Délmagyarország, 1962. június (52. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-27 / 148. szám

fi Szerda, 1962. június 27. A MŰVÉSZI TORNA ÉS A TÁNC INTÉZETÉBEN » 4 Tízéves a városi balettiskola A tánckultúra müvelésére képzés folyik itt. Innen ke­és terjesztésére született tíz rült ki például a Szegedi evvel ezelőtt Szegeden a Nemzeti Színház balettltará­városi balettiskola, amely a ba a nagyon tehetséges La­Novcmber 7. Művelődési lcatos Károly, továbbá Érdy Ildikó, Tóth Bea, Szente Ernő, Ar­day Imre, hogy néhányat em­lítsünk a »kiug­rottak:« közül. Az intézet öt nagy növendéke, Kiss Lajos, Ser­lei István, Tö­rök Gyula, Pálfi Lajos és Révész György pedig máris kisegítő táncosként sze­repel a Szegedi Nemzeti Színház balettkarában. Többen vi­szont Budapest­re pályáznak a balettintézet­be, Ezek közé tartozik Kovács Katalin, Megyes Eva, Link Már­ta és Maday Tünde. Remél­jük, sikerrel sze­repelnek majd a felvételi vizs­gán, amely öreg­bíteni fogja hír­nevét a Zászló utcai iskolának. Más növendé­kek viszont éle­tük első szerző­dését épp a na­pokbanírták alá. Szerződésük a Szegedi Sza­badtéri Játékok két produk­(Somogyine Kettőst táncol Szaler Erzsébet és Török Gyula Otthon keretében dolgozik. Az iskola szervezője és ve­zetője Till Elza, aki annyi sok fiatalt bocsátott már szárnyára, annyi sok gyerek­kel szerettette meg a tán­cot, a művészi tornát, a he-* lyes testmozgást. Mondhat­ni, hogy a Zászló utcai tánc­iskola külön kis intézetté vált, s számos tanár — Kur­bas Ili, Tóth Alexandra, Ha­mar Tibor — tanít itt szin­te reggeltől estig, aszerint, ahogy a gyerekek délelőtt vagy délután járnak-e az általános iskolákba. íelv.) ctójára, a Háry Jánosra és az Aidára szól. Ezek a szerződések is a balettiskola tekintélyét emelik, S most, a balettiskola mű­ködésének tizedik esztende­jének évzáró ünnepségére különös gonddal készülnek a tanárok és növendékek. A vizsgaelőadáson tízévi mun­ka keresztmetszetét tükrö­zik majd az előadott mű­vek, meseképek, művészi tornabemutatók, különböző koncertszámok, például a Diótörőböl, a Hattyúk tavá­ból. A legkisebbek próbáján látogattunk az iskolába. Hó­fehérke és a 7 törpe táncol éppen, a nagyobb növendé­kek pedig József Attila Al­tató című versére irt kom­pozíciót mutatták be. Szeretik az iskolát S hogy a növendékek mennyire ragaszltodnak az iskolához, azt kifejezi az a tény, hogy próbák után szinte mindig úgy kell őket hazaküldeni. S igen sokan, a tanulók tíz százaléka öt­venszázalékos tandíjkedvez­ményt élvez, aszerint, hogy évről évre milyen szorga­lomról, tehetségről tanús­kodnak a próbákon és a kötelező Vizsgákon. S már előre örül mindegyik, hogy ősztől fogva egy évfolyam­mal előrébb léphetnek, hogy a mögöttük jövő legkiseb­beknek adhatják át helyü­ket, akik majd követik őket, a "felsőbb" évfolyamosokat. U F. Száznyolcvan gyerek tanul Annak idején húszegyné­hány gyerek volt az »első fecske«, aki balettre irat­kozott be. A következő év­ben már ötven fő körül mozgott az iskola létszáma, aztán pedig már százakat tartottak nyilván. A legma­gasabb létszám több volt kétszáznál, s most »mind­össze« 180 gyerek tanul itt heti három alkalommal. A legkisebbektől, a három­négyéves apróságoktól. a 14—16 éves fiúkig, lányokig tart a különböző évjáratúak skálája. S nemcsak városban lakó tanítványok keresik fel ezt a kis intézetet, hanem a környező községekből, pél­dául Algyöről, Deszkröl és Kiskundorazsmáról is. Egy kicsit a Szegedi Nem­zeti Színház balettkarának utánpótlást is nevel ez a balettiskola amellett, hogy elsősorban nem táncművész­Jó eredménnyel végezték a szaktanfolyamokat a nagyállomás vasutas dolgozói (Levelezőnktől) A szocialistabrigád-mozga­lom nagy hatással van a dolgozók szakmai képzettsé­gének fejlődésére is. Beszé­des bizonyítéka ennek a nagyállomáson befejeződött szaktanfolyamok vizsgaered­ménye is. A kereskedelmi szolgálat dolgozóinak tanfolyama, me­lyen pénztárosok, számfej­tők, raktárnokok vettek részt többek között, még a tava­lyinál is jobban sikerült. A hallgatók 3,9-es átlaggal vizs­gáztak. A forgalmi szolgálat vizsgaeredménye 3,8, de ezen belül a vonatkísérők még jobb tanulmányi átlagot ér­tek el, mint az állomási szol­gálat dolgozói. Nemcsak azért szépek ezek az eredmények, mert egy nagy létszámú vasútállomá­son érték el őket, hanem azért is, mert nehéz, meg­erőltető munkát végző fel­nőtt emberek tanultak ilyen Jól. A szocialistabrigád-moz­galom lendítőereje nélkül ez nem lett volna lehetséges. A szocialista brigádokban tett felajánlásoknak köszön­hető az is, hogy az idén húsz kocsirendező váltóőrt és vál­tókezelői vizsgát tett. A na­gyobb vagy több képzettségű szakemberekkel természete­sen könnyebb ellátni a vas­úti szolgálatot. Dr. Bánkfalvy Gyula Felújítja gépparkját a fonalfeldolgozó Jövőre emeletet építenek as üzemhúsra A Vonalfeldolgozó Vállalat üzembe helyezik. Ezzel a A program elkeszítesehez gépparkja — mint általában géppel olyan kártolt gyapjú már hozzá is kezdtek a ter­a helyiiparé — jórészt ela- anyagú férfi kötött kabátokat vezo intézet segítségével, vult gépekből áll, s ezért és pulóvereket készíthetnek és a teljes tervdokumentáció­igen nehéz lépést tartaniuk majd, amilyeneket eddig is nak is el kell még az idén a fejlődéssel. kórt ugyan a kereskedelem, készülnie, mégpedig a válla­Különösen a kötődében de kézi kötéssel nem volt )at költségére, vált szükségessé a kor- gyártásuk kifizetődő. A má- Miután jövőre emeletet szeiesítés, sík hasonló gépet azonban húznak az épületre, és meg­mert a kereskedelem, a vá- nem valószínű, hogy még az oldják a fűtést ís, át&zerve­sárlók egyre inkább a jobb idén használni is fogják, zjk a termelést, minőségű, s munkaigénye- mert a kötöde jelenlegi mú- A kétOTiztíz négyzetméter sebb árucikkeket keresik, helye annyira túlzsúfolt, hogy alapterületű új részbe köl­Idén több gépet átalakítanak, nemigen fér el benne. lözködik be a kötöde újakat szerelnek fel, jövőre Mivel a fonalfeldolgozó ' pedig új műhelybe költözik lassacskán "kinőtte* üzem- a lobbi műhelyt pedig a gaz­a kötőúzem. helyiségeit, a megyei jogú daságos anyagszállítási és a Néhány modern síkkötő városi tanács lehetőséget technológiai sorrend figye­után a közelmúltban két biztosított számukra a fele lembevételével helyezik el. használt, de részben emeletes épület eme- A megváltozott környezetben jó állapotban levő motori- leténfik továbbénitésére mmt- «n£g tervszerűbben meg «!a­kus meghajtású kötőgépet leteneK tovabbcpiiesere, mini. po6abban végezhetik majd a is beszereztek. 4ti0 ezel forintos beruhá- géppark megkezdett felújítá­Az egyiket már rövidesen zásból. sát. Huzavona egy szépségfolf körül A Móra Ferenc Művelődé- csak az érkezés sonendjebeo si Otthonra, miután a tanács tudjuk elvégezni. E bejelen­hatáskörébe került, közel 500 ezer forintot fordítottak. Eb­ből az összegből korszerűsí­tették, kívül-belül felújítot­ták a nagyon elhanyagolt épületet. Zárt oldalán azon­ban ottmaradt néhány rossz fáskamra, amelyet tűzveszé­lyessége miatt lebontásra ítélt a tűzoltóság. A fáskam­tést megelőzték más fonto­sabb munkák. A Móra Fe­renc Művelődési Otthon fel­újításának tervezésekor kel­lett volna jelezni a fáskam­rák lebontását. Érthetetlen viszont, hogy miért írtak ki újabb helyszí­ni szemlét tizenegynéhány érdekelt fél részvételével, rók helyén most vészkijára- amikor az ügyben érdekeltek tot nyitnának, mindegyike tudja, hogy a A lebontott fáskamrák he- rog3Z fáskamrékat le kell lyébe természetesen a KIK- bontani. Avagy az új hely­nek másik fáskamrákat kel- színi szemle megjavíthatja a lene építtetnie. A pince kifogásolt szépséghibát? Nem ugyanis erre nem alkalmas, hinnénk. A KIK-et hónapokkal ezelőtt felszólították már a fáskem­rák lebontására. A felszólítás óta azonban semmi sem tör­tént. Ki ebben a hibás? Az Ingatlankezelő Vállalat igazgatójától a következő vá­laszt kaptuk: — A rossz fáskamrák le­bontása miatt nem tiltako­zunk. A munkákét azonban L. F. { KISZ vezetőképző tábor kezdődőtt Mártélyon Hétfőn megnyílt a KISZ Csongrád megyei bizottsága mártélyi vezetőképző tábora, ahol 120 középiskolás KISZ­titkár egyhetes tanfolyamon vesz részt. Az első előadást Rácé Lajos, a Hírlap főszer­kesztője tartotta a nemzet­közi politikában érvényesülő állandó tényezőkről és az ak­tuális nemzetközi problé­mákról. A jövő héten a KlSZ-pro­pagandisták kéthetes to­vábbképzése kezdődik meg, majd a városi-járási KISZ­bizottságok táboroztatják ak­tíváikat. Végül az ifjú természetjá­rók egyhetes táborozására kerül sor. NAPIRENDEN: (Jirauai Szegeden A szegedi és járási úttörők 1400 mázsa vasat, 200 mázsa papírt gyűjtöttek A legszorgalmasabbakat jutalmazták Szeged és a szegedi járás általános iskoláinak úttörői az elmúlt hónapokban, a tanév befejezése előtt, szor­galmasan gyűjtötték a hulla­gyar Emesét, a pusztaszeri Nagy Lajost és az újszent­íváni Bártfai Józsefet "jutal­mazták meg. A pénzjutalmon kívül lamfnt Csongrád megyéből harminckét úttörőt három­napos autóbuszkirándulással lepnek meg. A hulladékgyűj­tésben jeleskedő fiatalok Ti­hanyban campingtáborban pihennek, s megtekintik Siófokot, Balatonföldvárt, Fonyódot, Hévízet, Bada­csonyt és Balatonalmádit is. A Balaton körüli útra fő­képpen azok az úttörők men­nek, akik rongygyűjtésben jeleskedtek az elmúlt hó­napokban. A hírneves ma­gyar polihisztor, a különcségeiről is ismert Brassai Sá­muel, akinek most évfordulójá­ra emlékezünk, életében egyetlen­egyszer járt váro­sunkban, Idén lesz hetven éve. A lyet akkoriban nemcsak a lokál­patrióták, hanem általánosan is el­ismerten neveztek az Alföld metro­polisának. A másnapi la­pok beszámolóiból megtudjuk, hogy a 92 esztendős Szegedi Napló. öregúr érkezése 1892. szeptember napján, 27-én, es­28-i száma ad hírt arról, hogy az ősz tudós Budapestről Kolozsvárra igye­kezve, átutazóban, kis kerülőt téve, étkezett Szegedre. "Sohasem láttam még Szegedet, hát adok neki egy fél napot« — mondta a vasúton, s ki­szállt, hogy meg­tekintse a Tisza­parti várost, me­te 11-ig fönt volt, s ragyogó humo­rával szórakoztat­ta környezetét, szegedi hódolóit. Másnap, tehát 28­án délelőtt látoga­tást tett a Somo­gyi Könyvtárban. "A könyvtár be­rendezéséről és gazdagságáról — írja a Napló — magasztalólag nyi­latkozott.« Jel­lemző, hogy a városban másutt tett látogatásáról a lapok nem is számoltak be. "Ez az ö világa: a könyvtár — mond­ja a Napló. — Nincs a tenger sok könyv között egy se, melyet az ősz tudós ne is­merne..* Brassai Sámuel 28-án délben ba­rátjának, Imre Sándor nyugal­mazott kolozsvári egyetemi tanár­nak, a jeles iro­dalomtörténésznek és nyelvésznek meglátogatására Vásárhelyre uta­zott. Többet nem ejtette útjába Szegedet. Könyves László dékot. Verseny is alakult ki Szegedrő^ és a járásból, ^va­a csapatok között. A több hónapos versenyt most érté­kelte a Melléktermék- és Hulladékgyűjtő Vállalat. A fenti alapfeltételhez viszo­nyítva 467 százalékos telje­sítménnyel a béketelepiek nyerték az első díjat. Máso­dik lett a Kolozsvári téri Gagarin és harmadik a Szil­léri sugárúti iskola. A já­rásban sorrendben az nj­szentivániak, a pusztaszeriek és a kübekháziak voltak a legjobbak. Dicséretes ered­ményt ért el még a városban a Juhász Gyula, a Hámán Kató, valamint a Madách és a Dugonics utcai általános iskola. Számszerűleg is igen szé­pek az eredmények. így pél­dául a városban csaknem 87 ezer, a járásban pedig 54,5 ezer kilogramm vasat gyűj­töttek össze, s ez összesén több mint 1400 mázsát tesz ki. Az úttörők papírgyűjté­sének a végeredménye 200 mázsa, ennek négyötöd ré­szét a szegediek szállították a begyűjtő telepre. A rongy­gyűjtésben csaknem azonos eredményt értek el a váro­siak, a járásiak, összesen 80 mázsát szedtek össze ebből, a papírgyártásnál használt fontos anyagból. A MÉH értékelte a fiata­lok nagy buzgalmát. Szorgos munkájukért pénzjutalmat kaptak Schweihardt Béla, a béketelepi, Iricz Ágnes a Gagarin, Galiba Ferenc a Szüléri sugárúti, Tóth György a Juhász Gyula, Kiss László a Madách utcai, Deák Andrea a Dugonics utcai és Lévai Imre, a Hámán Kató általános iskola tanulói. A járásban a kúbekházi Ma­Augusztus 10-ig lehet jelentkezni a Felsőfokú Élelmiszeripari Technikumokba A budapesti után, ősszel a Szegedi Felsőfokú Élelmiszer­ipari Technikumban is meg­kezdődik az oktatás. A két iskolába összesen 350 tanulót vesznek fel, akiket sör-, szesz-, konzerv-, hűtő-, hús-, baromfi-, sütő-, édes- és malomipari technikusokká képeznek kl. A felvételi vizs­gára előkészítő tanfolyamok már megkezdődtek. Az új típusú iskolák ke­vésbé ismertek a fiatalok előtt, s így a felvehető lét­számot még nem töltötték ki a Jelentkezők. A felsőfokú technikusi végzettséget adó főiskolák alaposabb megis­merését szolgálja, hogy a je­lentkezés határidejét au­gusztus 10-re módosították. A kontárok Manapság lépten-nyomon tapasztalható, hogy a ház­tartásokban adódó javítá­sokat — legyen az villany, vízvezeték, vagy bármi más — "magánemberek* végzik. Építkeznek, szobát feste­nek, bútort, motort, rádiót, háztartási gépet, televízlót javítanak, s lehetne még sok szakmát felsorolni. Többé-kevésbé nyíltan folyik ez a magánvállalko­zás a városban, de még in­kább falun. Ennek egyik oka, hogy több vállalat és szövetkezet a nagyobb termelés, jövede­lem érdekében elhanyagolta a lakossági munkát, s az elmúlt években fokozatosan áttért a sorozatgyártásra. Nagyon helyes, hogy most e téren gyökeres változás várható. A holyiiparpolitÍT kai terv végrehajtása már javulást hozott. Fejlesztet­ték a szervizszolgálatukat a vállalatok és a szövetke­zetek egyaránt — s még további, nagyarányú fejlő­dés várható. Addig is azon­ban erőteljesebben kellene rendet teremteni a kontárok dzsungeljében. A KIOSZ —• amely a kontérellenőrzést végzi — 14 tagú társadalmi ellenőrre támaszkodik Sze­geden. Ezeknek a hivatalos igazolvánnyal ellátott szak­iparosoknak lenne a felada­tuk, hogy leleplezzék a kontárokat, de nem sok eredménnyel dolgoznak. Idén csupán öt esetben tet­tek feljelentést a KIOSZ­ban. A városi tanács pénz­ügyi osztálya ls csupán öt esetben adóztatott meg kontárt — a többiek tehát vígan óllk világukat. Pedig vannak olyan iparosok, vagy szakmunkások is, akik évek óta nincsenek munkaviszonyban, s iparen­gedélyük sincs. Ezek a "hivatásos* kontárok. Szá­mukat gyarapítják azok, akik műszak után rohannak a "maszek*, vagy máskép­pen "fusimunkákra* — aho­gyan ezt a mellékjövedelmi forrást becézni szokták. Is­mét mások szabadságuk Ide­jét használják fel erre, megtörtént, hogy valaki fi­zetésnélküli szabadságot ka­pott a "maszekolásra«. Egy ilyen esetben tavaly ezer forintra büntették a ker­tárt, de kérdés, hogyan kaphatott fizetósnélküli sza­badságot?! A kontárok első csoportja sok kárt okoz a köznek az adóeltitkolással, de a szö­vetkezeti és a magánkisipar­nak is u tisztességtelen kon­kurrencával. A másik cso­port munkahelyén nem tud teljesértékú ember lenni, joggal feltételezhetjük azt ls, hogy a "fuslzók* kezén sok "spórolt* anyag, társadalmi tulajdon elúszik, mint arra mér több bírósági tárgyalás is fényt derített. De a la­kosság érdekel ellen is van a kontárkodás. Az állami vállalat, szövetkezet, vagy magánkisipar garanciával dolgozik, biztosítva érezheti magát a megrendelő. A kontár? — még ha történe­lesen jó szakmunkás is, dolga végeztével nyugodtan mondhatja: "Utánam a víz­özön* Legfeljebb polgári peres úton, hosszadalmas eljárás után kaphat elégté­telt tőle az a megrendelő, akinek nem megfelelő mun­kát Végzett. Arra is volt már példa, hogy sokan meg­bánták a drága kontármun­kát, s nehezen, vagy egy­általán nem találtak or­voslást bajukra. Komolyabban kell tehát foglalkozni a kontárkérdés­sel. Ennek egyik módja — mint már említettük — az illetékes vállalatok és szö­vetkezetek még gyorsabb ütemű átállása a lakossági munkákra. A másik a foko­zott ellenőrzés, valamint a szigorúbb eljárás. A kontár­kodást 3000 forintig terjedő bírsággal lehet sújtani, s mégis, egész lényegtelen összeget szabnak kl még a jogtalan építőknél ls, akik pedig súlyos ezreket keres­nek, s szinte mellényzseb­ből fizetik kl az egy-kétszáz forintot. Nem élt még a hatóság azzal a lehetőség­gel sem. hogy a kontárok munkaeszközét elkobozza, amire szintén lehetőség van. Befejezésül: nem valami drákói intézkedésekre gon­dolunk, csak arra, hogy jobban tiszteletben kellene tartani a rendelkezéseket, s ebben a lakosság ís segít­heti

Next

/
Thumbnails
Contents