Délmagyarország, 1962. április (52. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-01 / 77. szám

7 •Vasárnap, 1962. április t\ ítlűtctemtáUfratás Sarkvidéki város egy fiatal szegedi festőművésznél műanyagkupola alatt A fiatal szegedi festőtehet­ségek közül talán Dér Ist­ván a legérdekesebb egyéni­ség, aki 24 éves kora ellené­re is sokat ígérő munkássá­gával és merész kísérletezé­sével tűnt ki. Egy sor kiállí­táson való jó szereplése után megkapta a városi tanács 1961. évi művészeti ösztön­diját és azóta még lelkeseb­ben dolgozik, önmagáról vi­szont nem szívesen beszél, s alkotásaival soha nincs meg­elégedve. Magában és magá­val vívódó lélek, és éppen olyan nehezen oldódó, mint képeinek drámaisága. jí tKM.ianiML.l6- dütitéte A tört, lefokozott színek az övéi, s általában a figurák kompozíciója izgatja; két, három, vagy több alak egy­máshoz és a térhez való vi­szonya, amely szinte mindig drámai mondanivalóval pá­rosul. Alakja erős, egészsé­ges emberek. Ilyenek az Esti beszélgetők, a Vacsorázók, a Kubikosok, a Kapólók és a Három asszony című képei­nek a szereplői, s nem kü­lönben leány- és asszony­portréi. Kifejezetten tájképei és csendéletei nincsenek is, vagy ha igen, akkor a színek belső világítottságukkal beszélnek. Dér Istvánnál a tetők, falak, ablakok és fák szinte külön életet is élnek belső színek­kel. Egy falusi udvart pél­dául az ősz csodálatos szí­neibe tud öltöztetni, ugyan­akkor két fekete malac és pár kukoricacső ábrázolásá­val — témát a témával — sűríti tovább mondanivaló­ját. CeliudatMOK Dér István kevés szfnnel kezdte pályáját, s puritán­ságát már-már pesszimiz­mussal illették. Régebbi ké­peinek lefokozott színvilága mögött pedig ott volt már a mai gazdagabb színskála is, amely egyre inkább a fiatal művész sajátja lesz. Dér ké­pei viszont sosem lesznek édeskés hangulatúak' sem té­mában, sem kifejezésmód­ban. Határozott, céltudatos karakteréből, töprengő, vívódó önmagából valamit mindig hozzáad új és új. képeihez. Egy most festett leányport­réja például egyaránt tükrö­zi ezt tartalmi és formai megoldottságban. Ugyanezt erősíti meg egy másik ké­pe, a Sárgablúzos lány, amely ha kiállításra kerül, bizonyára a jeles művek kö­zött emlegetik majd. Az iz­gató, letört színek értékeit itt a tudatos ecsetvonás, a vonalak tiszta ritmusa, s a drámai szinkontraszt adja meg. Dér István leányalakjai különösen élnek a vászna­kon s egy-egy témában úgy ismétlődik mozgásharmóniá­juk, hogy ugyanakkor telje­sebbet mond róluk alkotó­juk. ICMéiUfíetöen — Rajzolni, rajzolni, raj­zolni! Ez az én életelemem — vallja magáról a fiatal művész. S valóban, grafikái­ból is egész kiállításra tel­ne már. S némely munkája olyan finom, mintha nem is szénrajz, hanem olajfest­mény lenne. Temperáira vi­szont a fegyelmezett tuda­tos megkötöttség a jellemző. Nem brillírozik e »köny­nyebb<< kifejezési mód adta lehetőséggel, azzal, hogy a színek is szinte kínáltatják önmagukat. Ugyanolyan elemző és fegyelmezett tud maradni ebben is, mint min­den munkájában: korszerűen és közérthetően fogalmazni a festészet eszközeivel is. L. F. környéket. Minden sarkon strázsa állt. A kurucok eleinte virradatig a jégtorlaszok között lapultak. Végül vissza kel­lett húzódniok. Gergő másnap is indult volna, akár egyedül is, de cimborái lefogták, valósággal megkötözték, mert nem akarták, hogy vesztébe rohanjon. Miska bácsi okos szóval iparkodott a lelkére beszélni. Bizonygatta, hogy nincs segítség, bele kell törődni a vál­toztathatatlanba. De amikor nem lehet beletörődni. Elvet­ték lovát, fegyverét. — Ha már magádra nem gondolsz, te eszelős, gondolj legalább a fiadra — szidta Miska bácsi. — Ki nevelje föl, ha anyja, apja elpusztul? Nagyon vigyáztak rá, nem szökhetett meg tőlük. Aztán Mózsi hozta hírül, hogy március 9-én Bogadussánnéval együtt kivégezték. De a kancellária rendeletére a hóhér előbb a fejüket vette és csak holttestüket égették el a máglyán. Gergő kitépte magát a kurucok közül, üvöltő farkas­ként tünt el a havas nádasban. Mentek utána, de nem találták meg. Harmadnap került csak vissza. Akkor már igen hallgatag volt. Senkihez sem szólt, csak hevert a kis szalmakunyhó mélyén és bámult a tűzbe. Mózsi tudta ki valahogy, hogy egyedül ment át a zajló Tiszán, sötét éj­szaka ugrált jégtábláról jégtáblára és így jutott el a vesz­tőhelyig. Szinte élettelenül roskadt ott a máglya hamu­jába. Szerencsére felhős volt az éjszaka, senki sem látta meg. Később futni kezdett a város felé, mint aki egymaga akarja megvívni a várat. De aztán megállt, visszafordult és újból átvergődött a Tisza jegén. A kurucok most még jobban vigyáztak rá, mint eddig. Mindig rajta volt néhánynak a szeme. Vígasztalásával már nem bajlódtak, tudták, hogy hasztalan lenne. Gondolták, az idő majd meggyógyítja. Éjszakánként hangosan fölsírt. Sárikat szólítgatta. Így múltak el a hetek. Lassan kitavaszodott, kizöldült a nádas is, megelevenedtek a dermedt vizek, ezer madár csattogott a virágszagú levegőben. Minden mosolygott már, egyetlen kacagássá szelidült az egész világ. Csak Gergő hallgatott. Nem mozdult a szigetről. Alig evett, magába­roskadva ült a tűz mellett, mint aki vár valamit, vagy mint aki már semmit sem vár. Tegnap estefelé idegen neszekre figyeltek föl a kuru­cok. Már kapkodtak puskáik után, amikor szétvált a nád és Mózsi vigyorgó képe bújt elő a résen. — Vendéget is hoztam. Nem is egyet, hanem kettőt. Egy kicsit, meg egy még kisebbet. Fatime jött utána, kezében a gyékénykosárral. Szó nélkül odatelepedett a mozdulatlan Gergő mellé és letette elébe a kosarat. — Sárika küldi ezt neked — szólt csöndesen és megfog­ta a néma legény karjiít. — Amikor elvitték, nekem adta, rámbizta a fiadat, a kicsi Gergőt, hogyha szabadulok, hát hozzam el neked. Tegnap végre kiengedtek. Elhoztam a kicsit is. Éjszaka akadt rám Mózsi. Vállalta, hogy elvezet hozzád. Hát most itt vagyunk. Gergő nem szólt. A kurucok is némán állták körül őket .A gyerek halkan fölsírt a kosárban. — Gergely — szólalt meg dörmögő hangon Miska bácsi —, elérkezett az ideje, hogy beváltsd fogadalmadat. Azt fogadtad, hogy ha fiad lesz, azt Rákóczinak adod. Hát most itt a fiad. A mi fejedelmünk legfiatalabb vitéze. Gergő felugrott. Ügy magasodott föl a lobogó tűz mel­lett, mint valami szoboralak. Nagyot sóhajtott, aztán föl­kapta a kosarat. — Igen, úgy lesz. Az övé. Az ő katonája. A szabadságé. Magasra emelte a kosarat a tűz fölött. Az öreg kurucok lehajtott fejjel állták körül. Aztán megtanakodták alaposan a dolgot. Később el­indultak valamennyien a titkos ösvényen a part felé. Az éjszaka sötétjében Gergely átúsztatott Bagi Szilveszter ha­lásztanyájához. Lovát egy fához kötötte, majd eloldotta a ladikot és azon tért vissza. Még nem hajnalodott, amikor elindult velük a ladik. Gergővel, akit Gergellyé vénített az elmúlt esztendő, a kicsi Gergővel és Fatimával. A kis török asszony is vál­lalta a veszedelmes utat. Szegeden nem maradhatott, kis kunyhóját feldúlták, kifosztották a hajdúk és a császári zsoldosok. Inkább megy Törökországba, hazájába, ahonnan még nagyapja szakadt el, mint a nagy szultán katonája, hogy aztán itt éljen feleségeivel, gyerekeivel, majd uno­káival együtt a szegedi Tisza partján. A kurucok lóháton kísérték jó darabig a lefelé sikló csónakot. A kanyarodónál aztán megálltak és sokáig néz­tek utána, míg csak el nem nyelték szemük elől a haj­nali ködök. A ladikot pedig ringatva vitte a víz dél felé, törökföld felé, Rákóczi felé. Vége A technika segítségével megoldódik a fordítás auto­matizálódásának problémája is. Az IBM vállalat olyan gépet szerkesztett, amely tol­mács nélkül automatikusan fordít orosz szöveget angol nyelvre. A gép jelenleg még csak 40 szót fordít percenként, de a tervezők szerint mun­kasebességét 2000 szó/percig lehet fokozni. Természetesen a gép "stílusa" nem a leg­jobb, de itt is érhető el ja­vulás a gép tökéletesítésé­vel. A berendezés jelenleg is állandó használatban van, naponta angol nyelvre for­dítja a Pravdát. A gép jelenlegi szókészle­tét jelentősen bővíteni akar­ják. A tervezők elgondolása szerint gyorsfordításokat le­het majd végezni a gép se­gítségével bármely nyelvről, újságcikkek, regények és tu­dományos dolgozatok téma­körében egyaránt. A fordítandó szöveget át kell tenni. (Ezt a munkafo­lyamatot gépírónő végezheti, aki nem kell, hogy oroszul értsen.) Az írómű átveszi a cirillbetűs írógépről a szöve­get az IBM flexowriter-re. A gépen egy leolvasható berendezés segítségével lyuk­szalag készül. A lyukszala­gon minden betűt hat jel képvisel. A lyukszalag elké­szítésével egy időben törté­nik a szavak egyeztetése a fordítógépben levő üvegla­pon. Az üveglap átmérője 25 centiméter. Fényképezéshez használatos emulzióval van bevonja. Ez az üveglap ké­pezi a fordító-egység magját. Az emulzióban levő fekete és fehér jelek centrikusán, barbarázdák formájában he­lyezkednek el rajta. E.jelek szavakat és beszédfordula­tokat képeznek. Az üvegla­pon van elhelyezve a gép teljes orosz szókészlete és az orosz szavaknak mégfe­lelő angol szavakkal együtt ezen az üveglapon van a fordítógép egész szótára. Érdekes vasúti pályatisztító berendezés A vasúti pályatest tisztán tartása, a gyomok eltávolí­tása, a nedves időben fel­gyülemlett víz elvezetése minden európai vasút állan­dó problémája. Amilyen mértékben a pá­lyafenntartás részére felhasz­nálható munkaerő-kínálat kisebbedik, olyan mértékben kénytelenek a vasutak újabb és újabb gépi berendezések­kel gondoskodni a pályafenn­tartási munkák korszerű szinten való elvégzéséről. Igen érdekes példája a mo­dern vasúti pályatisztító -kombinátnak" az a különle­ges jármű, amelyet a Huns­iet angol mozdonygyár nem­régiben épített részére. A 65 tonna sűlyú önjáró pálya­testkarbantartó jármű 32 km/óra legnagyobb sebesség­gel "Utazhat". Üzemben, pá­lyakarbantartási munkád végzése közben óránként 550 méter utat tehet meg és közben 300 tonna pályatest­anyagot mozgathat meg. A Szovjetunió építészeti akadémiája bámulatos technikai megoldást dolgozott ki. A leningrádi tagozat munkatársai el­készítették egy sarkvidéki város terveze­tét. A jövendőnek ebben a csodálatos vá­rosában még a legkeményebb téli hideg­ben is kellemes lesz a hőmérséklet. Nem utópiáról van szó. A közeljövőben való­ban felépítik ezt a várost, amelynek 10— 12 ezer lakosa lesz. De a város szükség esetén korlátlan méretekben terjeszked­het is. Az új építéstechnika már eleve számol a mesterséges éghajlattal. Ennek megfelelően alakítja ki az építészeti for­Automatikus szövegfordítás Meglepő felfedezés: oxigén a Venuson Vlagyimir Prokofjev szov­jet egyetemi tanár, a Tudo­mányos Akadémia krimi csillagvizsgáló intézetében a világon egyedülálló élességü színképeket (spektrumokat) rögzített a Venus éjszakai égboltjáról. A színképek elemzése során arra a meg­lepő felfedezésre jutott, hogy — az eddigi feltevésektől el­térően a Venus légkörében oxigén is van. Prokofjev fel­fedezése igazolja azt a tudo­mányos feltételezést, hogy a Venus bolygón léteznek a szerves élet alacsonyabbren­dű formái. Az APN hírügynökségnek adott nyilatkozatában Pro­kofjev elmondotta, hogy a Venus-légkör felső rétegei­ben a földi atmoszférához vi­szonyítva 0,5 százaléknyi oxi­gént fedezett fel. Ez igen sok, ha tekintetbe vesszük, hogy egyelőre csu­pán a Venus-levegö legrit­kább rétegét sikerült meg­vizsgálni. A krími csillagvizsgálóban folytatják az Esthajnal-csil­lag kutatását. Igyekeznek teljesen kiaknázni azt a ked­vező körülményt, hogy a Ve­nus most egyre közelebb ke­rül a Földhöz, s már naple­mente után szabad szemmel is jól látható. A műanyagkupola alá épített város egyik fedett ut­cáját ábrázolja ez a képünk. Itt lesznek a különböző in­tézmények. Fedett folyosók kötik össze a várost az egész­ségügyi központtal. Ezeken az összekötő folyosókon még a legnagyobb fagy idején is legalább plusz 10 fokos lesz az átlagos hőmérséklet. mákat. Az esztétikai igények és az élet­szükséglet. követelményei teljes összhang­ban lesznek az új városban. Maga a város az állandóan befagyott talaj fölé egy méter magasságra emelt, hatalmas talpazatra énül. A város központ­ja a főtérre, a parkical, a stadionnal és a különböző kulturális intézményekkel együtt óriási műanyagkupola alá kerül. A szovjet építészeti akadémiának ez a hamarosan megvalósuló terve egyik mo­zaikja azoknak a határtalan lehetőségek­nek, amelyeket a kommunizmust építő ember teremtett meg. Öntöltő villanófény lámpa Képünkön jól láthatók a hengeralakú házak. Az ilyen formájú építkezés jobban ellenáll a szélnek cs a hóviharnak s ugyanakkor a legkevesebb meleget veszíti. Ez a képünk a 10—12 ezer lakosú város makettjét ábrázolja. Sem telep, sem külső áramforrás nem szükséges az öntöltő villanófény-lámpa működtetéséhez. A töltőkar lenyomása következtében egy beépített kis generátor f voltos kondenzátort tölt fel, amely exponáláskor a villa­nófény-lámpát működteti.

Next

/
Thumbnails
Contents