Délmagyarország, 1962. június (52. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-30 / 151. szám

Szombat, 1962. Június SO. siklós játfos: fMdm iáúam A hét dombra épült ősi Róma egyik dombjáról néz­tük a várost. Az alkonyat tengerpárás függönnyel ölelte körül a szürke kőren­geteget, mintha nagy, füst­színű tüllfátyollal játszana egy hurkás karú Raffael­angyalka. Mögöttünk rozsdavörös, kopott kápolna állt, hátsó kijáratának lépcsőjén egy öreg szent barát olvasgatta a bibliát. A kijárat mellett a falon fehér-szürke már­ványtábla jelezte, hogy a misztikus víziói elől menekü­lő Liszt Ferenc itt keresett nyugvást életének éveiben. A domb lankáin modern új városrész épült, szép, ízléses stílusban, nyolc-tíz emeletes házakból. Olyan, mintha a rózsadombi vagy vadállat az újszegedi villákat felma- fényben gasítanánk néhány emelet­tel. Egyetlen épület sem tükrözte a bérház szürkeségét. Színesek, vilá­gosak, nagy erkéllyel. S lám, kis táblák jelzik, hogy "lakás kiadó*. Lent a régi város jelleg­zetesen szűk olasz utcáiban össze zsúfoltan élnek mun­káscsaládok, földszinten, emeleten, napot soha nem látnak szobájukból. — Sok a kiadó lakás — mondjuk Gruppinak, kísé­rőnknek. — Igen. A lakbért nem tudják megfizetni. Olyan tőkés jelegzetesség ez, mint nálunk 1945 előtt. Az újságok, hirdetőtáblák, sürgönypóznák kiadó laká­sokat kínáltak, de nem volt aki megfizesse. Olaszországban is egy kö­zepes szakmunkás keresete havi 60 ezer líra, s ebből egy összkomfortos egy- vagy kétszobás lakás havi bére 20—35 ezer líra. A tőkés sta?Kulatfv céllal épít házati íigy nyereség­gel eladj 4; s ha ez nem megy, akkor bérbe adja. Az új városnegyed modern la kásáit rokról ítélve — elsősorban vállalkozó egzisztenciák lak­ják. Kevés a munkáslakó. bösséggel szemlélik ezt a nagy emlékművet. Az ősi Rómára emlékez­tet a Colosseum maradvá­nya, melyet még Néró épí- nehéz, s az emberek többsé­tett az első században: az ge gépkocsival közlekedik, olnsz építészeti kultúra re- Legszebbek a keskeny városaiban egyetlen részeg emberrel 6cm. Ellentétben a közhiedelemmel, az olaszok nem bort isznak. Inkább fe­ketekávét és különféle gyü­mölcsszörpöket, sört. A bort is fogyasztják, de mértéktar­tással, mert gépkocsit vezet­ni ittas fővel ott különösen mekműveként. E hatalmas tribün — még romjaiban is felismerhetően a mi népsta­dionunkhoz hasonlítható — középen a sportviadalokra alkalmas sík felülettel már utolsó csak fantáziával varázsol­ható újjá. Pedig az első században, amikor Néró avatta, tízezrek nézték vé­gig száz napon keresztül a márvány páholyokból 5000 leölését, ragyogott, pompá­zott, és az építészetnek úgy­szólván minden ma ismert komor vívmányát felhasználták a Colosseum építői. Róma bukása után a Co­losseum értékes szobrait, köveit és márványát szét­verték a barbárok, elhur­colták, és amit meghagytak a városra özönlött törzsek, azt később elvitték a pápák. olasz utcák, ahol a bérházait előtt csoportokba verődve beszélgetnek esténként a la­kók. Kicsit hasonlít ez a mi községeink "árokparti* esz­mecseréjére. Nincs titkos ta­kargatnivaló egymás előtt, köznapi problémáktól kezd­ve a családi intimitásokig mindent elmondanak maguk között az egy helyben la­kók őszinte barátsága alap­Ákkor ff- „ Ezekben a kapu előtti traccsolásokban nemcsak nemzeti jellegzetesség rejlik, hanem az is, hogy nem tud­nak mit kezdeni a szabad idővel. A báron és film­színházon kívül más szóra­kozási lehetőség nincs Rómá­ban. A régi Róma kultúrája már ismert előttük. A könyv drága, keveset olvasnak, színház — mely számottevő lenne — Rómában nem ta­A Vatikán templomának, a lálható EUentétben az egy­Szent Péter bazilikának mo- 6Z€rű magyar ember {ölío_ numentalls oszlopai eskü- gásával Rómában lényege­polái magukban foglalják a £en keve6ebb alkalommaI Colosseum tengernyi kövét kerülnek műsorra Verdi-, ^-Tff 7 u „ Puccini- Mascagni-operák, Rómában — ahogyan ^^ példóul Budapesten, mondják — több az idegen, vagy akár Szegeden Kisma_ mint a hazai ember. Ezért- gánszínházak 15o_2oo íérő­heto is, mert a gorog kul- helIyel _ a p ó 6zinházi tura pusztulása után a ró- ékt bizonyítékai. A varieté­mai kulturából sikerült va- műsorok is negyedházak előtt lamit megmenteni az utókor mennek. számára. Az ember kíváncsi ... . . , , évezredekkel korábbi elődei- * ~ ffffff nek életére, kultúrájára, mű- JT Pfffff vellségére stb. Ezzel magva- *ffff» tárwiclalrru le­rázható. hogy az olasz költ- ffffLfffffffff A mo* ségvetésben a bevételt rovat ff "ff " negyed része a külföldi iá- "ff. 1 ,ttJffff toeatóktól ered ro1 lgen Jó kntikal érzékkel tógátoktól erea mond véleményt ^ egyszerű A Vatikán mint külön al- olasz ember la< ~ lam székel Rómában, a . . Szent Péter tér közepén hú- A „rólff f* k6zül („nagyon —r ~ -aja naBV oszloDsorral elke- 6011311 fásukban ülnek a a hosszú autóso- ffo nagyJfeopwn^ aute- te]evízlókészaJékek előtt. A ésteffymúzeff'tffne- ffffffff jfffff "ff szánsz festészeténekés plasz- yos értelemben tikájának nagy értékeit őrzi kulturáltabb e múzeum, közöttük a sixtu- Az egyszerű olasz emberek si-kápolnát, Michelangelo vi- élete szép, jó szándékú, ven­lághírű freskójával. Ez a ká- dégszerető tulajdonságuk polna a katolikus egyház megkedvelteti őket De cél­parlamentje*. tudatos életük, kulturális Egy másik érdekessége a igényük messze elmarad a Vatikánnak, hogy a világ magyar nép tartalmas élete legkisebb állama (Róma egy mögött. Ennek sok összete­egész kis részén terül el ez vője van. De a legfontosabb az állam), s mégis 45 diplo- az> h°gy a mi népünk már móciai képviselet működik céltudatosan él saját társa­mellette. Ha ehhez hozzá- dalmában, az olasz nép még vesszük, hogy Rómában az ellentétes osztályokból álló Olaszországgal diplomáciai társadalomban éL viszonyban levő 86 állam képviselete is megtalálható, akkor kiderül, hogy az olasz főváros nemcsak európai központ, hanem világméretű jelentőségű európai centrum. Ennyi diplomáciai testület egyetlen más fővárosban A régi Róma szűk utcái jelentik valóban Rómát. Keskeny kis sikátorok, alig 3—4 méter szélesek. Állan­dóan kiterített ruhák az ab­lakokban, mintha Rómában mindig nagymosás volna. Persze az ok egészen más: a római házakban nincs padlás. Nem tudnak másho­va teregetni, csak az ab­lakba. Az ősi Rómát az antik kultúra sok-sok maradvá­nya jelzi. Nincs olyan turis­ta, aki ne keresné meg a Forum Romanum kétezer éves köveit. Ezen a helyen volt az ősi Róma központja, ahol minden oszlop, építke­zési maradvány, épületrom az antik Róma nagyságát mutatja a jelennek. Egy kő­ből épült pódium sarkán kis tábla jelzi, hogy ezen a helyen végezték kl Caesart, » hogy itt esküdött bosszút Caesar haláláért Antonius. A Forum Romanum mögött Michelangelo zseniális épít­kezésének gyönyörűségét látja a turista; s a három­szárnyű épülettel körülhatá­rolt tér közepén látható Marcus Aurelius lovas­szobra, melynek talpazatát Michelangelo készítette. Kár volt megcsonkítani, megnyirbálni a Forum Ro­manum ősi egységét a Vic­tor Emánuel-emlékmű meg­építésével. Ez az emlékmű Következik: A FEKETE GONDOLA Négy me<*ye szahfservezeti vezetőinek tanacakozasa Szegeden Pénteken egész napos ta- szervezetek tömegpolitikai nácskozásra gyűltek össze munkájáról. Szegeden Bács, Békés, Csöng- Az értékes beszámolót, rád és Szolnok megye szak- hosszan tartó vita követte, szervezeti vezetői az SZMT Majd reszortonként, külön vezető és szervező titkárai, csoportokban tanácskoztak ifjúsági és nőfelelősei. Szege- az értekezlet részvevői, s ki­den a szakszervezeti székház cserélték tapasztalataikat. József Attila termében tar- Megyei példákkal illusztrál­tott tanácskozáson Fabok tak a tömegpolitikai munkát. nak tagja, SeSSt ff megyék küldöttei a késő derosztály vezetője tartott délutáni órákban utaztak el vitaindító előadást a szak- SzegedrőL Ifjú mesterek Sikeresen véget értek * szakma ifjú mestere tanfo­lyam vizsgái a Szegedi Ken­derfonógyárban. Az elméleti vizsgák után a gyakorlatban is tanújelét adták a fiatalok, hogy valóban mesterei a szakmának. Igen sokan kap­ták meg a cím arany fokoza­tát A legjobbaknak a legkö­zelebbi KISZ-tagggy ülésen tárgyjutalmakat adnak át az üzem vezetői. Fáradtan — másokért radtan elindult Hegedűs La­jos, hogy segítsen a szomszé­don, a pici gyerekeken... Ma már Magyarországon csak ritka kivétel számba megy az ilyen és hasonló A napokban történt az De ezt már nem is hallot­alábbi eset: délután 4 óra le- ta, gyors léptekkel távozott, hetett. Halkan kopogtattak Azóta a család problémája az ajtón. Egy középkorú fér- elrendeződött. A családfő fi lépett a szobába. megfelelő állást kapott a — Panaszom van, mondta, helypénzszedő vállalatnál. — Kérem, rengeteg a Az asszony a Háziipari Szö- eset, hogy családok nélkülöz­munkám és egyébként is van vetkezetnél bedolgozó. nek. Öröm arra gondolni, itt nálunk egy „panasziroda", Milyen jó, hogy egyre töb- hogy formálódik az új élet. ahova bárki fordulhat ügyes- ben vannak olyan emberek. Kezd kialakulni az új ember, bajos dolgaival — válaszol- akik nemcsak magukkal, ha- egyre többen és többen lesz­tam. nem mások sorsával is tö- nek a Hegedús Lajosok. — Ez nem olyan ügy... rődnekl Munkaidő után fá- R. E. Tessék meghallgatni. Nem szó, hanem a piciny gyere­énrólam van szomszédom kei... Elhallgatott. Elővette zseb­kendőjét, megtörölte szemét. Meglepett váratlan megható­dottsága. — Tessék elmondani, mi­ről van szó. — Kérem, van egy szom­szédom — mondta akadozva —, hat gyereke van, tíz évtől lefelé másfél évesig. Szörnyű a helyzetük. A családfő meg­betegedett, fizikai munkára alkalmatlan. Nincs kenyér, éheznek a gyerekek. Tegnap átjött hozzánk a 3 éves kislá­nyuk és úgy nézte az enniva­lót, a gyümölcsöt, hogy azl hittem, a szivem szakad belé. Megkínáltam. A kislány mo­hón belemarkolt a gyümölcs­be és tömte a szájába, ahogy belefért. Üjra elővette zseb­kendőjét és megtörölte sze­mét. Percekig hallgatott. — Tulajdonképpen kicso­da maga7 ,— törtem meg a váratlan csendet. — Hegedűs Lajos vagyok, a Szegedi Ruhagyár dolgozó­ja. — Rokona az emiitett csa­ládnak7 — Nem, csak szomszédok vagyunk. Nagyon sajnálom őket, a gyerekeket... Már több helyen jártak. A Mun­katartalékok Hivatalánál is. Nem találtak meghallgatás­ra. Most azért jöttem, hogy „segítsenek segíteni". Már szóltam nálunk a gyárban is, de azt mondták a vezetők, „betegsége miatt" nem oda való. Felállt és csendesen meg­indult az ajtó felé. Utána­szóltam: — Amit lehet, megteszek. cAz aloasó ír (a A fej élet, erő, egészség — néha bosszúság A gyermekeimnek különös Szépek a tejautomaták ízlésük van: szeretik az Külföldről Importáltuk. Ko­aludt tejet. Lehet is kapni a moly pénzt fizettünk érte. A Széchenyi téri tejivóban. Sa- kiskereskedelem nem is saj­ját altatás. A tej ivótól kissé nált. Beszerezte. Ugyanak­messze lakunk. De azért, ha kor, amikor a tejipar a pa­arra járunk, bemegyünk. Ha lackozó gépet. Emeli az üz­a boltokban árulnák, ott is letek nívóját. Bizonyltja a vennénk. Gondolom, más is. kereskedelem kulturáltságát De nem árulják. Pesten a boltban is kapható. A tej­De nem használják. Kevés a kannás tej. Ennyiért nem üzemnek van palackozója, érdemes üzemeltetni Deák Biztosan tudna palackot is kor minek foglalja a helyet? szerezni. Nyáron jó forgal­mat ls bonyolíthatna le. De nem teszi. Miért?! * A tejet ismét régi mód­szerrel mérik. Tejmérővel. •• Méghozzá félliteressel. Hogy Van palackozó, van palac- miért? Ez matematikai rej­té]y Négy fél liter ugyan kos tej. A vevőnek van te­jeskannája. A kannas tej egyenlő két egész literrel az mindig kevesebb. El kell elméletben. A kannában adni a palackos tejet. A ve- nem. De aki kannás tejet vőnek ébernek kell lennie, kap> az ne nézze a mérce hogy kannás tejet kapjon, űrmértékét. Két liternél Reggel lemegy a tejeskanná- ugyanis megtakarított egy val a boltba, A kannás tej for1nt hűsz fillért. Az a ke­elJogyott. Palackos van. Kan- véske tej, ami lecsorgott, nóba átónteni nem szabad. már Igazán nem számít. Ezelőtt lehetett. De most * utasítás van rá, hogy nem lehet. Meg kell venni a pa­Van palackos tej az isko­lában is. Nem mindegyik­lackot is. Vagy hazamenni a ben Van, ahol kannásat ad­legutoljara megvásároltért. nak 30 fiUérért két declt Vagy korábban kelni fél órá- Isszák is a gyerekek. A pa­val. Ha mindenki korábban lackban egy forintért adják kel, többet sétálhat, a bolt­a tejet. ban épületes társalgást hall- J^élff hat. Nem nagyon fogy. sem értem, hogy ílázy László nincs. * Rőma utcáin autóáradat hömpölyög, hiszen ebben a kétmillió lakosú városban félmillió autó szalad, min­den harmadik felnőtt ember­re jut egy gépkocsi. Tréfá­san megjegyeztük, hogy va­jon a mi közlekedési rend­őrünk mit csinálna ebben a gépjármű-forgalomban. Hi­szen itt a kocsikat egymás­tól csak centiméterek vá­lasztják el, és olyan sebesen hajtanak, mintha szabad or­szágúton futnának. A balese­a Piazza Venezlára néz, de tek száma mégis elenyészően egyáltalán nem illik bele a kevés. római antik kultúrába, és még kevésbé a modern szobrászatba. Nagy, rideg és stílustalan emlékmű, mely az olasz egység meg­teremtésének a szimbóluma. De monumentalitása csak szecessziós álmonumentali­tás és annyira idegen min­dentől, ami olasz, és annyira ellentéte annak az olasz egységnek, mely az olaszo­ké, és amely Garibaldi ne­véhez fűződik, hogy maguk az olaszok is unott közöm­A járdák, a bárok és ven­déglők előtt székekkel kör­be rakva — járdateraszok — szokatlan látványt nyújta­nak a délkeleti országból érkező idegennek. Nyíltan, hangos olasz jellegzetesség­gel beszélnek az utcán ülők, nincs álszemérem, tartózko­dás ..., 6 nincs részeg em­ber. Tíz nap alatt nem ta­lálkoztunk Olaszország nagy 72>oajlúi' yzwí rAF0lD.MÍL__ fiudomöeu^'faaiiantütma áiáéóqeruf­(9) — A robbantástól mégis tartózkodnunk kell — szól közbe Jegorov. Másodiknak Jegorov ölti fel a búvárruhát, s munkához lát. A titokzatos ásvány azonban továbbra is ellenáll. Most rajtam a sor. A búváröltözék után nyúlok, de Talanyin megelőz. — Hagyjad! Majd mi elintézzük. harként, nagy robajjal zúdul át rajta a hajtómű kamrá­jába az óriási nyomású gáz. Amíg Talanyinnak segítek levetkőzni, addig Jegorov a titokzatos ásvány azon részecskéjét vizsgálgatja, ame­lyet Talanyin magával hozott. A kék-arany színekben játszó, gyémánthoz hasonló kristály belülről hirtelen homályosodni kezd. Néhány perc alatt egészen fehér lesz, mint a mész és szétporlad. Nyilvánvaló, hogy ez a kristály csakis nagy nyomás és hőmérséklet közepette létezhet. Jegorovot nézzük, amint egy papírlapra szórja a fe­hér port. Talanyin a kapcsolókar felé nyúl. A videoszkóp ernyőjén látjuk az oly sok munkát ée izgalmat okozó ásványtömböt, amint tovaúszik a gáz­tömegben. Hajónk szinte kiköpte magából. Az ultrahangfúró automatikusan munkához lát. Ször­nyű fegyver ez. "Lövedékei* láthatatlanok. Csak azt lát­juk, hogyan tűnnek el a nagy nyomású gázban azok az ásványtömbök, amelyeket e lövedékek eltaláltak. Ismét szabad az út. AGRESSZÍV GYÖKÖK KARMAIBAN Újból sötét bazaltrétegekben halad a hajó. Hirtelen va­kító, tüzes folyadékba kerülünk. Visszahőkölünk, mert az a benyomásunk támad, mintha a következő pillanatban ránk — Az expedíciónak én is egyenjogú tagja vagyok — ömlene a videoszkóp ernyőjéről. próbálkozom ellenkezni — s hozzátok hasonlóan ... Am Talanyin nem hagyja, hogy befejezzem. Hirtelen át­karol és így szól: — Csakugyan ez lenne a magva? Űgv úszunk benne, mint a bűnösök a pokolban — mosolyog Jegorov. A távolból szörnyű dübörgés fojtott moraja szűrődik Drága Doktorom, ha közben valami bajod lesz, hozzánk A magma azonban ugyanolyan váratlanul eltűnik, ki fog teged meggyógyítani? Nos, erről van szo. Meg egy mint ahogv me|jelent. Most bazalt vesz körül bennünket. kis türelmet, barátom! S. újból megindul a légkalapács. Most ismét Talanyin dolgozik a nagy nyomású gáz­zal teli üregben. Végre engedni kezd az ásvány. A kalapács ütései nyomán végigfut egy repedési vonal, majd leválik egy darab. A vezérlőasztalon elhelyezett átlátszó földgömbben egy­re mélyebbre hatol a hajó útját jelző fényes pontozott vonal. Közeledünk célunk, a titokzatos akadály felé... Vajon si­kerül-e megfejteni a rejtélyt? Talanyin feszülten figyeli az izzónak tűnő ernyőt. Az én laboratóriumomban az elektronikus bioáramelem­A kamra felülete és a kristály között kicsi rés ke- 2011 automatikusan ellenőrzik fiziológiai funkcióinkat. letkezik. Csak akkora, mint a tű foka, mégis hirtelen vi-(Folyt. köv.)

Next

/
Thumbnails
Contents