Délmagyarország, 1962. április (52. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-18 / 90. szám

•teje-.* Szerda, 1962. április 18. Társadalmi munkabizottság tevékenysége alapján korszerűsítik a szegedi villamosvonalakat A társadalmi munkabi­zottságok tevékenységét és azt a munkát, amelyet áltá­lában hivatali kötelességnek nevezünk, nehéz volna kü­lönválasztani. Akik ugyanis a társadalmi munkabizottsá­gokban dolgoznak, kötelessé­güknek érzik, hogy segítsék vállalatuk fejlesztését, vala­mi többletet nyújtsanak, amit nemigen lehet megfi­zetni, de amiért nem is vár­nak fizetséget. A Szegedi Közlekedési Vállalatnál is működnek ilyen bizottságok a Közlekedéstudományi Egyesület keretén belül. Korszerű energiaellátás — elavult vezetékek Amikor felépült Szegeden az áramátalakító állomás, korszerűvé valt a villamos­vasút energiaellatása. Viszont a vezetékek tovabbra sem fe­leltek meg a követeimenyek­nek. Az aramatalakítóbol ki­került energia feszültsege a villamosvonalak végpontjai fele egyre csökken, úgyhogy a villamosok motorjainak ha­tásfokai nem lehetett kihasz­nálni. A munkabizottság azt a feladatot tűzte célul maga ele. hogy olyan keresztmet­szetű vezetéket kísérletezzen ki, számítások útján, melyek gazdaságosan hordozzák az energiát es nem okoznak megsem hatásfokcsökkenést. A vonalak feszültségviszo­nyait korábban nem ismer­ték, holott ezek szorosan ösz­szefüggnek a vonalak hossza­val, terhelésével (a közleke­dő kocsik számával) es a ve­zeték keresztmetszetével. A megengedett feszültségeses mindössze öt százalék, de ré­gebben a feszültség 20—25 szazaléka is "megszökött* a vezetékekből. Miután a mun­kabizottság megvizsgált® a feszültségviszonyokat a Köz­lekedési Vállalat es a Fővá­rosi Villamosvasút dolgozói­nak bevonasával. a vezeté­kek atalakitásanak megter­vezesével a Mélyépítő Válla­latot bízták meg. fl megvalósulás útja Alig néhány hónappal az­után, hogy a munkabizottság megkezdte tevékenységét, a vizsgálatok eredményeit már fel is használtak a Dugonics ter és a Belvárosi temető kö­zötti villamosvonal felső ve­zetékének rekonstrukciója­kor. A bizottság javasolta azt is, hogy a vezeték tartóoszlo­pait egyúttal használják fel a közvilágítást szolgáló lám­pák felszerelésére is. Ezért az említett vonal oszlopait az úttest felőli oldalon helyez­ték el. A korszerűsítést idén to­vább folytatják, s a Lenin körúton szerelik át a vezeté­keket. A terv szerint 1963­ban megkezdik a 2-es vonal átépítését, 1964—B5-ben ezt befejezik, valamint átépítik a Kossuth Lajos sugárúti vo­nalat is. Bár a munkabizott­ság a közeljövőben már elké­szíti a "Villamosvonalak energiaellátásának gazdasági vizsgálata* című jelentését, melyet a Közlekedéstudomá­nyi Egyesület felülbírál, ad­dig, amíg az összes villamos­vonal modernizálása be nem fejeződik, nem ér véget te­vékenysége. Hogyan „születik" a csuklós villamos? Tavaly ősszel kezdte meg munkáját egy másik társa­dalmi bizottság is, amely a csuklós jármüvek vidéki tí­pusainak kialakítását igye­kezett elősegíteni. Az elkép­zelések szerint a meglevő kocsipark megfelelő jármű­veit alakították volna csuk­lós rendszerűvé, miáltal né­mileg javulna a villamosko­csik befogadóképessége, s egy kalauzzal is lehet közle­kedtetni őket. Miután a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium biz­tosította, hogy a Fővárosi Vil­lamosvasút, illetve későbbi­ekben a Debreceni MÁV Fő­műhely a vidéki városok szá­mara is készít csuklós villa­mosokat, a munkabizottság tevékenysége most már arra irányul, hogy e kocsik keze­lését és javítását műszakilag előkészítse. Mint ismeretes, már az idén üzembe helyeznek két csuklós villamost Szegeden, a későbbiekben pedig előre­láthatólag évenként szintén | kettővel gyarapszik számuk. I Bátran elmondható, hogy a munkabizottság kezdeménye­zésére születik meg Szege­den a csuklós villamos. F. K. Megháromszorozódott a gépkocsinyeremény-betétkönyvek száma Egy évvel ezelőtt vezette be az Országos Takarék­pénztár a gépkocsinyere­mény-betétkönyvet. A taka­rékosságnak ez az új formája gyorsan népszerűvé vált. Az első húzáson 26 060 he­tétkönyv vett részt, jelen­leg pedig már 75 000 az autónyereménykönyv-tnlaj­donosok száma. Közülük kerülnek ki az egy hónap múlva, május 14-én tartandó újabb sorsolás sze­rencsés nyertesei. Műszaki dolgozó segítsége a termelő­szövetkezeteknek A Csongrád Megyei Víz­és Csatornamű Vállalatnál a tavaly ősszel tartott, vezető­séget újjáválasztó párttag­gyűlésen Kozma Sándor, a vállalat műszaki vezetője vállalta, hogy 1962-ben a megyei termelőszövetkeze­tekben fúrandó kutak tervét társadalmi munkával elké­szíti. Ez nagy feladat, mert helyszíni szemlékre, földtani szakvélemény megszerzésére, műszaki rajzok, költségvetés elkészítésére van szükség. Kozma Sándor vállalásá­nak megvalósítása 180 ezer forint megtakarítást jelent a Csongrád megyei termelőszö­vetkezeteknek. Kozma Sán­dor tervei szerint fúrták már meg a kutat a röszkei Pe­tőfi ós Kossuth, valamint a tisza.szigeti Rákóczi és a kisteleki Üj Élet Termelő­szövetkezetben . A Csongrád Megyei Víz­és Csatornamű Vállalat kút­fúró részlege jelenleg Balás­tyán, a Homokgyöngye Ter­melőszövetkezetben dolgozik. Még idén a szegedi járas­ban a sándorfalvi Aranyka­lász és a sövényházi Zöld­halom Termelőszövetkezet­ben fúrnak artézi kutat Koz­ma Sándor tervei szerint. A nagyobb növényssám növeli a kukorica átlagtermését Mezőgazdaságunk szocia­lista átszervezése lehetősé­get nyitott a korszert nagy­üzemi módszerek alkalmazá­sára a kukoricatermesztés­ben is. Ezt figyelebe véve második ötéves tervünk a kukorica terméshozamok nagyarányú növelését irá­nyozta elő. Csak így tudjuk biztosítani fejlődő állatte­nyésztésünk számára a szi­lárd takarmánybázist. S a takarmánybázison belül leg­fontosabb a kukorica. A kukorica termesztésében történelmi változást jelen­tett a hazai hibridkukoricák elterjedése. Az agrotechnikai módszerek közül a legfonto­sabb terméskialakitó ténye­zők egyike az egységnyi te­rületen megtermesztett nö­vények száma. A kutatómun­ka eredményeképpen az or­szág különböző tájegységei­nek: megfelelően már kiala­kultak azok a növényszá­mok, amelyek mind száraz, mind csapadékdús esztendők­ben is a leggazdagabb ter­mést biztosítják. A régi kis­paraszti szemlélet, szerint akkor volt jó a kukorica­termés, ha a csövek nagyra nőttek. A tudomány bebizo­nyította. azonban, hogy nem a csövek nagysága, hanem a csövek száma a fontos a na­gyobb termés szempontjából. Ennek igazolására bemuta­tunk egv több éve folyó kí­sérleti munka eredményeit tartalmazó táblázatot. Lás­suk: különböző holdanként! tőszámmennyiség mellett, hogyan alakultak a termés­eredmények. Sor­Kezelések Tenyész-Csövek Töszlm/ Májusi szám száma terület m» átlagos súlya rtkg kh. zsolt ' L 70x 70 cm a tő) 0,49 43,10 11 744 100 2. 70x 60 cm a tő) 0,42 51,80 13 702 112.8 3. 70x 50 cm a tő) 0,35 35,20 16 442 119,2 4> 70x 40 cm (i tó) 0/28 28,00 20 553 113,8 5. 70x 30 cm (i tó) 0,21 22,30 27 404 107,9 6. 70x100 cm (2 tö) 0,35 35,50 16 442 118.9 7. lOOx 49 cm (1 tó) 0.40 45.50 11 741 107.6 8. lOflx 42 cm (1 tő> 0.42 40.40 13 702 103.7 9. 100* 35 cm (1 tő) 0,35 35.20 16 442 115,5 10. 100x 88 cm (1 tö) 0.28 30.00 20 553 115,5 11. 100x100 cm (2 tö) 0,50 43.50 11 510 98,7 12. 100x114 cm <3 tő) 0,35 35,70 15.144 105,7 Megkezdődött a III. szegedi idegenvezető-képző tanfolyam A hallgatók vizsga után fényképes igazolványt kapnak Csongrád megyében jelen­leg 50 vizsgázott idegenve­zető működik, és ehhez a létszámhoz még szükseges 35 hallgató kiképzése. A sze­gedi idegenforgalmi hivatal 150 jelentkezőből válogatta ki azokat a személyeket. I akik szakmailag megfelel­tek a felvételi vizsgákon: általá­nos alapismeretekkel, jó be­szélőképességgel és esetleg j különböző nyelvtudással ren­delkeznek. Főleg egvetemis­; ták — a szegedi irodalmi ! színpad tagjai közül számo­san —. pedagógusok és né­hálv vállalati dolgozó jelent­kezett idegenvezetőnek. Az idegenforgalmi hivatal ötéves fennállása óta most harmadízben rendezi meg az idegenvezető-képző tanfolya­mot. amelynek megnyitására tegnap délután a Radnóti Gimnáziumban került sor. Gács György, a hivatal ve­zetője köszöntötte a hallga­! tókat. Megnyitójában elmon­j dotta. hogy i most már kormányrendelet szabályozza az idegenveze­tők működését: a tanfolyam elvégzése és a sikeres vizsga esetén a Köz­lekedés- és Postaügyi Mi­nisztérium arcképes igazol­vánnyal látja el az idegen­vezetőket. A korábbi evek­hez képest az igények nőt­tek. éppen ezért a tananyag is bővült Minden hallgató megkapja az idegenforgalmi hivatal kiadványait, és az előadásokat az eddigi ta­pasztalatok kibővítésével tartják. Foglalkoznak a tanfolya­mon az Idegenvezetés ál­talános módszereivel, Csongrád megye valamennyi városa iellegzetességének is­mertetésével, hiszen Szentes­ről, Makóról. Hódmezővásár­helyről, Csongrádról is részt vesznek hallgatók a tanfo­lyamon. Természetesen főleg Szeged történetének, jelleg­zetességének. kulturális, gaz­dasági életének megismerése szerepel a tananyagban. A 29 óra alatt számos gyakorlati programban vesznek részt a hallgatók: idegenvezetésen, gyalogsé­tán. tárlatvezetésen. A hallgatók közül többen beszélnek oroszul, németül, angolul, franciául, csehül, románul, szlovákul, és ezek a vizsgát idegen nyelven te­szik le. Ebben az esetben ennek megfelelő igazolványt kapnak a vizsga után. A tan­folyam június elején ér lé­get, • és a vizsgázott idegen­vezetőket különösen a Sze­gedi Szabadtéri Játékok alatt veszik igénybe. A bemutatott, kísérleti ada­tokból látható, hogy a leg­nagyobb termést a 70x50 centiméteres tőtávolságra ve­tett 0,35 négyzetméter t«­nyeszterületű kukoricavetés adta. Ugyanakkor az is lát­ható, hogy a kapott termés nagysága elsősorban nem a csövek nagyságától függ, hiszen az említett kísérletek­ben a csövek súlya 35,20 dekagramm, ugyanakkor a ritkább tőállományú kukori­cákban a csövek súlya 43,10 dekagramm volt Adataink azt is mutatják, hogy a te­nyészterület csökkentésével a termés növekszik. A holdan­kénti tőszám növelése feltét­lenül helyes s a nagyobb ter­més biztosításának a leggyor­sabb és legolcsóbb módja. Az aszályos 1960-as év azt is megmutatta, hogy még a legszárazabb időjárás esetén Furfangosok az Ipari Az idei Budapesti Ipari Vásár egyik érdekes szín­foltja lesz a MOKÉP-FÖMO filmpavllonja. Az előző évekkel ellentétben idén filmfejtörője Vásáron hoz ment. Egyébként én ls az asz­tal mellett álltam húgocskámmal együtt. A kunyhóban homályosan pis­logott a petróleumlámpa. Lenint nem zavarta sem a szegényes környezet, sem a zsúfoltság, s mindjárt szívélyes beszélgetésbe kezdett a parasztokkal. Szólott a nemzetközi helyzetről és a fiatal szovjet hatalom feladatairól. Szenvedélyesen, magávalragadóan be­szélt. Elmondta, hogyan alakul majd át falusi élétünk. s az eke és borona helyét hogyan foglalják majd el a gé­pek. Amikor arra fordult a szó, hogy kevés a petróleum. Lenin hirtelen fel­élénkült. rápillantott a füstös, repedt üvegú lámpára s azt mondta, hogy ideje van már eltüntetni ezt a világi­tó szerszámot s meggyújtani a vil­lanyfényt. Számomra, fiatal parasztlegény szá­mára, mindez csodálatos mesének tűnt. Hanem ez a mese valósággá valt. Mar annak az évnek júliusában kigyulladtak Gorkiban a lámpák, a vil­lanyfény, amelyet Lenin tiszteletére Iljics lámpásainak neveztünk el. Attól kezdve minden esztendőben, január 9-én, Gorkiban ünnepélyesen megem­lékeznek a nevezetes évfordulóról, ar­ról a napról, amikor a dolgozó nép nagy vezére és tanítója találkozott a falu lakosságával. — Nem iarperné már meg Iljics a mi Gorkinkat — mondják a kolhoz­tagok. — Sok minden megválto­zott itt. S valóban a kolhoznak saiót o iaionun 1raktor_ és gépkocsi_ parkja van, saját kombájnjai és vil­lanymotorjai. Hat állattenyésztő és egy baromfitenyésztő telepet üzemel­tet, amelyekben hozzávetőlegesen ezer szarvasmarha és több, mint 24 ezer baromfi nevelkedik, ezeket a te­lepeket villamosították. A tehénistál­lókban fejőgépek működnek, a ba­romfitelepen pedig elektromos világí­tással teremtik meg a hosszú, -napfé­nyes, meleg* napokat. Az üvegházak­ban, ahol különösen tisztelik a vil­lanyáramot. korai zöldségféléket ne­velnek. Az 1961-es évben minden száz hektár mezőgazdasági területre 810 mázsa tej és élő súlyban számolva 110 mázsa hús jutott. Az 1960-as év elején a kolhoz ál­tért a pénzbeli fizetési rendszerre. A béreket a termelt termékek mennyi­ségétói és minőségétói teszik függővé. Ez növeli a kolhoztagok érdekeltsé­gét a munkában. A legfontosabbak azonban nem is annyira a számok, bár, ahogyan a kolhoztagok mondják, nélkülük nem lehet eligazodni, mint amennyire az emberek megváltozott élete. Minden családban tanul valaki, vagy van, aki már el is végezte tanulmányait, ag­ronómus, orvos, vagy éppen mérnök lett. A kolhoziskola diákjai között so­kan álmodoznak arról, hogy a mező­gazdaság jelentós szakemberei lesz­nek, sőt, talan még tudósok is. A kolhozgazdaság évről évre növek­szik. Ügy határoztak, hogy a hatéves tervet három-négy esztendő alatt tel­jesítik. Már arról álmodoznak, hogy a legközelebbi jövőben minden száz hektárra 200 mázsa húst és 1000 má­zsa tejet állítanak elő. A kolhoz tag­jai most elhatározták, hogy felülvizs­gálják terveiket, kidolgozzák a vetés­forgó új. legmegfelelőbb formáját, több kapasnövényt és kukoricát vet­nek, szilárd takarmánybázist terem­tenek. . A kolhozban : gyakorlat legújabb tapasztalatait, a korszerű technikát, a szervestrágyák több ezer tonnányi mennyiségét, új házak épültek az utóbbi években, va­lóságos új település jött létre, ame­lyet Béketelepnek neveznek, elsőse­gélyállomást létesítettek, kultúrházat építettek, amelyben hatalmas színház­terem és körülbelül 15 ezer kötetes könyvtár van. Igen. van miről mesélniök Gorki la­kosainak az ide érkező vendégeknek. Nem véletlen, hogy a múzeum meg­tekintése után a látogatóknak az a kérésük, hogy elmehessenek a faluba, amelynek lakosaival oly szoros kap­csolatot tartott fenn Vlagyimir Iljics, ök Lenin nagyszerű hagyatékát telje­sítve, új életet építenek és haladnak a nagyszerű jövő, a kommunizmus felé. Viktor Ananyin nem csupán tetszetős külse­jével. látványos tablóival, a vetítésekkel, szinészfotók árusításával és az ismert filmművészek személyes megjelenésével vonzza majd Jaz érdeklődőket. Ezeken ki­4vül naponta megrendezik a 'Furfangosok Film fejtörőjét. JAZ érdekes játékot Pálos • Miklós vezeti, s a jelentke­Jzők a helyszínen pénzjutal­mat és mozijegy-vigaszdíja­Jkat nyerhetnek. $ A Furfangosok Filmfejtörő­Jiére jelentkező vásarlótoga­,tók meghatározott filmek­'kel kapcsolatos, valamint ál­Jinlános filmművészeti kér­• déseket kapnak. Ahhoz, hogy Jvalaki a játékban részt ve­• hessen, legalább hármat kell Jaz alábbi filmek közül meg­»néznie: Ilyen hosszú távol­Jlét (francia). Mindenki ártat­lan (magyar). A lelkiismeret >lázadása (NDK), Ferrara 'hosszú éjszakája (olasz), Fel­>megyek a miniszterhez (ma­Jgyar), Házasságból elégséges •(magyar), Tiszta égbolt (szov­Jiett. öt nap — öt ej jel /(NDK—szovjet), Keresztesek J(lengyel), Két félidő a pokol­iban (magyar). Útközben J(szovjet), Amíg holnap lesz ,(magyar). ' Aki a fenti előfeltételnek Jeleget tesz, annak feltétlenül •érdemes jelentkeznie a film­J'ijtörőrc. Kétr- jó" •jár: jó filmeket látott és rö­Jvid negyed óra alatt meg­,nyerheti a vásári szórakozá­sok költségéit. is a tőszám alapvetően ha­tarozza meg a termések nagyságát Több éves kísérleti ada­taink arra hívják fel a fi­gyelmet hogy a kukorica tőszámának növelése alapve­tő fontosságú a nagy termé­sek elérésében. Csapadékce, kedvező és száraz időjárási viszonyok között egyaránt a nagy termésért folyó harc­ban alapvető fontosságú, hogy sok növény legyen egy­egy kataszteri holdon. Több mint hároméves kísérleteink szerint a Dél-Alfóldön 16— 20 ezer növény adja katasz­teri holdanként a legjobb termést. Szövetkezeteinkben, állami gazdaságainkban a kukorica vetésére való felkészülés megkezdődött. A vezetők feladata, hogy mindent elkö­vessenek most a takarmány­bázis növelése érdekében, & biztosítsák az optimális ku­korica tőszámot már mo6t a közelgő vetések idején. Dr. Förgeteg Sándor, a Dél-alföldi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet Igazgatója Ohm lónk írja Nagy megtisztelésben részesültem Hazánk felszabadulásának 17, évfordulóján nagy meg­tiszteltetés ért. A Könnyű­ipari Minisztérium meghí­vott Budapestre, mivel a Munka Érdemérem kitünte­tést kaptam. El kell mon­danom, hogy ez a meghívás és kormánykitüntetés nagy öröm volt számomra. A mi­nisztériumban a fogadáson saját magam tapasztaltam, hogy a legfelsőbb vezetőink engem, és az ott megjelent többi munkásembert milyen közvetlen, baráti fogadtatás, ban részesítették. Módom volt elbeszélgetni vezető elv. társakkal, és ez a szívélyes­sé?, bizalom még odaadóbb, lelkiismeretesebb munkára ösztönöz ivaiuiuu üure, az Üjszegedi Kender-, Lenszövő Vállalat festőüzemének dolgozója

Next

/
Thumbnails
Contents