Délmagyarország, 1962. június (52. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-03 / 128. szám

YasArnap, 196?. június 3. 4 Fejlődik a szegedi tsz-ek állatállománya A zöldségtermesztés, a ke- mindössze 480 sertés szere- ahol a tervek szerint még nyergabonu es a takarmány- pell. Jelenleg 3100 sertés van csak az idei ev végéig éri termesztés és a többi üzem- a közös akiokban. Ügy ter- el a fejőstehenek száma a o.g csak akkor feiliődhét tan- vetik, hogy a következő 80-at. zán gyorsan, eredményesen években a mostani . sertésa szegedi t.sz-ekben is, ha állományt nem fejlesztik tonövekszlk az állattenyésztés vább számottevően. A renszínvonala. A minid belter- delkezésre álló abraktakarjesebb termelés nemcsak sok mányokat elsősorban a ba- Kisebb nehézségektől, fomütrágyát. hanem az. eddi- romfltenyésztés sz.akadatlan gyatékosságoktól eltekintve gieknél jóval több szerves- fejlesztésével akarják érté- azt mondhatjuk: a szegedi trágyát is igényel. Ezen fe- kesíteni. tsz-ek gazdái jól sáfárkodtak lül pedig a város szöveíke- Ami az állatsürűséget il- eddig a nagyüzem adta ál/eteinek fontos szerepe van ieti, ez. ma már jó közepes- lattenyésztési lehetőségekkel. tej- nek mondható, s megyei vi- Amint növekszik a gazdálszonylatban a legjobbak kö- kodás haszna, arányos mérzé tartozik. Száz kataszteri lékben emelkedik a dolgozók hold szántóra számítva az. közösből származó jövedelme, év kezdetén 19,9 számosailat Figyelemreméltó tény, hogy Ha megvizsgáljuk a hat vo" átlagosan a szegedi kő- 1960-ban az első közös eszszegedi tsz' allmtenvészt.A- ** gazdasagokban. Az állat- tendőben az egy dolgozó tagben eddie elért eredményeit állomány alakulása szem- ra jutó kozosbol szármázó az" tapasztalj'ta- a feUődés Pontjából legkedvezőbb a tiszta jövedelem még 7120 vonala évről évre magasabb- helyzet most az 'újszegedi forint volt Az idei egy dóira emelkedik. Utasunk né- Ferenc Tsz-ben ahol gozóra jutó közősből eredő hány szamot a szegedi szö- száz hold k-ias szántote- jövedelem a tervek szennt rulethez mar 27,7 szamosal- viszont mar 10 ezer 62 forint a lakosság friss hússal, jel való ellátásában. ED vetkezeti állattenyésztés adataiból: 1958 decemberében lat áll a gazdák rendelkezé- lesz. Ha a háztáji gazdaságok h;1( sére. A legtöbb pótolnivaló jövedelmét is figyelembe istállóiban mtg méR rnincl'K a mihályteleki vesszük, akkor kiderül, hogy szarvasmarha uí Flet Tsz-ben van. Az egy-egy szövetkezeti paraszt901 darabra utóbbi zárszámadás alkalíná- család életnívója nemcsak közös szarvas- val még csuPan 12,6 volt a eléri, hanem néhány vonatmaTháT'Tzáma tfevanakknr kataszteri hold szántóra kozásban meg is haladja az rtarharisS tia Jutó szamosallatazám. Ebben áüa^munkáscsajádok^ élet132-től 325-re emelkedett • tsz közös csupán 267 volt. 1961-re emelkedett a a fejőstehén létszám is. Ez az arany még mindig kedvezőtlen. Sokkal idealísabb lenne már, ha a közös marhaállománynak legalább/50 százaléka tejelő tehén lenne. Ezt jól látják maguk a gazdák is, s jelenlegi terveik szerint ez év végén már 460 felett lesz Szegeden a közös gazdaságokban levő fejőstehenek száma. Szép eredmények születtek az állattenyésztés termelékenységének növelésében is. Pár évvel ezelőtt még ritkaságszámba ment az a tehén, amelyik naponta tíz liter tejet adótt. Viszont tavaly már a Felszabadulás Tsz tehenészetében, melyben 130 tehen vart/ az'egy tehénre jutŐ évi tejtermelési átlag elérte a 3500 litert Jelenleg öt szövetkezetben napi 10 liter felett van az istállóátlag. Csupán az újszegedi Rózsa Ferenc Tsz-ben tartanak még 9.6 literes átlagnál. Azonban most. már Itt ls megteremtették a helyzet javításának feltételeit. A szarvasmarhatenyésztés, a tejtermeles és a hizlalás mellett párhuzamosan egyre nagyobb mértékben bontakozik ki az árubaromfi nevelés. A baromfitenyésztésben, nevelésben is szinte mérföldes léptekkel haladnak előre évente a szegedi közös gazdaságok. Tavaly még mindössze 37 ezer 300 csirkét értékesítettek, addig az idén mar 109 ezer pecsenyecsirkét nevelnek fel a közös baromfitelepeken. A készülő tervek szerint 1963-ban a közösben nevelt húsbaroinfi mennyisége meghaladja majd a 170 ezret. Törekszenek a szövetkezetekben arra is, hogy a szegedi piacok élő-, baromfi keresletét minden időben ki tudják elégíteni. A húsbaromfi állomány jelentős részére nem kötnek szerződést az állammal, hanem azokat a helyi piacokon értékesítik. Még a nyár idején üzembe Helyezik a mihályteleki Üj Élet Tsz és a rókusi Dózsa Tsz egyenként 20 ezer férőhelyes, modern, központi fűtéses csibeházalt. Ezekből a házakból 4—5 hetenként 10—10 ezer csirke kerül ki a fogyasztók asztalára. A csirkék egyébként 9—10 hétig lesznek a nevelőben, tízezres csoportokban helyezik el az állományt az épületben. A nevelési idő fejét az előnevelőben, a másik felét, az utónevelőben töltik el. a gazdaságban a jövőben színvonalát S e nagyszerű még sokkal nagyobb gondot fejlődés érdekében felbecsülkell fordítani a szarvasmar- hetetlen szerepe van az álhatenyésztés fejlesztésére. A lattenyésztés gyorsiramú fejváros második legnagyobb lesztésének. szövetkezeti gazdasága ez, Csépi József Kiállítás városaink fejlődéséről A Nemzeti Múzeum most első ízben készül olyan kiállításra, amelynek anyaga az ország legnagyobb városainak — volt királyi és püspöki székhelyeknek — a múltját ismerteti. A képtár 30 000 rézmetszetéből, rézkarcából, fametszetéből, acélmetszetéből, vízfestményéből és ceruzarajzából válogatták ki azt a 90-et, amelyet júniusban a múzeum dísztermében állítanak ki. A történészek elsősorban arra törekednek, hogy hiteles képekkel mutassák be a városok fejlődését. A legtöbb kép a török hódoltság korából származik, amikor Európa érdeklődése hazánk felé fordult. Ebből az időből származnak azok az anyagok, amelyek Buda, Eger és más városok részeit örökítették meg és fényt derítenek kisebb városok, mint például Tata múltjára is. Sok árul hoztak fel a tegnapi piacra a termelőszövetkezetek Nagy felhozatal, még nagyobb kereslet jellemezte a tegnapi piacot. A májusi eső — bár kevés volt — jótékony hatását a szegedi piacon is tapasztalhattuk. Több zöldséget hoztak fel a termelőszövetkezetek, a tsz-gazdák, mint korábban. Örvendetes jelenség, hogy most már valamennyi szegedi termelőszövetkezet képviselteti magát a piacon. Kodaság hozza fel termékeit a piacra. Tegnap a csanádpalotai Haladás Termelőszövetkezet hagymát és salatát árusított. A közös gazdaság olcsón, 30 fillérért adta a saláta darabját. A kiszombori Dózsa Termelőszövetkezet retket, hagymát és karalábét hozott a piacra. Hódmezővásárhelyről, a Rákóczi Tsz-ből óriási rakomány érkezett, 2100 csomó retket hozlak rábban kifogásultuk, hogy az Szegedre, s csomónként 50 Űj Élet Termelőszövetkezet fillérért adták. ugyan elárusító helyet építtetett, de áruival nem jelentkezett. Egy hét óta friss zöldséggel gazdagítják a piaci választékot. Tegnap nagy A Marx téri piacon új elárusitóhelyet épített a maroslelei Üj Barázda Tsz. Sok friss zöldséget hoztak Marosleiéről az első alkalommal is mennyiségű karalábét, zöld- és tegnaptól kezdve minden borsót és cseresznyét arusí- nap zöldséget és gyümölcsöt tottak, ezenkívül aránylag árusít majd az Üj Barázda igen olcsón zöldpaprikát. Tsz Szegeden. A város termelőszövetke- A termelőszövetkezetek zetein kívül a környék, sőt áruik bőséges felhozatalával Csongrád megye távolabbi kedvezően befolyásolják a vidékéről is több közös gaz- piaci árakat. Asztalosok, lakatosok, kőművesek a cipőgyárban jól dolgozik a termelés segédcsapata Többet törődnek a portájukkal az alsóvárosi magánháztulajdonosok Sok épületet tataroztattak tavasszal a III. kerületben Megértő, vagy meg inkább: kája a Szegedi Cipőgyárelismerő szóra késztet a ter- ban. A lábbeli készítőiről, melés segédcsapatanak mun- szabászokról, cvikkolókról. szegezókről már többször és ünneplőbe sokat írtunk. A segédcsapatról — még — nem ejtettünk szót. Pedig azt tartják: mun Évente mintegy húsz-hu- zelmúltban megvizsgálták, szonkétmillió forintot fordí- melyek azok a magánházak, tanak Szegeden az állam tu- amelyeket sürgősen javítani lajdonában levő lakóépületek Kell. A városi tanács végretatarozására. A nagy lakóhá- hajtó bizottsága javaslataik zak rendbehozott, felújítcrtt alapján megállapította az homlokzata lényegesen javí- ilyen felújítások menetrendtott az utcák arculatán a jét az elkövetkező évekre, egészen 1965-ig. Ezek szerint az I. kerület, ben az idén három, a második kerületben hat, a harma3 I A sertéstenyésztésben is komoly eredmények mutatkoznak. A megtett úl nagyságát akkor értékelhetjük igazán, ha szintén összehasonlítjuk a jelenlegi helyzetet a három évvel ezelőttivel. Az 1958-as összesített szegedi zárszámadási mérlegben még Belvárosban. A nagykörúton kívül eső városrészekben azonban nemigen változott a negyedek külső képe, pedig ott is felújítottak jónéhány nagy bérházat. Ezeken a részeken a lakóépületek többsége személyi költségére. A tulajdonban van s a házak években azonban gazdái korábban bizony meg lehetősen elhanyagolták há zaikat. pedig szükség esetén ködéssel. az állam is segítette volna őket a tatarozásban, többek között OTP-hitellel, vagy házadó-kedvezménnyel. Omladozó vakolatú épületeket, kidőlt, bedőlt kerítéseket láthatott a járókelő Alsóváro- felszólította a Moszkvai körkai kevesebbet kell szaladgálniuk tégláért, cementért, mészért, cserépért. A rókusi TÜZÉP-telepen nem egyszer sok fajta épületanyag áll a vásárlók rendelkezésére. A harmadik kerületi tanács építési csoportja egyébként az elkövetkező hetekben felszólítja mindazon háztulajdonosokat, akik a tanács által elfogadott tatarodicséri a gyár új -öltönye*. Néhány hónapja, ahogy mondani szokták, saját erőből öltöztették az üzemházakat. Tatarozták a gyárat. Nos, lehet, hogy a régi külsővel is termelhetett kajuk nélkülözhetetlen a ci- volna tovább az üzem, dedik kerületben pedig ugyan- zási tervben szerepelnek és csak hat magánházat hozat közli velük, hogy melyik évrendbe a tanács a tulajdonos ben akarja rendbehozatni következő házukat az említett rendelet már jóval alapján, több magánházat tataroztat- Még jobb volna, ha a háznak majd hatósági közremü- tulajdonosok a város minden kerületében — követve azoknak az alsóvárosi, móravárosi házigazdáknak a példáját, akik önmaguktól elvégeztették a szükséges munkákat — ugyancsak többet törődnének Az' intézkedések hatása Ennek az^ intézkedésnek már látszik a hatása. A harmadik kerületben a tanács épületeikkel. Erről egyébként son. Rókuson, Felsövároson út 9.. az Április 4 útja 52., egyaránt. Ez a nemtörődöm- a Petőfi Sándor sugárút ség elsősorban magának a tu- 85/a, Mátyás tér 3/b, a Földia jdonosának ártott, mivel az műves u. 6. és a Földműnem ártana elbeszélgetni az érdekeltekkel az olyan öszszejöveteleken, ahol a kerületek lakossága részt vesz. A magánházak tatarozása nem így veszni hagyott épületek ves utca 23. számú házak tu- lenne érdektelen napirendi lajdonosait, sőt már néhá- pontja a tanácstag-beszámoK? „SZf f, £l 'S VTZ- lóknak, de a Hazafias Néptette a tatarozast. Ennek az ..... intézkedésnek a hatására, frorlt állaga rohamosan pusztult, az ingatlan értéke jóval csökkent, de nem vált hasznára a városnak sem. mert nem egyszer az ilyen utcasorokról Ítélték meg Szegedet az idegenek. Egy rendelet Mivel az ilyen jelenségek országszerte előfordultak, az illetékes szervek néhány hónapja rendeletet hoztak, amely lehetővé tette, hogy a helyi hatóságok kirivó esetekben közbelépjenek. Ha a személyi tulajdonban levő épületek olyan rosszak, hogy a bennlakók életét, egészségét komolyan veszélyeztetik, vagy elhanyagoltságukkal elrontják a város képét, a tanács rendbehozathatja azokat a tulajdonos költségére. Ennek az eljárásnak menete a következő: a tanács felszólítja a házigazdát a tatarozásra. Ha ennek a felszólításnak a tulajdonos nem tesz eleget, a tanács állami vállalatot vagy ktsz-t bízhat meg a szüksoges munknval. Az valamint sok háztulajdonos belátása folytán most a tavasszal már a korábbi évekhez képest, sok helyen rendbehozatják a kerületben a homlokzatokat és a kerítéseket. Alig akad Alsóvároson és környékén utca, ahol ne tataroztak volna egy-egy épületet. Néhol csupán meszelik a házak külső részét, de legtöbb helyen komoly költséggel újra vakoltatják a homlokzatot. Sokhelyütt a rozzant fakerítés helyére időtálló kőkerítéseket csináltatnak. Móravárosban a Katona utcában. Alsóvároson az Alsónyomássoron, a Szécsi utca végén, a Sárkány utcában. a Földműves utcában, a Rákóczi utcában már jónéhány helyen dolgoztak, vagy dolgoznak a kőművesek. Jobb az építőanyagellátás kerületi szervezete által összehívott megbeszéléseknek sem. N. L. pőgyártásban. Igazuk van. Ezt igy fogalmazza meg Rozgonyi Mátyás asztalos: Sarokigazltás — Sátorban nem lehet cipőt készíteni, legalábbis jó minőségben és annyit, mint ban. a mi üzemünk gyárt. A sok A segédcsapat raktári hada ezer pár exportcipőben ben- körüli nézetek elég váltone van a mi munkánk is. Hogy mást ne mondjak, rni hát időközönként tatarozni is kell, mert igaza van Rozgonyi bácsinak, sátor alatt nem lehet cipőt készíteni. A cipőgyári kőművesek jó munkát végeztek az üzemépület állagának megová&azóak. Néhányan vágyakoznak ide, mások meg teherkészítjük az üzemszervezés nek érzik, hogy itt kell dolutan átalakított helyiségekhez szükséges ablakokat, ajtókat, a sok munkakelléket, lábdeszkákat, állványokat, lá-í dákat. a munkásvédelmi fel- készárut nem nehéz, de azt gozniök. A többség azt tartja, könnyű dolgozni a raktárban. Való igaz, csomagolni a szereléseket, s ha ros$z fasarkot küld a gyár Pestről, azt is utána igazítjuk. — És mindemellett a gyártásnak is segítünk, néha még újításokkal is — fűzi hozzá Rózsa Mihály, a másik asztalos. — Például a PVC szabótőkéket eddig csak 70 százalékban használták ki. Mi, felhaszpálva szaktudásunkat, s a ket, gyalulással meghosszabbítjuk a PVC Gzabótőkék használati idejét. A lakátosok a felsőrészkészítő üzem részére mozgó szalagot készítenek. Ott állítgatják össze a műhely előtt, az udvaron, majd a nyári nagy szabadságolási időben, amikor a cipők készítői üdülni mennek, felszerelik a munkateremben. Akik tatarozták az épületet A cipőgyári termelés segédcsapatának jó munkáját SmacL tzuziik Megkönnyíti a háztulajdonosok helyzetét a javuló építőanyag-ellátás is. A harmadik kerületi tanács építési csoportjában nagy elismeréssel beszéltek a TÜZÉP-ről. A felújítások menetrendje Amióta ugyanis bevezették az anyagellátási szerződések Szegeden a kerületi taná- rendszerét, a háztulajdonocsok építési csoportjai a kö- soknak, az építtetőknek soképítési költséget — amelyet tíz százalékkal még felemelnek — azután közadók módjára egy bizonyos időn belül behajtják a tulajdonostól. A Jósika utca útteste ma már a szó szoros értelmében szinte járhatatlan. Nemrégiben egy Berva-motor első villája tört el a macskaköves kövezel egyik, csaknem fél méteres gödrében. Vezetője több horzsolást szenvedett — még szerencse, hogy éppen a bukkanok miatt nem tudott gyorsabban menni, mert különben súlyosabb szerencsétlenség lehetett volna. Ezt követően egy lovas kocsi hajtója esett le az ülésről a zökkenés miatt — és gyorsan tegyük hozzá, nem volt egy szemernyi ital sem benne. Lehetne még sok kisebb-nagyobb kellemetlenséget felsorolni — ha az ingatlankezelő meszet szállít, áz szétfrőccskölődik, rongálódnak a járművek stb. —, de talán ennyi is elég annak bizonyságául, hogy ki kellene javítani az úttestet. Egyik legnagyobb gödör ügyében még tavaly közölte a kerületi építési csoport: majd kijavíttatják azzal a vállalattal, melynek vontatója feldúrta —, de azóta sem történt semmi. Am van még egy-két veszélyes hely — ezeket is rendbe kellene hozni. Még akkor is, ha a Köztisztasági Vállalat útépítési részlege ilyen »apró* munkákhoz nem szívesen fog neki — tavaly például hónapokig sürgette az I. kerület néhány javítás elvégzésére Üjszejeden. a kartondobozt emelgetni, amelyikbe már tíz pár cipőt becsomagoltak, nehezebb. Es amikor élő szállítószalagot alkotnak az emberek, hogy a raktár egyik helyiségéből a másikba, a földszintről az emeletre szállítsák a dobozokat. az már egyenesen nehéz munka. A szállítószalagról asztalos szólva bizonyára sokaknak gépe- az jut eszébe, hogy régi és idejét múlta már a szállításnak ez a módja, amikor emberek kézből kézbe adogatják a szállítandó tárgvat. Már régen feltalálták a motormeghajtású gumiszalagot. Igen, de úgy látszik, ide még nem jutott belőle. Bizonyára sokan láttak már emelő -DEMAG-macskákat-*. Ide abból sem jutott még. Könnyű munka? Itt dolgozik a raktárban V őneki Imréné és Petrán Ferencné. Régi munkásai a gyárnak, könnyebb munkát kértek, hát ide helyezték őket. De maguk sem tudják, mi a könnyebb, a régi, vagy az új munkahelyen dolgozni. A nyersanyagraktár vezetője Radics János. Vele a vegyiraktár előtt beszélgettünk, mellettünk nehéz vashordókat görgettek, egyiketmásikat üresen, de volt olyan, amelyik többet nyomott két mázsánál. A könynyebb munkára helyezett Mátyás Zoltán és társa dolgozik itt. Nem tudni, mi könnyű ebben? Talán az, amit évekkel ezelőtt két fiatal csinált, hogy csak úgy játékból gyufát gyújtottak, és a gyújtás nyomát ma is őrzik a falak. Sok vegyianyag égett el, a füstös falak még ma is kiáltanak: vigyázat, tűzveszélyes helyen vagy! Mire az üzemlátogatás végére értem, gondolatban megemeltem a kalapom a termelés segédcsapata előtt, most utólag e néhány sor befejezéseként kívánok nekik további erőt, egészséget a nélkülözhetetlen és nem is könnyű munkájukhoz N. P. é