Délmagyarország, 1962. április (52. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-17 / 89. szám

Kedd, 1962. iprflls 17. A. Adzsubej riportja MeqUÍMát utavásAa 2. "GUATEMALA MEG ÉLETRE KÉL* a New York-i és a washing- 1961 novemberében Ecuatoni bankokba. dórban a nép meghiúsította a Csak két nap múlva iu- Több mint 300 000 ember! reakció összeesküvését. Vetottunk el Kubába, a nap- Az Egyesült Államoknak az lasco lbarra elmenekült az fénvben fürdő Havannába. In- ege8Z második világháború országból, amelyet akkor nen kezdődött nagy repülő- alatt fele ennyi emberveszte- sztrájkok, utcai harcokba átütünk Mexikóba és Brazíli- sege ,sem volt Ezer' senkl csapó tüntetések rázkódtatsem tesz szemrehányást az tak meg. Ecuadorban tovább vUIl Egyesült Államoknak, s né- folytatódik a harc és a jeleve Penek. De az Egyesült Álla- lonlegi elnök, Carlos Julio mokban minden embernek Arosemena most függetlehajtású gépeken egvik város- ™eg keU értenie, hogy sem- nebb állami irányvonalat t-J "-fkL ... milyen kívülről jovo hang, igyekszik kidolgozni. 1961 májusaban megölték heti harcba a tömegeket, ha a Dominikai Köztársaság a harc szikrái nem a szívek- diktátorát. Rafael Trujillót. ába. Nem túlzás, amikor azt mondom, hogy nagy út volt. Sok órát töltöttünk a góbén, amíg a modern sugárhajtású gépeken egyik városból a másikba repültünk. Itt . „ , . már saját tapasztalataink ltk^t^ito alapján győződtünk meg, hofiv Brazília tcrülcténGk , _. ,„., nagyságát tekintve ötödik Ígnf?,k' „ha a/°"adalTl könyörtelen diktatúhelyen áll a világon, s hogy akciók filozófiáját nem az A régi barátság ismét felelevenedik... Vasárnapi cikkünk nyomán máris jelentkezett Iván Szorokin szegedi barátja — Hiszen ez édesapa! — élelemért jött falujukba, és kiáltottak fel a Dél-Magyar- elfogták a németek: másnap országban megjelent fény- kivégezték. De ugyanakkor kép láttán Csiszár István megölték edesanyját. kisebb gyermekei. testvérét is. egész családját. ,— No. nézd. az Iván ke- Iván elhatározta, hogy boszres — vette kezébe az újsá- szút áll a németeken és öngot A régi barát, s elérzéke- ként jelentkezett a hadsenyedett. Tornyosultak az regbe. Végigharcolta a fronemlékek, a gyerekek meg tokát, küzdött azért is. rája 30 évig tartott. Az •Taneirótól Mexikó — Mexikó fővárosa. Az olvasó a térkép alapján is könnyen meggyőződhet arról, hogy nem olyan egyszerű dolog miiven messze fekszik Rio de g ? / észak-amerikai partokon a tarsadalmi mozgás torvé- akadnak emberek, akik sinveit nem a tortenelem ob- ratják Trujillót. A nép azonjekttly törvényei szabták meg. ban tovább küzd azért, hogy H... , A tor!enelcm folyamatosan gyökerestől kiirtsa e rendilven mindenütt íródik, így ma SZPr maradványait; azért, hosszú utat megtenni. Mexi- Í!uí?!S|U«S.t'S'! hogy a dominikai nép ne kótól Columbiába kell repül- Lff^r n kerülhessen a diktátor zülni. azután Limaba, Peru fő- faeka 1™, gyűlölt fianak uralma városába, a Csendes-óceán ''siffúl?11 f alá' partjára, majd az Atlanti- fi?"'vl^í19M" ianuár 25"én óceán partjára vezet az út A A 7.' eTSZ óorban katonai államcsíny - keresztül egész Latin- "Tr^nnöt/ nltSÍ? T, zailott leAmerikán - Rio de Jane, ^ZZZJrT^nt AnT^^^ot' f0 a" Adolfo Lopez Mateos mexikói "9 őnV^ Emlékszem, amikor elin- elnök mondotta nekünk be- f,® a t^Zf , , . „ i - harcot indítottak a Panamadultunk Kubából, a búcsúzás- szelgetesunk során - a mo- csatorna státusának megválnál Henri Alleo mosolyogva Í"d°many * ftecbmka toztatásáért A ^^ *má. megjegyezte: *Szeretnék nemcsak a népeket hozta jükö húzódik végjg PS még. önökkel utazni és szeretném ®g™bpz 'haíem sem a panamai népé. Némindazt látni, amit önök lát- e«é«.kontinenseket ls Sze- p . Pjártunk ni fognak. Most ez nem le- k° Panama Cityben. Egv magas hetséges. de gondolatban vi- meg meg is gyorsította az gyenek magukkal. Mert tud- események menetét. Ezt küják. én még mindig újságíró ionosén erezni itt, Latinvagyok!- Ez utóbbi monda- Amerika partjain. Latindombon. ahol az egyetemi városrész épületei állnak, félárbocra engedték a zászlókat. Amint megtudtuk, megfő" halkan szinte csak mel- Amerika nagyon határozott ' " . lékes^ mondta, de m"g!s új életre lépett és az éies oltek tobb dlakot' ak,k szíven ütött bennünket, s a repülőtéren gyakran eszünkbe jutott Henri AUeg és Algéria. Újra és újra eszünkbe jutott az algériai nép 8 éve folyó küzdelme. Erről nem feledkezhettünk el itt, Latin-Amerikában, azon a társadalmi konfliktusok vulkánkitörésekhez hasonlóan forrongnak az országokban. Csak néhány tényt, példát nézzünk.. Az Amerikai Egyesült Államok 1954. június 27-én zsoldos bandák segítségével földrészen, amelyet az Egye- megdöntötte Guatemala desúlf Államok elnöke mozdu- mokratikus kormányát, latláhrtak szeretne látni és amelynek elén Arbenz elnök mozdulatlanná szeretné kény- allt- Havannaban eleg hoszszeríteni. De ezt nem képes szasan beszélgettem vele ormegtenni, mint ahogyan szaga sorsáról, a guatemalai nem képes erre sem az ame- neP életéről. Legfőképpen az rikai töke, s nem képesek az tett ram nagy hatást, hogy imperialista ideológusok, a Arbenz nem a maga elég nekülönböző doktrinák szerzői héz sorsa felett sajnálkozott, — Közöttük azé a doktrínáé, hanem az emberekre gonamebr hol haragot, hol kese- dolt. akik ott maradtak Guarú iróniát kelt Lalin-Ameri- temalaban. Arbenz minden kában, a -Szövetség a ha- pátosz nélkül, nagy belső ladásért* hírhedt doktrínája meggyőződéssel mondta: Milyen nyugalomról, milyen "Guatemala majd még új , ször vonultak ki az utcára és követelték: -A Panama-csatorna legyen a népé*. 1959. november 3-án a rendőrség 80 panamait sebesített meg. A rendőrök azért lőtték a tömeg közé. mert ki akarták tűzni a panamai zászlót a csatornaövezetben ... (Folyt, köv.) húzták ki kezéből a lapot, s csodálkozó arccal jelentették ki: — A képen milyen fiatal vagy... — Igen, a fénykép tizenhét évvel ezelőtt készült — emltíette az édesapa, s a gyerekek kórusban kérték: —Mesélj, mesélj! A háború utón — Tudjátok, akkor szabadult fel az ország. En jelentkeztem itt, Szegeden próbarendórnek, és később. 1946-ban Mezőhegyesen teljesítettem szolgálatot. Az őrszoba mellett volt a felszabadító szovjet hadsereg egvik egységének péksége. Dolgozott ott vagy hat katona. be-benéztek hozzánk, köszöntek, barátkoztak. Egy alkalommal az egvik, Iván olyankor toppant be. amikor ettünk. »Kenyeretek nine.s az ételhez?* kérdezte meglepődve. Ti ezt nehezen értitek: akkor infláció volt. a háború után nem kaptunx elég kenyeret, cukrot meg csak nagy ritkán és sok más ennivalóból is hiány volt. Szóval. Iván megfordylt, kiment. és mindjárt hozott nekünk egy frissen sült kenyeret. Attól kezdve, amikor szabad időnk volt. együtt jártunk mindenhova: vadászni, szórakozni, sétálni. „Sírva búcsúztunk" Kedves magas, vékony. 19 éves fiú volt. Ö mesélte, apja partizánként 1942-ben hogy mi ebben.az országban boldogan, szabadon éljünk, hogy ti csak így. meséből ismerhessétek meg a múlt szörnyűségeit. Aztán hogy béke lett, pékként dolgozott, sütötte a kenyeret. Elég jól megtanulta a nyelvünket, s a május elsejei ünnepségen magyarul mondta: -Éljen a szovjet—magyar barátság*. Este pedig titokban élő virágokból májusfát helyeztem az ablakába és amikor a mi házunk felé jöttem, hát látom, az Iván is tett a mi ablakunkba májusfát. Pedig nem beszéltünk össze Velünk járt még Böresök Feves. hogy megőrzött emlékezetében. Sürgősen írunk Ivánnak, kíváncsi vagyok, mi van vele... Levél Ivánnak Szorokin Iván Ivanovies szovjet polgár levelét lapunk most vasárnapi számában közöltük. Levelében két egykori szegedi barátja ntán érdeklődött, akiknek csak az emlékbe kapott fényképe volt meg. Most kiderült, cikcünk nyomán, hogy Csiszár István a Szegedi Falemezgyár dolgozója, a rönktéren művezető, két családja van. A napi munka mellett esti tagozaton végzi a fal pari technikumot, és a Halász utca 31. szám alatt lakik. Kiderült másikuk. Böresök Ferenc tartózkodási helye is* de ő jelenleg nem az orrenc. ő is próbarendőr volt szágban él. Csiszár István és amikor Ivánék elmentek, személvesen ír Ivánnak, a sírva búcsúztunk. Adtunk ré barátság ^mét feleié* neki emlékbe egv-egv fénvképet: ezt közölte most az venedik ... újság. Igazán nagyon ked- Markovita Tibor az ú4iág.ír&kLukl%an Nem mindennapi zenei teljesítményt nyújtva mutatesemény zajlott le szombaton ta be a versenyműveket, s este az újságiróklubban: itt most elsősorban nem is az három olyan fiatal művész a legjelentősebb, hogy elismemutatta be műsorát, aki részt résre méltó technikai tudasvesz az idei Pragai Tavasz sal és biztonsággal, hanem zenei versenyein. Az érdekes talán az, hogy átélt, stílusos, hangverseny műsorát is iz- kifejező előadásmóddal. A galmas. ritkán hallható művekből állították össze. A három fiatal művész kitűnő Idén több mint ezer mázsa mirelite főzelékfélét használt fel a szegedi közétkeztetés Az üzemi konyhák, éttermek vezetőinek tanácskozása Országosan ls káemelkewn/ai , • i. „i, iiiujcii — v —J | j. . . , . társadalmi békéről lehet szó, életre kel*. Igen. Guatemala í J^" amikor, mint Havannában új életre kel mert ilyen mesélte nekünk egy columbiai eletert, uj eletert harcol újságíró, az utóbbi 14 évben mind a 192 millió latin-ameColumbiában. ebben a szép rikai. elnevezésű, természeti szép- Venezuelában 1958. január ségekkel és tehetséges nép- 2-én felkelt a nép és megpel megáldott országban több buktatta Perez Jimenez vémint 300 000 embert öltek res diktatúráját, meg az utcákon és a börtön- 1957. május 3-án megdöncellákban. Azért ölték meg tötték Rojas Pinillát, Columőket, mert nem akartak töb- bia diktátorát. Nem ez volt bé rabok lenni, nem akarták, Columbia népének első fihogy azok az ériékek. ame- gyelmeztetése zsarnokaihoz, s lyek jog szerint őket illetik, még ütni fog az új zsarnoelvándoroljanak a hajókon, kok órája, akik most Columvonatokon és repülőgépeken bia földjét marcangolják! Jól sikerült a járási úttörők kulturális szemléje s második negyedévben az harmadik fogá6. a sütemény, eddiginél még jobban el- illetve kompót helyett egy1 aljak a konyhákat egy alkalommal ráznak Szegeden a különbö- sertéshússal, s a jövő héttől vitamindús gyümölcslevet ző közétkeztetési vállalatok- kezdődően már hetenként is adjanak az üzemi konynál, vendéglőkben, éttermek- kétszer biztosítanak a közű- ban étkezőknek. A burgonya ben. Éppen ezért nem kis letek részére sertéshúst, s ,„„•„•. _„.",: fejtörést okoz most tavasz- lesz. elegendő mennyiségű pp<1.asara meglelő menn.vnszal a konyhák vezetőinek, s baromfi ls. Javaslatként Unst. ee tésztafélét biznem utolsósorban a városi hangzott el, hogy a szokásos tosítanak. tanács kereskedelmi osztályának a konyhák, illetve az étkezők megfelelő ellátása. Tegnap, hétfőn délután a Szegedi Közétkeztetési Vállalat. valamint a kollégiumok. klinikák konyhájának vezetői, és az illetékes kereskedelmi szakemberek megvitatták az eddigi ellátást, s a második negyedév feladatait. Mint a városi tanács kereskedelmi osztálya előadójának szavaiból kiderült, az első negyedévben folyamatosan biztosították a konyháknak a szükséges élelmiszereket. A burgonya pótlására Vasárnap délelőtt a járás felel, s közel állnak hozzáúttörői kulturális szemlét juk. rendeztek a Városi Úttörő- Változatosabb volt a be __ házban. Ezen 15 község álta- mutató abban a tekintetben igen nagy mennyiségű mii-elános iskolás tanulói, alsó- is. hogy az iden jóval több- lite főzelékfélét használtak és felsőtagozatosok mutatták fsjta hangszeres bemutató be tudásukat. Énekesek, zené- hangzott el, mint tavaly. Akszek. táncosok, szavalók, me- kor még a harmonika uralta semondók és bábosok lép- a mezőnyt, az idén viszont tek színre. nagyon érdekes zongora-, heA bíráló bizottság a bemu- gedű- és furulyaszámokat adtató befejeztével megállapi- tak elő. Szépen szerepeltek totta. hogv a hasonló tavalvi az úttörők kamarakorusai is. szemléhez képest az idei be- Bizonyos mértékig kedvemutatkozas sok tekintetben zőtlenebb kep alakult ki a előrehaladást jelentett. Min- gyermeklánc-bemutatókkal denekelött. ióval alaposabb kapcsolatban. Itt meg sok a volt a felkészülés, főképpen hiba. Mindenekelőtt feltűnő, pedig dicséretre méltó, hogy hogy a választott táncok műsorpolitikatlag is vóltoza- nem a gyerekeknek valók es tosabb. színvonalasabb volt hogy sokszor a felnőtteket a munka. Az idén teljesen utánozzak. Legnagyobb sikerrel a tahiányoztak az operettekből válogatott, a gyerekeknek dicséretet nem való zeneművek, s elma- ásotthalmi radtak — szerencsére — a magyar nóták is. Az úttörők olyan műveket mutattak be, amelyek életkoruknak megérdemelnek az algyői, üllési és szőregi gyerekek is, és természetesen azok a lelkes pedagógusok, akik fáradságot nem kímélve tanították meg a bemutatott műveket. fel. Tavaly 300 mázsa mirelite főzelékfélét főztek meg a szegedi konyhákban, idén azonban már az első negyedevben több mint ezer mázsa mirelite főzelékféle fogyott el. A mélyhűtött főzelékfélék étrendbe iktatásával. sikerült növelni a választékot, s egyben pótolni a burgonyát. Egyetlen évben sem került ennyi főzelék a szegedi közétkeztetési vállalatok, vendéglátóipar! egységek asztalára, mint amehnyi idén. á -második negyedévi feladatokról szólva az Üzemélelmezési Vállalat vezetői bejelentették igényeiket, és egyebek között több tojást, vajat kértek. A váro6i tanács kereskedelmi osztályának képviselője válaszában elmondta, hogy A DÁV -színjátszók vidám bemutató előadása A DÁV színjátszói — több vidéki szereplés után — szombaton este művelődési otthonuk színpadán vidám bemutató előadást tartottak, amelyen két egyfelvonásos darabot játszottak. Gaál Sándor szellemes és hangulatos bevezető konferansza után Kelemen Gabriella két veFset mutatott be • bájos előadásban. Nóti Károly: -Évforduló* c. egyfelvonásos vígjátékát a szereplők: GáJurka József rutinosan, jól alakított, énekelt, tancolt s ha a szövegtudással helyenként nem kellett volna bajlódnia, még több elismerést érdemelne. Retkovszki Istvánné fejlődőképességet mutatva, szépen énekelt, jól mozgott, beszélt, Hajdú János jól eltalált alakitassal elevenítette meg a félszeg és komikus Benedek kedves figuráját, Hajdú Jánosné minden mesterkéltség nélküli, borhelyi Sándorné, Fehér természetes, őszinte játékkal Károlyné, Víski Péter, Kará- mintázta meg Juli néni alakcsonyi János jó szereptudás- ját. Karácsonyt János sikesal, sikerült színpadi beállí- rült "komoly* testnevelő tatásban. a humoros fordula- nér volt. Ügy tudjuk, a DÁV tok túlzásnélkül, de kellő ki- színjátszó együttese ezzel a használásával adták elő. Breitner—Király: -Egy falat boldogság* c. zenés vígjátékában első sikert — háttérben a napfényes Balatonnal — a megkapó színpadkép aratta. A darab egymást követő vidám jelenetei, a fülbemászó muzsika, s a táncszámok adta hálás lehetőségeket igyekeztek kihasználni a szereplők, s a jól szórakozó közönség tapsai nem egy szádarabbal vesz részt a májusi fesztiválon. Addig még van idő az itt-ott mutatkozó vontatottság kiküszöbölésére, amely főleg a teljes szövegtudás hiányának tudható be. A két darab szünetében Csányt Huba. a DÁV ipari tanulója három saját szerzeményű zongoraszámát adta elő, Bús Gusztáv dobkíséretével. Mindent összevetve a DÁV mot, jelenetet ismételtettek öntevékeny színjátszóinak vimeg. Kelemen Gabriella, te- dám bemutatója — Gaál hetségét igazolva, színesen, Sándor rendező munkája bájosan játszotta változatos eredményeként — kiemelkehármas szerepét, különösen dő. kedves szórakozást nyúja nagymama szerepében tott a tapsokkal nem fukarárult el nagy rátermettséget kodó, hálás közönségnek. hangversenyről senki sem távozott csalódottan. A három fiatal művész valóban nagyon fiatal meg: mindhármán húsz év kórul jarnak. Csakugyan a legfiatalabb előadói gardahoz tartoznak tehát. Egyikük, Kacséra Jenó, aki virtuóz trombítajátékaval aratott sikert, itt született Szőregen. Most Budapesten a Petőfi Színház zenekaraban mint első trombitás dolgozik. A többiek is budapesti zenekarokban játszanak, Nagy József az Állami Operaház zenekaranak harsonása, Tarjáni Ferenc pedig a rádiózenekar első kürtöse. Szegedi szereplésük azt bizonyítja, hogy jó uton járnak. Hivatásukat és művészetüket komolyan vevő előadók ők, akik tudják, hogy a legkisebb sikerért is szívósan meg kell dolgozni. Ez az alapos felkészültség, minden részlet gondos kidolgozása az előadott darabokon érződött, s éppen ez a szorgalom tette lehetővé, hogy technikai problémákkal, technikai nehézségekkel mór nem küszködve előadás közben, a müvek mondanivalójára, tartalmára irányították figyelmüket és fő feladatuknak a müvek szellemének tolmácsolását tekintették. Az érdekes, színvonalas hangversenyen Steinert Mária zongoraművész nagy sikerrel működött közre Az elhangzott müveket Tóth Margit színvonalasan ismertette. Megjutalmazták az országos olvasónapló* verseny nyerteseit A Móra Ferenc Könyvkiadó és a Tábortűz című iljúsági lap az elmúlt esztendőben országos olvasónapló-versenyt indított sa általános iskolások számára. A versenyt a fiatalok nagy érdeklődessel. fogadták, sok száz naplót juttattak el a könyvkiadóhoz. Az irodalmi fejtörővel egybekötött díjkiosztó ünnepséget hétfőn tartották a lapkiadó vállalat kultúrtermében. A vidám, műsoros délutánon a verseny pesti nyertesei kapták meg a jutalmakat, a vidékieknek postán továbbítják. (MTI)