Délmagyarország, 1962. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-24 / 119. szám

Csütörtök, 1902. május 24. 4 KOLDUSÖPER AjKönyvhét előtt Brecht bemutató a Szegedi Qlemzeti Színházban Szegeden tartják az ünnepi Az elmúlt években « Szegedi Nemzeti Színház krónikus műsorpolitikai gondokkal küszködött, de a kritika • és a közönség hiába ajánlgatta ez időben Brecht egész Európában sikerrel játszott drámáit, Szeged nem adózott a nagy Brechtkultusznak. Csak akkor "találkozhatott- a szegedi színházlátogató e nágy hatású, mély tartalmú és ízig-vérig egyéni • íróval a színpadon, amikor mór valamennyi jeles művét végigjátszották más színházak. Mégis úgy gondoljuk, hogy jobb későn, mint soha. Tagadhatatlan ugyanis, hogy modern színház ma már nem mellőzheti Brecht műveit, különösen azok tartalmi korszerűsége miatt, öt ugyanis úgy tiszteli a nemzetközi irodalmi és színházi közvélemény, mint harcos szocialista-humanista írót, akinek mondanivalóját mindenütt megértik az emberek, a béke és a társadalmi haladás hívei. Brecht ugyanakkor a művészeti eszközök forradalmasításának útján is halad. Az új mondanivaló, az eszmei tartalom teljesebb érvényesülése érdekében sutba dobott minden avas dramaturgiai kötöttséget, sallangot, és kidolgozta az epikus dráma elméletét, amelynek az megnyitó t — Az üzemekben író-olvasó találkozókat rendeznek (Siflis felv.) Lucy (Lehoczky Zsuzsa), Bicska Maxi (Kovács János) és PoIIy (Földi Teri) jelenete a második felvonásból fLkesrtésmódd^l VeÍ^mbenS lop mindenkit - ez a világ hőfokra hevítenie játékát, s A- szembenállásra késztet. egyszer-egyszer a fáradtság is kiütközött alakításán. Az előadás hű a brechti Földi Teri természetes egymondanivalóhoz. Hegedűs szerűséggel játszik és a tőle László rendező, aki ezzel a , ,, , . . , . munkájával mint vizsgafel- megszokott komoly muveaa Brecht adattal bizonyította be ren- munka eredménye a hiteles, IIIIMíl»IIUU«lllllímilillflllllilllH1lil!»lllllllliHliittUHU«KUIHIIIM! Május 27 és június 3 kö- előbbi üzemben Móricz Andrássy Lajos vesz részt aött rendezik meg az idei Virág, Dér Endre és Fe- író—olvasó-találkozón, 2-én ünnepi könyvhetet, A könyv- nákel Judit találkozik ol- pedig Deszken, Mártéíyon es hétre hatvanöt művet jelen- vasóival, az újszeged] ken- Marosleién rendeznek öntetnek meg a kiadók. össze- derben pedrg Kis Ferenc, dalmi estet Deszken G ersen 700 ezer példányban. A Bárdos Pál és Somfai gely Mihály és Lődi FeneiwJkívül nagy választékhoz László vesz részt az író—ol- renc, Mártéíyon Papp Latartozik a közelmúltban meg- vasó-találkozón. Mindkét he- jos, Maroslelén Bárdos Pál jelent több mint 230 jelen- lyen műsort adnak az üaemi olvas fel műveiből. Június tősebb mű is, amelynek egy irodalmi színpad tagjai. 3-án Tápén ugyancsak Ger. része mai magyar írók, leöl- Ugyanezen a napon találton- gely Mihály és Lődi Ferenc tők alkotása. Ez a több mint zik olvasóival az építők találkozik az olvasókkal, 230 mű 1 millió 300 ezer pél- munkásszállásán Dér Eradne, Nagymágocson és Székkutadányban áll a vásárlók ren- a XI-es Autójavító Vállalat- son pedig Németh Ferenc, delkeaésére. összesen mifflt- nál 'Simaí Mihály, május Apátfal vápa Csépi József, egy 300 műből válogathat 30-án pedig a Szegedi Sza- Ferencszállásra Fenákel Jutehát az olvasóközönség,két- lánaigyárba Somfai László -dit látogat el. Június 5-én a millió példányban, s ezt még író és Andrássy Lajos Szegedi Textilművekben takíegészíti a könyvesboltok és költő, a Tiszatáj szerkesz- lálkozik olvasóival DérEndbiy.ományosok egyéb késs- tője' látogat el. Az író—ol- re és Andrássy Lajos, lete. vasó-találkozók alkalmával • Szegeden a könyvhét Cin- valamennyi tizemben könyvnepélyes megnyitása május árusítássalegybekötöttkönyv27-én, vasárnap este 7 óra- kiállítást rendeznek, kor lesz az újságíróklubban. Megnyitó beszédet mond Ismeretterjesztő előadások Dér Endre József Attiladíjas író. Ezt követően író— Az ünnepi könyvhét ideje olvasó-találkozóra kerül sor, alatt tíz szegedi üzemben ísamelyen részt vesz Móricz meretterjesztő előadást ren- mennyi szegedi művelődési Pavilon a Klauzál téren Az ünnepi könyvhét alkalmával külön könyvpavílont állítanak fel a Klauzál téren és guruló könyvesbolt áll a vásárlók rendelkezésére a Takaréktár utcában. Valahogy szigorúan és céltudatosan törekszik a néző gondolati magávalragadására. ítéletalkotásra. vitára késztet, s nemegyszer lázít. A polgári színpad elringat riadóztatja közönségét. En- detoi tehSét ^émzte és ho1 vonzó- ho1 t*52"6 Polly' nek érdekében nem riad ' „ T_„ut! Ugyanez vonatkozik Lemagáévá tette a brechti gok summázásától sem, szen számára az egyik legfontosabb művészeti elv a bizonyítás. Sszi EtiSSPSSSt Gémesí nvítotto trnm^fair erénye mellett azonSajnos sokait ebben a SriaT átókot" ban túlzások W^rtenek Bászínpadí újszerűségben lát- „e ^^lt.S a brechti mfi- n«ász Ilona és Jászai László ják csupán Brecht hiunkás- Ír alakításában. Nehezen birLevente és Mentes József; sógának lényegét, pedig le- JJJ* A^Lúlvo«n havára kózott énekes szerepéhetetlen figyelmen kívül JJIf ^ng^íyo^n javara hagyni, hogy mindez nem Sébk^?- főleg fíS tobb eszköznél az ő kezé- ^íformSb^ vei Simon Erika, mint Kocsma-Jenny, de játékban jól illeszkedett az egységes művészi teljesítménybe. A ben: vörös ceruza a hang- ~ súlyos részek aláhúzására, ^.onikuT^ ini ku M kosztümök és a maszkok módszer az eszmei tartalom narmomKUS ^ epikus jei- í, mousíer az eszmei uuwiuui i„h.7 . „ .. híven segítették, szolgálták tudatosítására. Ha így köze- JSg** Uf ^f^L^f?! az egységes, szép stílusú előlítünk művészetéhez, nem adást A premier megcsillogtatta azokat a lehetőségeket melyek a kitűnő szocialista író diktált, s ezzel teremtette „ .. „„„„ j . _ meg az előadás egészének kuriózuma ragad meg ben- kitűn6 benyomását sAz el6_ nünket, hanem mely eszmei adáson a színészgárdával tudatóssaga. szinte egyenrangúan szerepBrecht gazdag és sok Irá- ig zenekar az együttes siker- .. . .. ... nyú munkásságának első bői tekintélyes részt hasít színpadi müveiben rejlenek világhírű darabja az 1928- ki magának, minthogy átér- mind • kozo?sef' mind . a ból való Koldusopera. A sok zéssel tolmácsolja a kitűnő színészek szamára. Ezért kísérletezés ebben a művé- zenét és Vaszy Viktor érde- remélJuk- 0 n ben érett igazán először si- mes művész vezetésével vé- fem mVd nflkulozm kerré. Ez a mű ugyanakkor gig tökéletesen követi a já- hasonlóan színvonalas elistermészetesen még jobban tékot. Az előadás egészének S1" magán hordja első írói kor- egyetlen komolyabb, de szakának jegyeit, s nem aka- könnyen kijavítható hibája dékoskodás szóvá tenni, az, hogy a song-ok és a felhogy Brecht gazdag hagya- vonások fináléja nem érvétékából esetleg szerencsé- nyesülnek mindig mégfelelő sebben is választhattak vol- hangsúllyal. Ezek tartalmána, mondjuk a harmincas nak teljesebb érvényesüléévek végétől szerzett drá- sét szövegmondási hibák is mai sorozatból, a nagyobb zavarták. Nehézséget jelent aktualitás és az erőteljesebb bizonyára, hogy nagyobbeszmei hatás érdekében. részt prózai színészek játszKaptuk azonban a Kol- szák a Koldusopera szerepeöusoperát, mely mindenkép- it, de ez nem ellenkezik a pen reprezentáns mű az idei brechti elképzeléssel. S színházi programban, s vég- ugyanakkor éppen lehetőséeredményben ez szerezte az Set ad a gondosabb szövegelső komoly elismerést a mondásra, mely itt nemegynagy német írónak. Témája szerűen formai kérdés, hanem sajátja ugyan a szerző- nem igen lényeges dolog a nek, hiszen az angol Gay mondanivaló érvényesülése művét teremti újjá Kürt szemoontiából. Weill ragyogó zenéjével, de Színészi játékra igen háa téma megújul és megele- lás figurák sorakoznak a venedik Brecht tolla alatt Koldusoperában. Az előadás Gay a kapitalizmus első sza- legszebb, legsikerültebb alakaszának tőkeszerzési mód- kftása Pagonyi Nándoré, aki szereit gúnyolta ki, Brecht Peacock, a "kolduskirály" viszont a mohó imperializ- szerepét kapta.. Ez a szerep mus testére szabott kényei- hordozza magában a legtöbb metlen kosztümöt Neki már művészi lehetőséget, hiszen nincsenek illúziói a kapita- Peacock a Koldusoperának lizmusról, úgy látja azt az a figurája, amelyik szünmínt minden sejtjében rabló telenül változik, s egyúttal társadalmat Az egyik rabló az első perctől aktív. Pago» tisztesség látszatának nyi kitűnő művészi érzékfenntartásával, a másik ál- kel vált szituációról szituáarc nélkül végzi szénnyes eióra, s játékának sokszínűmunkáját. ®s Brecht kimé- sége az előadás maradandó letlen. Kíméletlen a figurái- élménye. Sokkal inkább stival, a műfajjal és a rothadó lizált íróilag Bicska Maxi imperializmussal szemben, és Polly szerepe. Kovács mert látja, hogy a rabló ki- János jó szerepfelfogással terjedt szövetségének és formálta meg a hideg fejű, együttműködésének rendsze- de egyúttal szenvedélyes re. Sokkal é'esebb ez a kép, rablókapitányt, s különösen mikor ezeket a rablókat a börtönjelenetekben játszik Brecht -maguk között" mu- emlékezetesen. Más jelenetatja be. Itt mindenki meg- tekben nem sikerült olyan Brecht-előadásokat. Sz. Simon István Virág írónő és Kis Ferenc költő. Közreműködnek a Fiatalok Irodalmi Színpadának tagjai. Irodalmi estek Eddig egy-egy megyébe általában két író látogatott az ünnepi könyvhéten. Most a Magyar írók Szövetsége és a Művelődésügyi Minisztérium kiküldötteként az ország valamennyi megyéjébe négy-négy író utazik, s öszszesen mintegy nyolcvan író találkozik olvasóival az idei ünnepi könyvhéten. A szegedi írók közül Lődi Ferenc Bács-Kiskun megyében, Kecskeméten, Baján és Kalocsán, Papp Lajos Csongrád megyében, Hódmezővásárhelyen, Zákányszéken és Ásotthalmon vesz részt az ünnepi könyvhét alkalmából rendezendő irodalmi esteken és író -olvasó-találkozókon. Író—olvasó-találkozót rendeznek május 28-án délután a Szegedi Kenderfonógyárban és az Üjszegedi Kender-, Lenszövő Vállalatnál is. Az deznek »A inai magyar iro- otthonban könyvárusítással dalomé címmel, s e rendes- egybekötött könyvkiállítást vényekkel párhuzamosan to- rendeznek, s ugyancsak a vább folytatódnak az író— k-cnyvhét tiszteletére rendez olvasó-találkozók egész konyvkiSllításokat valamenyGsongrád megyében. Nagy la- nyi külvárosi fiókkönyvtárákon június 1-én Kovács ban a városi Somogyi Könyvtári dör Iván. Dér Endre ós tár. Rádióműsor Csütörtök KOSSUTH-RADIO zene. 15,35 A vad' leány. Röte;Ismertetés. 16,00 Híres prímások lemezeiből. 16.25 Lányok, aszszonyok. 16,49 Magyar szerzők 4,26 Rákóczi-induló. 4,39 Hl- kórusai. 17.00 Hirek. 17,10 Moszkrek. 4,40—7,59 Vidáman, fris- val tudósítónk Jegyzete. 17,20 sen. Közben: 5,00 Falurádió. Szív küldi. 17,45 Mit olvassunk" 5,39 Hírek. 6,20 Néhány perc tu- 18,00 Tánczene. 19,40 Ifjú figjedomany. 6,59 Időjelzés. 7,00 Hí- lö. 19.00 FJodor Saljapin étierek:. 7,10 Uj könyvek. 7,30 Mu- kel. 19.10 Üdvözlet Afrikából, sornaptár. 7,59 Időjelzés. 6,00 19.50 Jó éjszakát, gyerekek! 29 i Műsorismertetés. 8,10 Könnyű- óra Esti krónika, 20,25 A Ma- I Kamaraest a zeneiskolában Ivánka Irén közreműkö- a kamaramuzsikálásra ráterdésével tartotta meg kama- mett. raestjét az Állami Zeneiskola két tanára: Mocsainé Molnár Athina és S t a n i c s Béla kedden este a zeneiskola, nagytermében. A jól sikerült hangversenyen három igényes hegedűzongoraművet hallhattunk a két fiatal.tanár előadásában. A művek — különösen a Schubert Sonatina — stílusos és magabiztos azt mutatta, hogy előadó jó felkészültségű és zene. 8,55 Édes anyanyelvünk, gyar Rádió és Televízió szír 9,00 Az oroszlányerő Tapslka. fonkus zenekarának hangverseMesejaték. 9,45 Virágénekek. 10 nye. A szünetben: 21.05-21,20 óra Hírek. 10,10 Napirenden... Tanítók, tanárok fóruma. 22,00 1015 Zenekari muzsika. 11.00 Hirek. 22,15 Operettrészletek. 23 Radio Szabadegyetem. 11,25 óra io Részletek a Komlós-voOperettrészletek. 12.00 Déli ha- nósnégyes hangversenyéből. 21 rangszo. 12,15 „Halló, itt a Bu- óra Hirek. 0,19 Csárdások. 0.39 dapesti Ipari Vasár! 13,15 Nyiko- Himnusz, laj Nyekraszov verseiből. 13.25 Egy falu — egy nóta. 14,15 Az PETOFI-RADH) automatizálás menetrendje. 14.2S Kodály daljátékaiból. 15,90 Hí- 5.90 Reggeli zene. 6.00 Hírek, rek, közlemények. 15,19 Fúvób- 6.25 Műsornaptár. 6.50 Torna. 8.90—8.10 Hírek. 14.00 Időiárásés vízállásjelentés. 14, t5 Könynyűzene. 15,10 Daloló trópus. Versek. 15,35 Tánczene. 16.00 Hírek. 16.05 A külföldi sajtó hasábjairól. 16.15 Kamarazene. 16 óra 40 Ezer szó oroszul. 16.50 Mezei csokor. 17.15 17 év magyar novellaterméséből. 17,30 Közvetítés a Zeneakadémiáról 18,00 Hirek. 19.10 Heti hangversenykalauz, 19.00 Hirek. 19.05 Könnyűzene. 19,15 Ribbentroptól Adenauerig. 19,30 Uj operalemezeinkből. 20.00 A zene világa. 20 25 Előszóval — muzsikával. Közben: 21.00-21.05 Hírek. 03,09 Hírek. 23,15 MűaorzárAs. előadása csökné mindkét látta el. A hangversenyen közreműködő Ivánka Irén Brahms-, Caldara-, Franz-, Martini-, Schubert- ésSchuman-dalok éneklésével tette még színesebbé a műsort, s ezek élményszerű előadásával megérdemelt sikert aratott. kfsérö feladatát B5rSimkó Teréz V. I. Te'üvitlAmflior 18,05 Kirándulás Moszkvába 18,00 Szentkút. Rövidfilm. 16 óra 15 Budapesti Ipari Vásár, 1062. 18,45 Beszélgessünk oroszul! 19.05 Telesport. 19,30 TVhíradó. 19,45 A jövő hét műsora. 19,50 Szünet. 19.55 Ki mit tud? 21,45 Hirek. TV-hlradő. — Adjon már egy húszast — szólott édesapám édesanyámhoz —, ki kell fizetni a kapanyelet, amit o múltkor vittem el a bognárhoz. — Micsoda kapanyelet? — kérdezte anyám csodálkozva, hiszen tudta nélkül olyan ügyet elintézni, ami pénzbe kerül, szigorúan tilos az egész család részére. A tilalom ellenére apám mégis sokszor állított haza egy új kalapáccsal, szögfúróval, miegyébbel. — Hát amit a múltkor elvittem, nem tudja? — Nem én, egy szót sem szólt róla, hogy elviszi! — No, most meg letagadja, pedig akkor maga is azt mondta, hogy tényleg új nyél kell bele. Édesanyám abbahagyta a vasalást. — Jegyezze meg magának — mondta kemény szóval —, hogy tudtom nélkül ne csináltasson maga semmiféle kapanyelet, én tudom mire jut, mire nem, maga csak szórná a pénzt, én meg csak spóroljak, hogy jusson arra is, amire tényleg kell. Haragos léptekkel ment be a pénztárcáért és szó nélkül adta oda a húszast. Délután a szólót nézegette édesapám és este a vacsoránál előállt a kérésével, hogy permetezni kellene, de rossz a fúvófej, újat kellene venni. — Azt már nem! — csattant fel ismét édesanyám hangja — megint prédálni? Próbálja meg azt a régit, biztosan jó, csak magának mindig az új kell. Persze másnap a sárga alkalmatosság mégis ott csillogott a permetezőn. Néhány nap múlva apám rájött, Édesapám takarékoskodik hogy a kerékpár hátsó gumija rossz, új kell helyette, de a pumpacső kidurrant, azt sem lehet használni tovább. Es ez így ment napról napra. Egyszer drót kellett a kerítéshez, máskor új harapófogó, azután egy fél kiló szög a góréhoz, meg új balta, mert a régi elveszett. Szegény édesanyám azt sem tudta, honnan vegyen ennyi pénzt a szerinte teljesen felesleges kiadásokra. Aznap, mikor apám azzal a kéréssel állt elő, hogy vegyük meg a földmüvesszövetkezetben látott répavágót, ugyanis sokkal jobb az, ha a tehénnek azzal vágjuk fel a répát, édesanyám már nem bírta tovább. — Hallja! Én több pénzt semmire nem adok! Vágja fel azt a répát késsel, úgy, mint eddig! Mindig a pénzt hordaná el itthonról? Nem gondolja, hogy egy kicsit mégis sok, amit csinál? Tudhatja, hogy soká adnak előleget a csoportban, a tyúkok nem tojnak, a tehén is keveset ad, honnan vegyek hát pénzt minden kívánságára! Mától kezdve nincs herdálás, ezt jegyezze meg magának! Apám, mit tehetett egyebet, belenyugodott, csupán egy pányvaláncot akart még venni néhány nap múlva, de édesatnyám megtiltotta ezt is. Édesapám ebben az időben sokat fájlalta a fogát, s egy szép napon nagy unszolásra mégis elment és kihúzatta. Néhány napig keserves képpel járt, de aztán hirtelen megvidámodott és szokatlanul mosolygós hangulatban végezte a munkáját. Anyám csak nézte, mi ütött az urába és nem állhatta meg sokáig szó nélkül. • — Mi van magával, hogy ilyen jó a kedve? Most húzták ki a fogát, aztán máris nevet! Apám titokzatosan mosolygott, nem szólt egy szót sem, csak este, vacsora után, mikor rágyújtott egy cigarettára, a füst mögül odaszólt édesanyámnak: — Na nekem se mondhatja többet, Hogy prédálom a pénzét! — Hogyhogy? — kérdezte anyám —, tán megváltozott? — Nem én, de mégsem szólhat egy szót sem ezután! — Nem értem! — mondta anyám. — Nem érti? Hát idenézzen! Elővette pénztárcáját, amely tele volt aprópénzzel, s a sok csillogó forintos között egy hatalmas zápfog sárgállott. Édesanyám értetlenül nézett rá. Még mindig nem érti? Most már nem szólhat egy szót sem akármeny nyit költök, mert mint látja, mindig a fogamhoz verem a garast! Anyám egy ideig nézte, aztán mosolyogva csóválta meg a fejét. — Ilyesmi is csak magának juthat eszébe — mondta, és meleg szemmel simogatta végig békésem füstölgő életepárját. Másnap ott csörgött a fényesen esulogó acéllánc mind a két süldőnk nyakán. Akáca Lásd*