Délmagyarország, 1962. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-04 / 102. szám

8 Péntek, 1962. május 4. HAZAÁRULÖK panoptikuma §P| Don Jerome sevillai nemesember házában. Jerome (Szabó Miklós), Ferdinánd (Se­bestyén Sándor) és Lujza (Herdál Valéria). N/nes mit tagadni rajta: A hold-at, a világhírű Orff egyfelvonásos meseoperáját Szegeden nem fogadtak fel­tétlen elismeréssel. Kétség­telen, hogy a közönségnek, mely ezt az ötletes, szelle­mes, modern, bár nem na­gyon tartalmas muzsikát a várakozáson aluli érdeklő­déssel fogadta, nem volt igaza. Azonban oktalanság lenne ezt a nem eléggé élénk érdeklődést tagadni, és még nagyobb oktalanság lenne fi­gyelmen kívül hagyni a ta­nulságait A kérdés csupán az. mi ennek a legfontosabb tanul­sága? Semmiképpen nem az, hogy abba kell hagyni a további kísérletezéseket a modern művekkel, hogy Sze­geden ezután nem szabad mai operát színpadra állíta­ni. Az új művek bemutatá­sára változatlanul szükség van, A hold szegedi kudar­cának tanulságai azonban annyiban módosíthatják eze­ket az egyébként helyes és támogatásra érdemes törek­véseket, hogy a művek ki­választásában a korszerűség, a modernség szempontja mellett a közönséglgény, a közérthetőség szempontját és követelményét ls tanulmá­nyozni kell, E két dolog ugyanis századunk muzsiká­jában korántsem jár mindig együtt. Prokofltv tlgopardlá­nak szegedi bemutatója többek között ezzel kapcso­latban is örömmel üdvözöl­hető. Annak ellenére, hogy már a tavaly elkészült mű­sortervben szerepelt, ólyah, mintha most választott felelet lenne A hold bukására: mo­dern és mégis közérthető, ízig-vérig korszerű. » arra is alkalmas, hogy közel ke­rüljön a közönség szivéhez. Színházzal kapcsolatban ve­szélyes és bizonytalan vál­lalkozás jóslatokba bocsát­kozni. Prokofjev vígoperájá­nak azonban mégis nyu­godtan jósolhatunk sikert. Nem kizárólag a premier tapasztalatai alapján — Ön­magában ebből nem lehet messzire vezető következte­téseket levonni —. hanem magából a műből kiindulva. Milyen ez a mű? A fordu­latos helyzetkomikumokra épülő cselekmény Goldoni vígjátékaira émlékeztet. Azt látjuk a színpadon, hogyan járnak túl a szerelmes fia­talok a pénzaóvár és kéjvá­gyó öregek eszén, hogyan, milyen bonyodalmak után és árán tudják diadalra vinni szerelmüket. Ez a történet, amelyet Szabó Miklós gon­dos. költői fordításából is­merünk meg, önmagában kétségtelenül nem valami különösebben igényes. Ki­bomlása közben azonban erőteljes szatíra, társadalom­kritika ls jelentkezik, és ez tartalmasabbá testi a mű­vet a szokványos formai megoldásokkal operáló ha­sonló vígjátékoknál, annak ellenére is, hogy a szöveg­könyv dramaturgiamig nem mindenben kifogástalan. A szerelmespárok megkettőzése például szükségszerűen ma­gával hozza Clara és Ferdi­nánd alakjának halvány raj­zát, kidolgozatlan felépíté­sét. Ez a mű legfőbb és egyetlen jelentős hibája. A kitűnő tana azonban Valósággal elfeledteti a szö­vegkönyvnek ezeket a dra­maturgiai gyengéit. Mivel? Mindenekelőtt talán tartal­masságával és szerkesztési igényességével, Az operamu­zsikában nem ritkaság a vázlatosan összecsapott, »oda­kent*. tartalmatlan kísérő­zene. Prokofjevnól ilyesmi­nek nyoma sincs, A zene minden taktusának szerepe, funkciója van. nincsenek üresjáratai, s az egész mű egységes tartalmat közvetít, azt a lírai és hol finomab­ban, hol hafsáhyabban sza­tirikus mondanivalót hor­dozza, néha egészen groteszk eszközök alkalmazásával, amely a mű hangulatvilágá­nak lényege. Mindehhez bravúros hangszereléi járul. Ez mindig a melódia, a szen­timentális dallam ellen küz­dő, igényesen felépített pro­koflevi melódia — a világ­hírű szovjet zeneszerző a dallamot a zene legfonto­sabb elemének tartotta — tolmácsolásának szolgálatá­ban áll, Nyugodtan mond­hatjuk tehát, nincs okunk kételkedni abban, hogy az Eljegyzés a kolostorban megtalálja a közönség szivé­hez vezető utat. Annál inkább nyugodtan mondhatjuk ezt, mert azon­kívül, hogy a mű önmagé­ban is alkalmas erre, a sze­gedi előadásnak láthatólag fő törekvése, hogy ezt a tol­mácsolással el is érje. A ren­dezés és a zenei vezetés munkája egyaránt annak a helyes szándéknak a szol­gálatában áll, hogy a mű és a közönség között ne tá­madjon szakadék. S mivel nem a műtől idegen, olcsó és hatásvaddsz eszközök al­kalmazásával törekszik erre, a szándék la és az eredmény is dicséretes, helyeselhető. A modern operákban jóval nagyobb szerepe van a színjátszásnak, az átélt, hi­telességre törő színéezi munkának, mint a régi ope­rákban. Így van ez Prokof­jev művében is, ós Makai Péter gondos rendezői mun­kájának egyik legfőbb érde­me, hogy az operának ez a vonása kellőképpen, megfe­lelően érvényesült az elő­adásban. Sok szellemes Ötle­tet. színes, érdekes játék­megoldást láttunk a bemu­tatón, s az operának azok a részei, amelyek Ilyen szem­pontból a legtöbbet kíván­ják — Mendoza találkozása a dajkával, a bírátok mu­tatása, a házi zenélés — ki­fogástalanok. Vitatkozni csu­pán két figura, Mendoza és a dajka rendezői beállításá­val kapcsolatban érezzük szükségesnek. Véleményünk szerint mindkettőjük ábrá­zolása egy árnyalattal erő­sebb, durvább, mint kívá­natos volna. A dajka hosz­szú. hegyes orra például In­kább a vasorrú bábára em­lékeztet. mint erre a nőre, aki végtére ls se nem cseléd, se nem boszorkány. Vitat­kozni lehet azon is. hogy az egyébként ügyes díszle­tek. amelyeket Makal Póter tervezett, lépcsőzetes kikép­zése a színpad elején szük­séges-e, mintha megtörné, Egy tanulságos kiállítás vendégkönyvének „nyilatkozata( ellentigeit és a jövőben még lelkiismeretesebben végzik munkájukat. Szvétek Agne* hetven KlSZ-flatal nevében nehézkessé tenné a mozgá­sok lendületét, szépségét. A szereplők munkája ál­talában egyenletes. Az ope­raegyuttee tagjai jól meg­álltak azt a nehéz próbát, amit a mű zenei anyagának előadásán felül a vígopera a színészi játék tekintetében is megkövetelt Ilyen szem­pontból is arányos, harmo­nikus az előadás. Nincs el­lentét lényeges, zavaró kü­lönbség a művészek éneke­si ée színészi teljesítményé­ben. Szabó Miklós Jerome alakjának megformálóia sok színes, mulatságos, játékos ötlettel és szatirikus éllel mutatta be a pénzsóváf se­villai nemes ember alakját. Lujza szerepét a színház üj Liszt-díjas művésznője, Ber­dát Valéria játszotta. A ze­neszerző Kral eszközökkel jellemzi a rokonszenves nő­alakot, Herdál Valéria elő­adása jól közvetíti ezt a fi­nom hangulatú, bensőséges lírát, anélkül, hogy egy pil­lanatig ls érzelgőssé válna. Játéka színes, érdekes, hite­les és meggyőző Szalma Fe­renc énekben játékban ha­tározott arcélű karakterfigu­rát mutatott be Mendóza szerepében, Vaskos ostoba­sága találóan mulatságos és ellenszenves volt, bár az alakítás némely pontját egy kissé túlzónak éreztük. Ha­sonló túlzás jelentkezik Tur­ján Vilma maszkjában, s né­melykor az alakításban is. Éneke kifejező és hatásos, de játéka könnyedébb, ele­gánsabb, nagyvonalúbb le­hetne, egy kicsit fentről, ma­gasból szemlélhetné az ese­ményeket, végtére is az ő okossága, talpraesettsége In­dítja el a bonyodalmat. Az előadás két fiatal sze­replője, akik ebben az ope­rában énekelték életük első nagy szerepét, Réti Csaba és Szabadíts Judit a várako­zásnak megfelelően sikerrel mutatkozott be. Réti Csaba tenorja Jól érvényesült sze­repének olaszos lírájú szó­Itamában. Szabadíts Judit vázlatos, kidolgozatlan és hálátlan szerepében is siker­rel énekelt éa játszott. Sebestyén Sándor Ferdi­nándja férfias, határozott volt. Varga Róbert pompá­san karikírozó tenorja a szerzetes szerepében kitűnő­en hatott. Horváth József erőteljesen szatirikus eszkö­zökkel játszott. Carlos hal­vány, gyenge szerepét Sza­bady István játszotta. A sze­rep hibáin szemléletes já­tékkal. kifejező énekkel igyekezett segíteni. Zenei rezetátiben Vatzy Viktor a közérthető­séget állította a tolmácsolás középpontjába, Ez a meló­diára koncentrált előadás­mód azonban nem tette egy­oldalúvá a zenekar játé­kát, s a kitűnő muzsika minden eleme érvényesült az előadásban. A zenekar nagy kedvvel játszott, hatá­rozottan érződött Játékukon azoknak a próbáknak a hatása, amelyeket tavaly a szabadtérin Prokofjev KÓvI­rág-jára való felkészülés közben a világhírű szovjef karmesterrel, Fajerrel foly­tattak. Mezey Károly koreográ­fiája hangulatos, sikerült. Ökrös László Estére hajlik az Idő: fél anyagában jól összeállított és hét múlt néhány perccel. A művészileg is remekül sike­Horváth Mihály utcai kép- fűlt dokumentumfilmeket. A tár ajtaján reggel óta talán kijárat melletti kis kerek asz­a háromezredik látogató lép falon vaskos vendégkönyv a nyilatkozott a következőkép­be. s nyomban utána 10—18 kiállítás látogatói részére. A pen-. -Es a kiállítás feléb­fős csapaíók jönnek. Flata- kifelé áramló tömeg megtör- resztette bennünk az éberte­lok és idősebbek, nők és fér- pan, mert a legelöl haladó get. ígérjük, hogy ahol ctak fiak vegyesen. Köznap van, k$t fiatalember felemeli a go- tehetjük, mi is segítünk le­mégis nagyon sokan kíván- íjóstoltakat. Határozott vo- leplezni hazánk megátalko­csiak áz ^ÉllértfőFFödölifií t€- tiásokksl íftii k@zd@fi@k. a dott 6Ü6UséQGit«. vékenység a Magyar Népköz- már bejegyzett sok-sok név „ . . társaság ellen* című kiállí- után, ök azonban nemcsak Harmincezer látogató nevüket kanyarítják a töb- • A kemény, elítélő nyilatko­tásra. Az emeleti teremben ép- biek után, hanem gondolatai- zatÖk mögül ugvanakkor ki pen kikapcsolják a vetitőgé- kat, érzéseiket is mondatok- érződik a mély humanizmus pet. Mintegy 400 ember zú- ha foglalják, amelyek itt a - • dul neki a lépcsőnek, miköz- kiállításon buzogtak fel ben­ben élénken vitatják áz nük. a dolgozó tömegek szeretete Vajon Tóth Tibor nem u dolgozók nagy többségét vé­delmezi-e, amikor kijelenti: *Az a véleményem, hogy a legszigorúbb büntetést érde­_ _ melték meg az ilyen elvett­lenforradalom fö szervezői mült egyének.* Nagy János­nem munkások, hanem fő- né a következő gondolattal földbirtokosok csatlakozott hozzá: "NatyOn Értések, gondolatok Elolvassuk az egyik fiú so- ga megmutatja, hogy az el­ralt: "Hasznos tanulságot vontunk le a látottakból, hogy amikor kikerülünk az ként papok, , életbe, megóvhassuk magún- és egyéb hazaárulók. ügy sofc »v«n kiállítást kehene kat és társadalmunkat az értem, ilyen kiállítás a me- rendezni, hogy mindenki Hl/en elvetemült emberektől, gye nagyobb községeiben ls megismerje ezeket a gonost­Az erdészeti ét mezőgazda­sági technikum 111. osstálya tevőket« A kiállítás kapui most zá­rultak. Mint értesültünk ró­hasznos lenne.* | Lehetetlen kimásolni a sok­nevében: Sümegi litván* A sok véleményt. Találkozunk diákok láthatóan egyetértő- itt a szegedi üzemek szocia­nek osztálytérsukkal és ko- lista brigádjainak határozott la, összesen mintegy harmmc­moly, elgondolkodó arccal ítéleteivel, a KISZ-ftatalok ezer ember kívánta megis­lépkednek kl az utcára. gondolatébresztő megnyilvá- merni, hogy milyen aljas Most egy öregember ha- nulásaival. Az Újszegedi módszerekkel dolgozik a ha­jol a nyitott könyv fölé. Kender-, Lenszövő Vállalat tónk ellen uszító nemzetközi Kállai Eva brigádja nevében imperializmus és magyar 1a­a következőket irta valószf­Butykös, eres kezében nehéz­kesen mozog a ceruza és bi­__ __ kájserege. Igen, erre a ki41­rony" időbe "elik."fflire~ízíve nflíeg a brlgédve'ztaő: '*Közö- Htásra azért volt nagy szük­dlktálésát akkurátusan sorok- íen megtekintettük a kiállt- *ég, hogy népünk még egysé­ba szedi. Mindenki szeretne tást és mélységesen elítéljük gesebben tudjon szembeálln! sorra kerülni, azonban töb- a hazaárulók aljas tevékeny- o pénzért minden elvetemült­ben — főleg a fiatalok — légét.* 'égre kész hazaárulókkal, és türelmetlenek. Ez az oka an- A szőrme- és bőrruha » Jövőben még hasznosabb nak, hogy közülük Igen so- üzem száz dolgozója nevében segítséget nyújthasson bei­kan anélkül hagyják el a ki- Oaál Antalné azt vetette pa- ügyi szerveinknek, állítás helyiségét, hogy el- pírra, hogy megvetik népünk F. N. 1. mondanak véleményüket. , — Hányan voltak ma7 —­kérdezzük az ügyeletes elv­társakat. — HáromezerStszAzndl biz­tosan többen. — Azokat ls számolják, akik nem hagyják itt a ne­vüket? — Dehogyis, Esténként megszámoljuk a beírásokat és összesítjük az eredményt. Nagyon elégedettek vagyunk. Vajon ml a magyarázata e szokatlanul nagy érdeklő­désnek? Miért jönnek töme­gesen a dolgozók Szegedről és az egész környékről, hi­szen alapjában véve nem olyan sok itt a látnivaló? Tablók, fényképek, Jegyző­könyv-másolatok, fotókópiák, elkobzott Ölőszerszámok és egyéb dokumentumok töltik meg a földszinti helyiséget. A feleletet erre — úgy vél­jük — igen határozottan és egyértelműen adjék meg a látogatókönyv lapjai. Máeutt is hasznos lenne Azonnal hét óra. Sietnünk kell, tehát csak úgy futólag olvasunk bele a spontán val­lomásokba. Mindjárt a har­madik oldalon szálkás, he­gyes betűkkel Balogh Sán­dor ezeket írta: "Itt láttam, hogy ellenségeink nem nyug­szanak, de jóleső érzéssel tölt el, hogy rendszerünk le­leplezi őket.* Közvetlenül utána Kószó Józsefné írása következik: »A kiállítás anya­A tolmács nélküli nemzetközi találkozó előtt Holnap kezdödih Budapesten a XIV. Nemzetközi Vasutas Eszperantó Kongresszus Május 5. és 11. között ren- perantó nyelv művelői és dezik Budapesten a 14. Nem- terjesztői nemes ügyet szol­zetközi Vasutas Eszperantó gátnak, mert különböző nem­Kongresszult. Ámbár szak- zetiségű emberek sok száz­kongresszusról van csak szó, ezres tömegét kapcsolják ösz­mégis 1100 vasutas eszperan- sze, a népeket elválasztó tísta jelentette már be részvé- nemzeti elzárkózottság /el­teiét. "Tolmács nélküli kong- számolását, a népek közötti resszus« címen Kossá István közeledést, a barátság is miniszter írt érdekes cikket szolidaritás elmélyítését moz­•szperantóul a Hungara Vi- ditják elő. Az eszperantó vo (Magyar Élet) című repró- nyelv megteremtője alkotd­zentatív eszperantó folyóira- sával a népek jobb megérté­tunkban a kongresszus előké­születeiről. sit akarta szolgálni. Követéi­nek és tanítványainak — ha Szegeden érdemes megem- valóban a nemes ügyet akar­líteni, hogy a kongresszus műsorfüzetét a Szegedi Nyomda Vállalat készítette jók szolgálni — ez a felada­tuk, hogy még határozottab­ban hirdessék és tetteikkel •1 ízléses kivitelben, eszpe- segítsék elő a békés egymás rantóul. A Hungara Vlvo efmfl esz­mellet élés ügyét. A folyóirat egyébként m*r perantó folyóiratunk ls mél- az első szómában hírt adott tón képviseli fejlődő orszá- Szegedről is és két fényké­gunkat és dolgozó népünket pet közölt a szabadtéri játé­sz egész világon. A szép kl- kokról. A legutóbbi szám állítású és ügyesen szerkesz- szintén közöl rövid, színes tett folyóirat Jóllehet csak írást városunkról, ez alkalom­most lépett második évfolyá- mai Fancsali Sándor szolno­mába, máris megkétszerező- kl eszperantlsta tollából. Sze­dőit külföldi előfizetőinek a gedi látogatásakor a Somo­száma. gyí Könyvtárban elhelyezett Egyébként jellemző Kádár Eszperantó Múzeum és János elvtársnak, az MSZMP Künvvtár eCvik zrt/,kp<; ró Központi Bizottsága első tlt- " , gY L , kárának az új folyóiratról egyedülálló könyvéről szó­alkotott véleménye: "Az esz- mol be. Értékelték a választások eredményeit a textiles szakszervezet megyebizottságának Ülésén Megyei bizottsági ülést tartott tegnap, csütörtökön délután a Textilipari Dolgo­zók Szakszervezete. A napi­renden elsőként Kovács Je­nőnek, a műszaki bizottság vezetőjének beszámolója sze­repelt a Csongrád megyei vállalatok munka- és üzem­szervezési tevékenységéről, majd Ivánku Jánosné, a tár­sadalombiztosítási tanács ve­zetője tett Jelentést az 1961. éves egészségügyi komplex­tervek teljesítéséről, vala­mint az 1962-es tervek elő­készítésének tapasztalatai­ról. Deák Gyula, gazdasági felelős & tagdíjfizetés és tagszervezés helyzetéről szá­molt be. Az ülés második részében Szögi Antalné, a megyei bizottság titkára elemezte a közelmúltbon lezajlott szak­szervezeti választások ered­ményeit és tanulságait. A textiles üzemekbeit január 15 és április 15 kErött vá­lasztották meg ismét a bi­zalmiakat, múhelybizottsá­gokat, szakszervezeti bizott­ságokat, a nagyobb gyárak­ban pedig a társadalombiz­tosítási tanácsokat és a tár­sadalmi bíróságokat is. A választásokon, küldöttérte­kezleteken a szervezett dol­gozók 87,4 százaléka vett részt, ós összesen mintegy 864 szakszervezeti tisztség­viselőt választottak, közöttük 474 bizalmit. Egy-egy bi­zalmihoz átlagosan 19 sze­mély tartozik. A szakszervezeti választá­sokat igen nagy aktivitás jellemezte. A beszámolók, csakúgy mint a hozzászólá­sok, helyesen értékelték az elért eredményeket és feltár­ták a hibákat is. Felvetet­ték, hogy több üzemben, például a Szegedi Kender­fonógyárban is, az eddigi­nél szélesebb nyilvánosságot követel a munkaverseny. Ál­talános tanulság még, hogy a megyeblzottságnak és a szakszervezeti bizottságnak többet kell foglalkoznia a múhelybizottságokkal. A megyei bizottság az el­hangzott beszámolókat meg­vitatta és elfogadta.

Next

/
Thumbnails
Contents