Délmagyarország, 1962. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-20 / 116. szám

Vasárnap. 1962. május. 20. ÍTS0N5C íaMá; A várakozó betegek érdekében — Városrész — húsbolt nélkül Kerékpárosok a gyalogjárdán — Rossz kútjavítás Kerthelyiséget az italbolt elé ! Jóleső érzéssel tapasztal­tam — habár ritkán járok az SZTK-ba —, hogy a ren­delőintézet milyen komo­lyan fejlődött. Nem mulaszt­hatom azonban el, hogy ne tegyem szóvá: a körzeti ren­delők várószobáiban helyez­zenek el egy számozott blok­kot. A betegek érkezési rend­ben szakítanák le a sorszá­mot, s akkor nem fordulna elő, hogy a várakozók előtt csemegebolt kibővítése ugyan ti hdzkezelőségétől kint jár­helyes, azonban ötperces tá- lak a Juhász Gyula 5/b alatt, volságon belül még legalább Felülvizsgálták a lakásokat, hat élelmiszerboltot lehet ta- összeírták a lakók jogos ké­lálni a környéken, hentes- relmét. Elsősorban a kút ja­üzletet pedig egyet sem. Ez vitását kértük, meg is csinál­<nem célszerű, és arra kér- ták, de nincs köszönet bén­jük a vállalatot, hogy bizto- ne: egy hét múlva a cső el­sitsanak Felsőváros számára repedt, állandóan folyik, húsboltot. A Petőfi N. K. * Sándor sugárút mások, ügyesebbek a rende- felbontása óta egyes kerékpá­lőbe bemenjenek. Ez segítsé­get jelentene a betegek szá­mára, nem kellene az ajtó­nál állni, nehogy megelőzzön valaki. Bernátski Ferenc, Ságvári u. 6. Megszüntették a József At­tila sugárút elején levő hús­boltot. Ezzel az intézkedés­rosok veszélyeztetik a gyalog­járók testi épségét, a játsza­dozó gyermekek életét. Ugyanis a járdán száguldoz­nak, sőt követelik a helyet, s ha figyelmeztetik őket, nyomdafestéket nem tűrő hangon válaszolnak. Még a megrakott, triciklik is a jár­dán közlekednek: szigorúbb ellenőrzést és eljárást ké­7e'l'7 SzÜléri 7ugárűt,"s7ent rünk a Petőfi' Sándor sugár­Jstván tér és a Széchényi tér út°n. amig elkészül az új vonalától a Tisza felé eső uttest. városrész utolsó húsboltja is Kalász Sándorné, -kimúlt*. Jogos az itt lakó Faragó utca 14' sok ember kifogása; helytele- tt nitik ezt az intézkedést. Az Egy hónappal ezelőtt az In­említett helyen a fűszer- és gatlankezelő Vállalat körze- emberek mint szűk kocsmába. M. K. újszegedi olvasó vem lehet elzárni. Ez víz­pazarlás. Éppen ezért közös érdek, hogy ezt a hibát meg­szüntessék. Sándor Mátyás és lakótársai Itt van a szép idő, és az emberek szeretnek a szabad­ban tartózkodni. Ez volna a kívánságuk azoknak is, akik Újszegeden a bal fasori „Ker­tész* italboltba járnak. Az egyik este betértem a kicsi bolthelyiségbe, ahol több asz­tal van és összezsúfolódnak a vendégek. Mennyivel jobb lenne, ha barátságosabbá tennék ezt a söntést, az épü­let előtt levő udvart rend­behoznák, oda tennék ki az asztalokat és a székeket. Ilyen kerthelyiségbe bizonyá­ra szívesebben mennének az füstös, Egy felszólalás és egy levél visszhangja az újszegedi szövőgyárban „Valami hiba van a mű- tett el. Lehet. De bizonyára figyelmeztetés hangja is el* szaki gárdával a szövődé- a hibákat emlegetők, a fel- lentmondjon rendünk, éle­ben* — mondta Kispéter Fe- szólaló szövőnők, a levélíró tünk alapvető emberiessé­rencné, a Textilipari Dolgo- és mi magunk, a művezetők gének. Eszünk ágában sincs zók Szakszervezetének me- szigorú bírálói sem vagyunk előkotorni valahonnan a gyei küldöttértekezletén. Ezt csalhatatlanok. Velünk is harmincas évek oly sokszor bizonygatta egy levélírónk is. megesik, hogy kissé szubjek­A két vélemény kivonatát tíven ítéljük meg a hibákat, közöltük lapunkban. Kevés Mindezt nem azért írtuk le, írás váltott ki mostanában hogy a művezetők bármelyi­olyan széles visszhangot az kének hibáit. mentegessük, Újszegedi Kender-, Lenszövő sőt e mostani halk szó célja Vállalatnál, mint ez. A mun- éppen a legfontosabb kér­kások és más üzemrészek ve- dések megvilágítása. Voltak, akik a művezetők klubbeli tanácskozását a „rokonok* értekezletének tar­Móricz ismert regé­utalva. ja szélsőséges véleményt al- azért, mert test­kotott. Ezért írunk a vissz- vérek dolgoznak itt — mint hangról is. a Bozókiak —, vagy házas­Mindenekelőtt leszögezzük: társak — mint Szélpál Lász­személy szerint lehet rokon- ló művezető és felesége-, ha- ^.'ánné^az" egyik'szakszeíve­szenves. vagy ellenszenves a nem azért is mert a barátok , bizalmi _ asszonyok> szovodei művezetők neme- kore tekintett nelkul egymás . .. tbhhpt „Iná.! lyike. Mindannyian együtt- hibáira, „véd és dacszövet- runk akkor én kaDok Drl véve jól dolgoznak. Közöttük ségben* óvja egymás érdekeit. ®o JtS. „ természetesen Szűcs Gyula, és támad bárkit, aki „szövet- ^ S ml tobbet Csinal" Szélpál László, Kiss Antal, ségeseiket* bírálja. Ez sajná- tunv­Daróczi István és Bozóki Jó- latos és szomorú jelenség. A munkásembernek ma zsef is. Valamennyien be- Bizonyóra erre gondolt Kiss nlár nem elég, hogy az Üj­csületes emberek, de nem hí- Ferenc, az üzem főmérnöke szegedi Kender-, Lenszövő bátianok. Kétségtelen, hogy is, amikor azt mondta a mű- Vállalatnál megkeresi a meg­okozhattak munkatársaiknak vezetőknek: élhetésre, a szórakozásra va­zetői gépek mellett, a szövő­déi művezetők a vállalati klubban beszélték meg a le­írt megállapításokat. Az ér- tották, tékelők egyik-másik csoport- n.vére gúnyosan fogadott plakátját; amelyen egy feszület alatt állt az írás: „Ne káromold*.' Nem követeljük az egymás közötti érintkezésben a rossz, giccses regények álszent és hamis úri modorát sem. A' szövőnők sem igénylik, hogy. Szélpál László művezető ke* zitcsókolomrnal köszönjön nekik, mint ahogy ezt időn­ként megteszi, de állandóan igénylik a szép szót. S ha így beszél velük a művezető, ak­kor sokra képesek. Elég volt nekünk csak annyit szólni: — mondja Gár­Cj módszerek az egyetemi levelező oktatásban Hasznosnak bizonyultak a szakszemináriumok A felsőoktatás továbbfej­lesztésének egyik legfonto­sabb feladata a tananyag és az oktatás módszereinek tö­kéletesítése. Ennek a feladat­nak a megvalósítása érdeké­ben a nappali tagozatú hall­gatók számára számos javas­lat készült és került is meg­valósításra. Oktatási rend­szerünk továbbfejlesztése kö­telezően írja elő új módsze­rek, formák kialakítását a levelező oktatás területén is. Indokolja ezt elsősorban az, hogy a termelő munkában résztvevő dolgozók, alkalma­zottak továbbtanulásának fontos formája — a jövőben egyre szélesebb körben szer­vezendő — a levelező okta­tás. A színvonal emeléséért A felsőoktatási reform alapelvei az egyetem fontos feladatává teszik a levelező oktatás színvonala emelésé­nek követelményét eredmé­nyességének fokozását és a tagozat általános fejleszté­sét. Az előbb említett célkitű­zések megvalósítására hozott intézkedések közül megem­líthető pl. a Jogász Szövet­ség és az egyetem irányítá­sával működő konzultációs központok, a tananyag leg­fontosabb részeinek magne­tofonszalagra történő felvé­tele és eljuttatása a közpon­tokba stb. A reformban megjelölt szempontok figye­lembevételével a tanulmá­nyok megkönnyítése, az készségének, szakmai ismere­teik bővülésének igen alkal­mas fórumai voltak azok az ülések, amelyek témájuknál fogva egyébként is érdeklő­désre tartanak számot. A szemináriumok napi­rendjén a mai élettel szoro­san összefüggő, mindennapi kérdések kerültek megbeszé­lésre, s az elméleti és gya­korlati problémák igen sze­rencsés összhangban jelent­keztek. A félév folyamán három vitaülésre került sor dr. Kemenes Béla tanszékve­zető Irányításával. Az első előadást „A lakásbérleti jog­viszony keletkezése és meg­szűnése* címmel Kerepesi József, a másodikat „A be­ruházások megvalósítását szolgáló polgári jogi eszkö­zök* címmel Khiesz Gézáné, a harmadikat „A termelési szerződések gyakorlati prob­lémái* címmel Ábrahám Antalné levelező hallgató tartotta. •Tekintettel arra, hogy a szakszeminárium bevezetése kísérleti jellegű, a témák megválasztásánál elsősorban gyakorlati problémák meg­beszélése volt á cél. A ké­sőbbiek során a gyakorlati kérdések megvitatása mellett sor kerül bizonyos elméleti kérdéseknek a megvitatásá­ra is. Mindhárom előadó té­mája szorosan kapcsolódott hivatali munkaterületéhez és ezért a gyakorlati. példákkal alátámasztott előadások és az ahhoz kapcsolódó elméleti kérdések felvetése, megvita­tása a részvevők számára Sok hozzászóló anyag jobb elsajátítása és behatóbb szakismeret szerzé- igen hasznosnak bizonyult, se érdekében új kísérleti módszerként szervezte meg a most befejeződött tanév II. félévében az Állam- és Jog­tudományi Kar polgári, jogi tanszéke a levelező hallgatók szakszemináriumát. kellemetlen perceket, vélt vagy igaz sérelmeket. De partijaik eredményei, a dol­gozók jó munkája mellett az ő érdemeik is. II halk szó célja Persze, ezt olvasva egyik­másik munkásnő azt mond­hatja: az én művezetőm ilyen, meg olyan hibát köve­Eddig sohasem tudtuk lót. Mást is keres: embérsé­mindannyiojukat összehozni get. Jókedvű kollektívában a legfontosabb megbeszélé- akarnak dolgozni — s joguk sekre sem. Most azonban, van hozzá. De a kollektíva hogy bírálat érte egy-két tár- vidámságát nem a Bozójci-fé­sukat, ugyancsak összefogtak, le tréfákkal akarják megte­A jövőben ilyen összefogást remteni. A tréfa is kell, de várunk a mindennapi mun- csak a jó ízlés határán be­kában is. lül, mert nem mindenki lel­Vannak akik a rosszértei- késült például az április mű összefogás konkrét meg- elsejei Bozóki-féle „kinevezé­nyilvánulási formáját lát- sen*. Régi munkást nevezett Gyermekjátékok színes alumíniumból Három vitaülés A levelező hallgatók tan­tervében — a nappaliakétól eltérően — nem szerepel gyakorlati foglalkozás, vagy pedig az anyag szeminárium­szerű megbeszélése, de je­lenleg nem vesznek részt a különböző jogi munkaterüle- korlati kérdést vetettek fel. teken végzendő külső gya- A kar a jövő tanévben — korlati foglalkozásokon sem. a jelenlegi félév tapasztala­Ezeket figyelembe véve kez- tai alapján — ezt az új ok­dő lépésnek tekintendő ez a tatási formát továbbfejlesz­kisérlet; a hallgatók vita- teni kívánja. A levelező hallgatók nagy érdeklődéssel fogadták ezen új oktatási formának beveze­tését; a II—V. évfolyam hall­gatói közül 46 hallgató je­lentkezett a szemináriumra. Az új oktatási formának a hasznosságát bizonyítja az a körülmény is, hogy a meg­tartott foglalkozások mind­egyikén a résztvevő hallga­tók igen nagy számban hoz­zászóltak az előadáshoz és sok érdekes elméleti és gya­(Somogylné íelv.) A napokban szerelték fel a fényképfelvételünkön bemu­tatott alumínium eloxáló berendezést a Tömegcikk­készitö KTSZ Zákány utcai telepén. A szövetkezet eddig is gyártott alumíniumból gyermekjátékokat, apró edény­kéket, melyek tetemes része külföldre is elkerült. Ebben az új — laboratóriumnak is beillő — műhelyben azonban a korábbinál sokkal tetszetősebb külsővel gyárthatják majd őket. A különböző vegyianyagokkal teli kádakban először tükörsimára maratják az edények felületét, majd élénk színekre eloxálják, festik. Az új berendezés aránylag nem került sokba, a beszerzéséhez és a helyiség felépítéséhez szükséges pénzösszeget saját erejéből teremtette elő a szö­vetkezet. Jelenleg próbaüzemmel kísérletezik ki a legjobb munkafogásokat, s rövidesen rátérnek a színes alumínium játékok sorozatgyártására. ják abban, hogy a műveze­tők kijelentették: nem tud­nak együtt dolgozni a kül­döttgyűlésen annak idején felszólaló Kispéter Ferencné­vel, mert mint műhelytitkár, állandóan beleszól munká­jukba. Rekordot állítottak lel Megkérdezheti bárki: ha rosszértelmű összefogás tá- egyedül a bajok elkenése. el­madt a művezetők között, ak- hallgatása, vagy letagadásaj kor miért nézi ezt el a vál- S a nyílt szó — amelyre lalat vezetősége? Erről az Molnár János » igazgató és egyik osztályvezető így nyi- Szögi Antal párttitkár is azt latkozott: mondta, hogy sok igazság van — Nem olyan könnyű ez, a levélíró szavaiban — ha hiszen a művetők kulcsembe- tartalmaz is túlzást, nem ki új beosztásba a vállalat­vezető nevét felhasználva. II vezetők lejáratása? Valahányszor éles hangon tárjuk fel a hibákat, szinte mindannyiszor felhangzik »"> visszavágása: ez a vezetők lejáratása. A mi vezetésün­ket Újszegeden sem a hibák' megírása járatja le, hanem rek, s ha nagyobb nézetel­térés támad a vállalatveze­tés és közöttük, könnyen ne­hézséget okozhatnak a ter­melésben. Nehézség okozásról azon­ban szó sincs — ezt elsősor­azonos a „fúrással*, s' hely­telen, hogy az egyik műve­zető úgy magyarázza. — Minket, művezetőket ebben a gyárban 1945 óta fúrnak — mondotta az illető. Mit mondhatunk erre? Ilyet ban a szövődé utóbbi napok- állítani politikai szűklátókö­ban elért szép eredményei is bizonyítják. Nos, ha ebben csak kis része van is az új­ságcikkben közölt vélemé­nyeknek és ha a „csak azért is megmutatjuk« jelszó ser­kentette a művezetőket e szép siker elérésére, akkor vol tartják magukat, ez a „dacszövetség* nem rossz dolog. Ennek ellenére az a véleményünk, hogy fel kell számolni néhány helytelen nézetet. A többi között azt, hogy a művezetőknek jogaik rűség. Ezért jó lenne, -ha a jövőben többet törődnének a művezetők politikai tovább­képzésükkel, ha jobban be­kapcsolódnának a párt és szakszervezeti munka sodrá­ba, amitől néhányan még tá­Képesek előrelépni így gyűrűznek a vélemé­nyek a szövődéi művezetők körül, mintegy jelezve: tisz­és kötelességeik időnként go- fázzuk a problémákat. A vál­rombán beszélni a dolgozók­kal. Ennek az abszurdum­nak például Szélpál László művezető adott hangot a cikk megjelenését követő beszél­getésen. Azt mondotta: — Elismerem, hogy a múlt­ban olyan hangot használ­tam, amiért megsértődtek a szövőnők, de olykor ez kö­telességünkhöz tartozik. Mikor Szélpál Lászlót fi­gyelmeztettük e nézet hely­telenségére, rögtön azt .vála­szolta, hogy nem így gon­dolja ő. Mivel egy művezető is hasonló vallott, miszerint „amilyen az adjon isten, olyan a fo­gadj isten* a szövőnőkkel való szóváltásban — s ezt többen helyeselték —, nem hagyhatjuk szó nélkül. Igénylik a szép szél Az emberek közötti érint­lalat vezetői nyílt szóvaL megjelölve a hibákat és a hibát vétőket, mondják el bíráló megjegyzéseiket a jövőben. Ez a művezetők ké­rése is. Szélpál László mon­dotta, hogy a múltban a vállalat vezetősége többnyire név nélkül bírálta a műveze­tőket. Régi tapasztalat azon­ban, hogy a személytelenül elhangzott bírálatot könnyen úgy vehetik: ez nem nekünk szól. — A szövődében akkor lesz másik csak változás, előrehaladás a nézetet tanulásban, a továbbképzés­ben, ha majd a fiatal műve­zetők hangja érvényesül — mondja Molnár János igaz­gató. Bizonyára több évi ta­pasztalatát tömörítette ebbe a keserű mondatba. De azért úgy gondoljuk, velünk együtt hiszi: nem kell ezt még vég­legesen kimor-tóni, hiszen a művezetők, ha van is több kezésben használt hangról, a helytelen nézetük, képesek rossz modorról van szó, előrelepni. S ha lépnek, rö­amely a múltból, a felsza­badulás előtti korszakból maradt vissza. A mi társa­dalmunk, s ezen belül az új­szegedi szövőnők sem tűrhe­tik el, hogy a mégoly jo­gos felelősségre vonás, vagy videsen ebben az üzemrész­ben is megteremtődnek a szocialista üzemrész cím el­nyerésének feltételei, mint a szárazkikészítőben és a stóp­polóban. Nagy Pál A

Next

/
Thumbnails
Contents