Délmagyarország, 1962. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-11 / 108. szám

Péntek, lMt. május II. 4 Juhász Gyula újságírócsínye dfltosVtékn^3eTPt?ntolv7TH Amint ^készültem, rohan- zül, a többiek menyasízo­« if ú teln a kávéházba Juhászhoz, nyóstul, örömszülőstül együtt lLé varáxsohí a léehőVkr Vártuk 82 újságot' Egyszcrrc a hullámokban lelték halá­lessé varázsolja a légbőlka- a2 eddlg csön^ utcén nagy iukat­2?£ ^xiflt ÍF"*8* mozgás támadt Rikkancsok o,, _ .... Ittjt ujságlrócsiny, -beug- rohantak klabálva> a ti82ai Huuiovu tieidawjMam !ntm szerencsétlenséget szenzációs Hogy a riport sikere mek­a szakma^elfek ltö^'éből ^s •'" yolt - folytatta ne­szépszámú áldozatot szed. J ,,My<UÍni" ^ megemUtenT^ htgTa Juhász Gyula egy pompásan ' r ' . 'f. , ÍT _I_ I ' Ir. sikerült újságírócsínyét a Űr György útmutatása napi kétszáz példányos Friss barát és "bűntárs-, Ür nyomán sikerült megtalál- Hírek ezen a napon négy­György ma ls úgy emlegeti, nom a -megrázó- riportot a ezer példányon felül kelt el. mint a legsikerültebbek egyi- Friss Hírek 1922. február 15-i A szegedi és fővárosi lapok két számában: versengve vették át a Friss J , . . ... ,, -Borzalmas szerencsétlen- Hírek Jelentését. A Szegedi „CfLenienyUltn a állag. gég a hefagyott Tiszán. Egy Napló csaknem szó szerint kö­Hldeg téli nap volt — me- lakodalmas menet a jégtáb- zölte laptársának tudósítását, sélte a történetet - A TI- Iák között lelte halálát. A ,fn<8 sza-kávéház újságíró-asztalá- Hátborzongató szerencsét- dalán megrajzoltatta az ágas­nál ültünk Juhász Gyulá- lenség tartja izgalomban két kodo lovakat a félig jégbe vaL és kibámultunk a nép- nap óta Magyaités község la- nierulo kocsival amelyen telén utcára. A költő az új- kosságát, amelynek áldozata tyolosan koszorúval a fe, ságok eseménytelen oldalait mintegy 18-25 férfi és asz- Slk°'tT°z°" 8 laoozuatta niaid megvető szony, csupa lakodalmas ven- , Iga*, akadtak ketelkedók rSta&l ™ta d S: dégek, akik most a Tisza fa- ^^rtU^k^^ré elől a friss ne/tl lapokat Syos hullámaiban álmodják Kodalmasok tiszai katasztró­!M lycn ^mKlen a vi- tovább a félbenmaradt lakó- « a?- - ezzel a címmel kö­-Muyen wemenyveien a vi zölt tudósítást a Maguaror­teg- - szólalt meg rezignál- dab££batról vasárnapra srép 1822. február !6-án. A Én a Friss Híreknél dol- törtont, hogy Ma stwesí töS: srsa^ as p?. SK széket Ós sehol valamirevaló hogy a régi jó magyar szo- la ls:_ , .,gy 820, 5em lgaz a szegei es senoi vaiamirevaio csone- csongrádi borzalmas szeren­esemény. Reggel hétkor kez- Ka1z,g. • UI A csétlenséeból'- A Tiszának rfődfttt B szerkesztősééi mun- rádon folytassak tovább. A cseuensegooi.* a iiszanaK dodött a szerkesztosegi mun- ' menet felnántli- az 8 szakasza — érvelt a ka, tizenegykor gépben volt JáKoaaimas menet ieipanui állftólaeos a lnn féltizenkettőkor már Kázva, kulacsokkal, hangos P1KK'™ 1 a"f1 az aimoiagos ,' P' T nótaszóval érkezett a tiszai ,raRédin lejátszódott, a meg­szét ls vitték a rikkancsok a noiaszovai tiKezeii a uszai időnonthan teliesen déli lanot a várna minden komphoz, ahol a révész fi- J.e, _ inopontoan teljesen rróröbe MegléUrott . Friw Byelmeztette a lakodalmas J * g m e n t es v o 11! No, de részébe. Meglátszott a í rtss ' menien a néev a szenzációnak, ha egyszer Híreken is az eseménytelen- menetet. nt menjen a negy nvcmdaf stékke, kpnték be séff és a lecnacvohh azer- kocsl egyszerre a jégen, mert njomoaie»ieK*ei Kenieic oe, ség, és a legnagyobb szer- Jkdbt oivan nehezen lehetett utjét állni, kesztő, az olló, vígan vágott jeszaKaanat s ezen oiyan át a vidéki lapokból apró h®Iyre yeze'te 8 hocslsokot, ^Judttíáíia eguüttáuédc híreeskéket hncv mécla va- ahnl a Tiszát erős jégpáncél . . . • borította. Lassan nyár lett, már ré­A komp a jég miatt ter- gen elfelejtettem a téli szen­mészetesen már hetek óta záclót, mikor egy délután Ju­nem közlekedhetett, s a ré- hász a kávéházban kiterített vész a dermesztő hideget fel- elém egy lepedő nagyságú használva, öntözéssel mester- an8°l újságot. -Ide nézz — Másnap Juhász titokzatos ségesen -hizlalta- a jeget, szóltez az ausztráliai új­arccal, mosolyogva érkezett amely mér olyan vastag lett, ság most közli a csongrádi a kávéházba. -Kitaláltam va- hogy egy lépésben haladó szerencsétlenséget!- A lap a lamit- — szólt, mikor meg- kocsi átmehetett rajta. Ide Kis Újság kepét vette át és itta feketéjét Aztán titokza- vezette a révész a lakodal- alatta a beszámolót a szeren­tosan elmondta, hogy bele mas menetet és figyelmeztet- csétlenul jart emberekről, kellene fullasztani a Tiszába tc még őket arra, hogy a ko- "Móra adta a lapot - foly­egy kocsi rakományt De esik egyenként s csakis lé- tatta Juhász- mert neki el­hogy mi legyen a rakomány, Pésben mehetnek a veszélyes ' "kk azt Yámbízta. Egyre Tápét helyen keresztül. keletkezésének körülményé­megtenni' S£jSSK2!; S*"ronban^net Mint később megtudtam, ho^v Tápé nagyon S hallgatott a jó tanácsra s Móra előbb jót nevetett a van Szeaedhez- hamar ellen- virtusból még megvagdosták csínyen, majd a tőle megszo­őrízhető arrüt' iroX M«z- a lovakat s egyszerre rohan- kott enyhe gúnnyal hozzá­örlzhetö, amit írunk. Mesz Dattoaó fűzte: -Lám az igazságot ne­ezebb kell "lennünk, lehető- «k le a partról a pattogo emberek, telrfon' te íf2Sr' hldM ffi Am"kor a kocsik a Tisza de a hazugságot mindig el­telefon, é3 a nagy maeg mi . . . hiszik, ha nyomtatásban ol­^ktellereÍetrtha:atSztLZ írSalorm^jA^- va,hatják. hírecskéket, hogy mégis va­lami olvasnivaló legyen az újságban. hapédia átültük a kaué&átCan Már a jövő évadra terveznek a TIT szakosztályai Korszeri! módszereket kell alkalmazni a tudományos Ismeretterjesztő munkában Is Tucatnyi szakosztállyal Kyében tartják meg, s kőz- dőknek, ami előbbre viszi dolgozik már a Tudományos ü«n kialakítják a jövő évad a művelődés, a kultúrálódás Ismeretterjesztő Társulat Profilját is. A feladatok idő- ügyét. Csongrád megyében. E tudo- rö1 idóre nőnek, a szakosz- Nem kBnnyO feladat a mányos csoportok munkál- tályokban -folyó munkálkodás társulat minden tagját egy­kodása erősen érezteti hatását Pedig nem tud lépest tartani formán fog'alkoztatni. Elő­Szegeden is. Éppen napjaink- a növekvő igényekkel, ame- adói általában elfoglaltak, ban mérik fel az 1961'62-es lyek ma már nemcsak a vá- sőt sok esetben túl is vannak évadban végzett tevékenysé- rosok, hanem a falvak, köz- halmozva munkával, hiszen gük tapasztalatait, munkájuk ségek lakosait is jellemzik. A nagy részük egyetemi vagy fő­hatásosságát, hogy a ter- filozófiai, a történeti, az iro- iskolai oktató, közép- vagv vezett és megtartott előadá- dalmi, a művészeti, a mező- általános iskolai tanár. Egyes sok általános programja meg- gazdasági, a pedagógiai, a előadói viszont annyira nép­felelt-e célkitűzéseinek. S földrajzi, az egészségügyi, a szerüek, hogy mindenhová ahol kívánnivaló van akár műszaki, a fizika-kémiai, a őket hívjók meg előadást tartalmi, akár módszertani csillagászati, a biológiai és tartani. S a név szerinti meg­kérdésekben, ott megteszik Agrártudományt szakoszlá- hívások elől természetesen a szükséges javítást, hogy a ,yoknak alaposan fel kell nehéz kitérni. A sűrű szerep­jövő évadban még inkább mérniük eddigi tevékenysé- lés viszont esetenként más eredményesen dolgozzanak, güket, hogy a különböző elő- munkák rovására történik. . —_ .j, . . _ ,, .,, Jó, nagyon Jó dolog, ha a A TIT szakosztályainak adásokban M egyes el6adók TIT sok olyan előadóval vezetőségi üléseit tehát a azt nyújtsák a városi és fa- rendelkezik, akik népszerűek számvetés és a tervezés je- lusl közönségnek, érdeklő- « közönség körében, éppen azért, mert előadásaikkal sokat nyújtanak a hallgatók­(Jjzilm hírek A NAGYVILÁGBÓL A bolgár filmstúdiókban nin nevét viselő úttörőszer­sok érdekes film Készült cl vezet 40 éves fennállásónak a közelmúltban. A VIII. .. . . , pártkongresszus idején mu- tlszteletere. tetják be Dimov Dohány ci- * mű regényének fllmvóltoza- „ .... . ... ,, .„, tát. A történet a második tóbb epizódból álló világháború előtti évek pol- nemzetközi filmben, amely gári társadalmának kereszt- La Fontaine mesél alapján metszetét adja A Napfény készül René clair rendezi es arnyek cimu film temaja . . egy külföldi lány és egy Az oroMÍ4n is a pat'cá,lü bolgár fiú szerelme. A ked című részt. Az epizód fösze­ves történet a Fekete-ten- replöje Charles Aznavour ger partján játszódik. A jes2 Cár kegye című film egy egyszerű parasztlányról szól, aki megmentette Ferdinánd cár életét. Két nappal meghosszabbi­Kazlmlerz Karabasz, a Muzsikusok című díjnyertes lengyel film alkotója új do­kumentumfilmet készít. Rádióműsor tották a Cannes-i filmfesztl- amelyben a zenét tanuló vált. Az új időpont: május gjrermekek világát mutatja 7—23. be. Címe: Az első hang. * * Alekszej Szaltikov. fiatal Francia filmnapokat ren­szovjet rendező Peregj, dob deznek a közeljövőben Szó­címmel filmet készít a Le- /iában.- A bemutatásra kerü­lő filmek képet adnak a francia filmgyártás legutób­Ptnteh KOSSUTH-llADIÓ Hirek. 10,10 Napirenden... 10 úra 15 Lurtzlng operáiból. 10 4,16 Rákóczi-induló. 4,30 Hi- öra M J1'?? p-iÍ . 4n 7 so vidáman fris- Villanegyed. Könyvismertetés. 11 sen! Köz^f 5,00 Falurádió. S 6ra 35 Népi együttesek é, népi Hfrik s »n jó reaiielt! s 5» Idő- zenekarok műsorából. 12,00 Dé­7áírek^'u'w n^' vek. 7,30 Műsornaptár. 7,58 délidőben. 13,00 Gazdaszemmel Időjelzés, 8,00 Műsorismertetés, a nagyvüág mezőgazdaságáról, iil HíMüli hangverseny 0 00 1M5 Zongoraművek. 14,00 A ei<««ünk énlteetün^ Há- protekció. Elbeszélés. 14.30 Népi rom ^réfa! 9R08 Tánczene. ?JO "ne. 14.40 A rakéta tllrténete. Juhász csak nevette a dol­got, és azt mondta, az a vicc az egészben, hogy ilyen lehetetlen dolgokat elhite­tünk az olvasókkal. Az okos ember azonnal észreveszi, hogy hazugság az egész... Mikor készen volt a cikk és felolvastam neki, akkor megint előállt azzal, hogy egy koszorúslányt mentsünk meg. Ne öljünk meg min­denkit. Így menekült meg a szerencsétien koszorúslány, akit én szőkének írtam meg. de Juhász kívánságára a -szőke- szót kihúztam. Na­pokig cipeltem zsebemben a kéziratot. Juhász sürgetett. Pár nap múlva tíz ora táj­ban lihegve rohantam a szerkesztőségbe Kontor La­joshoz, a lap szerkesztőjé­hez: — Most jövök a törvény­székről, ahol csongrádi em­berek mesélték egymásnak, hogy hajnalban egy lakodal­mos menet ót akart menni a Tiszán a túlsó partra, dc beszakadt alattuk a Jég. és a négy kocsi násznép, velük a fiatal pár is, a Tiszába fulladt. — Írd meg gyorsan, de szí­nezd kl, hogy szenzáció le­gyen! — Már le is szólt a nyomdába, hogy egy tanuló­lány jöjjön fel a kéziratokért. Ahogy leírtam néhány sort, már vitték Is a nyomdába Könnyen ment az írás, hi­szen csak másolnom kel­lett... Csongrád megye északi reccsenéssel a jégpan­csücskére. A téma aztan fél kettéhasadt s az egész könnyen megszületett. lakodalmas násznép kocsistól, Írni kezdtem a riportot, óvástól együtt egy szempil­Juhász mindig újabb ötlet- antá. alatt eltűnt a zugo tel állt elő. Révészt helye- jégtáblák kőzött, zett a Tisza-partra, s szor- Az egész jelenetnek csu­galmasan öntöztette vele a Péncsak arévészv0itS2ern­íolyó jegét. Kérdeztem, hogy Enuja, aki rögtön hozzáfo­miért kell a befagyott folyó- gott a mentéshez, de ered­hoz révész, és honnan veszt ménytelenül s csak egy félig a vizet a Tisza öntözésére, megfagyott koszorúslányt tu­ha abban a dermesztő hideg- . kihúzni a léatáhlák kö- lAknltu""kör-usok éneicelneit' 1Ő!ŐŐ Könyvrénlet. 15,00 Hírek, kóz­hen minden VÍZ befagyott. dott KlhuZnl a JeglaDlaK K0 1,150,81 Kóruson enoiceineic. i»,vu lem£nyeJt 13 „„ wöjérásjelentéf; - - —_—————————————————————————— 15,10 A Gyermekrtldló ének­szakköre. 15,30 Vallomás az em­berről Versek. 15,45 Sziv kül­di. 10,25 Periszkóp . .. 16,40 A Vasas Központi Művészegyüttes énekkara énekel. 10.55 Műsoris­mertetés. 17,00 Hfrek. 17.13 Öt­órai tea. 17,45 Rádíóiskola. 18,30 Gulyás László: Matkakérés. 18 óra 45 A budai Sándor-palotá­ban történt. 18,00 Pénteken es­te. . . Tavaszi ritmusok. 18,15 Szeretlek szép virágok titeket. Versek. 19.30 Három város — három történet — hát dallam. 19.54 Jó éjszakát, Ryerekekl 20 óra Esti krónika. 10.25 Egy kis május. . . tánezenében. 20.40 Döntő éjszaka. Rádiójáték. 21,30 Örökszép dallamok Lehár-ooe­rettekből. 31.35 Mai történetek. A telefon két oldala. 31.45 Ba­lettzene. 23.00 Hírek. 23.20 Pén­tekesti beszélgetés Tőkés Anná­val, 22.80 Hfrea Drimások mu­z«lká'nak. 33.00 Kamarazene. 24 óra Hfrek. n.10 MUtörker ope­rettjeiből. 0.30 Himnusz. Szegedi téma — szegedi színpadra Tár A szegediek közül még sokan emlékeznek egy húsz év előtti megrázó tragédiára. Két fiatal te­hetséges diák. Horváth István és Tóth Kati ön­gyilkosságóra. Horváth István, aki zsenge Ifjúko­ra óta hihetetlen tudntos­aággal készült színházi, rendezői pályájára, aki lelke és motorja volt a szegedi egyetemi ifjúság színjátszó mozgalmának, s aki a Hamlet rendezésével — 22 éves fejjel — or­szágos névre tett szert, nem vehette feleségül Tóth Katit. az. ugyancsak ígére­tes jövőjű vegvészhaliga­tót. Nem Hamletet, ha­nem Romeo és Júliát kel­lett a valósáéban utánoz­niuk de az 6 tragédiájuk sajátossága korukat a fa­sizmus világát tükrözte: nem családi ellentétek, hanem egy embertelen rend kegvctlen törvénye üldözte őket a halálba. -Fajvédelmi- törvénynek nevezték... A két ifjú lé­lek nem bírta elviselni, hogy egy ostoba törvény elválasztja őket az életben. -Kijátszották- a fasizmus törvényét: a vegyésziány ciánjával oldotta meg a megoldhatatlannak látszó problémájukat, s örökre elválaszthatatlanok lettek • halálban... 1941. októ­ber 19-ét írtak akkor . . . Horváth István legjobb barátja, a neves költő, Somlyó György most be­mutatott "Miért hal meg az ember?* című drámája e modern Rómeónak és Júliának állít örök em­léket. Tordy Géza és Cser­nus Mariann alakításában megelevenedik - Pista és Kati tragédiája. A sikerült drámát a budapesti Egye­temi Színpad mutatta be. A bemutató kapcsán Jog­gal vetődött föl a kérdés és kapott sajtónyilvános­ságot is: annvt jó maavar darab vár talán előadásra színházainkban, hogy ezt a szén drámát csak alkalmi kísérletként-, kísérleti szín­padon érdemes előadni? S mi hozzátehetnénk: a szegedi színház miért nem tartja szemét a készülő új magyar müveken, miért nem veszi észre, hogy Somlyó György drámájá­nak első bemutatására ép­pen a szegedi színháznak lehetne legtöbb joga, s persze — kötelessége is? H. J. PETOFI-RAniö 5,00 Reggeli zene. 6.00 Hirek. 8,25 Műsornaptár. 0,50 Torna. 7,15 Az izraelita felekezet ne­RyedOráta. 8,00—8,10 Hfrek. 14 Ora Iflőtárás- és vízállásjelen­tés. 14,15 Palló Imre Kodálv­dalokat énekel. 14,30 Mlnd-nk! kedvére . . . 15,60 A riporter tegvzetftizetébdl. 1 e .00 Ht-ek. 10 éra 05 Csehszlovák Zenei Hét. 11.50 Er.er szó franciául. 17.no Fiatalok zenei újaáefa. 17.75 If­tűáifd filmklub. 17,45 Ftlvósln­dulők. ÍR ff) Hfrek. 18 05 Dslok a tavaszról. 18.30 Kocsis Albert hangversenvo a stúdióban. 18.00 Hfrek. 19.05 A bécsi filharmo­nikus zenekar Játszik. Közben: 19,45—19.5f Bemutatf Ut . . . 70..0 falurádió. 21.00 Hfrek. 21.05 Tánczene. 21.35 Sporthíradó. 21.49 La Voii. humztne. Sztnmfl. A búcsú. Egyszemélyes láték. Az embe-l hanti. Egyfelvonásos onera. 23,00 Hirek. 23,15 Műsor­zárás. Tetoviziómfisor As adás ma szünetel. bi húsz éviről. * A dalmát tengerparton Zdravko Velimlrovics jugo­szláv rendező megkezdte a Trójai ló című filmje fel­vételeit. A film a trójai faló történetének paródiája lesz. * Az L'Unita április 6-i száma beszámol Gualtiero Jacopetti rendkívül pesszi­mista hangvételű filmjéről, a Kutya-világ-ról. A film sötét színekkel mutatja be az emberek ostobaságát és babonáit. Látható a filmen Rudolf Valentíno emlékmü­vének leleplezése Spanyol­országban, amelyen minisz­terek is részt vesznek, az új-guineai vademberek vallásos kultusza, amellyel a repülőgépet veszik körül. Bemutatja a film a nyugat­német "gazdasági csoda­másik arcát, a hamburgi lokálok undorító részegek­kel benépesült világát, s az angol királynő szolgálatában álló katonák kegyetlenke­dését a maláj lakossággal. * Jean Renoir, a világhírű francia filmrendező a közel­múltban fejezte be az \uszt rlában forgatott tűzött káplár-t. nak. Törekedni kell azonban arra, hogy a kevésbé ismert előadók is szóhoz jussanak, nehogy a tagság kevésbé fog­lalkoztatott része elhúzódjon a tudományos ismeretterjesz­tő munkától. A TIT-nek bát­rabban kell foglalkoztatni szakosztályainak fiatalabb tagjait, akik később bizo­nyára olyan népszerűségre tesznek szert, mint a legis­mertebb előadók, akik annak idején' fáradságos és sokszor áldozatos munkával vívták ki maguknak népszerűségü­ket. Csak őket lekötni min­dig és kevésbé foglalkoztatni az ifjabb előadó-gárdát — nem lenne helyes gyakorlat a jövőben. A jövő évadra tervezésnél ezen a körülmé­nyen bizonyára változtat­nak majd a szakosztályok ve­zetői. Szükséges ez, annál is inkább, hiszen a tudomá­nyos ismeretterjesztő mun­kának nagy konkurrensét kell látnunk napjainkban a tele­vízió térhódításában. A váro­sokban ez már nagyon is érezteti hatását, hiszen a te­levízióban elhangzott és korszerű szemléltető eszkö­zökkel illusztrált előadásolt mindinkább otthon tartjáii az előadótermek közönségét Ugyanez várható majd a falvakban és a községekber is, ha elszaporodnak a tele­víziós készülékek. A TIT-nek tehát komolf vetélytársa akadt szinte má ról holnapra, s ezzel még In kább kell számolni a jövő­ben. Ma már nem monda nak semmit azok a tudómé nyos igénnyel megtartott is meretterjesztő előadások amelyeket nem tesznek szí nessé, elevenebbé és főle érthetőbbé különféle szem léltető eszközökkel. Az ser mindegy, hogy milyen szem léltető eszközöket alkalma? nak az előadásokon. A kor szerűtlen segédeszközök m már nem bizonyítanak serr mit, * nemhogy emelnél hanem csökkentik a legjob előadások színvonalát is. Nem nagyon dúskálkix hat a TIT sajnos, a külör féle előadásokat kísérő szén léltető eszközökben. Kldf rült például, hogy az edd legjobban bevált szemlélte eszköz, a keskenyfllm se tart lépést az idővel. Az lg. nyéktől messze elmaradott magyar keskenyfllm-gyártf s ezen sürgősen változtat kell. Nem rendelkezünk el gendő és korszerű tudom nyos témát tárgyaló kisfilr mel. A megyei és a várc népművelési tanácsadó filr raktára ideig-óráig uavi segít a bajokon, csakhogy ftlmarchívumot újabb újabb filmekkel kellene f< frissíteni. Csak koirsze szemléltető eszközökkel 1 sért előadásokkal töltheti Tűhegyre j feladatának ezt a részét A film Tudományos Ismeretterjes; , . ... , , Társulat Csongrád meg amely az -uj hullám- jel- va)amenny| városában, f valban és községetben. S r gyon jó lenne, ha most ti tandó ülésükön e probléi lemző alkotása, a katonák szolidaritását ábrázolja, de nem szűkölködik nevettető jelenetekben sem. A film főszereplői Jean-Pierre Cas­sel és Claude Rieh megoldására is fordítanán gondot a különböző szakc tályok vezetői. L r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents