Délmagyarország, 1962. június (52. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-21 / 143. szám

Csütörtök, 19«2. Június 2L 4 Tizenöt éves a Bolyai János Matematikai Társulat [Színészek és szerepek Kezdődik Bicska Maxi: Kovács János a kecskebékaexport Beszélgetés az első főtitkárral Ezer kilencszáznegyvenöt­ben. a magyar szellemi élet újjászületésének idején, a magyar matematikusok ls megtalálták egymást, kivéve azokat, akiket elhurcolt és megölt a német fasizmus, vagy már korábban száműz­te őket az ország, szélnek eresztette őket a világba, mert itthon nem volt becsü­letük. A Horthy-rendszer alatt igen sok tehetséges ma­tematikus hagyta el az or­szágot, a többi között Pólya Györgv, Radó Tibor, Szósz Ottó. Ries Marcell. Fekete publikálásának igénye. Em­lékszem — mondotta dr. Kalmár László professzor —, hogy az elsó „folyóiratunk" feladvány-gyűjteményét tar­talmazott sUnciIezet! formá­ban, amelyet két lelkes kö­zépiskolai taríár, Bakos Ti­bor és Sós Paula szerkesz­tett. Már a kezdet kezdetén igen sok ismeretterjesztő előadást tartottunk a szegedi üzemekben, később pedig or­szágos matematikai verse­nyeket hirdettühk meg. — Az első matematikai versenyt — mondotta a pro­Mihály. Budapestről szárma- fesszor — 1947-ben rendez­zott el Tellet Ede matemati­kus-fizikus is, aki az atom­kutatásban az amerikaiak­nak dolgozik most. Szegedi matematikusok vállalkozása A felszabadulás után az Eötvös Loránd Matematikai és Fizikai Társulat nem is működött. Szegedi matema­tikusoknak jutott az a sürge­tő és megtisztelő feladat, hogy ismét összefogják az erőket Így jött létre kétévi előkészítő munka után, ma 15 esztendeje, 1947. június 21-én a Bolyai János Mate­matikai Társulat, amelynek bölcsőjénél ott volt Szökefal­tük Szegeden, majd a társu­lat tagjai "Debrecenben és Budapesten is tartottak elő­adásokat. Az alapító közgyű­lésiinjíön 41 matematikus je­lent meg, s Budapestről és más városból még húszan csatlakoztak a társulat tag­jaihoz. Később. 1949-ben Bu­dapesten megtartott első közgyűlésünkön, taglétszá­munk már 142 volt. Ebben az évben jelent meg két szaklapunk, a Matematikai Lapok és a Középiskolai Ma­tematikai Lapok is. Ój kutatási eredmények ködés után, s így a Bolyai János Matematikai Társulat székhelye továbbá nem Sze­ged, hanem Budapest lett. Dr. Kalmár László pro­fesszor elmondotta, hogy ad­dig is az előadóülések egész sorát rendezték meg, s új kutatási eredmények látlak napvilágot, továbbá számos külföldi tudós is tartott elő­adást a társulat vendége­ként. Többek között P. Li­bois belga, I. S. Haldane és L. J. Mordéi angol, L. Gar­ding svéd professzorok, va­lamint Szegő Gábor és Erdős Pál, az akkoriban Ameriká­ban élő matematikusok. A szegedi bölcsőben szüle­tett Bolyai János Matemati­kai Társulat országos és nemzetközi tekintélyre tett szert másfél évtizedes műkö­dése alatt, s a fiatal tehetsé­gek egész sorát adta azóta a magyar matematikai tudo­mányoknak. A társulat egyik célja kezdetben is az volt: felkarolni a fiatal tehetsége­ket, valamint hazai és nem­zetközi kapcsolatot teremte­ni a kutatók és tudósok kö­zött. S ezt a feladatát mind­máig sikerrel töltötte be a gazdag hagyományokon épült Bolyai János Matematikai Társulat, amelynek az or­szágban ma már tízegyné­hány csoportja működik eredményesen. L. F. VANNAK dolgok, aroi­— Az időközben megala­kult Műszaki és Természet­vi-Nagy Gyula, Kalmár [ász- tudományi Egyesületek Szö­ló, Rédei László, Szőkefalvi- vetségébe lépett b« társula­Nagy Béla Tusán Pál, Rényt tunk kétévl eMdményes mű. Alfréd és Aczél János pro­fesszorok, továbbá Bakos Ti- , • bor, Sós Paula és Szele Ti­bor, hogy csak néhány nevet T1 . ,, , említsünk. Hogyan igazolhatta Az első lépések Az akkor szegedi székhely­ivel működő Bolyai János Matematikai Társulat első főtitkára, dr. Kalmár László, a Szegedi Tudományegyetem Bolyai Intézetének igazgató­professzora így emlékezik vissza a társulat kezdeti lé­péseire: — Célunk volt a matema­tikai kutatómunkát újra fel­támasztani, s összefogni az erőket a közösségi munkába. Sürgette a társulat létrejöt­tét a tehetséges fiatalok gár­dájának jelentkezése is, va­lamint a kész eredmények keresetképtelensé»ét a kisiparos? Az Egészségügyi Miniszté- vosánál -önkéntes biztosí­rium tájékoztatót adott ki a tási igazolvány—nyal kell je­nyugdíjbiztosításra kötelezett lentkeznie. Amennyiben a kis párosok keresetképtelen- biztosított kisiparos önkén­ségének igazolásáról. Abban les betegségi biztosításban az esetben, ha a kisiparos nem vesz részt, „kérőlap­iparát keresőképtelenséget nyomtatvánnyal kell az ille­okozó megbetegedése miatt tékes orvosnál jelentkeznie, szünetelteti, a íiyugdíjjáru- A keresőképtelenséget az őr­iek fizetési kötelezettsége alól vos nyomtatványon Igazolja, való mentesítéséhez a kere- Kórházi ápolás esetén a kór­sőképtelenségét igazolnia házi igazolást kell elfogadni, kell. Ha a keresőképteUn, A keresőképtelenség megál­beteg kisiparos önkéntesen lapítására és igazolására vo­biztositott, a/, állami egész- natkozó eljárás költség- és ségügvi szolgálat illetékes or- illetékmentes. ken vitatkozni lehet Brecht­lel. Az azonban egy pillana­tig sem kétséges, hogy ha már játsszuk, akkor az ő elképzelései szerint kell ját­szani. Ez azonban nem könnyű. Brecht ugyanis valami egé­szen szokatlant, valami tel­jesen újat követel a színész­től. Azt akarja, hogy a szí­nész ne élje bele magát tel­jesen a szerepébe, hogy időn­ként kilépjen belőle, pilla­natokra vagy percekre fe­lejtse el, kicsoda, és mit játszik, s váljék egy gon­dolat — legtöbbször termé­szetesen az író — szócsövé­vé. Vagyis azt akarja Brecht, hogy a néző ne ringassa be­le magát egy szerep adta az alakítás a régi Kovács hangulatba, hanem — ami- Jánosra emlékeztet. Kezdeti kor a színész a kilépéssel nagy szerepei utan ugyanis tehát a brechti technika végig gondosan kimunkálva, következetesen, a darab mindhárom felvonásában tö­retlenül, szerves egységben jelentkezik és valósul meg. Igaz, ez főszerep: a Bicska Maxi alakját megformáló Kovács János alakítása; a sikerbe kétségtelenül jelen­tősen belejátszik. PEDIG a szerep alkatilag nem is neki való. Magas, karcsú szépfiút képzeltünk erre a szerepre, a századele­jének ízlése szerint. Kovács János játéka azonban ezt a nem lényegtelen nehézséget is feledtetni tudja, bizonyít­va. hogy a legfontosabb vé­gül is mindig a színészi munka. visszazökkenti az erzelmek és az illúziók világából — gondolkozzék, értékelje amit hallott és látott. * LEÍRVA mindez nagyon egyszerűnek látszik. Meg­valósítása annál nehezebb. Annyira, hogy nem egy Brecht-előadas elsősorban azért végződött kudarccal, mert se a rendező, se a színészek nem tudták meg valósítani ezt a látszatra egy­szerű követelményt. A szegedi Koldusopera nem bukott meg. Többek között azért sem, mert jó az előadás. A pesti retöil Színház produkciójához ké­pest például egészen eredeti, önálló. Jól játszanak a szí­nészek, noha nem mindig Brecht szellemében. Talán csak egy olyan alakítása van az előadásnak, amely­ben a szerep és az abból való kilépés, az „elidegení­tési aktus*, ahogyan az író ezt a mozzanatot nevezi, egy időben úgy tűnt. mintha ez a tehetséges színész -le­állt* volna. A Bicska Maxi alakítás arra bizonyíték, hogy ez a sajnálatos megtor­panás szerencsére nem volt végleges. 0 L A szegedi földművesszö­vetkezet befejezte az éticsiga felvásárlását. Június dere­káig összesen 25 mázsát vett át a gyűjtőktől, s ezt a MAV AD külkereskedelmi vállalat Franciaországba ex­portálta. Ugyancsak eredmé­nyes volt a „piócavadászat* is: több ezer darabot szállí­tott el Szegedről a földmú­vesszöveticezet. Most a „kecskebékaszezon * következik. Már a múlt év­ben mintegy tízezer, három­négy dekás város környéki, fiatal békát exportáltak nyu­gatra, de idén még többet kíván felvásárolni a föld­műveeezövetkezeb A gyújtók a kecskebékákat is a Do­rozsmai úton adhatják át a szövetkezetnek, mely húsz forintjával veszi át kilóját. Járványos szembetegség Szegeden A járványos kötőhártya­és szaruhártya-gyulladás ré­gebben főleg Távol-Keleten volt gyakori. Innen terjedt át a második világháború idején az Amerikai Egyesült Államok területére. Ameri­kából e betegséget a háború Európába is athozta. Ez év telén Budapesten volt ilyen járvány. Szegedre akkor ez nem terjedt át. Az utolsó hónapokban Rádióműsor 4,26 rek. sen. 5,39 Csütörtök kossuth-hadio Rákóczi Induló. 4,39 Hi­4.49—7.39 Vidáman. fris­Kőzben : 3,00 Faluradió. Hírek. 6,20 Néhány peri­tudomány. 6 59 Időjelzés. 7.00 Híre*. 7.19 Uj könyvek 7.39 Műsornaptar 7,59 Időjelzes. 8.99 Műsorismertetés. 8,10 Tánczene. 8.55 Edes anyanyelvünk. 9.09 Macskaháza. Mesejáték. 9.43 rilmzene részletek. 10,80 Hírek. 10,18 Napirenden ... 19.11 Ze­nekari muzsika. 1199 Bolygónk Önéletrajza. 11,25 Színes népi muzsika. 12.90 Déli harangszó. , 12,13 Gershwin-hangverseny. 13.05 Bemutatjuk Jergcnylj VI­nokurov szovjet költöt. • 13.20 Egy falu — egy nóta. 14.80 Brahms-művek. 14,13 Emberek sorsáról döntenek. 14.25 Zene­kari muzsika. 15,00 Hírek, köz­lemények. 15,08 Idöjárásjélen­tés. 15,10 Könnyűzene. 15,33 Amikor az értelem aluszik. Re­gényrészletek 16,80 Kettősök Mozart-operáiból. 16,30 Lányok, asszonyok. 16.45 Lendvai Ka­Müsoris­teyofizrttlr í3c^nyíw; UTAZÁSA FŐLD MiLYfBfN jxidomámfcó -fan lxfrítikuj, hia+áqéruf­(3.) A laboráns az agyagcsomót a két acélrúd között a saj­tolőgépbe helyezi. — Tessék, kezdjük. A nyomásmérő mutatója hirtelen kilendül és megáll a vörös jelzésnél. — Nos, a Föld felületétől számítva, ez körülbelül a 20-ik kilométernél levő nyomásnak felel meg. Jegorov megmutatja az acélrudakat, 'amelyekbe úgy be­préselődött az agyag, mint a gyertyába a bél. — Nézzék csak! A páncél engedett az agyagnak. Kí­sérleteink azt bizonyítják, hogy minden oldalról fennálló nagy nyomás közepette a szilárd anyag, hogy úgy mondjam, szilárd folyadékká válik... A Föld központjában el kcll tűnnie a kemény és a puha. sőt a megolvadt folyékony test közötti különbségnek 1*. . miUó: Kis szvit. 18,54 Ezután a televízió kamerája ismét a földhajó fedélze- • mertetés it.so Hirek. 17íe tét mutatja ... A riporter Talanyinhoz fordul. ; JJ* küldfu.M vlfdf — Szergej Petrovics. hogyan sikerült a földhajó száma-• nos két v ers*, tl.ifl Baráti or­Stlí^iW aÍtÍ1Í,anÍ' amely 8 ÍÖld mélyében !z vallk szilárd folyadékka? e Erkel Színházból: Erkel Ferenc: — A kérdés feltevése nem egészen pontos — válaszol- • Brankovics György Opera, a ja Talanyin. - Földhajónkhoz mi nem uj anyagot keres-^TSSÍ fefe^ ojt" tunk. hanem arra törekedtünk, hogy új tulajdonságokat • ra szereplőivel. 21.00-21.10 Er­adjunk ismert anyagoknak. Itt döntő jelentőségű volt a fé- • kel Ferenc zeneszerzői arcképe, mek kvázi-mágneses tömörítésének feltalálás.. • ^^uttm'^él^^ — Nem tudna legalább nagy vonásokban megismertet-; nis verem zenekritkussai áz ci­ni bennünket e találmány alapelveivel? — kéri a riporter. • eiúrdásrói. 4M» 8zét> — Pa vei Dmifrijevics szavajárása szerint „röviden szól- • Súr Mlnvwlv O.jo Hlír­va- beszélhetünk róla — mosolyog Talanyin. — Lám, mi-. nu*z. ről is van szó... • . . FrrOFl-mAOlO m 1 ,,,,, , , ,,.,. .. . a ,">.89 Hegeelt zene. 9.90 Hf­Talanyin a.íoldhajo átlátszó makettjehez vezeti a ripor-. rék. * 15 Mű»om»piár. o.so Tör­tért. A műszertáblán megnyom egy gombot, s a földhajó • na. 8.00-3.10 Hírek, u.oo idő­makettjének átlátszó burkában hajszálvékony sávok sűrűi c^foirovM^k^iMT^tFíy Al­hálózata jelenik meg. • doglalennak oánaszal n hnl i­— A fémet teljes vastagságában áthatja az elemi ré-||vánv holdnál". 15,36 Tánczene, szecskék mágneses erőtere. Ez az erőtér olyan vázzá, ar-. $ haróWaíróL «.» MÍSvai m.­matúrává válik, amely a fém valamennyi atomját össze-" ntk. 1«4.0 Beié'.* a hiirgévei. Ki­fűzi ... J beszélés. 16.35 Dótok magyar Talanyin kikapcsolja a műszert, s fokozatosan eltűnik • ^o^LSÍ'' ír™ sSmi­a kvázimágneses erőterek képe. * /érek. Jelenei 17.35 B.bad/.»a»i­~ Iac:"/n;; de. ?eg ke» ?M*ni még egy "»™olyan. 8.3 H+ nehéz problémát, mint. a nyomás leküzdése, ez pedig a hű-" m.na ,\z Aiianti n >,i tés problémája... Azok az eszközök, amelyeket az űrhajó- * tavitte-; műsorából. 10 25 »z kon alkalmaznak, itt nem felelnek meg. Hiszen nincs hova • £ ^•nV^^k** a? tT**íe­elvezetni a hőt... . * „„.,., .1 ' m«»á'Krtv»l. Körben: Talanyin gyufát gyújt és a földhajó makettjéhez viszi. • nn Hfrek. 23.00 Hírek A láng közeledtével a makett burkában kezdenek „meg-1 " " Mj!M"<ri'"­jelénnl a kvázimágneses tömörülés vonalai. • To'eviziómüsor — Mi nem arra törekedtünk, hogy földhajónkat meg- * 17.45 zenekedvelő gyerekek szabadítsuk a haladása közben keletkező melegtől. Ellen- • klubja is.no Közvetítés a Cse­kezőleg .. A földhajó burkában fellépő hőenergiát a kva- ; „fég*** W2 zimágneses tömörítés energiájává alakítjuk és a hajtómű-. tv-híh óó. 19.4-, a Magyar iw­vek táplálására használjuk fel. így tehát hajónk a föld- • detd műsora, 20.00 Házasságból ben magának a föld energiájának felhasználása révén ha- Z St'**™HoÜSa" " 30 lad. Egyébként nincs ebben semmi meglepő. Vajon a/, álta- • lünk felhasznált energiafajták többségét nem a földből vesszük? — Egészen fantasztikus! — jegyzi meg a televízió ri­portere. — Most már a földhajó szerkezetéről sok minden vilá­gos önök előtt. Amint látják — mutat Talanyin a makett­re — a földhajónak több rekesze, munkaterme van, amelyek mintegy a hajtóműre vannak fűzve. A hajtómű tulajdon­képpen a földhajó gerincében elhelyezett kúpszerű kamrák rendszere. A hajó. miközben a föld mélyében halad, e kamrákon átbocsátja az ultrahangfúróval felőrölt kőzete­ket. .. — Szabad legyen még egy kérdést feltennem — mond­ja a riporter. — A televizió nézői már tudják, hogy nagy mélységekben a földhajó titokzatos akadályba ütközött. Mi gátolja, hogy ezt az akadályt a föld felszínéről figyeljük meg? Hiszen az égitesteket óriási távolságból le tudjuk fényképezni. . . (Folytatjuk.) azonban városunkban és környékén egyre több ilyen nicgbetegedes tör­tént. süt előfordulása az utolsó hetekben járvány­szerű méreteket öltött. Mivel e betegség tünetei könnyen felismerhetők, kór­okozója és terjedési módja ismeretes, a lakosság segít­ségével e járvány leküzd­hető. A tünetek: az egyik szem kipirul, a szemrés kisebb lesz, a beteg úgy érzi. mint­ha valami a szemébe esett volna, folyik a könnye, sőt a fül előtt fájdalmas duzza­nat, torokgyulladás és nátha, harangszó!, sőt kisebb láz is kísérheti. Később átmenetileg a látás is csökkenhet, és a másik szem is envhébb formában megbetegedhet. A kórokozó a baktériumok­nál kisebb: a vírusok cso­portjába tartozik, úgyneve­zett adenovírus. mely a ga­ratváladék (és így nyál, tüsz­szentés, köhögés) és kötő­hártyaváladék (könny) köz­vetítésével terjed. Szegeden már 1855-ben és 1956-ban volt ilyen járvány, és sike­rült is akkor Szegeden a kórokozóját kitenyészteni. Terjesztésében sz uszodák vize ls fontos szerepet Ját­szolt. A fürdés a Tiszában il.ven szempontból veszély­telen. Ezért a járvány a kövei­kező óvintézkedésekkel küzd­hető le. Zsebkendőbe köhög­jünk. tüsazögjünk. Ne nyúl­junk kézzel a szemünkhöz, gyakrabban mossunk kezet. Halasztható esetekben ke­rüljük a szemészeti szakren­deléseket. járóbeteg-rendelé­seket. Fokozottabban óva­kodjunk a szőrnek kisebb sé­rüléseitől is (por, a szem megdörzsölése stb.). Szernsé­rü lések szempontjából ve­szélyes munkánál használ­junk védőiszemüveget A már megbetegedettek­nek tilos az újszegedi uszoda, strand, gőzfürdő medencéiben fürödni mindaddig mlg H szemba­jukat kezelő szokorvos ezt meg nem engedi. A kezelee célja a betegség tartamának megrövidítése és az — egyébként ritka szö­vődmények megakadályozs­sa. A betegség az esstek nagy részében magától is pár hét alatt meggyógyul. A SÁNDORFALVI földmű vesszüvetkezet gyakorlattal ren­delkező PÉNZÜGYI ELŐADÓT KERES azonnali belépéssel. Keszletet önéletrajz posta útján küldendő be. Utikoltség­térftéa csak felvétel esetén. FMSZ igazgatósági elnöke. K 96 GYAKORLATTAL rendelkező lakatos, hegesztő, cér­názó, vetülékcsévelő, szövő, valamint 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező fiatalkorú munkavállalókat felvesz az Újszegedi Kender- Lenszövő Vállalat.

Next

/
Thumbnails
Contents