Délmagyarország, 1962. április (52. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-10 / 83. szám

3 Kedd, 1962. április 19. I ötszáz középblokk készenlétben Teljes üzemmel dolgozik az l-es számú téglagyár Tulajdonképpen már február 10-én véget ért a téli nagyjavítás az l-es számú szegedi téglagyárban. Ezen a napon kezdték meg az agyagbányászást. Mivel a kemence egész télen működött, addigra már elfogyott a bekazalozott, szárított tégla, s azért, hogy a kemencét folyamatosan el bírják látni anyaggal, csupán négy havas márciusi napon nem készítettek nyerstéglákat. Most már teljes üzemmel dolgoznak, hiszen az idei tervben több mint 11 millió tégla gyártása szerepel. Mindössze 3 millió a hagyományos tömörtégla, a többi üreges: magasított, falazó és háromféle méretű, középblokkhoz való tégla. A téglablokkok gyártása március elsején kezdődöttel, s némi megszakítással azóta is tart. Mivel a tél folyamán felállították a második szabadtéri darut is, most kétszer annyi blokk gyártására, illetve szárítására van lehetőség, mint tavaly. A hét öt napján készítik a blokkokat, a hatodikon a rakodást, anyagmozgatást végzik. Napi 50—70 falelemet készítenek, úgyhogy jelenleg több mint 500 darab vár elszállításra. Valószínűnek látszik tehát, hogy az Ogyessza városrész építkezése zavartalanul folyhat már, ami a blokkellátást illeti. KISZ-titkárok tanácskozása Hétfőn a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága és a Külkereskedelmi Minisztérium az ország legnagyobb exportra termelő iparvállalatai közül 250 gyár KISZtitkárát hívta meg a pártközpont épületébe, ahol Incze Jenő külkereskedelmi miniszter tájékoztatta a fiatalokat a külkereskedelem munkájáról, iparunk és az egyes üzemek feladatairól. A KISZ-titkárok a miniszter előadása után a gyáraikkal együttműködő külkereskedelmi vállalatokhoz látogattak el. Huszonnyolc külkereskedelmi vállalat vezetői közvetlenül tájékoztatták az ifjúság küldötteit a munkahelyükre váró konkrét exportfeladatokról. Munkaközösség alakult Szegeden a korrózió elleni védekezésre Tudósok és ipari szakemberek együttműködése Népgazdaságunk évi korróziós kára 700 millió forint Hétfőn délelőtt megbeszé- Szegeden különösen a kézilést tartottak a Kémikusok szerszámgyár, a kábelgyár, s Egyesülete és a Gépipari Tu- posta és az áramszolgáltató amely az MTESZ tagegyesületének többi szakcsoportjához hasonlóan dolgozik, részt tíományos Egyesület szegedi vállalat vezetői ígérnek na- vesz majd az országos korcsoportja vezetői, több üzem, gyobb segítséget. róziós vizsgálatokban. Szervállalat, a kábelgyár, a pos- Már eddig is volt kapcso- vezi az egészséges kooperáta, a kéziszerszámgyár, s a jat a szegedi üzemek és az ciót a korrózió elleni védeDÁV képviselői. Ezen a kor- általános fizikai és kémiai kezesben az egyetem és az rózió elleni védekezésre az intézet között. A Szegedi üzemek között. Állandó fiMTESZ keretében működő Erőmű például sikerrel altagegyesületek szakcsoprtjai- kalniazta az intézet egyik hoz hasonló munkaközössé- eljárását a kondenzátor-hű get alakítottak, az ezzel kap- tővíz kezelésének megváltozcsolatos problémák vizsga- tatására. Ez az eljárás meglatára, a gyakorlati munka szünteti a hűtővíz biológiai segítésére. gyelőszolgálatot tart a különböző vállalatoknál. A csoport tagjai és neves fővárosi tudósok, kutatók tartanak majd előadásokat Szegeden. A vállalatok összekötőket jelölnek ki az üzem és a csotemen már húsz éve folytatnak korróziós kutatásokat. Hazánkban itt kezdték meg az első korróziós vizsgálatokat. sen kidolgozza programját, munkamegalakulásáról értesíti a szegedi és Csongrád megyei vállalatokat, s felajánlja segítségét. Az országos kutatási feladatok ellátása mellett a helyi problémák megoldásában nyújt segítséget majd üzemeinknek, hogy minél kevesebb kárt okoztermészet vasfoga, a víz- és gázvezetékhálózatban, s a kábelekben. iszaposodását. A kéziszer- , .. ~ . . , számgyárnak is sok problé- P0" kozottSz^eden a tudomanyegye- mót okozott a korrózió Meg_ Az üj szakcsoport rövide. történt, hogy 4—5 nap alatt rozsdásodni kezdtek a kész fogók a vállalat raktárában. Egyik alkalommal 30 ezer fogót támadott meg a rozsda. Azóta már igén sok volt Ekkor az intézethez fordulszegedi kutató került az or- tak segítségert, s szág különböző korrózió el- ma már a edi kutatók lem vedekezessel ioglalkozo javaslatai ala ján védik intezetebe. Az utóbbi tíz a készarut. évben Szegeden főként a mikrobiológiai és talajkorró- Nyugodtan szállíthatják a zon zióval foglalkoztak. Elsősor- gyártmányokat bárhová, ten- . pry7m ban azért, mert a szegedi geren túlra is, nem rozsdátalaj különösen elősegíti a sodik szállítás közben, mikrobiológiai korróziót. A korróziós munkacsoport, Az emberek többsége Szegeden sem tudja, hogy a rozsdától évente elpusztuló fémmennyiség a világ fémtermelésének igen tetemes hányada. Az amerikai kutatók például a világ évi korróziós kárát mintegy 500 millió dollárra becsülik. A magyar kutatók becslése szerint népgazdaságunk évi korróziós kára 700 millió forint. Ezért az ellene való védekezés igen fontos feladat Sok tudományos intézet — köztük a szegedi egyetem általános és fizikai, kémiai intézete is —, szívós harcban áll a természet vasfogával. A kutatók munkáját a jövőben segítik majd az üzemi szakemberek is. Országos értekezletet tartottak a középiskolai kollégiumok vezetői A II. kerületi József Attila lengyel, NDK-beli és román Gimnáziumban hétfőn meg- küldöttség is részt vesz. kezdte tanácskozását a kö- A tanácskozás résztvevőit zepiskolai kollégiumok or- . . , , szágos munkaértekezlete. Az Lugossy Jenő miniszterheelnökségben helyet foglalt lyettes üdvözölte, majd Szvétöbbek között Ilku Pál mű- tek Sándor, a kalocsai Huvelődésügyi miniszter Lu- d- Janos fiúkoilégium gossy Jenő miniszterhelyet- igazgatója ismertette a Műtes, dr. Gyalmos János, a fo- velődésügyi Minisztérium és városi tanacs vegrehajto bi- a KISZ Központi Bizottságázottságának elnökhelyettese, Balogh István, a KISZ Központi Bizottságának titkára, Király Andrásné, a KISZ budapesti bizottságának titkára. Az értekezleten szovjet, bolgár, csehszlovák, nak beszámolóját. A beszámolót vita követte. Jelentősen emelkedett Szegeden a kávé9 a csokoládé és a narancs forgalma Az 1961 december 10-i ár- gyott el. Jelentősen növekeleszállítás Szegeden is ked- kedett a narancsvásárlás is. vezően befolyásolta a déli- Míg 1961 első negyedévében gyümölcs, a kávé és a csokoládé forgalmának alakulását. Míg ugyanis 1961 január, februárjában a szegedi kiskereskedelmi boltokban 610 kílogram kávé fogyott el, ez év azonos időszakában mintegy két és fél 390 mázsa narancsot, 1962 első negyedévében pedig már csaknem ezer mázsát adtak el. Az árleszállítás óta országosan mintegy ötszörösére emelkedett a csokoládé eladás. Sőt, egyes fajtákat oly Fáradságunk gyümölcse A külügyminiszter fogadta az új francia követet Péter János külügyminiszter hétfőn fogadta Pierre Francfort-t, a Francia Köztársaság új magyarországi rendkívüli követét és meghatalmazott miniszterét, megbízólevelének a közeljövőben történő átadásával kapcsolatban. (MTI) mjéha-néha olyan nagyon összetorlódik a munka, amit el kell végeznünk. Mivel nem vagyunk sem félistenek, sem mesés erejű titánok, bizony el-elfáradunk estére kelvén. Ilyenkor azután jólesik becsülgetni, mérlegelni, hogy helyesen csináltuk-e azt, amit csináltunk, • szembenézhetünk-e bátran, pirulás nélkül kommunista Önmagunkkal. Mert azt elmondhatjuk mi is — miként Majakovszkij — a köznapok múlásával, hogy "eszmélünk, lélegzünk, verekszünk, élünk", de vajon van-e mindennek eredménye? Hej, bizony jó lenne ezt is felmérni, egyszerűen kiölezni, mint vetés után a búzaföldet, hogy nyugodtan, rendesen elvégzett munka tudatával adhassuk át magunkat a pihenésnek. Ez azonban csak gyerekes óhaj. Az emberek között kifejtett politikai tevékenységnek még nem találták fel a mérőeszközét, ami érthető is. Már vannak műszerek, amelyek sok ezer kilométer távolságról jelzik a földrengést, vagy kimutatják, mekkora mennyiségű szén- és olajkincs rejtőzik a föld mélységeiben, de a kommunista munka hatását csak maguk a kommunisták mérhetik fel meleg szívvel, észszel, tapasztalattal és türelemmel. Miként a legutóbbi öt-hat esztendőben, ezután is csak akkor leszünk képesek helyesen tájékozódni, ha soha nem felejtjük az Anteusz-legenda tanulságát. Pártunk és rendszerünk most igazán erős, mert szívesörömmel támogatják városban és falun, üzemben és termelőszövetkezetben a tömegek, de erőtlenné, gyámoltalanná válna abban a percben, mihelyt ez az éltető támogatás, a bizalom megszakadna. Ami a dolgozók véleményéből megnyugtatóan leszűrhető, az lényegében így hangzik: "Csak így tovább, elvtársak!" & érthetően, áz is igen lényeges itt, hogy a pártonkívüliek szintén 'természetes melegséggel ejtik már az elvtárs szót. És jönnek ők is készséggel, ha . a szocializmus ügyében meg kell fogni a dolog végét, vagy jobb tervekre, újabb elgondolásokra, tökéletesebb javaslatokra van szükség. Lacsán István, a Szegedi Kenderíonógyár művezetője egy életre szóló élményt szerzett a termelőszövetkezeti agitáció során, amikor látta, hogy az üzem pártonkívüli munkásai müyen hallatlan odaadással, lelkesedéssel és meggyőződéssel vezették rá a dolgozó parasztókat a helyes, nagyüzemi gazdálkodás útjára. Volt ebből valamilyen egyéni hasznuk? Talán kitüntetést kaptak érte? Dehogy kaptak. Mindennek az a magyarázata, hogy egyetértettek a párt előrelátó politikájával és nemcsak elismerték a mezőgazdaság szocialista átalakításának szükségességét, hanem készek voltak azért szélben, hóban, hidegben fáradozni heteken át. S a fáradság most szépen ' megtermi gyümölcsét. Az élet ezernyi jelensége mutatja, hogy népünk jónak ítéli a párt egész tevékenységét. Igazuk van a szegedi KISZ-bizottság munkatársainak, ez azon is lemérhető, hogy most minden különösebb szervezés vagy egyéni rábeszélés nélkül is nagyobb ifjúsági tömegek mozdulnak meg egyegy ünnepi alkalomkor. Idén április 3-án este megint anyezer kilogram kávét vásárol- nagymértékben vásárolták. tak a szegediek. Jelentősen emelkedett a déligyümölcs forgalma is. Így például citromból 1961ben a január 1-től március 31-i terjedő időszakban 425 mázsát adtak el. Ez év azonos időszakában viszont több mint 700 mazsa citrom fohogy átmeneteiig hiánycikké válta Néhány nugátáru termeiéséf csökkenteni kellett, mert a fogyasztók ezek helyett is jobbminőségű csokoládét akartak vásárolni. Szegeden 1962 első negyedévében, tehát az árrendezés óta, több mint 7 ezer kilogramm csokoládét adtak el. Párfsa|téliüldöttsé| uíazotí Lengyelországba A Lengyel Egyesült Munkáspárt meghívására hétfőn négytagú pártsajtő-küldöttség utazott a Lengyel Népköztársaságba. A delegáció vezetője Darvasi István, az MSZMP Központi Bizottsága agit. prop. osztályának helyettes vezetője, tagja Rácz Lajos, a Csongrád megyei Hírlap felelős szerkesztője is. A küldöttség két hétig tanulmányozí za a lengyel sajtót. (MTI) nyi fiatal vett részt a fáklyás-dalos felvonuláson, mint a korábbi esztendőkben soha, ós nótás jókedvük is szívből fakadt, nem pedig olyasféle meggondolásból, hogy "hadd lássák őket a vezetők". S másnap, legnagyobb nemzeti ünnepnapunkon a felszabadító szovjet hősök emlékoszlopainak koszorúzásához is ezrek és ezrek vonultak fel. Nem azért, hogy az üzemi párttitkárnak megmutassák magukat, hanem érzéseik kifejezése, kegyeletük és hálájuk lerovása végett. A kommunisták számára az a legnagyobb öröm, amikor munkában, ünneplésben, szórakozásban, véleménynyilvánításban egyaránt elégedettek az emberek. Az ilyen tapasztalat újra és újra felfrissíti erejüket és nem nézik az időt, ha menniök kell másokért dolgozni. A Szegedi Vasipari KTSZ-ben lakatoskodott Börcsök István, aki néhány hónap óta a budapesti Zeneművészeti Főiskola hallgatója. És ezt úgy mondják el szerszámot forgató egykori munkástársai, mintha a világ legtermészetesebb jelensége lenne. "Tehetsége volt, hát elment, hogy tovább képezze magát« — magyarázzák, és nem nagyon értik, mi ebben az érdekes, a feltűnő. Megszokták már az alkotmányunk adta jogokat, felszívódott beléjük, hogy már szabadon, állami támogatással és ösztönzéssel törhetnek felfelé akár a legmagasabb csúcsokig. Talán elfelejtették már, hogy alig két évtizeddel ezelőtt az úgynevezett kettős iskolarendszer még szinte áttörhetetlen kordont húzott a tudásra, művelődésre szomjas munkásifjak elé? Azt mondják, nem felejtették el. Ellenkezőleg. Csak hát nem szívesen néznek már le abba a mélységbe, ahonnan felemelkedtünk. Csak a jelen köti le érdeklődésük zömét, csak a máért és a holnapért dolgoznak és meggyőződésük, hogy ezért megilleti őket minden, ami szép és ami emberi. A bajkeverők, a rosszindulatú hírhordók, a fülbesuttogó maradiak, vagy éppen a nyílt reakciósok egyre szűkebb területre szorulnak össze. Hogy ezt mindenekelőtt az egyre pozitívabbá fejlődő közhangulatnak, az általánosan megnőtt politikai öntudatnak köszönhetjük — úgy véljük — eléggé bizonyítja az alábbi eset is. Szeged környéki termelőszövetkezetben öngyilkos lett egy ember és ezt némelyek ott helyben ígykommentálgatták: "A bánat miatt dobta el magától az életet, mert képtelen volt beletörődni a kolhozrendszerbe". Nos, erre a hazugságra nem is a kommunisták, hanem a szövetkezet pártonkívüli gazdái adtak igen talpraesett választ. Emlékeztettek arra, hogy a legutóbbi négy év alatt ez az első öngyilkosság a faluban. Köztudomású, hogy ebben az időszakban szervezték át a mezőgazdaságot, vagyis — hogy úgy mondjuk — ekkor "bolygatták meg" legjobban az egyéni gazdák nyugalmát. A közösségi életforma elől mégsem menekült senki a halálba, hanem igent mondtak az üzemi munkások érveire, majd hozzáfogtak nagyüzemi módra termelni. Ezek tények még akkor is, ha egyik gazda könnyebben, a másik nehezebben fordított hátat a bezárkózott egyéni életformának. Tehát nincs nevetségesebb állítás annál, hogy az illető gazda a »kolhoz« miatt akasztotta fel magát. Cáfolja ezt az is, hogy az illetőnek 20 ezer forintot is meghaladta az évi tiszta jövedelme, amelyet munkaegységei után és a háztáji földről kapott. És még egyet hozzátettek a józan meglátású szövetkézetbeliek. Azt ugyanis, hogy a felszabadulás előtt csakugyan napirenden voltak az öngyilkosságok, amelyeknek okait az esetek túlnyomo többségében mindig a rettenetes nyomorral magyarazták meg a burzsoá rendszert kiszolgáló újságok is. A

ki benne él a jelen problémáiban, az jól látja, hogy az emberek ügyeinek intézése, gondolkodásuk tökéletesítése sokszor nehezebb a legmegerőltetőbb fizikai munkánál is. A vasöntő, vagy a kúbikos, akit még nem érdekel annyira a politika, az megteheti, hogy műszak végén átadja magát a pihenésnek. A kommunistákat és pártonkívüli segítőtársaikat azonban bizony gyakran ébren találja az éjfél is. Sokan közülük egészségüket, szerélmüket, otthonukat áldozzák fel másokért, mégsem csüggednek és zúgolódnak, mégsem mondják, hogy "nem csinítiém tovább". Azzal biztatják jjiagukat: ha csupán egyetlen -^lelőtlen, nemtörődöm embert sikerül is a szocializmus ön tudatú? hívévé formálniuk, bőséges kárpótlást kapnak minden lemondott mozielőadásért, az elmulasztott esti sétákért. Ki a tömegek közé! Olyan jelszava ez a pártnak, amelyet a Központi Bizottságtól kezdve az alapszervezetekig komolyan vesz minden fele-" lős vezető. Kádár János elvtárs kezdettől fogva elengedhetetlen kötelességének tartja, hogy rendszeresen találkozzék a gyárak, a termelőszövetkezetek és a tanintézetek dolgozóival. A szegediek által jól ismert' Komócsin Zoltán elvtárs, a Politikai Bizottság póttagja is arra fordítja szinte minden szabad idejét, hogy buzdítsa, lelkesítse az embereket elsősorban a szegedi járásban, ahol országgyűlési képviselőnek is megválasztották. A szegedi városi pártbizottság tagjai szintén megragadják a legkisebb alkalmat is. hogy szoros kapcsolatot építsenek ki a lakossággal és tájékoztassak az időszerű eseményekről, politikai kérdésekről. Nemrég az együk szegedi politikai tanfolyam hallgatója a következőkkel igyekezett alátámasztani az ország és a közélet vezetőinek megnövekedett tekintélyét és népszerűségét: "Nincsenek róluk olyan rosszízű politikai viccek, amilyenek az ötvenes évek elején voltak hallhatók. Én, elvtársak, még nem hallottam ilyeneket Kádár János elvtársról és munkatársairól, amit én azzal magyarázok magamnak, hogy valóban tiszteli és sze. réti őket a nép«. Ehhez talán csak annyit tennék hozzá, hogy gyalázkodó politikai vicceket — csakúgy, mint régebben — most is gyártanak rendszerünk ellenlábasai, a különbség azonban az, hogy a dolgozók széles tömegei most nem veszik át ezeket, sőt sok helyű tj, visszautasítják. m-r épünk mo6t ténylegesen támogatja a Magyar Szocialista Munkáspártot és a kormányt. Támogatja, mert a párt néni hízeleg, s nem ígér fűt-fát a lakosságnak, hanem ellenkezőleg, őszintén kimondja a színtiszta igazságot, ha az pillanatnyilag kedvezőtlennek látszik is. Király József móravárosi szövetkezeti gazda így beszélt erről: "Most látni engedik nekünk a nehézségeket is, nem azt magyarázzák mindig, hogy hegyen-völgyön lakodalom van nálunk. Feltétlenül jó és hasznos dolog ez, mert így tudjuk, hogy hol, mikor, mennyire kell rávernünk munka közben, milyen hibákat kell kijavítanunk". Miről tanúskodik Király József észrevétele? Arról, hogy a párt mindig számithat a nép támogatására, ha betartja a lenini útmutatásokat és mielőtt intézkednék, nem az elképzelésekből, hanem a valóságos helyzetből, a dolgozók , tényleges hangulatából indul ki. A pártnak pedig — mint tapasztalhatjuk — eltökélt szándéka a XXII. kongresszus nálunk is nagyon aktuális elveinek, szellemének gyakorlati megvalósítása. F. Nagy István