Délmagyarország, 1962. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-13 / 110. szám

7 Vasárnap, 1962. május 13. |TT KAPCSOLÓDIK Amos mű* vészete a Chagall-éhoz, az élmény rokonságában. a belső átírásban. azzal a különbséggel, hogy a fiatal festőt, a kezdeti vissza-merengés után — perzselőn érintejte a mindenkori valóság. Ha Chagall távol tartotta művészetétől a faluját feldúlt pogromot és háborút, mint témát — de az élményt nem, hiszen képein fejtetőre állt ember és ház —. úgy Amos fájdalmas gyorsasággal és mélységgel reagált az egyre gyorsulva (erjedő fasiszta barbarizmusra. „Átírása* is inkább követhető, hiszen mi, kortársak pontosan ismerjük azokat a történelmi fordulókat, amelyek közlésre késztették. Már 1935-ben megértette minden fohász hiábavalóságát: Süketek a szentek címmel nagy kompozíciót fest. majd nemsokára megszületett a Halál angyala s követte a Háború. A Sötét idők című ciklust 1938-tól 1944-ig, míg festeni, vagy rajzolni egyáltalán módja volt, variálta. De az utolsó évek számos darabja, ha nem is viseli a Sötét idők címet, mindenképpen odasorolható. Ha a szobája négv fala közé zárkózik s festi az almákat és edényeket, a könyörtelen óra kongatva sürgeti, tördeli az időt. Otthonának kis dolgaiból általánosítja a szegénységet. s ha közülük kilép, temető, temető a világ. Mind közelebb kerül a háború réme — a művész maga már bélyeges ember, magvar voltából kitagadott — s igy tiltakozása most már minden témában állandósul. IV! EM AKTlV harcos tiltakozás ez, mélyen sértett humanizmusa nem pajzs, nem is véd semmitől, de amit és ahogyan kiválaszt és kifejez a fasizmus iszonyatából, az a világ jobbik felének rettenete és elutasítása egyben. Nem volt szocialista, de tudta, hogy melyik oldalon az igazság s kik küzdenek a békéért, az emberségért. A Szocialista Művészcsoport felhívására 1942-ben részt vett a Szabadság és Nép című freskóterv pályázaton. A két pályamű egyike a Béke, amelyen — mi képzete is lehetett a békéről a két világháború közötti emberöltő válságos talaján? — amelyen tehát görög vázák karcsú alakjai futnak egy mécses felé, a fény felé. A Háborút már előbb és többször megfogalmazta, formába öntötte a sajátos ámcsi kompozícióban. Ez a sajátosság a maga választotta jelkép-rendszer íaz angyal, az óra, a mérleg, a létra stb.). ami a fenyegetettség növekedésével egyre zsúfoltabb lesz és a szürrealizmus határát súrolja. A FESTŐ LÁTOMÁSAI egyre gyötróbbek. kifejezése egyre zaklatottabb, aminthogy saját, valóságos élete és a tömegeké, akikhez tartozott már. csak mindenperces gyötrelem. Bombatámadások és behívók váltakoznak, nő a veszély, fogy az élet s a festő csak fest sietve, sikoltozó vörösekkel és feketékkel, a tűz és a gyász színeivel, jelképet és valóságot összemosva, mégis félreérthetetlen jelentéssel. Ezüstös látomásai szétfoszlottak s rémlátásain túltett a valóság. Reális és szimbolikus ábra a Lótetem cimü kép, az útszélre hullott, kioltott élet. De látomás és milyen prófécia erejű látomás az önarckép ravatalon. Halála körülményeiről mit sem tudunk, de biztos, hogy sem ravatal, sem koporsó nem került a harminchét éves korában, vak gyűlölettel meggyilkolt magyar festőnek. Amos művészetének legnagyszerűbb vonása a korával együtt lélegző, minden szívdobbanásával azonosuló művész felelőssége. Rettegett, de festett. mert szólnia, kiáltania kellett. Humanista volt az közepette s formanyelvében modern, mindenkor a tartalom által tározott. Egész oeuvrejében egy hamis hang, nem találni az zodás szándékát kívülről jött formajegyek irányába. Ha hatottak rá mesterek — mert hatottak —t a lényegrokonság vonzása volt. IHLETE UTOLSÓ három-négy tendejének bámulatos böségű termése az a számtalan rajz és kis tempera kép, amelyekben az élmény forrósága, az élet heve s az elmúlás riadalma egymást tördelő, vonalakban és színekben jelenik meg. Mindez mélyen belülről fakadt, hiszen az elmondhatatlant kellett elmondania a festő nyelvén, azt. hogy a való világ már egy merő fájdalom s erre már a fogalmi megjelenítésben is csak indulatszavak lelhetők: jaj, fáj! Hány és hány rajz a magányról, a sötét időkről, egy nagy kiáltás „Európa népeihez*, mert a háború, mert Ukrajna s mind a többi megméretett és jaj, az emberség könnyűnek találtatott. Amos Imre oly spontánul festett, ahogy a madár dalol, de mert hatott rá a világ, melyben élt, magáévá tette azt érzelmileg, kereste értelmét s képpé fogalmazta annak minden, a legsűrítettebb lényeget hordozó jelenségét. Realista volt olyan fokon, hogy a valóságból minden feleslegeset elhagyott az igazságért. A befelé borongó, múltat idézgető fiatal festő eljutott a saját, egyéni tragédiáját az általános, a kollektív emberi drámai] részeként felfogó, érett művészig.!] Érett, lett, de be nem érhetett élet-1] műve; "ám művészete, amellyel a] szépség és harmónia felé indult, Ián-: goló vádbeszéd lett és marad mindenfajta barbarizmus ellen. OELMACHER ANNA Ez a két lány nagy gondban van a próbán: a következő állomás helyét mutató fejtörő-feladatot oldják meg. tiv mozilátogatás céljából. A III/C osztály KISZ-istái a városból hívtak előadókat politikai foglalkozásaikra. Egy ízben a munkásőrség párttitkára ismertette velük a munkásosztály dicsőséges forradalmi harcait, más alkalommal a hírneves 39-es dandár szegedi tagja tartott számukra érdekes élménybeszámolót. A csoportok a November 7 Művelődési Otthonban összevontan hallgattak meg egy előadást a világűr meghódításának problémáiról. A pontosan vezetett nyilvántartólapok arról tanúskodnak, hogy a Rózsa Ferenc Gimnázium KISZ-istái nem félnek a fizikai munvelési mozgalomban. Mindezek alapján sikeresen letette az „Ifjúság a szocializmusért* próbáit és igazolásul megkapja majd a II. fokozatú jelvényt. Hasonló szorgalommal dolgoztak a többiek is egész esztendőben, bár a csoportokban nem minden megadott téma váltott ki élénk érdeklődést. Ezt hűen tükrözték a nemrég lezajlott próbák, ahol huszonnégy próbacsoport öt állomáson adott számot tudásáról, képességéről. A fiúk és a lányok egyébként jól megálltak helyüket: bonyolult elméleti és gyakorlati feladatokat oldottak meg a tanárok. a szülők és a KISZ-szeri vezet megelégedésére. ISjű kommunisták védnöksége a vállalati telephely építése felett A 10. számú Autóközlekedési Vállalat KlSZ-szervezete évről évre erősödik. A fiatalok nemrégen alakították meg 53 taggal az ipari tanulók ifjúsági szervezetét. Az AKÖV fiataljai sok hasznos társadalmi munkát végeznek: szombatonként rendszeresen tehergépkocsival szállítják a Petőfi Sándor sugárútról felszedett köveket Legutóbbi taggyűlésükön elhatározták, hogy a Sárgán jelenleg még víz alatt levő üdülőtelepüket — ha a viz levonul — rendbe hozzák. Mint ismeretes, a 10. számú Autóközlekedési Vállalat új komplex telepet épít Szegeden a nyugati ipari övezetben. A KISZ-szervezet tagjai védnökséget vállaltak a 20 millió forintos beruh;.zással létesülő telep felépítése felett. Már megkezdték a társadalmi munkát. Több száz órán keresztül tereprendezést végeztek az új telephelyen. Még több KISZ-tagot Szegedem is! Nem állunk rosszul — válaszolhatjuk bérkinek, aki Szegeden a KISZ.-taglétszám felől érdeklődik.. A Pártélet májusi száma a. többi között megállapítja, hogy Budapest után Csongrád megyében is kimagaslóan jó • volt a KISZ szervezettsége raár az előző összeírásnál. Ugyanezt Pullai Árpád elvtárs, a. KISZ Központi Bizottságának első titkára személyesen is hangsúlyozta a "hét elején lezajlott szegedi ifjúsági nagygyűlésen, jóllehet ugyanakkor erőteljesen hangsúlyozta a további szervező munka szükségességétMiről is van szó? Arról, hogy a jelenlegi KISZ-taglétszámot akár a kétszeresére lehetne emelni Szegeden. Ehhez azonban a KlSZ-vezetők egy részfenek hibás szemléletét meg kell szüntetni. Akik azzal zárják el az utat a KISZ felé igyekvő uj tagok elő), hogy „nem elég komolyak* vagy „maradiak* — az ilyen elvtársak túl merevek. Igaz, fontos szempont az, hogy a szervezethez tartozó fiatalok rendesek, komolyak legyenek, de az már túlzás, amikor valamely területen száz és száz KISZen kívüli fiatal él és mégsem törődnek velük. Azt várni ölbe tett kézzel, hogy maguktól jöjjenek, éppolyan helytelen, mint az úgynevezett káderezés, amellyel gyakran elriasztják a különben jól dolgozó, rendes felfogású fiúkat és lányokat is. Pullai Árpád elvtárs erre több elrettentő példát említett. A KISZ I. kongresszusának elvei alapján helyes foglalkozni a tagfelvétellpl. Eszerint a KISZ soraiba fel kell venni önkéntes egyéni jelentkezés és elbírálás alapján mindazokat, akiknek politikai, erkölcsi magatartásuk kifogás alá nem esik, hajlandók a társadalom javára dolgozni és ifjúkommunisták szeretnének lenni. Ezt elő kell segíteni személyes beszélgetésekkel és nem szabad félni semmilyen „telítettségtől*. I Rózsa Ferenc Gimnáziumban Fiatalok fóruma Négyszázatven KISZ-ista tette le az „Ifjúság a szocializmusért99 mozgalom próbáit Az Asotthalmi Erdészeti Szakiskola KISZ-istái elhatározták, hogy a tavaszi szünetben három napot a, Szabadságharcos Tsz-ben töltenek el. s részt vesznek a tavaszi mezőgazdasági munkákban. Nemcsak a diákok, hanem a tanárok is szívesen vállaltak munkát a szövetkezetben. így Gyarmati Endre igazgató. Csóka Istvánné, Takács Ferenc és Daróczi Ambrus erdőmérnökök vezetésével mintegy ezer órát dolgoztak a gyümölcsösben. Munkacsapatokat alakítottak. Ekkert János. Kasa László, Kovács Imre, Bernáth Ferenc, Böresök László és Kiss János diákok vállalkoztak a brigádvezető szerepére, s húsz-harmincas csoportban metszési, szőlőnyitási és tereprendezési munkálatokat végeztek. A nyolcvan KISZ-ista és tanáraik lelkes munkájának eredményeként a Szabadságharcos Tsz időben befejezte a tavaszi mezőgazdasági munkákat. A szegedi középiskolákban már jórészt befejeződtek az „Ifjúság a szocializmusért* próbái. Ez a helyzet az újszegedi Rózsa Ferenc Gimnáziumban is, ahol a KISZszervezet igen dicséretes munkát végzett az idei tanévben. Ékesszóló bizonyítéka ennek, hogy a diákok kilencven százaléka részt vett az „Ifjúság a szocializmusért* mozgalomban, vagyis mintegy 450-en a próbákat is sikeresen letették. Nem kis büszkeséggel beszél a fiatalok lelkesedéséről Mucsi Erzsébet nevelési igazgatóhelyettes. Szerinte a gimnázium tanulói teljesítették a mozgalom mind a négy követelményét: lelkiismeretesen tanultak, művelődtek, sportoltak és a húszórás fizikai társadalmi munkát is elvégezték, sőt túlteljesítették. A sikert jelentősen elősegítette. hogy a tanárok is szívügyüknek tekintették a mozgalom előírásainak teljesítését: gyakran megjelentek a csoportok foglalkozásain és segítettek a feladatok megolkától sem. Dolgoztak a Haladás Tsz-ben. a Textilművekben, rendbe hozták az iskolaudvart, részt vettek a Bérkert utcai útépítésnél. Itt megtörtént, hogy idős aszszonyok helyett elvégezték a társadalmi munkát: felszedték házaik előtt a régi kövezetet. Csak úgy találomra néztünk bele az „Ifjúság a szoAkinél természetes az adott szó megtartása Élénk, minden iránt érdeklődő fiatalember Mészáros István, a Csongrád Megyei Építőipari Vállalat ifjú kommunista dolgozója, az újszegedi 16 tantermes iskola építkezésének művezetője. Talán ismerik már az olvasók, hiszen három hónappal ezelőtt is találkozhattak nevével a DélMagyarországban. Akkor a következőképpen nyilatkozott a szóban levő iskolaépülettel kapcsolatban: „Vállalatunknál a második ötéves tervben a fokozottabb gépesítést, a termelékenység növelését tűztük ki célul. Én is arra törekszem, hogy minél nagyobb megtakarítást érjünk el.* És most mi a helyzet? Mészáros Istvánnak csodálkozásra tágul a szeme, amikor ezt a kérdést hallja. Aztán úgy adja meg a választ, mintha rosszul esne neki, hogy az ő adott szavát nem vették már eleve teljesítettnek. Pedig tény, hogy az első negyedévben mintegy 80 ezer forintot takarítottak meg az építkezésnél. Szerényen elhárít magától minden érdemet, mi azonban tudjuk, hogy neki is jelentős része van a szép eredmény elérésében. Mert nem volt az a 80 ezer forint megtakarítása olyan egyszerű dolog. Az év első negyedében, amikor olyan lehetetlenül viselkedik az idö, mindig ráfizetés szokott lenni az építőiparban. Mészáros Istvánban azonban buzgott az ifjú kommunista vér és nem nyughatott. Naponta szorgalmasan kijárt az építkezésekhez, s dolgozó társaival együtt télen is dacoltak a hóval, a hideggel, vagyis amikor csak lehetett, dolgoztak. Átlagosan 60 fő mozgott mindig a leendő iskola falai körül, s így aránylag nagy öszszeget sikerült beépíteniük. Mindez terpiészetes Mészáros elvtárs szemében, s éppen ezért tartjuk érdemesnek feljegyezni a segítségével elért szép munkasikert. Reméljük, jó munkával továbbra is példát mutat a szegedi KISZ-fiataloknak. A III/D osztály próbacsoportjának tagjai gyakorlati feladatot oldanak meg: egy teljesen szétszedett kerékpárt raknak gyorsan össze. dásában. Jónak bizonyultak a próbakönyvek is: a napi munkával kapcsolatos problémákat vetették fel és segítették az általános ismeretek bővítését. Hogy mennyire komolyan vették a csoportok például a művészeti ismereteik gyarapítását, mutatja az is, hogy szaktanárokat hívtak meg foglalkozásaikra, vagy pedig rendszeresen közösen néztek és vitattak meg egy-egy filmet, illetve színházi előadást. Pontos nyilvántartással igazolják, hogy a gimnázium tanulói az 1961/62-es tanévben több mint négyezer belépőjegyet váltottak kollekcializmusért* mozgalom követelményeinek teljesítését mutató dossziéba. Kovács Attila lapját húztuk ki és a következőket tudtuk meg belőle: Ez a lelkes KISZ-ifjú jelentkezett nyári önkéntes építőtáborba, tehát a 20 órás munkakövetelménynek ezzel sokszorosan eleget tesz. Mégis, ezenkívül 13 óra társadalmi munkát végzett mar el eddig is. Részt vesz az iskola kulturális csoportjának munkájában, műsoros esteken szerepel rendszeresen. Ami a sport előírást illeti, Kovács Attila benevezett és eredményesen tevékenykedik a Kilián testne-