Délmagyarország, 1962. április (52. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-08 / 82. szám

9 Vaairea*, 1962. április 9. • Száz forint borítékban Ugy mondják, a baj Az első nap elnezők voláCfaftMK) jön egyedül. B<wj lak, de másod-, harmadnap, Bélának a Szegedi Ruhagyár Icét bet múlva már mondoművezetőjenek is ez járt a Ugatták: fejeben. amikor műszak végeztével az öltözőbe indult. Mar a nap is rosszul kezdődött — hivattak az irodába. Regi ügy. De 6 megmondta a magaét. Latta, hogy nem is tetszett. -Miért hallgattam volna? Hiszen igazam van! Nem mindegy az, hogyan bánunk az emberekkel. Csakhogy véget art ez a műszatk. A műszak?! Mennyi gond. Ma ts ót hianvzó volt. Béla bácsi a gépem. Béla oacsi korábban kellene hazamennem, beteg a gyerek... Bela bácsi, nem kaptuk meg tddben a gombokat. Bela bácsi... Igea, Béla baesi — majd ő mindent elintéz. Azt hiszik, mindenható vagyok, pedig ba tudnák, hogy tegnap is a moziban, amikor Nyilas Misi ott állt a szívtelen tanárok gyülekezet* előtt, sírtam ... De hol a cigarettám? Ügy látszik, mégis elszívtam, nincs a zsebemben. De mi ez a papírlap? Nem, levél. Levél, kék. borítékban leragasztva. Hogy kertit a zsebembe? Hatarozott&n emlékszem, csak a cigarettát raktam aj köpenybe át. Hogy került de? Valaki ide adta?... Nem. senki. De néasük, ani van benne? Szaz forint. Simán má? forint, semmi melléklet. Ez aztan a furcsa dolog. A zuhany alatt állt, a hi— Rózsi miatt lemarad » szalag. — Három embernek ts segítenie kell Rózsit. — Rózsi miatt nem teljesítettük tervünket. A fiatalasszony a szoros szemek kereszttüzében nemegyszer sírva fakadt. Érezte, hogy tarsainak igaza van. De hat neki is szüksége van a pénzre, három fia van és 6 úgy igyekszik ... Látta vergódéeét, szenvedését a röntgen szemű művezető is es ígv szólt hozzá: — Műszak után maradjon bent, besaelm szeretnek maga val. Es amikor elnéptelenedett a hatalmas munkaterem Bonn Béla leült a Rózsi előtti gephez m adta a félig kész munkadarabokat. — Ne így fogja, hanem i«7— Itt kezdje a vzrrast. — Nem itt kell elszakítani a cérnát. — Most indítsa a gepet? Tlyen és ehhez hasonló szavak kongtak » nagy teremben. íe már masnap alig kellett segíteni Rominak. Több napon at maradt ott a művezető műszak után és tanította, oktatta a szorgalmas munkasnót. Nem eredmeny nélkül. Rózsi a szalag legügyesebb dolgozója lett és a tanítás, oktatás után havonként 3—400 forinttal több volt a fizetési borítékjában. Bozó Béla sohasem késett meg el munkahelyéről, de a következő nap reggelén már öt órakor az üzemben volt. Figyelte az erkezöket. — Rózsi, azonnal jöjjön az irodamba! — szólt a munkahelyére siető asszonyhoz. Az egyébként is piros arcú asszony vérvörös lett es szó nélkül követte művezetőjét. — Rózsi — szolt határozottan Bela bácsi —, meg,sert ettem en valaha magat? — Nem. — Akkor maga mért sérteget engem?... Állam- és jogelméleti tanácskozás Szegeden A Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának rendezésében csütörtökön kétnapos tanácskozás kezdődik, amelyen a felsőoktatási reform munkálatainak keretében megvitatják az allam- es jogelméleti egyetemi stúdium tananyagával kapcsolatos korszerűsítési kerdeseket. Az ülésszakon a szegedi szakembereken kívül budapesti és pécsi professzorok, oktatok is részt vesznek, köztük Szabó Imre Kossuth-díjas akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettese is, A vendégek részt vesznek a Szegedi Nemzeti Színház Verdi Nabucco című operájának csütörtök esti előadásán, • Tefe se tréfa CErtlel 3«a4er rajsa) — Hozzuk Össze őket, legelabb együtt járhatunk... Négyszázhúsz kíválé dolgozó a Csongrád - Ne haragudjon, drag* megyei textilüzemekben i — szolt most mar ; Bela bácsi sírva Rózsi —, én nem tudom, hogyan köszönjem meg ... Nem találta meg Rówi a köszönés helyes formáját A száz forint, a kék borítékkal együtt, visszakerült hozza. Horváth I nyolcmillió forintos megtakarítás A sére kat villanvszerelők ötszörögyorsitották mimkájuegv űj szerszámmal, a szögbelövő pisztollyal. Az idén 200 szögbelövő pisztolyt merősei. magas egyházi sze- colgatnak, mint a deg víz paskolta arcát, kar- ' készét házilag a Budapesti ját, hátát, de a frissítő fürdő : Villanyszerelő Vállalat. Az sem zavarta meg gondolatait A piros bankjegyre gondolt szüntelen és a titok útját kereste, hogy került hozzá az idegen pénz. Tudta, hogy nem véletlen müve, megfordult fejében mindem Az is például, hgy ezzel akarja valaki lebuktatni. Hallott mér ilyesmiről. Vagy vesztegetés, vagy... Mér kívül volt agyár tapujaa, elment az udvaron a tábla előtt, mely figyelmeztette ót ts, hogy ma fontán ertekeziet van a műszaki osztályon. Egyetlen gondolata volt — a száz torint öszsaaszedte minden erejét, begy pontosam visszapergesse az aznapi eseményeket. Mint mindennap munkaloesdés előtt, ma is az első genoél aHt meg. ahonnan vegiglátts az egesz termet. Azután odament Romihoz. — Mi újság Rózsi? —kérdezte az oproterraető, fekete mtmkasnöeSL — Megint hárommal több vök a borítékban — válaszolt nevetve Rózsi. Még akart valamit mondám. de a harmadik gépnél dclgozo munkás felállt es odament hozzá. — Tetszik látni, nem jó a gep. hurkot vet. És aztán jött Kovácsné. s engedélyt kért hogy koráboan mehessen haza a gy ereséhez. Míg a harmadik gépet javította. addig is sokan megfordultak körülötte. Rózsi is odaszaladt hozzá izgatottan. — Bela bácsi... es aztán nem jutott eszebe a fiatalasszony. Eseményről eseményre Haladt gondolataiban és ott tartott, hogy az öltözőbe indult Már. mar úgy látszott, kepteien megfejteni a pénz tiÉpítésügyi Míniszáérium saereiőipari igazgatóságnak valamennyi vallaiatát ellátják az új szerszámmal. Ezzel mintegy nyolemillió forinttal csökkentik a szerelés költségeit. Tavaly Csongrád megye textilipari üzemeiben 420-an nyertek el a Kiváló dolgozó kitüntetést. Ezek komi 286-ot oklevéllel és 134-et jelvénynyel tüntettek ki. A kiváló dolgozók részére összesen félmillió forint jutalmat fizettek ki, A kitüntetettek közül 153 a Szegedi Kenderfonogyár dolgozója. Itt betartották a Minisztertanács es a Szakszervezetek Országos Tanácsa rendeikeaéeeit E rendelkezésekről viszont, megfeledkeztek a Pamutszövő Vállalat kiskundorozsmai telepén, ahol 1961-ben rnindóazsze egy munkás kapott Kiváló dolgozó oklevelet. rpelaija atya Miért kellett eltűnnie Rómából a calabriai minorita tartományi főnöknek? Slsfíne Pelaya atya. a m»- újabb bizonyítéka annak, hogy noriták rendjének Calabria a katolikus egyházon belül tartományi főnöke. 4? éves erősödik a modernizálást köolasz pap. A közelmúltban vetelö irányzat, ettől pedig dél-olaszorszagi állomashe- a Vatikán fél, akár a tűztől, lyéről néhány napi tartózko- A legmagasabb egyházi ködásra Rómába érkezett. Ezek- rök aggodalma és dühe nem -Manapság túlságosan beleavatkozik a nemzeti közéletbe a televíziós műsoroktól kezdve a filmek és sxínmüvek előzetes cenzúrázásáig. a sportrendezvényektől e nemzetközi kapcsolatokig, c „ . „„„ ,„„n gok: véletlen. A reformokat, val- kis faluk kózigazgatasi haru tartatásokat kívánó egyházi raj* a kápmsCőkkiválásáéZ ' ^eve Ji rüagánvbati" személyiségek ugyanis olvan suba való beavatkozasxg. ts ban -szerzetes. magam erezr^s problemakat bon- mindez a nep szabaasaganak. el® atyanak. Rendtársai, is ot. ^ intelligenciájának megsertésc. Hollandi fapapucs Topat Tibor ra ai mélyisegek szinte egymásnak telező nótlensége. vagv a adták a kilincset. Azután vé- püspökök tévedhetetlenség" ge szakadt a vendégjárasnak, egyházi dolgokban. Kárhozés Sistino atya eltűnt. Ugv tatjék az egyházi hierarchia mondják, hogy valghova Ca- nepotizmusai — aat, hogy a labriába ment de a pontos különböző egyházi méltósátartóakodási helyét legfel- gok szinte nemzedékről némtebb a nővére ismén, senki zedefcre öröklődnek egyes egy fatális tévedés, amely minden nap gyűlölettel vesz körül bennünket, és elidegeníti tőlünk számtalan hivő lelkét, akik nem itgy gondolkoznak. mint. a Vatikán zárt koréi.. mas. Bonyodalom agy könyv körül Vajon miért tűMt el a minorita tartományé főnök? Talán nem érezte biztonságban magát? Valamilyen törvénycsaládokban. Elítélendőnek Don Sistino Pelav* római tartják továbbá, hogy az egy- !fí°!a,tÓÍ 3zral * kfres" baz tevekenyen bXatkorik ftyat. hogy • nap, politikába - meghoz- konvve msgjriepzé a néptömegek ellen. Es összeférhetetlennek tartják az egyház lelkipászterkodásával a gazdasajr életben való teleséről. De sem a szerző, sem a kiadó nem volt hajhe ütköző cselekedetet köve- aktív részvételt: a kapitalista tett el. mint a Messinában vállalkozást. perbe fogott mazzarinoi szerzetesek? Neon: ö könyvet irt és jelentetett meg. Es éppen itt kezdődik a baj. Sistino atya nem akármilyen könyvet írt, hanem olyant, amilyen éppen a magas egyházi hatóságok ellenérzését váltotta ki. Don Sistino Pelaya ugyanis azokkal a szembetűnő visz'szásságokkal foglalkozik, amelyeket észre kell venni az egyház tevékenységében. Tudni kell ehhez, hogy idén lesz a katolikus egyház Elavult dogmák ellen Don Sistino Pelaya könyve is ezekkel a kérdésekkel foglalkozik. Főszereplője egy bizonyos Franca atya. aki egyesszám első személyben beszél az őt és az olasz papokat foglalkoztató probléSzeged a hazai lapokban 3 tokzatos útját, amikor egy- j egyetemes zsinatja. Egyházon szerre csak felderült arca. Nagv melegseget érzett szíve körül, és már arra gondolt. hogyan is volt csak. Bözsi evekkel ezelőtt is a gyarban dolgozott. Jó munkaerő volt, rá mindig lehetett szaroitam. Aztán megszületett az egyik, a másik es a belül olyan ez. mint egy világméretű csúcstalálkozó. A társadalmi rendek megváltozása. a szocializmus világrendszerré válása, a gyarmatok fokozatos megszűnése — mind-mind hatással van a katolikus egyház életére, az egyszeri! hivők gondolkodásharmadik gyermek — ki- | módjára es az egyház politimaradt a gyárból. De nőttek a fiúk, s bizony egy fizetésből nem telt ugv-, ahogy Rózsi szerette volna. Ezért úgy nataroztak, visszamegy a gyarba, NeHény ev alatt sokat változott az üzem. Űj gép melle került Rózsi. A szalag tagjai nem nagvon örültek a jövevénynek, de Béla bácsi kezeskedett érte. kajára. „Á popok is csak emberek" Nos. Sistino atj-a éppen ezért ugy gondolta, hogy az öt foglalkoztató gondolatok nyilvánosságra hozása most a legcélszerűbb, a zsinat előestéjén. Ezért jelentette meg könyvét. amelynek címe: I pret, totio nomini. Magyarul ugy lehetne ezt visszaadni. hogy: A papok is csak 1 emberek. Könyve iényegében landó lemondani a könyv forealombahozásáról. Sistino atya könyve így hát megjelent — az egyházi hatóságok jóváhagyását jelző, cenzori •mprimatur" nélkül. Ez a magyarázata annak, hogy Sistino atyának önkéntes száműzetésbe kellett- mennie "felforgató" gondolatai miatt. Itáliában a Vatikán hatalma nagy, messzire elér a keze. De az üldözött pap könyve , mákról. Nem nehéz 'ésír* ^nyára sokak szemét nyit- április. 3. venni, hogv a könvv főhőse 13 Í3Í Olaszorszagban. p.j maga Sistino atva. aki hosszú Todero Frigyes fMaknsz évek töprengéseinek és kláh —— rándító tapasztalatainak a foglalatát adja e művével. A könyv alapgondolata az. amit a cím is kifejez: a papok is csak emberek, tehál az egyháznak úgy kell megreformálnia saját belső rendjét. hogy ar megfeleljen az emberi normáknak. Szent Pálra hivatkozva javasolja a papi nötlenség feloldását, mondván: »Aki még egy kis családot sem tvd kormányozni, hogyan lehet attól elvárni, hogy gondját pisilje Krisztus egyházának Ugyancsak szükségesnek tartja s föléi engedélyezését. A társadalom nem tekinthet el attól hogy megengedje tagjainak a házastársuktól való elkülönülést". DEÁK Béla: A tago»szeírás tapasztalatai Szegeden. = Ifjú Kommunista, 19(52. március. 8. é. 3. sz. 20—21. p. (Főcím: "Eltűnt" kiszisták nyomaban.l Szegedi mozaik. =- Népszabadság, 1982. apr. 1. 20. é. 77. sz. 14. p. (Tavaszi munkák, képkiállítás, úttörővasút.) Sebestyen Sándor halála. = Muzsika. 1982 április. 5. é. 4. sz. 36. p. (A szegedi születésű gordonkaművészről és zenepedagógusról.) t{AMÁSj ifstván]: Kormos Lajos. = Magyar Nemzet, 1962 apr. 4. 18 é. 79. sz. 9. p. (A Magyar Népköztársaság érdemes mú- esze címmel való kitüntetése alkalmából.) SIMON István- Juhász Gyula igazsága. Halála huszonötödik évfordulójára. «= Népszabadság, 1962. ápr. 4. 29. é. 79 sz. 10 p. FISCHER Ernő: Vlnkler I ászló. Művészet. 196? é. 4. sz. [30—31. Agamamnon Betyárromantika Hány leszármazottja van Rózsa Sándornak ? Rózsa Sándornak, $ legen- vadvizeken láugrasnyi téYatikdni beovot kozások A szerzőnek a politizáló egyházi körökről ez a véleménye: dás hirii b etyarvezérnek egykori búvóhelyén ma ta elevenen él emléke. A röszkfi, domaszeki. rúzsai, asotthalmi es mórahalmi fanvaválagban sok tdós ember mesél fiainak, unokáinak erdekei törteneteket arról, hogy milyen volt a betyárok elete. Az elbeszélések szerint a szegény embereknek a betyároktól nem csert bántódásuk. csak a gazdagok vagyonát dézsmálták. A regi történeteket gyakran színezi a.z elbeszélők fantáziája. Azt is tudni vélik, hogy a betyárokat miért nem tudták elfogni, miért bírtak elmenekülni üldözőik elől A mocsaras, zsombékos volságra köveket rakta le a nádasokban. A betyárok betanított lövet tudták, mekkorát kell ugrani, hogy mindig a mocsarba. süllyesztett kövekre lépjenek. Az őket üldöző pandúrok viszont lovastul ecuütt belevesztek az ingoványba. A híres betyárverér emléke körül, valóságos kultusz alakult ki. Főleg Ruzsáv. Röszken es Ásotthalmon él és virágzik a Rózsa Sándorromantika. Több száz embert hívnak itt Rózsának, akik közül nagyon sokan meggyőződéssel és büsikin valhák. hogy a legendás hírű betyárvezér leszármazott— - T "Sellő" e. lemez-korplasntjkájanak fényképe a Korányi rakpart 19ól-ben éeült lakóépületének homlokzaúA] ** Művészet, 1362. április 3, é. 4. sz. [42. p.] EALFY-BUDINSEKY Endre: [Fölszólalás a műemléki albizottságok 1961, no>v. 28—30-án tartott országos ertekezletén] 9 Mvem.ikvedelem, 1962. 8. á. 1. as. 21—22. p Kerteszet — száz holdakon. m Tanácsok Lopja, 1962 su>r. 13. é. 7 sz[6 p.l (A Felszabadulás Fsáról. képekkel.) ázeged tanacsi ü remeiben. = Tanacsok Lapja. 1*2. ápr. 5. 13. é. 7. sz. [9 p.) (Bútor, Hangszer es Dekoráció Vállalat, Ecsatgvác Finommechanikai Vállalat.) SZOMBATHELYI Rrvin: Himnusz az emberhez. Juhász Gyula halálanak 25. évfordulójára. Népszava., 1992. apr. 8. 99. é. 88. 9». iPLÁSZLÓ Miklós Profán litánia. = Esti Hírlap, 1982. apr. 6. 7 é. 81. sz. 3. p. (Juhász Gyula Annájjróii Emlékezés Juhász Ofvulára. SZABÓ Gyöngy: Juhasz Gyula hatszáz napja. Szálatnai Rezső könyve. — !E. FEHÉR] —ér ÍPá[]: A koifó oroszul. — CSAPLÁR Ferene: Kíméletlen válasg. [Juhász Gvula 1928 máj. 23-i levele] — KOEMA Bála: Egy elfeledett ve fa [Arany batár], = Élet es Irodalom, 1962 ápr. ?. 8. 4 14. sz. 5. jt, sutáéi portelet Fo4rsss gyors- es gépíró önallo loveieiflt koros Jelent kozés a kozpontt irodaban: Kossuth Liuos azt. II. szám. 193