Délmagyarország, 1962. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-16 / 112. szám

Szerda, 1962. május 16. 4 Rönf-gen-film múzeum Érdekes kezdeményezés a Szegedi Orvostudományi Egyetemen Szakkörökben sokszor le- ben megtalálhatók a leg- iához. A szakorvosjelöltek het hallani az utóbbi időben újabb vizsgálati módszerek- szakmai tudásukat egészíta Röntgen-klinika sebklini- kel készült felvételek és a hetik ki a filmanyag tanulkai részlegénél felállított normális csontok összes ti- mányozása során. A klinikárontgen-film múzeumról. Fel- pusfelvételei is, melyek ru- ra továbbképzés végett külkerestük ezért dr. Lélek lm- tlnmunka közben összeha- dött orvosok megismerkedre adjunktust a Sebészeti sonlítási lehetőséget biztosi- hetnek az újabb vizsgálati KMnikán és megkértük, ts- tanak. Minden eset név sze- módszerekkel elért eredméinertesse lopunk olvasói előtt rint külön filmborítékba ke- nyekkel. A filmekhez pontos, a röntgen-film múzeuin je- rül, amelynek külső oldalán lehetőleg minden részletre lentóségét minden fontosabb adat sze- kiterjedő dokumentáció kap— Amikor 1998-ban Sze- repel abeteg kora, röntgen- csolódik s ez alapját képezgedre kerültem — emlékezett diagnózisa, esetleges műtét, heti a tudományos munkávissza Lélek adjunktus — szövettani diagnózis, ugyan- nak is. " taT,ltalÍ?m' !logy nem Ut íeltüntettük a rönkén- Elismerésre méltó kezdeaU rendelkezésre olyan rönt- film részletes, esetleg rajzzal ményezet a ^tgen.,^ mú. gen-film muzeum. amely illusztrált leírását, a rövid alapját képezheti az orvos- anamnézist, a kortörténet létanhallgatók és szakorvosje- „yegesebb adatait is. kai mázává val az orvoseavelöltek oktatásának. Ezt . hiá- _ Ml a muz>,um feladato? Tr^TZ^L eTZl ÜTtaM ^f .iü f - BÖSégeS anyag é" ren" nyeaségét tovább lehet növelnekelőtt pótolni, amidőn el- delkezésre az egyetemi elő- ni. határoztam a röntgen-film adásokhoz és az orvostanmúzeum létesítését. Szenes hallgatók gyakorlati oktatóprofesszor támogatásával, Józeum; segítségével és módszerének szélesebb körű al(Az Orvosegyetem cimü háziújságból) váhagyásával, valamint munkatársaim segítségével három év óta társadalmi munkával sikerült olyan Jellegű filmanyagot összegyűjteni, amely nemcsak oktatási szempontból, de tudományos szempontból ls komoly értéket képvisel. — Milyen rendszeren alapszik a filmmúzeum? — A filmanyagot betegségek szerint csoportosítottam. Eddig 82 különféle betegség, illetve betegségcsoport szerint állítottam össze az anyagot, számitottunk azonban további bővítési lehetőségre is. Minden önálló kórforma, vagy betegségcsoport egy-egy számot kapott. Egyegy tárgykörnek legalább egy, ha szükséges, akkor több nagyformátumú lapos doboz all rendelkezésre. A dobozok nyitott polcon, Jól látható számjeggyel vannak ellátva. A múzeumhoz tartozik még egy regiszter, amely gyors tájékozódást tesz lehetővé. — Milyen esetek kerülnek a filmmúzeumba? — Filmmúzeumba kerül a osont-, tüdő. gyomor-bél tractus, epeutak, urogenltalis szervek, agy, gerincvelő, szív- és érrendszer minden tipusos és érdekes röntgen elváltozása. A gyűjteményRádióműsor Szerda KOSSUTH-KADIO 17,17 Ajándékműaor. 18,SO Hírek. IS, 10 Szendrey—Karper László hangversenye a stúdióban. 18,35 Bolygónk önéletrajza. 18,00 Köz4.26 Rákóczi-induló. 4.30 Hl- vetítés a Szegedi Nemzeti Szlnrek. 4.40-7.50 Vidáman, frt&- házból: Prokofjev: Eljegyzés a sen. Közben: 5.00 Falurádió, kolostorban. Vlgopera, A szü5,30 Hírek. 6.20 Orvosi tartó- netben: 19.47 Prokofjev zeneszercsok. 6.40 HlrdcHöoszlop. 0.69 zói arcképe- 19.37 -20,10 Melxner Időjelzés. 7,00 Hirek. 7,10 UJ Mihály beszélgetése az opera könyvek. 7.M Műsornaptár. 7,50 szereplőivel. 11,03 Hírek. 11,10— Időjelzés. 3.00 Műsorismertetés. 8 21,25 Kulturális krónika. Utána: óra 10 Opera részletek. 9.00 Rá- Melxner Mihály beszélget Kodlóegyetem. 9.30 Tánczene. 10.00 vács János zenekritikussal az Hírek. 10,10 Úttörő-híradó. 10,30 elhangzott előadásról. 22,20 VlcKórusok. 11,00 Napirenden... 11 tor Hugó két verse. 22,25 Népi óra 05 Füvósíndulók. 11,25 A muzsika 23,00—23,15 Hírek. Szabó család. 12.90 Déli harang- , , . szo. 12,15 Népdalfeldolgozások- Te.evizlÓmÜSOr ból. 12.30 Válaszolunk hallgatóinknak. 13,05 Zenekart mu- U,00 TV Magazin. 18,45 Tazslka. 14.00 A bűnös leány. Kis- ?<feunk , "í* £özvetíregényrészlet. 14.30 Tánczene. 15 té* » Madách SzJnház Kamaraóra Hírek, közlemények 15,00 színházából: Homokóra. VlgjáIdőjárásjolentés. 19.10 Magyar A i művészek Liszt-hangversenye. 15 T^x Vllá(?lhíracl6. 22,00 Hírek. TV óra 40 A rádióegyetem hallga- Vliághiradó. tóinak. 16,00 Operettdalok. 10,30 | A pozsonyi „oiajvár". 16.40 Híres prímások lemezeiből. 10,55 Műsorismertetés. 17,00 Hírek. 17 óra 15 A naofényex város. 17 óra 50 Az Ifjúsági Rádiószínpad bemutatója. Diákszerelem. Rádlóláték. 18.35 Gyurkovlcs Márta énekel. 19,00 Jó estét! 19.20 Néni együttesek műsorából. 10,54 Jó éjszakái, gyerekek! 20,00 Esti krónika. 20,25 Könnyűzenei világbajnokság . . . 21.15 Kopjások. Folytatásos rádiójáték. III. ré-z. 11.45 Két operettnyltánv. 22,00 Hírek. 22,20 Sporthírek. 22 óra 25 Oeetöversenv-eredmónvek. 22,30 Közvetítés Brémából. 23.20 szarenád-ost. 24,00 Hírek. 0,10—0,10 Csárdások. PETOFI-RADIO 5,00 Reggeli zene. 6,00 Hirek. 0,23 Műsornaptár. 8.30 Torná. 0,00-0.10 Hírek. 14.00 Időjárásés vízállásjelentés. 14,15 Operaréecletek. 14,40 Orosz nyelvlecke a VI, osztályosoknak. 13,00 Könnyűzene 18,00 Hirek. 10,05 ..Szölöboszorkány", Rádiódráma. Megalakult „a sxerencséaek autóklubja" A Magyar Automobil Klub tagjainak egy része külön csoportokat szervez, s így közösen beszélik meg legtöbbször azonos problémáikat. Ilyen külön kis klubot alakítottak már a BMW-sek, a Volkswagen és Moszkvics tulajdonosok. A napokban hozták létre a »Szerencsések autóklubját!* is, azokét, akik nyereménybetétkönyv sorsoláson vagy lottón nyerték kocsijukat. Az újabb klub tagjainak kocsijai ugyan különböző típusúak, gondjaik azonban azonosak. VaZamennyien a kocsi üzemeltetésével, vezetésével stb. járó kezdeti nehézségekkel küzdenek. A klub segítséget, tanácsot ad tagjainak különböző kérdésekben, műszaki, forgalmi előadásokat rendez ismereteik gyarapítására, közös túrákat szervez. A szerencsés autósok klubjának egyelőre 30 tagja van, számuk azonban rövidesen tovább növekszik. (MTI) Moszkvába érkezett • Magyar Rádió kuldŐílsége Tömpe István, a Magyar Rádió és Televizió elnöke, valamint Várnai Vilmos, a Magyar Rádió és Televízió főosztályvezetője a Szovjet Minisztertanács Rádió- és Televízió Bizottságának meghívására kéthetes baráti látogatásra a Szovjetunióba érkezett. (MTI) Nagyobb gondot a külvárosok péksütemény-ellátására! Általános panasz, hogy péksüteményt a reggeli órákban csak* a belvárosi üzletekben lehet kapni. Az ezen kívül eső területeken csak 10 óra után juthatnak péksüteményhez az üzletek és az itt lakó dolgozók kénytelenek valamelyik belvárosi üzletbe menni, ha a reggelihez péksüteményt szeretnének adni a gyermekeiknek. A Zákány utca és Felszabadulás utca sarkán levő egymúszakos bolt vezetője például elmondotta, hogy volt időszak, amikor ő saját maga ment el reggel 6 órára a 16-os számú sütödébe, és akkor 280—300 darab péksütemény is elfogyott üzletében. De mert a vevők panaszkodtak, hogy pontosan emiatt nem tud 7 órakor nyitni, a süteménykihordást, amit önként vállalt túlórában, így abbahagyta. Most pedig 10—fél 11 között kapják meg a péksüteményt. Természetesen most már kevesebbet vesz át, mert csak 80—120 darab fogy el naponta. A zsemle így is megmarad, azt még el tudja adni, mert a háziasszonyok azt prézlinek felhasználják. A kenyérellátásban a szombati napon van fennakadás, mert csak előresütött, szikkadt kenyeret "kapnak. A kétműszakos boltok viszont a szükségletüknek 40 százalékát kapják a pénteki sütésből és így mindig van nekik friss kenyerük. Azok, akik vasárnapra és hétfőre vásárolnak kenyeret, kénytelenek beljebb, a belvárosba mennyi friss kenyérért. ' Fekete Jenő a i 1 i SAKK Ilii Az elmúlt évről elmaradt magyar bajnokság döntője szombaton kezdődik. Szabó és Portisch nagymestereken kívül ügyszólván valamenynyi éljátékosunk Indul. Ezúttal először szerepelnek a döntőben Liptay és Dózsa mesterek. pinteken direeh í-bemutató SzeqtcLen Május 18-án, pénteken e6te a színház prózai színészei 7 órai kezdettel mutatják be adják elő. Többek között a Szegedi Nemzeti Színház- Pagonyi Nándor, Bányász ban a világhírű német drá- Ilona, Kovács János, Simon maíró, Bertolt Brecht Kol- Erika, Földi Teri, Kátay dusoperáját Kurt Veil zené- Endre, Lehoczky Zsuzsa, jével. Természetesen nem Mentes József, Jászai László, operabemutatóról van szó. Gémest Imre, Várady SzaKurt Veil világhírű muzsi- bölcs, Király Levente. Az kája ugyan szerves része a ei6adáfrt Hegedűs László renműnek, a dalok mégiscsak . „. „„,,„„, „ .... betétszámként szerepelnek. dezte' vezényel Vatzg Vlk* Brecht társadalmi szatirájá- tor- A díszleteket Sándor nak szerepeit éppen ezért Lajos tervezte. A havannai Capablanca emlékverseny méltónak Ígérkezik a nagy kubai sakkozó emlékéhez. Szpasszklj, Szmiszlov és Polugajevszkt) szovjet nagymesterek kitűnően kezdtek, valószínűleg hármuk közül kerül ki a verseny győztese. A verseny első felének legnagyobb meglepetése Pietsch (NDK) kitűnő szereplése, aki eddig megelőzte a három legjobb jugoszláv sakkozót, Gligorics, Matanovics és Ivkovot. * A stockholmi verseny első szépségdíjas Stein—Portisch játszmát már közöltük olvasóinkkal. Bemutatjuk a Fischer—Bolbochan-játszmát, amely a legszebb játszmára kitűzött 2—3. dijat nyerte: Világos: Fischer Sötét: Bolbochan 1. e4. c5, 2. IM3, d6, 3. d4, cxd. 4. Hxd4, Hf«. 5. HcS. a6, 6. h3, HcS, 7. g4, HxdL 8. Vxd4, e5, 9. Vd3. Fc7, 10. g5. Hd7, 11. Fe3, HcS. 12. VdZ, Fe6, 13. 0—0—o, 0—0, 14. t3, Bc8. 15. Kbl. Hd7. 16. b4. bft, 17. Fh3, Fxh3. 18. Bxh3. Hb«, 19. Fxb6, Vxb«, 20. Hd5, Vd8, 21. f4, exf. 22. Vxf4, Vd7, 23. Vf5! Bcd8, 24. Ba3. Va7, 25. Bc3!, g6, 26. Vg4, Vd7, 27. Vf3, Ve«, 28. Bc7, BdeS, 29. HÍ4, Ve5, 30. Bd5, Vh8, 31. a3, h6, 32. gxh, Vxh6, 33. h5, Fg5, 34. hxg!, fxg, 35 Vb3!, Bxf4, 36 Be5+, Kf8, Bxe8-f, sötét feladta! 4 * m . m • m fiM " Sí' H 1 i . m Sf üt n Rh Világos: Kb7, Hb6, Hd6, Fb4, gyalogok: d4, £5, (6) Sötét: Kd8 (1) Világos Indul s a harmadik lépésben mattot ad! (Schenk feladványa). A múlt heti feladvány megoldása: 1. Fbl, Kxbl, 2. Ba8! MÓRA FERENC Kit iínnzpzíjiínfá A nagy magyar írónak •a a tárcája Feketebázy Jánosról, a szegedi híd tervezőjéről Lósy-Schmldt Ede MAV műszaki főtanácsosnak útmutatásokat adott ós ennek alapján sikerült tárgyi blsonyltókokat találni Feketehásy János szerzősóge mellett. Emléktábláját 1935 augusztus havában a Magyar Mérnök- és Epltésaegylet szegedi osztálya helyezte el a régi, 1944-ben a fasiszták álul felrobbantott Közútlhld bldfójén. Mórának ez az írása, melyet a magyar mérnök születésének 130. évfordulója alkalmából közlünk. a Szegedi tulipántos láda elmfl kötetben Jelent meg. Peknto István aláírással levelet kaptam, azzal a kéréssel, hogy a nyilvánosság előtt adjam meg rá a választ. Arról van benne szó hogy a rekonstruált Szegeddel az Elffel-híd is megérte az ötvenedik esztendejét — értetődvén Eiffel hídja alatt a közúti híd. A hozzám intézett kérdés most már az, nem tartanám-e nemcsak illendőnek, hanem okosnak is, ha a város ebből fiz alkalomból Eiffel-ünnepet rendezne, s arra meghívná a franciákat? Azok ezt bizonyosan nagy tisztességnek ven. nék s az ország mai helyzetében mindent el kell követni, hogy a franciák jó szívvel legyenek hozzánk. Szegedre külön is ráférne egy kis barátságos francia megszállás, a barátságtalanban elég soka volt részünk. Mindezt nagyon szépen be lehetne Illeszteni a szeptember elejére tervezett Szegedi Hét keretébe. Az országos érdeklődést is fokozná, ha műsorra lehetne tűzni a magyar—francia összeölelkezést a hídépítő zseni tiszteletére. Ez a lényege a levélnek, aminek a gyakorlati elintézése az volna, ha tisztelettel áttenném oda, ahová csakugyan tartozik: a szegedi mérnökegyesülethez, amely mostanában kulturális egyesületeink élvonalába került agilitásával és komoly munkájával. A dolog anynylval is inkább ez elé a fórum elé tartozik, mert úgy tudom, a hidunk ötvenedik születése napját a mérnökegyesület is meg akarja ünnepelni. A szándék ellen nem is lehet kifogása senkinek, nekem sincs. Sőt én még tódítom is a szándékot: nemcsak Eiffelt kell ünnepelni, hanem rajta kivül még valakit, akinek legalább annyi kö«s van a szegedi hídhoz, mint neki. Ami nagyszerű hidunk, amely nemcsak a rekonstrukciónak vált dicsőségére, hanem általában is a hídépítő technikának, a szegedi köztudatban állandóan mint -Eiffel remeke* szerepel. Az idegeneknek is mindig úgy mutatjuk be, különösen, ha franciákhoz van szerencsénk. Magam is többször vettem észre, hogy milyen nagy áhítattal tudja mondani az idegent kalauzoló szegedi ember, hogy -ezt Eiffel építette*. A nagy francia látogatáskor azonban az áhítatba kevélység is keveredett. Hadd lássák az előkelő jöttmentek, hogy ml már 1883-ban is tudtuk, ml a szép. g francia mesterrel szerkesztettük a hidunkat. Mink már akkor kinéztük az Eiffelből, hogy ügyes ember az, a franciák meg csak 1884-ben jöttek rá, mikor a babiloni tornyot építette nekik. Hát jó lesz revideálni a magyar barbárságról való legendát! Hát ez a franciák kötelessége, csak nem nagyon sietnek vele, ördög vigye a dolgukat. A mi kötelességünk pedig az, hogy revideáljuk már egyszer a szegedi Eiffellegendát ls. Mert csak legenda az. hogy a mi gyönyörű hidunk Eiffel remeke. (Olyan, mint az, hogy a Stefánia kioszkja a régi török vár maradványa. Sohase látott az egyéb -törököt*, mint azt a bosnyákot, aki nyáron alvé-t szokott árulni a tövében.) Igaz, hogy így van megírva a Reizner—Kulinyi-féle monográfiában is, a lexikonokban is, sőt a hídon elhelyezett emléktáblán is ez van bevésve, de azért a dolog mégsem igaz. A márvány csakúgy hazudik, mint a papiros, aminthogy azt a márvány sokszor megcselekszi. Való igar, hogy a szegedi hidat a párizsi Eiffel-cég építette, de az Eiffel neve alatt benyújtott terveket Feketeházy János magyar mérnök készítette. A szegedi híd nem a francia, hanem a magyar géniusz alkotása. Ez az állítás, noha én már nem először állítom, talán még a régi szegedieket is meglepi, azért szükségesnek látom hiteles bizonyságra hivatkozni. A kultúrpalotában őrizzük azt a kiadványt, amelyben benne vannak mindazok a tervek, amelyek a szegedi hídpályázatra beérkeztek. Van köztük német, olasz, osztrák, holland tervezet. Valamennyinek a főlirása, magyarázó szövege idegen nyelvű, a tervet készítő mérnök nyelve. Csak az Eiffel-cég terveinek a szövege magyar. Azokat aligha írta az az A. G. Eiffel, aki a teréeket szignálta. .Meri. azt nem lehet letagadni, hogy a tervek alatt valóban a francia építész neve van. Aminthogy a párizsi építőirodából kikerült terveket nem is szignálhatta más, mint a cégfőnök. De a tervezőjük lehetett más, aminthogy más ls volt. Idézhetem az egykori bizonyságot A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet akkori hivatalos lapja, az Építési Ipar, 1883 végén hosszú cikksorozatban számol be Szeged rekonstrukciójáról. A városépítés legkiválóbb alkotásának a közúti hidat mondja, s ezt írja róla: -A hídnak tervei pályázat útján szereztettek be, amelynek feltételei közé tartozott, hogy a pályanyertes mű szerzője egyúttal meg fog bízatni az építéssel is. Ezen a pályázaton a külföld ls részt vett, •s büszkék lehetünk rá. hogy habár idegen név alatt is, hazai erő maradt a győztes. Az Eiffel párizsi cég által benyújtott s legjobbnak talált tervet ugyanis Feketeházy szaktársunk készítette, s az Eiffelcég azt tőle megvette és benyújtotta*. Gondolom, az a tanúságtétel elég világos és elég hiteles, vitának itt semmi helye nincs. Eiffel ez esetben azt csinálta, amit az öreg Dumas, aki olcsó pénzen megvette tehetséges névtelenek szellemi szülötteit, s kiadván őket a maga világhírű neve alatt, nagy kincseket szerzett ezekkel az adoptált regényekkel. A Monte-Christo folytatásai is ilyenek. A világ ura, meg a Holt kéz című ponyvák. Ügy látszik, a franciáknál azóta se ment ki a divatból ez a szokás, mert hiszen Poincaré is ugyanezt csinálta. Mással terveztette meg a trianoni békét és saját neve alatt hozta forgalomba. Eiffel tehát megnyerte a pályadíjat. fel is építette a hidat, mint fővállalkozó, kapott is érte többel egymillió forintnál — hogy aztan ő mit fizetett a magyar zseninek, arról nem tudni semmit. Azt s« tudjuk, legalább én nem tudom, a magyar zseni hogyan jutott összeköttetésbe a franciával; valószínűleg szegény legény volt abban a: időben — noha már nem volt gyerekember, ötvenfelé járt —, s olcsó pénzért odaadta ércbeöntendc álmait a gazdag és már akkor i: világhírű francia cégnek. Magi Feketeházy János megmaradt sze gény államvasúti mérnöknek, ! mint Ilyen ls csinált egyet-másí Nevezetesen ő tervezte a Keleti pályaudvar tetőszerkezetét, a szol noki Tisza-hidat, a fiumei forgó hidat, a komáromi Duna-hidat é a pesti Ferenc József-hidat, ami mind a lexikonból tudok. Es az a: érdekes, hogy Feketeházy címsz< alatt a lexikon is vele terveztet meg a szegedi hidat, amivel eg: kötettel előbb Eiffel címszó alat a francia dicsőséget szaporítja. Én mér többször is reklamál tam a szegedi híd dicsőségét , nagy magyar technikus számár; de az újságpapirost elviszi a azé Az ötvenedik évfordulón azonba: talán ő is kaphatna egy szerén táblát a híd oldalában. Eiffelt ün nepelni lehet okosság, de a ma gyar mérnöknek elégtételt szo] gáltatni kötelesség. Talán össze le hetne egyeztetni az okosság kecs kéjét a becsület káposztájával eg olyan emléktábla révén, amely a; hirdetné, hogy a szegedi hidat Eil fel építette Feketeházy terv< alapján.