Délmagyarország, 1962. június (52. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-30 / 151. szám

3 Szombat, 1962. június 30. Nagyszerű seregszemlére készül fiatal szoeialista mezőgazdaságunk Építkeznek a 64. országos mezőgazdasági kiállítás területén Nagy erővel folyik az építkezés a mezőgazdasági kiállítás területén. Munkatársunk budapesti különjelentése: ket a szocialista országok a utóbbi években. Ezideig — mezőgazdaság kemizálásában mint Szőke Mátyás, a Föld­értek el. A vegyianyagok tömeges felhasználása a növényter­mesztésben valóságos ter­melési forradalmat ered­ményezett. A szegedi szövetkezeti gaz­különösen a müvelésügyi Minisztérium kiállítási irodájának igazga­tója elmondotta, 599 tsz és 134 állami gazdaság jelen­tette be részvételét a ki­állításra. Az egész ország mezőgazda­sága lázasan készül erre a Beköszöntött a hajrá a Szegedi Konzervgyárban Vasárnap is dolgoznak — Dunántúlról szállítják a zöldborsót A sok várakozás után vég­re beköszöntött a szezon a Szegedi Konzervgyárban is. A zöldborsó feldolgozását több nappal később kezdték az ország más vidékeiről munkások egy szállítanak Szegedre kon- pődve hallotta zerválásra alkalmas zöld­borsót. Főként Dunántúlról és a A hatalmas kiállítási terüle­ten ma még az ácsoké, kő­műveseké, festőké és az asz­talosoké a szó. Az avatott szemek azonban máris jól látják: a 64. országos mező- ^ gazdasági kiállítás nemcsak cjak számára méreteiben, hanem tartalmá- zöldség- és dísznövényter- seregszemlére. Reméljük a ban, mondanivalójában is mesztési bemutató ígér so- legjobbak között ott látha­messze felülmúlja majd a kat Sok ezer cserép külön- tunk párat majd a Szeged korabban rendezett országos féie dísznövény, vágott vi- , „ . , ... . ® kiállítások bármelyikét. rág mutatja majd be, "hogy kornyekl ^K 31131111 gaz" Fiatal szocialista mezogaz- mennyit fejlődött hazánkban úaságok is. daságunk nagyüzemei rep- e2 a termelési kultúra az Csépi József rezentálnak majd itt szép­tember 1. és 23-a között. A kiállításon — mint meg­tudtuk — megkülönböztetett helyet kap Csongrád megye mezőgazdasága, i; A kiállítás főpavilonjának ^ priás méretű jobboldali hajójában mutat­ják be a szentesi járás tsz­einek apró részletei ben is kidolgozott szocialista fejlesz­tési tervét, eddig elért ered­ményeiket. A Szeged környéki szövet­kezeti gazdák számára bizonyára sok ta­nulságul szolgál majd a ter­mőkaros almatermesztési be­mutató is. A már harmadik évükben is jelentős termést adó törpe almafák nagyon szépek. Jelenleg a legelőrehaladot­tabb állapotban a nagyüzemi . baromfitenyésztést bemutató épületek vannak. Az ötezer férőhelyes tyúkházban már a tojatószekrényeket is felsze­relték. A 12 ezer férőhelyes csibenevelőben a legkorsze­rűbb hazai és nyugatnémet gépek segítségével mindösz­sze néhány személy szolgálja majd ki a csibeállományt. Ezen az országos kiállításon láthatják meg először a szö­vetkezeti gazdák: miként le­hetséges például a sertéshiz­lalás csaknem száz százalé­kos gépesítése. Sok szép meglepetés ígér­kezik a kertészeti bemutatók ke­retén belül a. szőlészetben is. A magyar közvéleménynek ezen a kiállításon nyílik majd alkalma arra is, hogy együtt lássa azokat a ha­talmas eredményeket, melye­Az „irányelv" még nem elég Munkásvédelmi őrségek a Csongrád megyei építővállalatnál Még a legnagyobb rosszin­dulattal sem lehetne ráfogni a munkásvédelmi őrségekre, hogy valami olyasmit akar a dolgozóktól, ami nekik ké­nyelmetlen. Hiszen minden ember alapvető érdeke, hogy ne érje munkahelyén bal­eset, hogy minél veszélytele­nebb, nyugodtabb, rendezet­tebb körülmények között dolgozhasson. Sok - üzemben mégsem veszik komolyan a munkásvédelmi őrségek sze­repét, mintsem jelentőségé­hez képést természetes vol­na. Megyénk legnagyobb vállalatánál, a Csongrád Me­gyei Építőipari Vállalatnál is gyermekcipőben jár még ez a mozgalom. Felelősség is kellene A vállalat és a szakszerve­zet illetékesei igen jól tud­ják, milyen elvek alapján, s hogyan kellene úgy megszer­vezni a munkásvédelmi őr­ségeket, hogy azoknak hasz­na is legyen. Még tavaly jú­liusban sokszorosították az „irányelveket", melyek hi­vatva lennének elterjeszteni az elképzeléseket. A jelenleg működő őrségek azonban csak január elsejével, tehát fél esztendeje jöttek létre, s tevékenységük aligha köze­líti meg az ideálist. Mindösz­sze tizenhat munkahelyen dolgozik jól, rosszul a mun­kásvédelmi őrség. Felelőst persze lehet talál­ni nem is egyet. A vállalat munkásvédelmi felügyelője a maga hatáskörében igyeke­zett minden lehetőt megten­ni, de nem kapta meg a kellő támogatást munkájához. Nem kapta meg a szakszer­vezettől, melynek munkás­ké^^Sbeí^yivl NagykárösTkonze^ár kör­vette szűkebbre az időjárás a zöldborsószezont. Ezért most az üzemben nagy mun­kára van szükség, hogy tel­jesíteni tudják a tervet. Arra nem is gondolnak, hogy időre teljesítsék, mert a má­sodik negyedévben több mint 200 vagonnyi zöldborsókon­zervet kellene készíteniök, ebből eddig csak 106 vagon­nyi van a raktárban. Tehát nem számíthatnak arra, hogy tfatáridőre teljesítsék a ter­vet, bár szerdán csúcstelje­sítményt értek el, tíz vagon konzervet készítettek. A Szeged környéki időjá­rás okozta terméskiesés meg­szüntetésére nyékéről érkeznek szállítmá­nyok. Most már van annyi nyersanyag, hogy három munkaszalag teljes időki­használással dolgozhat A tervteljesítés, az időjá­rás, a borsóérés sürget, ezért a vállalat vezetősége úgy határozott, hogy vasárnap is teljes kapacitással dolgozik majd az üzem. Ma már meg­nyugvással mondják a veze­tők és dolgozók egyaránt, hogy van elegendő nyers­anyag. Ismerve a szegedi időjárást, hetekig aggódtak: vajon lesz-e annyi zöldborsó, hogy az üzemre háruló fel­adatokat megvalósítsák. A törzsgárda tagjait nem érte váratlanul a vasárnapi műszak híre. Az időszaki része megle­a vállalatve­zetőség döntését, de mégis vállalták az ünnepnapi munkát. A vasárnapi műszakra már készülnek a falvakban, termelőszövetkezetekben és állami gazdaságokban is. Az itt elhelyezett és munkába állított borsócséplőgépek fokozott tempóban dolgoznak a hét végén, hogy legyen elég előkészített nyersanyag a vasárnapi mun­kához. védelmi felelőse Hódmező­vásárhelyen dolgozik, olyan beosztásban, mely korlátoz­za társadalmi munkavégzésé­nek lehetőségét. A szakszer­vezeti bizottság titkára sok egyéb elfoglaltsága miatt nemigen jut hozzá e részte­rülethez. Sok múlna a válla­lat műszaki dolgozóin, csak­hogy az ő felfogásuk a mun­kásvédelemmel kapcsolatban néha még nem a legmegfele­lőbb. Bár kétségtelen, hogy a művezetők, építésvezetők manapság inkább a korszerű munkásvédelem mellett áll­nak, s az évekkel ezelőtt ta­núsított ellenállásnak már alig van nyoma. Mindebből látszik tehát, hogy felelős van elegendő, csak éppen több felelősségvállalás kelle­ne. Nem ellenük, hanem értük A legsúlyosabb hiba tulaj­donképpen objektív termé­szetű: az építőipar alapvető helyzetéből adódik. Számta­lan munkahely létezik, ezek időről-időre megszűnnek — amint egy építkezés befeje­ződik — s újaknak adják át helyüket. A munkások is ál­landóan vándorolnak, nem­csak a főépítésvezetőségeken belül, hanem ha a tervszerű­ség megkívánja az egyikről áthelyezik őket a másikra. Jellemző a belső fluktuáció­ra, hogy például a szakszer­vezeti bizalmiak névsorát havonta újra és újra össze kell állítani, mert különben előfordulna, hogy egyes munkahelyek bizalmi nélkül maradnak, míg másutt 4—5 is összegyűlne feleslegesen. Képzelhető, hogy ilyen kö­rülmények között milyen óri­ási erőfeszítésbe kerülhet a munkásvédelmi őrségek meg­szervezése és életbentartása is. De ez még mindig nem volna határos a lehetetlen­nel, ha maguk a dolgozók belátnák szükségességét. A Dugonics téri lakóházépítke­zésen azonban például azért nem volt hetekig őrség, mert senki sem vállalta el. „Bot­csinálta" munkásvédelmi őr­ségeket viszont nem érdemes létrehozni. A vállalat és a szakszervezet összefogását az teszi sürgetővé, hogy az em­bereket mielőbb meggyőz­hessék: nem ellenük, még­csak nem is a vállalat miatt, hanem csakis saját érdekük­ben érdemes vállalni e tár­sadalmi megbízatást. Akadnak azért jobban mű­ködő munkásvédelmi őrsé­gek is az építőipari vállalat­nál. Ilyenek főképpen a Csongrád és a Szentes kör­nyéki építkezéseknél van­nak, ahol aránylag állandó a gárda és régóta együtt dol­gozik. Szegeden az Ogyessza városrész építkezésénél mu­tat a többinél nagyobb ered­ményt a munkásvédelmi őr­ség. Bár ezeken az említett helyeken sem nyújt lehető­séget a szervezés minden egyes dolgozónak arra, hogy részt vehessen benne. Legfel­jebb négy munkásvédelmi őr váltja egymást, akik napon­ta egyszer végigjárják a te­repet és észrevételeiket nap­lóban rögzítik. Jelvényt nem viselnek, mert nem kaptak. Balesetek Évek óta van munkásvé­delmi vállalás a vállalatnál, a brigádoktól kezdve egészen a főépítésvezetőségekig, sőt a megyei vállalatok egymás között is vetélkednek azért, hogy minél kevesebb legyen a baleset. Ez a verseny kö­rülbelül 600 dolgozót mozgó­sít a két és félezer közül. A legjobb brigádok, illetve épí­tésvezetőségek jutalmat is kapnak. Ez a verseny azon­ban nagyrészt formális, mert tulajdonképpen a véletlenre bízza a balesetek számának alakulását. A munkásvédel­mi őrségekben viszont sok­kal kevesebb a külsőség és több a célszerűség. Ügy lát­szik, ezt már észrevették a vállalatnál is, mert a június 19-i műszaki értekezlet az eddiginél behatóbban foglal­kozott az őrségek szervezésé­vel. Azt is elhatározták, hogy a legjobban működő mun­kásvédelmi őrjáratokat is ju­talomban részesítik ezentúl. Eddig 27 baleset fordult elő idén a vállalatnál. Keve­sebb mint tavaly, de egyál­talán nem kevés. Januárban halálos végű szerencsétlen­ség ért Csongrádon egy da­ruszerelő munkást. Ezek a tények mindennél többet mondanak. A helyes elvek önmagukban sajnos nem ele­gendők, a gyakorlatban is érvényesíteni kell őket. F. K. Német szociológus előadása Szegeden A TIT Csongrád megyei szervezete filozófiai szakosz­tályának rendezésében teg­nap este Szegeden, a társulat klubjában Hansgrünther Meyer, a Greifswald-i Ernst Moritz Arndt Egyetem filo­zófiai tanszékének tudomá­nyos munkatársa A marxista szociológiai problémái cím­mel tartott nagy érdeklődés­sel kísért előadást. Hafvanezer hektár erdőtelepítés Romániában befejezték a tavaszi erdőtelepítést. Az idei 1670 méternél tartanak az üllési kőolajkutatók Az Alföldi Kőolajfúrási Üzem Üllés község határában a homokföldeken nagyszabású kutatásokat kezdett. Hatal­mas, negyvennégy méter magas fúrótorony emelkedik az égnek, szinte alig hihető, hogy pár nap alatt állították fel. A rajta dolgozó emberek messziről parányi pontoknak lát­szanak. A kutatási munkálatokat irányító fiatal főmérnök: Hingl József elmondotta, hogy már 1670 méter mélységnél tartanak. Az óriási torony mellett áll egy komplett, beépí­tett műszerekkel felszerelt gépkocsi, amely a geofizikai mé­résékét szolgálja. . ­A vállalat dolgozói megbaratkoztak az üllesi tajjal. Szí­vesen tartózkodnak itt, a községi tanács is sok mindenben segíti őket, gondoskodnak ellátásukról, elszállásolásukról. A várható kilátásokra vonatkozólag nagyon óvatosan nyiltkoz­nak a szakemberek, de nem titkolják, hogy komolyan bíz­nak az eredményben. Ezért a jelenlegi kutatasokat tovább szélesítik s már egy újabb fúrást is kitűztek. Ezek a mun­kák egy hónap múlva kezdődnek. A jelenlegi fúrassal 2350 méter mélységre kívánnak lehatolni az olajbányászok. tavaszon mintegy 60 000 hek­táron telepítettek űj erdőt. Ez 2,5-szer több, mint amennyit az 1938 és 1948 közötti idő­szakban évi átlagban ültet­tek. Idén is nagy figyelmet ! fordítottak a gyorsan növő és ' gazdaságos fafajták ültetésé­re. Az uj erdőterületnek több mint 66 százalékán lombos fafaj tákat ültettek. Hogy az elkövetkezendő évekre elegendő facsemetét biztosítsanak, ez év tavaszán 750 hektáron 15 űj faiskolát létesítettek, amelyek évente több tízmillió facsemetét ne­velnek. Az idei telepítés az 1948 óta telepitett új erdőkkel együtt meghaladja a 800 000 hektárt. Úttörők a Tisza-porton lEnyedi felv.) Árnyas lombú nyárfák alatt sorakoznak a sátrak. Húsz pusztaszeri iskolás — közöt­tük többen nem is úttörők — ébredeznek Sebők Teri kürtszavára. Aztán megkezdő­dik a napi program: daltanulás, csóna­kázás, fürdés és sok-sok játék... Meg­érdemelt pihenő ez a vizsgák és a közö­sen végzett munka után Kenuval és kajakokkal eveztek a Tisza árja ellen a tápéi »vízi« úttörők. Máríé­Jyon kötöttek ki és tábort vertek. Sokat fürdenek és eveznek a kellemes hangulatú, csendes Holt-Tiszában. Egyik napon ösz­szemérték erejüket a Szegedi Dózsa »vízi*<­csapattal — és kenujuk győztesen siklott a partra

Next

/
Thumbnails
Contents