóházaknak, de bosszankodnak, hogy az épít­kezés miatt különböző aka­dályok gördülnek munkájuk elé. A fejünk se fájna Naponta 35 köbméter lá­dát készítenek az újszegedi üzemben. Ez nem könnyű feladat, de megoldható. Mió­ta üzembe helyezték a ko­rongbaltát, és 400 újabb munkást alkalmaznak, ug­rásszerűen megnőtt a terme­lés az üzemben. Két évvel ezelőtt nemcsak a 400 mun­kásnő örült, akinek munka­alkalmat teremtettek itt, ha­nem a vezetők is. Az utób­biak most ugyancsak panasz­kodnak, ha arról esik szó, hogyan halad a tervteljesí­tés. — A fejünk se fájna, ha a korongbalta valahol kint, a nyugati iparövezetben, üzemünk űj telephelyén mű­ködne — mondják. Ismeretes, hogy a korong­balta évekig feküdt a gyár udvarán. Két évvel ezelőtt szerelték fel, s most két mű­szakban dolgozik. Csak azért nem háromban, mert nincs hely hova építeni a gőzölő­medencéket, amelyek a nyersanyagot készítik elő a hasításhoz. Szóval többet is ső hazai gyártmányú jelentő­sebb nyomdai berendezés, a kétszínnyomású rotációs gép. A gépet a vidéki lapnyom­dák számára szerkesztették. Ezt az első „példányt* a hozzátartozó kiegészítő be­rendezésekkel együtt Szé­kesfehérváron helyezik üzem­be. Teljesítménye óránként nyolcoldalas lapból negy­venezer példány. Tizenhár­mas formátumú, tehát az Esti Hírlap ívméretével azo­nos nagyságú lapot gyárt. E konstrukciókban található hasonló gépek közül ez a legkorszerűbb és legtermelé­kenyebb. Tervezői úgy épí­tették fel a gépet, hogy ha a vidéki lapok példányszámai emelkednek, újabb egységet könnyen melléállithassanak. ilyen rotációst gyárt majd és így fokozatosan kicserélhetik a vidéki lapnyomdák legöre­gebb gépeit. (MTI) is. Egy 100 tehénből álló, jól tejelő törzsállományt aka­mellett juhtenyésztéssel is foglalkoznak. A szövetkezeti runk létrehozni a tehenésze- gazdaság juhászata szaporu­tünkben. Törzskönyvezett le- laU tervét U6 stazalékra, heneket es tenyeszuszoket vásárolunk majd, s a jelen­legi állományból is kiselej­tezzük a nem megfelelő egyedeket. A 36 tehén fe­jési istállóátlaga 9,7 liter tej. Ez a jelenlegi adottsá­gaink mellett közepes ered­mény. De az egyedi takar­mányozás és a jó minőségű takarmánykeverékek fel­használása tovább fokozza majd a tejhozamot, s ezzel Már ma este megkezdődnek az építők napi ünnepségek Stegeden Vasárnap ünneplik az épí- Vasárnap délelőtt tő- és faipari munkások ti- lesz a központi zenkettedszer az építők nap­ját. A hagyományos ünnep előestéjén baráti találkozót rendeznek az építők Kossuth Lajos sugárúti művelődési otthonában az 1919-os MÉ­MOSZ vöröszászlóalj egy­kori vöröskatonái részére. 11 órakor ünnepség Újszegeden, a Liget Ven­déglőben. Ugyanitt délután 2 órakor üzemi kultúrcso­portok mutatják be műsoru­kat. Ezt követően a gyerme­kek részére rendeznek kü­lönböző versenyeket a Nép­kert soron. ÉPÜLNEK AZ ÚJSZEGEDI TÁRSASHÁZAK Nagy ütemben folyik az építkezés Újszegeden, az újon­nan nyitott Egressy Béni utcában. Felvonult a szegedi, a makói és a hódmezövásar helyi építő szövetkezet, s megkezdte a társasházak építését. Az Országos Taka­rékpénztár 88 lakással építtet 22 házat, s ezek két- és háromszobás, összkomfortos otthonok lesznek. Valameny­nyi háznak már van gazdája, akik érdeklődéssel figyelik az emelkedő falakat. Az ő tájékoztatásukra közöljük, hogy a kitűzött határidő — miszerint folyamatosan, ok­tóber l-től december 31-ig kell a szövetkezeteknek megépíteni a házakat — helyett a kivitelezők kongresz­szusi felajánlása alapján hamarabb elkészülnek. Képün­kön az egyik társasház első szintjének falazását végzik az ép ttok. gyapjűhozam tervét pedig 105 százalékra teljesítette. S a juhászok jó munkáját di­cséri elsősorban ez az ered­mény. Okos munkaszervezéssel A hozzáértés és a lelkiis­meretesség nem hiányzik a tsz állattenyésztésében dol­gozó szövetkezeti gazdákból. Probléma azonban az, hogy elsősorban az idősebbek je­lentkeznek ide munkára. A fiatalokat visszariasztja a szabad vasárnap hiánya. Okos munkaszervezéssel le­hetne ezen a problémán is segíteni. Váltásos rendszert kellene kialakítani például a tehenészetben is. Beállítani a három tehenész mellé egy negyedik embert, akinek a helyettesítés lenne a felada­ta. S a takarmányozás za­vartalanságát is elősegítené, ha egy takarmányfelelőst ál­lítanának be külön, 6 ez a megbízott személy egyéni fe­lelősséggel tartozik a szó­vetkezetnek a takarmányfel­használás gazdaságosságáért. Problémák ós tennivalók bőven vannak tehát, s ezek megoldása és elvégzése nél­kül nem valósulhat meg a terv: a korszerű, nagyüzemi állattenyésztés megteremtése. P. L. Németh Károly hazaérkezett Dániából Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a KB mezőgazdasági osz­tályának vezetője pénteken hazaérkezett Dániából, ahol az MSZMP Központi Bizott­ságának képviseleletében részt vett a Dán Kommunis­ta Párt huszonegyedik kong­resszusán. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents