Délmagyarország, 1962. április (52. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-06 / 80. szám

\ 5 Péntek, 1382. április 8. Csak a helyes premizálás ösztönöz töhbtermelésre! Eredményesen gazj-ii ^ i - termelöszövetkeaaiKoao zetek kiaiakitaSa nem könnyű. A földek öszszeszántása, a nagy táblák kialakítása még nem jelenti azt, hogy létrejött a szocialista nagyüzem és csupán ez nem is eredményezheti a terméshozamok ugrásszerű növekedését. De még a gépesftes sem oldja meg a problémát. Az állattenyésztésben a megfelelő istállók es más épületek hiánya miatt még nehezebb az igazi nagyüzemi gazdálkodás kialakítása. Azonban Ilyen körülmények között is mindent meg kell tenni, hogy a termelés állandóan növekedjék. erősödjék a közős gazdaság es a tagok is megfelelő jövedelemben részesüljenek. A közös gazdasagok megerősítésében a jó vezetés, a tagok egységét és szocialista öntudatát formáló állandó politikai felvilágosító munka mellett nagy jelentőségű az ösztönző díjazási és jövedelemrészesedési formák alkalmazásának. Nehéz volna egyértelműen válaszolni arra a kérdésre: melvik a legjobb premizálási mod? Azt azonban meg lehet mondani: a körülmenyeket figyelembevéve mindegyik jo, amelyik a közös gazdaság megszilárdítását és a tagok anyagi érdekeltségét *.emelőtt tartja; vagyis, amelyik a többtermelésre ösztönöz. A múlt esztendőben szövetkezeteink közül már elég sok alkalmazta a premizálás különböző változatait, a többtermés utáni részesedést, a pénzbeli díjazást, stb. A csanádalberti Kossuth Tsz-ben például a bevezetett premizálás azt eredményezte, hogy november 10-re minden munkát befejeztek és 150 000 forint többletbevételhez jutottak, amiből 55 ezret kiosztottak a tagoknak. A többtermés eredményeképpen a munkaegység értéke 4 forinttal lett magasabb. Hasonló eredmények voltak a nagytőkéi Kalinyin, a csongrádi Vörös Csillag Tsz-ben és másutt is. Persze voltak termelőszövetkezetek, ahol a tagság idegenkedett a premizálástól. nem érzékelte annak nagv ösztönző erejét. A kübekházi Sarló Kalapács Tsz is ezek közé tartozott. Az idén azonban változás történt e tekintetben — a jéráai szervek javaslataira a község vezetősége kidolgozott egy tervezetet, s ennek alapjait a termelőszövetkezetben a hagyományos munkaegység-rendszert kiegészítették a többtermelésre serkentő premizálással. s ezzel a tagság egyetértett. A nagyobb termelés és a nagyobb jövedelem reményében hoztak rá a közgyűlésen határozatot. A •zámjtásokba azonban komoly hiba csúszott. Nézzünk csak meg egy-két példát a premizálás tervezetéből: A tsz tagsága árpából holdanként 12 mázsa termést is bevezették a prémiumot, de a helyzet ott is az előbbihez hasonló. Ha például a tsz holdanként 70 mázsa vöröshagymát termel, az elnök prémiuma az összterület után 2520 forint, egy növénytermesztő tagé 345 forint. Az ilyen premizálás nem segíti a többtermelést. Persze félreértés ne essék: nem tervezett. A premizálási terv erről van szó, hogy a vezeelöírja, hogy a 12 mázsán felül. 15 mázsáig termelt több létből 90 százaléka a tagoké. 10 százalék pedig a közösé. Ez a valóságban úgy nézne ki. hogy a 3 mázsa többlettermésből 30 kiló megv a közös magtárába, 270 kilót kiosztanak maguk között. De azt is hogyan? Ezt a menynyiséget 100 százaléknak véve. 80 százalék jár a növénytermesztöknek, 40 százalék a vezetőknek. A 10 százalékot megint csak 100 szazaléknak véve, 7 százalék jár az elnöknek, 7 százalék a főagronómusnak. fi százalék az elnökhelyettesnek stb. Számokban kifejezve ez úgy fest. hogy 162 kilót kapnak a növénytermelők, 108 kilót a függetlenített vezetők. S énből a 106 kilóból például 7.56 kilót az elnök. S mert a termelőszövetkezet árpaterméee 250 hold, az elnök 18,90 mázsa árpát kap prémiumképpen. A tsz-vczetók állítása szerint azonban könnyen elérik a holdankénti 16 mázsát is. S a fenti többlettermésből egy növénytermesztő 2,40 mázsa prémiumban részesül. Az árpa prémiumot a közgyűlés határozata érielmében természetben kell kiosztani. A búzánál holdanként 15 mázsát terveztek. Az ezen felül megtermelt mennyiség 20 százaléka a közösé, 80 százaléka a tagoké. A tsz területének nagyon nagy részén intenziv fajtát termel. S a tavalyi eredményeket alapulvéve, elérheti a holdankénti 18—19 mázsát. A kiosztott prémium tehát kb. itt is annyi lesz, mint az árpánál. Igaz: ezt pénzben fizetik. A függetlenített vezetők tehát majdnem nyolcszorosát kapják annak, amit egy növénytermesztő tag. Később kiderült, hogy a terv összeállítása előtt a vezetők nem számoltak, hogy például az elnök 7 százalékos prémiuma mennyit jelent majd árpában és búzában. Az elnök és a főagronómus a járási tanács vb mezőgazdasági osztály javaslatára hivatkoznak, de abban ilyen tétel egyáltalán nem szerepel. Ott a gabonára vonatkozóan csak az áll; ha a szükség megkívánja, a betakarítást premizálják, de a termelést nem. S ez világos is, hiszen a gabonánál annak elvetése után Rratasig semmi munka nincsen. Más kultúrák termelésénél tők a prémiumból ne kapjanak. Kapjanak ók is. legyenek érdekelve a tobbtermelésben. hiszen a vezetőkön sok minden múlik. De ne legyen ilyen nagy különbség egy növénytermelő tag és egy vezető prémiuma között. A vezető kapjon másfélszer, vagy kétszer ennyit, a jó elnök. föagronómus. elnökhelyettes ezt megérdemli. De többet ne kapjon! Az Javasoljuk háziaknak: hívják össze újra a közgyűlést és ne tárgyaljanak ott 58 javaslatról, mint Rhogy ezt a múltkor csinálták. Vitassák meg a premizálást pontról pontra, mázsáról mázsára. Számítsák ki. hogy a terv 10, vagy 20 százalékos túlteljesítése mit jelent a közös, és mit a tagok szempontjából. Vegyék figyelembe a körülményeket és döntsenek helyesen s ezután pedig készüljenek fel a nagy munkára. Máris tudjuk, hogy ha beáll a jó idő, a munkák összetorlódnak. Alapos szervezésre, egységre és fegyelemre van szükség, hogy minden feladatot időben megoldjanak. Az új premizálási tervezet kidolgozásánál ezeket tartsak szemelőtt. Berniiln Mihály a* Aida eifadátuúi&k elSked*<tfél*it Tegnap délelőtt Tan János, a városi tanács vb elnökhelyettese, s Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója hivatalában fogadta a játékok" idei produkcióinak művészeti vezetőit. A tanácskozáson megjelent Mikó András és Békés András rendező, Vaszv Viktor karnagy, Horváth Margit rendezö-balettmester, Varga Mátyás díszlettervező. Barkóczy Sándor koreográfus. Bakó József szcenikus és Kertész Gyula, a szabadtéri játékok művészeti titkára. A résztvevők összeállították a télies próbanaptárt, majd helyszíni szemlét tartottak a játékok színpadán, s felmérték az Aida nagyméretű díszleteinek elhelyezési lehetőségét. Idén 16 millió forintot helyeztek takarékba megyénk szövetkezeti gazdái A takarékosság jegyében kezdődött az év Csongrád megyében. Az év első negyedében jelentősen emelkedett a takarékbetét állomány. Januar 1 és március 31-e között 57, millió forintot helyeztek takarékba Csongrád megyében. Igen jelentős az az összeg, melyet a termelőszövetkezetek tagjai tettek takarékba. Korábban idegenkedtek az effajta takarékosságtól a szövetkezeti gazdák, ma már közöttük is igen népszerű a takarékbetétkönyv. Az évvégi zárszámadások után 1962 I. negyedévében a Csongrád megyei termelőszövetkezeti gazdák Ifi millió forintot helyeztek takarékbetétkönyvbe. Juhász Gyula halálának 25. évfordulójára \fég élhetne: 79 éves 1 lenne ezekben « napokban, de ő két nappal 54. születésnapja után a halálba menekült. Nem bírta elviselni — ahogyan sirató versében József Attila irta róla — a való és a vélt kínokat: korának nyomasztó, a fasizmus viharfellegeit föléje hajtó légkört, s a maga sorsának részben valoságos, reszben önelégületlenségéból fakadó kudarcát. Pedig életműve, amely így is kerek egész, szazadunk legrokonszenvesebb magyar klasszikusává tette öt. Nemzedéke nagyjai között — Ady után es József Attila előtt — 6 érzett rá legjobban a magyarság nagy nemzeti és társadalmi problémáira. 6 fejezte ki — különösen az ellenforradalmi világ sötétjében — a munkásosztálynak él a vele egy útra készülő szegényparasztság fölszabadulás utáni vágyát, a magyar nép demokratikus és szocialista jövőjébe vetett hitét. A legszebb költői álomvilág — vallotta 1924-ben — az igazság diadalát és az elnyomottak szabadulasát álmodni! Nem érhette meg népe fölszabadulását. Am költészetében halhatalan emléket. emelt a szabadságért és szocializmusért vívott küzdelemnek, amelynek hőse. és mártírja is lett. Hőse elsősorban a forradalmak idején, amikor hittel hirdette az emberiség és a magyarsáp ígéretes kikeletét. s mártírja a bukás után. amikor üldözték, kenyerétől megfosztották, s holtáig szűkös szegénységre kény szeritették. Borúlátása, költészetének banaios hangütése társadalmilag is megokolt. Egyéni tragxkumaból fakad szerelmi lírájának sajátos mélabúja. Az Anna-versek a ma.gyar szerelmi költészetnek legszebb és legjellegzetesebb csoportját alkotják: a beteljesületlen és soha be nem teljesülhető, mert nem a megénekelt nö földi valójára írdnj/uM, hanem. alakját eszménnyé, jelképpé álmodó, az örök Nőre vágyakozó szerelem költői kifejezői. S éppen ez, a valóságos nőalak, s a belőle szőtt, -tündérpalástú* őskép ellentéte, kontrasztja, ami a legizgalmasabb irodalomtörténeti kérdése Juhász Gyula szerelmi lírájának. Ezért l« határozta el a Dél-Magyarország. hogy Irodalmi Füzeteinek e havi szamában — melyet a nagy költő emlékezetének szentel — Juhász Gyula életének e kevéssé ismert, s kutatás által még máig föl nem tárt epizódjával, a Sárvári Annához fűződő, s a gyönyörű Anna-verseket, ihlető szerelem történetével ismerteti meg olvasóit. A füzetben az ismert szegcdi Juhász Gyula-kutató, a városi Somogyi Könyvtár tudományos főmunkatársa, Péter László közli a -Juhász Gyula szerelmei- című nagyobb tanulmányénak az Anna-élmény rgl szóló megrövidített fejezetét Irodalmi Füzeteink 5. számát -Anna örök- rímmel április fi-f, vasárnapi számunkhoz mellékeljük. Reméljük, hogy éppoly érdeklődést kelt olvasóink körében, mint sorozatunk eddigi és ezutáni számai, amelyek szépirodalmi alkotásokat tartalmaznak. télét Kasza István bűnügyében Tegnap mondott Ítéletet a megyei bíróság Kasza István, Szeged, Szabadkai űt 38. szám alatti lakos bűnügyében. Mint arról beszámoltunk Kasza István 1962. januar 25-én a késő esti órákban baltával többszór fejbeütotte fiat, dr. Kasza Andrást, aki súlyos sérüléseibe a klinikán február 9én belehalt. A nyomozás és a tárgyalás során kiderült, hogy dr. Kasza András idült alkoholista volt. 1952-ben súlyos műtéten esett át. és ettől kezdve az italozásban keresett vigaszt. Négy apró gyermekéről sem gondoskodott. Nyugdiját — 1952-ben rokkantnak nyilvánították — egy fillérig elitta, sőt otthona ingosagait eladta, elzálogosította. A kórnyék lakóitól különböző címen kölcsönöket vett fel. s ezeket soha sem adta meg. Nemcsak családja, hanem a környék réme volt dr. Kasza András. Részegen kegyetlenül bánt családjával, életveszélyesen fenyegeti e feleséget, apját és gyermekeit. Nemegyszer éjnek idejön a szomszédokhoz menekült a család a dühöngő ember elől. Kasza András családja segítségért fordult a különböző szeri-ékhez es tömegszervezetekhez. Ezek nevelőintez.kedései azonban hatástalanok maradtak. Kasza még A megvalósuló iskolareform nyomában Helyi kezdemény esések Szeneden a továbbképző iskola munkájában Helyesen elemzi elvtárs a Köznevelésben megjelent cikkében az iskoa szakma megismerésével a pályaválasztás nehéz problémájának megoldását is. Az üzemi fizikai munka nagy lareform gyakorlati megva- segítseget jelent a munkára lósitásanak számos kérdését. Szerinte, és kísérletünk gyakorlati tapasztalata alapján szerintünk ls: -Számos olyan tényezőből all az iskolai örvény végrehajtása, amelyre nom utal az onszagsgyülés által elfogadott kerettörvény, s amelyekre nem lesz miniszteri utasítás, tárcaközi rendelet. Elzek apró dolgok ugyan, de elengedhetetlenek és csak helyi kezdeményezésekkel oldhatók meg*. A szegedi továbbképző iskolának az 1959—60-as tanév kezdete óta folyó kísérleti munkája igazolja ezt nevelésben, s egyben biztosítja a huligán viselkedés forrásának, a tétlenségnek felszámolását is! Ezenfelül 4—500 forintos havi jövedelmet is jelent Pedagógusok és üzemi szakemberek elvtársi összefogásával állítottuk össze — ez ideig nyolc szakmában — azt a tantervi anyagot, mety tanulóink napi munkájához szorosan kapcsolódva biztosítja egyrészt a szakmai előképzést. másrészt tanulóink erdeklödését az iskolában tanított műszaki ismeretek iránt. Ennek a heti négytételt. Már a kísérleti munka órás tantárgynak eredetileg kezdetén — a városi tanács művelődésügyi osztályának felterjesztésére — engedélyt adott a minisztérium, hogy Szegeden a továbbképző iskolai osztályok kerületenkénti szervezése helyett egységes intézményként szervezzék meg a továbbképző iskolát. Ebben az egységes intézményként működő továbbképző iskolában valósult meg — ugyancsak helyi kezdeményezésre — az általános iskolai tanulmányukat befejezett. de szervezett formában tovább nem tanuló 14— Ifi év közötti mindkét nemgítése állandó és folyamatos volt. Ezért tantestületünk pedagógus tagjait illeti dicséret. 1962. máju6 l-re ünnepi felajánlást tettek tantestületünk pedagógus és üzemi szakemberei: a tanítás, a szakmai előkepzés eredményesebbé tétele érdekeben az általuk tanított tantárgy, szakmai anyag- es gyártásismeret anyagából tankönyvpótló jegyzetet készítenek. Az ipari tanuló-szerződés kötésében is újat kezdeményeztünk. Jó iskolai es üzemi munkájuk eredményeképp iskolánk javaslatára már az ez évi iparitanulószerzödések kötésésénél is előnyben részesülnek a továbbképző iskolában szakmai előképzést nyert tanulóink. Erre nincs ugvan miniszteri utasítás, de iskolánk ez irányú javaslataval egyetért a városi tanács iparügyi, kereskedelmi es munkaügyi javasolt tantervi anyaga az I. osztály tanulói számára a vas- es gyártásismeret volt. Ez az anyag természetesen nem érdekelhette például a szegedi textilüzemekben dolgozó leányokat. Ezért szá- osztálya egyaránt, mukra — helyi kezdeményezésre — textil anyag- és gyártásismeretet vezettünk be. Hasonlóképpen jártunk el más üzemekben dolgozó tanulóinknál, amikor az őkpt foglalkoztató üzemek profi iának megfelelő szakmai elméleti anyagot tanítunk, kegyetlenebb volt gyerme- RR keihez, feleségéhez, apjához, beli fiatalság szakmára való előképzése. Üzemi félmiíszakos munkára szerveztük meg — ! helyi kezdeményezésként — j a 200—250 tanuló 94 százalékát. Megteremtettük ezzel tanulóink -gyakorlati foglalkoztatottságát*. Eltértünk ugvan ezzel a továbbképző iskolák működési szabályainak előírásától, mely iskolai vagy üzemi tanműheb-ekben javasolta azt megvalósítani hetenként 1—1.5 napi önként vállalt munkával. Elgondolásunk valóra váltásával megteremtettük a szakmai előképzés alapvető feltételét, az üzemi termelómunkában mint korábban. Januar 25-én ismét részegen támadt idős. 70 éves apjára, s villájával fejboszúrta. Dulakodás közben Kasza István felkapta a keze-ügyébe került baltát és többször fejbe vágta a dühöngő részeget A bíróság Kasza Istvánt lemenőágbeli rokonon, erős felindulásban elkövetett szándékos emberölés bűntettében mondta ki bűnösnek, s ezért — a büntetótörvénvkönw enyhítő szakaszát figyelembe véve — egyévi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Kasza István és a védelem belenvugodoft az ítéletbe, az üevész háromnapi gondolkodási időt kért Szakmai ismeretek tanítá-sars üzemeink mérnökéit. technikusait. kiválö szakmunkásait kértük fel. Voltak ellenvetések is ez elTö m egszervezetei n k munkájából is kiveszik részüket a tanulók. Ott vannak az ifjúságot érdeklő tömeggyűléseken, élenjárnak a népfront olvasómozgaimában. Segítséget kérnek a nőtanácstól például szabásvarrás tanfolyamaik megszervezésében, részt vállalnak a társadalmi munkából, a Vidám Park építéséből stb. Kísérleti munkánk gyakorlati megvalósítása «özb»n. len a helyi kezdeményezés helyi kezdemenyezéseink inellen. Hivatkoztak a vitatkozók arra. hogy pedagógiai képesítés, gyakorlat nélkül nem képesek üzemi szakembereink megtanítani a tantervi anyagot Mi bíztunk bennük, s alkalmazásukat a városi tanács művelődésügyi osztálya engedélyezte. Két és fél évi kísérleti munkánk eredményei bennünket igazoltak. Általános iskolában közepes és elégséges rendű tanulóink a szakmai anyagot dekolásában mindenkor pártunk művelődéspolitikai irányelveire tudtunk hivatkozni. A meg nem értés, az akadélyoztatas csőrében mindenkor éreztük pártunk hathatós támogatását. lg-.- a fentiek alapján jóleső örömmel könyvelhetjük el. hogy oktatásügyünk ü.i intézményének. a továbbképző iskola élethez közel álló. tanulóink, szülők, üzemek előtt egyaránt szimpatikus tip-isának különvonatokat Budapestre! Szépséges fővárosunkat sz ország minden dolgozójának meg kell ismernie. Ma már ritka is az olyan ember, aki nem fordult volna, meg legalább egyszer életében Budapesten. Mégis lehetőséget is kell biztosítani ahhoz, hogy szakszerű vezetéssel csoportos látogatásokat tehessenek az ország minden részéből, minden megyéből. Ezt kitűnően elősegítené a hétvégi közművelődési vonatok rendszeresítése kedvezményes viteldíjjal. A MÁV-től szerzett értesülésem szerint ilyenféle különvonatok indítása megvalósítható. Ezért most már csak az a teendő, hogy az erre Illetékes szervek, mindenekelőtt a Művelődési Minisztérium, állítson össze erre vonatkozó munkatervei. EZzel országunk minden városának, községének, falujának, tanyai központok dolgozóinak fokozatosan alkalmat nyújthatnánk ilyen budapesti útra, hogy szemlélői lehessenek gyönyörűen fejlődő szép fővárosunknak, alkotásainak, intézményeinek. Id. Czékus Frigy* kitcntettek DB. GOT.O 51A N NT thomas mann fiat Dr. Golo Mann. Tharaas Matn fia 19.15 óta. átint vendóf-elóadrt a stuttgarti eevetenien tanít. A nevei írót és történészt, akinek nevéhez többek között a Propvlaen vtlSjétörténelem őjafth kiadása i* fűződik, a napokban a Thcodor Fontane-trodalml díjjal tüntették ki. általánosságban 4,2—4,5-ös megvalósítása Szegeden nemvaló részvételt. Elősegítettük átlagban tanulták meg üzemi szakembereinktől. Igaz, szakoktatóink pedagógiai oecsak a pedagógusok, hanem az egész társadalom ügveis! Turai Géza igazgató SséísdJ Kísérleti Gazdatál vizsgával rendelkezd gépkocsielőadót keres felvételre, azonnali belépésre, jelentkezni lehet a aazdaság szeged-öthalnn központjában, április ho 9-én délolötl. a«t