Délmagyarország, 1962. április (52. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-21 / 93. szám

3 Csütörtök, 1962. április 21. Intézkedések a mihályteleki vízhiány megszüntetésére A tavasz beköszönte után egyre-másra panaszkodtak a mihályteleki lakosok, hogy nincs elegendő víz, nem tudják ellátni a háztartásukat. A III. kerületi tanács végrehajtó bizottsága kivizsgáltatta ennek okát. Megállapították, hogy a községben többen meg nem engedett célokra használják napközben a vizet. A háztáji kertjeikben termelt nagy mennyiségű retket és egyéb veteményt a telken levő mély aknából locsolják, így a magasabban levő közkifolyókból nem tudja hordani a lakosság a vizet. Másik visszaélést is megállapítottak. A víz házakhoz történő bevezetésekor a fővezetékről leágazó csőnél szűkítő berendezést alkalmaztak a szerelök. Többen ezt is leszedték, hogy a közhálózatból — mely elsősorban a háztartások szükségletét hivatott ellátni — bővebben kapják az öntözéshez a vizet. E helytelen gyakorlat felszámolása érdekében intézkedett a kerületi tanács. Vissza kell állítani a szűkítő berendezéseket, tilos az aknából locsolni. A közkifolyókkal egy szintű kerti kifolyókat lehet csak üzemeltetni, azonkívül napközben tilos a locsolás. Este 10 órától reggel 5 óráig viszont bárki, kedve szerint öntözhet a közhálózatból, sőt medencébe. tárolóba is gyűjtheti a vizet. Egyébként tizenegy vizpazarló mihályteleki lakos ellen szabálysértési eljárást indítottak. Elismerően nyilatkoztak viszont néhány olyan gazdáról a kerületi tanácsnál, akik motoros szivattyúval ásott kútjaikból öntözik háztáji földjeiket. Egyébként a tanács, valamint a Szegedi Víz- és Csatornaművek a jövőben rendszeresen ellenőrzi a rendelkezések megtartását. NAPIRENDEN: A játszóterek A szegedi szülőik gondja, hogy hol ját&z•zon a gyermek, ha pedig erre hely van. ki vigyázzon rá? Játszótér nem sok van a városban. A nagykörúton kívül a Kálvária, a Marx, a Csillag és a Klapka téren, a Rózsa utca végén és a Petőfitelepen található szabad térség. Ezeken a helyeken többféle 6zórakozóeszköz áll a gyermekek rendelkezésére. A kerületi tanácsok hamarosan kijavíttatják, s felújíttatják a homokozókat is — főleg a patronáló üzemek segítségével. A' Mátyás téren — mint arról korábban írtunk — a rendezéssel egy időben kisméretű labdarúgó-pályát is kialakítanak. Az I. kerületben a disztérnek minősülő Dugonics és Széchenyi tér nem jöhet, számításba, marad az egységesen pihenőparknak és játszótérnek minősített Honvéd, Bartók Béla. Roosevelt tér, a Móra-park és az újszegedi játszótér. A zöldterület védelméről szóló tanácsi rendelet szerint — mely a másik két kerület több terére is vonatkozik — több korlátozásnak vannak kitéve a gyermekek. Bizonyce korig használhatnak egyes játszótere<et, nem szabad "focizni*, fűre lépni stb. |Yf ár itt adódhatnak az első hibák. A gyereíek összeveszhetnek, a nagyobbak nem tudnak szó-akozni, mert nekik már i "keményebb* játék kelene. Ezért az 1. kerületi a nács és a városi testnevelési és sporttanács heyes kezdeményezésbe fo;ott. A tavaly megnyitott Is most. még átalakítás üatt álló. Szent György ér melletti minorita-kert)en kisméretű kézi-, koár- és röplabda-pályát •pítenek. A pihenők és a üsebbek védelmére a ka>uk mögött élősövény-paánkot ültetnek. A sporttalács felszerelést, labdát ad, iz utóbbit a parkőr kölsonzi. A gyermekek feligyeletét és sportoktatását arsadalmi munkában tesllevelő tanárok, edzők láták majd el. Másik helyes örekvés. hogy változatoabbak legyenek a játékzerek. Ezért külföldi minák után egyszerű, olcsón elszerelhető fa- és csőváas mászókákat, csimpasz:odókat, bújócsöveket, műínyaggal burkolt csúzdát erveznek. Mindez azonban kevés. ) rendelkezésre álló pénzigyi keretek szűkek, még öbb vállalatnak kellene a egítségét felajánlania. A elügyelet sem kielégítő, úszen a parkőr nem pelagógus. hanem szerződőén alkalmazott, aki áltaában csak azt látja: neki nindenáron rendet kell teremteni. Ellenben már egy-két évvel ezelőtt volt olyan törekvés — például a nőtanácsnál —, hogy szünidőben patronálják a játszótereket. Miért nem lehet ezt megvalósítani? A tanács művelődésügyi állandó bizottsága nemrégiben ismét helyes határozatot fogadott el: felkérik az iskolák úttörőcsapatait, hogy vállalják egy-egy játszótér szocialista megőrzését, s ott a rend fenntartását. U átra van még a "foci11 zás*. a legtöbb vitára okot. adó játék kérdése. Erre is van hasznos elgondolás. A sporttanács felülvizsgálja a szegedi sporttelepeket, hogy melyiket, mikor használhatnák a gyerekek. Sok IV—VIII.-os általános és középiskolás egyik vagy másik héten délután megy iskolába. Ilyenkor a túlzsúfolt edzési program ellenére délelőtt kielégíthetné labdarúgó-szenvedélyét, nem is szólva a holtszezonról. A felülvizsgálat után a sportpályákhoz közel eső iskolákat értesítik, mikor lehet azokat használni. A gyermekek önfeledten játszanak. A biztonságuk könnyen veszélybe kerülhet, ha például továbbra is előfordul, hogy egyes terekre behajtanak járművekkel. Sok felnőtt csak dohog ennek láttára, ahelyett. hogy felírná az illetőt. jelentené a kerületi tanácsnak. ahol példásan megbírságolnák. Lehet, hogy egy gyermekéletet ment meg ezzel... S ha a hibáknál tartunk, függetlenül a KRESZ-től. valami intőtáblát, lassú jelet kellene kitenni a Mikszáth Kálmán utca és a Bartók Béla tér sarkára — ha már az Attila utca nemzetközi útvonalnak számít, s ott nem lehet lassítani a forgalmat. Itt gyakran kifutnak a gyerekek az úttestre, ahol a gépkocsik száguldoznak-. G ok baj van a háztöm^ bök közötti térségek használatával is. A játszadozók zajonganak, néha ölre is mennek — no, csak úgy pajkosságból —. azonkívül rongálnak. Előfordul, hogy összevesznek a gyerekeken a szülők egymással. a házfelügyelővel, a parkőrrel és viszont. Pedig itt is lehetne kiutat találni, kölcsönös megértéssel. Nem egyszerűen tanácsi feladat a gyermekek szórakozásának a biztositása. A szülők mellett nagy a szerepe ebben a patronáló üzemeknek, az iskoláknak, a társadalmi szerveknek, s a lakosságnak. B. Huszonötezer köbméter fát termeltek ki Csongrád megyében a télen A Csongrád Megyei Állami Erdőgazdaság téli fakitermelése befejeződött. Az első gazdasági fél évben — a vállalatnál október elsejével kezdik az új esztendőt — 25 ezer köbméter fát vágtak ki. Ebből tízezer köbméter került ipari feldolgozásra, vagy felhasználásra. Tizenötezer köbméter fát biztosítottak a megye lakosságának tüzelőellátására, ebből tízezer köbméter volt a rözse, melyet a falusi családoknak adtak el a TÜZÉP-telepek. A fakitermeléssel egyidőben szorgos munkával, sok időszaki dolgozó beállításával folytatta az erdősítést, erdőpótlást a vállalat. Az első fél évben — annak ellenére, hogy kedvezőtlen volt az időjárás — hatmillió facsemetét és suhángot ültettek el az állami erdőkben és hullámtereken. Az utóbbi helgen a magas vízállás akadályozza a munkát, ennek ellenére az erdőgazdaság húsvétig pótolni akarja az elmaradást, hiszen a hatmillió fa ültetése a tervnek csupán 80 százaléka. A hirtelen beállott meleg idő, mely a csemeték nedvkeringését és rügyezését is meggyorsította, szükségessé tette, hogy újabb időszaki munkásokat vegyenek fel, akik szinte "rohammunkában* végzik a tavaszi fatelepítést. A jó hírnév megőrzése nemesak a szövőnőkön múlik tgy felszólalás és egy levél az újszegedi szövőgyárból — Valami hiba van a műszaki gárdával a szövődében — kezdte hozzászólását Kispéter Ferencné, az Újszegedi Kender-, Lenszövő Vállalat munkásnője, a Textilipari Dolgozók Szakszervezete megyei küldöttértekezletén. Elmondotta, hogy a szakszervezeti rendezvényeken csak ritkán vesznek részt, nem mondják el véleményüket, amikor a kiváló dolgozó cím odaítéléséről van szó. Majd arról beszélt, hogy szerinte baj van a női egyenjogúság érvényesítésével az újszegedi üzemben. Van olyan segédművezetőnő, aki évek óta alkalmas helyettesítésre, ba a művezető szabadságon van, de ha előléptetésről van szó, akkor csak a férfiakra gondolnak. Az értekezlet résztvevői egyetértéssel fogadták szavait és erősítgették, hogy a művezetők egy része más üzemben sem vállal társadalmi és tömegszervezeti munkát, Hozzátették, hogy csak a kimondott szakmai munkát tartják fontosnak A művezető hibája is Az újszegedi szövődé művezetőinek tevékenységéről elhangzott szavakból nem derült ki, hogy a "valami hiba van* megállapítás vonatkozik-e a művezetők szakmai tevékenységére. Annál többet mond az üzemből szerkesztőségünkhöz érkezett egyik levél. írója "Kinek az érdekében szőröznek a minőségi ellenőrök?* című riportunkhoz szól hozzá. A többi között arról írtunk riportunkban, hogy a minőségi ellenőrök a gyár hírnevén őrködnek, ha a hibás árut nem veszik át, s leminősítik. — A nagyobb hírnév megszerzése, az eddigi megőrzése nemcsak a minőségi ellenőrökön múlik — fejtegeti a levél írója —, hanem a gyár minden dolgozóján. S ha valamelyik árut le kell minősíteni, az nemcsak a szövőnő hibája, hanem a művezetőé is. Idejében észreveheti a hibát, ha jobban körülnéz partijában, s ellenőrzi a szövőnők munkáját. Igen ám, de a mi művezetőink, segédmüvezetőink egy része keveset törődik az áru minőségével. Az UTC-meccs élményei Vannak olyan művezetők — ezt többen is állítják —, mint Szűcs Gyula, aki ha valamelyik gépen baj van, míg »intézkedik« hosszú idő telik el. Addig a rossz gépen dolgozik a szövőnő, természetesen rossz minőségi árut készít, kevesebbet keres, Finn orvoscsoport látogatása Szegeden (Somogyiné felv.) .4 finn orvoscsoport tagjai a gyermekklinika orvosai* al. Az első sorban balról jobbra: dr. Szórádi István adjunktus, dr. M. Dahl professzor, dr. Waltner Károly professzor, dr. C. E. Sonck professzor és dr. Turunen. \ hátsó sorban dr. Tóth György tanársegéd, dr. É. Nagy Mária, dr. Koltay Miklós adjunktus és dr. Turunen finn orvos felesége. A Turkui Orvostudományi Egyetemről a napok óta hazánkban tartózkodó 29 tagú finn orvoscsoport szerdán a késő esti órákban Szegedre érkezett és több napot tölt itt, hogy megismerkedjék a Szegedi Orvostudományi Egyetem intézeteivel. A finn orvosvendégek tegnap délelőtt a gyermekklinikára látogattak, ahol dr. Obol Ferenc professzor, valamint az intézet többi munkatársa fogadta őket. Ezt követően a klinika tantermében dr. C. E. Sonck, a Turkui Orvostudományi Egyetem Bőrklinikájának igazgatója a finnországi egészségügyi gondozás szervezeti felépítéséről tartott előadást. Dr. L. Hirvonen és dr. M. Dahl professzorok pedig a szívbetegségek keletkezéséhez fűződő tudományos eredményekről számoltak be, majd két tudományos kisfilmet vetítettek le a nagyszámú érdeklődőnek. A finn orvoscsoport vezetője. dr. C. E. Sonck professzor a gyermekklinikán tett látogatás után hangsúlyozta. hogy meglepte 'az intézet modern, minden tekintetben korszerű volta, s a lelkes, fiatal orvosgárda, amely itt munkálkodik. — Az első benyomások — mondotta — máris felülmúlták várakozásunkat, noha a Szegedi Orvostudományi Egyetem intézeteiről eddig is sok jót hallottunk. Látogatásunkat úgy tekintjük, mint kezdő lépést ahhoz, hogy maradandó kapcsolat létesüljön a Szegedi Orvostudományi Egyetem és a Turkui Orvostudományi Egyetem között. Mint ahogy megtudtuk, a két egyetem között eddig js volt tudományos együttműködés. Szegedről két orvos is — dr. Varró Vince adjunktus, az l-es számú Belklinikáról, dr. Szórádi István adjunktus pedig a gyermekklinikáról — hosszabb időt töltött tanulmányi úton Finnországban. Dr. Szórádi István tavaly is a Turkui Orvostudományi Egyetem vendége volt. s közvetlenül dr. T. Salmi professzor, az ottani gyermekklinika igazgatója mellett dolgozott hónapokon át. Dr. Szórádi István adjunktus elmondotta, hogy kedves professzora már régóta készül látogatást tenni hazánkban, s most ő vezette volna ezt a finn orvoscsoportot, de hirtelen közbejött betegsége miatt el kellett halasztania utazását egy későbbi időpontra. A két egyetem közötti kapcsolat tehát korábbi eredetű már. noha a Turkui Orvostudományi Egyetem épületét mindössze négy éve adták át rendeltetésének. Az egyetem élénk tudományos élete s eredménye különösen a gyermek- és szívgyógyászatban nemzetközi viszonylatban is elismert. A finn orvoscsoport vezetőit tegnap délben hivatalában fogadta dr. Petri Gábor professzor, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora. A fogadáson jelen volt a professzori kar számos képviselője is. A délután folyamán a város nevezetességeivel ismerkedtek a finn vendégek, ma pedig egyetemi intézeteket látogatnak meg, s az esti órákban visszautaznak Budapestre. mérgelődik. Nem állittatjak le a gépet, azért, hogy a vetéstervet teljesítse az üzemrész. De amíg a vetéstervre gondolnak, kárt szenved a minőség. Szélpál László művezető sem igyekszik kijavítani a hibát a szövőgépen, de ha a szövőnő kétszer-háromszor szól neki, nagy káromkodással odamegy a géphez és megcsinálja. Jó lenne, ha leszoktatnák a káromkodásról, a dolgozók sértegetéséről. — Vannak rossz szokású művezetőink — folytatja a levélíró —, mint például Kis Antal. Megtörténik, hogy a lefogy ás ban lévő gépről elteszi a szövőnőt, s otthagyja a gépet a másik partinak, így aztán annak gyűlik meg a baja, és ez kára az üzemnek, a dolgozóknak. Daróczi István a legkisebb munkát is a lakatosokra bizza. Ó is szeret káromkodni, ezért hát a szövőnők inkább Ácsai segédmüvezetőnek szólnak; mint Daróczinak. Bozóki József művezető gondolata többnyire a viccek mesélésén jár. Ha éjjel keresik a művezetők egy részét, könnyen megtalálhatják őket a szíjgyártó műhelyben. Bozóki itt szokta mesélni vicceit, a vasárnapi UTC-meccsen szerzett élményeket, az elfogyasztott sör mennyiségét. Jó lenne, ha arról tanácskoznának; hogyan lehetne selejtmentes végeket szőni. Akiknek szívügye a munka Ezek a művezetők példát vehetnének azokról, akiknek szívügyük a munka, törődnek a gépekkel. Különösen Dobó Istvánt dicsérik. Az elsők között is első. "Ö nem várja, míg a lakatos készen lesz egy másik géppel, kéthárom óra múlva — közli a levélíró. — Ha teheti, saját maga is megjavítja.* Ez meg is látszik a hozzája tartozó gépek termelésén. Balint Dezsőről, Dudás Jánosról és segédművezetőjéről, Horváth Antalról vagy Szélpál László segédmüvezetöjéről, a népszerű Miskáról is azt mondják: ezek a művezetők törődnek a gépekkel, a selejtmentes végekkel. Valami hiba van a müvezetőgárdával a szövődében? Van bizony, s úgy látizik, nem is ismeretlenek a hibák. Hiszen a levél felolvasása után Molnár János igazgató. Szögi Antal, az üzemi pártbizottság titkára, néhány osztályvezető és alapszervezeti párttitkár is azt mondták: nagyon sok igazság van a levélíró szavaiban. Jól ismeri a szövö<Je problémáit és reálisan is értékeli. Tehát nemcsak a levél írója tudja, ismeri néhány művezető munkájának fogyatékosságát. Ezért hát, ha nem is mondott sok újat, mégis konkrét példákkal, nevekkel egészíti ki Kispéter Ferencné megállapítását. Igaza van, hogy ha csak a minőségi ellenőrök, a szocialista brigádtagok igyekeznek a hibákat megszüntetni, nein lehet teljes a siker, csak akkor erősödhet az üzem hírneve, ha a jobb munka érdekében összefognak a szövőkkel, a minőségi ellenőrökkel a művezetők is. Nem ió dolog az, hogy az újszegedi kender-, lenszövőben néhány művezetőt erre ösztönözni kell. 4 külügyminiszter fogadta az új brazil köretet Péter János külügyminiszter pénteken fogadta Manuel Antonio Pimentel Brandaó-t a Brazíliai Egyesült Államok rendkívüli követét és meghatalmazott miniszterét megbízólevelének a közeljövőben történő átadásával kapcsolatban. (MTI)