Délmagyarország, 1962. április (52. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-27 / 97. szám

3 Péntek. 1962. április 27. ÉLJEN A MEGBONTHATATLAN MAGYAR—SZOVJET BARÁTSÁG! Szegeden épül fel az ország egyik legkorszerűbb állami Javítják a gyermekcipők választékát — Több less a burgonya — Az áruellátás kérdései Tausz János belkereskedelmi miniszter nyilatkozata a Dél-Magyarországnak Tausz János elvtárs, belkereskedelmi miniszter szegedi látogatása alkalmából nyilatkozott a Dél-Magyarországnak. A kérdésekre a következőket mondotta: — Szeged régebben is híres volt kereskedelméről, s most örömmel tapasztaltam az üzletekben látottak, hallottak alapján, hogy ezt a hagyományt itt tovább fejlesztették. Az áruellátással — mint a beszélgetések során kiderült — a lakosság megelégedett, de azért néhány problémát is felvetettek. Elmondták, főleg az aszszonyok, hogy még mindig nem megfelelő Szegeden a gyermekcipők választéka és minősége. Különösen keresettek a bőrtalpú, simabőrű regattacipők. Igen keresett cikk, de ritkán kapható a gyermek lakkcipő. E problémák szinte országos jellegűek, s orvoslásukért a minisztériumnak feltétlenül intézkednie kell! Korszerű, tartós cipők A legutóbbi felmérés alapján örömmel állapítottuk meg, hogy Magyarországon átlagosan olcsóbb lett a íérficipők átlagára, egyedül a csizma és a bakancs ára emelkedett. Érdemes beszélni arról is, hogy nálunk az ipar még ragaszkodik a régi, korszerűtlen, vaslagtalpú. nehéz férficipökhöz. Pedig a vásárlók — éppúgy, mint külföldön — nálunk is keresik, különösen nyáron, a könnyű, puha cipőket. — Erre gondolva Tunit névvel hamarosan új külföldi műanyag érkezik az országba. Ebből a műanyagból könnyű és tartÓ6 cipők készülhetnek. Korszerű megoldással Megkérdeztük a minisztert, hogy mi a helyzet a Szegedre tervezett állami áruház építésével? — Nemcsak terv és óhaj — válaszolta —, hanem hamarosan valóság is lesz Szegeden egy új állami áruház építése. A tervek már elkészültek, sőt személyesen megnéztem az áruház makettjét is. tgy jóleső érzéssel számolhatok be arról e kedves városban, hogy Szegeden hamarosan sor kerül az ország egyik legkorszerűbb állami áruháza építésének megkezdésére. Műszakilag teljesen új elgondolásokkal épül majd az állami áruház. Mint a tervezők elmondták, Amszterdamban van hozzá hasonló, amelyet szintén magyar mérnök tervezett. Érdekessége, hogy az árusítás szinté egyetlen összefüggő, hatalmas földszinti helyiségben lesz, s az emeletre kerülnek a raktárak, valamint a szociális helyiségek is. Az áruházat ügynevezett rejtett ablakmegoldással képzelték el a tervezők, amely — mint mondták — a valóságban még szebb, s főleg praktikusabb lesz, mint a maketten. A pilléreket csaknem teljesen el akarják hagyni, hogy a több ezer négyzetméteres eladási felület jól áttekinthető legyen. Beszélgettem erről már a város tanácsi és kereskedelmi vezetőivel, s figyelmeztettem őket arra is, hogy a jelenlegi állami áruház helyiségeit is jól használják fel. Helyesnek találnám, ha ott mondjuk egy bútor- és lakberendezési áruházat létesítenének, természetesen azzal a feltétellel, hogy az új állami áruházban nem lesz külön bútorrészleg. Helytelen „egyenlősdi" — Országosan sokat beszélünk a bel- es külterületek áruellátásáról — folytatta a miniszter. — Ezt sokan helytelenül úgy értelmeziK, hogy a legkisebb falusi boltban is legyenek 15—20 ezer forint értékű zenegépek, gyarmatáruk, valamint egyéb nagyobb értékű, főleg kiemelt luxuscikkek. Az én álláspontom szerint ez nem helyes, mert nem gazdaságos. nem praktikus az ilyen -egyenlősdi*. A kereskedelem fejlődése Nyugaton is egyre inkább oda irányul, hogy a nagyobb értékű cikkekből csak úgynevezett bemutatótermeket létesítsenek, ahol az árut a lakosság kiválasztja, megrendeli, s természetesen megfelelő szavatossággal egyenesen a nagykereskedelmi vállalattól kerül a nagyobb értékű bútor, vas- és műszaki cikk a vásárlókhoz. — Bármerre jártam az országban, a kereskedelmi dolgozók és a vásárlók :s egyaránt szóvá tették a burgonyaellátás problémáját. Meg kell mondanom, hogy a rossz, aszályos év miatt a kormány időben intézkedett, s gondoskodott a burgonya pótlásáról. Nem rajtunk múlt, hogy eddig a megrendelt több ezer vagonnyi burgonyából különböző akadályok miatt csak kisebb mennyiség érkezett, A következő napokban, hetekben azonban lényeges javulás várható a burgonyaellátásban is. Addig is nagyobb mennyiségű rizst szállítottak a burgonya helyettesítésére az ország élelmiszerboltjaiba. A szebb boltért A beszélgetés végén Tausz Jáno6 elmondta, hogy a Bűkereskedelmi Minisztérium a napokban -A szebb, tisztább boltért!" elnevezéssel mozgalmat indított, amelyhez serkentésül a belkereskedelmi miniszter 40 ezer forint összegű pénzjutalmat, és 200 ezer forint értékű berendezést tűzött ki. E mozgalom célja, hogy az olyan kisebb, a bolt szépítéséhez tartozó javításokat, felújításokat saját erőből, vagyakár társadalmi munkával oldják meg a kereskedelmi dolgozók, a kulturáltabb kereskedelem érdekében. — A július 21-én kezdődő Szegedi Szabadtéri Játékokkal kapcsolatban a miniszter a Belkereskedelmi Minisztérium teljes támogatásáról biztosította a városvezetőit, lakosságát. Védjük és gyarapítsuk mindannyiunk vagyonát! A lam a szocialista építés minden szakaszában a társadalmi tulajdon megbecsülésének szellemében nevelte a dolgozókat. Ez viszszatükröződik a szovjet Alkotmányban is, amely a szocialista tulajdont szentnek és A társadalmi tulajdon a szocialista rendszer alapja, a haza gazdagságának és hatalmának forrása, a nép jómódú és kulturált életének forrása. A szocializmus a magántulajdonnak egyszer s mindenkorra végetvetve, a dolgozókat felruházta azzal a sérthetetlennek nyilvánítja, s nagy joggal, hogy önmagunkminden állampolgár kötelességévé teszi, hogy őrködjön felette és gyarapítsa. A -társadalmi tulajdonra kezet emelő személyeket a törvény megbünteti. A kommunizmus általánosan kibontakozó építésének időszakában a társadalmi tulajdon védelméről és gyarapításáról való gondoskodás még nagyobb jelentőséget kap, erkölcsi normává, minden szovjet ember jellemvonásává válik. Ennek az elvnek a szocializmust építő országokban is érvényesülnie kell. Azt jelenti, hogy valamennyiünknek gondos gazdává kell válnunk, éberen óvnunk és munkánkkal gyarapítanunk kell M' nak, a társadalomnak dolgozzanak. A szovjet emberek életüknek és sorsuknak, munkájuk minden gyümölcsének teljhatalmú urai. indannyian teljes joggal elmondhatjuk: az állam mi vagyunk. A szocializmus nem választja el egymástól az egyént, a kollektívát, a társadalmat, hanem egyesíti őket. S ez roppant nagy előnyöket biztosít a szocialista társadalomnak. Valóban, törődhet-e az ember a társadalmi érdekekkel a kapitalista világban, ahol ra, s közben a munkabér nemcsak hogy nem csökkent, hanem a munkások és alkalmazottak jelentős részénél emelkedett is. A dolgozók egyre több anyagi javakat kapnak a társadalmi alapokból. A legutóbbi öt esztendőben 50 millió szovjet ember — a lakosságnak csaknem egynegyede — új lakásba költözött. Világos, hogy a népjólét ilyen emelkedése csakis azért vált lehetővé, mert a szovjet emberek munkájukkal nap mint nap gyarapítják az ország javait. T

ávolról sem minden a javakat előteremteni. A javakat meg is kell tudni őrizni, hogy minél nagyobb hasznot hozzanak az a magántulajdon uralkodik? pmbernek Gyakran megtörB'At«»viAP»»/\tAnrt„ nAm /l W/vJ Természetesen nem. A dolgozók és a tőkések két. farkasszemet néző táborba tartoznak, érdekeik különbözo társadalmi tulajdont, taka- nek. A kapitalista nem törőrékosam kell bánnunk az állami eszközökkel. Rádióösszeköttetés a gépállomások és a traktoros brigádok között A szegedi járás valamennyi lanságának biztosítása érdegépállomásán megfelelően el- kében a Földművelésügyi Mivégezték a gépek téli karban- r.isztérium rendelkezése értartását, javítását. Mégis elő- telmében a gépállomások fordulhat, hogy üzemzavar, ilyen esetben mikrohullámú hibásodás miatt le kell állnia rádió adó-vevőkészülék segítegy-egy traktornak. A koráb- ségével közvetlen összekötteb: években sokszor okozott tést biztosíthatnak a kihelyenagyobb kiesést az a körül- zett brigádokkal. A szegedi mény, hogy bár a szerelők járás gé/állomásai is éltek készen álltak a beavatkozás- ezzel a lehelőséggel. Közüra. de a gépállomás és a tő- lük a kiskundorozsmai géple sokszor 20—30 kilométer állomás például 8 adó-vevőtávolságban dolgozó brigád berendezést állított fel a teközött nem volt megfelelő, közvetlen Kapcsolat. A tavaszi munkák zavartarületén. s az idén először biztosította a közvetlen összeköttetést a földeken dolgozó traktorosokkal. ténik, hogy az emberek nagyszerűen dolgoznak, látják és érzik ennek az anyagi eredményeit, de a megtakarításra vagy egyáltalán nem gondolnak, vagy felületesen kezelik. Erőfeszítéseik ennélfogva hibizonyulnak. Mondjuk például, hogy a szö.. vetkezetben gazdag termést egyetlen gondja van: rrn- értek e, de a betakaritásnál dik azzal, hogy ezrek, milliók munkát keresnek, s azok, akik dolgoznak, olykor nyo- ^tavaTénak morusagos tengodesre vannak kárhoztatva. A tőkésnek Tcvább fejlődik a III. kerület A kerületi tanács ülést tartott és megtárgyalta a községfejlesztési tervet is A teherautók tönkretették a Pancsovai utcát, az átjárók nagyon rossz állapotban vannak. Ezek rendbehozatalához bejelentette a lakosság segítséget is. Teleki Ferenc a tervbevett gyulatelepi orvosi rendelő Szeged III. kerületi taná- aszfaltoznak. A tartalékalapcsa tegnap, csütörtökön tar-'ból biztosítanak hozzájárutotta ülését. Ezen megelent lást az iskolák tanműhelyeiBódi László országgyűlési nek kialakításához, képviselő is. A tanácsülés Az interpellációk, bejelennapirendjén tések során a kerület termelőszövetkezeteinek helyzete. sok tanacsta* szolalt fel. az ötéves községfejlesztési Csiszár Antal a Vodkerti tér tervjavaslat, s a tanácstagok gyomtalanítását, az alsóvá- felállítását sürgette, Király bejelentései szerepeltek. rosi temetőárok tisztítását József pedig a Bárány utcáA mezőgazdasági állandó kérte. Szalma Gézáné java- ba k^rt téglát, hogy abból a Dizottság beszámolójából ki- solta: a városi tanács műve- lakosok társadalmi munkával tünt, hogy mind a Táncsics, dési osztálya a Kolozsvári rendbehozhassak a gyalogjármind pedig az Uj Élet ter- téri iskola politichnikai mű- dákat. László András több melószövetkezet szépen fej- helyének építésénél vegye közkifolyó megjavítását sürlődött. igénybe a társadalmi munka- gette a Nyü és a Pálfi utca A beszámolót követő vita felajánlást is, mert a vállalt környékére, ördögh Péterné során Sziládi Sándor a vég- szakmunkákkal nagyobb bö- pedig intézkedést kért, hogy lehajtó bizottság, s a jelen- vítést lehetne végezni. Kifő- a külvárosi boltokbán is lévő országgyűlési képviselő gásolta, hogy nem higiéni- rendszeresen csomagolják az segítségét kérte, hogy a Tán- kusak a piaci földművesszö- árut. csics Termelőszövetkezet mi- vetkezeti elárusítóhelyek, s Vincze Antal tanácselnök hamarabb központi majort rendezetlen a Kálvária tér. válaszában bejelentette, építhessen, mert enélkűl nem Ugrai Zoltán a Sárkány hogy több kérés intézkedétud kellően fejlődni. utcaj húsbolt és autóbusz- sét már programba vették, Ezután a tanácsülés a ke- megálló elé kért szemétgyűj- a többiben pedig eljár a i ülel ötéves községfejlesztési tőt. özv. Kiss Istvánné Haty- végrehajtó bizottság illetétervét határozta meg. E sze- tyastelep problémáiról szólt: kes helyeken, rint 1963-ban, 1964-ben és 1965-ben sorrendben egymillió 281, egymillió 227 és egymillió 57 ezer forint jut erre a célra, melyet évente 170 ezer forint értékű saját anyag és átlagosan 270 ezer forint értékű betervezett társadalmi munka egészít ki. Ebből az összegből hozzájárulnak a vásárcsarnok építéséhez, közvilágítási lámpákat szerelnek fel, házhelyeket rendeznek, újabb nyomócsöhálózatot, Alsóvároson kisvízművet építenek utakat, gyalogjárdákat, átjárókat újítanak fel, illetve nél több profitot kisajtolni. Mások munkájának gyümölcseit kisajátítva fényűző, pazarló életet él. Másrészt a munkásnak vajmi kevés érdeke fűződik ahhoz, hogy hosszabb ideig tartson el a gép, hogy több terméket állítson elő. Hiszen mindez nem az övé, hanem a tőkésé. L

ényegénél fogva a legtakarékosabb, a leggazdaságosabb társadalom a szocialista társadalom. Az állampolgárok munkáját az egész nép érdekében használja fel. A szovjet társadalom a legcélszerűbb módon, tervszerűen irányítja a gazdasága fejlődését. Mindaz, ami a szocialista országban történik — a hatalmas folyók megszelídítése, a víztelen sztyeppék öntözése, gigantikus gyárak, erőművek építése, a kozmikus térségek meghódítása — a népet, az ember javát szolgálja. A nép jólétéről való gondoskodás mindig a kommunista párt fő feladata volt és marad. A szocialista tulajdon gyarapítása kedvezően hat a szovjet emberek életére. Minden család érzi a párt és kormány által már végrehajtott és jelenleg folyamatban levő szociális intézkedések eredményeit. Növekszik a munkások, az alkalmazottak és a kolhozparasztok reáljövedelme, emelkednek a nyugdíjak. A Szovjetunióban minden munkás és alkalmazott áttért a 7, illetve 6 órás munkanapéi a szállításnál nagy volt a szemveszteség, nem gondoskodtak a megfelelő tárolásról, s ennélfogva az árutermelés csaknem a felére csökkent. Ez a szövetkezeti gazdáknak és magának a szövetkezetnek végül az államnak egyaránt súlyos kárt okoz. Vagy vegyük például a lakásépítkezést. Sokat építünk, de még mindig nagy a lakáshiány. Az építkezés lendületét az építőanyag-hiány gyakran lefékezi. Milyen nagy kárt okoznak a társadalomnak azok a gondatlan emberek, akik az építkezéseken megtűrik a tégla, a vasbetonelemek tönkretételét, a cement és más égetően szükséges anyagok pazarló felhasználását! Hiszen ezekből az anyagokból ezerszámra lehetne újabb összkomfortos lakásokat építeni. Nos. a társadalmi tulajdon védelméről és gyarapitásáról való gondoskodásnak ezért kell minden szocialista ember szívügyévé válnia. A

kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtése, a kommunista bőség elérésére elválaszthatatlanul összefügg a szocialista tulajdon további növelésével és gyarapításával, az emberekben a köztulajdon iránti megbecsülés kialakításával. Amint azt N. Sz. Hruscsov elvtárs mondotta az SZKP XXII. kongresszusán: -A nagyban és kicsiben való anyagtakarékoskodóst. a természeti kincsek és az anyagi értékek célszerű felhasználását a állami politika színvonalára kell emelnünk". ülést tartott a járási tanács végrehajtó bizottsága Tegnap delelőtt ülést tar- feladatait. A járás 30 gyentott a szegedi járási tanács ge termelőszövetkezetének végrehajtó bizottsága. Farkas fejlesztési lehetőségeit eleIstván, a végrehajtó bizott- mezve, a járási tanács végság elnöke számolt be a két lehajtó bizottságának ülése ülés között hozott intézkedé- részletesen foglalkozott két sekröl, döntésekről. termelőszövetkezet: a tiszaA többi között tárgyalta a szigeti -Búzakalász" és a végrehajtó bizottság a ter- csengelei -Kelőpatak" idei melőszövetkezetek fejleszté- évi tervével, a két tsz megsének és megszilárdításának hívott elnökei jelenlétében. A MAV Igazgatóság tíz elűzetne közül négy szegedi Egy évvel ezelőtt, amikor a MÁV igazgatóságok éves versenyében utolsó volt a szegedi, csak kevesen remélték. hogy végül is megelőzi a többieket. Az igazgatóság, s a szolgálati helyek dolgozóinak lelkesedése eredményre vezetett, harmadszorra is megtartották a minisztérium és a Vasutas Szakszervezet vörös vándorzászlaját. A különböző szolgálati he-. Ivek is megérdemelt kitüntetést kaptak. Már beszámoltunk arról, hogy a szegedi vasúti csomópont elnyerte a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját. A csomóponton kívül kilenc szolgálati hely kapott élüzem kitüntetést. Ezek között van a Szegedi Pályafenntartási Főnökség, a Távközlő- és Biztosítóberendezések Fenntartási Főnöksége és a Rókusi Állomás. További három szolgálati hely kapott vezérigazgatói és tizenhárom igazgatói dicséretet. A szegedi kitüntetett szolgálati helyek közül a vasúti csomópont, amelyhez a Szeged-Állomás és a Fűtőház tartozik, a Pályafenntartási-, e. Távközlő- és Biztosítóberendezések Fenntartási Főnökségei 29-én az alsóvárosi Petőfi Sándor Művelődési Otthonban, a Rókusi Állomás dolgozói pedig 28-án a Marx téri Vasútforgalmi Technikum nagytermében tartják élüzemavató ünnepségüket.