Délmagyarország, 1962. április (52. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-07 / 81. szám

i Szombat, 1962. április 1. A tudományos munka irányát társadalmunk szükségletei határozzák meg Megtartotta közgyűlését a Magyar Tudományos Akadémia Pénteken a Magyar Tudo­mányos Akadémia díszter­mében tartották az Akadé­mia idei közgyűlését. A köz­gyűlésen részt vett és az elnökségben foglalt helyet Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnök­helyettese, Rusznyák István, a Magyar Tudományos Aka­démia elnöke, Herzesi Gyula, Jánossy Lajos, Ligeti Lajos, Manninger Rezsó, Novobátz­ky Károly, az Akadémia al­elnökei, Erdei Ferenc, az Akadémia, főtitkára. Bognár Géza és Szabó Imre főtitkár­helyettesek. Jelen volt a közgyűlésen Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, akadémiai levelező tag, Darabos Iván, az MSZMP Központi Bi­zottsága tudományos és kul­turális osztályának vezető­je, dr. Beresztóczy Miklós, az Országgyűlés alelnöke. Rusznyák István, a Ma­gyar Tudományos Akadé­mia elnöke megnyitó beszé­dében méltatta a távlati tu­dományos kutatási terv je­lentőségét és hangoztatta a tudósok felelősségét a fiatal kutatók nevelésében. Ezután Erdei Ferenc, az Akadémia főtitkára számolt be az el­múlt évi munkáról és a jövő évi feladatokróL A beszámoló után Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese szólalt fel. Kállai Gyula felszólalása A beszámoló után Kállai dekeit szem előtt tartva ha­Gyula, az MSZMP Politikai tározzák meg. Bizottságának tagja, a Mi- A továbbiakban méltatta nisztertanács elnökhelyettese a távlati tudományos kuta­szólalt fél. tási terv jelentőségét, és Ki­Bevezetőben a Magyar Szo- fejezte azt a meggyőződését, ealista Munkáspárt Köz- hogy az Akadémia tagjai — ponti Bizottsága és a fórra- akik értékesen közreműköd­dalmi munkás-paraszt kor- tek a terv kidolgozásában — mány nevében köszöntötte az Akadémia 122. közgyűlését, majd hangoztatta: a tudo­mányok művelőinek még so­hasem voltak olyan kedvező hivatástudattal és a iránti szeretettel homájá- műszaki rulnak annak megvalósít *- '^Jf ™ sához. — Tudományos életünk őr­lehetőségeik, mint napjaink- vendetes jelensége — állapi­ban. totta meg befejezésül —, Az Akadémia teljesiti azt hogy az elmúlt években a nagy fontosságú hivatását szakmailag és politikailag is, hogy tudományos tevé­kenységén túlmenően, hasz­nos javaslatokkal segítse több országos problémameg­oldását. — Társadalmunk és nép­köztársaságunk most a fejlő­dés újabb szakaszához érke­zett A Magyar Szocialista Munkáspárt ez év őszére összehívott VIII. kongresz­szusa megvonja majd társa­dalmi fejlődésünk egész ed­digi mérlegét Épitőmunkánk következő szakaszában mindnyájunk közös feladata, hogy meg­gyorsítsuk a szocialista fej­lődést Akadémiánk jele­nét. jövőjét és legfonto­sabb tennivalóit is ebből a szempontból kell mérle­gelni Az akadémiai kutatótevé­kenység, a tudósok sokol­dalú munkája akkor tölti be igazán hivatását, ha még konkrétabban segíti az ipar, a mezőgazdaság és a kul­túra mai problémáinak meg­oldását. Az Akadémiától és tagjaitól azt kérjük, legye­nek az új ismeretek szerzé­sének bátor és követésre méltó harcosai — kutató­munkájuk irányát, vállalko­zásuk méreteit a társadalmi valóság talaján állva, a tár­sadalom szükségleteit és ér­olyan fiatal tudósnemze­dék nőtt fel, amely alkal­mas arra, hogy mind na­gyobb részt vállaljon az Akadémia feladataiból. Fiatal tudósainktól azt vár­juk: egyesítsék a fiatalság lendületét a tudományok sze­retetével, a minden tudósra kötelező tudományos sze­rénységgel. Az idősebb tudó­soktól pedig azt kérjük, tá­mogassák a fiatalok gyors fejlődését, ne vetélytársaikat, hanem munkájuk folytatóit lássák bennük. A párt és a kormány kép­viselőjének nagy tetszéssel fogadott felszólalása után az akadémiai aranyérem és az akadémiai jutalmak átadása következett Az Akadémia elnöksége az idei akadémiai aranyérmet Novobátzky Ká­roly akadémikusnak, a Ma­gyar Tudományos Akadémia alelnökének adományozta. Ezután Rusznyák István kiosztotta az idei akadémiai jutalmakat. A közgyűlés délután zárt ülésen megvitatta és jóvá­hagyólag tudomásul vette az elnökség beszámolóját, majd több jelentős határozatot ho­zott Végül megválasztották az Akadémia új tagjait Rendes taggá Erdős Pál. Heller László, Mátrai László és Tolnai Gábor eddigi levele­' - ző tagokat, választották. Az új levelező tagok: Bogárdi tudomá­nyok doktora, Eorsi Gyula, a jogtudományok doktora, Fejes-Tóth László, a mate­matikai tudományok dokto­ra, Lévai András, a műszaki tudományok doktora, Pach Zsigmond Pál, a történettu­dományok doktora, Sályi Gyula, az állalorvosi tudo­mányok doktora. A közgyűlés Rusznyák Ist­ván elnök zárószavával ert véget. Exportra is termel a szűcsipari szövetkezet Jól dolgoztak tavaly a vá­ros egyik legkisebb kisipari szövetkezetének, a Szúcsipari KTSZ-nek tagjai: csaknem 15 százalékos nyereséggel zárták az 1981-es esztendőt. Amennyire ezt ilyenkor lát­ni lehet előre, most sem áll­nak rosszabbul, bár április­tól kezdve tulajdonképpen holtszezon kezdődik ebben a szakmában, s nem a lakos­ság részére készülő új bőr­kabátok, bundák vagy a ja­vítások teszik majd ki a munka javát, hanem a ke­reskedelem rendeléseinek teljesítése. A második negyedéves terv szerint 150 bőr- és műbőr lumberjackot, 110 bőrmel­lényt, 50 bőrkabátot, vala­mint 150 színes női kulit ké­szítenek a helybeli és a Csongrád megyei kiskeres­kedelmi vállalatok számára. Most kezdik gyártani majd a motorkerékpárosoknak való műbőr overálokat. Idén ex­portcikke is van a szövetke­zetnek: a TANNINPEX köz­vetítésével félkész perzsa­bundákat készítenek, havi 30 garnitúrás tételekben. A napokban tartott köz­gyűlés nemcsak a tavaly végzett munka értékelését és a megérdemelt nyereség ki­osztását jelentette, hanem az idei feladatok felmérését is. Pályázati felhívás a Marxizmus-Leninizmus Esti Egyetemre Az MSZMP Csongrád megyei bizottsága felhívással for­dul a párt-, állami és tömegszervezeti funkcionáriusokhoz, vezető propagandistákhoz, munkásokhoz, értelmiségiekhez, valamint a mezőgazdaságban dolgozókhoz, hogy vegyenek részt a marxizmus—leninizmus esti egyetemen történő ok­tatásában. Az egyetemi színvonalon folyó oktatás 3 évig tart. A hallgatók az első évben filozófiát, a második évben po­litikai gazdaságtant, a harmadik évben nemzetközi és ma­gyar munkásmozgalom történetét tanulják. A tantárgyakból félévenként vizsgáznak a tanfolyam résztvevői, s tanulmányi eredményükről bizonyítványt kap­nak. Ennek törvényes elismerését minisztertanácsi rendelet biztosítja. A félévi vizsgák előtt hat, az évvégi előtt 12, s evkóz­ben szabad választás szerint hat nap tanulmányi szabadság jár. A tanév szeptember 10-től június 30-ig tart, s hetenként egyszer, szerdán délután 3-tól este 6 óra között foglalkozást tartanak, amelyen a részvétel kötelező. A tandíj egy évre 170 Ft, melyet félévenként lehet fizetni. Az egyetemre felvételüket kérhetik, akik érettségivel, egyetemi vagy főiskolai végzettséggel, illetve ennek meg­felelő általános műveltséggel rendelkeznek, s a tanuláshoz szükséges marxista ismereteket már megszerezték. Az egyetemre pártonkívüli dolgozók is kérhetik felvéte­lüket. A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek a marxizmus­leninizmus alapkérdéseiből. Nem lehet az esti egyetem hall­gatója az, aki más egyetem, vagy főiskola hallgatója. A felvételi pályázatot a marxizmus—leninizmus esti egyetem vezetőségénél (Szeged, Rákóczi tér. megyei párt­bizottság) beszerezhető kérdőíven kell benyújtani, ugyan­erre a címre, április 30-ig. Mellékelni kell egy részletes ön­életrajzot, az illetékes pártszervezet ajánlását, a munkahely igazolását a jelenlegi munkakörrőL MSZMP Csongrád megyei bizottsága A mezőgazdasági dolgozók feladatairól, a tsz-ek segítéséről tanácskozott a MEDOSZ megyei küldöttgyűlése Megválasztották a Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezetének megyei vezető szerveit A Mezőgazdasági és Erdé- lének Csongrád megyei kül- nöke elismeréssel nyílatko­szeti Dolgozók Szakszerveze­A Tyitov szocialista brigád tervei alapján Még az korszerűsítik a Délrost újszeged! üzemét Most a kibontakozó kong- A vállalat üzemfejlesztési elkészítésére valamelyik ter­resszusi munkaverseny sodró tervében három telep, az új- vező vállalatot kérték volna erejű áradatában új vállalá- szegedi, a szegvári és a pús­sokat tesznek a szegedi üze- pökpuszlai rekonstrukciója mek szocialista és e címért szerepelt, amikor ez a brigád küzdő brigádjai is. A Délrost megalakult. A kis kollektíva, Tyitov brigádja, amelyben fiatal mérnökök, műszaki­ak, technikusok tömörültek, már módosította korábbi vál­lalását Első ízben 1960. de­cember 31-én vetették papír­ra, hogy mit akarnak tenni a nagyobb szakmai művelt- jában. ség elsajátításáért, a terme- Tavaly egymillió fel, a rendelkezésre álló ösz­szeg nagyobb részét csak a tervért fizethették volna ki. A brigád vállalta vala­amely később a szovjet űr- mennyi terv elkészítését, repülő, Tyitov nevét vette Elsőnek az üjszegedi terv szü­fel, és letett meg. Aztán a püspök­ééiül tűzte ki, hogy elnyeri pusztai por- és pozdorjaelszi­a szocialista címet. vó berendezés tervei. A má­bejelentette: részt akar ven- sodik fél évben kezdték meg ni a vállalat e nagy munká- a szegvári rekonstrukció ter­vezését, s védnökséget is vál­forintot íaltak a kivitelezés felett. Va léssel, a gazdálkodással össze- kapott a vállalat telephelyei lóságos művezetői voltak a függő egyéb kérdések meg- korszerűsitésére. Ez bizony brigádtagok a korszerűsítő ismeréséért. Együttes munká- nem volt sok, olyan merész munkának juk eredménye tanúsítja, elképzelések valóra váltásá­hogy nagy az érdeklődésük a hoz, mint amit akkor papír­politikai képzettség és a kul- va vetettek. Ha a három te­turális előrehaladás iránt is. lep rekonstrukciós tervének Ülést tartott a Csongrád megyei párIbizottság (Folytatás az 1. oldalról.) vetkezeteiben 1960-ban pré­miumként 4.1 millió forintot, míg tavaly 13,3 millió forin­tot osztottak ki a szövetke­zeti gazdáknak. Előfordul azonban, hogy nem érvénye­sítik az anyagi ösztönzés el­vét, 6 ez fékezi a munkát. Sürgősen változtatni kell ezen azokban a termelőszö­vetkezetekben. melyeket il­let. Például az árpádhalmi Lenin Tsz-ben, a mindszenti Tiszavirág Tsz-ben a helye­sen alkalmazott anyagi ösz­tönzés egyik fontos mozga­tója volt a többtermelésnek. A szegedi Felszabadulás Tisz tehenészetében például ir.ár hosszabb idő óta rend­szeresen havi fizetést kap­nak a gondozók. A tej mennyisége után szintén készpénzben kapják a pré­miumot. A helyes anyagi ösztönzés alkalmazásával a tehenészetben az évi te i ho­zam tehenenként a korábbi 2409 literről 3202 literre nö­vekedett. nunk a szövetkezetek zetésének színvonalát. ve­Követelmény a szakmai hozzáértés is. Igen helyes, hogy a szövetkezetek gazdái közül mind többen szerez­nek szakmunkás-képesítést. Csak helyeselni lehet, hogy bet teremjen a föld, több le­gyen a szövetkezeti gazdák jövedelme. A rossz időjárás akadályozta a tavaszi mun­kákat. A tavaszi felkészülés általában jó volt, de a mun­ka nem haladhatott a ked­vezőtlen időjárás miatt. Ta­vasszal több mint 170 ezer például a mártélyi termelő- lAT\'"1"1" "" Z. szövetkezetben azoknak a ta kataszten hold ^mestakar­mányt kell elvetni a megyé­ben. Ez is jelzi, hogy nagy a feladat. Szükséges — legelsősorban a szövetkezeti gazdák érde­kében —, hogy minden tsz­Adottak a lehetőségek, gazda és családtagja oda­hogy idén valamennyi me- adóan dolgozzon. goknak, akik elvégezték a szakmunkásképző tanfolya­mot, minden ledolgozott munkaegységükre még 15 százalékot írnak jóvá. zőgazdasági kultúrában nö­veljük a hozamokat, a tsz-ek szakszerű, helyes vezetésével, a szövetkezeti gazdák jó munkájával, szor­galmával. Tennivalók A terméshozamok séhei tovább kell Feladat az is, hogy a közös gazdaságokban tovább szi­lárdítsuk a munkafegyel­met; hogy a közös munká­ban rendszeresen vegyenek növelé- részt a családtagok. Ez javita- is kell ahhoz, hogy töb­Ha megkésünk a tavaszi munkákkal, akkor ez a ké­sőbbi munkákat is igen megnehezíti. A szövetkezetek éppen ezért most fordítsanak minden erőt a tavaszi feladatok jó végrehajtására. Bontakozzék ki széles körben a mezőgaz­daságban is a szocialista verseny, vetélkedjenek a munkacsapatok, a brigádok és a szövetkezetek egymás­sal, hogy minél nagyobb mennyiséget adjanak a me­zőgazdasági kultúrák. Lelkes akarásuk eredmé­nye, hogy a szegvári telep ma már termel A következő lépés Újsze­ged — mondja Eperjesi György, a brigád vezetője. — De előbb újabb terveket ké­szítünk. Időközben ugyanis rájöttünk, hogy sokkal gaz­daságosabb lesz. ha a megle­vő raktárt alakítjuk ót üzem­mé és itt szereljük fel a tö­kéletesített gépeket, techno­lógiai sorrendben. Kongresz­szusi felajánlásunkban a ter­vek elkészítését vállaltuk. Helyesebben, ezzel bővítet­tük ki korábbi vállalásunkat. Ugy számítják, hogy a termelést egy pillanatra sem szüneteltetik az: építkezés időszakában. A gépek mostani helyükön dol­goznak. amíg át nem veszik a munkát a volt raktárépü­letbe felszerelt, korszerűsített rostf eldolgozó gépek. Ma még a törő, a turbina, s.a kóc­sor külön munkatermekben van. Az új üzemrészben majd egy helyre kerülnek. Az építkezés, felújítás és korszerűsítés 3 millió 200 ezer forintba kerül. Az üjszegedi rekonstruk­ciónál már hasznosítják a szegvári tapasztalatokat. A brigádtagok szava nyomán már elképzelhető, sőt megál­lapítható, hogy a nagyszerű tervek valóra váltása után Újszegeden lesz az ország legkorszerűbb rostkikészitő üzeme. döttgyűlését tegnap, pénte- zott a MEDOSZ megyei ve­ken tartották Szegeden. Az zető szerveinek és alapszer­egész napos tanácskozáson vezeti aktivistáinak az el­részt vett Dobi Ferenc, a ME- múlt küldöttgyűlés óta vég­DOSZ központi elnökségének zett munkájáról. A határo­titkára. Szabó Sándor, a párt zati javaslatot hasznos ész­Csongrád megyei bizottsága- revételekkel egészítette ki: nak képviselője és Juhász Jó- 1. a mezőgazdaság üzemei zsef, a Szakszervezetek Me- még tervszerűbben segítsék a gyei Tanácsának elnöke is. A termelőszövetkezeteket, 2. megye mezőgazdasági üze- adják at jó tapasztalataikat meinek. állami és erdőgazda- a gazdasagvezetesben, a ságainak közel száz küldötte sport- és a kulturális teve­előtt Korom Mihály, a ME- kenységben, a munkaver­DOSZ megyei titkára az el­múlt két év szép eredményei­ről számolt be. A szakszervezetnek jelen­leg már 12 ezer tagja van a senyben, a munkavédelem­ben, az ösztönzőbb jutalma­zási rendszer bevezetésében. Szabó Sándor, a megyei párt­bizottság képviselője a párt Központi Bizottságának leg­megyében. Az elmúlt ket ev utóbbl határozatára hívta fel alatt a szakszervezeti bízott- a figyelmet Rámutatott sógok és aktivisták is előse- Csongrád niegye mezögazda­güettek a mezogazdasagi ter- ságának idei megnövekedett melés fokozását, az önköltség feladataira is. Hangoztatta: csökkentését, a szocialista a kedvezőtlen időjárás el­lenére minden idegesség nélkül, de teljes erőfeszí­téssel és lelkesedéssel kell pótolni az elvesztett mun­kaidőt bérezés kialakítását, a mező­gazdaság átszervezését. A szakszervezet előtt most az SZKP XXII. kongresszusá­nak irányelvei, valamint az MSZMP második ötéves terv­re vonatkozó fontos határoza- Külön aláhúzta a szakmai tai alapján megnövekedtek a tanácsadás, a példamutatás, feladatok. Annál is Inkább, az emberekről való gondos­mert az elmúlt két évben kodás, a helyes bérezés ki­a kétségtelenül szép ered- alakításának a jelentőségét, mények mellett tSbb hiba A Deszka Gépállomás bngad­volt a munkaszervezésben, vezetője, Juhasz Ferenc a az újítómozgalom ban, a többl koz?u a szocialista bn­dolgozókkal való bánás- gadmozga om nagy jelento­módban seget méltatta. Dobi Ferenc, a MEDOSZ központi bizott­a szakmunkásképzésben, az ságának elnöke több Csong­általános műveltség emelésé- rád megyei sajátosságra hív­ben és még több fontos terű- ta fel a figyelmet és értékes leten. útmutatásokat adott a kül­Korom Mihály, majd Nagy döttértekezletnek. Elemér számvizsgáló bizott- A küldöttgyűlés végül a sági elnök beszámolóját szé- módosító javaslatok figye­leskörű vita követte. Több lembevételével küldött hangoztatta, hogy az eddigi eredmények és a to­vábbi sikerek fő forrása a ve­zetők és a dolgozók szoros kapcsolata. Jobban kell tá­maszkodni a dolgozók javas­lataira. A résztvevők egyet­értettek az általános és szak­mai műveltség szakadatlan fejlesztésével, a munkaver­seny-mozgalom fellendítésé­vel, a munkafegyelem meg­szilárdításával. Hajós János, az erdőgazda­ság szakszervezeti titkára azt ^ v ggdő stóyők° j£ kerté a vezetőktől, hogy 'Jr . . ' . zsef, Bartsch Lajos, Vída a XXII. kongresszus szel- László> Adók fotván> LászIo lemeben őszintén, becsüle- János> Szántó Ivanica tesen tarják fel a problé- János_ A megyei bizottság makat és fogadják el abí- titkára Korom M,halyi „ ralatol. számvizsgáló bizottság elnö­Juhász József, az 5ZMT el- ke Pripolszki István lett. a szakszervezeti munka minden területére kiterje­dő határozatot fogadott el, majd megválasztotta a MEDOSZ csongrád megyei választmányát, számvizs­gáló bizottságát, társada­lombiztosítási tanácsát. Ezt követően a választmány a következő szakszervezeti vezetőket választotta a MEDOSZ Csongrád megyei bizottságába: Korom Mihály, Radványi Ferenc, Kovács Jó­jL

Next

/
Thumbnails
Contents