Délmagyarország, 1962. június (52. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-30 / 151. szám

Szombat, 1962. Június SO. siklós játfos: fMdm iáúam A hét dombra épült ősi Róma egyik dombjáról néztük a várost. Az alkonyat tengerpárás függönnyel ölelte körül a szürke kőrengeteget, mintha nagy, füstszínű tüllfátyollal játszana egy hurkás karú Raffaelangyalka. Mögöttünk rozsdavörös, kopott kápolna állt, hátsó kijáratának lépcsőjén egy öreg szent barát olvasgatta a bibliát. A kijárat mellett a falon fehér-szürke márványtábla jelezte, hogy a misztikus víziói elől menekülő Liszt Ferenc itt keresett nyugvást életének éveiben. A domb lankáin modern új városrész épült, szép, ízléses stílusban, nyolc-tíz emeletes házakból. Olyan, mintha a rózsadombi vagy vadállat az újszegedi villákat felma- fényben gasítanánk néhány emelettel. Egyetlen épület sem tükrözte a bérház szürkeségét. Színesek, világosak, nagy erkéllyel. S lám, kis táblák jelzik, hogy "lakás kiadó*. Lent a régi város jellegzetesen szűk olasz utcáiban össze zsúfoltan élnek munkáscsaládok, földszinten, emeleten, napot soha nem látnak szobájukból. — Sok a kiadó lakás — mondjuk Gruppinak, kísérőnknek. — Igen. A lakbért nem tudják megfizetni. Olyan tőkés jelegzetesség ez, mint nálunk 1945 előtt. Az újságok, hirdetőtáblák, sürgönypóznák kiadó lakásokat kínáltak, de nem volt aki megfizesse. Olaszországban is egy közepes szakmunkás keresete havi 60 ezer líra, s ebből egy összkomfortos egy- vagy kétszobás lakás havi bére 20—35 ezer líra. A tőkés sta?Kulatfv céllal épít házati íigy nyereséggel eladj 4; s ha ez nem megy, akkor bérbe adja. Az új városnegyed modern la kásáit rokról ítélve — elsősorban vállalkozó egzisztenciák lakják. Kevés a munkáslakó. bösséggel szemlélik ezt a nagy emlékművet. Az ősi Rómára emlékeztet a Colosseum maradványa, melyet még Néró épí- nehéz, s az emberek többsétett az első században: az ge gépkocsival közlekedik, olnsz építészeti kultúra re- Legszebbek a keskeny városaiban egyetlen részeg emberrel 6cm. Ellentétben a közhiedelemmel, az olaszok nem bort isznak. Inkább feketekávét és különféle gyümölcsszörpöket, sört. A bort is fogyasztják, de mértéktartással, mert gépkocsit vezetni ittas fővel ott különösen mekműveként. E hatalmas tribün — még romjaiban is felismerhetően a mi népstadionunkhoz hasonlítható — középen a sportviadalokra alkalmas sík felülettel már utolsó csak fantáziával varázsolható újjá. Pedig az első században, amikor Néró avatta, tízezrek nézték végig száz napon keresztül a márvány páholyokból 5000 leölését, ragyogott, pompázott, és az építészetnek úgyszólván minden ma ismert komor vívmányát felhasználták a Colosseum építői. Róma bukása után a Colosseum értékes szobrait, köveit és márványát szétverték a barbárok, elhurcolták, és amit meghagytak a városra özönlött törzsek, azt később elvitték a pápák. olasz utcák, ahol a bérházait előtt csoportokba verődve beszélgetnek esténként a lakók. Kicsit hasonlít ez a mi községeink "árokparti* eszmecseréjére. Nincs titkos takargatnivaló egymás előtt, köznapi problémáktól kezdve a családi intimitásokig mindent elmondanak maguk között az egy helyben lakók őszinte barátsága alapÁkkor ff- „ Ezekben a kapu előtti traccsolásokban nemcsak nemzeti jellegzetesség rejlik, hanem az is, hogy nem tudnak mit kezdeni a szabad idővel. A báron és filmszínházon kívül más szórakozási lehetőség nincs Rómában. A régi Róma kultúrája már ismert előttük. A könyv drága, keveset olvasnak, színház — mely számottevő lenne — Rómában nem taA Vatikán templomának, a lálható EUentétben az egySzent Péter bazilikának mo- 6Z€rű magyar ember {ölío_ numentalls oszlopai eskü- gásával Rómában lényegepolái magukban foglalják a £en keve6ebb alkalommaI Colosseum tengernyi kövét kerülnek műsorra Verdi-, ^-Tff 7 u „ Puccini- Mascagni-operák, Rómában — ahogyan ^^ példóul Budapesten, mondják — több az idegen, vagy akár Szegeden Kisma_ mint a hazai ember. Ezért- gánszínházak 15o_2oo íérőheto is, mert a gorog kul- helIyel _ a p ó 6zinházi tura pusztulása után a ró- ékt bizonyítékai. A varietémai kulturából sikerült va- műsorok is negyedházak előtt lamit megmenteni az utókor mennek. számára. Az ember kíváncsi ... . . , , évezredekkel korábbi elődei- * ~ ffffff nek életére, kultúrájára, mű- JT Pfffff vellségére stb. Ezzel magva- *ffff» tárwiclalrru lerázható. hogy az olasz költ- ffffLfffffffff A mo* ségvetésben a bevételt rovat ff "ff " negyed része a külföldi iá- "ff. 1 ,ttJffff toeatóktól ered ro1 lgen Jó kntikal érzékkel tógátoktól erea mond véleményt ^ egyszerű A Vatikán mint külön al- olasz ember la< ~ lam székel Rómában, a . . Szent Péter tér közepén hú- A „rólff f* k6zül („nagyon —r ~ -aja naBV oszloDsorral elke- 6011311 fásukban ülnek a a hosszú autóso- ffo nagyJfeopwn^ aute- te]evízlókészaJékek előtt. A ésteffymúzeff'tffne- ffffffff jfffff "ff szánsz festészeténekés plasz- yos értelemben tikájának nagy értékeit őrzi kulturáltabb e múzeum, közöttük a sixtu- Az egyszerű olasz emberek si-kápolnát, Michelangelo vi- élete szép, jó szándékú, venlághírű freskójával. Ez a ká- dégszerető tulajdonságuk polna a katolikus egyház megkedvelteti őket De célparlamentje*. tudatos életük, kulturális Egy másik érdekessége a igényük messze elmarad a Vatikánnak, hogy a világ magyar nép tartalmas élete legkisebb állama (Róma egy mögött. Ennek sok összeteegész kis részén terül el ez vője van. De a legfontosabb az állam), s mégis 45 diplo- az> h°gy a mi népünk már móciai képviselet működik céltudatosan él saját társamellette. Ha ehhez hozzá- dalmában, az olasz nép még vesszük, hogy Rómában az ellentétes osztályokból álló Olaszországgal diplomáciai társadalomban éL viszonyban levő 86 állam képviselete is megtalálható, akkor kiderül, hogy az olasz főváros nemcsak európai központ, hanem világméretű jelentőségű európai centrum. Ennyi diplomáciai testület egyetlen más fővárosban A régi Róma szűk utcái jelentik valóban Rómát. Keskeny kis sikátorok, alig 3—4 méter szélesek. Állandóan kiterített ruhák az ablakokban, mintha Rómában mindig nagymosás volna. Persze az ok egészen más: a római házakban nincs padlás. Nem tudnak máshova teregetni, csak az ablakba. Az ősi Rómát az antik kultúra sok-sok maradványa jelzi. Nincs olyan turista, aki ne keresné meg a Forum Romanum kétezer éves köveit. Ezen a helyen volt az ősi Róma központja, ahol minden oszlop, építkezési maradvány, épületrom az antik Róma nagyságát mutatja a jelennek. Egy kőből épült pódium sarkán kis tábla jelzi, hogy ezen a helyen végezték kl Caesart, » hogy itt esküdött bosszút Caesar haláláért Antonius. A Forum Romanum mögött Michelangelo zseniális építkezésének gyönyörűségét látja a turista; s a háromszárnyű épülettel körülhatárolt tér közepén látható Marcus Aurelius lovasszobra, melynek talpazatát Michelangelo készítette. Kár volt megcsonkítani, megnyirbálni a Forum Romanum ősi egységét a Victor Emánuel-emlékmű megépítésével. Ez az emlékmű Következik: A FEKETE GONDOLA Négy me<*ye szahfservezeti vezetőinek tanacakozasa Szegeden Pénteken egész napos ta- szervezetek tömegpolitikai nácskozásra gyűltek össze munkájáról. Szegeden Bács, Békés, Csöng- Az értékes beszámolót, rád és Szolnok megye szak- hosszan tartó vita követte, szervezeti vezetői az SZMT Majd reszortonként, külön vezető és szervező titkárai, csoportokban tanácskoztak ifjúsági és nőfelelősei. Szege- az értekezlet részvevői, s kiden a szakszervezeti székház cserélték tapasztalataikat. József Attila termében tar- Megyei példákkal illusztráltott tanácskozáson Fabok tak a tömegpolitikai munkát. nak tagja, SeSSt ff megyék küldöttei a késő derosztály vezetője tartott délutáni órákban utaztak el vitaindító előadást a szak- SzegedrőL Ifjú mesterek Sikeresen véget értek * szakma ifjú mestere tanfolyam vizsgái a Szegedi Kenderfonógyárban. Az elméleti vizsgák után a gyakorlatban is tanújelét adták a fiatalok, hogy valóban mesterei a szakmának. Igen sokan kapták meg a cím arany fokozatát A legjobbaknak a legközelebbi KISZ-tagggy ülésen tárgyjutalmakat adnak át az üzem vezetői. Fáradtan — másokért radtan elindult Hegedűs Lajos, hogy segítsen a szomszédon, a pici gyerekeken... Ma már Magyarországon csak ritka kivétel számba megy az ilyen és hasonló A napokban történt az De ezt már nem is hallotalábbi eset: délután 4 óra le- ta, gyors léptekkel távozott, hetett. Halkan kopogtattak Azóta a család problémája az ajtón. Egy középkorú fér- elrendeződött. A családfő fi lépett a szobába. megfelelő állást kapott a — Panaszom van, mondta, helypénzszedő vállalatnál. — Kérem, rengeteg a Az asszony a Háziipari Szö- eset, hogy családok nélkülözmunkám és egyébként is van vetkezetnél bedolgozó. nek. Öröm arra gondolni, itt nálunk egy „panasziroda", Milyen jó, hogy egyre töb- hogy formálódik az új élet. ahova bárki fordulhat ügyes- ben vannak olyan emberek. Kezd kialakulni az új ember, bajos dolgaival — válaszol- akik nemcsak magukkal, ha- egyre többen és többen lesztam. nem mások sorsával is tö- nek a Hegedús Lajosok. — Ez nem olyan ügy... rődnekl Munkaidő után fá- R. E. Tessék meghallgatni. Nem szó, hanem a piciny gyereénrólam van szomszédom kei... Elhallgatott. Elővette zsebkendőjét, megtörölte szemét. Meglepett váratlan meghatódottsága. — Tessék elmondani, miről van szó. — Kérem, van egy szomszédom — mondta akadozva —, hat gyereke van, tíz évtől lefelé másfél évesig. Szörnyű a helyzetük. A családfő megbetegedett, fizikai munkára alkalmatlan. Nincs kenyér, éheznek a gyerekek. Tegnap átjött hozzánk a 3 éves kislányuk és úgy nézte az ennivalót, a gyümölcsöt, hogy azl hittem, a szivem szakad belé. Megkínáltam. A kislány mohón belemarkolt a gyümölcsbe és tömte a szájába, ahogy belefért. Üjra elővette zsebkendőjét és megtörölte szemét. Percekig hallgatott. — Tulajdonképpen kicsoda maga7 ,— törtem meg a váratlan csendet. — Hegedűs Lajos vagyok, a Szegedi Ruhagyár dolgozója. — Rokona az emiitett családnak7 — Nem, csak szomszédok vagyunk. Nagyon sajnálom őket, a gyerekeket... Már több helyen jártak. A Munkatartalékok Hivatalánál is. Nem találtak meghallgatásra. Most azért jöttem, hogy „segítsenek segíteni". Már szóltam nálunk a gyárban is, de azt mondták a vezetők, „betegsége miatt" nem oda való. Felállt és csendesen megindult az ajtó felé. Utánaszóltam: — Amit lehet, megteszek. cAz aloasó ír (a A fej élet, erő, egészség — néha bosszúság A gyermekeimnek különös Szépek a tejautomaták ízlésük van: szeretik az Külföldről Importáltuk. Koaludt tejet. Lehet is kapni a moly pénzt fizettünk érte. A Széchenyi téri tejivóban. Sa- kiskereskedelem nem is sajját altatás. A tej ivótól kissé nált. Beszerezte. Ugyanakmessze lakunk. De azért, ha kor, amikor a tejipar a paarra járunk, bemegyünk. Ha lackozó gépet. Emeli az üza boltokban árulnák, ott is letek nívóját. Bizonyltja a vennénk. Gondolom, más is. kereskedelem kulturáltságát De nem árulják. Pesten a boltban is kapható. A tejDe nem használják. Kevés a kannás tej. Ennyiért nem üzemnek van palackozója, érdemes üzemeltetni Deák Biztosan tudna palackot is kor minek foglalja a helyet? szerezni. Nyáron jó forgalmat ls bonyolíthatna le. De nem teszi. Miért?! * A tejet ismét régi módszerrel mérik. Tejmérővel. •• Méghozzá félliteressel. Hogy Van palackozó, van palac- miért? Ez matematikai rejté]y Négy fél liter ugyan kos tej. A vevőnek van tejeskannája. A kannas tej egyenlő két egész literrel az mindig kevesebb. El kell elméletben. A kannában adni a palackos tejet. A ve- nem. De aki kannás tejet vőnek ébernek kell lennie, kap> az ne nézze a mérce hogy kannás tejet kapjon, űrmértékét. Két liternél Reggel lemegy a tejeskanná- ugyanis megtakarított egy val a boltba, A kannás tej for1nt hűsz fillért. Az a keelJogyott. Palackos van. Kan- véske tej, ami lecsorgott, nóba átónteni nem szabad. már Igazán nem számít. Ezelőtt lehetett. De most * utasítás van rá, hogy nem lehet. Meg kell venni a paVan palackos tej az iskolában is. Nem mindegyiklackot is. Vagy hazamenni a ben Van, ahol kannásat adlegutoljara megvásároltért. nak 30 fiUérért két declt Vagy korábban kelni fél órá- Isszák is a gyerekek. A paval. Ha mindenki korábban lackban egy forintért adják kel, többet sétálhat, a bolta tejet. ban épületes társalgást hall- J^élff hat. Nem nagyon fogy. sem értem, hogy ílázy László nincs. * Rőma utcáin autóáradat hömpölyög, hiszen ebben a kétmillió lakosú városban félmillió autó szalad, minden harmadik felnőtt emberre jut egy gépkocsi. Tréfásan megjegyeztük, hogy vajon a mi közlekedési rendőrünk mit csinálna ebben a gépjármű-forgalomban. Hiszen itt a kocsikat egymástól csak centiméterek választják el, és olyan sebesen hajtanak, mintha szabad országúton futnának. A balesea Piazza Venezlára néz, de tek száma mégis elenyészően egyáltalán nem illik bele a kevés. római antik kultúrába, és még kevésbé a modern szobrászatba. Nagy, rideg és stílustalan emlékmű, mely az olasz egység megteremtésének a szimbóluma. De monumentalitása csak szecessziós álmonumentalitás és annyira idegen mindentől, ami olasz, és annyira ellentéte annak az olasz egységnek, mely az olaszoké, és amely Garibaldi nevéhez fűződik, hogy maguk az olaszok is unott közömA járdák, a bárok és vendéglők előtt székekkel körbe rakva — járdateraszok — szokatlan látványt nyújtanak a délkeleti országból érkező idegennek. Nyíltan, hangos olasz jellegzetességgel beszélnek az utcán ülők, nincs álszemérem, tartózkodás ..., 6 nincs részeg ember. Tíz nap alatt nem találkoztunk Olaszország nagy 72>oajlúi' yzwí rAF0lD.MÍL__ fiudomöeu^'faaiiantütma áiáéóqeruf(9) — A robbantástól mégis tartózkodnunk kell — szól közbe Jegorov. Másodiknak Jegorov ölti fel a búvárruhát, s munkához lát. A titokzatos ásvány azonban továbbra is ellenáll. Most rajtam a sor. A búváröltözék után nyúlok, de Talanyin megelőz. — Hagyjad! Majd mi elintézzük. harként, nagy robajjal zúdul át rajta a hajtómű kamrájába az óriási nyomású gáz. Amíg Talanyinnak segítek levetkőzni, addig Jegorov a titokzatos ásvány azon részecskéjét vizsgálgatja, amelyet Talanyin magával hozott. A kék-arany színekben játszó, gyémánthoz hasonló kristály belülről hirtelen homályosodni kezd. Néhány perc alatt egészen fehér lesz, mint a mész és szétporlad. Nyilvánvaló, hogy ez a kristály csakis nagy nyomás és hőmérséklet közepette létezhet. Jegorovot nézzük, amint egy papírlapra szórja a fehér port. Talanyin a kapcsolókar felé nyúl. A videoszkóp ernyőjén látjuk az oly sok munkát ée izgalmat okozó ásványtömböt, amint tovaúszik a gáztömegben. Hajónk szinte kiköpte magából. Az ultrahangfúró automatikusan munkához lát. Szörnyű fegyver ez. "Lövedékei* láthatatlanok. Csak azt látjuk, hogyan tűnnek el a nagy nyomású gázban azok az ásványtömbök, amelyeket e lövedékek eltaláltak. Ismét szabad az út. AGRESSZÍV GYÖKÖK KARMAIBAN Újból sötét bazaltrétegekben halad a hajó. Hirtelen vakító, tüzes folyadékba kerülünk. Visszahőkölünk, mert az a benyomásunk támad, mintha a következő pillanatban ránk — Az expedíciónak én is egyenjogú tagja vagyok — ömlene a videoszkóp ernyőjéről. próbálkozom ellenkezni — s hozzátok hasonlóan ... Am Talanyin nem hagyja, hogy befejezzem. Hirtelen átkarol és így szól: — Csakugyan ez lenne a magva? Űgv úszunk benne, mint a bűnösök a pokolban — mosolyog Jegorov. A távolból szörnyű dübörgés fojtott moraja szűrődik Drága Doktorom, ha közben valami bajod lesz, hozzánk A magma azonban ugyanolyan váratlanul eltűnik, ki fog teged meggyógyítani? Nos, erről van szo. Meg egy mint ahogv me|jelent. Most bazalt vesz körül bennünket. kis türelmet, barátom! S. újból megindul a légkalapács. Most ismét Talanyin dolgozik a nagy nyomású gázzal teli üregben. Végre engedni kezd az ásvány. A kalapács ütései nyomán végigfut egy repedési vonal, majd leválik egy darab. A vezérlőasztalon elhelyezett átlátszó földgömbben egyre mélyebbre hatol a hajó útját jelző fényes pontozott vonal. Közeledünk célunk, a titokzatos akadály felé... Vajon sikerül-e megfejteni a rejtélyt? Talanyin feszülten figyeli az izzónak tűnő ernyőt. Az én laboratóriumomban az elektronikus bioáramelemA kamra felülete és a kristály között kicsi rés ke- 2011 automatikusan ellenőrzik fiziológiai funkcióinkat. letkezik. Csak akkora, mint a tű foka, mégis hirtelen vi-(Folyt. köv.)