Délmagyarország, 1962. április (52. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-06 / 80. szám

3 Péntek, 1862. április 6. 0 népfront békegyűléseket tart a város kerületeiben nepe hazánk felszabadulásának Szegeden tegnap, csütör­tökön délután 6 órakor a népfront Vörösmarty utcai székházában időszerű és fon­tos kérdésekről tanácskoztak a népfront békeaktivistái. A megbeszélést — amelyen ott voltak a város valamennyi társadalmi rétegének képvi­selői — Lacsán Mihályné, a népfront városi bizottságá­nak alelnöke, országgyűlési képviselő nyitotta meg, majd Nagy István, a népfront vá­rosi titkára a béke és a lesze­relés legfontosabb kérdései­ről. valamint ezzel összefüg­gésben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­sága 1962 márciusi ülése idő­szerű külpolitikai kérdések­ről közreadott állásfoglalásá­ról szólott. Moszkvában — mint isme­retes — idén július 9—14 kö­zött tartják a népek képvi­selői kongresszusukat a bé­kéért és a leszerelésért. A népek moszkvai világtalál­kozója az egész emberiség nyugodt, békés életéért ta­nácskozik majd, s éppen ezért nagy a jelentősége. A népfront szegedi aktivistái igen lelkesen, egymás után vállalkoztak arra, hogy a la­kosság körében az elkövetke­ző hetekben gondolatokat cserélnek a békéről, a lesze­relésről, a népek moszkvai világtalálkozójáról. A ma­gyar nép, benne Szeged la­kói is rendíthetetlen hívei a békének. Az MSZMP Köz­ponti Bizottsága márciusi ülésének állásfoglalása idő­szerű külpoliti kai kérdések­ben a nép helyeslésével ki­sérve állapította meg: »Kül­politikánk alapvető céljait követve a szocialista Ma­gyarország képviselői a bé­ke és a haladás ügyét védel­mezik és támogatják a nem­zetközi, államközi, vagy tár­sadalmi szervezetekben«. Er­ről az állásfoglalásról is szót váltanak majd a kerületek­ben a népfront békeaktivis­tái. A békebeszélgetések és gyűlések Szegeden már a következő héten kezdődnek. Üzemekben, termelőszövet­kezetekben, iskolákban és in­tézményekben a békeharc je­lenlegi helyzete és feladata kerül szóba. A leszerelésért, a békéért folyó világméretű küzdelemben minden ember állásfoglalása és helytállása fontos. Ezért bizonyára eljut majd Szeged lakosságónak harcos békeakarata is a moszkvai világtalálkozóra. Jó alkalmat teremtenek eh­hez a most sorra kerülő bé­kegyűlések is. A tanácskozáson sok akti­vista szólalt fel, s juttatta ki­fejezésre a lakosság közhan­gulatát a béke. a leszerelés mellett. A megbeszélés La­csán Mihályné zárszavával fejeződött be. évfordulóját ünnepelte Szeged népe is méltón kö­szöntötte hazánk felszabadu­lásának 17. évfordulóját. Az ünnep előestéjén — amint erről lapunk április 4-i szá­mában részletesen beszámol­tunk — a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt városi bizott­sága, a városi tanács és a népfront városi bizottsága díszünnepséget rendezett a Szegedi Nemzeti Színházban. Az üzemekben, hivatalokban és intézményekben — amint szintén közöltük — ünnepi pártnapokat tartottak, s en­nek keretében kitüntetéseket, pénzjutalmakat adtak át a munka élenjáróinak. profil, új gondok A SZEGEDI RUHAGYÁRBAN (TJebmann felv.) Az üzemi pártbizottság ülésére gyülekező elvtársak­kal beszélgettem a Szegedi Ruhagyrában. Komoly arccal léptek a pártirodába. Mintha faradtak lettek volna, s ami­kor beszélgetni kezdtünk, szenvedélyes szavaikból csak­hamar megtudtam, mi bánt­ja őket, milyen terhek nehe­zednek vállukra, milyen gon­dolatok foglalkoztatják őket. E gondok miatt gyűltek most is össze, hogy meghányják­vessék a dolgokat, kiutat ke­ressenek. Január derekán egy ri­portban arról számoltam be, hogy mit hozott az újeszten­dő a Szegedi Ruhagyárnak. Ezt az írást ezzel fejeztem be: Üj profillal kezdődött az újesztendő, de az új szó nem került le a napirendről az üzemben. A jövőben igyekez­nek majd új munkaszerve­zést, új gyártási eljárást meghonosítani, tökéletesíteni a technológiát, Az üzemi pártbizottság tagjait, a válla­lat vezetőit és a dolgozókat is most ezek a kérdések fog­lalkoztatják, de nem úgy, ahogy azt akkor gondoltam. Birkóznak, küszködnek Az új profil kérdései, prob­lémái azóta is napirenden vannak az üzemben. Birkóz­nak, küzködnek velük, de nem teljes sikerrel. A terv­teljesítés "döcög", előrelát­hatóan az első negyedévi tervet is adóssággal zárják. Pedig a későbbi negyedévek jóval nagyobb követelménye­ket hárítanak az üzemre. A birkózás az év első nap­jaiban kezdődött, azzal, hogy s tervezett időnél 5—6 nap­pal később kezdhettek hozzá az átálláshoz. Nem tehettek mást, mert az 1961. évi anyagellátási nehézségek miatt december utolsó nap­jáig a régi profilok gyárt­mányait készítették. A ja­nuári első napok szerelgeté­sekkel, a későbbiek pedig a gépbeállításokkal teltek el. Ahogy itt mondják, "be kel­lett varrni a gépeket". Ez azt jelenti, hogy minden egyes művelet elvégzésére be kellett állítani a gépeket mert korábbi munkahelyü­kön nem arra használták őket. mint itt. Ez bizony időt. fáradságot és sokszor ideg­tépő munkát igényelt. Visszatartó fék Lassan "rázódtak« be a gépek, s az új profil a mun­Ka- és üzemszervezés is. A. műszaki vezetők törekvésére, igyekezetére sok fék tapadt, es niég tapad ma is. A mun kasok kezdeményezte és £ vezetők támogatta nemes ve telkedés sem bontakozhatott in teljes egészében. Vissza tartó fék volt például az in­fluenzajárvány. Ez valósággá megbénított nehany munka =zalagot. Huszka Sándor mű szaki vezető például elmond ja, hogy ebben az időszakban szakmánya három munka­szalagját kellett feloszlatn, A munkásokat a többi sza­lagokhoz osztották be. Természetesen a feloszla tott szalagok termelése ki­esett a tervből. Néhány mun­kaszalag, a 71-es, a 30-as s az 52-es szép sikereket ért el. A műszaki vezetők közül Zakar és Tapodi elvtársak jól irányították, szervezték a munkát szalagjaiknál. Most el is mondhatják, száz száza­lékra teljesítették a tervet, sőt az 52-esek 106 szazaiékot értek el. Ellenben a 10-es. a 25-ös szalagok elmaradtak, 80—90 százaléknál tartanak. Sűrűbbé vált az átállás Sokat panaszkodnak a párt­bizottság tagjai a nehézsé­gekre. Ök jól ismerik a helyzetei, hiszen ott élnek a munkatermekben, ott ülnek a gépek mellett. Az újról be­szélgettünk, amely valóban napirenden van, de nem azzal az előjellel, hogy a meglévő kiforrott munkmód­szereken változtassanak. Még ott tartanak, hogy szeretnék kialakítani végre a jó mun­kamódszereket, a gyártástech­nológiát. Kaptak ugyan do­kumentációt azoktól az üze­mektől, ahonnan átvették a profilt, a cikkek gyártását. De úgy látszik, elég fellelőt­lenül készítették el ezeket. Baj volt a normákkal, s nem­csak itt a szegedi üzemben, hanem az előző gyártási he­lyeken is. Az átadott cikkek közül csak kettő esetében teljesítették a száz százalé­kot. Van olyan cikkféleség is, amelynek éves teljesítési átlaga 73 százalék. S ezt a korábbi helyen nem teljesí­teti normákat ültették el a szegedi üzemben. Ennek megfelelően alakították az éves tervet. Mondani sem kell, hogy a technológia sem volt tökéletes. A megrened­lők pedig újabb igényekkél, fazon módosításokkal lépnek fel. S mindez kiegészül a nyersanyagellátási problé­mákkal. Az első negyedévben volt olyan ruházati cikk, amelyből ezer darabot rendeltek. A raktáron lévő anyagból csak 346-ot tudtak készíteni. Mit tehettek, annyit gyártottak, amennyi anyag volt, nem várták meg, míg megérkezik a többihez szükséges nyers­anyag is. Nem várhatták, mert a negyedév vége köze­ledett. Az akadályközlés pe- j dig. amit az alapanyaggyártó vállalat adott, az nem men­tesiti a Szegedi Ruhagyárat, ha a meglévő anyagot nem dolgozza fel: így aztán sű­rűbbé vált az átállás is. Ez fokozta a gondokat, de csi­nálták az átállást. Nem le­hettek mást, mert jól tud­ják, az akadályközlésből, a kötbérből nem kaphat kész­árut a népgazdaság. Több segítséget! A Szegedi Ruhagyárban és a többi konfekcióipari üzem­ben január elsejével a pro­filváltozással lényegében megszűnt a "vegyeskereske­dés>< jelleg. Ez népgazdasági érdeket szolgál. De az semmi esetre sem, hogy néhány he­lyen ezt az átállást gyengén készítették elő. Bizonyára a szegedi üzem­ben is követtek el hibakat. de úgy hisszük, ennél többet más helyeken. Sőt, felelősség terheli a ma meglévő prob­lémákért az iparigazgatósá­got is. Nem ellenőrizték elég­gé. hogy megtörtént-e min­denütt a követelményeknek megfelelően az átállás előké­szítése. De amit elmulasz­tottak akkor, most helyre­hozhatnák. pótolhatnák erő­teljesebb segítségnyújtással. Hisszük, ha a Szegedi Ru­hagyár vezetői, dolgozói a je­lenleginél jobb segítséget kapnak a felsőbb szervektől, bizonnyára rövid idő alatt leküzdik a nehézségeket, S ha most adóssággal is zárják a negyedévet, a következő tervidőszakban megszüntetik majd az első hónapok ter­meléskiesését, hiszen már olyan sokszor tanúsították, hogy ebben a kollektívában nagy akaraterő, küzdőképes­ség van. Nagy Pal Az április 4. tiszteletére a Szegedi Nemzeti Színházban résztvevőinek egy csoportja rendezett díszünnepség Fiatalok nagyszerű fáklyás felvonulása Megkapóan szép volt az ünnep előestéjén a szegedi üzemek, iskolák és intézmé­nyek csaknem tízezer fiatal­jának vidám és lelkes fák­lyás, lampionos felvonulása. A kellemes tavaszi estében 7 órakor, a Kazinczy utcából indult el a kiszisták, a fiata­lok szinte végeláthatatlan menetoszlopa. Az élen ezer egyenruhás úttörő haladt, s az Űttörőház zenekara patto­gó indulókat játszott. A DÁV fiataljai menetben feldíszí­tett gépkocsin hozták az öt­letesen megvilágított Szabad­ság-szobrot, s ragyogott a felírás: »Éljen április 4, ha­zánk felszabadulásának 17. évfordulója.'« Zene, ének csendült és láncra perdültek a ruhagyári népitáncosok. A kenderfonó­gyári lányok és fiúk sok lég­gömböt is hozták magukkal, és ügyesen megvilágítva röp­pentették a magasba. A Rad­nóti Miklós Gimnázium di­ákjai kivilágított transzpa­renst hoztak fegyelmezett menetük élén. A rendezett sorokban felvonuló fiatalok újra meg újra messzehang­zóan éltették április 4-ét, a pártot, a KISZ-t, a szovjet­magyar barátságot, a békét. A fiatalok nagyszerű mc­netoszlopai végighaladtak a Lenin körúton, a korzón, a Magyar Tanácsköztársaság útján. Végig az útvonalakon sok ezer ember köszöntötte a fiatalok lelkes sorait és gyönyörködött színes, él­ményt adó felvonulásukban. Koszorúzási ünnepségek Április 4-én, szerdán dél­előtt 10 órakor a város dol­gozói nagy tömegeinek jelen­létében koszorúzási ünnepsé­get rendeztek a Széchenyi té­ri szovjet hősi emlékmüvek­nél és a Dugonics temetőben nyugvó szovjet hősök emlék­oszlopánál. A munkásőrség zenekara indulókat játszott, s hangjai mellett elsőnek a Magyar Szocialista Munkás­párt megyei, városi és járási bizottságának koszorúját he­lyezték el az emlékmüvek talapzatára. Ezután a me­gyei, városi és járási tanács, a Szovjet Hadsereg és a ma­gyar fegyveres alakulatok képviselői, a KISZ, a szak­szervezetek, a népfront, a nő­tanácsok és tömegszerveze­tek, valamint üzemek, isko­lák és intézmények küldöttei tették az emlékművek talap­zatára a kegyelet és a tiszte­let koszorúit, virágait. A koszorúzási ünnepség a honvédség, a karhatalom és a munkásőrség egységeinek fegyelmezett, látványosan szép diszfelvonulásával feje­ződött be. • (Somogyiné lelv.) Koszorúkat helyeznek a Széchenyi téri szovjet hősi emlékmű talapzatára Megkezdődött a leendő első osztályosok összeírása Mint minden évben, a vá­rosi tanacs művelődésügyi osztálya idén is számbaveszi a leendő első osztályosokat. Az összeírás Szegeden ápri­lis 2 és 20-a között zajlik le. Pedagógusok keresik fel az új első osztályos gyermekek szüleit. A városi tanács művelő­désügyi osztálya kéri a szü­lőket, hogy szerezzék be gyermekeik anyakönyvi ki­vonatát, vagy készítsék elő, és azt bocsássák az össze­írást végző pedagógusok ren­delkezésére. A rendelkezések értelmében minden új tankö­teles gyermeket össze kell írni, azokat is, akiket a szü­lők felvétel érdekében vala­melyik gyakorló iskolában már előjegyeztek. Tájékozta­tásul közli a művelődésügyi osztály, hogy a gyakorló is­kolai előjegyzés nem azonos az összeírással. (Liebmsnn felv.) A fegyveres alakulatok egyik egységének ünnepi distelv onulása a Széchenyi téren

Next

/
Thumbnails
Contents