Délmagyarország, 1962. április (52. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-15 / 88. szám

7 Vasárnap, 1962. április 15. 0liatat&k Kertészkedni jó! Lányok és fiúk az újszegedi Haladás Tsz-ben Tízéves a statisztikai igazgatóság | i fjúsack a hociaumu'jízi; (Áit urna Több mint 15 ezren... Tavaly Szegeden — amint erről lapunkban részletesen már beszámoltunk — igen komoly eredményeket ho­zott az "Ifjúság a szocializ­musért* mozgalom. Idén a kiszisták. a fiatalok köréből már több mint 15 ezren je­lentkeztek az -Ifjúság a szocializmusért* mozgalom­ba. Az üzemek. hivatalok, termelőszövetkezetek, isko- A város peremén, az új- forintot. Persze ehhez jön a ba. Pistrui Jenőnek szenve­lák és intézmények fiataljai szegedi Haladás Termelőszö- többtermelési Prémium, más délye a természetjárás. Ve­idén a mozgalom második vetkezetben 43 fiatal dolgo- egyeb Juttatás. , . 2etó->e a tsz 35 taSú termé­fokozatú ielvénvt kívánlak Közülük a legtöbben a ~ Megvagyok szépen a fokozatú jelvényt kívánják korszerű ^ 5vegházak- "Haladásiban - beszelte. megszerezni. A fiatalok tul- ban tevékenykednek. A ker- — És a férjhezmenés? nyomó többsége tavaly is tészeti brigád vezetője, Dobó — Eljön majd annak is az részt vett a mozgalomban, Mihály bácsi megállapította: jdeje válaszolta és neve­vannak azonban közöttük _ Általában nincs panasz tett. Majd elmondotta, hogy keSés.''"Aztán az egyetemis­oiyanok is, akik most kap- a fiatalokra. Dolgoznak szor- a házasságkötés után is a tákkal is kapcsolatot tarta­csolódtak be. Különben idén Oalmasan s igyekeznek hogy dolgozni hi- nak" Van a tsz'nek népi jo szakmunkassa valjanak. ru tánccsoportja és saját zene­" • oly- szen a számítását megleli. kara is Tegnap, szombaton (Somogyiné felv.) Az egyik üvegházban a virágok között beszélget egymással Eszteró Lajos, a tsz KISZ-titkára és Pistrui Jenő hortenzia- és krizantém-kertész szétjáró szakkörének. A szövetkezet fiataljai pezsgő kulturális életet él­nek. Rendszeres az ifjúsági akadémia, a szellemi vetél­eddig már mintegy ezerre! J többen jelentkeztek a moz- kor, hogy figyelmeztetni kell Aztán csomózza tovább a este pedig a KISZ-szervezet galomba, mint tavaly. A je- a fiatalok közül valakit. De korai retket, amelyből a tsz a tsz tagságának műsorral lentkezések még most is tovább tartanak, mert nagy az érdeklődés. hát ez természetes is. Újságolta azt is a brigád- küldenek a lakosságnak, vezető, hogy a kertészetben 21 tanuló is van, akik elsa­gazdái nagy mennyiséget egybekötött vacsorát rende­zett a közös gazdaság köz­ponti épületének ebédlőjé­Készülődés a nyári táborozásra — mondotta a állíthatom KISZ-titkár A hortenzia és a krizan játítják a szép "szakmát. Ké- tém kertésze Pistrui Jenő. A ben. sőbb a nyurga és mindig vi- tsz-be 1958-ban lépett, s ter- — Nyugodtan dám Eszteró Lajos, a tsz 18 mészetesen már szakmunkás, esztendős KISZ-titkára nem­csak a maga, hanem a közös gazdaságban dolgozó vala- ezer Szeged 25 úttörőcsapatá- mennyi fiatal véleményét Munkaideje reggel 7 órától löszövetkezetben nak tagjai már most ké- tolmácsolta: délután 4 óráig tart. Jut hát vannak fiúk és szülnek a nyári táborozásra. _ Kertészkedni jó! Külön- idő bőven a szórakozásra, ö szakmát megtanulva, termé­A pajtások a nevelők segít- ben én szakmunkás a tsz is, akárcsak a többi fiatal, szetesen továbbra is a tsz­Ségével már összeállították a dísznövénytermelő és kert- oyakran jár moziba, színház- ben akarnak maradni. A havi keresete készpénzben —, hogy a fiatalok általában forint körül mozog, jól érzik magukat a terme­Akik itt lányok, a nyári táborozás tervét. A csapatok hazánk legszebb tá­jait keresik majd fel, s ál­építő részlegében lettem. Már egy éve, hogy szakmunkás­ként dolgozom. Hogy tanu­lok-e tovább? Természete­Természetjáró diákok talában két hétre ütnek tá- Sen. Esti tagozaton végzem a A szegedi Radnóti Miklós ben is útnak indultak a diá­bort. Az úttörők természete- technikum második oszta- Gimnázium természetjáró kok. Az iskola 45 tanulója sen továbbra is takarékos- ,yat' 1Jíen?psak. banem szakosztálya minden lehető- ismerkedett meg Debrecen­kodnak hoev összegyűjtsék ra3,tapl klv,ul "í®8 beten Jar~ séget megragad, hogy az is- nel, Nyíregyházával. Koráb­, : ( gy . • TZ ;k nak technikumba. Tervezem, kola tanulói a szakosztály ban a tanulók a többi között az élményt ado táborozáshoz hogy a technikum elvegzese tagjaival együtt ráérő ide- megismerkedtek Kazincbar­szükséges pénzt. utan beiratkozom majd a jükben minél több órát tölt- cikával. jártak az aggteleki Több úttörőcsapat — mint kertészeti főiskolára. senek a szabadban. A ter- cseppkőbarlagban, Egerben, s például a mihályteleki és a MoSOiygOS« csöndes mészetjárók az iskolai szü- bejárták a Mecsek, a Villá­héketeleni iskolák ranita szavú lány Berta Julianna. A netekben felkeresik hazánk nyi hegység vonulatait is. P ., * ' . ,T szövetkezetnek 1959 óta tag- fajait, városait, muemlekeit, A természetjárást a jövő­— nem ut tábort, nanem ja Az üvegházban dolgozik >Pari és mezogazdasagi lete- ben szélesíteni akarják. A­helyette társasgépkocsikkal g is. és készpénzben mindig sítményeit, tesznek túrát az országban, megkeresi havonként a 800 „SZERETEM A SZAKMAM 99 A Szegedi Móra Ferenc Iparitanuló In­tézet mezőgazdasági gépszerelő tanulói is komolyan készülnek az életre, hivatásuk­ra. Minden feltétel adott ehhez, hiszen az intézetnek komoly gépparkja, korszerű javítóműhelye van. Fekete Jenő tanár el­mondotta, hogy a mezőgazdasági gépsze­relő tanulók rendszeresen javítják az erő­és munkagépeket a termelőszövetkezetek­nek. Nyáron pedig az intézet gépparkja is segíti a mezőgazdasági munkákat. Egy a mezőgazdasági gépszerelő ipari tanulók közül llcsik István. Az ipari ta­nulók napján eredményes, jó munkájáért a KISZ Csongrád megyei bizottsága okle­véllel jutalmazta. — Másodikos vagyok — felelte a kér­désre llcsik István. Szüleim Bács-Kiskun megyében. Borotán élnek. Én az intézet kollégiumában lakom, s teljesen ingyen tanulok. Sőt tanulmányi eredményem után havonként 140 forint ösztöndíjat is kapok. Eredetileg rádiószerelő akartam lenni, de aztán a nagyobb gépeket választottam. Szeretem a szakmám, s tudom, hogy igen nagy a jövője. Mesélt arról is, hogy tavaly nyáron ő is jart kint a tsz-ben, most is segíti a közös gazdaságok erő- és munkagépeinek javítását. Amikor a tanulásáért, munká­jáért kapott dicsérő oklevél kerül szóba, a szokottnál is szerényebb a szava. — Nagyon meglepődtem, amikor meg­kaptam az oklevelet. Az első pillanatok­ban szinte el sem akartam hinni. Persze nagyon örülök az elismerésnek. Szüleim­nek is elmondtam, hogy oklevelet kap­tam. s ez számukra is örömet jelentett. Beszélt azután az intézet szép klubszoba­különböző évfolyamoknak A mostani tavaszi szünet- hagyományossá akarják ten­ni egy-egy táj megismerését. # Ködmön Ferenc tanár, szak­osztályvezető segítségével módszeresén kidolgozzák az évi országjárás tervét, hogy mire a tanulók érettségit tesznek, megismerjék az or­szág nagyobb tájegységeit. Szeged alapos megismerése is napirenden szerepel. Május­ban a szakosztály rendezésé­ben kerül sor a Radnóti Emlékkupa versenyre az "Is­merd meg Szegedet*-mozga­lom keretében. E verseny részvevőinek számot kell majd adni Szeged múltjáról és jelenéről. járói, ahol televízió is van, s a tanulási idő után sokféle szórakozást biztosítanak. A »műszakja« már órákkal előbb befe­jeződött llcsik Istvánnak. A beszélgetés után azonban ismét a műhelybe sietett. Társaival társadalmi munkában szerszám­tartókat készítettek. Győri kiszisták Szegeden A KISZ győri városi bi­zottságának háromtagú kül­döttsége Szegedre látogatott. A győri kiszisták képviselői az újszegedi szövőgyárban és a jutaárugyárban a fiata­lok termelési mozgalmait ta­nulmányozták, s általában \ izsgálták az "Ifjúság a szo­cializmusért* mozgalom ered­ményeit. A győri küldöttség a KISZ-munkáról tanácsko­zott a KISZ Szeged városi bizottságának képviselőivel is. A győri vendégek hasznos tapasztalatokat szereztek Szegeden. A KISZ Szeged városi bizottságának küldött­sége — a látogatást viszo­nozva — hamarosan Győrbe Ucsik István a kombájnnál, szerelés közben, utazik. Egy évtizeddel ezelőtt, 1952-ben hozott határozat alapján jöttek létre a Köz­ponti Statisztikai Hivatal megyei szervei, igazgatósá­gai. Csongrád megyében is a tanácsok terv- és statiszti­kai osztályaiból váltak ki és alakult meg a területi igaz­gatóság. a városi és járási felügyelőségek. A Csongrád megyei igaz­gatóságnak és a felügyelősé­geknek nagy szerepük van abban, hogy az elmúlt 10 évben megszilárdult az ipari, ke­reskedelmi és mezőgazda­sági vállalatok statisztikai fegyelme. Ma már a hivatalos megyei statisztikai szolgálat érdeké­ben időszakosan népes szám­láló bizottság, s közvetve a vállalatok, intézmények ke­belein belül működő több száz fős statisztikai gárda te­vékenykedik. A statisztika szakágai közül az ipar, épí­tőipar. a beruházás, mező­gazdaság. egészségügy stb. adatait összesítik. Közremű­ködnek az egyes országos összeírásokban. Csongrád megyében például az 1960. évi népszámlálás munkájá­ban 2500-an vettek részt. Az igazgatóság több érde­kes vizsgálatot folytat. Készít háztartási statisztiká­kat is. Megfigyelik 200 Csongrád megyei család jö­vedelmének, fogyasztásának alakulását. Ezek közül 50 munkás, 15 alkalmazotti, a többi termelőszövetkezeti család. A Központi Statisztikai Hi­vataltól kapott feladatok el­látása mellett az igazgató­ság eleget tesz a megyei szervek igényeinek is. Ne­gyedévenként tájékoztató je­lentést ad ki, s rendszeresen készít megyei statisztikai év­könyvet, amelyben 25—30 ezer adatot közöl. Az ipari üzemek többnyire pontos, jó adatszolgáltatással segítik az igazgatóság mun­káját. Ellenben a szövetkezeti ipar. s a termelőszövetkezetek adat­szolgáltatása még igen gyenge. Sok időt és energiát vesz el az igazgatóság dolgozóitól az, hogy szorgalmazzák az adat­jelentéseket és ellenőrzik az adatokat. A számokat, adatokat az utóbbi években már gépek segítségével összesítik. De még így is csak nagy ne­hézségekkel tudják ellátni a rájuk háruló munkát. Ezért helyes lenne, ha a jövőben több irodagéppel látnák el az igazgatóságot. Idén elkészül a Szegedi Építőipari Vállalat telephelye A tavasz beköszöntésével ismét teljes erővel hozzá­fogtak a Szegedi Építőipari Vállalat dolgozói a munká­hoz. Elsősorban felújításokat végeznek, így a vasútforgal­mi technikumban, a Tömör­kény Gimnáziumban, vala­mint a Szent Mihály utca 9. és a Londoni körút 18. számú lakóházakban. Építik az Állatforgalmi Vállalat ja­vítóműhelyét, a mihályte­leki tJj Élet és a szegedi Dózsa Termelőszövetkezet 20—20 ezer férőhelyes csi­benevelőit. Legtöbb munkát termé­szetesen az emeletráépítések adnak. Emeleteket építenek a Török utca és a Mikszáth Kálmán utca sarkán álló, a Bartók Béla tér 6, a Du­gonics tér 3. és 4. szám alatti házakra. A Bartók Béla téren ugyan nemcsak a Szegedi Építőipari Vállalat, hanem a Csongrád megyei Tatarozó is végez emeletrá­építéseket. mégis itt említ­jük meg, hogy az év végére valamennyi építkezés befe­jeződik és a tér új köntöst ölt. Még ebben a hónapban több munkához fognak a szabadtéri játékokkal kap­csolatban. Így két modern, csinos pénztárfülkét készí­tenek, a klinikakertben pe* aig állandó jellegű öltözőt és fürdőt építenek. A Sze­gedi Építőipari Vállalat dol­gozói végzik ezentúl a szín­pad felszerelésének, csőszer­kezetének összeállítását, il­letve szétszedését is. A másik újdonság a vál­lalat életében, hogy még az idén befejezik a telephely valamennyi építkezését. A lakatosmúhely, a szociális épület és a raktár már ko­rábban elkészült, az aszta­los- és a szakipari műhely építése most folyik, ezután pedig az előregyártó telep felépítése, útépítés és köz­művesítés következik. Év végén az eddigi öt helyről erre a korszerű telepre köl­tözködik. a központ kivéte­lével, az egész vállalat. Jegyzetforgács A Szegedi Kenderfonógyár II. pártszervezetének taggyű­lésén nagyon pártszerüen és jó szándékkal bírálták D. J. elvtársat. Miután szépen fel­sorolták erényeit, érdemeit, néhány szóban kifogásolták, hogy "rosszul viszonyul* a kritikához. Ilyenkor ugyanis azt mondja, hogy őt mindig, mindenki rúgja, igazságtala­nul marja. Miután a felszó­laló leült, D. J.' elvtárs — hűen önmagához — így rea­gált az elmondottakra: »Az előttem szóló elvtárs szépen megsimogatott engem, aztán meg ugyanazzal a kezével hirtelen lehúzott nekem egy jó nagy pofont. Engem úgy­látszik, mindig lehet rúgni, marni.. .* Később a fülébe jutott, hogy felszólalása közben ott a taggyűlésen többen »nehéz embernek* nevezték. Nosza, ezért rögtön magyarázatot kért az illetőktől. Lehetetlen volt neki meg­magyarázni, hogy nincs iga­za ... * Az előadás szünetében Iksz odafordul Ipszilonhoz és olvadozva érdeklődik hogyléte felől. Ipszilonnak gyanús a dolog, hiszen Iksz tegnapelőtt még a köszönését sem fogadta. Ja, persze — vágódik eszébe hirtelen a magyarázat — tegnap nevez­tek ki igazgatónak. Elhatá­rozza: most rögtön meg­mondja a véleményét Iksz­nelc, de az = mintha ksialáU ta volna Ipszilon szándékát — hátatfordit és faképnél hagyja. Ipszilon vállatvonva néz utána, amikor látja, hogy a dohányzó ajtaján belép egy városi vezető. Iksz már annak gázsinál mélyen haj­longva, tökeletesen feledve az iménti lelkendezést. A városi vezetőnek kínos a do­log, kényszeredetten nyújtja a kezét, de az a levegőben marad. Iksz ugyanis már őt is otthagyta, törtet át a tö­megen, hogy egy még je­lesebb közéleti személyisé­get nyálazzon körül. Elvégre építeni kell a kap­csolatokat ... * Mennyire igaz! A telefon szorosan hozzátartozik a modern ember életéhez. Nem luxus, nem fényűzés, hanem nélkülözhetetlen, fáradságot kímélő eszköz. A minap er­ről személyesen is meggyő­ződhetett a Búza-féle kisven­déglő közönsége. Az egyik vendég magabiztos léptekkel ment a telefonhoz és az alábbi szövegű táviratot dik­tálta be: "Drágám, ma éjjel ne várj haza, sürgős ügyben Kistelekre küldött ki a vál­lalat. Reggel találkozunk. Szervusz, Lalid*. Utána meg­könnyebbülten visszament asztaltársaságához, ahol a barátok elismerő hahotával fogadták. Hiába, nálunk is élnek nagy kombinátorok ... £. N. I.

Next

/
Thumbnails
Contents