Délmagyarország, 1962. április (52. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-03 / 78. szám

9 Kedd, 1382. április 3. Roberto Benzi szegedi hangversenye Szárítóüzemrészt az Ingatlankezelő Vállalat f8pít Április 4-i előkészületek Ásotthalmon A Budapestre évenkint elláto­gató Robcrto Benzi. most va­sárnap először jart Sztegeden. Érthető hát, ha a hajdani -kis kar­mester« első szegedi koncert­je szenzációnak hatott és roman­tikus inaimat keltett, fökeppen az ifjúság és mindenekelőtt természetesen — ezen sem lehet csodálkozni — a gyengébb nem körében. Látni akarták a két vi­lághírű film még ma u szinte gyerekesen fia­tal él rokonszen­ves hősét, szám­talan nagystkeru hangverseny ve­zénylő karmes­terét. s még számtalanabb új­híradó kedves alanyát, aki de — ugy latszik — Benzi ebben a mi tárgyilagos es nem »komplikálja« a dolgo­raeionalisUt korunkban vala- kot, egyszerűségre törekszik, mvféle különös ét izgalmas csakhogy — itt a baj — nem titkot. valami misztikus tudni, hol határos ez az egy­A Szegedi Ingatlankezelő Vállalat asztalos részlege sok ablakot, ajtót javít vagy ese­i rél ki évente. Eddig meg­esett, hogy a friss fűrészáru­ból készített részek száradás i után meghajlottak, s nem il , leszk'edtek jól össze a nyílás záró szerkezetek. Ezért sajat rezsiben szárítóműhely építé­sét kezdték meg. Erre és az ugyanitt kialakítandó iroda­helyiségre 155 ezer forintot költ a vállalat. A szárítóban 40 óra alatt tudják a nedves­séget kivonni a deszkákból, s azok tökéletesen feldolgozha­tókká válnak. A Jósika ut cai szárftóüzemrészben egyéb ként más vállalatok részére ; is vállalnak majd munkái, ' mert a kapacitása nagyobb, mint az asztalosrészleg szük­ségletének az ellátása. Rendbehozzák a művelődési otthont — A színjátszók Moliérc-darabot mutatnak be rejtélyt, a -csodagyermek­titkát hordozza magában, különös módon egyesítve ezt a csinos fiú önmagaban is von­zó tulajdonságaival. Isit ni akarták hat, s nemcsak a karmesteri dobogónak a tü­relmetlen és a lelkes kíván­csiak számára túlságosan messzi, elérhetetlennek tűnő távolságából, hanem közvet­len közelről, az -életben- is. A hangverseny ívtan a fiatal autogrammkérők elleptek a színház művészibe járatát, el­torlaszolták az utat. s várár jcoztak közel egy órát. hogy a világhírű műrészt közvet­len közelről láthassák, leg­alább addig, atmg megveszi a kijárattól az autóig tartó néhány lépésnyi utat. Róber­tet Benzinek végül ís, műután vagy egy félóráig tümlme­sev irta az autogiammloket a színház portáján, egy tfüzoltó segítségévéi úgy kelleti ma­gát áttörnie, valósággal át­verekednie az autogrammké­rők szoros gyűrűjén, hogy ebédelni mehessen. A lelkes fiatalok persze a Hungáriába is korették, s ebéd közben is autogrammokat kellett ir­ma ... Nagy volt tehát a lelkese­dés. S ezen nincs is mit cso­dálkozni. Annak ellenére sem. hogy Roberto Benzi hangversenye — amelynek egyébként természetesen oriasi sikere volt — a zenei mélység tekintetében nem elégített ki minden igényt. Magyarázni se kell, hogy Benzi kivételes tehetségű művész, s nagyon szorgal­mas is hozzá — az egész hangversenyt kotta nélkül, kívülről vezényelte — s ez kétségkívül nagy ritkaság a hozzá hasonló szerencsés sor­sú művészek között. De úgy tűnik, mintha egyelőre még nem lenne saját, egyéni mondanivalója, igénye és ereje az újatmemdáshoz. Ve­zénylése pontos, szabatos, lendületes, a hangverseny mégis inkább leckefelmcm­dásnak hatott, mint. művészi újraalkotásnak. *edig a ze­nekar is igyekvőén játszott. szerűség az igénytelenséggel. Roberto Benzi nagyon fia­tal még. Fejlődése okozhat meglepetéseket. Ostobaság lenne ezzel kapcsolatban jós­latokba bocsátkozni. Viszont jogunk van remélni, hogy ezek az esetleges meglepeté­sek kellemesek lesznek. O. L. A JottósorFolások áprilisi ütemterve A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság sorsolási naptára szerint áprilisban négy lottó­húzás lesz: egy a fővarosban, három vidéken A hónap első lottóhúzását — a 14. Játékhét nyerőszá­mainak és a márciusi tárgy­jutalmaknak a sorsolását — április 8-án. a Villamosgép­és Kábelgyár Gyömrői úti művelődési házában rende­zik. Április 13-án Diósgyőrött, 20-án Kiskunfélegyházán. 27­én pedig Békéscsabán húzzák a lottó nyerőszámait. (MTI) Az ásotthalmi művelődési otthon kivilá­gított ablakai a késő éjszakai órákban is messzire világítanak. A világos ablakok mögött serény munka folyik. A falu ap­raja-nagyja itt sürög-forog. A tanácselnök, Sági János és a titkár, Makra János, mun­kaköpenyben a díszleteket festik A .peda­gógusok és az erdészeti szakiskola diákjai a színfalakat ácsolják. A nagy ünnep tisz­teletére rendbehozzák a község művelődési otthonát. Munka után ótt dolgozik Dobák Sándor, az állami gazdaság munkása. Bodó Ignác, a művelődési otthon gondnoka. Szűcs Illésné. Bodó Ignácné. a nőtanács tagjai, Juhos József és a többiek. Az ásotthalmi színjátszók komoly múltra, sikerekre tekinthetnek vissza. Urbán Ernő Tűzkeresztség, Móricz Zsigmond Kismadár, Bród.v Sándor Tanítónő című müvének be­mutatása egy-egv fontosabb állomása a csoportnak. Korábban az erdészeti szakis­kola és az ásotthalmi községi KlSZ-szervc­zet fiataljai alakították a színjátszó cso­portot. Most a nagy ünnep tiszteletére új­jáalakult a művészeti együttes. , Az otthon egyik csendesebb sarkában próbálnak. Április 4-én este Moliére Dan­din György népszerű művét mutatják be. A főszerepet — Duda Gyurit — Posta Ist­ván pedagógus alakítja. A többi szereplők Horváth Sándorné, Zentai Antalné. Tóth István. Palóc Sándor és felesége ug.vancsak pedagógusok. A bárót Gyuris Tibor, a köz­ség állatorvosa eleveníti maid meg a színpadon. A fiatalabb generáció is helyet kap a csoportban. Kelement Szűcs Zoltán tanuló alakítja majd. A csoport tagjai az előadás sikeréért drukkolnak. A bevételt nemes célra fordít­ják: az úttörőotthon részére bábszínház­kellékeket vásárolnak, ezenkívül sok más érdekes játékkal is bővítik az otthon felsze­relését,. Utolsó simítások a díszleten. Mig a tanács­elnök és a titkár hivatali munkáját végzi, a -lyukas órám* Palóez és Horváth Sándor­né a -festőművészek- utmutatásai szerint dolgoznak a díszleteken. Megjelent Nemes Rezső munkája: Az ellenforradalom története Magyarországon 1919—1921 A Magyar Történelmi Tár­sulat kiadványaként, az Akadémiai Kiadó gondozá­sában most került ki a saitó alól Nemes Dezsőnek, a Ma­gyar Tudományos Akadémia levelező tagjának Az ellen­forradalom története Ma­gyarországon 1916—1921 cí­mű monográfiája. A mű a lcgújabbkori magyar törté­net egyik döntő szakaszának, a Tanácsköztársaság megdől­tét követő közel két eszten­dőnek a történetét tárgyalja. A munka az ellenforrada­lom rémuralmának és hata­lomra jutásának mindeddig legrészletesebb, legbehatóbb feldolgozása. A munka az antanthatal­mak és a jobboldali szociál­demokratáknak a Tanács­köztársaság megdöntésére irányuló akcióinak rajzával kezdődik. A fehérterrorista különítmények vérengzései­nek bemutatása után a szerző a létrejött ellenforra­dalmi hatalom három köz­pontjáról szól. majd gondo­san analizálja az ellenfor­radalmi hatalom osztályjel­legét. Részletesen ábrázolja a Szociáldemokrata Párt ve­zetőinek politikáját. Az 1920­as parlamenti választásokat és Horthy kormányzóvá vá­lasztását tárgyaló fejezetek­ben mély bepillantást en­ged a szerző az uralkodó osztályok belső harcaiba. A lakosság általános politikai és gazdasági helyzetének analízisét a Népbiztos-per. a király-kérdés, a trianoni bé­keszerződés tárgyalása kö­veti. Végül az 1921 elején fellángoló munkásharcok, majd az első legitimista res­taurációs kísérlet bemutatá­sával vezeti el a szerző az esőmén vekei a Teleki-kor­mány bukásáig, a Bethlen­kormány megalakulásáig A valóban hézagpótló kö­tet joggal számíthat o leg­szélesebb körű érdeklődésre. Április 5-én nyereménybetétkönyv­sorsolás Dorogon A nyereménvbetétkönvvek 1962. első negyedévi sorsolá­sát április 5-én, Dorogon ren­dezi az Országos Takarék­pénztár. A húzáson mindazok a betétkönyvek résztvesznek, amelyeket 1062. március 29-ig váltottak. A sorsoláson — a pénzügy­miniszternek egy éve megje­lent rendelkezése értelmében — minden ezer betétkönyv közül 25 nyer; egy a negyed­évi átlagbetétjének 200 szá­zalékát, egy a 100 százalékát, kettő az 50 százalékát, hu­szonegy pedig a 25 százalé­kát. (MTI) Megrövidült a fásítási idény A márciusi tél az erdészek fásítási hónap befejezés* és a fásítók munkáját is hát- után is lesz még lehetőség ráitatta. Március 10-én kez- erre a munkára, de mivel dődött a fásítási hónap, de várható, hogy a növényekben húsz napot kellett várni, hamarosan megindul a nedv­hogy végül maga a munka keringés, a fásítási idény na­is megindulhasson. Az orszá- gyon megrövidül. gos erdészeti főigazgatósagon közölték, hogy a csemeteker­tekben most már teljes erő­vel folyik a suhángok és a csemeték kiemelése. A fagy­tól felengedett föld az ország nagy részében alkalmas a fa­ültetéshez. Természetesen a Az erdészek most a fiata­lok fokozott segítségét kérik, a feladatok megoldásához. Azt szeretnék, ha a fásításnál évről évre rendszeresen köz­reműködő -törzsgárdán* kí­vül minél több KISZ-fiatal és úttörő kapcsolódna be a szép munkába. Elvezetik az olvadás után összegyűlt hóiét Ünnepi műszakkal köszöntik szegedi nagyállomás dolgozói a felszabadulás ünnepét A Szegedi Nagyállomás ják. illetve csökkentik a ko­torgalmi. kereskedelmi es vontatás) szolgálata dolgozói­nak nagy 'ré«e szocialista brigádokban versenye:' a jobb termelési eredmé­nyekért. A munkacsapatok elhatározták, hogy hazánk felszabadulásának 17. évfor­dulóját március 28-tól ápri­lis 4-tg tartó ünnepi mű­szakkal koszöntik. Felhívá­csitartozkodasi egysegidöket es biztosítják a személy-, va­lamint a tehervonatok me­netrend szennt való közle­kedését. Az állomás MSZP csúcs­szervezete, valamint szak­szervezeti bizottsága az ün­nepi műszak eredményeinek értékelését ellenőrizni fogja, s a műszak elteltével megál­A türelmetlenül várt ta­vasz > égre megérkezett. Ki­sütött a nap ós a márciusi hó néhány nap alatt elol­vadt a földeken. Túl a Ti­szán, a kötött talajú terüle­teken egy-egy laposon, tóvá gyűlt a hólé. Sürgős beavat­kozásra volt szükség Desz­ken is. ahol a Kossuth Tsz. árpavetését fenyegette a föl­gyülemlett csapadékvíz. A tsz három növénytermesztési brigádja összefogott a ve­szély elhárflására. S a dicsé­retes összefogás eredmény­nyel járt. A hólé nem öntöt­tel el a már sarjadó ősziór­pa-vetést. Tiszaszigeten, a Búzaka­lász Tsz új majorját tenger fogta körül, s az út másik ol­dalán levő Pap-tanyánál podig már sürgős beavatko­zasra volt szükség, mert a viz már a tanyaépület falát nyaldosta. Itt a Vízügyi Igaz­gatóság emberei léptek köz­be meg idejében és elvezet­ték a vizet a fenyegetett ta­nyaépület közelébőL (Somogylne (elv.) Serényen ássák a vízlevezető árkot a deszki Kossuth Tsz gazdái •itt > t •ukhoz csatlakoztak az álló- lapítja a brigádok közti he­mas többi dolgozói is, és val- , M sorrendeV lalták. hogy az ünnepi mű­szak hetében baleset nélkül vegak munkajukat, betart­Dr. Bdnkfalvy Gyula levelező i.lpWsyi&ilp! Viz alatt a tiszaszigeti batár a hirtelen olvadás következtében

Next

/
Thumbnails
Contents