Délmagyarország, 1962. április (52. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-11 / 84. szám

Srsrda, 1982. április 11. 11 tápéi Tiszatáj Tsz iesz az első önállóan gépesített nagyüzem a szegedi járásban A gépállomások hálózata rftár többé-kevésbé teljesí­tette történelmi hivatasát, s a még több, olcsóbb terme­lés érdekében elóbbre kell lépni. Ez persze nem azt je­lenti. hogy a sok költséggel épített gépállomási hálózatot hazánkban belátható időn belül teljesen helyettesíthet­nenk a szövetkezetek komp­lex gépesítésével. A gépállo­másokra mai formájukban Csongrád megyében és Sze­ged környékén is hosszú ideig szükség lesz meg. A gépállomási gépek szétosztá­sához. önálló komplex gép­parkok kialakításához fiatal termelőszövetkezeteinkben még sem szakmai, sem po­litikai feltételek nincsenek meg hiánytalanul. A kísér­letezést azonban már most e! kéli kezdenünk, hogy sa­ját konkrét szervezési ta­pasztalatokat gyűjthessünk. Amikor azt kellett eldön­teni a járási, megyei állam­igazgatási szerveknek, hogy hol kezdjük az első gépesí­tési kísérleteket, a választás a tápéi Tiszatáj Tsz gaz­dáira esett. A komplex gé­pesítés mellett tervbe vették itt azt is, hogy viszonylag rövid idő alatt bemutató mintagazdasággá fejlesztik ki a szövetkezet birtokát. Ehhez minden szükséges erkölcsi és anyagi segítséget megkapnak a tsz tulajdonosai. 1 közösség tervei A napokban felkerestük a Tiszatáj Tsz gazdaságát. Bo­dó l6tvén elvtárssal, a szö­vetkezet -pá Főtitkárával és Szánka Antal elnökhelyettes­sel beszélgettünk a közösség új terveiről, s vállalt úttörő szerepéről. Mint láttuk, a termelőszövetkezet ideiglenes géptelepén máris sokasod­nak a szebbnél szebb, új, korszerű traktorok, és a kü­lönféle nagy kapacitasú munkagépek. Mint Bodó elv­táns elmondotta, idén csupán gépek vásárlására 2 millió 95 ezer forint hosszúlejáratú hitelt kapott a tsz. Eddig megérkezett már három lánctalpas nehéztraktor. Ezek között van két DT—414-es és egy darab SZ—100-as gép. Továbbá megérkezett már három UTOS, egyenként 45 lóerős román gyártmányú traktor és 4 darab RS'—09-es NDK-ból származó uníverzál traktor. A tavaly vásárolt erőgépállománnya) együtt most már 18 traktora van a gazdaságnak S ha a szük­séges munkagépek is mind megérkeznek, ez a géppark már elég lesz ahhoz, hogy a 4300 holdas gazdaság összes gépi munkáit minden évben késedelem nélkül, jó minő­ségben elvégezhessék. A tápéi gazdák bíznak vál­lalkozásuk sikerében. Alapos gazdasági számvetést is ké­szítettek arról, hogy a most beruházott milliók viszony­lag rövid idő alatt megtérül­nek majd. Ezzel kapcsolat­ban elegendő figyelembe vennünk például azt, hogy a Tiszatáj Tsz 1901-ben egyet­len év alatt több mint más­félmillió forintnyi gépállo­mási munkadíjat fizetett ki. Ugyanakkor a Sándorfalvi Gépállomás éppen a nagy távolság miatt sohasem tudta ezt a gazdasápot gépekkel kellőképpen kiszolgálni. Kenyérgabona és takarmány Való igazság, a Tiszatáj Tsz ma még — bár vannak már, különösen az állatte­nyésztésben, kiemelkedő eredményei — korántsem mutatja egy valódi mint a­gazdaság képét. Több fontos gazdasági épület, például gépszínek, karbantartó mű­helyek is hiányoznak még. A nagy vállalkozással járó ne­hézségeket azonban rövid idő alatt megoldják. A szö­vetkezetnek ügyes mester­emberekből álló saját építő­brigádja van. s mintegy fél­millió forint saját erejű De­rű házasból még a nyáron előteremtik a hiányzó épü­leteket. Az új komplex gép­parkot úgy rendezik be, hogy az tökéletesen megte­leljen a gazdaság fő terme­lési irányának. A fő terme­lesi irány pedig két üzem­ágra tagozódik. Az egyik a kenyérgabona-termesztés, el­sősorban a nagv termőképcs­ségű, intenzív búzaíélék el­szaporítása. A másik pedig a korszerű nagyüzemi takar­mánytermeszlés kialakítása. A takarmányfelék termeszlé­sén belül döntő szerepet kap a lucerna úgy is, mint fe­hérjeólús szálastakarmány és úgy is. mint vetőmag. A lu­cernamag-tennesztésnek már a kisparaszti időkből is szép táj hagyománya van itt. Je­lenleg 500 kataszteri hold lu­cernása van a gazdaságnak. Mint Szanka Antal elmon­dotta, az idei tavaszon, első­sorban magfogás céljaira, még újabb száz hold kapás­lucernát telepítenek. Úgy tervezik, hogv idén a lu­cernatermés jelentős részét már a fejlettebb szénakészf­tési eljárással ágasokon szá­rítják. Kern lesz szakemberhiány Az eddig elmondottakból az is kiderül, hogy a gazda­ságban előforduló munkák zöme ilyen termelési szerke­zet mellett máris gépesít­hető. Fontos azonban, hogy szakmailag képzett, öntuda­tos dolgozók kerüljenek a gépész brigádba. A vezetők szerint nem lesz hiány szak­emberekben. Tizennyolc szö­vetkezeti traktoros máris van a gazdaságban, öt fiatalem­bert pedig a kiskundorozs­mai gépállomásról várnak most haza. Az új gépészbri­gádot teljesen függetlení­tett vezető irányítja majd, aki a mezőgazdásztól kapja az utasításokat. Mint látjuk, a gazdaság szerkezetének kialakításánál sok mindent figyelembe vet­tek a tápéi szövetkezeti gaz­dák. A többi között azt is, hogy a tagságnak közel 70 százaléka asszonyokból tevő­dik össze. Tehát a fő ter­melési ágak mellett — me­lyeket zömmel a gépek és a férfiak szolgálnak ki, asszo­nyoknak való munkát is bő­ségesen kell biztosítani. Ép­pen ezért már az idén száz holdas kertészeti gazdaságot is kialakítanak. Ebből 80 holdon termesztik öntözéses módszerekkel az Európa­szerte keresett pritamin pap­rikát. S nagy mennyiségben állítanak elö különböző zöld­ségféléket is. Csépi József Megszüntetik a kisforgalmú vásárokat Szegeden ezentúl nem tartják meg a februári vásárt A Belkereskedelmi Minisz­térium utasítása alapján a tanácsok kereskedelmi osz­tálya ismét megvizsgálta, hogy mely vásárok forgalma csökkent nagymértékben, és igv melyeket kell megszün­tetni. A rendelkezés alapján a szegedi városi tanács ke­reskedelmi osztálya megszervezte a vásárok megtartásával és irányítá­sával foglalkozó munkabi­zottságot. Szegeden évente öt kira­kóvásárt tartanak. A ki­lakóvasárok kétnaposak és február, május; július, szeptember, november hóna­pok második szombatján és vasárnapján tartják meg őket. Mivel az idén a feb­ruári kirakóvásár már le­zajlott. a hátralevő négy ki­rakóvásár megtartását a munkabizottság javasolta. Az elmúlt év tapasztalatai alap­ján megtartásuk indokolt. Megállapította még a bizott­ság azt is, hogy a szegedi kirakóvasá­rokra azért is szükség van. mert a szombat és e. va­sárnap egyben piaci nap is. Ezért elősegítik a fel­hozatalt. A vásárok for­galma is megfelelően ala­kul. Megvizsgálta a bizottság azt is. hogy milyen az állami és szövetkezeti kereskede­lem részvétele és forgalma a vásárokon. Jelenleg Sze­geden a Szeged és vidéke körzeti földművesszövetkezet rendelkezik egy három em­berrel dolgozó vásározó részleggel. A részleget to­vább növelik, s bevezetik a vásárokon a leértékelt áruk árusítását is. Ez a részleg külön ütemterv szerint mű­ködik, s a szomszédos me­gyék vásárain is részt vesz. A Szegedi Ruházati Bolt a Marx téri piacon egy pavi­lont üzemeltet Itt a közsé­gekből érkezők részere szük­séges ruházati cikkeket áru­sítják. A Szegedi Kiskeres­kedelmi Vállalat a Marx téri piacon ugyancsak egv árusító pavilonban árusít papírárukat, játékszereket. A második fél évben a vállalat még egy piaci árusító helyet létesít. A Szegedi Szálloda és Ven­déglátó Vállalat szintén egy pavilont működtet a piac területén. Ebben büféárukat, cukrászsüteményeket, üdítő italokat árusítanak. Az állatvásárok Szeged te­í ületen felhozatal szempont­jából igen jelentősek. Erre való tekintettel a vendég­lálóipari árusítást a vásárok alkalmával az állatvásérté­ren is rendszeresen megszer­vezik. A tanács kereskedelmi osz­tálya Javasolta, hogy miután a községekben nincs megfe­lelő létjogosultsága a kira­kóvasároknak, a Szeged­re beáramló vásárló közön­ség igényeinek megfelelően az 1963-as évben is tartsa­nak négy ki rakó vásárt. Mindössze a februári vasár elhagyását indítványozták. A hideg időjárás miatt ugyanis ekkor a legkevesebb a forgalom. Szemben az ellenséggel Kémek, ellenforradalmár gyilkosok, papi ruhába bújt gonosztevők, sikkasztó nap­lopók — a néphatalom ellen­ségeinek képei -díszlenek* azokon a rendkívül érdekes tablókon, amelyekkel rövide­sen Szegeden is megismer­kedhetünk. A mintegy húsz nagyméretű tabló mind­egyikén egy-egy izgalmat történet leírása sűrűsödik össze ere­deti fényképekkel, rajzokkal, levelek, röpcédulák fotókó­piáival élénkítve. Mindegyik valósagos detektektívregény­be illő történet, dc megsem az: valamennyi valóságos eseményt ismertet, az el­múlt években leleplezett el­lenséges elemek bűntetteit. Mert igaz ugyan, hogy ma már népünk ellenségei esak elszigetelt, kisebb csoportok­ban törnek államrendükre. a néphatalomra, de még min­dig számolnunk kell kártevő fellépéseikkel. Manekenvizsga Pesten A közelmúltban szabályoz­ták a manekenek díjazását, kollektív szerződésük meg­jelent a Munkaügyi Köz­lönyben is, ily módon a ma­nekenek munkáját úgyszól­ván szakmáva nyilvánítói­éi megnyugtató mozdulatot tett, mintegy jelezvén: -Nem vagyok Botvinnik, sem Szmiszlov. Egyszerűen csak szeretem a sakkot.* Martin jól sakkozott. De már a nyitó lépésnél meg­értette, hogy komoly ellen­féllel van dolga. Amíg az orosz a következő lépesen törte a fejét. Martin kissé hatradólve tanulmányozni kezdte partnere arcát. mj , „. .. többnek Aem látszott .J0 éves­nél. Szép magas a homloka. Olyan tudósfélének latszik. Egyébként nem kell elsietni a következtetést — két nap­pal ezelőtt egy fogadasoo bemutatták egy orosznak, akiről Martin első pillantás­ra azt hitte, hogy egyszerű munkás. De kiderült, hogy az illető kiváló fizikus, a Tudományos Akadémia le­velező tagja. Martinnak elég humorér­zéke volt ahhoz, hogy beis­merje tévedését, amire a tu­dós kifogástalan angolsággal art felelte, hogy Mr. Martin lényegében nem sokat téve­dett —. a múltban valóban egvszerű munkás volt... Martin tovább tanulmá­nyozta partnerét. Milyen élénk szem! Igen. ilyen a sokat gondolkodó ember sze­me. Most odébbtolta a figu­rát a tablan, nyilt tekintetét Martinra vetette és halkan dúdolni kezdett: "Vajon mit hoz a holnap?* Martin elmosolyodott. Nem értette a szavakat, de a dal­lamot ismerte. Igen. Csaj­kovszkij ... Martin gondolataiba me­rült. Intelligens emberrel sakkozik, ez kétségtelen. Tá­lán művész? Operaénekes.'... Martin pipára gyújtott. Az orosz szivart vett elő. Mar­tin a sakktábla fölé hajolva megfigj elte. hogy partnere egészen elmerül a játszmá­ban. Milyen választékosan szivarozik — ösztönösen fél­rehajolva fújja ki a füstöt. Közben a sakktáblán szem­mellát hatóan bonyolódott a helyzet. Mi a csoda?! Talán Martin túlságos figyelemmel tanulmányozta partnerét és nem vette észre a királynő ellen indított, szemmellátha­tóan elháríthatatlan táma­dást . . Hát igen. Martin elvesz­tette a játszmát. És ez bosz­szantó. Nagyon. Nem kellett volna veszítenie!... Martin felállt. Az orosz is felkelt es kezetnyújtott le­győzött ellenfelének. Kezel szorítottak. Martin vállon veregette az oroszt. Egyébként — villant át az agván — ez a gesztus helyénvalóbb lett volna, ha megnyeri a játszmát. De a játék — játék. És ezzel a gesztussal még nagyobb elé­gedettséget szerez a győz­tesnek. Martin egy gesztus­sal helyén marasztalta az oroszt. Belépett a fülkébe, pillanatnyi töprengés után felébresztette a tolmácsnöt, s amikor az a fénytől hunyo­rogva kilépett a folyosóra, Martin igy szólt: — Kérem, köszönje meg nevemben az úrnak a játsz­mát. És mondja meg neki. hogy Willium Martint győz­te le, egy nagy konszern, a "Martin and Company* igazgatóját... Martin rövid szünetet tar­tott és jelentőségteljesen hozzátette: — ... a neves gyárost és parlamenti képviselőt. Az orosz végighallgatta a tolmácsnö szavait és elisme­rően bólintott. "Ügy látszik, ez hatott rá* — állapította meg elégedet­ten Martin. Közben az orosz válaszolt és Kira Ivanovna máris for­dította Martinnak: — Én is köszönöm a játsz­mát. Mr William Martin­nak És kérem, mondja meg neki. hogy a győztes — Szer­Bej Szokolo- a "Lenin- gyár lakatosa, a Legfelső Tanács küldötte... Rövid szünet után moso­lyogva hozzátette: — Parlamenti képviselő. (Ford.: Pe.ers Magda) ták. Ha figyelembe vesszük, hogy ez csak időszakos mes­terség, s azt is hozzászámít­juk, mit kell fodrászra, koz­metikusra, harisnyára köl­teni egy-egy bemutató előtt, akkor már nem is tartjuk túl soknak a bemutatott ru­hák szamanak megfelelően egy-egy alkalommal fizeten­dő 100—160 forintos díja­zást. Mielőtt a divatbemutatók főszereplőinek kollektív szer­ződése megjelent, maneken­vizsga volt Pesten. Magyar­országon nem működnek a párizsiakhoz hasonlo mane­ken-iskolák, ezért a bemu­tató nőket és fiatalembere­ket az éppen ott jelentke­zőkből választották ki. Há­rom napon át százhetvenen járultak a bizottság elé, s közülük hetvenet — köztük tizenkét férfit, illetve fiatal­embert — találtak megfele­lőnek erre a feladatra. Ez­után csak azok szerepelhet­nek a divatbemutatókon, akiket a bizottság elfoga­dott. A vizsgán a testarányokat nem mérték meg, sót örül­tek annak, ha egy-egy tel­tebb alakú nö került a bi­zottság elé, mert nemcsak a nádszál vékonyaknak, ha­nem a nagyobb számban ta­lálható "kissé molettebbek­nek- is készítenek divatos ruhákat. A bizottság tagjai elsősorban a megjelenést, a fesztelen mozgást és azt ve­szik figyelembe, hogy ki ho­gyan tudja viselni ruháit, A maneken-vizsgát féléven­ként megismétlik Budapes­ten. úgyhogy mindig friss erőkkel cserélődhet ki a meglevő maneken-gá.rda.. A rendőrség munkája mellett ezért velük szemben fokozott éberségre van szük­ség és arra, hogv a dolgozók minél szélesebb körben meg­ismerjék. milyen módszerek­kel támadnak nephatalmunk ollen. Kitűnő segítségei nyújt ehhez, a dolgozó em­berek felvilágosításához az előbb említett rendkívül ér-, dekes tablókból álló kiállí­tás. amely "Ellenséges tevé­kenység a Magyar Népköz­társaság ellen* címmel már a fővarosban es másutt az érdeklődök ezreit vonzotta. Szegedre is elhozzák ezt az érdekes kiállítást, amelyet a Móra Ferenc Múzeum Hor­váth Mihály utcai képtárá­ban tekenthotöek meg az ér­deklődők. Az ünnepélyes megnyitót a Csongrád me­gyei Rendörfökapitányság, valamint a Csongrád megyei és a Szeged városi tanács művelődésügyi osztalya ópri­• lis 21-én, szombaton délelőtt , 10 órakor rendezi. Megnyitót ! mond Kelemen Miklós rend­I öralezredes, megyei rendőr­| főkapitány. í A szegediek még jól emlé­; keznek az 1960 őszén rende­i zett hasonló jellegű kiállí­1 tasra, amelyen az imperialis­ta hírszerző szervek tevé­kenységével ismerkedhettek. E mostani kiállítás szélesebb : körű annál. Tanulságos ese­j tek bemutatasával foglalko­1 rík a kémkedésen kívül az j államellenes szervezkedések­; kel, a társadalmi tulajdon el­leni bűntettekkel, az ifjúság elleni bűntettekkel, szabo­tázsakciókkal. diverziós cse­lekedetekkel, izgatásos btin­tettekkel és hasonlókkal. A kiállításon látottakat még él­ményszerűbbé teszi a rende­zőség filmek bemutatásával, amelyeket ugyancsak díj­mentesen tekinthetik meg az érdeklődők. A Csongrád me­gyei, szegedi látogatók sza­mára külön is sok tanulsá­gos érdekesseggel szolgál e kiállítás, mert több olyan esettel is találkozhatunk, amelynek főszereplői a me­gyében, Szegeden működtek, vagy innen kerültek az or­szág más vidékére. Sokatmondó a kiállítás vendégkönyve, amelyben sűrűn teleirt lapok tükrözik a látogatóknak nemcsak érdeklődését a be­mutatottak iránt, hanem fel­háborodását is allamunk el­lensegeivel szemben. "Na­gyon érdekesnek találtam a kiállítást, többször is rendez­hetnének ilyet* — irták töb­ben is a könyvbe, *Igen szemléletes a kiállítás*. "Na­gyon érdekesek a látottak, feltárják, amiről nz emberek nem is igen hallottak"... Ilyen es ehhez, hasonlo be­jegyzések olvashatók a la­pokon. Egy másik látogató ezt írta: "A kiállítás megte­kintése után egyre, bizako­clnbb érzéssel távozunk, hogy népköztársaságunk rendőrsé­ge méltó a magyar dolgozó nép bizalmára*. Mások be­jegyzéseiből is tükröződik ez a gondolat, amely lényegé­ben megfelel a kiállítás ren­dezői alapgondolatának is. Az volt ugyanis az egyik leg­fontosabb cél, hogv tovább fejlesszék azt a jó kapcsola­tot, amelyet a belügyi szer- i vek, a rendőrség élvez a la­kosság részéről. Az eddigi eredménypket is nem egy­szer a dolgozók támogatósa­val tudták elérni, s továbbra is fontos, hogy még fokozot­tabban támogassa a lakosság a belügyi szerveket. Rádióműsor Szerda KObSüTH-RAOlO 4.26 Rákóczi Induló. 4,30 Hí­rek. 4.40—7,59 vidáman, fris­sen. Közben; 5,30 Hírek. (1,10 Faluradió. 6.20 Orvosi taná­csok. 6.41 Hjrdetőosilop. 6.53 Időjelzés. 7,00 Hírek. 7,10 Uj könyvek. 7.30 Musornaplar. 7.50 időjelzés. 1,00 Műsorismertetés. 8.10 Tánczene. .9,00 A Casbah katonai. Versek. 9.71 A bolyon hollandi. Operareszletck. 10.00 Hírek. 10.10 Uttftrö híradó. 10 óra 30 Fuvószene. 11.00 Napi­renden . . 11.0} Dalok. 11.25 A S/.abó-essüad. 12,00 Déli harang­szó. 12.15 Színes népi muzsika. 12,50 Válaszolunk Hallgatóink­nak. 13.03 Zenekart muzsika. 14 óra Ökrösszekéren. Elbeszélés. 14.20 Operettrészletek. 15,00 Hí­rek. közlemények. 13,li A piros busz. verses mese. 13,30 Sze­relmi kettő ok ooerakból. 16.04 Józza! Attila verseiből. ts.15 Szr' küldi. 11.53 Műsorismor­tetés. 17,00 Hirek. 17,15 Bartók népdalfeldolgozásaiból 17.33 Az Ifjúsági Rádiószínpad bemuta­tója: A hasznos kincskeresés, u óra 40 Opereurészletek. 19. on Lirai önéletrajz. Versek. 19,10 Beethoven: F-dúr vonósnégyes. 19.40 Esti krónika. 20.00 Köz­vetítés az Újpesti Dózsa-Fio­rentlna KK elődöntő II. fél­időiéről. 20,51 Tánczene. 21,19 Tanítók, tanárok fóruma. 21,13 A Magyar Radló és Télsvízld szimfonikus zenekarának hang­versenye a sudlóban. A szű­reiben: 22,90 Hjrek. 22,20—22.25 Ogetöverscnyeredmények. 23,05 Könnyűzene éjfélig. 24,00 Hí­rek. 0,10 Kórusok. 0,30 Him­nusz. PETOí 1-RADIO 5,00 Reggeli zene. 6,00 Hirek. 6.25 Műsornaptár. 6,30 Torna. 8.90—8,19 Hírek. 14,00 Időjárás­éi vízállásjelentés. 14.15 Jörf Dermis zongorázik. 14.49 Orosz nyelvleck* a VI. osztályosok­nak. 13.09 Könnyűzene. 15,00 Hirek. 16,03 Csárdások 18.15 Halathajó. Rádiójáték. 17,0* UJ felvételeinkből. 18,00 Hírek. 1B.0S Orvosi tanaesok. 18.10 Táneöa­lok. 18.33 Meg egyszer a gon­dolatátvitelről. 19.00 Közvetítés az Újpesti Dózsa Florentini KK elődöntő első f.--'üdéjéről a Nép­stadionból. 19.30 Az ooera üt­ia. 20.40 Falurádió. 21.93 Hírek. 21.95 Nept zene. 21,43 Napóleon. Elbeszélés. 22,00 Ezeregyéjszaka Operettrésrlétek. 23.00 Hirek. 23 óra 13 Műsorzárás. Teievizióműsor 18.06 Lánj-ok. asszonyok, tt óra 30 A néger. Kubai kisfilm. 18,40 Tanuljunk oroszul! 18.55 Újpesti Dózsa— Florcntina lab­darúgó-mérkőzés közvetítése 20 nra 43 TV - Vljaghlrado. 21.00 Dallamról dallamra. 22.CÍ Hí­rek.

Next

/
Thumbnails
Contents