Délmagyarország, 1962. június (52. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-01 / 126. szám

3 Péntek, 1962. június 1. Kongresszusi munkaverseny a Szegedi Fűtőházban A Minisztertanács és a szült az M—312 012-es Die­SZOT vörös zászlójával ki- sel-mozdony. Ezzel négy hó­tüntetett többszörös élüzem- nappal megrövidítettük a nek, a Szegedi Fűtőháznak a gép állásidejét Júniusban dolgozói már sokat hallattak egy másik gép részlegvizs­magukról, ha nem is úgy, gájához kezdünk hozzá, mint országos kezdeménye- _ , zok, de mint szegedi példa- Nem akarunk szégyenkezni mutatók. Tavalyi munkasi­kereik is azt tanúsítják, élen járók. Lássuk hát most a je­len, a kongresszusi munka­verseny eredményeit, sike­reit. Megrövidítették a gép állásidejét A dolgozók jelentős kong­resszusi vállalásokat tettek. Szerepel ebben a többi kö­zött — ahogy itt szakmai nyelven mondják — két gép kocsijavító A lelkes munkaverseny kezdősebességét a pártszer­vezet taggyűlése adta meg. A kommunisták itt beszél­ték meg első ízben a tenni­valókat. Javaslataikat a ter­melési tanácskozáson a fű­tőház valamennyi dolgozója határozatra emelte. A kongresszusi verseny időszakában szerelik fel a színek fölé a részlegvizsgája. Ez nem so- közelmúltban kapott tető­kat mond a szakmához nem értőknek. De ha hozzáfűzzük, hogy ez a budapesti északi főműhelyben is 5—600 mun­kaórát vesz igénybe, már jobban magunknak a részlegvizsgá­ról. A főműhely csak négy szerkezetet. Hogy mielőbb elkészüljön ez a munka és egészséges, jó munkafelté­teleket biztosítsanak, közre­ahogy ezt Bálint Márton párttitkár mondotta, sokat várnak a szocialista brigá­doktóL Eddig már 19 fűtő­házi munkáskollektíva nyer­te el ezt a megtisztelő cí­met, kettő pedig váromá­nyosa. Nagyrészt nekik is köszönhető, hogy a termelé­kenységi tervet az év első négy hónapjában 102,2 szá­zalékra teljesítették. Tavaly négy hónap alatt 39 moz­donnyal 800 ezer tonna árut továbbítottak, az idén, ugyan­ennyi idő alatt, 38 mozdony­nyal, tehát eggyel keveseb­bel, több mint egymillió tonnát. Ne legyen „fekvemaradás" De azért itt sem megy minden, mint a karikacsa­pás. A fajlagos szénfelhasz­nálási tervet csak 93 száza­lékra teljesítették. Igaz, képet alkothatunk itt n fűtőházidol- többnyire tőlük független -i—i——a működnek itt a tutonazi aoi- okok ^^ De van még m gozók is társadalmi munka- TOas gyengébb pont is, pél­^^^ ^ ban. Mindezeket a szoros dául a "fekvemaradás". A -—" . mellett vállalták Pedig kívülálló ember nemigen érti hónap múlva vegezte volna terv mellett ymiamuL recug ^^ ^ ^^ a el a munkát. Ezért hát kong- a tervteljesitessel is meg klfejezések szerinti értelmét. resszusi felajánlásként ma- kell hirkózniok, ha a sok A fekvemaradás azt jelenti, gunk fogtunk hozzá-mond- élüzem cím és a megtisztelő hogy a mozdony vontatás Kovács Antal, a motor- vörös zászló elnyerése utan kozten elromlik műhely vezetője. — A má- *em akarnak szégyenkezni a jusi vállalás teljesítésének kongresszusi versenyben, eredményeként elké- Ebben a birkózásban, mint Tizennégy fiatal utazik Csongrád megyéből a VlT-re Csongrád megye ifjúságát Csongrád megyéből még hat hattagú küldöttség képviseli fiatal vesz részt a Vilagifju­a VIII Világifjúsági Találko- sági Találkozón, akik tuns­zón. Helsinkibe utazik Cser- taként utaznak a finn fova­tus Imréné, a makói Kossuth rosba. _ Termelőszövetkezet ifjúsági A magyar ifjúság kultura­munkacsapatának vezetője, lis delegációjának tagjakent Keszi Zoltánná, a Szegedi Ru- utazik a helsinki Vilagif jusa­hagyár KISZ-titkára, Erdős gi Találkozóra Lehóczky Zsu­Sándor. a Szegedi Orvostudo- zsa, a Szegedi Nemzeti Szín­mányi Egyetem negyedéves ház művésze, a sportküldött­hallgatója, Andrássy Lajos, ség tagjaival pedig Széchényi a Tiszatáj felelős szerkesztője József, diszkoszvető Európa­és Bíró Lajos, a KISZ Csöng- bajnok, a római olimpia har­rád megyei bizottságának rnadik helyezettje, a szentesi agit. prop. titkára. Ezenkívül gimnázium tornatanára. Tavaly, amikor a szép kitüntetésért, a vörös zászlóért versenyez­tek, egész évben csak két fekvemaradás történt. Most, míg a kongresszusi verseny nem bontakozott ki, már négy ilyen esetet jegyeztek fel, s ez bizony veszélyez­teti a szép sikert, a jő hír­nevet. Ezért most a kong­resszusi verseny egyik lé­nyeges pontja, hogy elérjék: ne legyen ilyen fekvemara­dás. Nagyon ügyelnek mo6t a fűtőházban, hogy megtartsák a munka kottalapjára jegy­zett ütemjelet, amelyet a felajánlás készítésekor az emberek szivének dobbanása diktált. A kétharmadon innen PLEXIBŐL KÉSZÜL A FORGÓKORONG (Somogylné felv.) Csillogó, átlátszó plexiből készül az újfajta gyógyszer­tári törgókorong a Szegedi Vas- és Fémipari Ktsz-ben. Eddig fából készítették, az új gyártmány nemcsak szebb, de higiénikusabb, könnyebben tisztítható és olcsóbb is. Felvételünkön Csala László lakatos, a szövetkezet dolgo­zója látható munka közben A mikor február végén Tehát ma már nem túl, ha­ismertté váltak az ipa- nem innen vagyunk a két­ri termelés tavalyi harmadon, számai, mi szegediek, Csöng- Most azt kérdezhetnénk, rád megyeiek büszkén jelen- mi a magyarázata annak, tettük: 1961-ben a termelés hogy a termelés és a létszám, növekedésének kétharmad a kétharmad, egyharmad részét a munka termeié- arány ilyen mértékben rom­kenységének javulása fedez- lott. A termelékenységi tér­té, s csak egyharmadát a vet általában teljesítettük, létszámemelés — úgy aho- de a termelékenységre vo­gyan ezt a párt az ipar dol- natkozó célkitűzéseket nem. gozóinak javasolta. Egészen Pedig most is, mint más pontosan, mint ezt a sta- években, tovább haladt a tisztika számai igazolják, a műszaki fejlesztés. Közel öt­termelés növekedésének 68 venmillió forint értékű beru­százaléka a termelékenység házást helyeztünk üzembe az emelkedéséből, 32 százaléka első negyedévben. Ennek je­pedig a létszámemelkedésből lentős része gépi beruházás származott. Tehát lényegé- volt. A munkamorál sem ben túlléptünk a kétharma- romlott, sőt a szocialista bri­don. gádmozgalom terebélyesedé­» A szegedi vállalatok rész- sével tovább nőtt. Mindez eredményei különbözőek vol- törvényszerűen a termelés tak. Szép számmal akadt növelését segíti, több mun­példa a termelékenységi terv káslétszám felhasználása nél­túlteljesítésére. A kétharmad, kül, tehát a termelékenység egyharmad arányi: természe- emelésével, tesen nem mindenütt tel- Ezek a tényezők kétségkí­jesítették; ez nem is volt vül pozitívak. Sajnos azon­mindenütt megvalósítható, ban voltak ezzel ellentétes A kétharmad, egyharmad jelenségek is. Mindjárt első arány országos célkitűzés, helyen említhejük ezek kö­Egy dolog azonban kötelező zül, hogy az idén az első volt minden üzemre, válla- negyedévben fokozott mér­latra: törekedni a tervezett tékben jelentkeztek az éveleji színvonal túlteljesítésére. hibák, a nem megfelelő H árom hópapja, hogy anyagellátás, a kellő előké­éves munkánk ered- szítés nélküli átszervezések, menyeit örömmel profilvállozások, az ütemte­nyugtóztuk, de most, miután len termelés. A Szegedi Ci­az első negyedévi és ezt kő- pőgyárban például sokszor vető hónapok munkájának kényszerpihenőt tartottak a eredményét is ismerjük, el- munkások. Volt mikor ha­mondhatjuk, az akkori öröm- zaküldték az embereket. A be azóta már üröm is ve- profilváltozás négy vállala­gyült. Az év első három hó- tunknál okozott súlyos zava­napjában 12 százalékkal volt rokat. Volt ahol, a dolgozók nagyobb a Csongrád megyei tömegeit kellett átképezni az üzemek termelése, mint egy új munkára, vagy újabb dol­éwel korábban, de viszont gozókat betanítani. A télvégi nyolc százalékkal kevesebb, influenzás megbetegedések is mint 1961. utolsó negyed- nehezítették a munkát, évében. A termelés év eleji w-v e csak ezekkel magya­csökkenésével együtt meg- rázni a kétharmad — bomlott a kétharmad, egy- egyharmad arány harmad arány is. Az 1961 megbomlását nem lehet, első negyedévi termeléshez Vállalatainknak több mint mérten elért 12 százalékos egyharmada adós maradt az novekedes 56 szazaleka szár­mázott csak a termelékeny­első negyedévben. Ezt a tér­ség emelkedéséből, s'44 szá- meléskiesést nem lehet tel­zaléka a létszámnövelésből, jes 'mértékben az anyagellá­tó- ja a vizet az öntözéshez és a szőregi vult a helyzet az elmúlt esz- Kovács Márton kertész irá­tendőben. A sertéshizlalási nyitásával a kertészeti brigád Szépen halad a növényápolás A .növénytermesztési brigá­Bizakodó a hangulat — jól dolgozik a tagság a szőregi Aranykalász Tsz-ben őszi kalászosokból már kezet tehenészetében is, ahol ten a paprika, a paradicsom, legfeljebb közepes lehet az mind a tejhozam és szaporu- a karalábé, a káposzta és a idei termés: a hosszú tél és lat, mind pedig az önköltség karfiol. Három motor nyom­a száraz tavasz miatt ennél tekintetében jelentősen ia- ia a ví 7o+ a- 7 ÖnfÖTÁrVln-r á. többre nem telik Aranykalász Tsz kitűnő föld jein sem. De azért a tagság tervvel is igen jói áll a tsz. „in?"?™????? nem csüggedt el, söt annál Az egész évre tervezett 200 *fgJal 18 mmdent megtesznek, nagyobb lendülettel dolgozik, sertésből az első félévben hogy a 318 ezer forintos érté­Hiszen csak a jó munka, a már 128-at leadtak az Állat- kesítési tervet sikerüljön gondos növényápolás segítsé- forgalmi Vállalatnak, s úgy majd túlteljesíteniük, gével lehet ellensúlyozni a tervezik, hogy mind a sertés­kedvezőtlen időjárás káros hizlalási, mind a szarvas­hatását. Jobb munka — több marha-hizlalási tervüket túl­jövedelem. Tudja ezt a sző- teljesítik ebben az esztendő­regi tsz valamennyi gazdája, ben. Az állattenyésztésben s így is dolgozik kinn a föl- dolgozó tsz-gazdák közül so- , , . . . deken megkettőzött buzga- kan igen szép számú munka- dok ^^ szorgalmasan vég­lommal. egységet gyűjtöttek össze az zik az időszerű növényápolá­elmúlt 5 hónap alatt. Csipei si munkákat. A 40 kataszteri Legalább 25, forintot Károly lóápolónak már 128 hold borsót már megkapál­munkaegysége van bejegyez- . .. . , , , . ... S mert szorgalmasan dol- ve a könyvecskéjébe. Ugy ér- tak s a naP°kban befejezték gozik a tagság, bízik ,az el- te el ezt az eredményt, hogy a cukorrépa egyelését is. A nök is abban, hogy nem lesz munkát vállalt a növényter- víz által kipusztított kalászo­baj az idei évvel. Boldog mesztésben is. A tehenészet- sok helyére napraforgót és Gyula a szövetkezet elnöke ben különösen sokan értek el , „ x ,,, , tavaly májusban került a jó eredményt. Kotzermajer tengent vetettek, s az is sze­tsz élére, s azóta az ő veze- Vendelnek például 216 mun- Pen fejlődik mar. Megkapál­tésével már sokat javult a kaegysége, Heresnyik György, ták a 4 kataszteri hold bur­helyzet az Aranykalászban. nek Pedig 217 munkaegysége gonyát, s betakarították a lu­Két év alatt szeretnék le- gyűltössze az elmúlt hóna- cernát is a földekröl A nö. tudni adossagaikat. s most az P°k alatt. év végén szeretnék elérni, A rossz idő késleltette a ?nyi kartevok elleni véde­hogy legalább 25 forintot tavaszi munkák megkezdését, kezesben sem maradt le a oszthassanak munkaegysé- de a tagság szorgalma és tsz. Rendszeres figyelőszolgá­genkent. munkakedve a növényter- latot szerveztek. Török Mi­A tsz állattenyésztésében mesztésben dolgozók teljesít- hál brigádvezető járja végig dolgozo szövetkezeti gazdák menyein is megmutatkozik. . J 1 s 6 különösen kiveszik a részű- Fodor Sándornak 116 mun- «™nt nap a szövetkezet ket a munkából. A baromfi- kaegysége, Lobozár György- földjeit, s ahol valamilyen telepen dolgozó Kodrán La- nek 129 munkaegysége és Si- kártevő jelentkezését észleli, josné és Kürti Andrásné pél- mich, Szilveszternek pedig 109 ott a20nnal megkézdik a nö­dául vállalta, hogy a terven ^uSfzorSmas Zn- vényvédőszerek szórását. Ed­kájuk eredményeként. dig 12 mázsa HCH-t szórtak Általában sikerült behozni már el a futrinka ellen, s a tél kihúzódása miatt ke- hamarosan megkezdik a bur­letkezett lemaradást a nö- gonyaföidek permetezését is, venytermesztesben is. A tsz ..... , , kertészetében a melegágyak- mielott a koloradobogar és ból már szedik az uborkát, lárvái nagyobb kárt okozhat­Az ösztönző premizálás s szépen fejlődik a 16 ka- nának. nagy serkentő erő a szövet- tasztert hold öntözött terüle- p. £. felül még 2 ezer csirkét ne­vel föl az év folyamán. A két asszony nemrégiben ka­pott 1 ezer 800 forint prémi­umot jó munkájáért. Serkentő ero tási zavarokra hárítani. Nem hivatkozhatnak vállalatveze­tőink kivétel nélkül objektív nehézségekre. Rossz úton járnak azok, akik mások munkájában látják a hibát, s oda vezetik vissza a veze­tésük alatt álló üzem ter­melésének fogyatékosságait A problémák egy részének megoldása a vezetőkön mú­lik. Hogy mást ne mondjunk, a munka és üzemszervezés színvonalának emelése, a kor­szerű gyártás- és technoló­giai eljárások kialakítása, el­terjesztése, több helyen pedig a munkaidő jobb kihaszná­lásának megszervezése raj­tuk, az ő munkájukon múlik. Ugyanis jó néhány helyen a legkülönbözőbb okoknál fog­va "mérhetetlenül" — mert sok helyen ismét elfelejtik mérni — sok munkaóra megy veszendőbe. A múlt évi normarendezések idején és még ezután is vállalataink egy ideig rendszeresen vé­gezték a munkanap-térképe­zést Most mintha megfeled­keztek volna erről. Pedig er­re szükség van most is az eredményes vállalatvezetés­hez. V annak, akik azt mond­ják, nem haladhatunk mindig az egyszer már elért tempóval. Vagy arról be­szélnek: nem biztos, hogy a mi megyénkben is teljesíteni kell a kétharmad, egyhar­mad arányt Majd mások eredményei kiegyenlítik a mienket. Nos, való igaz, hogy ezt az arányt pártunk és kormányunk nem azzal a céllal tűzte ki, hogy minde­nütt minden megyében, minden válalatnál kötelezően el kell érni. Nem szabta meg az egyes üzemekre vonatkozó százalékszámokat sem. Mi Csongrád megyeiek, szege­diek azonban kétségtelenül azok közé a helyek közé tar­tozunk, ahol vannak még kiaknázni való tartalékok. S ezeket kihasználatlanul hagy­ni egyet jelent a bűnös mu­lasztással, a népgazdaságnak okozott jelentős kárral. A lehetőségek nálunk is adottak. Hogy ez mennyire így van, tavalyi eredménye­ink tanúsítják. Ha túl is léptük 1961-ben a kétharmad, egyharmad arányt, ezzel le­hetőségeink nem merültek ki. Sok, nagyon sok még a tartalék, amit kiaknázhatunk a jövőben. Csak néhányat említünk ezekből. Például az alkalmazott technológia korszerűsítése, a jobb mun­ka- és üzemszervezés, a na­gyobb munkafegyelem, stb. H allani olyan vélemé­nyeket szegedi válla­latoknál, hogy a ter­melékenység emelésének egyik-másik módja nem nép­szerű a munkások előtt. Ne beszéljünk talán róluk? Hagyjuk a dolgokat úgy, ahogy vannak? Igaz, nin­csenek különösebb bajaink, de az nem jelenti azt, hogy minden jó, úgy ahogy eddig volt, vagy ahogyan most van. Az élet nálunk is és világ­szerte is halad. A tíz évvel ezelőtti korszerűtlen terme­lésből nagyot léptünk előre. Mégis: holnap korszerűbben kell termelnünk, mint teg­nap. Nekünk Csongrád me­gyeieknek, szegedieknek is a haladáshoz kell igazíta­nunk lépteinket. Ezt a lépés­tartást nehezíti ma még a fegyelmezetlenség, a felelőt­lenség, az elavult norma, a korszerűtlen technika, tech­nológia, a korszerűtlen üzem­és munkaszervezés. Akad ezek közül népszerűtlennek látszó feladat Is. De csak ad­dig lesz az, míg meg nem magyarázzuk a munkásoknak fontosságukat, jelentőségüket. S minden intézkedés népsze­rűvé válik, ha a párt poli­tikáját megértjük, annak szellemében járunk el. Ha a helyes célt nyíltan magya­rázzuk, a munkások egyetér­tenek velünk. Az élet halad, s nekünk szegedieknek is minden üzemben, vállalatnál halad­nunk kell a termelékenység növelésével is. Az országos haladáshoz kell igazítani lépteinket. Nem jó az, ha egyik-másik vállalatnál nem szaporázzák a lépteket a nagy csapat után úgy, ameny­nyire népgazdaságunknak er­re szüksége van. Nagy Pál

Next

/
Thumbnails
Contents