Délmagyarország, 1962. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-17 / 113. szám

Öl np»j«Í5 ha n arainak magyar kassával Évente átlag egymillió ka­teát készítenek a Szentgotl bárdi Kaszagyárban. Hazán kon kívül Brazíliában, « Szovjetunióban ée Törökőr­szagban aratnak magyar ka szávai. Egyedül a román megren­delők kérnek olyan kaszát, amilyent nálunk használ­nak. A Szovjetunió rövi­debb. 80—90 centiméteres pengéjűt szállítanak a gyár­ból. A törökök még ennél is rövidebbet és keskenyebb pengéjűt igényelnek. A bra­zil parasztok fényes, rövid, erős kaszával vágják a ga­bonát (MTI) Kútfúrók a rőszhei Lenin Tsz-ben Megkezdődött a vegyszeres gyomirtás A vegyszeres gyomirtás előnyei már nem ismeretle­nek a szövetkezeti gazdák előtt.. Évente, attól függően, mennyi vegyszert tudnak beszerezni, egyre nagyobb területeken alkalmazzák ezt a kiváló kémiai védekezési eljárást. A tiseaszigeta Búzakalász Tsz gazdái eddig már 400, az algyői Üj Élet 220, a Pe­tőfi 30, a deszki Táncsics Tsz gazdái pedig 60 kataszteri holdon permetezték ki a gyomirtó vegyszereket. Harmincötezer forint tapasztalatcserék rendezésére A szegedi járási tanács mezőgazdasági osztálya már a múlt esztendőben is sok értékes tapasztalatcserét ren­dezett a szövetkezeti gazdák, járási szakemberek számára, hogy tömegesen ismerhessék meg élen Járó termelési módezereket, s azokat alkal­mazhassák is saját szövet­kezeteikben. A tavalyi jó ta­pasztalatokon felbuzdulva az idén nemcsak a megye leg­jobb gazdaságaiban rendez­nek' ankétokat, kiránduláso­kat, hanem számos országos hírű mezőgazdasági nagyüze­met is meglátogatnak. A me­gyei tanács 35 ezer forinttal járult hozza a szegedi járási szövetkezeti gazdák tapasz­talatcseréinek finanszírozá­sához. Vezetünk a megyei sertéshizlalási versenyben A Csongrád megyei párt- .sorban tehát a termelőszövet- tások folyamatosságát is. bizottság és a megyei tanács kezeteknek köszönhető a Ezért a szövetkezeti hizlal által meghirdetett sertéshiz- szegedi járásban. Mindössze dákban rendszeresen szelek­lalási versenyben a szegedi két szövetkezet van. a pusz- tálni kell az állományt, járás falvai hónapokon ke- lamérgesi Rizling és a kü- Amint össze lehet állítani resztül az utolsó helyet fog- bekházi Sarló Kalapács Tsz- egy akkora l'alkát, mely lalták el a makói és szentesi ek, melyek nem kötöttek után már esedékes a nagy­járásbeli községek mögött, annyi sertéshizlalási szerző- üzemi felár, ezt azonnal vé­Az utóbbi hetek eredményei dést az első fél évre, mint gezzük el. Húsz hízott sertés azonban alaposan rácáfoltak amennyit várt tőlük álla- átadása esetén két darab arra a hiedelemre, hogy a munk. olyan sertést is átvesz a vál­mi járásunkban nem lehet ,,.. , • • lalat. amelynek súlya 80—90 annyi sertést hizlalni, mint a a legjobbak es kik kiló között van. ötvenes fal­megye más részeiben. • a hátul kullogok9 ka lltán "tór öt ilyen Mint a megyei felvásárlási 8 * gyengén hízott sertést is fel­kirendeltség utóbbi jelenté- A szegedi járásban a tsz-ek vásárolnak. E lehetőséget fel­séből kitűnik, egyedül csak és a háztáji gazdaságok ser- használva célszerű megsza­április hónapban 31,7 száza- teshizlalási szerződéseit Vadulni azoktól a sertésektől, lékkai nőtt a leszerződött együtt, számítva eddig már melyek rosszul értékesítik a sertések mennyisége, míg 11 község teljesítette túl ter- takarmányt, s helyükbe ugyanez idö alatt a vezető vét Algyő 120. Baks 121,6, nyomban "j hízókat allítha­helyet uraló makói járásban Csengele 168, Dócz 112, Gyá- tunk csupán 13,7 százalékos nö- larét 101,1, Pusztaszer 136,3, Amint az eddigi eredmé­vekedés volt tapasztalható. Röszke 111, Tápé 146, Tisza- nyek mutatják, járásunkban ... , sziget 102, Üjszentiván 127. számos községnek van már fclSOK a tsz-ek Zsombó 100 százalékig telje- esélye arra hogy a megyei A termelőszövetkezetek a íalá'sf tervét^' ^ sertéshiz" sertéshizlalási versenyben az háztáji és az egyéni gazda- ,...„,_ , elsők közé kerüljön, s a ver­ságokkai szemben mindenütt Ezek a szep eredmények igen jó példát mutatnak. A' azt mutatják, hogy a megyei pusztaszeri közös gazdaságok szervek által megadott hiz­meg az év alején 1200 ser- lalósl tervek nem feszítettek, sre szerződtek le, s ezzei . ,, ... .... a rájuk jutó első íél éves teljesíthetők. Épp ezért szin­szerződéses sertéshizlalási érthetetlen: miért marad­tervet 169,5 százalékra telje- lak le a versenyben a sö­sitették. A baksi Üj Élet Ter- vényházi, üllési, mórahalmi, melőszo vetkezet gazdái, az pusztamérgesi, az ásotthalmi eredetileg tervezett 800 ser- és az öttömösi termelőszövet­tés helyett összesen 1026-ot kezeti csoportok és szövetke­hizlalnak meg az első fél zeti gazdák. A hibát aligha­évben. A csengelei szövetke- nem a községi tanácsok nem zeti gazdák is megértették, kielégitő szervező, felvilágo­mi a kötelességük, s 265 ser- sító munkájában kell keres­téssel szerződtek eddig több- ni. re. mint amennyi a község ttönyös szállítási eredeti tervében szerepel. ~ . . . , Ezért, elismerés illeti a csen- feltetelek geleieket, hiszen köztudo- a szerződéskötési munka mású, hogy takarmányokban továbbra is fontos feladat, a megye egyik legszegényebb Emellett azonban egyre több környéke Csengele. figyelmet kell fordítani most A legtöbb sertést az első mar a leszerződött sertések fél évben az algyői szövet- határidőre való átadására. A kezeti gazdák hizlalják, ösz- jelenlegi második negyed év­szesen 1400 darabot. Bár az ben éppen kétszer annyi hi­egyéni és a háztáji gazdasá- zott sertést kell a szegedi já­gok még Algyőn sem telje- rásban is felvásárolni, mint sitették tervüket. 400 sertés- amennyit az első negyed év­ből csupán 160-ra kötöttek ben adtak el a termelők. S eddig szerződést. A magasan a versenyszabályok előírják, kiemelkedő eredmény első- hogy biztosítani kell a szállí­seny kiértékelése után juta­lomban részesüljön. Ehhez azonban még az is szüksé­ges, hogy a szövetkezetek jól felkészüljenek a második fél évre is és a háztáji és egyéni gazdaságok is hiánytalanul teljesítsék terveiket Artézi kutat fúrat saját erőből az idén a röszkei Le­nin Tsz. Ez már a második kútja a szövetkezetnek, mert tavaly Ls fúratlak már egyel, ugyancsak saját erőből. Az újabb kút fúrását inár meg is kezdték a sándorfalvi Ro­zsa Ferenc Tsz kútfúrói. Előreláthatólag 180 méter mély­ről hozzák majd fel a vizet. Képünkön munka közben a kútfúróbrigád dolgozói. az iskola, a tanulás... S olyankor furcsa fájó boldog­sággal telik meg a szivem. Papp Lajos Hét vagon csíráztatott füzvessző A szegedi Háziipari Szö­vetkezet algyői részlegének vevszöcsíráztató telepén hét vagon fúzvesezöt tartósíta­nak csírázta tással: a szövet­kezet kosárfonóinak egész évi fehérvcssző-szükségletét. A csírázta lássál tartósított íűzvesszőböl nyerik ugyanis az értékes fehérvesszőt, a ruháskosarak, fonott vessző­bútorok anyagát. Az itt tá­rolt vesszökészlet 25 ezer kilogramm fehérvesszőt ad majd, s ez 12 ezer 500 ru­héskosár elkészítéséhez ele­gendő. ami 625 ezer forin­tot jövedelmez a szegedi szövetkezeti kosárfonók szá­mára. Érthető tehát a ké­pünkön látható Bagi Károly­nak, a kosárfonó részleg vezetőjének nagy gondossá­ga, aki mindennap ellen­őrzi a csíráztatott vessző­nyalábok állapotát, hogy ki­váló legyen minősége. Amiw é*i Uiá&a i/ágytcim, A GYEREKEIM ELÉRIK MAJD Elmondta Farkos Józsefné, Domaszék községi párttitkára A Ham elsőéves -ipari tottam, kenyeret sütöttem és üdülni a tsz-ből a. legna­tanuló, a kislányom hatodik vasárnap este utaztam visz- gyobb munkák idején? Mit általánosba jár. Jóskám me- sza. De nehéz is volt az, is- szólnának az emberek? zőgazdasági gépszerelő lesz, tenem! Nem felejtem el A fiam tavaly a Balato­s ha elvégezte az iskolát, itt soha azt a néhány hónapot, non nyaralt. S a kislányom dolgozik majd a »Rákóczi— Es akkor határoztam el, is egyre vidámabb és erö­ban, amelynek magam is hogy tanítónőt nevelek Pi- sebb. Szereti a munkát és tagja vagyok. Piroskát, a roskámból. Ott üldögéltek tanít&nö akar lenni. Azt kislányomat a tanítóképzőbe ketten a könyvek mellett, s mondom neki mindig: előbb szeretném majd beíratni. Ta- ahogy láttam őket, egy ki­nítónö szerettem volna én csit mindig megsajdult a is lenni valamikor. Nem le- szívem. hettem az. A szegénység 'De én is sokat tanultam a miatt, meg apám miatt sem, debreceni iskolán. Megtanul­akit akkor kommunistaként tam rendbe tenni a dolgo­tartott számon a rendőrség, kat, megtanultam, hogy kell s emlékszem, hogy a csend- bánni az emberekkel. Az őrök mindennapos vendégek embereket szeretni kell, szc­voltak nálunk. Tizenhat éves retettel kell hozzájuk köze­voltam, amikor férjhez men- ledni. szeretettel kell di­tem Zákányszéken. csérni és bírálni őket a Igen. Tanítót nevelek a munkájuk és cselekedeteik kislányomból. Amire én hiá- szerint. Jól megtanított erre ba vágytam, most elérhetik engem az élet iskolája is, a gyerekeim. Csak tanulniuk s azt hiszem, ezért ls szeret­kell, akarniuk kell egy ki- tek meg itt Domaszéken csit. hamar az emberek. A sze­Tizenhat éves voltam, ami- rctetet, a velük való törö­kőr férjhez mentem. Még dést, a jó szándékot érzik a úgyszólván gyereklány. Le szavamban, s hallgatnak kellett mondanom a tanú- rám. Így választott titkárá­lásról. Aztán 1950-ben tsz-be vá a tsz pártszervezete, s léptünk. Hogy addig mi így lettem tavaly december­volt? Szegénység volt, harc ben a községi pártszervezet a mindennapi falatért, harc titkára, a gyerekeim jobb életéért, . s mindnyá junk jobb életéért. Emberekkel ügyes-bajos Ez volt, s ebben a harcban dolgaikkal foglalkozni! — apámat követve én is kom- olyan ez kicsit, mintha tani­munista lettem. 1951 ótava- tanék. Így teljesült felig­gyok a pártnak tagja. A meddig az én gyerekkori tsz-ben iskolába jártam, tan- vágyam. Tanítok és tanulok folyamot is végeztem. Ta- tovább magam is. Beirat­nultam és dolgoztam. koztam a mezögazdasagi szakmunkásképző tanfolyam Jött aztán az ellenfor- állattenyésztési tagozatára, s radalom. Sokan színt váltat- ha azt elvégeztem, megpró­tak akkor nálunk. Én nem bálkozok esetleg a techni­fordítottam ki magamon a kummal is. Sokszor össze­ruhát. Pedig határozottnak, szólalkozunk a férjemmel, erősnek maradni nem volt De a gyerekeim megértenek, könnyű akkor. Féltünk, fél- s olyan jó esténként együtt tem én is, ahogy mások is tanulni a kislányommal. En nem akarok lemaradni, el­féltek. De a hitemből, az kopni, nem akarom elveszi­akaratomból nem engedtem, teni magam körül a világot és azóta sem engedek sehol Ezért tanulok. Sok a mun­és senkinek egy jottányit kám. Szülői munkaközösség sem. az iskolában, a Hazafias 1957-ben Domaszékre ke- Népfront, a nótanács... rültünk. Akkor már iskolás mindenütt dolgozni, segíteni volt mind a két gyerekem, kell. Még nem érek rá pi­Üjra tsz-tagok lettünk. 1960 henni. Majd később, ha már őszén pártiskolára mentem, kiöregedtem a munkából. A Debrecenben volt az iskola, nyárra kaptam volna Dobo­onnan jártam haza minden gókőre egy beutalót, de visz­szombaton. Mostam, takarí- szaadtam. Hogy mennék el Hírek — események — Évi 300 forint község­fejlesztési hozzájárulást sza­vazott meg a községi ta­nács ülése Pusztamérgesen. A lakosság többsége szíve­sen támogatja ezzel az ösz­szeggel a tanácsot, amely jelentős tervek megvalósí­tására készül. Jövőre 450 ezer forint költséggel új egészségházat építenek, ami­nek á terveit már elkészí­tették, s eddig 190 ezer fo­rintot tartalékoltak az épít­kezés költségeire a község fejlesztési alapból. — Bővítik egy tanterem­mel a belterületi iskolát öt­tömösön. Az iskola bővíté­sére, amire előreláthatóan jövőre kerül majd sor, 170 ezer forintot tartalékol a községi tanács a köfá-bóL — Az Üllési KISZ-fiatalok tánccsoportja lelkesen ké­szül az új művelődési ott­hon augusztus 20-ra terve­zett avatására. Az üllési táncosok jól szerepeltek a bordányi területi kulturális seregszemlén is, s most rendszeres gróbákkal, gon­dos munkával készülnek az új művelődési otthonban való bemutatkozásra. — Üj elnököt kapott a pusztamérgesi Kossuth Ter­melőszövetkezet Szeri Ist­ván a Felgyői Állami Gaz­daságtól ment át a tsz-hez, s az új elnök vezetésével a tagság most fokozott len­dülettel végzi az időszerű munkákat a szövetkezet földjein.

Next

/
Thumbnails
Contents