Délmagyarország, 1962. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-26 / 121. szám

t 313 Szombat, 1962. május 19. Segítenek a gyáriak A szegedi élelmiszeripari üzemek és a, termelőszövetkezetek kapcsolata Egy évvel ezelőtt határozatot hozott a Szakszervezetek Csongrád Megyei Tanácsa a termelőszövetkezeti mozgalmat segítő szakszervezeti munkáról. Az elmúlt napokban értékelte az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezete Ilyen irányú tevékenységét. Megállapította, hogy a megyei bizottság és az üzemi bizottságok általában hasznos munkát végeztek a falvakban, ahol várták és ma is igénylik az üzemek segítségét. A termelőszövetkezeti tagok is jól látják, hogy a parasztság érdeke: minél előbb megteremteni az erős, közös gazdaságokat. Ehhez pedig nagyüzemi tapasztalatokra van szükség. Az üzemi munkások rendelkeznek ilyen tapasztalatokkal és sok tanácsot adnak a munkaszervezéshez, a pártszervezet!, tömegszervezeti munkához. Már az alakuló gyűléseken felvetették, hogy teremtsenek kapcsolatot valamelyik üzemmel. A kérést minden élelmiszeripari üzemben örömmel fogadták. S hogy a helyes vezetést mielőbb kialakítsák az új szövetkezetekben a Szegedi Szalámigyár, a Csongrád Vidéki Pincegazdaság s a Szegedi Konzervgyár egyegy tapasztalattal rendelkező üzemi vezetőt küldött ki hosszabb időre a patronált termelőszövetkezetbe. Ezeket a kihelyezett vezetőket a vállalat és a szakszervezeti bizottság is többször beszámoltatta, s ha úgy látták, más segítségre is szükség van, akkor készen álltak a munkások különböző kollektívái, hogy a dolgozó parasztok segítségére • siessenek. Könyvelők, tervezők, műszaki vezetők segítettek a termelőszövet kezti gazdaság megszervezésében, ügyes-bajos dolgaik elintézésében. Több vállalat műszaki dolgozói a tervesésben ls köxreműködlck. Elkészítették a különböző munkagépek, darálók, fűrészgépek elhelyezésének, felszerelésének tervét. Segítették a szükséges trágya- és riövényvédősaerek beszerzésében. Több helyen megtanították a termelőszövetkezetek barkácsoló brigádjait az úgynevezett csőkutak fúrására, hogy elegendő víz álljon rendelkezésre az öntözésre. Természetesen, ha szükség volt rá, gépeket ls kölcsönöztek. A nyári szárazság idején nagy szükség volt több szivattyúgépre A falusi egészségvédelem javításához, a mezőgazdasági balesetek megelőzéséhez ls segítséget nyújtottak az üzemek. Szakmunkásokat küldtek ki, hogy ellenőrizzék n termelőszövetkezeti gazdaságokban a vlllamosberendezések állapotát, felszerelését, akik aztán felhívták a figyelmet a baleseti forrásokra. Ma már az üzemek dolgozói és a termelőszövetkezeti tagok testvéri barátsága tartalmában és formájában is nemesebb, szebb mint korábban. A munkások általában egy helyre, egy termelőszövetkezetbe járnak, s így személyes barátság is kialakul. Tanácskozni való bőven akadt. Erre felhasználták az üzemi ünnepségeket, rendezvényeket ls. Rendszeresen meghívták a patronált termelőszövetkezetek küldötteit. a vállalati kultúresoportok pedig műsoros esteket rendeztek a falvakban. Van egy közös haszna ls a munkások és a parasztok barátságának. Éz a haszon ls elsősorban a szövetkezetek számára jelent gyakorlati előnyt, mégis az üzemi munkásoknak tanulság. Azok a munkások, akik a helyszínen is segitik a termelőszövetkezeteket, látják, hogy mit miért kap a parasztság. Maguk is részesei az ÚJ gazdálkodási mód kialakításának, az eredményesebb mezőgazdasági termelés megteremtésének, amely lényegében alapja a város javuló6 ellátásának is. Munkahelyén és a tárgyalóteremben — Melyik is volt számomra a legérdekesebb, legtanulságosabb per? — ismétli a kérdést Józsa Zsigmond népi ülnök. Nehéz a választás, hiszen 1957 óta — ekkor választották meg a Szegedi Vágóhíd munkásai ülnöknek — tább száz tárgyaláson vett részt. Tanítani, nevelni Az első perek a legemlékezetesebbek. Míg él, nem felejti el. Idős, összetört anyóka állt a bíróság előtt, s arra kérte az Igazságszolgáltatást, hogy kötelezze négy gyermekét anyatartásra. Szomorú dolog ez. Egész A csehek és szlovákok kedves Nagyasszonya" Emlékezés Bozena Nemcova halálának századik évfordulójára Életének Tegnap este Bozena Nemcova halálának 100. és Maria MarejOVa cseh Írónő születésinek 80. évfordulója alkalmából emiikünnepséget rendeztek Szegeden a tudományegyetem aulájában. Cikkünket ebből az alkalomból közöljük. negyvenkét évét Nyugat- és Észak-Csehország különböző vidékein, majd Prágában töltötte, mégpedig abban a korszakban, amikor az osztrák hatalomnak, Metternich kancellár, az 1848— 49-es forradalom után pedig Bach belügyminiszter diktálta az uralkodó hangot. 1820. február 5-én született Bécsben, de nem sokkal később már a csehországi Ra- keletkeztek a Magyarországtiboricébe költöztek. ahol ról szóló i^o^i é, k%. — apja Záhanská hercegnő kas- volt 1S magyarokat és a szlovákokat, mindenhol és mindig arra a meggyőződésre Jut, hogy az ember a másikban is elsősorban embert lásson; szükséges, hogy a népek egymást kölcsönösen megismerjék, barátságban és együttműködésben éljenek egymással. Irodalmi működését szerelmi és hazafias verseivel és elbeszéléseivel kezdi. Bárhul mindenütt élénfcen télyában kocsisl és lovászi ^ erdeklodött a népköltészet, állást kapott. Itt élte üt Az elkövetkező évek még mesék, szokások es monfelejthetetlen gyermekéveit, nehezebbek, megkezdődik dék Iránt. A népmeseket ahol nagyanyja volt rá a mindennapi küzdelme a kezdetben atalakítgalta, átlegnagyobb hatással, kí ké- megélhetésért, elveszti leg- dolgozgatta, ugyanakkor irt sőbb főművének központi Idősebb fiát, ő maga pedig saját meséket ls. Később arra alakja lett. Viszonylag fia- betegeskedik. Irodalmi mun- törekedett hogy minél hitetalon ment- férjhez Jozef kássága mégis ebben az idő- lesebben írja le a népmeseNemechez, aki pénzügyi pontban ért el csúcspontját, ket, ugy, ahogy a nép száttszlviselő volt. Férje olda- 1862. Január 21-én halt meg jaból hallotta, lün kezdődik hányatott éle- Prágában. A vidéki élet tökéletes Iste mert a haladó gondol- « kislányból merete lehetővé tette szákodású Jozef Nemecet felet- At egySttrű^jW fl köl.nyc^ 25L T helyezsettek magasabbfokú Iskolázásnál- tct nagyobb művekben is egyik helyről a masikra. kül is — az akkori Cséhor- naBy müveimen A cseh intellektuellek kul- szág egyik lengyelemre- vtta turális törekvéseivel első méltóbb egyénisége nőtt fel. f^A^Ts^y eT prágai tartózkodása idején Rendkívüli éleslátása lehe- ZreTnhw L liTlmhl került kapesolatba. Itt érle- tővé tette, hogy mélyebben D<íre" lődött meg az az elhatéro- és tovább lásson, mint kor- ^^YJ zésa, hogy minden erejét társai, népe szolgálatába állítja. Az berek (1857) ée a Jó ember című elbeszéléseit. Főműve a Nagyanyó (1853). Műveiben a falusi népet ábKutatta a nép vigasztalan ráZOlja abban a korszakban, 1848-as forradalom Nyugat- helyzetének okait; kereste mikor a régi hagyományok Csehország határvidékén (a az utat amely a boldogabb szellemitől áthatott életmő„chodok" foldjon) talalja. élet felé vezet és fáradha_ dot kikezdi a kapitalizmus Aktívan részt vesz benne és latlanul harcoit is érte. A könyörtelen étvágya, nagy reményeket fűz hozza, í,piv,„t meajavítását nemf * ^Vm ' csakf kö^művdtslg teíeS- EgéSZ éktében f Szenvedést hoznak a Nemec ősében látta mint a nem- sagosabb családnak, állandó rendőri zeti ébredés iegtöbb korabe- világ felépítéséért, az egész felügyeletet, úgyhogy férje 1{ hRrcosa hanem elsősor- "ép szebb, boldogabb é eteelhatürozte Magyarországra ban fl fiazdasátí( ég anyagi nek megteremteséert ktfejköltozlk. Itt előbb Mtskol- feltételek jobbá tételében tett törekveseivel Bozena con, majd Balassogyarma- Ar i84n-ban megjelent Pa- Nemcová örökre elnyerte az ton kapott alkalmazást. Sor- raszt politika című cikkében emberiség legjobbjainak ^uT^ l® r^L*^ bátran kijelenti, hogy az al- H^ülését és emlékét. lom alatt tanúsított maga- ról sem elégítl ki & nép tartása miatt végül is meg- szükségleteit és vágyalt. fosztják állasától. Ide jön uiána felesége, innen indul A XIX, század 30—50-es felső-magyarországi körút- éveiben csúcsosodnak ki jára. Ebből az utazásából Rádióműsor SiotnbSt KOSSUTII-RADIO 4.16 Rákóczi-induló. 4.30 Hirek. 4.40—7.59 Vidáman, frlsacn. Közben: B.OO Falurádió. 5,30 Hírek. 8,80 Orvosi tanácsok. 0,40 Hlrdetfloszlop. 8.39 Időjelzés. esokor 14 45 Válaszolurik hall7.00 Hírek. 7,10 Uj könyvek. 7,30 g«ó „gnak 18 00 Ootrakalsus, 10 Műsornaptár. 7,80 Időjelzés. 8,00 ^„ Hlrek 16 03 A Maayar háMűiorlsmertetéa. 8,10 Dallal - -. Televizln averrnrkkórutánccal a világ, körül, 8,30 L4- f/odaTm ürinyoK A H43e"- után Thury Zsuzsánál. 18,80 arazene. 10,00 Hirek. 10,10 AZ ÓVÓ- da MlktÚK nnarettrialnkat ánekel dáeok müura. 10,30 Lady Ha- ™rtki0B..opireLtlaioK-ai.?íl2Áe-L milton. OpereitréMletek. jobbra lBS8-ban a forrada- kotmány kihirdetése távol- Ennek a rendkívüli szépsé „ra,, _— .. .. gú asszonynak fennkölt es harcias szelleme, nemes szi; ve és törhetetlen akarata volt. „Nagyasszonykánk, kedCsehországban a nemzeti ve»-, így szólította Bozena ébredés törekvései. Ebben a Nemeovát egyik elbeszélékorszakban igen komoly gében az a falusi asszony, probléma egész Ausztriában akinél szobát vett bérbe, a nemzetiségi kérdés. Soze- ugyanilyen Őszintén és széna Nemcová ezt a kérdést retettel szólítja „Kedves is sajátosan és újszerűen ér- Nagyasszonykájának* azóta telmezte. A cseh hazaszere- a cseh és szlovák nemzet tetet igyekszik szociális tar- valamennyi nemzedéke, Így talommal megtölteni, egy- köszönti őt mindenki, aki úttal élesen bírálja saját so- megismeri "életét és munkúsraiban is az üres hazafias- ságét. kodást. Nemcová otthoni jAN ST1BRANY környezetéből Ismerte a docens cseh és a német nép együtt- Fordította: élését, magyarországi útja Drahoe Ágoston alkalmával megismerte a főiskolai adjunktus Közben: 34,00—0,10 Himnusz. Hírek. o,30 PETOFI-RADIO 8.00 Reggeli zene. 6.00 Hírek. 6.29 Műsornaptár. 6.80 Torna, «.oo-8.io Hírek. 14.00 Időjáráeés vízállásjelentés. 14.18 Fotoamatőrök ötperee. 14,20 Népdal,.„ 17,10 17 év" magyar noveUaterW? mélából. 17.30 Chopin: 12 etűd. ^"néű^hara^. jú uví10 haí' 1,'0í h'rek »•« orv0sl 11,00 Déli harangszó. l»,18 .,,H4Uc csolt 1010 Könnyűzene öt váiS,„..}tt,-,*AnBlÍ<1*^ ,IP4|LvsV rosból. 19.00 Hírek. 10,05 Hangol c13,00 vÁ,-. lemezayűltők húszperce. 19.25 2' S fi£Vr. n» Gondolatok filmekről. 19.35 Má*Var nóták, csárdáaok. 19.93 óra 55 Műsorismertetés 15,00 to- N4av Karmesterek vezényelnek, f^í J Közben: 20.40 Népmíiveléti taníír.tStíí.V' J^n ^ Ac uZ " egyetemen. 22.40 Kabos muzsikával. Közben: 16,50 Hét Lá„ló Lászl6 magánéi tt számaiból. 23,00 Hírek. 25,15 Műrek. 17,10—17,30 Könnyűzenei Híradó. 17,45 Színházi élőt Győr- sorzarasben. 18.00 Margaret Tynes éne- Teíevfziómüaor kel. 18.20 Gondolat. 19,00 Közvetítés a Petőfi Színházból: Az 18,00 Budapesti Ipart Vásár, üvegolpő. A szünetben: 10,90 Jó 1962, 18,30 TV-hiradó. 18,45 Hétéjszakát, gyerekek! 20,00-20.29 ről hétre... 19,00 Közvetítés a Esti krónika. 22.00 Hírek. 22,16 Kis Színpadról. Szeress belém. Sporthíradó. 22,30 Ugetőverseny- Zenés komédia. 22.00 Hírek. TVoredmények. 22,35 Táncoljunk, híradó. SZEGEDI FÉRFISZABÓ KSZ mértékutáni részlegei minden igényt kielégítő munkával állnak a lakosság rendelkezésére. Hozott és sarát anyagból vállalunk ! Javítást, vasalást, soron kívül készítünk. 1. fiók: Kárász u. 12. 2. fiók: Széchenyi tér 6. 3. fiók: Török u. 11. 4. fiók: Április 4 útja 43. 5. fiók: Kossuth Lajos sgt. 5. si4 0. fiók: József Attila sgt. 3. életét gyermekéért áldozta fel. Abban a másik világban hajnalban kelt, késő éjszaka feküdt, kapálta más földjét azért, hogy kenyeret tudjon adni a négy apróságnak. S a törékeny kis asszony felnevelte gyermekeit és most azok elfeledkeztek róla. — Mikor elmeséltem feleségemnek az esetet, sfrt. — emlékezett vissza, Józsa Zsigmond. Nemcsak feleségének, hanem munkatársainak is mindig beszámol bírósági munkájáról. — Ezzel is tanítani, nevelni akarom barátaimat — mondta. S így a bírósági ítéletek nemcsak a peres feleket nevelik, hanem a népi ülnökök útján az üzemek, hivatalok kollektíváit is. ítélet nélkül Józsa Zsigmond bírói szaktekintély a szalámigyár vágóhídi üzemében. Nap mint nap felkeresik munkatársai jogi kérdésekkel és ő mindig szívesen segít. Szeretik, megbecsülik és hallgatnak rá. Jó néhány olyan esetet Is elmesélt, amikor felvilágosító szavai után elkei Ülték a bizalommal hozzáfordulók a bírói tárgyalásokkal járó kellemetlenséget, tisztázták a vitás kérdéseket. Tudomást szerzett például arrói, hogy egyik munkatársa különváitan él féleségétől ón gyermekei tői. A beszélgetés során kiderült, hogy a férj nem ad pénzt feleségének. Józsa Zsigmond, a népi ülnök elmondotta kollegájának, ha ez asszony bírósághoz fordul megítélik a gyermektartást. Mennyivel szebb, emberibb, ha ítélet nélkül gondoskodik gyermekeiről. És azóta minden fizetéskor summás pénzt ad postára felesége címéire a vágóhídi dolgozó. Együtt munkástársaival A polgári, az egyéni sérelmek orvoslása mellett Józsa Zsigmond a társadalmi tulajdon hűséges védelmezője. A bírői tárgyaláaokön sok tapasztalatot szerzett arról. C Sorok egy népi • • • ülnökről hogy az ellenőrzés hiánya sok lazaság előidézője lehet, hogy egynéhány felelőtlen ember megrontja az Üzem levegőjét. Korábban sok gondot okozott a vágóhíd vezetőinek a társadul ml tulajdon védelme. Vágóhldról lévén szó, igen sok nús, zsír és szalonna tűnt el. Munkaközben például nag.v mennyiségben hordta néhány magáról megfeledkezett dolgozó a .májat a zsírsütő üstökbe, utána az üzemrészek dolgozói lakmároztak u finom csemegéből. Sok kicsi sokra megy elv alapján Józsa Zsigmond a vágóhíd legöntudatosabb munkásaival együtt harcot indított a pazarlók ellen — eredményesen. Ma már elvétve találkoznak az üzemben máj- vagy hÚMütőkkel. A munkafegyelem betartására és betartatására is nagy gondot fordít a népi ülnök. Nem egy esetben előfordult, hogy a nótorius későnjórókati az ő üzemrészébe helyezték át, s a kollektíva Józsa Zsigmond vezetésével eredményesen hatott a későnjárókra. Az igazság felderítése A társadalmi bíróságok munkájában is részt vesz Józsa Zsigmond. Legutóbb az üzemrész kollektívája egy magáról elfeledkezett takarítónő felett mondott ítéletet. Nem nagy értéket akart eltulajdonítani. Józsa Zsigmond a társadalmi tulajdont szentnek tartja és felszólalásában mélységesen elítélte a takarítónő cselekedetét. Utána elmondták a vágóhíd dolgozói a lopással kapcsolatban véleményüket. A nagy kollektíva ellásfoglalasa hatott a vágóhíd dolgozóra s azóta nem fordult elő hasonlo ©síit. Józsa Zsigmond rendszeresen dr. Fedor Attila bíró tanácsában vesz részt. Dr. Fedor Attila elmondta, hogy Józsa Zsigmond már a tárgyalás előtt tanulmányozza a per anyagát, hogy világosan, tisztán lássa az ügyet. A tárgyaláson okos, hasznos kérdéseivel segfti az igazságot felderítem. Egyik legtevékenyebb népi ülnök a vágóhídi munkás. Horváth Lásslőné ifyty frpUkos ÖHMtUipi Holnaptól leleplező cikksorozat a Dél-Magyarországban a szegedi al inforredaiml larror ismeretlen adataiból Prúnay Pál kiadatlan emlékiratai alapján Közel fél évszázada már, hogy a Morthy-féle ellenforradalom bosszúszomjas hadai Szegedről elindulva, negyed századra letiporják a magyar nép szabadságát és emberi jogait. Azt hihettük, a fehérterror keletkezésének történetéről mindent tudunk már, ami tudható. Hiszen az események egyik tevékeny résztvevője, a szegedi „kormányok* minisztere, K 'lömén Béla a krónikás gondosságával jegyezgette le az utókor számára a szegedi szervezkedés mozzanatait, s négy évvel a történtek után, 1928ban hatalmas, több mint 6úo lapos nagy könyvben nyilvánosságra is hozta őket — r.ncgyan ő látta. Ami cs ő szemében az ellenforradalmi összeesküvők dicsőit gétzek látszott, a fölszabadulás utáni történettudomány kesiben lehplezö dokumentummá rélt. Azóta levéltárainkból soksok újabb vádló bizonyítók is elkerült. Egyik sem éri utol azonban leptetci'.en őszinteségével is megdöbbentő cinizmusával az ellením rudnlom első tiszti különítményének parancsnokától, Prónay Páltól írptt emlékiratokat. Az „első szegedi törzsszázad- főhóhéra kevéssel az események után, 1922ben vetette papírra emlékeit a íehérterrorban játszott szerepéről, s két évtizeddel Utóbb, 1943—44-ben gépeitette le ceruzával írt füzete bői, s bővítette egyúttal időközben kezébe került dokumentumokkal, valamint utólagos reflexióival Három .totetn>i emlékezéséiből nemrégiben került elő Csehszlováltiiilrél a második és a harmadik, s jutott az MSZMP Párttörténeti Intézetének Arthivttmiba. E fontos történeti forrásbél első Ízben Nemes Dezső merített, »Az ellenforradalom. története Magyarországon 1919—1921* címmel C közelmúltban megjelent nagyszabású monográfiájában. Minthogy azonban az 6 műve a Tanácsköztársaság bukásával kezdődik, nem használhatta föl az emlékiratnak az ellenforradalom első hónapjairól, a szegedi időszakról szóló fejezeteit. Prónay Pál memoárjának ezt a részét, amely tanulságosan egészíti ki Kelemen Bélától és más forrásokból származó eddigi ismereteinket, a DélMagyarország teszi először közzé holnapi számunkban kezdődő cikksorozatával. Ebben a szerzők, illetve a feldolgozók — dr. Péter László és Tdtas Géza — igyekszik olvasmányos formában, de Prónay emlékezéseinek szövegétől, a nyelvhelyességi én helyesírási hibák kivételével, el nem térve, adataihoz híven ismertetni az első ellenforradalmi tiszti különítmény parancsnokának mondanivalóját.