Délmagyarország, 1962. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-20 / 116. szám

I 9 Vasárnap, 1962. május 241 Tefe se tréfa Átvedlés (Endrődi István rajza) — Kisasszony, az Öltönyömet és a micisapkámat. Jönnek a központból! A rámenős riporter li üO « ?«Ob«o, fo< | pm Csak egy pár szót, művész úrm..; Érzékeny búcsú Csak kíméletesen (Szíir-Szabó József rajza) Remélem, nem tört össze a kritikámtól? c/l kis li'dtijihiik Élesen szól a síp, -megállj*-: int a tárcsa, és a járókelő, aki rendőrt kereső, gyors körülpillantással leellenőrizte* a terepet, viszszarántja fél lábát a tilosból. Engedelmesen indul el a kijelölt átkelőhelyen, ahol már várja a karszalagos járőr, hogy néhány KRESZtanáccsal lássa el. Bor Zsolt és Matusik János, a Pedagógiai Főiskola Gyakorló Altalános Iskolájának két hetedikes tanulója vigyáz a rendre — és a gyalogjárókra — az Aradi vértanúk terén. A déli forgalom, a siető emberek sok munkát adnak a közlekedési járőr kis tagjainak. Gyermekkocsiban szőke csöppséggel lelép egy aszszony a járdáról. Zsolt sípja megszólal, a közeledő autókürttel egyidőben. — A szemüveges bácsinak János füttyent nagyot, s ő mentegetőzik: rosszul látja a jelzést. Fényképezem őket, szenvedélyesen fütyülő, kidagadó kis képüket. Vigyázok: ki ne lépjek a -sávból*. Határozottan félek a siptóL Illetve a hangjától..., leereszkedő jóindulattal megnyugtatnak: — Tessék csak maradni... majd mi vigyázunk. Protekcióm van náluk. — Aztán szót fogadnak-e a felnőttek? — Hát... nem nagyon... de azért jobban vigyáznak, ha itt vagyunk. Különösen, ha a rendőr bácsi is itt van. — Ja úgy... — Szerettek járőrben lenni? — Persze. Tizenegyen vagyunk -vörös tárcsások*. Olyan sípunk van, mint a rendőr bácsinak. Fütyül szépen, mint a rigó. üV.. • A'.iííií: ••• — ifir'.riv'.i i Y-r: Rigó ... hm. Ami azt il- Néni! Ott nem lehet! (Fütty.) leti, a sípok hangja.., na, Majdcsak megtanulják a látsszon. ** * * ^ l*"*** " « közlekedést...! — Megtanultuk a közieke- Remeliukdési szabályokat..., de tes- Somogyi Károlync sék csak várni! Megjött a j ^ villamos! Hü, mi lesz itt mindjárt! — Ugyan mi? — rebbenek fel. — Hát leszállók... és szabálytalankodók! Bácsi! Tessék visszamenni! (Fütty.) Húsz centis uborkákat szüretelnek az újszegedi Haladásban Háromszorosan hasznosítják a kertészeti üvegházakat az újszegedi Haladás Termelőszövetkezetben. Télen karalábét és hónapos retket neveltek, most pedig megkezdődött az uborka szezonja. A közös gazdaság — amely az ország egyik legnagyobb "primörgyárai- közé tartozik, négy és fél ezer négyzetméternyi üvegfelület alatt termeszt uborkát A -Szenzáció* elnevezésű primőr gazdag terméssel fizet, ami azzal magyarázható, hogy a tsz kertészei nagy szakértői az uborkatermesztésnek. A termálvízf'itéses üvegházakban valóságos trópusi klímát teremtettek. A harminc fokos erősen párás melegben húsz centiméter hosszúságú termést szednek. Jól jövedelmez a korai uborkatermesztés. Négyzeímiéterenkint hetven-nyolcvan forint értékű termés van kilátásban, amelynek egy részét a szövetkezet Szent István téri piaci standján értékesítik. Ezenkívül jelentős mennyiséget szállítanak a fővárosi csemegeüzletekbe is. A karalábé, a retek és az uborka után megkezdték a zöldpaprika szedését is. Mikor és hogyan pihenjünk? Lélektannal — az elfáradás ellen Az elfáradás: életjelenség. Amikor ébren vagyunk, mindig többé kevésbé működnek izmaink, érzékszerveink, terhelés alatt áll az irányítást végző központi idegrendsztr. Ha egész nap szórakozunk (pl. £T Balatonon vtiorlázunk, a Mátrában túrázunk, sőt, ha -semmit sem cslnálunk«, szesvezetünk akkor is naponta mgkívánja az alvást. Biológiai értelemben tehát az üdülés, a -pihenés* is fárasztó, és természetes, hogy még inkább fellép ez a jelenség, ha dolgozunk. A munkalélektan egyik ága ezt vizsgálja, és olyan módszereket igyekszik kialakítani, amelyek a lehető legkisebb mértékűre csökkentik az elfáradást. A kimerültség — mérhető -Fáradtnak lenni* — szubjektív érzés, s az okai nagyon különbözők lehetnek. Esetleg betegségből (alacsony vérnyomásból, lappangó fertőzésből) ered — ekkor az orvostudományra tartozik. A munkalélektan azt vizsgálja, hogy egészséges embereknél milyen terhelés hatására, mikor következik be a fáradtság-érzés, hogyan változik a munkaidő alatt, mikor kezd a teljesítmény rovására menni és mikor éri el azt a pontot, amelyen túl az elfáradás már zavart okozhat a termelésben, még inkább árt a dolgozó egészségének. (Mondanunk sem kell, hogy a kapitalista munkalélektar. csak a termelést tartja szem előtt, a munkanélküliek -tartalékhadserege* bármikor százat állít egy kidőlt munkás helyére.) Az elfáradás fokozatai és változásai ma már objektív módszerekkel mérhetők. Az agykéreg megterheléséről például biztos adatokat szolgáltat az, hogy mennyi idő alatt válaszol a szervezet a különféle ingerekre, vagy mennyivel kell emelni az -ingerküszöböt*, hogy ugyanaz a hatás jöjjön létre. A bevitt inger (fény és hőhatás stb.) és a válaszcselekvés között eltelt idő úgy mutatja az elfáradás fokát, mint a lázmérő a test hőmérsékletét Hasonlóképpen mérhetők a légzési, mozgási, izomösszehúzódási rendellenességek — az álmosság, bágyadtságérzés objektív tünetei. Ezek a példák mutatják: a munkalélektan szilárdan megalapozott tudomány, ha gyümölcseit nem is tudjuk még naponta és az élet minden területén learatni. • Milyen hosszú legyen a munkaszünet? Nagy lehetőségeket ígérő tudomány, amelyben végleges megoldások váltakoznak egyelőre vitás, eldönthetetlen cc? irJnts Amor és az ijász verseny. Előzzük meg az erdői üzeket! A TAVASZI és a nyári ban. Ez vonatkozik többek meleg számtalan túzkeletke- között az erdők területére is. zési lehetőséget rejt magá- Az erdők a dolgozóknak és gyermekeiknek pihenést, felfrissülést nyújtanak, ugyanakkor iparunknak fontos nyersanyagot biztosítanak. Ezért az erdők megvédése a tűztől mindannyiunk feladata. Az erdők tűzvédelméért aa erdészeti szervek- már korábban megtették az intézkedéseket. Szükséges azonban, hogy az erdőtüzek megelőzéséért a lakosságot is tájékoztassuk azokról a legfontosabb túzkeletkezési lehetőségekről, amelyek nagy erdőtüzeket okozhatnak. Elsősorban felhívjuk a figyelmet arra, hogy az erdő mellett és az erdőben elhaladó utakon égő gyufát és égő cigarettavégeket ne dobjunk el. Az eldobott égő gyufa és cigarettavég meggyújtja a száraz avart és ez gyorsan tovább terjedhet, nagy kiterjedésű tüzet okozhat. Tűz keletkezhet az erdő mellett égetett gaz, kukoricaszár tüzéből is. A tűz következtében keletkező légörvény ugyanis, valamint a 6zél a szikrákat az erődbe sodorhatja, ahol gyorsan lángra lobban a száraz avar. Ennek megelőzéséért gazt és más egyebet égetni csak szélcsendes időben, s az erdőtől legalább száz méteren túl szabad. Az erdei szállításokra használ különféle géneket szikrafogóval kell ellátni, mert a kipufogóban lerakott és üzemelés közben felizzott korom a szabadba jutva tüzet okozhat. FELHÍVJUK a társadalmi szervek, tömegszervezetek, iskolák figyelmét, hogy kirándulások alkalmával vegyék fel a kapcsolatot az illetékes erdészeti szervekkel, kérjék ki szakvéleményüket, hogy hol lehet tüzet gyújtani. Tűzgyújtáskor a túa kétméteres körzetéből az avart és más éghető anyagot el kell távolítani. A tüzet felügyelet nélkül ne hagyjuk, és azt eltávozás előtt oltsuk el. a tűz helyét pedig fedjük le földdel. Az erdőbe vezető utakon a dohányzás és a tüzelés veszélyeire figyelmeztető táblák vannak. Felhívjuk és kérjük a lakosságot, hogy a figyelmeztető táblákon jelzett szabályokat tartsák meg, Csongrád Megyei Tűzrendészeti Osztályparancsnoksag kérdésekkel. Vitás még például, hogy a rövidített munkaidőt kevesebb napra, vagy több napon át kevesebb órára célszerű beosztani. Valószínűnek látszik, hogy heti két napnál hosszabb munkaszünetet általában nem tesz szükségessé az elfáradás mértéke, másrészt káros hatású kizökkenést okoz. Természetesen ez szervezési kérdés ls, de a munkalélektannak kétségtelenül döntő szava lesz a megoldásánál. Beható vizsgálatok, mérések tárgya, hogy a napi munkaidőben az egyszeri hoszszabb, vagy ismételt rövidebb pihenővel küszöbölhető-e ki inkább a fáradtságérzés. Ugy látszik, hogy egyhangú (monoton) munkát hatásosabban old fel a többször beiktatott, rövidebb szünet Küzdelem az egyhangúság ellen Az egyhangúság egyébként az elfáradás egyik legfőbb okozója. Munkalélektani felismerésből született ez a megoldás a monotória megszüntetésére: ugyanolyan munkát végez két szövőnő; ha előre megtervezett munkamegosztással két gépen közösen dolgoznak, kevésbé fáradnak el és termelésük is eredményesebb. A munkalélektan arra is figyelmeztet: csak azok dolgozhatnak így együtt, akik rokonszenvesek egymásnak, s az is fontos, hogy mind a ketten egyforma színvonalon álló, gyakorlott munkások legyenek. Általában: minél nagyobb a gyakorlat (rutin), annál inkább véd a változatosság a figyelmet elernyesztő egyhangúság ellen. Mind a modern gépek az izommunka helyett mindinkább a figyelmet veszik igénybe, fontos a figyelem ébrentartása. Ezeken a példákon is láthatjuk, milyen sokrétű tudomány a munkalélektan és hogyan kapcsolódnak össze különböző területei.., Gy. I.