Délmagyarország, 1962. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-13 / 110. szám

Vasárnap, 1W53. május 13. fl Franco-rendszer tehetatlen a sztrálholókftal szemben A spMjmi kortnáhy pétiteken FfnUCo elhötoetével mi­nisztertanácson tárgyalta meg az egyre terjedő sztrájkmoá­ialom következtében bekövetkezett helyzetet. A miniszter­tanács ülése 15 óra hosszat tartott. Az ülésről kiadott köz­lemény ÉfeHHt nsütgős tiitéikedésektől* iá múltak, amelyek segítségével „véget vethetnének* az egész Spanyolországra kiterjedő sztrájkoknak. A kormányközlemény azonban nem jelölte meg, milyen intézkedésekről van szó. A kormány üléséről klSzíVárgOtt hírek szerint Ffttnéo a kormány kérésére lemondott arról a térvéröí, hogy Astürld­ba, a sztrájk egyik központjába látogasson. Az asturiai bá­nyavidéken a kormány fenyegetését* néhánv nappal ezelőtt sok hányása újből munkába állott. A legújabb jelentések szertht azonban a bányáitok ismét beszüntették a munkát és jelenleg Asturlfiban a sztrájkotok száma 95 000-re tehető. A Sztrájkold munkások ragaszkodnak tthho• a követelésük­höz, hogy az esetleges béremelésekre vonatkozó megállapo­dásokat a spanyol hivatalos lapban közzétegyék, mielőtt munkába állnának, mert nem bíznak a hatóságok Ígéretei­ben. Cadir tartományban ?500 munkás lépett sztrájkba ma­gasabb bérek kiharcolása érdekében. Hruscsov elflárs hétfőn utazik Bulgáriába Moszkvában hivatalosan közölték, hogy Nyikita Hrus­csov stovjet miniszterelnök, fiz SlZKP központi Sizottsá­gáhfik első titkára a szovjet párt- és kormányküldöttség élén hétfőn, magyar idő sze­rint reggel 8 óra 15 perckor indul el a Bolgár fJepköztár­saségba a szovjet főváros VhUkoVői repülőteréről. * Nyikita Hruscsov, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke Moszkva környéki nyaralójában szombaton fo­gadta t'. Sálingért, az Egye­sült Államok elnökéhek sáj­tótitköfát, s barátságos hfin­gö beszélgetést folytatott Ve­le. Hruscsov ebédet adott P. Sallnger tiszteletére. • Bécn Gagarint ünnepelte A bécsi Stadthállébárt títéíer ember tüntetett a béke éi barátság mellett Öagnrin ausztriai látoga- orosz nyelven üdvözölték táftáhnk kiemelkedő esemé- Gagnrlnt, nye játszódott le atomba Ai Osztrák Űrkutatási Tár­ton este: a szovjet űrrepülő saéág és az osztrák tudomá­lorrö, baráti találkozása a nyos és művészeti ihtéZet bétwlpkkel. tízezer ember töltötte meg a Stadthalle roppant arénáját, amikor Gaaarln a reflektorfényben úszó emelvényre lépett. Az emelvényen rajta kivül he^ Ivet foglalt felesége, Avilov :r4VYeYkfI^7'tóbb *««•»«• Bafitfim szeretet­képviselői méltatták Gagarln úttörő űrrepülését, majd az Osztrák—Özovjet társaság tartománri szervezeteinek színes népviseletbe öltözött küldöttségei ajándékozták meg Gagarint és feleségét, vezetője. Percekig zúgott a taps és az éljen­zés. A bécsiek virágcsokrokat do­báltak fel Gagarinnak. A íüudthallei találkozás köz­vetlen hangú, forró, baráti tüntetéssé vált á béke, a ba­rálság és a tudományos elő­rehaladás mellett. A szovjet és az obztrák himnusz elhangzása után GTm*rr professzor, az Oszt­rák—Szovjet Társaság elnö­ke mondott, beszédet. Utáhn bécsi középiskolás diákok — lányok és fiúk — tel köszöntött egy bécsi fia­talasszony. Végül Jurij fagarih a Stadthalle feszüli érdeklő­déssel figyelő közönségének lebilincselő/ és rendkívül népszerű, közvetlen stiltts­ban számolt be űrrepülésének legérdekesebb részleteiről. A beszámoló után a bé­csiek meleg bni-átt szeretet­tel búcsúztak el Gagarifitől, aki késő este a béesl egye­tem központi aulájában az osztrák tudományos világ képviselői előtt tartott elő­adást. Ellentétek a* Egyesült Államok éa Nyugat-Németorsaág hozott Valaágoa helyetet teremtő aatráfh Spanyoloraaúgban A portugál diákok OktHÓja a Salazar-dlktatürü elten Ha az elmúlt hét nemzet­közi eseményeinek legfőbb jellemvonását akdfjuk ki­domborítani, Okkor azt kell mondanunk, hogy egyrészt növekedtek as éüentéiek a nyugati katonai tömb orszá­gai között, másrészt jelen­tősen kiéleződtek az Osztály­ellentétek elsősorban az Ibé­riai-félsziget két államában. hét telt el, és a francóista sztrájkolt az országban és hatóságoknak nemcsak hogy tiltakozott a demokratikus d sztrájkot nem sikerült le- szabadságjogok senifnibevo­sierelMük, hanem az egyre szélesebb méreteket öttve. immár igen súlyos fenyege­tést jelent az egész falangií­ta rendszerré. vése ellen. A diákok az egyetemekén elbarikádozták magukat és sok közülük éh­ségsztrájkot kezdett. Kijefen­t ették: az éhségsztrájkot A különféle üzemek dol- mindáddig folytatják, amíg a A gozói Spanyolország-szerte Salazar-kormány nem telje­beszüntették a munkát, sőt siti követeléseiket. zók S^aYSTt csütörtöktől kezdve mára Közben Lisszabonban , lönöséh sokat foglalkoztak sztrájkhullám átcsapott rendőrség körülzárté az az amerikai—nyugatnémet Médrldfa is. A madridi dlá- egyetemet Pénteken a. háj­kok együttérzésükről biztosi- 6fakbm a 0eppítgkákm tötták a sztrájkotokat és a . főváros mtiö kerületetben é$ ^nyfakasztó bombákkal különösen a textil- éi vas- felszerelt rendőrök behatol­ipari üzemekben csaknem tak a lisszaboni egyetemre, Viszony rosszabbodásával. Mint ismeretes, Adenauer kancellár nyugat-beriim prbvokáciös látogatása ide­jén kijelentette: a legcseké­lyebb reményt sem táplálja abbah a tekintetben, hogv a , kelet-nyugati tárgyalások feI'es a munkabeszüntetés, és nyugati jelentések sze %rlMuT-l C TYkce' Nüha 3 SZtrá3k kit'iíéSénf rint a diákok és hozzátarto­Netn kétséges: a bökni kan- közvetlen okai szociális jel­bellár ezzel a nyildtkoztitd- „„ „„,,,.. „„..., iőik közül mintegy ézet em­val lényegében "a Washing- í*? bert letaffőztaitak. Portugál professzorok éhségsztrájkja A péntek reggél a portu­gál rendőrség által Pared vá­rosába szállított diákok egy részét szabadón engedték, atonbnn még mindig lega­lább 80 diák vab őrizetben. As őrizetben levő diákok egy része éhségsztrájkot tart. Külpolitikai hírek ,, — —. torokba n Az Egyesűit Államok pén­teken este végrehajtotta je­lenlegi nukleáris kisérlct­sorocatánrik nyolcadik és ki-v Igneedik atohirobbantnsát. A« Csendcs-őceán keleti részén J a víz alatt robbantottak fel a egy kis hatósugarú nukleáris* szerkezetet, majd ugyanaz-" nap a rsendcs-óceáni Kará- • csony-szlgct közelében köto-J pes hatósugarú atömbötnbíl-1 val légköri nukleáris kísér-* letet Végeztek. sokszorozódik az átkiiltilvé­sek száma és eléri a havi 15 000-ct. Nyugati hírügynökségek jelentése szerint a lisszaboni egyetem két professzora, trnis Éilipe Lindley és Fran­cisco de Mouta a rendőrség­től valamennyi, őrizetbe vett diákjának szatíadónbocsátá­sát követelte. Amikor a ren­dőrség ezt megtagadta, a két professzor csatlakozott az éhségsztrájkot folytató diá­kokhoz. akik mellett két or­Vos önkéht vállalta a felü­gyeletet. toriban folyó amerikai­szovjet megbeszéléseket igye­kezett megtorpedózni. A válasszal Washington nem sdlíat. késlekedett. Egy­részt a külügyminisztérium szóvivője másrészt maga Kennedy elnök világosan ki­jelentette, hogy a berum kérdésről a Szoüjeiiiniővai megkezdett tárgyalásokat folytatni fogják. Bizonyosra vehető egyébként, hogy Sa­llhger, Kennedy elnök saj­tótitkára. aki pámeken Moszkvába érkezett, a kér­désről további megbeszélé­seket fbiytat majd az lile-1 tékes szovjet tényezőkkel. Az eintúft bét hírügynök­ség! jelentéseiben megsoka­sodtak a sztrájkokról és a tömegmozgalmakról szóló beszámolók. Nagyszabású bérkövetelO mozgalom bon­takozott ki Franciaország­ban. Nyiigat-tiémetórszdpbdn és Ausztriában. Még lénye­gesebb események történtek azonban nz ibériai-félsziget két országában, Spanyolor­szágban és Portugáliában, A spanyolországi szfrájkmozga­lbm az asturiai bányászok munkabeszüntetésével kez­dődött. Azóta csaknem négy nem vonja kétségbe, hogy hatalmas Francó-ellehes A spanyolországi és pcrftu­megmozdulásról van szó, gálíai tömegmozgalmak egy­atnely alapjaiban fenyegeti a Spanyol diktátor rehdszéféf. Kiéleződött a helyzet Por­tugáliában is. ' A hét köze­pén több ezer egyetemista aránt azt bizonyítják, hogy fokozódik mindkét önkény­uralmi rendszer válsága és érlelődik a két diktátor el­kerülhetetlen veresége. Pethfl Tibor amerikai kafonta! demonstráció Laoszban ? Kennedy elnök stóffibatort téSé szerint áz amerikai kor­a laosZI kérdéssel, kfipcsola- mőny már Werfl számot a h'­tős leendők megvitatására oízf Nyugat-barát kormány magához kérette kusk kük hadseregével. Ügy véli, hogy ügyminisZlett, MóNdmard ennek a hadseregnek már hadügyminisztert és Lemni- nittes katonai jelentősége ós tzer vezérkari főnököt (fiz ezért nem érdemes politikai utóbbi pöhteken étkezett támogatást nyújtani a laoszi vissza tengerentúli útjáról), katonai vezetőknek. Kennedy áíutőiag az Egyesült A Laoszban kialakulóban AllanioŰ katonai erejének levő légüres tér lezAráSh cs tüntető felvonultatását ter- egy laosii egységlcormány­l'ezi Délkelet-Ázsiában: az nak az Utolsó percben Való cm erikái haditengerészet egy- megalakítása érdekében ter­ffi isssViUtlkelm *rKennec"'a kaicndi erö A New York Times cimü - felvonultatását a délkelét amerikai lap washingtoni tu- ázsiai vizeken — írja a lap dósítójának szombati jelen- tudósítója. Pesten fnegke­^^H restem volt „fő­• nökömet*, akihez sok kellemes és Fanfani olasz miniszterei- J harapós emlék fűz, hiszeh több :W X S-X 1,-X Az ember ne veszítse el a fej át napokban őket, ferdült lelkű, tört akaratú em­bereket láttam a kijelentések mö­gött. i . Ezen túl vagyunk. Elfelejtettem a hez ls felettesi engedélyre volt sz.ük- előttühk. hogy a főnök nem érti a ség: oly nagy volt a „bizalom*. politikát. Egy alkalommal túlságosan szlgő- Egyszer behozta Lehin müveiből a rüah bíráltam el. valamelyik tilftvi- káderkérdésekkel fbglalkozó kötetet selő ügyét. A főnök kihivatott. Kö- és félolvasott néhány bekezdést a tülbelül azt thondta, hogy amikot régi szakemberek fölhasználásáról, ítélkezel, döntesz emberek ügyében. Fölidézte A Kreml toronyórája című gondolatban cseréljél szerepet azzal darabbt, a szoVjethataimat segítő tu­dta fölött pálcát törsz és az ő hely- dóst, ald a lt-nifii politika sZiífibó­zetéból próbálj kialakítani álláspan- luma ... de hiába. tót. Meglátett, közelebb kerülsz a ntík a hagyötnányos eljáfá-I mint öt esztendőt töltöttünk el tüfekéSiiyélvű, politikái bikflceket, lárgyilagosságHoz. Az első években sok szerint szorhbátoh be- • együtt, rendkívül nehéz, bonyolult akik mögöttem mosolyogták bárdo­n.Vújtotta kormányának le-Jjdöben, amikor politikai életünk latlanságomat és tüneményes va­mondázát Segoinek, az új •kacskaringóit nehéz volt megemész- rázslattal sziporkáztak olcsó fölszí­köztársnsági elnöknek. J teni Ot év Vblt OZ, étetem legszebb nessógükkel... Elfelejtettem vólt Az alkotmány értőimében •másfél évtizedének egyharmada. S „főnököm* magatartását — akit ba­segnmek jóvá kéli hagynia czért is térek Vissza néha-héha rátomhak tartottam és ma is annak a kormány összetételét. Fan-. ^ helyemre. tartok, föltéve ha ő is igényi tart c fani kormánya még Gronchl • elröppent esztendők távlatából barátságra — borotváló, modern pa­eddlgi köztársasági elnök ke-vlSszaftéztil. s ha a kínlódások és negirikuszaim tartalmát. . de nem fe ...'.L.. i-lii. - 1.,'ti riŐMai _* ... . - - x,, „n 11 !• . nehezen ment e tanáCs. de később sok hasznát Vettem ennek is. — Na mi újság? Hogy vagy? — kérdezte most tőlem. — Megvagyok. — Hallod, most'engem tartanak szektásnak — kezdte n beszélgetést. — Marhaság — feleltem. — Pedig így van. Nem értettem. Régen azzal Vádol­— Az ükkor volt — válaszoltuk. — Most ís így Van. — Fenéi! Az Osztályharc élesedik. Nekünk szemmel keit tartani min­dent és initideilklt. ügy látszik, te ezt elfelejtetted! — replikáztunk vélt igazUhit álapján. — Veletek nem lehet vitatni. — tlyen alúpon Valóban hem le­het. így meni az „osztályháború* egy párton belül, egy fedél alatt addig, zébe tette le az esküt, öcgnl •„•ettöóések napjai elé helyezem lejtettem el az 1996-os eiteafortöM*^^^BPHM^MP^BB — ftHHt az Cltiökl hivatal Mindazt rthi érték, akkor OsZinte lom utáni fogadalmukat, melyet vá- ták — én is —. hogy polgári men- amíg az üsszelorfiVoSiiit bajok az el­irte«elégedéssel nyugtázom magám- Idhogyttn mégiscsak közösen tettünk taÜtásü szakemberek bűvöletében él. lenforradaiottibrt hófitdtták mihdent. mében Fanfani miniszterel­nök ls tdSszavoflta aZt. közleményé bejelenti yiss/aumsooit,. u kormány j bap. S!! ot Volt -- 1952-től lcmondtisut es ,-onek crtel- ,1057 végéig _ a legnagyobb életls­Ikolfim, nmélyben próbáttam megta­• nulni: mit. jelent nagy és kis dolga­it 5kért felelősséget vállalni, emberek -sorsát tisztességesen etiyázltani és Algériában Pénteken st • gonyotuti kérdéseket kulturált ttiö­OAS hnnúltái 89 merényletet ; bogöztti követtek el, Harminc sze-. perS7e hu'g most is felötlik ben­őn ly megnult, tfl tnegSCbe-; |1b(tl 0^kf)r „kkori megdöbbenés: suh- "idős ot-Vos panaszkodott — SOkSzor Párizsban g huzatolepltésl J.nlzantr'.pikUs révületben —, Hogy ügyek államtitkára bejélcn- .nthiért három évtizeden át szoclalis­tette) januárban ISOfl, feb-Jta Volt, most annyi becsülete sincs... mórban 8108, márciusban-01101 egy éretlen fickónak, aki ma 5100. áprilisban 53ÖO algé- • ismerkedik meg a marxizmussal, riai francia költözött át:Egy másik ember meg a köZftllapo­iTHnciaorsráaba. Májusban "tok fonákságáról tett ironikus meg­manyorsuft az áttelepülés!jegyzéseket, és én Lstenkísértésnek üteme Eérttekéh litO alft- a véltem, holott az élét problémáin riai francia érkezett Mar- ? fágődö, hangos gotiddllnMssal fü­seiUcbc. A francia kormány - gaimdtott belső Vivődások szomorú arra számít, hogy az álgé- • kicsapó ngása volt ez. Felötlik a döb­riai népszavazás utan meg- m benet: hiszen én nem értettem meg egymás előtt a bajban. Ez a fogada­tom egy ilyen mondatban sumrnázó­dott: "Sbhtt többé nem cselekszem meggyőződésem ellenére, a fejem nem lehet többé csak knlctptartö». s ennek a fogadalomnak az alapján indultunk munkára ötvenhat végén. é9 nem lát semmit a szakmai hozzá- A rotnbs csend után az első vi­érlésen kiVül. Ot éven keresztül hart újra csnk a „káderügyek* SZÜl­ezen folyt a „brusít*: polgárt szak- ték. Ki az ellenforradalmár? Aki ember vagy politikai elsődlegesség?! höbörgölt é3 eilehltok sZölt! Most, hogy újra a „referá­lás!* szék­ben ültem, önkéntelenül eszembe jutőtt egy hasznos főhöki tanács, Már régen stabil volt á munkásha­tatom, túl voltunk az államosításo­kon, az első ötéves terv éveit jár­tuk, de mi ihég mindig szűk térfo­gatú hivatalünk falai között ezen a „Világmegváltó* bérdéSen véreztünk. — Mert. te néhi béesVWO d Müh­káskáde^reket — vertem a fejéhez. — Ti* meg nem becsülitek a szak­amely ezelőtt tíz. esztendővel hang- embereket — adta vissza saját ér­tott él: »túnuid meg, hogy a vezetés veit. alapja: engediú dolgozni a karnye- — Szemellenzős vagy. bütökrata retedben azokat, akik valóban sze- és nem SZéleslátóköra vetető — sért rétnek dolgozni. Ne dVütkotz öfökö- legettüfc akkor. sen a munkájukba«. Először nem ér- — Én csak a tehetségtelén semmi­tettem, de később Saját böfömön ta­pasztaltam éhnek tíiiriden áldását mert összehasonlítottam előző mun­kahelyemmel, ahol a lélegzetvétel­terőkre haragszom — védekezett. Érthető, hogv azokhoz „meneküli akik nem gyötörték: a szakemberek­ElláVötitahi őket! — Válogatás nélküli — Nincs mit válogatni. — De a megtévedt szakembert nem távolíthatom el. — Megdöbbentő! Hát ennyi a te fogadalmad1 — Éppen a fogadalmat gyakoro­ibm. — Hát ez több a soknál. Te nem érted az életet? — Énpem neveztetek eddig szájté­pö kispolgárnak, és MOst úgy nézem. ti vágytok azok. — Elég legyén! Próbálta bizenyítani n niaga iga­zát. Az eliéhfort adatom kirobbaná­sának négy össaefüggő oka köZUi az Hez. Ez a szituáció még jobban élez- eisö saját hibáinkra vonatkozik. Möst te a helyzetet, még világosabbá vált tetézzük fflég SZZfil ís, Hbgy Iki fheg

Next

/
Thumbnails
Contents