Délmagyarország, 1962. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-19 / 115. szám

5 Szombat, 196?. május IS. OLASZ VENDÉG SZEGEDEN (Liebmann felv.) Tegnap Szegedre látogatott Adelto Tartarini, az olasz Külföldi Kulturális Kapcsolatok Intézetének Emília tarto­mányi titkára. A titkár a Kulturális Kapcsolatok Intézete vendégeként tartózkodik Magyarországon, s hazánk kultu­rális életével ismerkedik. Adelio Tartarini ellátogatott Pécsre, Mohácsra, majd útban Budapest felé tegnap Szeged­re érkezett. A Kulturális Kapcsolatok Intézete vezető mun­katársainak társaságában felkereste Biczó Györgyöt, Szeged Városi Tanácsa végrehajtó bizottságának elnökét, akivel ba­ráti eszmecserét folytatott. Ezután Biczó György a város nevezetességeivel ismertette meg az olasz vendéget. Felvé­telünk a városnéző körúton készült. \z NDK nagykövetsége is képviselte.ie magát a tegnapi Btechl-bemalatdn Tegnap este mutatták be a Szegedi Nemzeti Színház­ban a világhírű német író­nak, Bertolt Brechtnek Kol­dusopera című színdarabját A sikeres bemutatón a Né­met Demokratikus Köztár­saság budapesti nagykövet­sége is képviseltette magát. Megjelent az előadáson Ul­rich K 1 p o c h, a nagykö­vetség kulturális attaséja, aki neves Brecht-szakértő és hosszabb ideig foglalkozott a német író munkásságának tanulmányozásával. A német 'vendég az elő­adás szünetében felkereste irodájában Vaszy Viktort, a Szegedi Nemzeti Színház igazgatóját, akivel hossza­san elbeszélgetett. Részt vett a beszélgetésen többek között Siklós János, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának titkára, Tari János, a városi tanács el­nökhelyettese, és a város kulturális életének, vala­mint a Szegedi Nemzeti Színháznak több vezetője. ILJTI&CDXIBIBN Új szovjet film a Szabadság Moziban A film Nyikolajeva híres lehet megszabadulni a régi létét igyekszik felhasználni regénye nyomán ké- munkastílustól, az elmúlt céljai elérésére. Minden né­szült. Mégsem kezdhetjük korszak, a személyi kultusz ző érzi: kalandor kísérlet ez. az ismertetést azzal, hogy maradványaitól a termeles­a két művet aprólékos gon- ben és a pártmunkában egy­dossággal összehasonlítjuk, aránt Mi volt ennek a ré­A film ugyan felhasználja a gi, elavult munkastílusnak a regény motívumait, de azért lényege? A film szerint és mégis teljesen önálló alko- a valóságban is az, hogy a tás, más a hangulata, az at­moszférája, a légköre, mint a regényé. Ez mindenekelőtt abból következik, hogy a film közelebb hozza a mához a cselekményt. A történet, amelyet a regényből isme­rünk, 1953—54-ben játszó­| Am ha a ket főalak ábrá­zolásában a film sikeresen el is kerülte a sematizmus buk­tatóit, ez a törekvés a film egészét tekintve, nem járt maradéktalan sikerrel. Két­ségtelen: a rendező — Vla­látszatot és az ünnepélyes beszámolókat többre értékel- gyimir Bászov — számára az te, mint az őszinte beszédet ilyen, termelési témájú fil­a valóságról, a nehézségek- mekben nehéz különösen a ről, a problémákról. Annak régi szabványok, közhelyek az üzemnek az igazgatója ismétlésének elkerülése. Az például, amelyben a törté- ilyen mondatok például, net játszódik, a tervet min- hogy -az élet bonyolult do­dik, a film cselekménye vi- den áron teljesíteni akarja log- — sok hasonlóval talál­szont a XX, kongresszus és teljesiti is, nem törődve kozunk a filmben —, nem után. Világos, hogy ez nem- azzal, hogy a gyártott trak- mondanak sokat, pláne ha csak egyszerűen időbeli elté- torok minősége rossz, sok egy drámai rész lezárása­rést, néhány év különbséget közülük felmondja a szolgá- ként, összefoglalójaként jelent, hanem igen lényeges latot munka közben a földe- hangzanak el, bár kétségte­tartalmi vonatkozásai van- ken. 'A film az ilyen mun- len, hogy az élet valóban nak: a filmben a győzedel- kastílus ellen emeli fel a bonyolult dolog. meikedö lenini eszmék meg- szavát, ez ellen tiltakozik. A iszont néhány egészen valósulásdt látjuk. pártmunkában pedig a törne- V kitűnő alakítást lát­A fő konfliktus ebből adó- gek hangjának, akaratának tlmk a fiimben, s ez kétség­dik. Az itt a kérdés, hogyan lebecsülését, semmibevevését telenül sok mindenért kár­Vagyis azt mondja Páratlan értékű régészeti leletek kerültek elő Tápé mellett edúas- éd átfiádkóü temetőt tátiali {el Két évvel ezelőtt egy ok- léklet került elő a sírokból zárja a régészek elől. A becs­tóberi napon Tokodi Antal és rendkívül sok bronztárgy, lések szerint ugyanis hazánk­Tápai réti általános iskolai tűk, nyakban csüngő éksze- ban szinte egyedülálló avar­tanítótól — aki maga is mű- rek, csontgombok, karpere- és árpádkori temetőt találtak kedvelő régész — értesítést cek, gyűrűk, hajkarikák stb. Tápé mellett, s várható, hogy kapott a Móra Ferenc Múze- Az utóbbiak sajnos eléggé a további ásatásokkal bővül­um, hogy a Tiszatáj Terme- rossz állapotban vannak, az ni fog az eddig feltárt sírok lőszövetkezet agyagbányájá- agyagtalaj nagyon megron- száma, ban különféle régészeti lele- gálta a bronzékszereket. teket, cserépdarabokat, és Ritkaság is előkerült. yteaiteU Cl tdi aetetódége emberi csontokat találtak, s Bronzlemezből készült két öv, ^ ^^ amelyeket érdemes lenne kö- amelyet rendkívül szépen vé- Külön érdekessége a Tápé zelebbről megvizsgálni. Rö- sett vonalak díszítenek. Ér- melletti régészeti leletmen­viddel a bejelentés után dekes, hogy fegyvereket sehol tésnek, hogy egy a szarma­Trogmayer Ottó és Saliga nem találtak, viszont két sír- ta- és 'árpádkori falu marad­László restaurátor hozzálá- ban olyan emberi csigolyát ványáit is megtalálták. Az ' leltek, amelyben két bronz- egymásra épült falu eílensé­kori nyílhegy is volt. ges betöréstől pusztult el, mindkettő elégett, legalábbis n20 dit ezt bizonyítják az égett ro­Az eddig feltárt közel' 420 tnok, s a korommal bevont kubikosai kitermelték a mint- sírban talált leletek feldől- leletek. Lehetséges, hogy az egy két méter mélységben gozása több évre szóió mun_ árpádkori falu volt az ősi az agyagréteget. Kiderült, kát jelentenek a szegedi;ré- Tápé. A későbbi kutatómun­hogy a Tisza az ősi folyóme- gészeknek és restaurátorok- ka majd ezt a feltételezést der holt partján avar- és nak Menet közberl) az eddig ls bizonyítja, vagy elveti, bronzkori temetőre leltek és eltelt két év alatt is sok Annyi bizonyos, hogy régé­megtalálták egy szarmata- mindent feldolgoztak. Fonto- szek és történészek egyaránt és árpádkori falu maradvá- ^abb vojt azonban a sírok dolgozhatnak a páratlan ér­mi előbbi feltárásit. Általában tékű tápéi leleteken, ame­egy sír kibontására 4 órás lyeknek előkerüléséhez nagy munkára volt szükség. Mint- segítséget nyújtott a Tiszatáj egy 140x30 méter nagyságú Termelőszövetkezet vezető­területen folyt a feltárási sége, s különösen Dér Imre munka eddig s a további főagronómus, aki úgy irányi­ásatás egyelőre megállt, amíg totta a temető fölött folyó a Tiszatáj Termelőszövetke- agyagbányászatot, hogy egy­zet téglakészítéshez el nem ben a régészek munkáját is hordatja azt a vastag föld- lehetővé tegyék, réteget, amely a sírokat el- L. F. tott a Tápétól két kilométer­re északra elterülő agyag­bánya területén a feltárási munkához olyan ütemben, ahogy a termelőszövetkezet / Megkezdődött az írószövetség közgyűlése Pénteken Budapesten, az megkezdődött a Magyar új városháza tanácstermében Írók Szövetségének közgyű­lése. A tanácskozás elnök­ségében helyet foglalt Kál­lai Gyula, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, Darabos Iván, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és kulturális osztályának vezetője, Ilku Pál művelődésügyi minisz­ter. Dobozy Imre, a szövetség titkára megnyitójában meg­emlékezett az 1959-es ala­kuló közgyűlés óta elhunyt írókról. A közgyűlés egyper­ces néma felállással adózott Ráth-Végh István, Teleket Béla, Gádor Béla, Hatvany Lajos, Sarkadl Imre, Szántó György, Gyagyovszky Emil, Madarász Emil, Bakó József írószövetségi tagok, továbbá Füsi József és Darvas Szi­lárd emlékének, Az Írószövetség választmá­nyának beszámolóját az iro­dalom helyzetéről és az ala­kuló közgyűlés óta végzett munkáról Darvas József, a szövetség elnöke mondotta el. nyát ls. Tíúdtetét dotlilM liófión?a A két év óta tartó ása­tási munkálatok gazdag eredménnyel jártak. Eddig közel 420 sírt tártak fel, s az egyik avar sírban torzí­tott nőj koportyát találtak, amelynek muzeális értéke ­egy antropológus becslése szerint — 20 ezer dollár. Kü­lönösen ritka lelet ez az avar korból, s hasonlót még nem találtak eddig hazánkban. Ebből a korból ilyen nagy­ságú temetőt sem tártak még fel Magyaországon. Az avarkor! sírok érdekes prob­lémát rejtenek. A most ta­lált sírok közt van olyan, amely eltér az általában is­mert avarkori temetkezés­tői. Általában négv-öt méter távolságra temették el az avarok halottaikat, Egy most feltárt sírban viszont egvmás mellett találták egv férfi és nő csontjait, két másik sírt pedig az előbbitől negyven Illegve hatvan mé'erre. Az e«'dk sírban kisebb uralko­dót temethettek, legntobb is erre vaHnrak az előkerül* bror>7ékszerek és az a tény is hosv a sfrt később fe'dú'­ták kiraholták. s így a még értékesebb tárgyakat most már nem találták meg, csak a nyomukat. A bronzkorban i. e. 1500—1300 között te­metkeztek itt, s körülbelül i. e. 1200-ig használták a te­metőt, amelybe hátán fek­ve. zsugorítottan, illetve ur­nában elégetve temették el halottaikat az itt lakó né­pek. Sok szép kerámia mel­A tejet árusító boltok vasárnapi nyitvatartása Holnaptól, vasárnaptól kez- üzletek, Petőfitelep l-es dődően, egészen szeptember cájában, Mihályteleken, 15-ig a nyári időszaknak megfelelően tartanak nyitva vasárnap a tejet árusító bol­tok. Az Élelmiszerkiskeres­kedelmi Vállalat Petőfi Sán­dor sugárúti, Kossuth Lajos sugárúti, Vedres utcai, Csongrádi sugárúti, Kölcsey utcai, Kálvária sori, Petőfi­tele Xl-es utcai, Április 4 úti, József Attila sugárúti és Földműves utcai üzletei va­sárnaponként reggel 7 órá­tól délelőtt 9 óráig tartanak nyitva. Természetesen a te­jen és kenyéren kívül más cikkeket is árusítanak. A Széchenyi téri gyorskiszolgá­ló bolt vasárnaponként reg­gel 7-től délelőtt 10-ig, a Marx téri, a Szilléri sugár­úti önkiszolgáló boltok, a Marx téri fűszerbolt reggel 6-tól 9-ig, a Szent István té­ri pavilon pedig reggel 6-tól délelőtt 10 óráig tart nyitva. Ezek az üzletek a tejen és a kenyéren kívül szintén árusítanak más cikkeket ls. A földmüvesszövetkezeti ut­I a | Marostő utcában, a Szent István téren és a Párizgi körúton vasárnaponként reg­gel 7 órától 9 óráig tartanak nyitva, s tejet, kenyeret és más cikkeket hoznak forga­lomba. Tovább foNo?ódott a gyarmatáruk tor a ma Csorgrád megyében Az elmúlt évi árcsökken­tést követően az első negyed­évben is tovább fokozódott a gyarmatáruk • forgalma Csongrád megyében. Csoka­ládéból az év első három hónapjában 32,9, kakaóból 240,7, kávéból 144,2 és cit­romból 79,4 százalékkal töb­bet adtak.el, mint az elmúlt és hasonló Időszakában. A nagy kereslet miatt több ol­csó csokoládéfajtából, sport­szeletből stb. nem tudtak biztosítani a folyamatos ellá­tást ítéli el. el a film, hogyan szabadul­nak meg az emberek az el­múlt korszak maradványai­tól, amelyekkei a part egy­szer s mindenkorra leszá­molt, de amelyekkel még lépten nyomon találkozha­tunk. |£ét erős akaratú vezető összeütközése nyomán bomlik kl a mondanivaló. A szó régi értelmében nem »tiszta- negatív és pozitív figurák ők: Valgan, a trak­torgyár igazgatója például kitűnő vezető lehetne, ha a személyi kultusz időszaka nem mérgezi meg egy vét­kes vezetői munkastílussal, s Bahirjev, az ellenfele, a konfliktus másik pólusa, sem valami hiba- és gáncs­nélküli lovag. A gyár átépí­tésében például ahelyett, hogy a kollektívára támasz­kodva nyíltan harcolna Val­gan ellen, az igazgató távol­pótol. Mindenekelőtt a Val­gan szerepét játszó Nazva­novról kell beszélnünk. A színes, élettel telt alakítás legfőbb érdeme, hogy világo­san kitűnik belőle: Valgan nem egyszerűen demagóg; nem egyszerűen karrierista, hanem mélyen meg van győ­ződve arról, hogy úgy kell cselekedni, ahogyan ő csi­nálja. Hasonlóan magas szín­vonalú munka Mihail Ulja­nov alakítása Bahirjev szere­pében. A főmérnök alakja mentes minden póztól —ami különösen fontos: minden szépitgetéstől is —, nagyon egyszerű és mégis igen kife­jező. Tinya szerepében a nemrég felfedezett modern szépségű Natalja Fatyejeva elmélyült, átélt, rokonszen­ves alakítását láttuk. Kitű­nő friss szín volt a filmben Krilova karakterisztikus, szí­nes játéka Dása szerepében. ö. L. ZENEI NAPTÁR Szendrei Imre hangversenye Tegnap, pénteken este tékú müvet, és tapssal kö­nagysikerű hangversenyt szöntötte o bemutatón meg­adott a szemklinika tantér- jelent fiatal szerzőt, mében Szendrei Imre Liszt', Régóta tudjuk, hogy Szend­Chapin- és VIT-díjas zon­goraművész. A koncerten megjelent a Szegeden tar­tózkodó Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter, az Orvostudományi Egyetem professzori karának több tagja és végighallgatta a hangversenyt a szemklinika számos betege is. A mintaszerűen összeálli- kifejező előadása most is tott műsorban Chopin-, forró sikert aratott. Nagy­Liszt-, Taktakisvili-, Soszta- szerű sítlusos előadásban kovlcs-, Geszler- és Kodály- hallhattuk a müvekel, a művek szerepeltek. Elhang- romantikusokat és a moder­zott egy zongoramű ősbe- neket egyaránt, bizonyitékd­mutatója is: Takács György- ul annak, hogy a fiatal mű­Negyven új szegedi ejtőernyős A Magyar Honvédelmi készül a gyakorlati munkára. Sportszövetség szegedi repü- A télen negyven ejtőernyőst ., jr képeztek ki, jelenleg is 67 lős klubjának ejtőernyős keRdöt oktatnak. Az áprilisig szakosztálya hónapok óta tartó kiképzésen a résztve­vők megtanulták az ejtőer­nyők hajtogatását, a levegő­beni tennivalókat és erőnléti gyakorlatokat tartottak. Holnap, vasárnap kerül sor az idei első ugrásra. A sze­gedi közforgalmi repülőtéren délelőtt fél kilenc és délután egy óra között harminc ejtő­ernyős mutatja be tudását. Közöttük öt leány is van. A vasárnapi gyakorlaton bekö­tött — automatikus szerke­zettel történö — és zuhanó­ugrás szerepel a műsoron. Az MHS minden érdeklődót szívesen lát a repülőtéren, belépődíj természetesen nincs. A sportolók, akiknek száma egyre növekszik, további hí­veket is kívánnak toborozni a tizenhat évesnél idősebb fiúk és lányok közül. A mostani kezdők tanfolyamá­nak végeztével ugyanis újab­bat indítanak melyre már is van érdeklődő. rei Imre kiváló zongorista: tanúi voltunk kibontakozó tehetségének. Ez a hangver­seny ís tehetsége mélyülésé­nek volt újabb meggyőző bi­zonyítéka. Bravúros, min­den nehézségen győzedel­meskedő technikája, a zene szellemét, mondanivalóit, hangulatát maradéktalanul nek, a fiatal szegedi diák­nak Prelude cimü rövidebb darabja. A közönség szíve­sen fogadta a modern indí­vész a régebbi zenében épp­oly otthonosan mozog, mint a modern muzsika világá­ban. Nagysikerű növendékhangverseny a Zeneművészeti Szakiskolaban Nagyon jól sikerült hang- emelkedését Beethoven Kar­versenyt adott csütörtökön este a Zeneművészeti Szak­iskola növendékzenekara és vegyeskara Várnagy Lajos tanár vezényletével, az in­tézet nagytermében. fantáziájának előadása jelen­tette A Szegeden először el­hangzó mű nagyszerű meg­szólaltatása elsősorban Vár­nagy Lajos tanáp érdeme A siker eléréséhez nagyban A hangverseny első száma- hozzájárult a Szatmári Géza ként Haydn G-dúr szimfó- tanár gondos fordítását és niája hangzott el, igen stílű- betanítását dicsérő vegyes­sos és technikailag is jól kar és a zongoraszólamot megoldott előadásban, majd játszó Ormándlaki Zsuzsa is. Mozart D-moll zongoraver- Tehetségük legjavát nyújt­senyét szólaltatta meg a ze- va énekeltek a mű szólistái: nekar László Gyöngyi, Schmidt Eleonóra és Móczár Éva szakiskolai növendékek sikeres közreműködésével­A színvonal további Joó Csilla, Gortva Irén, Nagy Erzsébet, Meszlényi László, Fejes Antal és Rákosi Géza. y. c, VáladtótH.ahai itletékejdi Nem árusítják az de ét múlt levelez, lapodat „A Dél-Magyarország 1962. május 6-i számában -Ki te­het róla?- című cikkben Fe­kete Jenő jogosan kifogá­solta, hogy a Széchenyi téri 136-ös számú dohányboltunk­ban a szabadtéri játékok !900. évi időpontját feltün­tető levelezőlapokat árusíta­nak. Az és-revételt köszönet­tel fogadjuk. Utasítást adtunk boltjaink vezetőinek, hogy készleteiket válogassák át és az általunk közölt lista alapján a forga­lomból kivont levelezőlapo­kat központi raktárunkba szállítsák. Kuti Árpád, a Szegedi Élelmiszer k I s keres kedelmi Vállalat igazgatója"

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents