Délmagyarország, 1962. április (52. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-30 / 100. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Díi-Mmmm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT LAPJA Üdvözlet a megye dolgozóihoz! A

Magyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei bizottsága május elseje, a nemzetközi munkásszolidaritás nagy ünnepe alkalmából forró szeretettel köszönti a megye dolgozóit, valamennyi lakóját. A májusi zásziók alatt évről évre Csongrád megyében is mind nagyobb tömegek sorakoznak fel, hitet téve a tartós béke, a népek testvérisége, a szocializmus ügye mellett. Ezen a napon forrón köszöntjük a nagyszerű munkásosztályt, a szocialista útra tért parasztságot, az alkotó értelmiséget, a szocialista építés szellemi munkásait, megyénk minden lakóját, akik mind szilárdabb egységben munkálkodnak ötéves tervünk idei feladatainak megvalósításán, s most is nagyszerű sikerekkel köszöntötték a munkásosztály nagy nemzetközi seregszemléjét. Köszöntjük a munkásokat, akik ötéves tervünk cz évi feladatainak minden részletében történő teljesítéséért dolgoznak. Üdvözöljük azokat a brigádokat, amelyek elnyerték a "szocialista brigád* címet, s azokat, amelyek ezért küzdenek. Köszöntjük a szövetkezeti parasztságot, az állami gazdaságok és gépállomások, a mezőgazdaság valamennyi dolgozóját, s mindazokat, akik megfeszített erővel dolgoztak és dolgoznak, hogy a kedvezőtlen tavaszi időjárás ellenére időben, jó minőségben végezzék el a vetést, megteremtsék az idei bő aratás feltételeit egész népünk javára. Köszöntjük pártunk minden tagját, akik a szocialista építés nehéz, de eredményes közdelmébcn elöl járnak. Köszöntjük a pártonkívüli aktivistákat, akik a tömegszervezetekben és mozgalmakban, vagy azokon kivül munkálkodnak nemzeti egysegünk szilárdításán. Köszöntünk minden becsületes embert, aki munkálkodik a szocializmus teljes győzelméért, népünk boldogabb jövőjéért, szabad és független hazánk, a Magyar Népköztársaság virágzásáért. Megyénk dolgozói nevében forró testvéri üdvözletünket küldjük a kommunizmust építő szovjet népnek, valamennyi testvéri szocialista ország népeinek és pártjainak, a gyarmati iga alól felszabadult országok lakóinak, valamint azoknak a népeknek, melyek még szabadságukért és függetlenségükért küzdenek. Köszöntünk minden népet, mely békében és barátságban akar élni a magyar ncppel. Éljen május 1, a világ dolgozóinak nagy ünnepe! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT CSONGRÁD MEGYEI RIZOTTSAGA KÉTNAPOS ÜNNEPI PROGRAM Április 30. hétfő: 7 óra: Zenés ébresztő 10 óra: NAGYGYŰLÉS A SZÉCHENYI TÉREN. Ünnepi beszédei mond: SZIRMAI I S T V A N. az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bízottság titkára. 11 órától majális az újszegedi ligetben. 11 óra: A munkásórzenekar hangversenye a Széchenyi téren 3. óra: Az újszegedi szabadtéri színpadon az Orvostudományi Egyetem és az ÉDOSZ műsora 3 óra: Üttörőversenyek. rollerverseny az újszegedi ligetben. Majns 1, kedd: 3 órától: Vidám műsor az újsZegedi szabadtéri színpadon. Ugyanitt az MSZBT szellemi vetélkedője 52. évfolyam, 100. szám Ara: 80 fillér Hétfő, 1962. április 30. Csak összefogni hál!... » « D

erűs, jó érzések, felszabadult erő sugárzik e szóból: május. S mihtha e tavaszi virágokba fakadó hónapnak minden szépsége, frissesége, erőt árasztó melegsége sűrűsödne össze első napjának hagyományos nagy ünnepébe. Május elseje gondolatinkban mindig összefonódik a tavaszi virágok 6zínes csokraival, ós az azoknál is szebb, színes élő emberfolyammal, amely e napon a világ minden táján vörös zászlók alatt köszönti a legnagyszerűbbet: az emberséget, a felszabadult emberré válást, a legigazibb harcot a szabadságért, az emberi haladásért. A téli dermedtségből ébredő, feltámadó természet mintegy jelképezi május elsejének ünnepnapján, hogy lehet bármilyen kemény, bármilyen fagyasztóan rideg az elnyomás, a kizsákmányolás csontig hatoló. ' húsba-vérbe vágó hidege; mégis felolvasztja á szocializmus eszméjének, igazságai győzelmének pezsdítő, melengető, soha el nem fojtható tüze. Napjainkban magasan, messze világítón és sugárzón lobog ez a tűz. A parázsból, az apró tüzecskékből a Nagy Októberben hatalmas lángra kapott erő ma már átforrósítja az egész világot, és fényét, jelzőtüzének sugarait mindinkább küldözgeti a messze csillagokra is. Többé nem lehet eloltani, csóváját fehér, fekete, sárga kezek kapják fel, hol ezen. hol azon a pontján a Földnek. Hol itt, hol ott éled fel a tűz: élesztik az elnyomatást megelégelt népek ... V

ilágrendszer ma 'már a szocializmus! E világrendszer országainak, népeinek győzelmei lelkesítik, buzdítják a kapitalizmus. az imperializmus rendszerében élő népeket is az összefogásra, az új, a szebb élet megteremtésének lehetőségére. Világtörténelmi átalakulásnak vagyunk szemtanúi mindannyian. Eszméinknek, a szocialista építés, a kommunista emberség eszmeinek szinte napról napra több a híve szerte a földkerekségen. Megállíthatatlan az a folyamat. amelyet a szocializmus eszméinek térhódítása jelent. Nem mi mondjuk ezt. tények. megcáfolhatatlan napi politikai és történelmi lények bizonyítják. Elég csak a térképre nézni, hogy lássuk mindezt. Ezelőtt alig négy és fél évtizeddel a világ egyhatodán teremtődött meg a szocializmus, A második világháború befejezését követő esztendőkben pedig az országok egész sora — köztük hazánk is —szakadt ki a kapitalizmus láncából. Olyan löbbszáz milliós népek is a szocializmus útjára léphettek, mint a kínai nép, s Európától távol, a szocialista világrendszer országaitól elszigetelve is ki/ robbanhatott a szocialista forradalom győzelmének tüze Kuba földjén. A történelmi haladás e nagyszerű menetét segíti az a mind erőteljesebben áradó folyamat, amelyet a gyarmati és félgyarmati országok függetlenségi törekvése, szabaddá válása jelent. A

szocializmus már nemcsak világrendszer, hanem megérhettük fejlődésének új szakaszát is, amelyben e világrendszer legnagyobb tapasztalatokkal és legnagyobb eredményekkel rendelkező országa, a Szovjetunió, hozzáláthatott a kommunizmus általánosan kibontakozó építéséhez. Ez új szakaszban a szovjet emberek olyan fényes terveket tűzhettek ki maguk elé. mint amelyek az SZKP XXII. kongresszusa óta világszerte ismeretesek az életszínvonal soha nem látott szintre emelésében, áz emberek jólétének, megelégedett életének biztosításában. A kommunizmust építő Szovjetunió mellett a szabad népek szilárd szocialista közössége izmosodik és mutat példát. E szilárd erővel, a szocialista világrendszer erejével már nem bírhat a Kapitalista világrendszer, amelynek éppen ebben az időszakban tovább mélyült altalános válsága, tovább éleződtek az országaikon belüii és az országaik közötti ellentmondásai, megtépázta erejét a gyarmatbirodalmak összeomlása és a min<J nagyobb méreteket öltött harcok. amelyeket a munkásosztály folytat jogaiérv, jobb megélhetéséért. K

ét roppant nagy erőt látunk egymásnak feszülni az idei május elsején. Az aggódó emberiség, a gyermekeiket féltő anyák legizgatóbb kérdésére, korunk fő kérdésére — lesz-e háború? — mégis bizakodóan válaszolhatunk. Nem mintha az imperializmus megváltoztatná egy pillanatra is a maga ragadozó, vérszomjas természetét, s lemondana a problémák fegyveres "megoldásáról*. A szocialista világrendszer azonban — éppen az előbbiekben is vázolt hatalmas erőnövekedése folytán — ma már olyan kemény ellenfelet jelent, hogy a leghabzóbb szájú háborús uszítónak is meg kell gondolnia a végzetes lépést. A szocialista világrendszer további erősödése, a népek összefogása, a proletár internacionalizmus szilárdulása ezért nem lehet csupán a kommunisták magánügye, hanem minden békeszerető emberé. Ez az erő ugyanis az egyetlen, amely lényegéből fakadóan utasítja el a háborús megoldásokat, és az emberi szabadságot jelképező vörös zászlójára a békés egymás mellett élés gondolatát irta. A békés egymás mellett élést, a békés versenyt hirdeti még akkor is, ha ereje akár politikai, gazdasági, vagy éppen katonai téren fölé nő az imperialisták erejének. Nem pusztulásban akarja kivívni az új. igazságos világrendet, hanem békés versenyben, békés küzdelemben. S ez ma már egyáltalán nem vágyálom. A kommunisták politikáját éppen ez teszi olyan rokonszenvessé mindenütt a világon. Ez a politika az, amely képes maga köré tömöríteni más felfogású, más világnézetű embereket is, ha azoknak célja, szándéka jóakaratú, ha azok is az emberiség bék^s fejlődését kívánják és nem állnak a haladás útjába. Természetesen mindannyiunknak tenni is kell azért, hogy az emberiség békés tervei megvalósuljanak, hogy az imperialisták mesterkedései ellenére is bekövetkezhessék az általános és teljes leszerelés, és a hadi kiadásokat a népek jólétének emelésére fordíthassák. N

em lehet kétséges, hogy a szocializmus előbb-utóbb világméretekben legyőzi a kapitalizmust, mint ahogyan egészen bizonyos ma már előttünk, hogy a mi népünk, a dolgos magyar nép is a szocialista világrendszer valamennyi népével lényegében azonos időszakban ér el a kommunizmusba. Nem elég azonban csupán mondogatni, hanem tenni kell érte, dolgozni, termein! kell. Hazánkban most mindenekelőtt a termelés gyorsütemű fejlesztése a fő cél, miután a szocialista útra lépett és első vizsgáján sikerrel megfelelt mezőgazdaságunkkal létrejött az egységes szocialista népgazdaság, kialakultak az egységes termelési és társadalmi viszonyok. Mennyire érzi és látja a magyar nép is feladatát, azt egyebek között bizonyítja a munkában élen járók nagyszerű mozgalmának, a szocialista brigádoknak első országos tanácskozása, és bizonyítja az MSZMP idei VIII. kongreszszusa tiszteletére egyre jobban kibontakozó, a helyi sajátosságokat figyelembe vevő kongresszusi munkaversenymozgalom. H

elyes visszhangra talált pártunknak a bizalomra, a becsületes emberek tömegeire épülő politikája. Anélkül, hogy a mi viszonyaink között egy pillanatra is lemondanánk a munkásosztály vezető szerepéről, a proletárdiktatúra funkcióiról, nagy népi, nemzeti összefogásra szólít fel pártunk, a kommunisták pártja minden' népét, hazáját, családját szerető embert ezen az idei május elsején. Meneteljünk együtt boldog jövőnk érdekében a vörös és a nemzetiszínű zászlók alatt annak a politikának erősítésére, amelyet 1956 novembere óta folytat az MSZMP! További felemelkedésünk záloga csak az lehet, ha erősítjük a pártegységet és ezzel együtt erősítjük pártunk és népünk összeforrottságát, tovább javítjuk gazdasági és kulturális munkánkat, fejlesztjük a termelést, és előrevisszük társadalmunk szocialista fejlődését. Elengedhetetlen mindehhez, hogy szilárdítsuk azt a mély hagyományokon, szereteten épülő barátságot, amely felszabadítónkhoz, a szovjet néphez fűz, és szilárdítsuk kapcsolatainkat, az egységet testvérpártjainkkal, más országok haladásért küzdő népeivel is. M

unkás kezünkbe, szocialista igazságunkba vetett hittel, meggyő•vződéssel indulunk a friss tavaszi virágokkal díszített vörös zászlók alatt a májusi menetben. Ilyen magabiztosan, ilyen erőteljesen, ilyen nagy tömegben még nem meneteltünk, mint most, a kommunizmus építésének korszakában, amikor milliók és milliók, felszabadult és felszabaduló népek lépnek együtt velünk, és szegezik tekintetüket a győzelmesen előremutató vörös csillagra. Szárnyaló erővel zeng végig a Földön az Internacionálé különösen időszerű, legyőzhetetlenséget hirdető, elnémíthatatlan dallama: »Ez a harc lesz a végső, Csak összefogni hát!.. .* LÖKÖS ZOLTÁN (Bede István fametszetei) ]