Délmagyarország, 1962. április (52. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-01 / 77. szám

Vasárnap, 1902. április 1. 1 Ki a népszerű ember? E

rre a kérdésre nem lehet egy bővített mondattal felelpi. Memcsak azért, mert jelen esetben nem kedvelt filmsztárról vagy labdarúgó-zsonglőrről van szó, hanem közéleti szereplőről. Olyan vesetökről, akikre emberek sorsa, egy járás, váro6 ügye-gondja, vagy szövetkezet élete, jövője van bízva. De azért is nehéz a tömör válasz, mert a kérdésről többirányú véleményt mondottak el a megkérdezett személyek. Mit mondanak a pártmunkások? Több elvtáns veteménye szerint ma a népszerűség e«vik elengedhetetlen alkotó része a becsületesség éa az emberszere tel, arnely párosul az elvhüf>éggel és rátermettséggel. JEzzel a mondattal hosszú gondolatsort fejeztek ki. Becsül etaeség. Feltételezi az egyenes jellemet, mely tnehéz körülmények között sem Inog mos, a olyan embertípust jelent, aki vallott elveivel szemben nem cselekszik másként. Tehát nem hazudozik adott körülmények hatására, a önös érdekeit képes a közöseégi érdekkel összhangban megtartani. Ezt a fogalmat egészíti kl az emberszeretet. Mert aki nem szereti az embereket, nem tudja megérteni bajukat, panamákat, és ennélfogva nem is tud a bajok orvosaként fellépni, küzdeni, dolgozni mások ügyéért, gondjáért — hidegen hagyják az emberi sorsok. Aki viszont képes arra. hogy elgondolkozzék az egyes ember panaszán is, felkileg is azonosuljon a valóban bajban levővol, az képessé válik arra is. hogy segítsen. Persze ennek az ellenkezője is igaz: aki teljesíthetetlen kérésekre őszintén, szemtől 6zembe felel, az szereti az embereket, mert nem vezeti félre őket valótlan, hanüs véleménnyel. Például számtalan ember jön és lakásügyében kér megoldást. Az ecet sürgőssége vagy kevésbe súlyossága szerint adódik a válasz: kevés a lakás, s ezt a keveset a legrászorultabbak kapják. De mert a panaszos nincs a legrosszabb körülmények között, jogos igénye ellenére sem tud a város részére lakást biztosítani. Lehet, hogy ez a panaszos megsértődik, és egyáltalán nem tartja népszerűnek ezt a választ, helyesebben a válaszadót. De vajon népszerű cselekedet-e, ha ígérnek valahol és nem tudják teljesíteni? Ez csak időleges népszerűség lehst, a ha a lakáspéidánál maradunk .,. egész rövid ideig népszerű a felelőtlen ígérgető, és egyáltalán nem az emberszeretet buzog belőle teljesíthetetlen ígérgetéseknél, hanem az emberek -felültetése-. H

iába, nagyon régi igazság, hogy csak anynyit lehet elosztani, amennyi van. S bármilyen gyorsan épülnek a nagy házak, a lakáshelyzet gyökeres megjavításához tíz-tizenöt esztendő kell. (De mindjárt hozzá is tehetjük: az anyagi javak nagymértékű termelése érthetően felkelt újabb és újabb igényeket. Tehát nem az igények szülik a Javakat — mint évekkel ezelőtt ezt gondoltuk —. hanem a már előállított javak teremtik az új én új igényeket. Ha nem látnánk Szegeden, hogy egymás után húzzák fel a három-négyemeletes házakat, akkor az emberek nem Igényelnének fürdőszobás, összkomfortos lakásokat. A televízió igénye nálunk még 1948-ban sem merült fel. Csak azután jelentkezett tömegméretű igény, amikor a tudomány és az ipar előállította a televíziót,) E kis kitérő után — mely ugyan nem vág szorosan a témához — érdemes megállni az elvhűség gondolatánál is. Ki az elvhű ember? Ha röviden felelnénk, azt mondhatnánk, hogy akinek van I azt soha nem 8 el, elve. tehát meggyőződése és ilyenkor rendszerint valami nagy dologra gondolunk: a burzsoá vaskalodában is kiírta: SIKLÓS JÁNOS tartani a vallott kommunista elvek mellett, mint az illegalitás idején. S miután a kommunista elvek győzedelmeskedtek hazánkban, most már az elvhüség amolyan régi -avult- terminológia. Csakhogy ez rendkívül nagy tévedés. Az elvhűség — bár mqaként jelentkezik — ma éppen olyan nagy jelentőségű tényező, mint a felszabadulás előtt volt. Néhány gyakorlati példát ejmek bizonyítására. A szptialista világnézet általános térhódítása hazánkban sok millió embert érint, akik vallják ezt az elvet és hűségesek is. S ennek az ellenkezője is megvan, a burzsoá világnézet, melyet szintén százezrek cipelnek magukkal, sőt újabb százezreknél a kettő keveredik egymással. Elvi kérdés-e, hogy nekünk, a marxista—leninista világnézet védelme és igazságainak bizonyítása érdekében minden helyzetben és minden esetben elvhű embereknek keli lenni? Igen, elvi kérdés! Ezt milliók látják így és gyakorolják helyesen. De kl ne ismerne olyan embert, aki egy-egy adott társaságban, ahol többféle ember foglal helyet, enyhén szólva megfeledkezik elveiről azt a polgári nótát fújja, amit a máőik. Azután, ha visszatér a kommunista környezetbe, akkor azonnal ráakad vallott elveire. Azt hiszem, hogy van ilyen ember. gaz-e az, hogy a párttagság nem járhat és nem is jár előnyökkel? Igaz. Annyira igaz, hogy Szegeden megkérdezhetünk ezrével kommunistákat, s valamennyien azt mondják, hogy ez az elv helyes, mert a kommunista éppen elvi meggyőződésénél és öntudatánál fogva ad többet a közösség ügyéhez, mint a. kevésbé öntudatos ember. Nagyon furcsa -elv- az, amikor olyasmit hallunk: -Megérdemelném, hogy egy jobb állást kapjak, hiszen én már annyit dolgoztam a köz javára*. Ilyen kijelentéseknél természetszerűen valami baj van a vallott elvekhez való hűségben. Elvekben és gyakorlatban is azt valljuk, hogy az öntudatban és műveltségben gazdag ember egyformán viselkedik mindenütt. Munkahelyén. baráti körben és -magánemberként- is. De találkozunk olyan esetekkel is, amikor valaki -magánemberré válik« ós ebben a minőségben olyasmit megenged magának, amit — enyhén szólva — elítélnek az egyszerű emberek. Leittasodik, zülllk, családjától elvonja a keresetet, feleségét lenézi, Az ilyen embernél az elvhüséggel szintén baj van. Nem tartozik a túlságosan elvhű emberek nagy táborába az, aki véleményét csak az Illető háta mögött meri megmondani és a szemébe nem, vagy a szemébe éppen mást mond, Az ilyen ember kettős véleményével számol, va soha nem lehet tudni, hogy most melyik a valódi, és voltaképpen milyen elvi alapon áll a kettős vélemény hangoztatója? Ezek az életből vett apró példák ís szemléltetően bizonyítják, hogy az elvhűség semmivel sem kisebb jelentőségű most a kommunista mozgalomban, mint régen az illegalitás rendkívül nehéz körülményei között. A rátermetlség som hagyható figyelmen kívül. Egyre szélesebb körben válik köz. hangulattá, hogy egy-egy ember értékét, tekintélyét és megbecsülését az általa végzett munka értéke határozza meg, Vegyis a reá fizott területen milyen eredmények születnek, hogyan élnek az ott dolgozó emberek. Tehát a munka, a tudás, a szocialista rendszer iránti hűség a mérce. Ott, ahol a rátermettséggel baj van, rendszerint ft párt általános népszerűsége mögé bújik a kevésbé alkalmas ember, és párttagságát használja fel tekintélyének növelésére, holott éppen végzett munkájával kellene növelnie a párt tekintélyét, Csak a munkájához értő, szorgalmas, megfontolt embereknek van igazán tartalmas tekintélyük, népszerűségük. r an a pártmunkások vélemenyében ezzel kapálv csolatben egy megí lapitás, amely így hangok: -Akit elveiért, magatartásáért a becsületes emberek szeretnek, ugyanezért a becstelen, ellenséges elemek félnek tőle, de jó tulajdonsága, becsületessége és hozzáértése folytán még a becstelenek iS kénytelenek elismerni*. Ebben a véleményben az is kifejezésre Jut, a népszerűséget nem lehet felfogni úgy, hogy mindenkinek ormán legyen népszerű egy vezető. Rendkívül nagy hiba lenne, ha valaki arra törekedne: ő mindenki előtt népszerű okai' lenni. Érthető módén ez nálunk, a szocializmus építésének ebben 8 fázisában még nem is lehetséges. Társadalmi, világnézeti és — ebből következően — szubjektív okoknál fogva sem. A dolgozó emberek többsége előtt népszerű ember — valóban népszerű. A megkérdezett pártmunkások véleményét azzal a megjegyzéssel zárjuk le: igen megszívlelendő az a megállapítás, hogy népszerű az, aki pem törekszik népszerűségre. Mert a népszerűséghajhászás előbb-utóbb elvtelenségre is, és később jellemtelenségre is vezet. Az olcsó népszerűség pedig olyan, mint a íóghuborékí a? első rezdülésnél szétpukkan. Mit mondanak az újság-' írók? Megkérdeztük őket is, mint a közvélemény formálóit, hogy miként vélekednek a kérdésről. Az elhangzott véleményekből néhányat itt is közreadunk. Szelleme? és nagyon igaz megállapítás, hogy a párt politikája népszerű, e politika gyakorlati népszerűsége azon múlik, hogy milyen emberek hajtják végre,,, Népizerűok-e, vagy népszerűtlenek. Ebből a megállapításból mindjárt azt a következtetést is levenhatjuk, a népszerű pártpolitikához sokat lehet tenni helyileg, hogy még népszerűbb legyen, de a párt népszerűségéből igen sokat el is lehet venni helyileg. Ez az embereken múlik. Azokon, akik üzemben, hivatalban, termelőszövetkezetben, községben és járásban e pártpolitika gyakorlati alkalmazásán fáradoznak. A mi tapasztalataink szerint megyénkben nagyon sok — jó értelemben vett — népszerű ember dolgozik, és szerencsére számuk napról napra gyarapodik. A

z első pillanatra mellékes tényezőnek látszik egy másik megjegyzés, mely szerint egy vezető ember nem lehet aszkéta Jellem, mert ha soha nem mosolyog, hg mindig borús, elveszti környező, tének szimpátiáját. Hiszen a mogorva embertől, bérmilyen jószéndékú Is, általában félnek az emberek, vagy legalábbis tartózkodnak. Elmondják az újságírók, hogy Ismernek olyan közéleti személyeket, akik a -padlásra játnak nevetni*. Egyébként nagyon tisztességes, jó elvtársak. becsületes munkásai a köznek. De mivel körülöttük minden megfagy, Uomorságuk, enyhe pesszimizmusuk folytán, ezért feszült légkörben dolgoznak, élnek, sajnos, környezetükkel együtt. Ebből is kitűnik, hogy egészen kis dolgokon múlnak lényeges kérdések, mint ahogyan az élet Is egyszerű, apró kérdéseken múlik; hiszen minden nagv, sorsdöntő kérdés apró. milliónyi mozaikból tevődik össze. Hasznos megjegyzés, hogy a népszerűség megkívánja a műveltséget és a sokoldalú érdeklődést. Mert velaki minél műveltebb, és széleskörű érdeklődéssel bír, annál mozgékonyabb és optimistább. Az ilyen embert rendszerint szeretik, szívesen beszélnek vele, és elmondják véleményüket olyan dolgokról is, amelyeket egy zárkózott ember előtt soha nem A magyar fizikának rangja van a világban Beszélgetés Jánossy akadémikussal AB Eötvös Loránd Fizikai Társulat helyi csoportja által rendezett fisikus- és matematikustalálkozón reszt vett Jánossy Lajos akadémikus, az atomfizika jeles hazai művelője, hogy a Szegedi Tudományegyetemen megbeszéléseket tartson a kutatásaival kapcsolatos kvantummechanikai és relativitáselméleti kérdésekről. Munkatársunk felkereste Jánossy profpseznrt, hogy tájékoztassa a Dél-Magyarország olvasóit a magyar fizika fejlődéséről, valamint saját kutatásairól. — Milyen területeken fejlődött leginkább^ a magyar fizika felszabadulásunk, 1945 óta? — Természetesen csak vázlatos felsorolást lehet adni erre a kérdésre — válaszolta Jánossy Lajos —, mivel több területen is jelentős eredményeket értünk el. Mégis talán a legfontosabbak közül való, hogy különösen az utóbbi tíz évben megnőttek a kísérleti fizika lehetőségei mind anyagi, mind pedig a szellemi bázis tekintetében. Évek óta működik már a §zoyjetuniptél kapott kísérleti atomreaktor, s a vele Szerzett tapasztalatok felhasználósával épüit az úgynevezett null-teljesftményű reaktor Olyan modem berendezések állnak tehát a kísérleti fizikusok rendelkezésére, amilyenek azelőtt sohasem. ugyanakkor persze az elméleti fizika is szépen fejlődött. — Azt jelenti cz- hog.v a magyar fizika lépést tud tartani a nemzetközi színvonallal? — Több szempontból Igen. Régebben az a hiba uralkodott nálunk, hogy túl sok dologba fogtunk bele, és szerényebb lehetőségeink kizárták a kimagasló eredmények elérését. Most viszont a kellő koncentráltság következtében jó néhány területen eljutottunk a világszínvonalra. Hogy csak kettőt említsek: a szerves modelátorok telein tétében, vagy a fény természetének kutatásában, melyhez hasonló munka másutt alig folyik. Szóval a magyar fizikának rangja van a világban. — Mint a Központi Fizikai Kutatóintézet igazgajelenség agonban megszűnt, s most már az intézetek* ben folyó káderképzés visztója, milyen szerepet lát szabat az egyetemekre, a ——— :—: ei ősi ti azok oktatómunkamteamenye szamara a ma- ját gyár fizika fejlődésében? — Végűi arra kériilk, — Elsősorban éppen a KFKI kutatómunkáját hoztuk összhangba a világszínvonallal. De az intézet ezerepe nemcsak egyre fokozódó tudományos tevékenysége által nö. vekszik, hanem nagy hatást mojjon be jelenleg* kuta' ásíii rál ss szegedi látngaláaának csljáról. — Az utóbbi időben sokat foglalkoztam statjszti kával, s (Uiebmann (elv.) Jánossy Lajos szegedi látogatása alkalmával Szőkefalvi Nagy Béla akadémikus társaságában gyakorol például a vidéken folyó munkára Is. Akik megfordulnak az Intézetben, ér. tékes tapasztalatokat szereznek, megismerkednek a legkorszerűbb berendezéseitkel, és saját kutatásaikban éppúgy, mint oktatómunkájukban, a legmesszebbmenőkig hasznosíthatják ezeket, Ezért is fontos az erők koncentrálása, s etekintetben is felbecsülhetetlen a központi kutatóintézet szerepe. — Hogyan viszonyul ez a törekvés az oktatást Intézményekben véeteft munkához? — 5.bkszor felmerült már, hogy hol jobb az oktatás, az egyetemeken, vagy az intézetekben? Pedig az ilyen beállítású kérdésfeltevés helytelen. Az viszont kétségtelen, hogy a kutatóintézetek látszólag elvontak kádereket az oktatástól. Ez az átmeneti e tárgykörből írt könyvem kézirata már el is készült. Évek óta leköt a fény alapvető tulajdonságainak, kettős természetének vizsgálata. Munkám elméleti és kísérleti kutatást igényel. Szegődi utazásom célja egyrészt a kvantummechanika problémáinalt, másrészt a relativttáselniétettel összefüggő új elgondolásaim megbeszélése volt. E kérdéseit iránt sokan érdeklődnek, így a szeKedi találkozás a budapesti és helybeli fizikusoknak, valamint matematikusoknak sajátságos lehetőséget nyújtott megtárgyalásukhoz. Kutatásaimmal kaocsolatban vettem fel az érintkezést Szőkefalvi Nagy Béla akadémikussal, a Szegedi Tudományegyetem professzorával, akinek kutatásai a matematika területén közel esnek az ón jelenlegi kutatásaimhoz. Fehér Kálmán tennének. Különösen, ha ez a jó tulajdonsáé egyszerűség, gel, magatartásbeli szerénységgel párosul. Ha ez nincs meg, akkor a népszerűségből egy jókora darab hiányzik. Mert hiába okos. párthű, tisztességes ember valaki, ha ugyanakkor pökhendi, gőgös, vagy nagyzásl hóbortban szenved stb. Sajnos, arra is van példa, hogy az egyszerűséget és a szerénységet esetenként összekeverik az engedékenységgel, a haversággal, és imitt-amott az elvtelensóggel is. Ismerünk olyan embert — hangoztatják az újságírók —, ukl népszerűségét, helyesebben szerénységét úgy próbálja Igazolni, hogy vezető létére -összehaverkodik* különböző emberekkel.., olyan bratyi szellemet alakít kl, hogy sainos, már-már elveszíti vezetői tekintélyét. A bratyizés, és a komolytalanná váló haverkoőás egyetlen vezető embernek sem növeli a népszerűségét. Ellenkezőleg, egészen köny. nyen eljut eőa a vezető, hogy rákapnak, -ráismernek* é« utasításaira, intézkedéseire — különösen állami és gazdasági vonalon — esetleg fittyet hánynék. M

it szélnek erről e kérdésről ez állami vezetők? Az eleső és a tartalmas népszerűség közötti különbséggel kezdték el, Szerintük az olcsó népszerűség melegágya az ígérgetés, a teljesíthetetlen kérések előli elvtelen kitérés a közigazgatásban. Nyomban hozzátették, hogy ilyesmivel — sajnos — lehet találkozni, de ennek az ellenkezőjével ls, amikor az állampolgár előadott panaszét ridegen, gorombán, a hatalom pozíciójából utasítja vissza egy-egy tisztviselő, Ez nem a tartalmas népszerűségre való törekvés, hanem a magyar állomapparátus kompromi ttálása. A tartalmas népszerűséget valahol ott keresik, hogy az állampolgárok igényeit, kívánságalt lehetőség szerint az államigazgatás a maga adottságaival, eszközeivel elégítse kt, de ahol ez nem lehetséges, ott ne sajnálja az időt ahhoz, hogy megbeszélje a panaszossal, miért nem tudják ügyét elintézni, Ennek következtében a panaszos úgy távozik — ha dolgavógezettenül is —, hogy engem emberszámba vettek, megbeszélték velem, miért nem tudnak segíteni, Ennek igen jó példáit lehet tapasztalni a társadalombiztosítási szerveknél is, ahol a tisztviselők nem kímélik idejüket, egy-egy üggyel esetenként órákat is eltöltenek. Ez minden fokon a szakszervezetek népszerűséflét szolgálja. Az államigazgatásban dolgozók elmondták azt is, legfontosabb problémájuk például, hogy n tanács tömegszervezeti tevékenységét jobbá tegyék: hogy a választópolgárok körében nagyobb becsülete és ennélfogva tisztelete legyen a tanácsrendszernek. Nem sorolom tovább a megkérdezettek véleményét. Az elmondottakból körülbelül kiderül, hogy h közfunkcionárius népszerűsége nem is olyan egyszerű kérdés. Nagyon sok jó tulajdoni'!gpnl kell rendelkeznie a közfunkeionúrtusnak, hogy népszerű legyen. Ehhez nz alapkellékek adottak. A párt politikája egészséges, az emberek millióinak véleményére támaszkodik, Közéletünk szereplői tisztességes, jószéndékú emberek, akik munkájukkal igyekeznek helyileg még hozzáadni ehhez a nép szerűséghez. Ez az esetek többségében sikerül is, van példa azonban arra is, amikor ez nem sikerül. A kérdés felvetőre mindenesetre jó arra, hogy valamennyien elgondolkozzunk fölötte, és egy kipsit saját munkánkon, magatartásunkon is. Ha ezt elértük cikkünkkel, akkor ebben a fontos kérdésben lapunk is tett egy szerény lépést.