Délmagyarország, 1962. április (52. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-15 / 88. szám

J'a^arnap, líXtZ. április 15. Jövőre ne legyen mérleghiányos tsz a szegedi járásban! járási nagyaktívaülcs a Szabadság Film színházban Kádár János elvtárs beszéde a szocialista brigádok vezetőinek országos értékeltén Sttom balon nagyahtíva-crtrkezletct tartottak Szegeden, a Szabadság Filmszínházban. Több mint ?00-an ültek Ösz­sze, hogv az MSZMP Központi Bizottságának március 28—30-t határozata alapján ki jelöljék azokat a feladato­kat, melyek végrehajtása a szegedi Járás termeidszövet­kezeteire hárul. léghiányos tsz-ek valsmeny­nyien kigazdálkodhassak ta­valyi Veszteségüket, s jövőre a járásban egyetlen tsz se szoruljon állami dotációra. A gyenge szövetkezeteket — mondották — csak úgy lehet A parasztság jövője elválaszthatatlan a jók színvonalára emeim, . rr .. „» . . ha minden erőnket a többter­a termelőszövetkezetektől meiésre irányítjuk. Egyetlen olyan szövetkezetben sincs 'Farkas István elvtársnak, mölcstelepek gyors létrehö- problémája a pártszervezet­et járási tanács elnökének zását. nek, a vezetőknek á munka­megnyitóbeszéde után Rózsa Óva intette azonban az fegyelemmel, ahol 30—40 fo­lstvén elvtárs, a járási párt- aktíva a tsz-éket a minden nnt felett volt a munkaegy­bizottság első titkára emel- áron való telepítésektől. A ség értéke. Ezekben a gazda­kedett szólásra. Bevezető- nagyüzemi szőlő- és gyü- Ságokban már az a legfőbb ként ismertelte azt a nagy és mölcslermesztéssel egyen- probléma, hogy minden em­nehéz munkát, melyet a sze- rangú a közös állattenyész- ber állandóan dolgozhasson, gedi üzemek falujáró népne- tés és a nagyüzemi takár- A gyenge szövetkezetek gaz­velöl végeztek a Központi mánytermesztés is. Elegehdö dói is szót értenek ma már Bizottság 1938 decemberi trágya nélkül élképzelhetét- abban, hógy a közös asztál­határozatának szellemében a len egy-egy gazdaságban fői csak annyit lehet leven­mezőgazdaság szocialista át- több száz holdon szőlőt és ni, amennyit odatettek, szervezésének befejezéséért, gyümölcsöt termeszteni. A tanácskozáson felszólalt Majd elmodotta, hogy járá- Ezért a homoki gazdaságok- Paczuk István elvtárs, a me­sunk dolgozó parasztjai már ban mór áz idén minőségi gyei tanács elnökhelyettese teljes mértékben meggyőződ- javulást kell elérni a takar- is. Hangsúlyozta: mindenütt tek arról, hogy sorsuk, jövő- mánytermesztésben éa az ál- sokkal nagyobb gondot kell lük elválaszthatatlanul egy- lattenyésztői munkábah égy " ' • J gyé forrt a szövetkezeti moz- aránt fordítani a közös vagyon gyarapítására. Minél na­gyobb a fél nem osztható szövetkezeti alap, annál na­gyobb lehetőség van arra, hogy több forint jusson egy­a, egy munkaegységre. Nagyon ItÁL^Ít* eldll. f^itfv eredmény, hogy ta­A% állam segítsége A tanácskozáson többen el­- alommal. Az idén januártól március végéig — mindehfé­lé agitáció hélkül — a járás­Fan újabb 500 dolgozó pa- ^d^k/í^^ímJnki'k. I aszt kérte felvételet a ter­melőszövetkezetekbe. > ,.,„ .,„,,,„ . . „„*«««,» ..^„..„„„j,, „U6Í va­Az előadói beszédben és 'tttoLlm^" Vflly ~ anriak ellefiére. hogy 1 ésöbb a vita során is - ^Tmlf szaporodtak a megyében a sok szó esett a régi, falusi ^Vn^ev^ wivóte^l eiT^ ~ "^gyméftékbén . i/.tályviszonyok maradva- CmYe mto^m n o teLiY tsökkent á mérleghiányos nyalnak teljes felszámolósá- ^fl^LYm^I ^Zdáságok száma. Azonban iol is. A tanácskozáson le- Ár' még kevesebb is lehetett Vol­szögézlék: tsz-einkben min- 'sszeí"^ 6 Ve6Zteség' Alapjában den ember egyetlen értékmé- Jil^ ^fk fiiwm v®ye *etrirfii sem ^okolta rőie az hoev mennvit és ho- j mindért tőlük telhetőt például a mérleghiányt a i oje az. nogy mennyit es no megadnak. A sokfflil iős s/őreci a? airirm « . tU gyan dolgozik, miként segít, gazdaségl segítségen felül az tsTekben P a közösség megerősödését. A eltnillt hetekbeh Lszesén 129 ' kommunisták feladata, hogy jöl képZeU szakembeft) üj ezt a az alapigazsagot min- tsz-elnököt küldtek kl a Já­denutt ervenyre juttassak. A gyenge gazdaságok fejlesztése melöszövetkezetek felfejlesz­téséről esett, arról, hogy a még keveset termelő közös Verseny a VIII. pártkongresszus tiszteletére rás segítségre leginkább rá­szoruló tsz-eibe. Huszonöt tsz kapott új elnököt, 58 me­zőgazdász is munkához lá­tott. Huszonnyolc gazdaság­ba pedig könyvelőt küldtek. ----­a wtALa „A „ A közeli hetekbén további 25 halász Tsz elnöké, kl páf­szakember megy meg ki a já- tunk: VIII. kongresszusának ras közös gazdaságaiba. A tiszteletére szövetkezete ne­szegedi üzemek 15 tapasztalt vében szocialista frtunkavál­gazdaságokat hogyan lehet a gs^ÜrtkáSt küldtek é ^ VálU,tfl' h°8y * A vita során felszólalt még többek között Égyeki Sán­dor. a tiszaszigeti Búzaka közepes tsz-ek, majd pedig a legjobbak színvonalóra emel­ni. Ez alkalommal is fő fel­Búzakalász Tsz az idén min­• den száz hold közös terület Iobbet kell termeint! után 70 mázsa húst ad a fo­gyasztőknak. S e célból ver­nagyüzemi szőlő- és gyü- kájukat, hogy az idén a mér­Versenyfutás az idővel Az időjárás még most sem teljesen kedvező a tavaszi munkákra. A'szegedi szövetkezeti gazdák azonbag tiém Vár­nak tovább. Képes riportunkat a szegedi Dózsa Tsz föld­jein készítettük. Hasonlóan nagy munkalendülétet tapasztal­tunk a többi szegedi szövetkezeti gazdaságokban is. A Dózsa Tsz szöldtelepén már befejeződött a nyitás. A lófogatos nyitó ekék után — mint felvételünk is mutatja — ti tsz asszonyai gyorsan, ügyesen bontogatják ki a homokból a tökékét. A tábla másik oldalán tndf szaporán csattognak a metszőollók. A gyümölcsfa-permetező munkacsapat már jelentette, hogy befejeződött a rügyfakadás előtti permete­zés is. A tsz 33 holdas konyhakertészetében palántázógéppel ültetik a korai káposztát és a többi zöldségfélét. Ez az egyetlen masina 2ó ember munkáját végzi ei naponta. A nagykiterjedésű korai szabadföldi zöldségfélék mellett már szépen sorol a cukorborsó is, .4 növénytermesztő-brigád tagjait fényképészünk a 28 holdas olajleiitábldn érte Utót. A len tétejére hamarosan elve­tik a lucernamagot is. A gazdaság más területein pedig a burgonyavetéssel foglalkoznak. (Somogymé felv.) rás összes közös gazdaságát. A tanácskozás a délutáni órákban Rózsa István elv­társ zárszavával ért véget. Két nagy teljesítményű erőművet szállítunk Romániának A Román Népköztársaság néhány évvel ezelőtt kis teljesítményű ipari erőművet vasárolt Magyarországon. Román barátai tik most újabb ipari erőműveket rendeltek. Ezúttal két nagy teljesítmé­nyű erőmű szállításáról vah szó. Az egyiket Nagyvára­don építik, a másikat Iaéí* ban. A megállapodás értel­mében 1904-beh sor kerül a kivitelezésre, i963-beh pedig üzembe kerülnek az éléő gépegységek. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról.) megszüntetéséért, mint a gyarmati rendszer. Küzdünk közbeeső megol­dásokért is. Ismeretes, hogy á szocialista országok, köz­tük a Magyar Népköztársa­ság, külpolitikájában a végcél az általános és teljes leszerelés, az, hogy az emberiséget örökremeg lehessen szabadi lanf a hó­bort fenyegetésétől. Ezt szem előtt tartva támo­gatunk minden értelmes köz­bülső megoldást is. Tehát ba atomfegyvermentes zóna fel­állításáról, vagy az atom­fegyver-kísérletek megszün­tetéséről van szó, akkor a szocialista világ ezt helyesli és támogatja. Természetesen a nyugati hatalmak vezetői, meg áz azokat az országokat igazán irányító monopoltőkés kö­rök nem egészen ugyanazt akarják, amit a békesze­rető emberiség. Itt van például a vita az atomfegyver-kísérletek fel­függesztéséről. A helyzet az, hogy szeptemberben az Egye­sült Államok, Anglia és Franciaország kormánya ki­jelentette, hogy azokkal az eszközökkel, amelyek az egyes országok birtokában vannak, ellenőrizni lehert az atomfegyver-kísérleteket, és javasolták, hogy kössenek egyezményt az atomfegyver­kísérletek megszüntetésére. Ezt ők javasolták szeptem­berben. Most. hogy a Szov­jetunió ugyanezt javasolja, nem fogadják el. Miért? Mert nekik megvannak á maguk tervei a további kí­sérletezésekre és van egy rögeszméjük, hogy tttel akarják érni, meg akarják előzni a Szovjet­uniót. ök most nemzetközi ellen­őrzést akarnák. Miért is akarnak ilyen ellenőrzést1 Először Is azért, mert úgy gondolják, hogy az a titok értékesebb, amit ök meglát­hatnának. Ha az Egyesült Államok saját titkát tarta­ná értékesebbnek, akkor nem nagyon törné magát a nemzetközi ellenőrzésért. Másodszor, aki ilyen kérdés­ben nemzetközi ellenőrzést akar, annak titkos szándéka az, hogy támadjon, s ehhez jó ismernie az ellenfél cél­pontjait. Ezt a javaslatot tehát nem lehet elfogadni, hiszen a népek békéje és biztonsága a többi között azon nyugszik, hogy a Szov­jetunió és a szocialista világ kellő erővel is rendelkezzék ahhoz, hogy érvényesítse bé­kepolitikáját, és elrettentse és visszatartsa az imperia­listákat egy új világháború kirobbantása tói. Mik a leendőink? Erősíte­nünk kell rendszerünket, ébereknek kell lennünk, hon­védségünket is kellő szinten kell tartanunk, de növelnünk kell termelésünket is. Erősí­tenünk kell belső egységün­ket és internacionalista egy­ségünket is, mert amíg a mi népünk egységes, ha a mi népünk a szocialista orszá­gok népeivel vállvetve, szo­ros szövetségben, egy front­ban tömörül, nincs a világon olyan erő, amely népünk szocialista vívmányait és céljait fe­nyegetni tudná, vagy meg tudná semmisíteni. Ez a ml fő feladatunk, és ne haragudjanak, hogy most így kapcsolom össze a dol­got: aki a szocialista brigád mozgalmat tovább akarja fejleszteni, tovább akarja erősíteni, annak számon kell tartania a tennivalók között né­pünk belső egységének to­vábbi erősítését Is, és a mi nagy nemzetközi egy­ségünk további erősítését is. Emelni a munka termelékenységét! A szocialista brigád moz­galomnak tehát e feladatok megoldását kell segítenie. Ehhez mindenekelőtt a moz­galom egészséges fő vonásai­nak megerősítésére, valamint a mozgalom további kiszéle­sítésére van szükség. Ki kell szélesíteni e moz­galmat a mezőgazdaság­ban Is. A legkézenfekvőbb ez a gép­állomásokon és az állami gazdaságokban, de a szövet­kezeti parasztság Is bekap­csolódhat, természetesen for­májában eltérő módon Azt is a szocialista bri­gád mozgalom feladatának tartom, hogy erősítse tovább egész né­pünkben a munka becsü­letét. Érdekes helyzet van ma ná­lunk. A dolgozók nagyon nagy többsége rendesen, lel­kiismeretesen dolgozik, de vannak emberek, és szám­ban nem is olyan (tevésen, akik nem végzik el a ma­guk munkáját. Nem akarok egy szakmát sem megsérteni, de majd­nem minden szakmában le­het látni felületesen elvég­zett munkát. Az embernek kedve volna megkérdezni, hogy maga ezt fizetésért csi­nálta, vagy társadalmi mun­kában, mert ha társadalmi munkában csinálta volna, akkor i * becsületesebben meg kellett volna csinálnia. Ez kevés ember bűne. É* ez a kevés szégyeníti meg a munkásembert, a dolgozó embert. Nem szabadna ilyennek len­ni. Ha valaki munkásember­nek, dolgozó embernek tart­ja magát, akkor az legyen is olyan, amilyennek a mun­kátembernek, a dolgozó em­bernek lennie Jcell. Vannak a mozgalomna* konkrét kérdései is. így mindenekelőtt a termelékenységet kell emelni. Vagy olyasmi, amiről kevés szó esett: a minőségi munka követelménye. Abban a szocialista bri­gádban látom én az igazi jö­vőt, ahol a munkás ráteszi jegyét a termékre, és az mehet a fogyasztóhoz, a kül­földi vevőhöz, akár barát: országba, akár kapitalist" piacra adjuk el, az szavatolt minőségű áru. Fog)a'kozni szeretnék még cgv kérdéssel. A szoc Vlsta brigád mozit a­lom a szocialista verse*" egyetlen korábbi forrná »'•' som helyezi hatályon klvü. Továbbra is szükség van egyéni versenyre, brigád v­senyre, a szakma kiváló dr'­gettója cím, a szakma Ifiú mestere cím tel nyeréséért folytatott vetélkedésre is. mindez hasznos, jó dolog s mindezt erősíteni kell. R ugyanígy a szocialista ver­seny új hajtása a szocialista munka műhelye, üzeme cí­mekért induló vetélkedés ugyancsak nem helyezi hatá­lyon kívül a szocialista bri­gádok mozgalmát. A szocialista brigád mozga­lom akkor lesz egészséges, ha százezrek versenyzésére épül. Ugyanígy a nagy egység, a szocialista gyár sem épülhet másra, mint az abban a gyar­ban dolgozók döntő többsé­gére. azokra, akik szocialista brigádok mozgalmában vesz­nek részt. Ezt a további lépést azon­ban nem szabad elhirtelen­kedni. Segíteni kell a mozgalom fejlődését! Nagyon helyes az az állás­pont, hogy a szocialista üzem, műhely címért folyó verseny feltételeinek kidol­gozásával valameddig még várni kell. Ha majd tfzezer és tízezer ember gondolko­dik ezen, ki fogja alakítani a helyes ismertető jeleket, s azután jöhetnek azok, akik összefoglalják a tapasztala­tokat és általánosítanak. Ez persze nem azt Jelenti, hogy a mozgalom dolgozóit teljesen magukra lehet hagy­ni. A politikai, a társadalmi és gazdasági vezetésnek most iriáf az a feladata, hogy á hrigádmozgalmat ne va­lami külön tehernek néz­zék, hanem a feladatok megoldását segítő erőnek tekintsék. Ha ezt megértik, ha számuk­fa a szocialista brigád mozga­lom nem felesleges teher, hanem olyan erő, amire épí­tenek, akkor a rájuk bízott összes kérdéseket is Jobban meg tudják oldani. Elvtársak, azt hiszem, hogy ez az értekezlet feltétlenül előbbre fogja vinni a/, egész mozgalmat, lendüle­tet fog adni annak. Itt nemcsak a brigádvezetők és a brigádok küldöttel erő­södtek, de úgy gondolom, hogy az a 270 ember, aki itt a párt, a szakszervezetek, a kormány és különböző más, ebben az ügyben illetékes szervek részéről jelen van, nem kevésbé erősödött én­nek az értekezletnek a ta­pasztalataitól és hatásától. Először is azért, mert egy kicsit jobban megismerked­tek e mozgalom tapasztala­taival. Másrészt pedig azért, mert az emberéknek — hogy így mondjam —, A szocialista meggyőződése is erősödött ennek az érte­kezletnek a hatása alatt. Sókat mond számomra er­ről a felszólalásra jelentke zések nagy száma is. Azt jelenti ez, hogy az itt össze­gyűlt embereknek van mon­danivalójuk, szívügyük va­lami, amit előre akarnak mozdítani, kérdezni, követel­ni akarnak valamit. Ez a ta­nácsközás az önök számve­tése és ezután következik egy nagyobb számvetés, amit majd a párt végez el a párt kongresszusán. Most nekünk is újra át kell gondolnunk munkánkat, és meg kell néznünk, melyik része Jó, melyik szorul javításra. A szándék, az óhaj és a re­mény is az, hogy a párt kongresszusa két feladatot fog megoldani: egyrészt még jobban meg­erősíti politikánk Irányvo­nalát. másreszt megjavítja annak gyakorlati végre­hajtását. De ha már a pártkong­resszus szóba került és al­kalmam nyílott önökhöz szólni, Önöknek Is és Önö­kön keresztül a nagyszámú hazafias érzésű mágyftr dol­gozóknak szerelném megkö­szönni szocialista kiállásúkat, azt, hogy munkafelajánlásokat tettek a pártkongresszus tisztele­tére. Ezért köszönetet mondunk Önöknek, és a Központi Bi­zottság nevében kijelenthe­tem, hogy a párt a szó ne­mes értelmében igyekszik majd ezt a bizalmat, és meg­tiszteltetést becsülettel meg­szolgálni. (Nagy taps) Szeretném, ha ennek az ér­tekezletnek minden résztve­vője azzal az érzéssel me­hetne innen haza, hogy helyes úton jár, hogy ő egy hatalmas, nagy és le­győzhetetlen erőnek ré­szese. Kádár ^áttos elvtárs be­szédét a tanácskozás részve­vői hasszantartó, lelkes taps­sal fogadtak. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents