Délmagyarország, 1962. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-23 / 118. szám

3 Szerda, 1962. május 23­Az illetékesek ígérik: Jó lesz Szeged nyári ellátása Gondoskodnak friss árukról — Elegendő mennyiségű sör A kereskedelem készül a szabadtéri játékokra »» Amit itt láttunk, A Csongrád megyei árufor­galmi bizottság a Belkeres­kedelmi Minisztérium képvi­selőinek részvételével tegnap ülést tartott Szegeden. Meg­tárgyalták a kereskedelem nyári felkészülését, különös tekintettel a szabadtéri játé­kok idejére. Az ülésen megállapították, hogy megfelelő lesz a nyári hónapokban az ellátás az alapvető élelmiszercikkek­ből, valamint zöldségből, gyümölcsből. A MÉK-re igen jelentős feladat vár, hogy a boltok által megrendelt áru­kat időben, a kora reggeli órákban kiszállítsa. Az el­múlt évek tapasztalatai alap­ján fontos, hogy a MÉK a kis­kereskedelemnek szükség esetén naponta többször ls szállítson friss árut. Hangoztatták,' hogy a Sze­ged és Vidéke Földművesszó­vetkezet piaci pavilonjainak áruellátását mennyiségileg és minőségileg tovább kell ja­vítani. A Szegedi Élelmiszer­kiskereskedelmi Vállalat, va­lamint a Szeged és Vidéke Körzeti Földmüvesszövetkc­zet a megfelelő áruellátás mellett a szabadtéri játé­kok idején több gyümölcs­és zöldségáru-bemutatót ren­dez, árusítással egybekötve. A szabadtéri játékok he­teiben a fokozódó idegenfor­galom különösen , nagy feladatokat ró a vá­ros vendéglátóipart háló­zatára. Ezért nagy körültekintéssel vizsgálta meg az ülés a sze­gedi vendéglátóipari vállala­tok áruellátási helyzetét és felkészülését. Kitűnt, hogy a játékok alkalmával szállodai férőhelyeket idén sem tud­nak az igényeknek megfele­lően biztosítani. A Tisza Szálló építési munkálatai igaz, máj- mégkezdődtek, üze­meltetése azonban csak 1964­ben várható. Ezért a játékok idején ismét igénybe veszik a kollégi­umi férőhelyeket, ahol az idegenforgalmi hi­vatal körülbelül 2900 turista elhelyezését tervezi, vala­mint 100—150 főt a fizető­vendég-szolgálat helyez el. Idén is működtetik a szállo­dai diszpécser-szolgálatot. A szállodák, vendéglök és éttermek időben megkezdték a felkészülést a szabadtéri játékokra. Az előzetes meg­beszélések szerint idén a szabadtéri büfésor teljes üze­meltetését ismét a Szegedi Vendéglátóipari Vállalat bo­nyolítja le. Segítséget nyúj­tanak a zavartalan kiszolgálásért a Budapestről Szegedre ér­kező pincérek is. A Belkereskedelmi Minisz­térium Vendéglátóipari Fő­igazgatóságának képviselője beszámolt arról, hogy Sze­gednek elegendő sört bizto­sítanak "a nyári időszakra, s gondoskodnak tájjellegű bo­rokról is. Foglalkoztak a Szőke Ti­sza üdülöhajó működésé­vel is. Az üdülőhajón hideg és meleg ételt egyaránt biz­tosítanak a vendégeknek. Az igényeknek megfelelően zenekart is szerződtetnek a hajóra, és az árak ezentúl elsöosztályúak lesznek. Végül a kereskedelem áru­szállítási szabályzatával kap­csolatos tapasztalatokról tár­gyattak. Növényi maradványok a világűrből érkezett meteorban Borisz Tyimofejev, a föld­tani tudományok kandidatu­sa világszerte páratlanul álló felfedezést tett: az 1889-ben Dél-Oroszországban, Migei falu területén lezuhant me­teorban szerves élet nyomai­ra bukkant. A tudós hétfőn újságíróknak elmondotta, hogy a meteorban 10—12 mikron átmérőjű, sárgás szí­nű, vízinövény spórákhoz és más egysejtű vízinövény-ala­kulatokhoz hasonló szerves maradványokat talált. Mint mondotta, a megvizs­gált tárgy kozmikus eredete minden kétségen felül áll, ugyanis lezuhanását 73 éyvel ezelőtt sok szemtanú figyel­te meg, s a világűrből érke­zett követ több orosz és kül­földi tudós nyomban részle­tesen megvizsgálta, leírta és nyilvántartásba vette. »Mivel a zuhanó meteorok belsejé­ben rendszerint viszonylag alacsony fokon (100—300 Cel­sius) marad a hőmérséklet, nem meglepő, hogy a szer­ves maradványok jól kivehe­tőek és megvizsgálhatóak maradtak" — fejezte be nyi­latkozatát Tyimofejev kandi­dátus. (MTI) KGST-tanácslfozás Gotiwa!dov-ban Hétfő délután ültek össze első ízben Gottwaldovban a KGST plasztikus műanya­gokkal foglalkozó szakembe­rei. A tanácskozás tíz napig tart. Ezalatt a hetventagú csoport a kiltatás és terme­lés kérdéseit, valamint a mű­anyagok alkalmazásának le­hetőségeit vitatja meg az iparban, építészetben. (MTI) Angol vendégek az Országos Béketanácsnál •Az Angol—Magyar Baráti Társaság hazánkban tartóz­kodó küldöttsége kedden lá­togatást tett az Országos Bé­ketanácsnál. A vendégeket Dezséry László, az Országos Béketanács főtitkára, vala­mint az országos béketanács elnökségének több tagja fo­gadta. Az összejövetelen szívélyes eszmecserét folytattak az An­gol—Magyar Baráti Társaság és a magyar békemozgalom tevékenységéről. A szalámigyártással ismerkednek a franeia vendégek pártszervezet, a szakemberek kérdé­sében természetesen a műszaki és gazdasági vezetéssel egyetértésben. .4 pártszervezet nevelése nélkülözhetet­len az eljövendő szakemberek szá­mára is. hiszen nem kisebb tét, mint a párt vezetö szerepe dől el azon, hogy a káderek saját területükön ho­gyan alkalmazzák a párt politikáját. Ezen egységes nevelési irányelvek mellett természetesen különbséget is kell tenni a mozgalmi és a szakká­derek nevelését illetően. Mozgalmi kádereknek olyan embereket kell vá­lasztani. akik a gazdasági vezetőket szubjektív érzésüktől függetlenül, a lénylegesen elvégzett munka alapján képesek elbírálni. Fontos, hogy a mozgalmi munkába jó értelemben vett népszerű emberek kerüljenek. Olyanok, akik véleményüket még ak­kor is kifejezésre juttatják, ha az ál­taluk megbírált gazdasági vezető egy­ben a felettesük is. A gazdasági vezetők kiválasztásánál nem lehet követelmény a párttagság. Nem kell félteni a párt vezető sze­repét a pártonkívüliektöl. Számos pél­dát lehetne sorolni arról, hogy becsü­letes pártonkívüli vezetők tökéletesen érvényesítik saját területükön a párt politikáját. Minden pártszervezet po­litikai munkájának fokmérője, hogy ez adott területen hogyan érvényesíti a párt szövetségi politikáját. w*j:emi partszervezeteinkben a £J gazdasági és a műszaki veze­tők iránti bizalom a párt poli­tikája megértésének legfőbb jele. A részletes, aprólékos^gazdasági vezetést minden pártszervezet teljes bizalom­mal rábízhatja a műszaki és gazda­sági vezetőkre. Ez sokak szemében talán felesleges kijelentésnek tűnhet, csakhogy a tapasztalat szerint nem ilyen egyértelmű az üzemi pártszer­vezetek "állásfoglalása ebben a kér­désben. Sok pártszervezet ma is úgy képzeli el a termelés pártellenőrzését, hogy maga veszi vállaira az egész ter­melés gondját és elmerül operatív gazdasági feladatok intézésében. Nem E' ritka ma sem az olyan párttitkár, aki maga megy anyag után. Nem szeretnénk megsérteni azokat a jóindulaté párttitkárokat, akiket az ügy iránti odaadás vezérel, amikor lé­péseket tesznek a jobb anyagellátás érdekében, hiszen a legtöbb esetben a végső kétségbeesés adja nekik a gon­dolatot. És valószínű, hogy amíg in­tézményesen nem javítanak a válla­latok anyagellátásán, továbbra is ta­lálunk anyag után szaladgáló párt­titkárokat országszerte. Nem is őket marasztaljuk el e helyen, hanem azo­kat a pártfunkcionáriusokat, akik -az a biztos, amit magam végzek« jelszó alapján valósággal kiveszik a felada­tokat a gazdasági vezetők kezéből és esküdöznek, hogy a főmérnök, vagy üzemvezető nem tudja megnyugtatóan megoldani a feladatokat. iveken át hangoztattuk annak a bizonyos "transzmissziónak" a szerepét, amely a párt és a tö­megek közti elszakíthatatlan kapcso­lat legfőbb biztosítéka — miközben állt a gépezet a transzmissziós szer­kezet tökéletlensége miatt. Nos, most elérkezett az ideje, hogy a hajtószi­jak a gyakorlatban is hajszálpontosan, fennakadás nélkül működjenek. Ez a mozgalmi élet nyelvére lefordítva annyit jelent, hogy ma már minden ilyen szervezetnek végeznie kell a maga tömegmozgósító feladatát és sa­játos eszközeivel segíteni kell a párt politikájának érvényesítését soraiban. Ma már egyetlen pártszervezet sem bírálhatja a helyi szakszervezeti vagy KISZ-bizottsagot anélkül, hogy önbí­rálatot ne alkalmazzon saját irányító tevékenysége felett. E nehéz társadalmi-politikai feladat tok megoldásának alapvető feltétele, hogy elsősorban a pártszervezetek ve­zetői lássák világosan, hogy az új helyzet e téren is új feladatokat kö­vetel. Ez a belátás azonban még csak előfeltétele annak, hogy üzemi párt­szervezeteink élen járói lehesseneK erősít bennünket otthoni harcunkban'' — mondották a Szegeden járt francia pártmunkások kétnapos látogatásuk végeztével A Michel Vandel elvtárs­nak. a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjának vezetésével Szeged­re érkezett francia pártmun­kás-küldöttség kedden két szegedi üzembe látogatott el. Üzemlátogatásaikra elkísérte őket Török László elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei bizottságának első titkára, Papp Sándor elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsá­gának póttagja, a Csongrád megyei tanács elnöke. Fehér Lajos elvtárs, az MSZMP Csongrád megyei bizottságá­nak titkára, Győri Imre elv­társ, az MSZMP Szeged vá­rosi bizottságának első tit­kára és K ispál Jenő, az MSZMP Szeged városi bi­zottságának munkatársa. A vendégek elsőnek a Sze­gedi Szalámigyárat keresték fel, nemcsak azért, hogy megismerjék e világhírű sze­gedi készítmény gyártási fo­lyamatát, hanem főként azért, hogy ismerkedjenek a szalámigyári munkások éle- párt- és szakszervezeti veze- delö. A legnagyobb Ü2emek­tével, munkakörülményeivel, tőivel a szalámigyáriak mun- ben van ugyan orvos, aki A gyárban Piros László elv- ká.iáról, terveiről, az üzem azonban a gyártulajdonos társ, áz üzem főmérnöke fejlesztéséről és a munkások személyi orvosa és a munká­nyújtott tájékoztatást a gyár politikai tevékenységéről, sokra legfeljebb felügyel. Igy azután a francia gyári mun­kások »nem betegszenek meg«, mert nem szabad ne­kik megbetegedni — tette hozzá sokatmondóan. — Ar­ról természetesen ne is be­széljünk, hogy üzemben szak­orvosi rendelés, nőgyógyá­szati, gyermekorvosi, vagy fogorvosi rendelés egyáltalán nem tálálható. Kultúrterem sehol sincs, étkezöterem pe­dig csak néhol, a nagyüze­mekben. Döbbent néma csendben hallgatták mindezt a szege­diek, s' a továbbiakban Van­del elvtárs feleletet adott arra a kérdésre is, amely a munka intenzitására vonat­kozott. — összehasonlíthatatlanul nagyobb Franciaországban a munka intenzitása, mint Ma­gyarországon. Ennek követ­keztében a francia textilgyá­rakból a nőket általában 30—35 éves korukban elbo­csátják a tőkések. Addigra ugyanis a megerőltető mun­ka következtében nem tud­nak a nők tovább dolgozni, nagy részük rokkanttá vá­lik, sokan idegbajosak lesz­nek közülük, sőt a szerveze­tüket rendkívül igénybevevő munkakövetelmények miatt sokuknak gyermeke sem lehet. A francia textilipar javarésze az északi megyék­ben helyezkedik el, ahol a (Liebmann felvételei) A Textilmüvek bölcsődéjének kis lakói között ••"•••••"••••••••"•aBrszociáiis ellátottságáról egy­• aránt. A vendégek nagy ér­a szektás, értelmiségellenes nézetek ||deklődéssel és elismeréssel felszámolásának. • nézték végig az üzemrésze­A jól működő szakszervezeti háló-Jket, beszélgettek több helyen zat valóságos kinyújtott karja lehetne"a munkásokkal, s kívántak a pártszervezeteknek. Sok pártszerve-" további sikereket, zet azonban tőből metszi le e karokat \ Hasonlóképpen végigjárták bizalmatlanságával, meg nem érté-"a Szegedi Textilmüvek mun- __ J|_ sével. Másutt meg arról feledkeznek Ikatermeit is a vendégek, sőt jtónvák*Jií~VMnak*'Többnyi" meg üzemi pártszervezeteink, hogy a "meglátogatták az üzemi böl- re ugyanjs a bányászcsalá­tömegszervezeti munka sajátos mód-Jcsöde, óvoda kicsinyeit is, s dok lányai mennek dolgozni szereket igényel. Több meggyőző szó-.a gyar egyéb szociális, kul- a textiliparba, már 15 éves ra van szükség, mint a pártszervezet- J turális létesítményeit. Hogy korukban, és az éjjel-nap­ben, ahol a kommunistáktól meg le-.milyen megelégedéssel és paii nehéz munka mellett het követelni bizonyos feladatokat, "jóleső érzéssel járták be a ha születik is gyermekük. Ugyanakkor egyes üzemi tömegszer- J korszerű szegedi nagyüzemet azok élete is erösen veszély­vezetek vezető gárdája is mechaniku- mMóczán Lajos elvtársnak, a ben forog. Nem véletlen, san másolja a pártéletet. Tömegszer- Jgyár igazgatójának, valamint bogy éppen ezen a vidéken vezeteink némelyike hajlamos arra. «a párt-, szakszervezeti és a legnagyobb a gyermekha­hogy eltemetkezzen a maga szűk JKISZ vezetőinek társaságá­problémáiba, megfeledkezve arról, "ban, arról rendkívül ékes­hogy a párt politikáját hajtja végre. • szólóan tanúskodott az a be­Mindezek a hibák és súrlódások el- Iszélgetés, amely e látogatást kerülhetők, ha a pártszervezet össze- • követte az üzemi irodában. hangolja a tömegszervezetek tevé-\Hamza Jánosné TMK-dolgo­kenységét és megteremti az agitáció «zó adott hangot az egybe­összhangját. "gyűltek kérésének, amikor J arra kérte a francia elvtársa- enen cűert uulLljn(jZU;8 uc. ze tánk egyike sem kéoe á ütö Ikat' mondanák el /roppan él- Elmondotta, hogy korábban • sfkert eférnf felelősségteljes j kd3aja ^ ° • pM*SÍ Postaközpontban társadalmi és gazdaságpolitikai fel- _ Hogyan is kezdjem' — adatában, ha egyedül akar hozzáfog- :szólalt meg Miche) Vandel ni. A siker döntő feltétele, hogy párt- "elvtárs és nyomban hozzátet­szervezeteink osszak meg a vezetes u{e miért is kell töprengeni gondját a parttagsaggal. Az a helycsu^QYi frdYicicLOTSzáQi viszo­gyakorlat, ha az ellenőrzés nagyobb J ok ugyanis teljesen mások, részét a taggyűlésre helyezik át, így-össze sem hasonlíthatók a az egész kommunista kollektíva na- ^magyarországival. így íóly­gyobb felelősséget vállal a párt Poli-«tatta ezért­tikájának helyes alkalmazásáért, és; _ Ebben az üzemben és a , egysegesebb lesz a szemlelet az egyes .Magyarországon már eddig utazásuk előtt a megyei partszervezeteken belül is A jol ira- "meglátogatott üzemekben sok pártbizottságon ' vettek forró nyitott kollektív vezetessel a gyakor-1olyasmivel találkoztunk, ami latban bizonyíthatjuk be a marxizmus *egyáitalán nem. létezik a —leninizmus elévülhetetlen tetelét, ;/7ancia gyárakban. Egyetlen mely szerint a part erejet és bolcses- müzemben sincs például rse­ségét nem egyes pártfunkcionariusok, ^csemöotthon. vagy óvoda, hanem a párttagság, a kommunisták • mint itt. Még a legnagyob­nagy közössége jelenti. Ibakban sincs. De nemcsak az • üzemekben, hanem a váro­VALACHI ANNA, "sokban is rendkívül kevés a az MSZMP Központi Bizottságának ^csecsemőotthon. Nincs egyet­munkatársa *len üzemben sem orvosi ren­landóság. Az elmondottakat támasz­totta alá Boyer Rene elv­társ, a Francé Nouvelle szer­kesztője is, aki egyébként nemrég szabadult kétéves börtönbüntetéséből. Nem akart harcolni az algériaiak ezért börtönözték be. dolgozott, ahol mintegy 600 •nöalkalmazott van. A mun­kaadóknak eszük ágában sincs csecsemőotthonnal, vagy hasonlóval könnyíteni a nődolgozók munkáját. A vendégek délután a makói Lenin Termelőszö­vetkezetet látogatták meg, az esti órákban pedig Sze­gedre visszatérve, tovább­a elvtársi búcsút vendéglátó­iktól, a megyei, városi párt­és állami vezetőktől. — Mindaz, amit itt lát­tunk, erősít bennünket ott­honi harcunkban — juttat­ták kifejezésre —, segít bennünket abban, hogy még szélesebb körökben megis­mertethessük a szocializmus nagyszerű lehetőségeit..,

Next

/
Thumbnails
Contents