Délmagyarország, 1962. június (52. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-28 / 149. szám

Csütörtök, 1962. június 28. SIKLÓS JÁNOS: Olavz, (átdöf* iáüaín Itáliai belépő meg a szolgálatkészség vala­hogyan jobban sajátja a szakmának, mint otthon.) — Rómában vagyunk — Minden olyan gyorsan ment, hogy mire eszmélni kezd­tünk, már Róma lényeit mu­tatta a csinos stewardess. Két óra tiz perc és az IL—18 a tenger felett a római re­pülőtérre landolt. Megérkeztünk Európa egyik mondom Komlóénak, a kül­legmodernebb repülőterére, dötteégünk egyik tagjának. Szép és célszerű épületkő- — ®s P''dig a belváros kel­losszus reprezentálja Róma középén. En már egyszer fejlett légi közlekedését, jártam itt — válaszolja Nagy beruházással — még A követsegi első titkár nagyobb panamával és bot- "zakitja meg a beszélgetést, rányokkal — ugyan, de még- átnyújt egy levelet, névre­ís megépült ez a repülőtér, es szólóan: most a világ minden tájáról — Fogadásra készülünk, fogadja és indítja a -légi- Kodály Zoltán és a felesoge buszokat Az első ismerős — mert mit ad a sors! — Sándor -Csikar*. Zsebredugott kéz­zel, szomorúan nézelődött a földigérő ablakok mögül, sza­kállason, gyűrötten, fáradtan. Mögötte Baróti Lajos, Barcs Sándor és a többiek: Mátrai, Albert, Rákosi... Már jön is Barcs Sándor. Szívélyes üdvözlések követ­keznek. Köré gyűlik a ma­gyar válogatott — Hogyan történt? — mert mi mást kérdezhettünk volna. — Pechesek vagyunk, s most megyünk haza — vála­szolt Barcs. Sándorhoz fordulok és el­mondom. hogy az apja ott­hon a Klauzál téren ma reg­gel azt mondta: ha a csehek nyernek és a brazilok kikap­nak ..,, akkor ő megeszi a micisapkáját Csikar Jót nevet az öre­gen és azután kérdezi: — Szegedről? — Igen. — Hát nem ment — bi­zonyságul széttárja karjait Elég baj az. — Nekünk még nagyobb baj. Hiszen a csehek alig ta­lálkoztak a labdával. Hiába. — Bizony, hiába, a foci­hoz szerencse is kell... — Ez igaz — Afrikában meg majd leestünk az éjjel. Elromlott a gép. Kényszerleszállásunk volt — mondja Sándor. — Most meg nincs vízumunk... — Mit üzen az apjának? — Sokszor csókolom. Nem tudok hazamenni, mert me­gyünk Ausztriába, azután meg Amerikába. — Majd átadom. (Most ezúton teszek eleget ígéretemnek.) Elbúcsúzunk és indulunk Rómába. Autóáradat hömpö­lyög a széles, egyenes úton. Tx.ssnn haladunk, a 25 kilo­méteres utat egy óra alatt "futjuk* le. Hiába, nagy a forgalom. — Hotel Pax Hel veti a — mondja kísérőnk. A szálloda elé érkezünk. tiszteletére ad fogadást Slmó Gyula magyar nagykövet. Meghívunk titeket is. — Köszönjük. Ha Rómá­ban leszünk, természetesen elmegyünk — válaszol Da­rabos Iván, a küldöttség ve­zetője. (Sajnos, nem mehettünk el a fogadásra, mert Firenzé­ben voltunk, de utólag érte­sültünk, hogy olyanok is el­jöttek az olasz kulturális élet vezetői közül és a mű­vészvilágból erre a fogadás­ra, akik 15 éve nem lépték át követségünk ajtajának kü­szöbét A magyar Kodály Zoltán rendkívül nagy tekin­télyét és népszerűségiét ez a népes fogadás mutatta szem­léltetően ...) Kísérőnkkel vacsorára in­dultunk Róma egyik mun­kásnegyedébe. Budai kiskocs­mához hasonló helyre kerül­tünk. Az asztalok, a székek az utcán, a kocsiút egyhar­madát is lefoglalják. Mellet­tünk emberek jöttek-men­tek, csoportokba verődve zsi­vajogtak jellegzetes olasz hangoskodással, autók su­hantak el az asztalok előtt Furcsa látvány. — Előételt? — Ami szokás. — Spagetti, paradicsommal leöntve. — Jó. A baj az evéssel kezdő­dött, mert a szálas csőtészta szólni. Csak harmadnapra jegyeztem meg — akkor is egészen félénken —, hogy Szegeden már 9 órakor is későn van. Szerencsére any­nyira nevetségesen hatott ez a közlés — mert hajnalban három órakor mondtam egy megbeszélés végén —, hogy viccnek vették. Sétáltunk és néztük az éj­szakai Rómát. A forgalom olyan erőteljes volt mint az este. — Mikor alszanak itt az emberek? — kérdeztük. — Délután, amikor na­gyon meleg van. Később kiderült, hogy 12­től délután 4-ig — a ven­déglőket és kávéházakat ki­véve — minden üzlet bezár. Négy után kinyitnak ós este 8—9-ig lehet vásárolni. Sok a kiskocsma. Egymás mellett sorakoznak. Tiszták, csinosak és a felszolgálók rendikívül udvariasak. Nem előkelőek ezek a vendéglátó egységek, sokkal inkább sze­rények, ahová az egyszerű ember bemehet egy rántottá­ra, vagy egy tál tésztára, és nem szólják meg, mert tud­ják a -tulajok*, hogy a ke­vés pénzből nem futja többre. Nálunk is elkelne ilyen kis­vendéglő minden utcasarkon — szocialista alapion szer­vezve —, éppen ilyen tisztán, ízlésesen, mint ezek az olasz éttermek. De az a baj, hogy mi vagy nagyon előkelőt csinálunk, vagy túlságosan -italbolt-szerűt*. Két vég­let... Több fantázia kellene a vendéglátásban is, különö­sen Szegeden, ahol országos méretekben is számottevő az idegenforgalom. Kis pénzű turisták is járnak hazánk­ban, akiknek drága a Hun­gária, és túl fényes is ... A Roosevelt téri halászcsárdá­hoz hasonló kisvendéglőket volna érdemes szaporítani. Emberforgatagban közle­kedtünk, gyalogosan, bárak, eszpresszók előtt ülő embe­fél méter hosszú, és paradi- rek között akik éjfél után <v>/\mrre ol c<7inA'nrn i« mr f/\rí —­csommal színezve úgy lóg ki az ember szájából, mint­ha vörös gilisztákkal küsz­ködne. — Na, ezt nem így szőkíts enni. Bal kézbe a villát, jobb kézbe egy kanalat. A villát beleszúrni a tésztába, azután ügyesen forgatni, felcsavarni a hosszú szálakat, a kanál­lal meg egyengetni, hogy jól menjen... Megtanultuk A következő hap>on már olyan szaksze­rűen pödörtük villára a spagettit, mintha mindig ilyen előételeket ennénk Ma­gyarországon is. Éjfélre végeztünk a vacso­rával. Lopva az órámra pil­éppen olyan nyugodtan üT­tek, mintha délután hat óra lenne. Róma nem csillogott, nagy reklámfények sem sziporkáz­tak egymás mellett. Szoli­dabb, mint Párizs, és jelleg­zetes antik kultúráját a sö­tétbe meredő ősi romok éj­jel is mutatják. Megérkeztünk a szállá­sunkra és tréfásan mondo­gattuk egymásnak: — Megváltottuk itáliai be­lépőnket. Következik: KIK ÜLNEK A FÓRUMON? MiTOllíWiiinmmitiwü* omwoi c mmi \ r Gladkov: CEMENT Gyönyörű kötésben jelent meg a Magyar Helikonnál Gladkov Cementje, méltóan a nagy szovjet remekműhöz. A Cement 1926-ban látott napvilágot és ma már a klasszikus szovjet regények között tartják számon min­denütt a világon. Valameny­nyi kultúrnyelvre lefordítot- jriaga állította "fel azokat a A viszonylag alacsony pél­dányszámban megjelent kis­formátlimú kötet díszévé vá­lik minden könyvtárnak. A VARAZSKÖNYV A mágikus irodalom elbur­jánzása mindig egy hanyatló korszak kísérő jelensége. Az ember, akinek még idegen volt a tudomány, sok helyütt ták és többmilliós példány ban jutott el az olvasókhoz. Nálunk Magyarországon a felszabadulási évek egyik legnépszerűbb olvasmánya volt, a kommunisták, párt­munkások könyvespolcain pedig feltétlenül megtalálha­tó. Ez érthető is. Gladkov nagyszerű regénye a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom utáni évek lázas erő­feszítéseit, egy lerombolt óri­ás üzem helyreállítását, újfaj­ta emberi kapcsolatok szüle­tését, az építőmunka hétköz­napjainak nagyszerű hősies­ségét idézi elénk kendőzet­len őszinteséggel, zaklatott stílusban, szenvedélyesen. Első méltatója Gorkij volt, aki levélben azt írta a szer­zőnek: „A Cement nagyon jelentős és nagyon jó könyv... A forradalom óta On először ragadta meg ilyen biztos kézzel, világította meg ilyen tisztán korunk legfontosabb témáját, a munkát. Amíg ön el nem jött, addig senki sem nyúlt ehhez a témához ilyen erővel. És ilyen okosan." A szép könyvet Makai Im­re fordította, az illusztráció pedig Túri Mária munkája. Karinthy Frigyes: AZ ÍRÓ BECSÜLETE A haladó szellemű nagy­magyar polgári írónak 24 novelláját foglalja magában a Magyar Helikon kiadásában megjelenő Üj Elzevir könyv­sorozat 11. kötete. Azok az írások kerültek ebbe a kö­tetbe, amelyek az első világ­háború elleni humanista til­takozás gyümölcseként te­remtek, s azok, amelyekből tisztán látható Karinthy vé­leménye az irói tisztességről és hivatásról. Tiszta erkölcs, harcos békevágy, mélységes emberszeretet szól minden egyes sorából. A kötetben megjelent novellák közül 15 szemléletesen tükrözi, mi­lyen szenvedélyes humanista és pacifista volt. Kíméletlen tollára tűzte a háború vám­szedőit, tiltakozott a lélek­mérgezés ellen, szembefor­dult az álszent békeszólamo­kat hangoztató politikusok­kal és frázisok helyett tette­ket követelt tőlük. sorompókat, amelyeket át­lépnie nem volt szabad. Egyiptomi felfogás szerint az ember az igazi tudást csak a másvilágon nyerheti el. A római császárkor végén a ró­mai nagyságnak már csak az emléke él a leigázott Egyip­tomban. Varázslatba és má­giába, a múlt dicsőségének nosztalgikus visszaidézésébe süllyed az egyiptomi kultúra, de az irodalom még ekkor is remekműveket produkál. így születik meg az egyiptomi Faust, Szetna alakja, s a hozzáfűződő csodálatos törté­netek. Régi sírkamrákat, al­világi csarnokokat látogat meg A varázskönyv hőse, s közben az ember tudásvá­gyáról, valódi emberi érté­kekről mond ma is érvényes igazságokat. A varázskönyvet most je­lentette meg a Magyar He­likon a tőle megszokott ízlé­ses kivitelben. Az egyiptomi nyelven irt nagyszerű törté­neteket Wessetzky Vilmos fordította le első ízben ma­gyar nyelvre, korhű illuszt­rációkkal pedig Kass János látta el. Csukás István: ELMONDANI ADJ ERÖT! Fiatal, 26 éves költő vall ebben a kötetben a máról, a szerelemről, a fővárosi élet­ről, a természetről. Lehetett volna kovács is, mint az ap­ja, vagy „erős marós", mint a bátyja, de ő a sokkal na­gyobb felelősségű költői hi­vatást választotta. Versei nemcsak érdekesek és egyé­niek, hanem tanulságosak is, hiszen egy egész nemzedék számos tagja élt, vagy él át hasonló élményeket és koní liktusokat. Csukás István kezdeti költészetében sok az ellentmondás, zavarodottság, a helyét meg nem talált, új otthonába még le nem gyö­kerezett fiatal vívódása. De ahogy távolodik az átlépett gyermekkortól, úgy fedezi fel a mai élet szépségeit, a szocialista világ mindennap­jait. A Szépirodalmi Könyv­kiadónál megjelent verseskö­tetet szívesen ajánljuk az irodalom kedvelőinek, külö­nösen ifjúságunknak. Illés Endre: HOMOKÓRA A szerző ezért a darabiá­ért idén József Attila-díjat kapott. Megérdemelten. Bu­dapesten szép sikerrel mu­tatták be a Madách Színház kamaraszínházában és a te­levízió is közvetítette. A drá­ma főalakja Haynal Kristóf zeneszerző, a furcsa „hős", aki az életben is szerepet játszik: a meg nem értett és megbántott lángész szerepé­ben tetszeleg. Mindez szinte a vérévé vált mér, s igy anélkül, hogy igazán tudatá­ban lenne, folyvást hazudik másoknak, de önmagának is. Az ő alakja lehetővé teszi, hogy az író szellemesen, mély pszichológiai érzékkel színpadra állítson és megbí­ráljon egy jellegzetes és kár­tékony értelmiségi karra k­tert: a sznobot, akinek ma­gatartása, frázisai mögött csak sivár üresség lappang A háromfelvonásos komé­dia és erkölcsrajz a Szépiro­dalmi Könyvkiadónál jelent meg. Szegedi énekkar szerepelt a fertődi kastélyban A fertődi Esterházy-kas- rából a Győzelmi himnuszt tély sok zenét hallott híres Nagy tetszéssel fogadta í nagytermében a MÁV szege- közönség a fiatal Szőnye Ká­di énekkar adott hangver- talin zongorajátékát is. senyt. A 80 tagú vegyeskar A MÁV szegedi énekkat kitűnő felkészültséggel és szereplése alkalmával meg változatos műsorral szerepelt koszorúzta Haydn, a nagy ze Erdős János karmester veze- neszerző emléktábláját ls tésével. Nagy taps fogadta Búcsúzóul pedig meghívti Kodály Toborzóját a Háry szegedi szereplésre a Haydn Jánosból, a romantikus mű- kórust, amely majd augusz vek közül Schumann Cigány- tusban ad hangversenyt > élet-ét. az operakórusokból MÁV Petőfi Sándor Műve pedig a Macbeth című ope- lődési Otthonban. A követeégi kocsikból kilé- lantottam, de figyelmes kf­pünk és a hotelboy -kettő- " " " három egyszerre — ugrik a bőröndökért, a főportás elénk jön... (mindjárt láttam, hogy errefelé az udvariasság, sérőnk ezt is észrevette és kérdezés nélkül felelt: — Még korán van. Éjfél, és korán van? — gondoltam, de nem mertem Rádióműsor Csütörtök KOSSUTU-KAOIO Rákóczi-induló. 4,38 Hí­Idójítasjelentte. 1.40—7,5» VldSman, frissen. 8.00 Falur.i­dió. 8,30 Hirek. lddjarásjelrnu s. 8,20 Néhány perc tudomány. 7 ora Hirek. Idójarásjeleutos. 7,10 UJ könyvek. 7,30 Színház- éi moziműsor. 8 00 Musorismerto­tes. idöjárásjelentes. 0,10 Kész­letek Llsztov operettjéből. 8,38 Édes anyanyelvünk. 9,00 A Só­lyom utcái 18-aic. Krtdiójáték. 0 óra 13 RomanUkua kórusok. 18 óra Htrek. Lapszenüe. 10,10 Na­pirenden . .. 10,18 Verbunko­sok, magyar nóták. 10.80 dió szabadegyetem. 11,10 Ka­marazene. 13.00 Déli harangsz-j. Hírek. 11.13 Tánczene. 13,00 KllUl költök verset. 1318 We­ber operáiból. 14,30 Ipari kul­túra és reklám. 14,30 Zenekari muzsik*. 18,00 Htrek. Közle­mények. 18,Ott Idöjárasjelenti-s. 18,10 A VtUiKlíJúsagl Találkozók dalaiból. 11.30 Érettségi után. 18,80 Könnyűzene. lo.ss Műsor­ismertetés. 17,00 Hírek. Időjá­rásjelentés. 17.10 Moszkvai tu­dósítónk jegyzete. 17,20 A Slask Lengyel Állami Népi Együttes műsorából. 17 48 Lányok, ss-z­szonyok. 16.00 Egy nagy belga muzsikus, Eugóne Vsaye. 18.40 ifjú figyelő, io.no Tánczene. 10 óra 84 Jó éjszakát, gyerekek 1 30.00 Esti Krónika. 20.25 Pataky líalman és Llna Pngllughl éne­kel. 31.38 Troplkomédlá. 21.38 Siórakoztató magyar muzsika. 31,4s Van űj a Nap alatt. Tu­dományos híradó. 22.00 Hírek. Időjárásjelentés. 3115 Galopp­versenyeredmények. 32.28 Zene­kart muzsika. 23.t8 Kedves me­lódiák. 24,00 Hirek. Időjárás­jelentéa. e.io ÉJI zene. 8,30 Himnusz. PETOFI-RADIO s.OO Reggeli zene. 6,00 Hírek. Időjárásjelentés. 6,20 Szinház­és hangversonymüsor. 6.30 Tor­na. 8,00 8.10 Hfrek. Időjáros­Jelentés. 14,00 Időjárás- és víz­állásjelentés. 14,15 Könnyű fu­vósmuzslka. 14,so A tolvaj. Leo­nld ueonov regényének ismer­tetése. 18.00 Zenéjét szerezte Ifj. Johann Strauss . .. 18 50 A külföldi sajtó hasábjairól. 16,05 Zongoraművek. 10.50 A perle­kedő Pest-Buda. Könyvismerte­tés. 17,00 A Tabányl-együttes " játszik. Kerényl Gabriella énc­" _ kol. 17,30 Népművelők negyed­órája. 17,35 Puritánok. Rész­letek Belllnl operájából. is,0(1 Hírek. Idójáráslelentés. 18,63 A bécsi bútor. Móriig Zslemond elbeszélése. 18,15 Jan Peerce énekel. a Melaehrttio-zenekar latszik. 16.88 Hfrek. Időjárás­jelentés. 19.05 Mozart: Esz-dúr zongoraverseny. 10 45 A kulcs. Kosztolányi Dezső novellája rá­dióra alkalmazva. 30.on A zene világa. 28 38 A neurózisról. 20 óra 37 Élőszóval — muzsiká­val. 23.00 Hírek. Idöjárásjelen­tés. 23.18 Műsorzárás. Te'eviziómüsor 18.38 Kirándulás Leningrádba. A Szovjet TV műsora. 17,00 Ga­ras és o többlek. Magyar kis­film. 18,00 Klcalnyek műsora. 1. A katona cs a szabólegény. 1. Aranypelyhecske. 18.30 Tur­nusváltás... 19,00 A Jövő hét műsora. 18,05 Telesport. 10.30 TV-Hiradó. 19.45 A Magyar Hirdető műsora. 20.00 Fűre lép­ni szabad. Magyar film. 81.30 Hírek. TV-Hlradó ismétlése. „A FOLD MtL fÍLdomCLrujOó - fia. tl&V&táiUué (V GYÉMÁNTVILÁGBAN sűrűn KÉNYSZERMEGALLÖ Minden óra új benyomásokat hoz. Á rétegelt váltják egymást, mint a könyv oldalai. A gránit szürke sötétsége után kristálytiszta, kéken csillogó anyagban haladunk, majd néhány pillanat múlva smuragd színű kőzetek következnek, s úgy tűnik, mintha napsütötte tengeri hullámokon hajóznánk. Csakhamar tel­jes sötétségbe kerülünk, amelyben u csillogó pontok az éjszakai égboltra emlékeztetnek. A csillagok helyébe aztán a titándioxid vékony rétegei húznak fényes csíkokat,.. A mélységmérő mutatója túljut a 30, a 35 kilométert jelző beosztáson. Az átlátszó földgömbben a pontozott vonal kirajzolja a hajó útját. Hallom, amint Jegorov bemondja a diktafonba: — Túljutottunk a Mohorovlcsics-vonalon, elhagytuk a földkérget. A kéreg elhagyása óta sebességünk csökken ... Gyémánt­tömbök fékezik előrehaladásunkat... Hajónk csillogó gyémántrétegeken fúrja magát keresz­tül. Szinte hallom fémburkolatának csikorgását. Olykor a hajónk megtorpan, visszahőkölt ha ugyan földhajóról ez elmondható, majd új erővel ostromolja a földön legkeményebbnek tartott anyagot Körös-körül, alul és oldalt, mindenütt gyémánttömbök Hajónk hirtelen megáll. — Ni csak, hiszen ez barlang! — kiáltja Talanyin. — Tulajdonképpen nem egészen barlang... — válaszol, ja Jegorov. — A geofizikai műszerek nem regisztrálták.., Az üreget nagynyomású gáz tölti meg. — De miért állt meg a hajó? — teszem fel a kérdést. Talanyin a v^zérlőkarhoz nyúl. Megpróbálja bekap­csolni a hajtóművet'. Fáradozása azonban eredménytelen. — Röviden szólva.., megrekedtünk — mondja végül Jegorov. Talanyin a gammakvantum videoszkóphoz lép és szem­ügyre veszi a furcsa üreg körvonalait. — Milyen a gáznyomás az üreg belsejében? — 7840 atmoszféra. — Vagyis körülbelül 8000 — töpreng fennhangon Tala­nyin. — A mélytengeri páncél búvárruhák 10 000 atmoszfé­rát bírnak ki. — Igen ám. de itt 900 fokos a hőmérséklet... — jegyzi meg Jegorov, aki kezdi megérteni Talanyin gondolatmene­tét — 900? Mindjárt kiszámítom ... Ezzel papírra veti, majd átteszi kódba a képletet, s i perforált lapot becsúsztatja az elektronikus számológép ur nájába. Néhány pillanat múlva már kezében ls tartja az elektro­nikus matematikus által adott feleletet. — Eszerint a buvárruha belsejében a hőmérséklet leg feljebb 10 percig 40 fokos szinten marad. Jegorov és én segítünk Talanyinnak, hogy felöltse i mélytengeri páncél búvárruhát. Szergej Patrovics úgy fest ebben az öltözékben, min valami mesebeli óriáslovag. — Ne feledd, Szerjózsa, hogy legfeljebb 10 percig ma tudhatsz. Ha gyengeséget érzel, tüstént térj vissza. A búváröltözék átlátszó maszkja alól vidáman csillot Talanyin szeme. Régóta nem -búvárkodott*! Talanyin kézfogásra nyújtja acéltenyerét, majd a zsilip ajtó lassan bezárul mögötte. (Falj. tíeri

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents