Délmagyarország, 1962. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-10 / 107. szám

Csütörtök, 19«2. májút 10. 4 Ma nyílik a Szőke Tisza szálló Éttermet is berendeznek a hajón gz idén A folyó magas vízállása miatt egyhónapos késéssel, ma, csütörtökön nyílik meg a Szőke Tisza hajón a közkedvelt kajütszálló. Már az első napra huszonöt megrendelés érkezett. Főképp turistacsoportok már korábban is érdeklődtek a szállás iránt. Az 58 férőhelyes szálloda ezután rendszeresen fogadhatja a vidéki vendégeket. A szegedieknek is tartogat meglepetést idén a vendéglátó vállalat Bár a büfé és a presszó egyelőre még nem üzemel, nagy előkészületek folynak. Hazai és külföldi konyhagépeket szerzett be a vállalat a hajóra. Elektromos üstökkel, tűzhelyekkel, mosogatógépekkel, s univerzális szovjet konyhagéppel korszerű konyhát rendeznek be. A május második felére tervezett megnyitás után a vidékiek és helybeliek részére egyaránt ízletes menükkel rendelkező étterem is működik. A tervek szerint az étlapon elsősorban szegedi specialitások, főleg halételek szerepelnek. Áz étterem és presszó — hasonlóan a -szárazföldiekhez" — délelőtt tíz órától éjTV-kisfilm készül Szegedről Tizenöt perces TV-filmet készítenek Szegedről, Szegedi színek, szegedi szobrok címmel. A film azt mutatja be a városból, ami a Viszontlátásra, Szeged című filmből kimaradt. Tehát az új létesítményeken kívül — mint például az Ogyessza városrész építése — foglalkozik a film az üzemek életének és a szegedi kulturális szervek munkájának bemutatásával is. A filmet a televízióban láthatjuk először, majd a hazai filmszínházak is műsorra tűzik. Lelkes szereplek, törekvő rendezők Az irodalmi színpadok Elkészítésében a városi tanács Művelődésügyi osztálya .... ... . „ - . , , jós az Idegenforgalmi Hivafehg all a közönség rendel- U^ is részt vesz. A munká kezesére. 1 kat ma, csütörtökön kezdik. Á tanácsi problémák összefüggő, monografikus vizsgálata Beér János: A helyi tanácsok kialakulása és fejlődése Magyarországon (1945—19'60) TANÁCSAINK munkájá- aláhúzza azt is, hogy az tanácsok tevékenységét és nak továbbfejlesztése népi egyes szocialista országok- egymáshoz való kapcsolatúdemokratikus államunk szo- ban létrejött tanácsok nemcialista fejlődésének egyik csak létrejövetelük történellegfontosabb előfeltétele. Ta- mi körülményeiben különnáesi szervezetünk, államha- böznek a szovjetektől, illettalml és tömegszervezeti ve egymástól, hanem az jellegéből folyó feladatok adott ország feltételeinek megoldásához szocialista jog- megfelelően mind jogi szatudományunk már eddig is komoly hozzájárulást nyújtott, bár az egyes tanulmányok szerzői többnyire csak a fontosabb részletfeladatok elemzésére vállalkoztak. FelT dolgozásra várt azonban a tanácsi problémák összefüggő, monografikus igényű vizsgálata. Erre az elméleti és gyakorlati szempontból rendkívül jelentős munkára vállalkozott Beér János professzor -A helyi tanácsok kialakulása és fejlődése Magyarországon (1945—1960)" c. — napjainkban megjelent — művének megírásával. A szerző széles körű elméleti megalapozottsággal bírálja a felszabadulás előtti önkormányzatok burzsoá jellegét. Ezt követően átfogó képet nyújt a Tanácsköztársaság helyi tanácsainak megalakulásáról és működéséről. Rámutat azokra a gazdag tapasztalatokra, amelyek napjainkban is jól felhasználhatók a tanácsi munka legkülönbözőbb területein. A FELSZABADULÁS után létrehozott helyi szerveink tevékenységének vizsgálata során az olvasó elé tárja, hogy a párt útmutatása és harcai nyomán miként nyertek részvételt a dolgozók az állami feladatok megoldásában. Széles körű elméleti fejtegetéseivel rávilágít az első és a második tanácstörvény megalkotásának szükségességére. Arra a helyes következtetésre jut, hogy a különböző szocialista országokban létrehozott tanácsi szervezetek felépítésének és működésének igen sok az általános, közös vonása, melyekben döntő szerepe van a Szovjetunió szovjetjei példáinak. Ugyanakkor élesen bályozásuk módját tekintve, mind a részletintézmények megoldásában ugyancsak — szükséghez képest — jelentős eltéréseket is mutatnak. A tanácsok kialakulásuktól kezdve szervesen beleépültek az adott szocialista ország állam- és jogrendszerébe. kat, s ezzel összhangban vizsgálja az országos irányító szervek szerepét is. A mű méltó befejezése a tanácsok pártirányítása c. fejezet, ahol elvi éllel mutat rá a párt útmutatásainak nélkülözhetetlen voltára. Külön figyelmet érdemel a tanácstagok "kommunista csoportjai" működésével foglalkozó fejtegetése. Igen helyesen lényeges követelménynek tartja a szerző, hogy a kommunisták csoportja megfelelő kapcsolatot alakítson ki a pártonA MÜ TÖRTÉNETI tárgyú kívüli tanácstagokkal, s tefejezetei nem csupán a fontosabb jogszabályokat ismerteti, s tárja fel államigazgatási apparátusunk fejlődését előmozdító, illetve gátló tényezőket, hanem elvi szinten is értékeli ezek okait, rámutatva az elért eredményekre és az elkövetett hibákra egyaránt A mű gerincét a tanácsi szervezet legfontosabb problémáival foglalkozó fejezet alkotja. A szerző itt is a marxista—leninista elmélet következetes alkalmazásával kellő határozottsággal bátran mutat rá a tanácsi munka legkülönbözőbb területein jelentkező, s megoldást váró problémákra. Ezek széles körű elemzése során a jogszabályalkotás feladataival is foglalkozik és igen figyelemre méltó javaslatokat dolgozott ki. CSAK .FOKOZZA a mű értékét, hogy igen behatóan foglalkozik az eddigi tanácsi munkamódszerek elemzésével és e téren is konkrét meglátásainak igen gazdag skáláját nyújtja. Kellő figyelmet fordít tanácsaink egyre megnövekedő feladataira is. így pl. kellő részletezéssel tárgyalja a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztése terén tanácsaink soron következő feladatait. Jól elhatárolja a különböző szinten működő remtsen olyan légkört, amelyben a pártonkívüliek is bizalommal fordulnak a csoporthoz esetleges problémáik megoldása érdekében. Bátor és megalapozott bírálat és segíteni akarás jellemzi a művet, melyet — igen helyesen — az elmélet és a gyakorlat egysége jellemez. A KÖZGAZDASÁGI ÉS Jogi Könyvkiadó gondos szerkesztésében megjelent mű nemcsak tudományos szempontból kiemelkedő jelentőségű, hanem a tanácsi munkával foglalkozó állami és társadalmi szerveink gyakorlati szakembereinek is nélkülözhetetlen útmutatásokat nyújt mindennapi munkájuk eredményes elvégzéséhez. Dr. Horváth Zslkó László és szim'ctíszé cPODoriok vetélkedéséről Mindkét nap, hétfőn és kedden este igen nagy érdeklődés kísérte a szegedi színjátszó csoportok és irodalmi színpadok bemutatóit a Kamaraszínházban. A vállalkozás komolyságához mérten lelkes szereplőkkel és törekvő Rendezői munkával találkoztunk, s ha nem is volt minden esetben hibátlan, töretlen a produkció, a szándék, az igyekezet pótolta azt. Irodalmi montázst mutatott be Szegény Villon testamentuma címmel az Űjszegedi Kender-, Lenszövő Vállalat irodalmi színpadának együttese. A dramatizálás és rendezés szerencsés kísérlet arra, hogy Villont bemutassuk tárái előtt, ugyanakkor komoly dolgokat mondjunk el koráról, s -viselt" dolgait egy kicsit a ma szemével is lássuk. A vállalkozás nagysága túlhaladta a kis együttes erejét, viszlont alapos csiszolással, s jobb felkészüléssel, más alkalommal nagyobb sikerrel is szerepelhet Sokéves gyakorlat, kiforrottság Békében élni is szép lenne mát címmel szerepelt a Szegedi Textilművek irodalmi színpadának együttese. Radnóti Miklós életművéből vett szemelvénysor. a főleg a szavalatokat keretbe foglaló előadás a mártírhalált halt költőről inkább ismeretterjesztő előadáshoz hasonlított, semmint színpadi produkcióhoz. Sajnos az elhangzott versek kevésbé mutatták be az igazi Radnótit. A bori haláltáborróí szóló jelenet viszont sejteti, hogy többre is képes lesz a Szegedi Textilművek irodalmi színpadának együttese, ha gondosabb rendezői munkával készítik fel a legközelebbi bemutatóra. A Szegedi Kenderfonógyár irodalmi színpada Zsong a folyó című verses-zenés öszszeállítással a mai amerikai néger költészet alkotásaiból összeállított csokorral szerepelt igen szép sikerrel, s ugyanezt kell elmondani színjátszó csoportjukról is, amely Ida Evald Testvéri szív című egyfelvonásos drámát mutatta be. Mindkét együttes munkáján meglátszik a sok éves eredményes gyakorlat, a kiforrottság, amely régtől fogva jellemzi ezeket a műkedvelő csoportokat. Osziailan siker Különösen kiemelkedett a Juhász Gyula Művelődési Otthon színjátszó csoportja a Ságvári Endre Kulturális Szemle hétfő és kedd esti bemutatóján. Móra Ferenc— Szíjgyártó László Csirigán úr szomszédai című verses komédiával szerepeltek, osztatlan sikerrel. Hasonló siker kísérte a DÁV színjátszó csoportjának bemutatkozását is. Ez az együttes Király—Breitner Egy falat boldogság című egyfelvonásos zenés vígjátékkal mutatkozott be. Mindkét színjátszó csoport felkészülésén meglátszott a gondos, lelkiismeretes rendezői munka, úgyszintén dicséret illeti a díszlettervezííást ÍS A Néphadsereg »V45-ös alakulata irodalmi színpadának együttese »Ne feledd" című irodalmi műsorával nevezett be a versenyre. A fasizmus veszélyét bemutató műsor egy kicsit hosszú volt, s valamivel kevesebb talán többet mondott volna A szereplők lelkes fellépésükkel azonban jól korrigálták a műsor egyenetlenségeit, s megérdemelték a közönség tapsát. Nagy érdeklődés A kulturális szemle utolsó bemutatója a Szegedi Építőipari Vállalat színjátszó csoportjáé volt. Karinthynak A sarkutazó című művével szerepeltek. Kicsit jobb szövegtudással több eredményt is elérhetett • volna ez az együttes. Reméljük, a rendező a legközelebbi bemutatón erre is ügyelni fog. A bemutatókról általában elmondhatjuk, hogy sikerrel szolgálták a Ságvári Endre Kulturális Szemle célkitűzését. Bizonyítja ezt a közönség érdeklődése is, amely hasonló rendezvényeken eddig még nem nyilvánult meg ilyen mértékbenl* r. Május 20-ig lehet képeket küldeni megyei fotópályázatra A Ságvári Endre Kulturális Szemle rendező szervei pályázatot hirdettek irodalmi, képzőművészeti, foto, népművészeti és iparművészeti alkotásokra. A pályázati lehetőségeket és feltételeket időben közzétettük, amit az is bizonyít, hogy képzőművészeti, népművészeti és iparművészeti pályamunkák szép számmal érkeztek a kijelölt makói, illetve szentesi művelődési házakba. Bár az irodalmi pályázatok iránt sem mutatkozik olyan érdeklődés, mint más megyékben, mégis több munka érkezett be, mint a fotópályázatra. Nem hisszük azonban, hogy megyénk a fotoszakkörei és szakkörökön kívüli, de nem hivatásos fotósai ne érdeklődnének a pályázat iránt, éppen ezért a beadási határidőt 10 nappal meghosszabítottuk. és így május 20-ig lehet a pályamunkákat beküldeni Hódmezővásárhelyre a Petőfi Művelődési Ház címére. A pályázaton részt vehetnek KISZ-szervezetek, üzemi, községi, városi művelődési otthonok, tanintézetek, ifjúsági házak, vagy más népművelési intézmények szakkörei, és egyénileg is mindazok, akik öntevékeny, tehát nem hivatásos fotósok. A pályázatok a tárgyat illetően témájukat lehetőleg megyénk, városaink, falvaink mai életéből merítsék; fejezzék ki az ifjúságnak a szocializmus építésére irányuló mindennapos hősies munkáját, erőfeszítését. Az alkotások emellett lehetőleg kapcsolódjanak az 1961/62. évi Kulturális Szemle homlokterében álló béke és népek közötti barátság gondolatához. A képeket kísérőjegyzékkel küldjék be. A jegyzéken és a képek hátoldalán tüntessék fel a versenyző nevét, lakáscímét, a kép címét és a fotokör nevét. A legjobb pályaművek díjazásban részesülnek. Első díj 500 forint; kettő második díj 300 forint és öt harmadik díj íoo. forint. A legjobb munkák kiállításra kerülnek Hódmezővásárhelyen a Petőfi Művelődési Házban. Reméljük, hogy a többi pályázatokhoz hasonlóan a megye fotósai — Szegedet is beleértve, hiszen a pályázaton szegediek is részt vehetnek — a rendelkezésre álló idő alatt sok értékes munkát fognak beküldeni, Koncz János a megyei KISZ-bizottság kulturális felelőse Rádióműsor Csütörtök KOSSUIH-KADIO 4,36 Rákóczi-induló. 4,30 Hírek. . 4,40—7,59 Vidáman, frissen. ^ Közben: 5,00 Falurádió. 5,30 Hírek. 6,20 Néhány perc tudomány. 6,40—6,4a Kapcsoljuk Dunaújvárost. 6,59 időjelzés. 7 óra Hírek. 7,10 Uj könyvek. 7,30 Műsornaptár. 7,59 Időjelzés. 8,00 Műsorismertetés. 8,10 Operarészletek. 8,55 Édes anyanyelvünk, 9,00 Fajankó. Mesejáték. 9,45 Cigánydalok. 10,00 Hírek. 10,10 Ma napirenden: Dunaújváros. 10,20 Operettrészletek. 11 éra Munkásakadémia. U,25 Kamarazene. 12,00 Déli harangszó. 12,15 Tánczene. 13,00 A kutyus meg én. Gyermekversek. 13,10 Egy falu — egy nóta. 13,45 Zenekari muzsika. 14,40 Ismét kapcsoljuk Dunaújvárost! 15,10 A dunaújvárosi népi zenekar játszik. 15,35 Dunaújvárosi töprengés. 15,50 A dunaújvárosi Móricz Zsigmond Altalános Iskola ének-zenei tagozatának kórusa énekel. 16, oo Sziv küldi. 16,30 Lányok, asszonyok. 16,45 Hangszerszólók. 16,55 Műsorismertetés. 17,00 Hírek. 17.15 Táncdalok. 17,30 Dunaújvárosi kaleidoszkóp. 18,00 Ui néodalfelvételelnkbűl. 18,20 Ifjú figyelő. 18 óra 40 Mozart-ciklus. A varázsfuvola. Opera. A szünetben: 19 óra 58 Jó éjszakát, gyerekek! 20,00—20,25 Esti krónika. 21,45 Tanítók, tanárok fóruma. 22,00 Hírek. 22,15 Tavaszi est.,. 23 óra 10 Az MR és Televízió szimfonikus zenekara játszik. 24,00 Hírek. 0,10 Filmzene. 0,30 Himnusz. PETOFI-RADIO 5.00 Reggeli zene. 6.00 Hírek. 6.25 Műsornaptár. 6.50 Torna. 8.00—8.10 Hírek, 14.00 Időjárásés vízállásjelentés. 14,15 Mezei csokor. 14,50 Beethoven: G-dúr szonáta. 15,10 Az obsitos. 15,35 Könnyűzene. 16,00 Hírek. 16,05 A külföldi sajtó hasábjairól. 15 óra 15 A századforduló operáiból. 16,45 Ezer szó oroszul. 16,55 Liszt: Amíg a hegyen hallani... szimfonikus költemény. 17,30 Részletek Huszka operettjelből. i8,00 Hirek. 18,05 Heti hangversenykalauz. 18,40 Csehszlovák Zenei Hét. 19,00 Hírek. 19,10 Tánczene. 20,00 A zené világa. 20,25 Egészségvédelem a számok tükrében. 20,35 Élőszóval — muzsikával. Közben: 31,00—21,05 Hírek. 23,00 Hirek. 23,15 Műsorzárást. Te'evíziómüsor 17,45 Kisdobosok műsora. 18,15 Az éwégi Ismétlésekről. 18,45 Beszélgessünk oroszul! 19,00 A jövő hét műsora. 19,05 Telesport. 19,30 TV-híradó. 18,45 Szünet. 19,50 Hiddensee szigetén. 20,05 Hogy volt? összeállítás az elmúlt évek felvételeiből. 21,38 Hírek. TV-hlradó. A szomszédasszonyom négygyermekes anya. Néha bizony meg-meglátogatja a gond a családot, s ilyenkor abból csinál pénzt, amiből éppen tud. Legutóbb például a tavaszi felöltőket kapta a karjára és vitte a zálogházba. Ügy volt vele, hogy őszig úgysem lesz rájuk szükség. Beszédes asszony különben a Bori, s igen egészséges életfelfogása van neki. Nem a sült galambokat várja, hanem a megélhetési lehetőséget, s azt nézi, hogy milyenek a kilátások. Amit tizenkét éves házasságuk alatt az emberrel együtt elértek, azzal lényegében elégedett. Ki nem állhatja az örökké sopánkodó, kötözködő embereket, akik saját tehetetlenségük mfatt másokat okolnak, vagy a rendszert hibáztatják. Megállított a minap azzal, hogy mondani akar valamit, szerinte nem ári, ha egy újságíró tud róla. S azzal nagy méltatlankodva a következőket mesélte. Megpróbálom úgy írni, ahogy mondta Elszólta magát Képzelje, micsoda emberek vannak még. Tegnap a zaciban voltam és ahogy ott várunk a sorunkra, egy különben jóvágású, 55—g0 év körüli ember mondja ám a magáét. Olyanokat, hogy azért vagyunk mi ilyen szegények, mert a Szovjetunió így meg úgy, szóval ától cettig azokat ismételte, amit az ellenforradalmárok ötvenhatban. Meg aztán Amerikában mennyivel másabb az élet, ott az dolgozik, aki akar és mégis megtollasodik egykettőre. Mit tudom én, mikot hordott még öszBze, de csak úgy dűlt belőle a sok sziszegő szidalom meg acsarkodás. Voltunk ott asszonyok többen is, aztár. csak rértünk eg/másra, h'>gy mit akar ez Uten, miért nem fogja be a száját Engem nagyon bántott, hogy a többiek szó nélkül hagyták az elképesztő zagyvaságokat, pedig láttam, hogy nyugtalankodnak, hogy nem tetszik nekik az egyre szemtelenebb heccelődés. Talán ez is belesegített, hogy nem állhattam sokáig és raripakodtam az öregre: — Ugyan, hallgasson már, legyen szíves! Nem sül ki a szeme, hogy szegényember létére úgy beszél, mint egy nagyságos úr? Miért nem megy maga is a csudába, ahhoz a francos Kennedyhez, ha annyira odáig van érte? Valahogy könynyebbnek éreztem magam, mihelyt ez kijött belőlem. Az öreg nem folytatta és én élveztem az aszszonyok elismerő pillantásait Már azt hittem, hogy az öregbe végképp belesróíoltam a szuszt, amikor egyszer csak megint megszólalt. Mintha egy kis sértődékeny magyarázkodás lett volna a hangjában. — Nem mondom, ezek a szegediek elég jó' pénzért veszik be a holmit. Hanem Pesten már nagyon elszemtelenedtek a becsüsök. A feleségem most írta, hogy bevitte nekik a 16 ezer forintos bundáját és csak egy ezrest ígértek érte. Na, ehhez mit szól? Csak hallgattam, hogy miket beszél. Tízenhatezer forintos bupda? Hű, az anyád... — cikázott át rajtam a felismerés, hát te alaposan elszóltad magad itt nekem. Ha a feleségednek 16 ezer forintos bundára futotta, neked lega'ább is gyárad lehetett valamikor. Eleinte nem is tudtam szólni, olyan gombóccá gyülemlett torkomban a méreg. Hanem amint rendbe kapkodtam kissé a gondolataimat, kipakoltam ám neki szívem szerint. Csak pislogott a vén reakciósa, amikor odavágtam, hogy nekem még cipőt sem adptt az ő drágalátos rendszere, nemhogy bundát Ügy jártam be a gyárba dolgozni, mezítláb, és még ennivalót sem vihettem, csak a nyálamat nyeltem sokszor vacsora helyett. A végén már kiabáltam, nem törődtem senkivel és semmivel. Nem tudom, ml történt velem, követeltem, hogy a nagyságos úr azonnal hagyja el a helyiséget, mert én nem állok jót magamért, én kommunista vagyok, nem szívok egy levegőt vele. Az asszonyok egy része engem próbált csitítani, néhányan meg az öreget tuszkolták kifelé az ajtón, hegy tűnjön el, míg szépen van. Hát csak ezt akartam én tulajdonkeppen elmondani magának. Lehet, hogy helytelen volt, ahogy ott hisztérikáztam, azonban képtelen voltam uralkodni magamon. Meg aztán párttag sem vagyok, tudhatja. Az, hogy én kommunista vagyok, csak véletlenül szaladt ki a számon. F. N, t